Rész, Fejezet

 1       1,      6|  mondta az öregnek Richárd. Nemcsak szakácsa volt az, hanem
 2       1,     12|   vezérkapacitásoknak.~ ~De nemcsak fehér és fekete toll díszlett
 3       1,     15|      hogy végveszély idején nemcsak utat fog rajta keresztül
 4       1,     18|  láthatták, hogy a jeltüzek nemcsak hátuk mögött, hanem előttük
 5       2,     19|     folytatni a harcot.~ ~S nemcsak az harcolt, kinek fegyver
 6       2,     20| elhallgat. Az asszony pedig nemcsak meri azt neki megmondani,
 7       2,     20|      az méreg és tűz; attól nemcsak meghal az ember, de pokolra
 8       2,     25| bebizonyítsa, hogy ő is él, nemcsak ők.~ ~Az éj csendjét egy-egy
 9       2,     25|        Én akartam... Látod? Nemcsak halált, nemcsak szenvedést
10       2,     25|      Látod? Nemcsak halált, nemcsak szenvedést tudtam én előidézni
11       2,     30|   tudósítják.~ ~De most már nemcsak mosolygott, hanem nevetett
12       2,     38|     el, mint kellett volna. Nemcsak nyugalmat, hidegvért, de
13       2,     40|  vagyok az, nem a másik!"~ ~Nemcsak oktalanság lett volna az