Rész, Fejezet

 1       1,      5|           kényszerűségből jöttem ide Bécsbe. Ugyan kérem, magyarázza
 2       1,      9|        felmenni a katedrába; már meg Bécsbe is fölcitálták. Legalábbis
 3       1,     10|             tudom; az éjjel elvitték Bécsbe - felel rá Bakó Márton uram.~ ~-
 4       1,     10|             rá Bakó Márton uram.~ ~- Bécsbe? Ugyan minek vihették Bécsbe?~ ~-
 5       1,     10|         Bécsbe? Ugyan minek vihették Bécsbe?~ ~- Férjhez veszi ott egy
 6       1,     11|           már. A leányt elvitték már Bécsbe, s a vén pap, ahogy bizonyosan
 7       1,     15|            amivel tegnap bejutottunk Bécsbe - vigasztalá őt Baradlayné. -
 8       2,     26|        azután ráértek megsürgönyözni Bécsbe.~ ~Ott mindenki hihette
 9       2,     43|         vonattal vissza akart utazni Bécsbe.~ ~Ez még csak előérzete
10       2,     44| koronaországi városba. Például talán Bécsbe.~ ~- Mindegy, akárhová.~ ~-
11       2,     44|           Tehát maradunk annál, hogy Bécsbe. A tábornagy úr, ki ma önnek
12       2,     44|             azt izeni önnek, hogy ha Bécsbe feljut, legelső gondjának
13       2,     44|              parancs szerint azonnal Bécsbe. Még jókor érkezett a reggeli
14       2,     47|            fog a tiszttartó felmenni Bécsbe, az majd elmondja a többit.~ ~
15       2,     47|       asszonyság maga akart feljönni Bécsbe Richárd menyegzőjére; de
16       2,     47|          pedig nagyon jó okai vannak Bécsbe nem jönni. Így csak a tiszttartó