Rész, Fejezet

 1       1,      2|   egymáshoz, hogy suttogásának egy hangja se legyen elejtve a hátuk
 2       1,      7|          és szíve dobogott erősen, hangja alig akart szolgálatára
 3       1,      9|          de szemei már zavarodtak, hangja akadozott:~ ~Már közel voltunk
 4       1,     12|       aztán az elszörnyedésnek más hangja is támadt. A zöldasztal
 5       1,     13|          gyászinduló, mély zokogás hangja szakítja meg a mozgó csendet.
 6       1,     14|   diadalröhögés a végső fenyegetés hangja volt a lázadó szörnyetegtől.
 7       1,     15| katakombákba vezetnek.~ ~Egy lépés hangja sem veri fel a csendet.~ ~
 8       1,     15|  hazaérkező Editet az elszörnyedés hangja fogadta a kolostor refektóriumában.~ ~
 9       1,     18|       szívébe. Az egy fejszecsapás hangja.~ ~Itt emberrel találkozunk!~ ~
10       2,     22|           Egy-egy megrázott kolomp hangja, egy hosszúra nyújtott éhbőgés
11       2,     22|     felsőbbség elleni zúgolódásnak hangja, hanem csak annyit jelent,
12       2,     23|            való; mint fejszeütések hangja csattog ki a puskaagy verése
13       2,     26|       nyelve és torka száraz, hogy hangja felakad.~ ~Egy korty vizet
14       2,     27|            Schlik, hogy engem csak hangja ütötte hátba ágyunak, s
15       2,     27|       közepe nímet. Az agyujának a hangja harom olyan messzire elmegy,
16       2,     28|         mohos pázsiton még lépteik hangja sem árulhatta el őket egymás
17       2,     35|       suttogva, mint az álombeszéd hangja.~ ~- Uram, Baradlay!~ ~-