Rész, Fejezet

 1       1,      5| szokott nevezni Pál úr.~ ~- Az öcsém? Hát annak mi kellett?~ ~
 2       1,      5|             Hát mit mondott az öcsém?~ ~Pál úr nagyon vakarta
 3       1,      5|        elefántnak. Jól van no, öcsém. Meg ne ijedj, nem adom
 4       1,      6|      valaki, akire most itt az öcsém egy távmosolyt intéz, kétségtelenül
 5       1,      6|     lesz megint?~ ~- Nem, édes öcsém. A szellem és igazság fegyvereivel;
 6       1,      7|    későn fognak hazajönni.~ ~- Öcsém nem volt itt?~ ~- Ő még
 7       1,     14|            No, elhiszem. És az öcsém, Jenő is köztetek van?~ ~-
 8       1,     14|     ahogy hittem, de hogy Jenő öcsém most idejöjjön, azt - úgy
 9       1,     17|     megszólítá: ~ ~- Szervusz, öcsém! Jó, hogy itt talállak.
10       1,     17|           Magam jöttem hozzád, öcsém, ahelyett, hogy hozzám rendeltelek
11       1,     17|        gerjesztett.~ ~- Kedves öcsém. Tudod, hogy engemet anyád
12       1,     17| szóljunk a te ügyedről, kedves öcsém - szólt Rideghváry, más
13       1,     17|     aszerint határozz. Jó éjt, öcsém!~ ~Azzal magára hagyta.~ ~
14       1,     18|     mit strázsálnunk, gyerünk, öcsém, a többiek után.~ ~- Nem
15       2,     27| Szalmást a pálinkához.~ ~- No, öcsém, Szalmás! Tartson velünk!
16       2,     28|   hozzá:~ ~- Ugyan, édes Gergő öcsém, adja nekem egy kis fidibuszt.~ ~