Rész, Fejezet

 1       1,      1| körülülik, mind az ő napfényében ragyogó aranyos kétröpűek, kik a
 2       1,      1|          most. Hollófekete haja, ragyogó szemei voltak - most is
 3       1,      2|         könyörgésünket...~ ~Íme, ragyogó földi pompával közeledik
 4       1,      6|        fejdísze; sűrű, fekete és ragyogó; vékony, fekete szemöldei
 5       1,      7|      angyalarcon belül! Ez a két ragyogó, égszínkék szem balcsillagzat
 6       1,     11|       özvegy fekete ruhát viselt ragyogó acélgyöngyökkel hímezve
 7       1,     11|        milyen szép ez asszony, e ragyogó napsugárral arcán; egy királynő
 8       1,     11|    ellenfelek iparkodnak egymást ragyogó felköszöntésekkel leküzdeni.
 9       1,     11|          leleményes mondatokban, ragyogó ötletekben felülmúlni; kedélyes
10       1,     12|        dicskört képezők, melynek ragyogó neve "népfenség"!~ ~Még
11       1,     13|          állt két hölgy, akiknek ragyogó arcában alig bírt ráismerni
12       1,     17|          mondhatatlan gyönyörtől ragyogó tekintettel mosolygott rá
13       2,     20|      isten a dolgát! Neve után e ragyogó cím áll: "alkormánybiztos
14       2,     25|   melynek azúr tükrében az egész ragyogó kép még egyszer megjelen;
15       2,     29|     fiatal hölgynek ajkai közt a ragyogó fogsor. A közeledő idegent
16       2,     33|         tájegyetem valami bűvös, ragyogó színt kapott; élénk, földöntúli
17       2,     33|          árnyéka volt Rideghváry ragyogó pályájának.~ ~A kolerátul