Rész, Fejezet

 1       1,      6|          Héj, Pál úr!~ ~- Ugyan mondd meg, Richárd, miért húzódozol
 2       1,     10|     házasodni?~ ~- Soha!~ ~- Ne mondd ki ezt a szót! Huszonnégy
 3       1,     10|      kerested, anyám.~ ~- No ne mondd - szólt gyöngéden odasimulva
 4       1,     11|         meg, mikor szólj, mikor mondd el, amit szívedben érzesz;
 5       1,     17|  utoljára az életben.~ ~- Ó, ne mondd azt!~ ~- Messze fogsz menni
 6       2,     20|      nem tudja azt.~ ~- No, hát mondd meg, hogy mi - kérdé szelíd
 7       2,     20|    kérdé szelíd malíciával.~ ~- Mondd meg te elébb! - replikázott
 8       2,     20|      Már csináld akár azt, hogy mondd el a családodnak, hogy te
 9       2,     20|   hentesnével.~ ~- No, jól van. Mondd meg neki, hogy ne várjanak
10       2,     24|        nő titka... Becsületedre mondd nekem, hogy e nőt el nem
11       2,     25|         nézd meg ezt a képet, s mondd meg, ki ez!~ ~A kisfiú megbámulta
12       2,     31|     téged nem viszlek magammal. Mondd, hogy csak meg akartál fenyíteni,
13       2,     32| fenekére, szállj fel az égbe, s mondd meg Visnunak, hogy itt is
14       2,     37|     napa keblére.~ ~- Anyám, ne mondd ezt róla, hátha szereti