Rész, Fejezet

 1       1,      1|         gyémánt nemességünk! Ez az örökké éltetője, örökké újra feltámasztója
 2       1,      1|             Ez az örökké éltetője, örökké újra feltámasztója az egész
 3       1,      1|           negyvenéves. Ön szép, és örökké az marad. Huszonnégy év
 4       1,     17| elszakítani; én tied maradok, tied örökké; életben-halálban a tied.
 5       1,     18|          dicsértessék! Mindörökkön örökké! Ámen!~ ~Az a bocskoros
 6       2,     23|          széles, kerek tér, melyen örökké száraz a fű. Ott verekedett
 7       2,     23|         azon a kard éle. Talán egy örökké hangzó imádkozás az, mely
 8       2,     34|     meghalni. Csak nem akartok tán örökké élni, férfiak?~ ~Keresztes
 9       2,     35|          belül legalább egy ponton örökké sérthetlen maradt: az önbecsülés
10       2,     39|         hazánknak, kit tartson meg örökké az Isten.~ ~Testvéred, Eugen~ ~
11       2,     39|    megkapod-e?~ ~Isten oltalmazzon örökké!~ ~A síron túl is szerető~ ~
12       2,     44|        Isten, s én gyászolni fogom örökké." De kimondani nem bírta
13       2,     48|     asszonnyal, így spekulált: "Ha örökké csak ez a két ember lesz