Rész, Fejezet

 1       1,      7|       mert úgy tekintettük, mint gyermeket. De most már kinőtt belőle,
 2       1,      7|       Richárd úgy szánta szegény gyermeket.~ ~- És Alfonsine kisasszony? -
 3       1,     15|  odanyomta fia kebléhez a kedves gyermeket, s míg azok egy fájó ölelkezésben
 4       1,     15|       Baradlayné ölébe takarva a gyermeket. - Úgy hiszek Istent az
 5       1,     17|         ölelve visz egy kis alvó gyermeket.~ ~A szép hölgy olyan mereven
 6       1,     17|          családapákból, kik nőt, gyermeket elhagytak. Valami rettenetes
 7       2,     24| megtudtam, hogy az a nő kiadta a gyermeket valahova dajkaságba. Hogy
 8       2,     25|         míg e képet festé, hol a gyermeket, hol az anyát nézve: "És
 9       2,     25|         ha látnád azt a két szép gyermeket, amint anyja ölébe borulva
10       2,     30|     Éppen azért keresem én azt a gyermeket, mert az a tiszt meghalt.~ ~-
11       2,     32|        Kaszáné asszonyom. Én egy gyermeket keresek önnél, akiért szintén
12       2,     32|        régen nem fizettek már. A gyermeket Bajcsikné adta át önnek;
13       2,     32|     akarok menni hozzá. Én azt a gyermeket magammal akarom vinni.~ ~-
14       2,     32| tartáspénzt ki fizeti?~ ~Mikor a gyermeket elhelyezte Richárd, kivette
15       2,     32|          amennyinek kamatjából a gyermeket tartani és nevelni lehet.~ ~
16       2,     46|      tagadni, hogy ön Pesten egy gyermeket tart, arról gondoskodik,
17       2,     46|     beszélőre.~ ~- Megtaláltam a gyermeket halálos betegen, egy ablaktalan