Rész, Fejezet

 1       1,      9|      ajánlatait, asszonyom. De itt maradok. És ha cselédnek kellene
 2       1,      9|         nekem, asszonyom, hogy itt maradok; nincs önnek annyi vagyona,
 3       1,      9|      megvénülök, megőrülök; de itt maradok.~ ~Most már az úrnő is fölkelt
 4       1,     13|       nemde?~ ~- Bizony itt nem is maradok. Tanácslom, önök is, amint
 5       1,     13| sokszögletű úrtól.~ ~- Én? Sehová! Maradok Bécsben. Nem féltem magamat.
 6       1,     14|         mondá Richárd. - Melletted maradok.~ ~És még csak kardját sem
 7       1,     14|            apácákkal. Én addig itt maradok Mausmannnal, s feltartom
 8       1,     17|         tőled elszakítani; én tied maradok, tied örökké; életben-halálban
 9       1,     17|       barátom, mindenem, hogy tied maradok, vagy a koporsóé! Nincs
10       2,     20|         ott meglőnek, s én magamra maradok ezzel a sok leánnyal.~ ~
11       2,     25|        innen!... Helytállok... itt maradok... Hallom szemrehányásodat...
12       2,     27|           femina, én csakugyan itt maradok, amíg csak maradhatok.~ ~
13       2,     27|      baratom. Én itt egy éjjel sem maradok tovább. Ez a gyilkos Szalmás
14       2,     37|      megyek. Ha nem akarod, itthon maradok, és leszek gyászoló özvegyed.