Rész, Fejezet

 1       1,      4|       salétrommal volna itatva. Ilyenkor olyan nehéz, fojtó bűze
 2       1,      4|     csoporttal leskelődnek azok ilyenkor friss levegő után epedve;
 3       1,     15|        föl nem keltenők, s este ilyenkor már alig tartható ébren.
 4       1,     17| gondolatra nem jött senki, hogy ilyenkor a Duna folyama is jó országút
 5       1,     18|  Szemközt nem jött rájuk senki. Ilyenkor tisztességes kisvárosi polgár
 6       2,     22|         A hó szitált a szélben. Ilyenkor mondják azt, hogy nem bír
 7       2,     23|      hadvezér tudná, mit tegyen ilyenkor. Nekik irányozná mind a
 8       2,     26|       szabadulhat meg belőle.~ ~Ilyenkor Baradlay Richárdról is hallhatott
 9       2,     27|      aztán a kedves vendég, aki ilyenkor jő! A háziasszony alig leli
10       2,     28|        karjait, úgy pöfékelt. - Ilyenkor nem ismerek se jó pajtást,
11       2,     31|         Azt tartották, hogy aki ilyenkor kardot nem visel, az mind
12       2,     36|    vagyok, de ezt nem írom alá. Ilyenkor, mikor a győztes első fúriájában
13       2,     39|          A szabad lég agyonnyom ilyenkor. Jólesik a négy fal.~ ~Minden
14       2,     39|     nyomon jártak lelkeikkel.~ ~Ilyenkor azután egyedüli jó barát
15       2,     43|        Hasztalanul jönnek hozzá ilyenkor kegyelemért, hasztalanul
16       2,     43|        megújíttatott egy nap.~ ~Ilyenkor senkinek sem volt szabad
17       2,     43|        ami a kezem közé akad, s ilyenkor nem jó közelemben lenni. ~ ~-