Rész, Fejezet

 1       1,      1|         csók, amit az ön édes ajka ad nekem, meg fog ölni. És
 2       1,      3|            közül:~ ~- Még egy kis "ad audiendum verbum" is következik.~ ~-
 3       1,      3| peregrinusnak; nem elig - vitetünk ad audiendum verbum, lesz neki
 4       1,      4|          ez oly mondhatlan varázst ad a férfiarcnak.~ ~Mikor tizenkét
 5       1,      5|            mind per "excellenciád" ad egyik a másiknak a kezére;
 6       1,      5|            pedig fel vagyok híva: "ad audiendum verbum".~ ~- Tyű,
 7       1,      5|            akit ide felcitáltatott ad audiendum verbum, bocsássanak
 8       1,      7|            milyen vidám tekintetet ad arcának; azóta lehúzza a
 9       1,     16|            s mély, borongó háttért ad a hosszú utcának, melyen
10       2,     21|           új, szokatlan kifejezést ad.~ ~A két testvér összeölelkezett.
11       2,     24|     zsibárusnő cselédje irgalombul ad neki fekete kenyeret; a
12       2,     25|         mely önmagának visszhangot ad.~ ~Nem látszik abból, nem
13       2,     26|       keblén, mint aki némán hálát ad valakinek. Míg Alfonsine
14       2,     27|        ingyen, még vadpecsenyét is ad, csak ki kell fáradni az
15       2,     36|            az megint új fordulatot ad a dolognak."~ ~"Azután még
16       2,     47|          ha a vőlegény reverzálist ad magáról, hogy minden törvényadta