Rész, Fejezet

 1       1,      4|          a más kettő lógóra; az "imsik" kurta nyelű hosszú ostorával
 2       1,      4|          felülni a vasokba.~ ~Az imsik meghúzta sorba mind a három
 3       1,      4| maradjanak hát az országúton. Az imsik bizonyosan sajnálta a lovait,
 4       1,      4|         kitalálni a városból. Az imsik minden lovára csengettyűt
 5       1,      4|        látszott egy erdőfolt, az imsik azt iparkodott elérni, mielőtt
 6       1,      4|       hasztalan emleget nekik az imsik szenteket és ördögöket,
 7       1,      4|        is odáig enyhült, hogy az imsik elő mert bújni lovai közül,
 8       1,      4|         Prokop tudja - felelt az imsik, és fejét vakarta. Mert
 9       1,      4|       egyszer elkiáltja magát az imsik:~ ~- Ott jön ránk szemközt
10       1,      4|        merően az utazókra. ~ ~Az imsik szépen köszönté a vitézt
11       1,      4|         új dolog ez - sóhajta az imsik, miután megvizsgálta, hogy
12       1,      4|        is azt tartom - felelt az imsik. - Mert Szmolenszk és Orsa
13       1,      4|        emlékezik rá vissza.~ ~Az imsik egyszerre felugrott ülésébe,
14       1,      4|         bozót szélihez értek, az imsik nyugtalanul állt föl helyéből,
15       1,      4|        kettétörve a vihartól; az imsik ahhoz a fához futott, s
16       1,      4|        De hát miért hagyta el az imsik a szánt?~ ~Erre a kérdésre
17       1,      4|         fenyőfa alatt, melyre az imsik felkapaszkodott. Ezek úgy
18       2,     36|      ördögbordát. Tallérossy, az imsik és Boksa.~ ~Egyik átka a