Rész, Fejezet

 1       1,      4|        Jó, hát ha menni akarsz, eredj. Én is segítek málházni.
 2       1,      4|      velem, ha segíteni akarsz. Eredj el a rendőrségre, és láttamoztasd
 3       1,      6|         azért jöttünk mink ide. Eredj kurizálni Alfonsine-nek;
 4       1,      8|         csak azt kell mondanom, eredj ide vagy amoda, nézd meg
 5       1,     11|     fiának:~ ~- Ez nektek szól. Eredj ki az erkélyre menyasszonyoddal,
 6       1,     14|     segítenünk.~ ~- Hogyan?~ ~- Eredj fel te az apácákhoz; beszélj
 7       1,     14| végzetterhes kardot hüvelyéből. Eredj te, beszélj az apácákkal.
 8       1,     15|   lépett. Pál ott őrködött.~ ~- Eredj - szólt hozzá csendesen -,
 9       1,     17|        soha! Légy boldog ember! Eredj azokkal, kik most elindulandnak
10       2,     20|    csakhogy senki sem tud róla. Eredj, ülj fel a nyerges lovamra,
11       2,     20|        Ha ökörtül akarsz jönni, eredj tülem! S ha velem akarsz
12       2,     20|          öreg, te itt elalszol. Eredj, feküdjél le, holnap négy
13       2,     21|         hozzám, és azt mondta: "Eredj oda!"~ ~Az édesanya gondolatára
14       2,     32|   Becsületbeli ügy.~ ~- No, hát eredj! Hanem ha belehalsz, rám
15       2,     32|  pénzébe kerülnél, míg felnősz. Eredj isten hírével vissza! Szüless
16       2,     37|            suttogja férjének. - Eredj, menekülj! Rejtsd el magadat!
17       2,     48|        hárman fogunk lenni.~ ~- Eredj, te bohó!~ ~- No, azért