Rész, Fejezet

 1       1,      7|       megfordul; kibeszéli, amit gondolt felőlük: ez szép ember,
 2       1,      7|        nem hallgatják - ha ugyan gondolt efelől valamit.~ ~Benyitott
 3       1,     12|          emberi ész által ki nem gondolt intézkedéseinek, amik, ha
 4       1,     13|      eszméje.~ ~Csak egy tárgyra gondolt az egész vihar alatt: Alfonsine-re.~ ~
 5       1,     15|         nézett? Mit látott? Hova gondolt?~ ~Csak egy dologra gondolt.~ ~
 6       1,     15|      gondolt?~ ~Csak egy dologra gondolt.~ ~Elfutni! ~ ~Elfutni,
 7       1,     17|        Bécs elesik, arra keveset gondolt Jenő.~ ~Annyit megtett,
 8       1,     17|         amire legtávolabbról sem gondolt a rémnapok izgalmai alatt.
 9       2,     21|       szép gyermekei vannak! Nem gondolt reájuk? Rossz ember! Várjon,
10       2,     23|       Összecsaptak. ~ ~Egyik sem gondolt arra, hogy a másik csapását
11       2,     27| szontyolodva, hogy mint azilumra gondolt a Neugebäud udvarára, ahol
12       2,     30|    felmentő sereg elől. Már arra gondolt, hogy elvágja az ostromsereg
13       2,     31|          visszavont, egy meg nem gondolt szóért ne akarj ily bosszút
14       2,     35|             Ő még csak arról sem gondolt, mivel sokan mások előre
15       2,     49|             Végre Richárd nagyot gondolt: hazavitte magához. Azt