Rész, Fejezet

  1       1,      1|                szokott lenni? Azt senki sem vette észre.~ ~Midőn átlépett
  2       1,      1|                  mikor nőül vettem önt, sem láttam önt szebbnek, mint
  3       1,      1|                 szemérmes volt ön; most sem szűnt meg az lenni. Én nagyon
  4       1,      2|                de én egynek a temetését sem tudnám leírni. Mert mindannyinál
  5       1,      2|          viszonzá rá a másik. - Még azt sem engedé a nőnek, hogy egy
  6       1,      3|                a kettőt, míg végre maga sem tudott volna magának számot
  7       1,      3|   alabástrom-halavány arcán semmi vonás sem látszott élni.~ ~Legelőször
  8       1,      4|                  és odábbment. Nem volt sem fáradt, sem kábult.~ ~Igézet
  9       1,      4|         odábbment. Nem volt sem fáradt, sem kábult.~ ~Igézet járt vele.~ ~
 10       1,      4|              Félsz velem jönni?~ ~- Azt sem bánom.~ ~- Hát ha elviszlek
 11       1,      4|                 rácsozatának, s egyszer sem fordult meg, hogy a künn
 12       1,      4|                meg nem is csinálnak ott sem hamis pénzt, sem politikai
 13       1,      4|          csinálnak ott sem hamis pénzt, sem politikai komplottot, amit
 14       1,      4|             utazol, amikor lehet. Anyád sem értette azt úgy, hogy menj
 15       1,      4|                  Nem maradsz itt tovább sem az én barátságomért, sem
 16       1,      4|                sem az én barátságomért, sem a cár kegyéért?~ ~- Nagyra
 17       1,      4|        pálinkabódékról, ahol megpihenni sem lehet, míg Leonin rá hagyta
 18       1,      4|                menjünk odább!~ ~A lovak sem olyan kedvvel ügettek, mint
 19       1,      4|         lovassal nem bírtak találkozni; sem egy emberi lakást nem bírtak
 20       1,      4|               menedék várja őket. Senki sem tudhatja, minő menedék,
 21       1,      4|             fertelmes csorda egy lépést sem nyert rajtok. A távolság
 22       1,      4|    üveglabdácskák szálltak fölfelé. Egy sem talált ki a jég alól; mind
 23       1,      5|              zajra, odakiált hozzá (föl sem tette, hogy ha huszár, hát
 24       1,      5|                Ezt a cifra pádimentumot sem csiszolták ki ilyen fényesre
 25       1,      5|             papi hivatalomból; s még az sem elég: felidéznek, azt sem
 26       1,      5|               sem elég: felidéznek, azt sem tudom, hová, azt sem tudom,
 27       1,      5|                azt sem tudom, hová, azt sem tudom, kihez - hogy feleljek
 28       1,      5|             mert adós maradni egy óráig sem szeret. Másodszor és főleg
 29       1,      5|                valaki persze hogy senki sem volt más, mint Baradlay
 30       1,      5|           megint nincs egy vad garasunk sem, ugye?~ ~- Bizony nincs
 31       1,      5|                 jobban nem gazdálkodom, sem pénzt nem küld, sem adósságaimat
 32       1,      5|        gazdálkodom, sem pénzt nem küld, sem adósságaimat nem fizeti.~ ~-
 33       1,      5|         mellékelve hozzá.~ ~Richárd azt sem mondta rá, hogy "köszönöm".
 34       1,      5|                 híres táncos volt, de ő sem kapott többet ötszáz forintnál
 35       1,      5|          megharagszom rád, s soha feléd sem jövök. Pénzemet megosztottam
 36       1,      6|              Colloredo hercegeket senki sem kereste ottan; hanem azért
 37       1,      6|             vonogatva vállát.~ ~- Magam sem tudom én.~ ~- Jobb lesz
 38       1,      6|                    A szegletes úrnak ez sem tetszett, most már az alsó
 39       1,      6|             megbízásban, mert hiszen én sem adtam neked a kézcsókot
 40       1,      6|      sottise-okat? - kérdé az, semmiről sem tudó képpel.~ ~- Hát először
 41       1,      6|                    Még eddig nem talált sem férfira, ki a küzdésben,
 42       1,      6|                férfira, ki a küzdésben, sem nőre, ki a szerelemben mestere
 43       1,      6|                kegyedet, még a szememet sem fogom kegyedhez tovább emelni,
 44       1,      7|                  Azt is megpróbálta, az sem nyílt ki.~ ~Az ebédlőben
 45       1,      7|            sérthessem meg, tekintetemet sem fogom a kezén túl emelni".~ ~
 46       1,      7|                és eltávozott. Még akkor sem volt a többi szobákban senki.
 47       1,      7|             házi cselédség közül senkit sem folyosón, sem udvaron.~ ~
 48       1,      7|              közül senkit sem folyosón, sem udvaron.~ ~A leány pedig,
 49       1,      8|          meggyőződött róla, hogy semmit sem hagyott fenn, mely a múlt
 50       1,      8|           találkozott volna vele. Pénzt sem kölcsönzött még tőle soha.~ ~-
 51       1,      8|              másikhoz. Salamontul egyik sem tudja meg, kitől jöttek
 52       1,      8|            aztán rátalál a magáéra; azt sem kérdi: "Hogy adod, Salamon?" -
 53       1,      8|                 nem csaklizunk; cserébe sem adom a Danaét kétszerte
 54       1,      8|           Danaét kétszerte szebb képért sem, s ha még egyszer olyan
 55       1,      8|                    Nézze ön, egy csorba sem esett az élén.~ ~A zsibárus
 56       1,      9|              falun, ott azt, akit senki sem szeret, gyűlölik. Azt, amiért
 57       1,      9|            vagyunk. Nem távozom mellőle sem éjjel, sem nappal. Bátran
 58       1,      9|              távozom mellőle sem éjjel, sem nappal. Bátran nyugodhatnak
 59       1,     10|        asszonyom egy istenáldotta napot sem mulasztott el, hogy már
 60       1,     10|           Márton uram soha egy kérdését sem hagyta felelet nélkül Szalmás
 61       1,     10|             Egyedül ment, semmi kísérőt sem vitt magával.~ ~A szunyogosi
 62       1,     10|           megcsókolva.~ ~Ott azután meg sem állapodott, átköltözött
 63       1,     10|         balzsamok csodái még holta után sem engednek porrá lenni.~ ~
 64       1,     10|              család feje.~ ~Anyja arcán sem találhatott semmi változást.
 65       1,     10|      találhatott semmi változást. Akkor sem volt az hidegebb és szomorúbb,
 66       1,     10|         hasonlítanak egymáshoz, s egyik sem tehozzád; mind a kettőt
 67       1,     10|          összejövetelt. S te nem tudod, sem én, mi lesz ez összejövetel
 68       1,     10|                Bíró akarsz lenni, és ki sem hallgatsz.~ ~- Vádlott vagyok,
 69       1,     11|                 volna nagyon.~ ~Zebulon sem jött ezúttal egyedül. Magával
 70       1,     11|                 a legbelsőbb cselédeket sem bocsátja magához közel,
 71       1,     11|                 is többség.~ ~- Hát itt sem ijedünk meg tőlük, Zebulon
 72       1,     11|                egiszsige?~ ~A pap pedig sem nem rántotta elő kabátja
 73       1,     11|                alól a rejtett fringiát, sem a kezét nem kapta vissza
 74       1,     11|            lelkesült hangzavarban senki sem is hallhatá, mit súghatott
 75       1,     11|                 egypár száz vendéget be sem szokás jelenteni. Felnyitotta
 76       1,     11|             legalább asszonyi szemektől sem átallja magát az ember.~ ~
 77       1,     11|                 saját társaságában; ott sem hiányzottak a lelkesítő
 78       1,     11|         menyasszonyt látni. Az öregapám sem hallott ilyent. Világosnál
 79       1,     11|            hadnak egy csepp ellenvetése sem lehetett az ellen, amit
 80       1,     11|              pedig egyetlenegy gondolat sem volt a fejében. Az egész
 81       1,     11|                 Bizony egy árva "éljen" sem hangzott már utánuk.~ ~-
 82       1,     11|                nem volt többé található sem földön, sem padláson, pedig
 83       1,     11|             többé található sem földön, sem padláson, pedig mindenütt
 84       1,     12|                úrnak se fia, se leanya, sem nem felesige nincsen. Nekem
 85       1,     12|                 hogy a böjtöt egyik fél sem valami nagyon aszkétai szigorral
 86       1,     12|             akinek tetszett.~ ~Most meg sem mozdultak.~ ~Elvégre Tormándy,
 87       1,     12|              periódusa konstrukciójából sem verte ki; hidegvérrel kivette
 88       1,     12|                  akció!"~ ~Tormándy meg sem állt a beszéde közepén;
 89       1,     12|             unta meg délután négy óráig sem a strucctojás-kiköltő forróságot,
 90       1,     12|         strucctojás-kiköltő forróságot, sem a koplalást, sem a fekete
 91       1,     12|            forróságot, sem a koplalást, sem a fekete tollas szónoklatokat;
 92       1,     12|                 feloszlatom.~ ~Még erre sem teljesült be, amit kívánt,
 93       1,     12|     gyűlésteremben, aminőnek soha hírét sem hallotta senki, és mindez
 94       1,     12|              állta; kardját tokjából ki sem húzva, keresztültéve előttük.~ ~-
 95       1,     12|               az egész közönséget - azt sem kérdi tőle senki: hová?~ ~
 96       1,     13|                  hogy de már ennek fele sem tréfa, s visszaszáll a tenger
 97       1,     13|         sötétedni kezdenek, de senkinek sem jut eszébe lámpákat gyújtani
 98       1,     13|               egész sortűzből egy golyó sem talál. Magam szemével láttam
 99       1,     13|           amikben Rothschild millióiért sem szeretném a legközelebbi
100       1,     13|             medicinalratnak semmi kedve sem volt az expedícióhoz. Ő
101       1,     13|                  úgy, hogy a haja szála sem görbül meg; csak bízza rám
102       1,     13|                 az utcában éppen senkit sem lőttek agyon...~ ~- Hát
103       1,     13|                egészen fedve van; senki sem tudja, mit visznek benne.
104       1,     13|        eszméknek egyetlenegy barátjával sem soha. A népben pedig nem
105       1,     13|              hátha ez a környezet magát sem tudja többé védeni?~ ~Sokszor
106       1,     13|              ott? Soha még csak fegyver sem volt a kezében. Őt nem ereszték
107       1,     13|                szépen írni tanult; kard sem volt kezében soha.~ ~Kit
108       1,     13|               az erősek kinevetnek, föl sem vesznek, de melynek jelenlététől
109       1,     13|                 ment le az utcára; maga sem tudta, hogy mi fog vele
110       1,     13|             keblét is, aki abból semmit sem ért. Hallotta Jenő, mint
111       1,     13|                 lépcső alján, de még az sem melegíté őt fel; otthon
112       1,     14|            Ehhez ugyan egy csepp kedvet sem érzett.~ ~Azt mondta Fritz
113       1,     14|          kifárasztá a huszárnak anélkül sem valami híres türelmét.~ ~
114       1,     14|             sietve.~ ~Ezt az egyenruhát sem látta még Richárd ez ideig.
115       1,     14|          maradok.~ ~És még csak kardját sem húzta ki, sem lovához vissza
116       1,     14|              csak kardját sem húzta ki, sem lovához vissza nem sietett,
117       1,     14|               tömeg egyiknek a szavából sem hallhatott semmit.~ ~Ekkor
118       1,     14|  huszárkapitányt.~ ~- Pajtás! Még ennek sem nevetnek - monda neki Richárd,
119       1,     14|            legjobban, hogy a szónok fel sem veszi, hogy a testvéri csók
120       1,     14|          kiállta a próbát, még csak meg sem csorbult.~ ~Az óriásnak
121       1,     14|                a zárda előtt, egy lélek sem volt már a téren. A zárdának
122       1,     14|          Ellenség-e, szövetséges-e, azt sem lehet tudni. A szél veszettül
123       1,     15|            éjfél óráiban egyetlen lámpa sem ég, egyetlen ablak sem világít.
124       1,     15|            lámpa sem ég, egyetlen ablak sem világít. Vaksötétség minden
125       1,     15|            vezetnek.~ ~Egy lépés hangja sem veri fel a csendet.~ ~Csak
126       1,     15|           Mindennapi tréfa volt ez, föl sem vették.~ ~Fritz átadta névjegyét
127       1,     15|            kapitány, úgy tudom, azontúl sem igen barátkozott az aulával
128       1,     15|                    Edit arcán egy vonás sem mutatta azt, hogy őt ez
129       1,     15|                 már ekkor nem néztek rá sem a gúny, sem a gyűlölet kifejezésével.
130       1,     15|               nem néztek rá sem a gúny, sem a gyűlölet kifejezésével.
131       1,     15|             tartható ébren. Nem érdekli sem munka, sem olvasmány; szereti
132       1,     15|                  Nem érdekli sem munka, sem olvasmány; szereti a semmit
133       1,     15|             olvasmány; szereti a semmit sem tevést. Szenvedélytelen
134       1,     15|               elárulni egy arcvonásával sem, hogy mindezt hallja, érzi,
135       1,     15|             szűz, egy gyermek, senkitől sem védve, senkitől sem vezetve,
136       1,     15|            senkitől sem védve, senkitől sem vezetve, megindul keresni
137       1,     15|                Még saját léptei hangját sem hallja a leány, oly nesztelenül
138       1,     15|                  Az a sárgarépa, zeller sem hitte volna, hogy bűzét
139       1,     15|                hátára. Ugye, még ilyent sem viselt? No ne féljen, majd
140       1,     15|      torlaszánál nem volt senki, még őr sem.~ ~Az ostromlottak tervszerűen
141       1,     15|              vetni. Ki tudja, hátha meg sem égnének abban? Ki tudja,
142       1,     15|               teszi azt?~ ~- Hát én azt sem tudom, hogy mi az a hírlap!
143       1,     15|                most nem parancsol nekem sem Isten, sem ember többé.
144       1,     15|              parancsol nekem sem Isten, sem ember többé. Egyedül te
145       1,     15|                ezelőtt egy órával magam sem tudtam azt kimondani.~ ~-
146       1,     15|         lehetett haladni; a jobb parton sem többé, mert az meredeken
147       1,     15|           helyzet, hogy még csak lármát sem lehetett ütni a keresésével.~ ~
148       1,     15|            flagellumot, de nem használt sem a vessző, sem a gombos szíj.
149       1,     15|              nem használt sem a vessző, sem a gombos szíj. A fiatal
150       1,     16|              Csak fél karja van meg, az sem visel már kardot; kezével
151       1,     17|                 történni fog, még akkor sem mondta meg.~ ~Jenő is végighallgatá
152       1,     17|                   Akkor nem irgalmaznak sem nőnek, sem fegyverteleneknek?~ ~
153       1,     17|              nem irgalmaznak sem nőnek, sem fegyverteleneknek?~ ~Kedvesével
154       1,     17|        megmenekült egyéniségeknek?~ ~Az sem lehetetlen, hogy a sok hajdani
155       1,     17|    letéteményezé.~ ~Őt bizonyosan észre sem fogják venni.~ ~Hiszen az
156       1,     17|                 törődött senki.~ ~Észre sem vették, hogy van a világon;
157       1,     17|            világon.~ ~Az érkezők egyike sem maradt sokáig; csak éppen
158       1,     17|               mindennek egyszerre vége. Sem pokol, sem paradicsom többé.
159       1,     17|              egyszerre vége. Sem pokol, sem paradicsom többé. Száraz
160       1,     17|               tapasztalhatott, s ezután sem fog észrevehetni nálunk.
161       1,     17|           vesztes marad az, ki egyikhez sem tartozott. Az udvari kancellária,
162       1,     17|               két házat tudjak tartani; sem elég unatkozott, hogy gyermekeim
163       1,     17|                 de amire legtávolabbról sem gondolt a rémnapok izgalmai
164       1,     17|      kámforillata van.~ ~Még csak fájni sem mert a szíve, hiszen egy
165       1,     17|               Hanem a városból már most sem menekülhet ki, mert a sorompókat
166       1,     17|       útlevéllel jelenik meg. És még az sem segít, ha valaki ügyesen
167       1,     17|                amidőn még azt megítélni sem tudjuk, hogy melyik szenvedély
168       1,     17|                 a zivatar tényezői közé sem ide, sem oda fel nem esküszöl;
169       1,     17|          zivatar tényezői közé sem ide, sem oda fel nem esküszöl; hanem
170       1,     17|          Alfonsine-t, azt meg nem áldja sem Isten, sem anyád! Akkor
171       1,     17|                meg nem áldja sem Isten, sem anyád! Akkor tőlem örökre
172       1,     17|                itteni zűrzavarból semmi sem fog követni, egyedül a boldogító
173       1,     17|      pártfeleket, kiknek gerjedelmeiben sem innen, sem túl nem tudsz
174       1,     17|               gerjedelmeiben sem innen, sem túl nem tudsz részt venni;
175       1,     17|               valamit az anyámról? Máig sem jött el hozzám.~ ~- Azt
176       1,     17|                 hogy anyja erről semmit sem tud, az nem akarta, az nem
177       1,     17|              sírja előtt könyörög, maga sem tudja, kinek. Talán a sírnak,
178       1,     17|               úgy, hogy emberi szem meg sem láthat.~ ~És másnap hiába
179       1,     18|                 szabad a tér, ott nincs sem út, sem hajlék megpihenésre,
180       1,     18|                a tér, ott nincs sem út, sem hajlék megpihenésre, sem
181       1,     18|                sem hajlék megpihenésre, sem egy falat kenyér.~ ~Másfél
182       1,     18|              minden erőfeszítés mellett sem érik el, hogy utunkat elvághassák.
183       1,     18|                nem akart rámenni egy ló sem. A degettől csúszott a patkója,
184       1,     18|          Richárd -, a lovak közül egyet sem szabad elhagyni; mindenki
185       1,     18|                Hanem már ahhoz nem volt sem idő, sem alkalom. Pál úr
186       1,     18|                 ahhoz nem volt sem idő, sem alkalom. Pál úr a halastó
187       1,     18|           hazájába nem ér.~ ~Enni sehol sem kaptak már, a nép mindent
188       1,     18|          vaskondért, s mert abban estig sem hűlt volna meg, leterítének
189       1,     18|        főzeményt, amihez még a farkaséh sem közeledhetett volna azon
190       1,     18|                a nyergen! Még csak bele sem kóstolhattak.~ ~Zengett
191       1,     18|                  Hanem az üldöző csapat sem volt jobb állapotban.~ ~
192       1,     18|            vagytok szorítva.~ ~- A Duna sem szorított meg.~ ~- A Duna
193       1,     18|                lesz tanácsos. Itt senki sem jó barát. A legelső ember,
194       1,     18|                polgár aluszik már.~ ~Ők sem láthatták, merre járnak.
195       1,     18|            fenyőpálinkás csobolyót, azt sem kérdik, ki fizet meg érte.~ ~
196       1,     18|           morzsolva a huszárcsapat; egy sem jut belőle hazájáig; elvész
197       1,     18|                 idő pihenni, mert senki sem tudja tájékozni magát.~ ~
198       1,     18|              fenn a hegygerincen már fű sem tenyészett, csak barna-szürke
199       1,     18|                 Nem ember, de még madár sem járt a tájon. A halál országa
200       1,     18|        kantárszárán. Némelyiket vezetni sem kellett; ment magátul a
201       1,     18|         példaadásával buzdítja. "Egynek sem szabad közülünk hiányzani.
202       1,     18|                   Mindenki megjött; egy sem veszett oda.~ ~Már hadsorban
203       2,     19|                 menyasszonya csókja meg sem hűlt ajkain.~ ~A cisztercita
204       2,     19|               Nem volt ebben a dogmában sem szillabus, sem herézis.
205       2,     19|                 dogmában sem szillabus, sem herézis. Szent volt e harc
206       2,     19|         mindenki úgy fogadta azt. Senki sem kételkedett abban. Mindenki
207       2,     19|             másik had jön, nincs egy ló sem; mind kinn a ménesen, nem
208       2,     20|                 elég. Zebulon számadást sem vezet róla. Tudja magáról,
209       2,     20|              ország pénzéből egy garast sem, hát akkor minek az a sok
210       2,     20|             feleségében, hogy az sehova sem szeretett járni. Az ország
211       2,     20|                  minélfogva semmiképpen sem szereti a vendéget. Egyék
212       2,     20|              felelé, hogy: "Nekem egyik sem kell!"~ ~- Bár soha egyikbe
213       2,     20|           voltak; de most már a paraszt sem hoz se tojást, se vajat:
214       2,     20|               kell venni. Még gyomlálni sem jönnek a parasztasszonyok
215       2,     20|           parasztok csak tavalyrul. Azt sem akarják már leszolgálni.
216       2,     20|                úrhölgy még e magaslaton sem állt meg. Feljebb repült.~ ~-
217       2,     20|                 jó titoktartó. A födele sem csupán azért tarka, mivel
218       2,     20|            feketét!~ ~Zebulonnak sehogy sem fért a fejébe ez a logika.
219       2,     20|             csak egy pohár szilvóriumot sem tudott belediktálni.~ ~Mikor
220       2,     20|                 van már; csakhogy senki sem tud róla. Eredj, ülj fel
221       2,     20|           toljak előre, még csak vissza sem fordulhat; muszáj a csatatérig
222       2,     20|                Baradlay Ödön.~ ~Zebulon sem vette tréfára a dolgot,
223       2,     20|                 csizma a kezében; hátra sem fordult a szomszéd faluig;
224       2,     21|                  Neki még csak fegyvere sem volt, egy lovagostor volt
225       2,     21|              Nem félnek még az ördögtül sem, még a kongrév-rakétától
226       2,     21|                 még a kongrév-rakétától sem; az ellenfelüket pedig sok
227       2,     21|            homokkal tőlt be. Ez a másik sem sikerült. A meg ni, hova
228       2,     21|          patakja képezett, semmi hóesés sem látszott; túl rajta pedig
229       2,     21|                 tanakodni való pillanat sem volt, ha a röppentyűtelepet
230       2,     22|           tisztújításon úgy, hogy senki sem hitte, hogy még lesz belőle
231       2,     22|                 adósságban elegzekválni sem szabad! És elkergetett a
232       2,     22|                 a fejeiket, szélrül egy sem szeret menni. Mikor egyet
233       2,     22|        rendszerével, azt nem mondja meg sem Oken, sem Cuvier, hanem
234       2,     22|                nem mondja meg sem Oken, sem Cuvier, hanem azt minden
235       2,     22|                 Gergő még csak hozzájuk sem ért; ő nem indíthatta meg
236       2,     22|              ötven kardnál. Három lovas sem lesz képes elfogni egy ökröt,
237       2,     22|              kezdte, hogy egy csepp jót sem akar ez az ember, s idején
238       2,     22|               pisztolyát is rálőtte, az sem talált.~ ~- No, mármost
239       2,     22|                  Pedig ezúttal nem volt sem kardja, sem fokosa, sem
240       2,     22|            ezúttal nem volt sem kardja, sem fokosa, sem pisztolya; de
241       2,     22|                 sem kardja, sem fokosa, sem pisztolya; de volt nemes
242       2,     22|            rendet. Azok még egymás közt sem tudtak megférni. A huszár
243       2,     22|          nyújtotta a kulacsát. Boksa le sem vette azt a szájáról addig,
244       2,     22|          diáklegényke volt, még bajusza sem volt; a kihívásra előlépett
245       2,     23|            pagonyban, mik száraz nyáron sem asznak el soha, most is
246       2,     23|       kereszttüze alatt harcolnak. Arra sem ügyelnek többé.~ ~Mindenki
247       2,     23|           halaványadik el az arc. Észre sem szabad azt venni.~ ~Már
248       2,     23|             küzdenek.~ ~S még egyik fél sem mondhatja, hogy elfoglalt
249       2,     23|                  Összecsaptak. ~ ~Egyik sem gondolt arra, hogy a másik
250       2,     23|                Még csak annyi talentuma sem volt, mint annak az írástudó
251       2,     23|        harcoljanak; akik nem hallgatnak sem takarodóra, sem vezényszóra;
252       2,     23|              hallgatnak sem takarodóra, sem vezényszóra; csak ellenséget
253       2,     24|                Hát élek?~ ~- Egy körmöd sem hiányzik. Csak vendégszerepelni
254       2,     24|             vette.~ ~- Holnapután nyoma sem lesz. Ezért nem érdemes
255       2,     24|         ellenfelétől. - Bagatelle. Szót sem érdemel. Nálam vége van
256       2,     24|                vissza ne találjon hozzá sem ő, sem más.~ ~- De én mégis
257       2,     24|                ne találjon hozzá sem ő, sem más.~ ~- De én mégis rátaláltam.
258       2,     24|               árulod soha... Még fiának sem mondod meg anyja nevét...
259       2,     25|             facsarult a zivatarban, azt sem bántják; nyugdíjba van már
260       2,     25|                színéig eresztik, még be sem hagynak abba kívülről pillantani. ~ ~
261       2,     25|                Olyan szelídek, hogy meg sem rezzennek, ha valaki közelít
262       2,     25|             tudod, hogy Ödönt semmi baj sem érte; ezután még kevésbé
263       2,     25|                  hogy még csak a betűit sem engeditek látnom, ha nem
264       2,     25|                gondolá: "Nem, e mosolyt sem örökítem meg a vásznon."~ ~
265       2,     25|            közelebb volnánk?"~ ~"Apámat sem láttam már hónapok óta."~ ~
266       2,     25|               innenről; hogy Ödön közel sem jár az ellenség lőtávolához;
267       2,     25|           szabad azt még csak sejteniök sem, mi történik az ősi lakban.~ ~
268       2,     25|           körülöttem nem hagynak aludni sem engem, sem téged... Téged
269       2,     25|               hagynak aludni sem engem, sem téged... Téged sem, ugye?...
270       2,     25|               engem, sem téged... Téged sem, ugye?... Én hoztam őket
271       2,     26|               visszavonulási útját; egy sem szabadulhat meg belőle.~ ~
272       2,     26|                  mint a többinek, s fel sem veszi a dolgot. Pedig az
273       2,     26|               Ott sírt egy ideig, senki sem sietett fölemelni, fölkelt
274       2,     26|            nyugodt! Fejet fejért! Semmi sem marad ingyenben. Ha a világ
275       2,     26|              vette a kalapját, s senkit sem üdvözölve eltávozott.~ ~
276       2,     26|                 ahova te mentél? Én ott sem fogok feledni. Jaj nekem,
277       2,     26|       találkozunk mind a hárman, de ott sem békülünk ki. Ki békíti ki
278       2,     26|          asszony? Egy egész mennyország sem, tele szentekkel és angyalokkal!
279       2,     26|                lesz is! Nem gondolkozom sem éjjel, sem nappal egyébről,
280       2,     26|              Nem gondolkozom sem éjjel, sem nappal egyébről, mint arról,
281       2,     26|                  de fogalmával utolérni sem bírta e démoni kitörést;
282       2,     27|                gazdag föld, még öntözni sem kell. Bort ád a szőlőhegy,
283       2,     27|            kiült magának. Utazni sehova sem szoktak; nincs az a kényelem
284       2,     27|               amikor akar, még az ajtót sem találja zárva; enni-inni
285       2,     27|                nem talál varázspálcával sem. Kölcsön sem volna érdemes
286       2,     27|             varázspálcával sem. Kölcsön sem volna érdemes a pénzt adni,
287       2,     27|           főispánja; ő nem ütött pártot sem ellene, sem mellette; lehetett
288       2,     27|                ütött pártot sem ellene, sem mellette; lehetett az országnak
289       2,     27|                korszak vívmányait észre sem vette. Se nem vesztett,
290       2,     27|            ugyan nem fog menni egyiknek sem; miatta ugyan dobolhatnak,
291       2,     27|          végkimenetele a tusának, azzal sem gondol. Majd kibékülnek,
292       2,     27|               Még csak lilekzetet venni sem nem megálltam hazáig. Gondoltam,
293       2,     27|              falumat még a mappacsináló sem ismerte.~ ~Mindjárt elő
294       2,     27|              lövik; pedig ő egy légynek sem vétett.~ ~S most ez a két
295       2,     27|                    Ádám úr pedig semmit sem akart észrevenni e kettős
296       2,     27|              lett.~ ~Mintha legkisebbet sem törődnék egy új ismerős
297       2,     27|            prodit metum". Neki mutatnia sem szabad azt, hogy ez az ember
298       2,     27|             lezárt nyelvét még ez a szó sem volt képes megoldani. Még
299       2,     27|             üdvözlő beszideket.~ ~Semmi sem tanúsítja Mindenváró Ádám
300       2,     27|                 elig, ott talian; ha az sem elig, megindul Ledru Rollin
301       2,     27|               baratom. Én itt egy éjjel sem maradok tovább. Ez a gyilkos
302       2,     28|                            SORSÁT SENKI SEM KERÜLHETI EL~ ~És ezzel
303       2,     28|                hegyen lekopogott".~ ~Ez sem lehetett a legkellemetesebb
304       2,     28|             pázsiton még lépteik hangja sem árulhatta el őket egymás
305       2,     28|             egymást.~ ~Szalmás még most sem tudott szóhoz jutni. Nagyon
306       2,     28|             járnánk.~ ~Szalmás még most sem szólt semmit. Tán fogadása
307       2,     28|          tisztogatását.~ ~("No, még azt sem hittem volna soha - gondolá
308       2,     28|                találja szólítani, azért sem haragszik meg.~ ~Zebulon
309       2,     28|                egész elfogadás alatt ki sem vette a pipát a szájából.~ ~
310       2,     28|           kapott rajta Zebulon. - Azóta sem olvastam újságot. Legalább
311       2,     28|           mondta Zebulon.~ ~- Hiszen rá sem gyújtott még.~ ~- Úgy igaz. -
312       2,     28|             amott!~ ~- No, én egy óráig sem voltam amott - menté magát
313       2,     28|                    No, én csak egy szót sem szólam vele. Ágyúlövésnél
314       2,     28|         félreeső helyeken, ahol a madár sem jár; egész odáig, ahonnan
315       2,     28|         tarisznyát gyalog. Soha a nevét sem hallotta ő annak a falunak,
316       2,     29|          arisztokratikus palotái; nincs sem Bastille-ja, sem Towere,
317       2,     29|                  nincs sem Bastille-ja, sem Towere, de nincs Kremlje
318       2,     29|              nincs Kremlje és Louvre-ja sem; még csak egy nagyobbszerű
319       2,     29|                egy nagyobbszerű templom sem kevélyíti arcát. Olyan "
320       2,     29|             prózának diadalait; eszében sem élt a múzeum körüli city;
321       2,     29|             nyújtá felé, még egyezkedni sem akart; az elbízott hadvezér,
322       2,     29|          telivér paripán ül, kardját ki sem húzta; pisztolyai nyeregkápájában
323       2,     29|                kardbojtját; a tiszt azt sem engedte sokáig; akkor átnyalábolta
324       2,     29|             itthon az asszonyság? Senki sem jő felnyitni az ajtót.~ ~
325       2,     29|         leszállt az udvarra, a világért sem veszekedett a bohó öreggel
326       2,     29|               Bizony nem tudom!~ ~- Azt sem tudja, hogy hol van? Hol
327       2,     29|                pedig a gyermekről senki sem tud semmit.~ ~Az ilyen lények
328       2,     30|              század alatt bizony semmit sem javult.~ ~Lothringeni Károly
329       2,     30|                Egyetlenegy ostromágyúja sem volt.~ ~A másnapi haditanácsban
330       2,     30|             saját csapataink vitézségét sem?~ ~Ödön pedig igen hideg
331       2,     30|              mint egy várostromnál, ezt sem.~ ~Richárd erre a harag
332       2,     30|                 nem mondta senki. És ön sem mondta ezt megtorlatlanul. ~ ~
333       2,     30|                toll volt a kezében. Meg sem mozdult ama falat törő golyók
334       2,     30|               rá. Akit el nem kergetnek sem bombák, sem tűzgolyók. Ki
335       2,     30|               nem kergetnek sem bombák, sem tűzgolyók. Ki odaveti a
336       2,     30|                kell tudni bizonyosan.~ ~Sem távol, sem közel egy élő
337       2,     30|                bizonyosan.~ ~Sem távol, sem közel egy élő lélek. Oltásra
338       2,     30|                 lélek. Oltásra gondolni sem lehet most a várágyúk lőközelében.~ ~
339       2,     30|            Kapuja, lépcsőajtaja nyitva. Sem házmester, sem lakó a háznál.
340       2,     30|     lépcsőajtaja nyitva. Sem házmester, sem lakó a háznál. Minden ajtón
341       2,     30|            egyenlő fegyverrel küzdenek, sem történetíró, sem költő nem
342       2,     30|              küzdenek, sem történetíró, sem költő nem nevez jó barátot,
343       2,     31|             szót mondtál, amit magamban sem akarok ismételni.~ ~- Ah!
344       2,     31|                  még egy másik Baradlay sem. S ami, ha egyszer rá van
345       2,     31|              őrnagy és még egy tiszt.~ ~Sem magyar, sem osztrák nem
346       2,     31|                egy tiszt.~ ~Sem magyar, sem osztrák nem ügyelt arra,
347       2,     32|            akkor éppen egy tábori orvos sem volt. Mind a halálra sebesült
348       2,     32|         síró-rívó portéka, aki senkinek sem kellesz, midőn megvagy;
349       2,     32|                midőn megvagy; aki magad sem tudod még, mit tesz lenni
350       2,     32|               hogy lássa.~ ~- Hát ennek sem tart ön dajkát?~ ~- Hja,
351       2,     32|       felejtenek. Megszöknek tőlük; azt sem tudom, hol keressem. Ez
352       2,     32|          kocsisné. Szegény emberek. Itt sem laknak már.~ ~Richárd lelke
353       2,     32|       gálickövet is fújtam a szemébe; a sem használt. Csak rákszemet
354       2,     32|             gyógyul, hát aztán semmitől sem.~ ~E beszéd közben végigvezette
355       2,     33|            Tallérossy Zebulonnak sehogy sem tetszett már ez az állapot.
356       2,     33|               szagát előre!~ ~És sehogy sem vette a nyaka!~ ~Nagyon
357       2,     33|               nem volt szabad halottra, sem fényes nappal temetkezni
358       2,     33|        elmenekült abból a városból; meg sem állt a szomszéd faluig ijedtében.
359       2,     33|             virradatig.~ ~Még tán akkor sem ébredt volna fel, ha rá
360       2,     34|            akkor a "kettős napot" észre sem vettük; nekünk az éjszakánk
361       2,     34|                 a kardmarkolat.~ ~És az sem segített messze.~ ~A júniusi
362       2,     34|                    Ezt az asztronómusok sem vették észre - de mi tudjuk.~ ~ ~ ~
363       2,     35|            halni azért, mert már semmit sem tehetnek érte egyebet, mint
364       2,     35|               ember elvesztén keseregni sem illik.~ ~Majd megnőnek,
365       2,     35|         menekülésre.~ ~Ő még csak arról sem gondolt, mivel sokan mások
366       2,     35|               Most már még csak büszkén sem léphet a bakó elé, mert
367       2,     35|                volt már, s senki feléje sem jött Ödönnek; csak az őrt
368       2,     35|                 a sárban, s egyik lábát sem emeli fel. Ott fog állani,
369       2,     36|            árnyékos tengersziget. És az sem igaz. A természet is hazudik.~ ~
370       2,     36|               kínzást még az ellenségem sem ítélhetne rám.~ ~- Mikor
371       2,     36|            keresztül úgy, hogy emberrel sem találkozunk. Elviszem önt
372       2,     36|                emberek, kikre máskor rá sem hallgatott volna, s kik
373       2,     36|                az az ország, ahol senki sem parancsol. Ami nincs meghódítva
374       2,     36|                ismert csapásba, hogy rá sem kellett ügyelnie lovára.
375       2,     36|              volt egy ember, kivételnek sem, akit itt valami kis része
376       2,     36|              ráklakomában.~ ~Ödön hozzá sem nyúlt; pedig Boksa váltig
377       2,     36|             magát már messziről, még le sem szállt a lóról. - De majd
378       2,     36|         jutottam mindenhez. Hanem magam sem faltam még hozzá.~ ~Azzal
379       2,     36|      bebizonyítá Ödönnek, hogy még maga sem vacsorált a hozottbul, azáltal,
380       2,     36|               én oly messze földre; azt sem tudom, merre van. Nekem
381       2,     37|                És elsietett.~ ~Senkitől sem kapott egy búcsúcsókot,
382       2,     38|                 követett el, amin jelen sem volt, de mondta, mikor az
383       2,     38|                 bitóra szegezték; senki sem tudta, hogy ő ott van.~ ~
384       2,     38|              közül sohasem látta egy is sem Baradlay Ödönt, sem Baradlay
385       2,     38|              egy is sem Baradlay Ödönt, sem Baradlay Jenőt, s akkor
386       2,     38| összecseréltetik. Sok ember van, aki ma sem tudja kiválasztani Ödön
387       2,     38|               voltak zárva. Még csak az sem történhetett meg, hogy az
388       2,     38|    feljegyzetlen egy tettet, egy lépést sem, mely halálbűnt képezett
389       2,     38|                azt tehette? Ő még hinni sem képes azt, ki feküdt azalatt
390       2,     39|               inté, hogy most pisszenni sem szabad!~ ~Leghamarább tudott
391       2,     40|            abban a titokban, hogy egyik sem híresztelhette el. Mire
392       2,     43|           irgalmaz.~ ~Hisz az ő fejének sem irgalmaz az a láthatatlan
393       2,     43|                nap.~ ~Ilyenkor senkinek sem volt szabad hozzá bejönni.
394       2,     43|                  Plankenhorst Alfonsine sem hunyta le ez éjjel szemeit.
395       2,     43|                   Hiszen nem neki szólt sem az üdvözlet, sem a forró
396       2,     43|             neki szólt sem az üdvözlet, sem a forró kéz görcsszorítása.~ ~
397       2,     44|            fölötte, és te még a sírjára sem fogsz találni soha! ~ ~A
398       2,     44|        megtalálta?"~ ~Megoldást egyikre sem talált.~ ~ ~ ~
399       2,     46|                 talánynak, melyet senki sem ért, az Alfonsine.~ ~Ő már
400       2,     46|            említ, családunk egyik tagja sem tehette önnek, azon csekély
401       2,     46|      következményeire most már gondolni sem lehet.~ ~- Miért nem?~ ~-
402       2,     46|            nemesember. Most pedig egyik sem. Rangját elvesztette. Vagyonát,
403       2,     46|          nemesember vagyok, azért önnek sem mondom meg azt!~ ~Plankenhorstné
404       2,     47|             Edit egy váltani való ruhát sem hozott el Plankenhorstéktól.~ ~
405       2,     48|               elmondanom. Még ez a pénz sem mind a mienk. Nekem vannak
406       2,     48|                csekélységek, számításba sem jövő könnyű tartozások;
407       2,     48|           hittek szavamban, egy fillért sem vonhatok el, s a becsületemből
408       2,     48|                 az óriási nagy teremben sem férne el, ha magunkban nem
409       2,     49|             volt semmi az ezüstneműből, sem a magával vitt ruhákból.
410       2,     49|       valamennyi nevelőintézetét. Sehol sem tűrték meg fél esztendőnél
411       2,     49|     provizóriummal.~ ~Richárd még akkor sem tudta elítélni gyámfiát,
412       2,     49|            hozzá. Még jövedelmi adó alá sem esik. De hát hova tette
413       2,     49|     szerencsétlenségre jut, akkor senki sem akarja megismerni.~ ~- Látod,
414       2,     49|              rajtam csak segítve. Semmi sem hiányoznék a boldogságomból,
415       2,     49|            tudok neked adni egy piculát sem. Az ellen, hogy koldulj,
416       2,     49|                      Én pedig annyi jót sem tehetek veled, amennyit
417       2,     49|               biz az nem vendégelte meg sem az anyját, sem a kollégáit,
418       2,     49|           vendégelte meg sem az anyját, sem a kollégáit, sem pezsgővel,
419       2,     49|                anyját, sem a kollégáit, sem pezsgővel, sem osztrigával;
420       2,     49|               kollégáit, sem pezsgővel, sem osztrigával; hanem futott
421       2,     49|             felé, arra felült, és hátra sem nézett többet.~ ~A kopott
422       2,     49|             Adieu!~ ~Még csak borítékba sem volt zárva.~ ~A szerencsétlen
423       2,     49|             szépségét, hogy még csak el sem hiszik neki, hogy ki volt.~ ~
424       2,     49|             alatt.~ ~Tehát még a halált sem remélheti többé mint nyugodalmat;
425       2,     49|           nyugodalmat; még a túlvilágot sem mint menedéket; még az Isten
426       2,     49|                Isten végtelen irgalmára sem számíthat; mert ha Isten