Rész, Fejezet

 1       1,     11|          mint egy menyasszony! - Jaj!~ ~- Pardon!~ ~("Mar harmacor
 2       1,     11|   összecsörrenik minden pohár. - Jaj a megneheztelőnek!~ ~Csak
 3       1,     15|       nem tudta felvidítani.~ ~- Jaj, Léni! Ha te így fogsz reszketni,
 4       1,     17|     Messze fogsz menni tőlünk, s jaj nekünk, mikor ismét visszatérsz.
 5       2,     20|          való percünk sincs.~ ~- Jaj, de szigorú ember vagy te,
 6       2,     22|         az eléje sántikálót.~ ~- Jaj, uram! Mi történt? - nyavalygott
 7       2,     26|        Én ott sem fogok feledni. Jaj nekem, akit elhagytál! Jaj
 8       2,     26|       Jaj nekem, akit elhagytál! Jaj neked, aki elmentél. Jaj
 9       2,     26|         Jaj neked, aki elmentél. Jaj annak, aki elküldött! Nem
10       2,     27|         suttogva monda neki:~ ~- Jaj, bár tréfa volna, kedves
11       2,     27|      ülnyi hordoba is rettegnyi: jaj, ha csapra ütnek!~ ~Ennek
12       2,     27|   torkának minden apertúrái.~ ~- Jaj de nagy bolond vagy te,
13       2,     27|     térkép nem ád tanúságot.~ ~- Jaj, bárcsak a nimetnek is ilyen
14       2,     30|         jönni. Akkor megkapom. S jaj a fejének, ha én még egyszer
15       2,     32|       gyermek havi élelmére?~ ~- Jaj, édes lelkem, nagyságos
16       2,     32|        és hozzon neki vizet!~ ~- Jaj, édes lelkem, nagyságos
17       2,     33| legyőzöttekkel?~ ~- Vae victis! (Jaj a legyőzötteknek!) - volt