Rész, Fejezet

 1       1,      1|     ajkait.~ ~- Semmi gyöngeség, Marie! - szólt egyre hidegebb
 2       1,      1|          a légbe.~ ~- Kérem önt, Marie. Amiket most, most mondok,
 3       1,      1|         nő volt teljes életében, Marie. Ön minden szavamat teljesítette,
 4       1,      1|        minden szót, amit mondok, Marie.~ ~A nő írt csendesen.~ ~-
 5       1,      1|        én porrá leszek. Írja ön, Marie, mi dolguk lesz fiaimnak
 6       1,      1|          látni. Ne sóhajtson ön, Marie! Nagy gyermekek már; nem
 7       1,      1|        ki a csatában elesett!... Marie, ön nem ír? Csak nem sír
 8       1,      1|         nem sír ön talán? Kérem, Marie, ne legyen most gyönge;
 9       1,      1|      helyeiket meg tudják állni! Marie! Nőm! Baradlayné asszony!
10       1,      1|         át dögvész idején. - Ah, Marie, ha tudná, ez az én kőszívem
11       1,      1| sötétségtől. Megtalálta azt.~ ~- Marie, hagyja ön abba! Most nincs
12       1,      1|         szenvedett ön oly sokat, Marie. Önnek még boldognak kell
13       1,      1|          ön, amit eléje mondtam, Marie?~ ~A nő kezéből kihullott
14       1,      1|  megkezdettem, utánam fennmarad, Marie! Tegye ön kezemre kezét,