Rész, Fejezet

 1       1,      2|      temetést láttam életemben. Kicsiny diák koromban szép diszkant
 2       1,      5|    anyját, aki téged még nagyon kicsiny embernek tart. Madame Antoinette
 3       1,      9|    másnak.~ ~- Van atyámnak egy kicsiny háza a faluban, meghúzom
 4       1,     13|          s azzal hagyta futni a kicsiny urat az orrára ragasztott
 5       1,     14|  háromszínű szalag, és arra egy kicsiny kis kocperd egész a hóna
 6       2,     19|        is az valaha!~ ~Hogy egy kicsiny, elszigetelt országnak rokontalan
 7       2,     20|       delozsírozta helyükből, s kicsiny híja, hogy el nem fogta
 8       2,     21|       lehettek talán kétszázan. Kicsiny csapat volt, de elszánt.~ ~
 9       2,     30|      ott állt szemei előtt, egy kicsiny, nyomorult fészek, mely
10       2,     32|     látott apró sírokból, miket kicsiny, fehér, kék, zöld keresztecskék
11       2,     36| nagyságoknak: azt látni, hogy a kicsiny emberek megmaradtak akkoráknak,
12       2,     37|     Légy nekem megalázott, lény kicsiny, de maradj enyim! Fuss,
13       2,     39|     valamennyiünk között. Mikor kicsiny voltam, s nehéz vitáitok
14       2,     45|          Ama közbenjáró, ki míg kicsiny gyermek volt, ha nehéz vitáik
15       2,     49|       ilyen önfejű fickó voltam kicsiny koromban" - szokta őt menteni