Rész, Fejezet

 1       1,      4|             Vagy gőzfürdő.~ ~Leonin nevetett.~ ~- Ahogy akarod. - S azzal
 2       1,      4|    sodronyrecén keresztül.~ ~Leonin nevetett.~ ~- Tehát te azt hitted,
 3       1,      4|      fiatalember kezet szorított és nevetett.~ ~- Mulatságos az élet!~ ~
 4       1,      5|          szagáról.~ ~Richárd nagyot nevetett rajta.~ ~- Hát még ki járt
 5       1,      7|           magát a tükörben, s aztán nevetett: "Milyen különös volna az,
 6       1,      7|             jó lesz.~ ~Betti mamzel nevetett.~ ~- Azt a rózsaszín tarlatánt?
 7       1,     10|            remete fia!~ ~Baradlayné nevetett e szomorú beszéden.~ ~-
 8       2,     21| összeölelkezett. Ödön sírt, Richárd nevetett. Az egész csapatban minden
 9       2,     21|      csapatban minden ember sírt és nevetett. Huszárok, honvédek, legionáriusok
10       2,     25|      szorítva Jenő.~ ~- Ah! Haha! - nevetett. - Te azt hiszed, hogy azok
11       2,     29|                A jámbor furfangosan nevetett. Hiszen csak azt a szép
12       2,     30|           nemcsak mosolygott, hanem nevetett Richárd.~ ~Pedig a polgártársnak
13       2,     33|          megszeppent asztalos pedig nevetett volna is, sírt volna is.~ ~-
14       2,     36|            szólt Boksa, és titkosan nevetett.~ ~- Hogyan?~ ~- Majd elmondom.
15       2,     43|    haditörvényszéknek is szeme közé nevetett, s beszélt hozzájuk, mint
16       2,     48|        szeresse őt!~ ~Edit válaszul nevetett, és megcsókolta Richárdot.~ ~-