Rész, Fejezet

  1       1,      3|             forspontot. Van, de nincs. Hát hun van? Mind elmente, ki
  2       1,      3|                Hiszen az perduellio!~ ~Hát persze hogy perduellio!
  3       1,      4|        odajönni velem?~ ~- Nem én.~ ~- Hát a mennyországba? Félsz velem
  4       1,      4|                     Azt sem bánom.~ ~- Hát ha elviszlek innen a Kammenoi
  5       1,      4|                 Az is mindegy.~ ~- No, hát akkor szeretlek!~ ~Leonin
  6       1,      4|               felelte neki Leonin.~ ~- Hát mért mondtad azt?~ ~- Azért,
  7       1,      4|         cukorfőzőt látogatjuk meg.~ ~- Hát nem bánom - szólt Ödön,
  8       1,      4|              kérdé Ödönre mutatva.~ ~- Hát természetesen - felelt Leonin. -
  9       1,      4|            hogy most már csak menjenek hát előre, ők tudják már, hová.~ ~
 10       1,      4|            szemközt telepedett le.~ ~- Hát nézz ide, Ödön! Ugye, ez
 11       1,      4|               hideg szépségek odafenn? Hát nem jobb-e itt a pokolban?~ ~
 12       1,      4|              tekinte végig bájain.~ ~- Hát láttál-e valahol ilyen szemeket?
 13       1,      4|             szép kutyának a fejét.~ ~- Hát neked ma nincs számod? -
 14       1,      4|                üldözni a rendőrségnek; hát csak hagyják. Tout comme
 15       1,      4|                a felbontott levél.~ ~- Hát te mit csinálsz? - kérdé
 16       1,      4|            teszi magát előtte.~ ~- Jó, hát ha menni akarsz, eredj.
 17       1,      4|       kívánsága elébb való.~ ~- Jó, ez hát kárba veszett. De még egy
 18       1,      4|           barátja kezét.~ ~- Vallj meg hát egyet. Két szemet látsz-e
 19       1,      4|            venni, hogy csak maradjanak hát az országúton. Az imsik
 20       1,      4|      megkérdezni, merre az út.~ ~- No, hát valamerre majd csak előremegyünk.
 21       1,      4|         mármost csak az a kérdés, hogy hát merre menjünk? - sürgetőzék
 22       1,      4|        állomásról jött errefelé.~ ~No, hát amíg arról tanakodtak, hogy
 23       1,      4|            kormányzatlanul odább.~ ~De hát miért hagyta el az imsik
 24       1,      4|            bajtársától.~ ~- Megvagyok. Hát neked kezed-lábod ép-e?~ ~-
 25       1,      4|            parton is túl száguldott. - Hát a farkascsorda?~ ~Az a meredek
 26       1,      5|             sem tette, hogy ha huszár, hát magyar ne legyen):~ ~- Ugyan
 27       1,      5|           alakra, hogy ez pap.~ ~- No, hát mi baj, páter?~ ~- Hát a
 28       1,      5|                 hát mi baj, páter?~ ~- Hát a passzusomba azt írta a
 29       1,      5|       huszártiszt elmosolyodott.~ ~- S hát páterkám, miféle nyelveket
 30       1,      5|            emeletre mutatva.~ ~- Hanem hát mármost csak menjen be a
 31       1,      5|               a tiszt kardbojtját.~ ~- Hát az úr most duellálni megy?
 32       1,      5|          Dehogy vágtak meg, páter!~ ~- Hát micsoda? Az úr vágta meg
 33       1,      5|             volt egymásra rontani?~ ~- Hát, tisztelendő atyám, hallotta
 34       1,      5|                volt az, nem szárdella. Hát képzeljen magának ilyesvalamit.~ ~-
 35       1,      5|                 hanem kénytelenségből; hát ugyan mondja el, mi szél
 36       1,      5|           sértett meg és mi módon?~ ~- Hát elmondom én azt egészen,
 37       1,      5|               uram! Mit szól ön hozzá? Hát elítélne-e ön azért, amit
 38       1,      5|              az ima beszélt.~ ~- Hanem hát egy jó tanácsot mondok önnek,
 39       1,      5|              nem kap-e terciát.~ ~- De hát mit csináljak?~ ~- Üljön
 40       1,      5|               dolgom után kell mennem. Hát Isten áldja meg, öregem.~ ~
 41       1,      5|               úgyis meg kell fizetni), hát csak inkább megitta. Biz
 42       1,      5|                 Annak a katonatisztnek hát mégis igaza volt! Az igaz
 43       1,      5|            illik, hogy szakács is.~ ~- Hát "görög olvasó" - felel Pál
 44       1,      5|         tetőtül talpig a kérdezőt.~ ~- Hát ma megint itthon ebédelünk?~ ~-
 45       1,      5|               keresett-e bennünket? De hát hogyne keresett volna!~ ~-
 46       1,      5|             hogyne keresett volna!~ ~- Hát ki keresett?~ ~- Legelőször
 47       1,      5|              pedig befűtöttünk.~ ~- De hát mi az ördögért fűtöttünk
 48       1,      5|              kapitány úr pénzt.~ ~- De hát hogy tudja ezt, Pál úr?
 49       1,      5|             nagyot nevetett rajta.~ ~- Hát még ki járt itt?~ ~- A Hortiglender
 50       1,      5|              forintom pedig nincs.~ ~- Hát hiszen - szólt Pál úr, egyik
 51       1,      5|          nevetésre fogni a dolgot.~ ~- Hát még ki volt itt?~ ~- Az "
 52       1,      5|          nevezni Pál úr.~ ~- Az öcsém? Hát annak mi kellett?~ ~Pál
 53       1,      5|              Tessék a fogpiszkáló!~ ~- Hát mit mondott az öcsém?~ ~
 54       1,      5|              kell bánni - ex offo.~ ~- Hát szervusz, Jéni; mit hoztál?~ ~
 55       1,      5|               Pál úr, beszélhetsz.~ ~- Hát azt akartam veled tudatni,
 56       1,      5|            abban, ami láthatatlan.~ ~- Hát mi az, ami láthatatlan?~ ~-
 57       1,      5|                ilyen ostoba módon.~ ~- Hát csak azért adod, hogy segítsem
 58       1,      5|                öccse szemüvegeibe.~ ~- Hát mióta lettél te Plankenhorsték
 59       1,      5|             aztán nagyot kacagott.~ ~- Hát itt az uzsora!~ ~- Micsoda
 60       1,      5|              orrán, s vállat vont.~ ~- Hát bánja kő! Miattam elveheted
 61       1,      5|        elveheted mind a kettőt.~ ~- De hát eljössz?~ ~- Barátom, hogyne
 62       1,      5|          föltételt szabnom az alkuhoz. Hát ide hallgass!~ ~- Hallgatok.~ ~-
 63       1,      5|             kérdé Jenő megütközve.~ ~- Hát, csak rájöttem valahogy.
 64       1,      5|               kicsit eljár a szája. De hát azért az Isten cselédje.
 65       1,      6|           valami regényt olvasott.~ ~- Hát te nem készülsz az estélyre?~ ~-
 66       1,      6|             meleg víz is kész már. No, hát üljön le!~ ~Richárd le hagyta
 67       1,      6|          köttetni a törülközőt.~ ~- De hát az én kérdésemre miért nem
 68       1,      6|           ilyen jó pajtás még sok.~ ~- Hát hogy vagy, hogy? - kérdé
 69       1,      6|               izensz édesanyádnak?~ ~- Hát te is azon a tájon lakol?~ ~
 70       1,      6|                a tudatlan ifjút.~ ~- S hát te magad nem szándékozol
 71       1,      6|                jönni a vármegyébe.~ ~- Hát ott mit látnék?~ ~- Nagyobbszerű
 72       1,      6|          semmiről sem tudó képpel.~ ~- Hát először is visszategezted.~ ~-
 73       1,      6|         először is visszategezted.~ ~- Hát ha ő per tu szólíta meg.~ ~-
 74       1,      6|             per tu szólíta meg.~ ~- De hát nem ismered? Ez Rideghváry.~ ~-
 75       1,      6|   adminisztrátora a vármegyénknek.~ ~- Hát az a vármegye dolga.~ ~-
 76       1,      6|               leendő mostohaapánk.~ ~- Hát ez az anyánk dolga.~ ~Richárd
 77       1,      6|            ujjával.~ ~- Ej, te gonosz! Hát melyikünk a pesce canella -
 78       1,      6|            öccsét.~ ~- No, nem is volt hát ez a te háziasszonyod bárónő
 79       1,      6|      háziasszonyod bárónő soha.~ ~- De hát mit csináljon ilyen szegény
 80       1,      6|         nevelheti.~ ~- Ne fogadná fel. Hát így mi lesz belőle? Valami
 81       1,      6|                én bocsánatát kérem. De hát hogyan engedik kegyednek,
 82       1,      6|           mentségemre felhozni.~ ~- De hát azzal is úgy kell bánni,
 83       1,      7|             belőle kivenni semmit.~ ~- Hát az jár-e körüle nagyon?~ ~-
 84       1,      7|             különben szokott lenni; de hát, gondolhatta, talán olyankor
 85       1,      8|                 s megkérdezé tőle: no, hát hogy aludt?~ ~- Igen jól,
 86       1,      8|      eltakarított innen mindent. Hanem hát mi lett annak a képnek a
 87       1,      8|               sajátságos bámulattal. - Hát azt gondolja a kapitány
 88       1,      8|             azt a képet elégettem?~ ~- Hát mit?~ ~- Hát mit? Csak nem
 89       1,      8|            elégettem?~ ~- Hát mit?~ ~- Hát mit? Csak nem ettem gilvagombát,
 90       1,      8|           képet a kályhába dobjam!~ ~- Hát mit csinált vele?~ ~Már
 91       1,      8|         dohányzacskóm a kemencébe.~ ~- Hát mit csinált vele?~ ~Pál
 92       1,      8|            mosollyal válaszolt:~ ~- De hát hogyne ismerném én kapitány
 93       1,      8|         kölcsönzött még tőle soha.~ ~- Hát akkor azt is fogja ön tudni,
 94       1,      8|                jó?~ ~Richárd nem bánta hát, ha el kell is fogadnia
 95       1,      8|             erőszakolt látogatást.~ ~- Hát jó. Menjünk fel.~ ~- Csak
 96       1,      8|                oda alant van!~ ~- Nos, hát hogy tetszik önnek idefenn? -
 97       1,      8|            szokás Salamon úrtól. Hanem hát hol van az én képem? - sürgölé
 98       1,      8|              dolgot Richárd.~ ~- Nono, hát minek az a nagy sürgetés?
 99       1,      8|              minek az a nagy sürgetés? Hát elszaladok én innen? Hát
100       1,      8|               Hát elszaladok én innen? Hát nem enged magának a kapitány
101       1,      8|            semmit. Hagyjuk abba. Hanem hát - hogy adja ön ezt a...
102       1,      8|               csörömpölni a kardjával? Hát hisz én nem mondtam, hogy
103       1,      8|          megmondom önnek, hogy a képek hát mennek cserébe; de hát a
104       1,      8|           képek hát mennek cserébe; de hát a ráma?~ ~- Micsoda ráma?~ ~-
105       1,      8|                   Micsoda ráma?~ ~- No hát: ön rámával együtt küldte
106       1,      8|         mindjárt más képet illesztett. Hát a ráma még alkun fölül van.~ ~
107       1,      8|          csereüzleten felül. Nem bánta hát, be hagyta magát tuszkoltatni
108       1,      9|               úrnő kezéhez tapadt.~ ~- Hát vedd e levelet, és olvasd
109       1,      9|        tanított rá?~ ~- Magam.~ ~- Ej, hát bontsd fel a levelet, s
110       1,      9|          erővel Ievelet akart írni, de hát, íme, nem sikerült. Nekem
111       1,     10|               kiszabadítsa általa.~ ~- Hát az öreg tiszteletest csakugyan
112       1,     10|              gárdista.~ ~- A gárdista? Hát szabad annak a király személyét
113       1,     10|                időre maga helyett.~ ~- Hát csak a gárdista jön? Vajon
114       1,     10|                te is úgy akarod...~ ~- Hát teneked parancs az, amit
115       1,     10|            hangon suttogá Ödönnek:~ ~- Hát hiszed-e már, hogy lesz
116       1,     11|           hires magyar vezir után.~ ~- Hát öt kisasszonyka van, Zebulon
117       1,     11|             rövidíteni idejét.~ ~- Nos hát, mi a legújabb újság, Szalmás? -
118       1,     11|              majd kigyógyítjuk belőle. Hát az özvegy?~ ~- Az igen derültnek
119       1,     11|                méltó észrevétel. Hanem hát abban sincs semmi rendkívüli.
120       1,     11|      találkozzék ennél a háznál; hanem hát ez nyílt ház: főispáni lak,
121       1,     11|               pokolban is többség.~ ~- Hát itt sem ijedünk meg tőlük,
122       1,     11|                tekintetes úr kérdésit. Hát csak megvagyok a régi bőrben.~ ~
123       1,     11|           tovább is fogni a kezét.~ ~- Hát hol méltóztata utazni nagytiszteletü
124       1,     11|            mint kérő násznagy lép elő, hát akkor Gálfalvy Pál gróf
125       1,     11|              hogy nini, ez is itt van: hát mármost ez minek rakta fel
126       1,     11|            erkélyre kivezesse.~ ~Pedig hát az a nagy éljenzés - nem
127       1,     11|          adminisztrátor úr gárdájáé.~ ~Hát ez micsoda gárda?~ ~Kétszáz
128       1,     11|          fiatal párt talál maga előtt, hát annál inkább "vivát". Megéljenezték
129       1,     11|                dünnyögé Boksa Gergő. - Hát csak ennyire becsüli a nemességet?~ ~-
130       1,     11|             akkor engem elcsapnak.~ ~- Hát az én diurnumom mármost
131       1,     12|                 aki nem úr, az nem úr. Hát tehet arrul valaki, hogy
132       1,     12|            minden ember nemesembernek? Hát én mért nem születtem grófnak?
133       1,     12|               publikumot megtraktálni? Hát még ha valamennyi parasztnak
134       1,     12|            hatású észrevétel volt.~ ~- Hát van itt zaj? - kérdé Tormándy
135       1,     12|           szájába nézett, hogy mit fog hát mondani.~ ~Erőszakolni kellett
136       1,     12|             tudni, hogy értek le!~ ~De hát a fegyveres pandúrsereg
137       1,     13|          aggasztott keservesen.~ ~- De hát, istenem! Nem tudnak több
138       1,     13|         eddigiért is kárhoztat.~ ~- De hát, istenem! Minek kérdezni
139       1,     13|                Bíznák a katonákra!~ ~- Hát tessék odamenni! - biztatá
140       1,     13|            fognak a népre lőni.~ ~- De hát, én istenem, mi lesz akkor
141       1,     13|    államkancellár számára.~ ~- Hogyan? Hát ennyire vagyunk?~ ~- Alkalmasint.~ ~-
142       1,     13|           remélhetőleg találkozni.~ ~- Hát ön hova fog menni? - kérdezé
143       1,     13|                sem lőttek agyon...~ ~- Hát én feküdjem bele abba a
144       1,     13|                ne dűljön nevettében.~ ~Hát odafenn a teremben nem hallották-e
145       1,     13|              Antoinette megvetően.~ ~- Hát mi hova meneküljünk? - kérdezé
146       1,     13|              ablakaiba gyertyát rakni; hát biz azokat beverik. - Hanem
147       1,     13|            volna tőle a szívünk; pedig hát mégis álom volt! Ne adj
148       1,     13|            találkoztak ismét össze; de hát kinek jutott volna most
149       1,     14|               merített tudomást. Hanem hát annak az éremnek, amit a
150       1,     14|               kapitány.~ ~- Úgy? Akkor hát tiszttársak vagyunk.~ ~-
151       1,     14|            elcsendesülni.~ ~- No, erre hát kíváncsi vagyok.~ ~- Meg
152       1,     14|               szívéhez szólni.~ ~- No, hát szólj! - mondá Richárd. -
153       1,     14|                 ahova akarjuk.~ ~- No, hát láss hozzá, bajtárs, hogy
154       1,     14|        fogamzott apprehenzióért! Hanem hát azzal csendesítette le magát,
155       1,     14|           éppen Edit?~ ~No, ha idenéz, hát lássa meg, ki az a férfi,
156       1,     14|             rendet helyreállítani.~ ~- Hát tessék - szólt Richárd átkozott
157       1,     14|            processziók alkalmával.~ ~- Hát igen. Tudja, kapitány úr.
158       1,     14|           kettőnknek parancsol.~ ~- De hát mit csináljunk?~ ~- Tessék
159       1,     14|           egynek."~ ~Lássuk a másikat; hát a hadügyminiszter levele
160       1,     15|           talán már sok is lesz, pedig hát nagyon szerette a chartreuse-t;
161       1,     15|             mondja?~ ~- Tudom.~ ~- No, hát jöjjön utánam.~ ~A némber
162       1,     15|           velünk jön.~ ~- Ez is? Akkor hát ennek is kosztüm kell?~ ~-
163       1,     15|             pedig nekem Frau Midi. No, hát hogyan lesz?~ ~Ki-ki elmondta
164       1,     15|      ostromvonalukon, ahol akarok. No, hát csak mindig kreuzfidél!~ ~
165       1,     15|              éji lámpa világít.~ ~- De hát mi lelt, hogy úgy reszketsz? -
166       1,     15|                 Egyszeribe odavezetem. Hát ez a drága szép cseléd? -
167       1,     15|            hírlapot! Ki teszi azt?~ ~- Hát én azt sem tudom, hogy mi
168       1,     15|               be...~ ~- Más jelszóval? Hát van itt az én jelszavamon
169       1,     15|        feküdtek, s keserűen nyögé:~ ~- Hát ez mind igaz?!~ ~Anyja belepillantott
170       1,     15|              arca. - De hogy lehet ez? Hát mi jön még, amitől egészen
171       1,     15|           anyjához és kedveséhez. - De hát tiveletek mi történik most?~ ~-
172       1,     15|               Editre, mintha kérdené: "Hát veled mi történik, szélbe
173       1,     15|                meg Richárddal.~ ~- No, hát csak okosan tégy, Léni lányom.
174       1,     15|                 s kérdezték tőle, hogy hát Edit hova lett.~ ~A rémületet
175       1,     16|        menekülők elrejthessék magukat. Hát a Plankenhorst-kapu hogy
176       1,     17|       legelőször üdvözölni. Ha holnap, hát holnap... Isten önnel!~ ~
177       1,     17|              föld alatt: a vakondok.~ ~Hát csak hadd jöjjön. Nem lehet
178       1,     17|                fog itt keresni.~ ~- De hát mit tesz itt az anyám?~ ~-
179       1,     17|            hevélyekbe keverednek.~ ~De hát ott is legfeljebb Plankenhorstné
180       1,     17|            érezni, hasonlót mondani?~ ~Hát őfölötte nagyobb hatalma
181       1,     17|         visszajöhet megint. Ha holnap, hát holnap. "~ ~Minő diadal
182       1,     17|              Ön azt mondá: "Ha holnap, hát holnap." A holnap, íme,
183       1,     17|           csipkéi közé.~ ~- No, felelj hát! Hisz ez a te dolgod.~ ~
184       1,     17|            veszni valamennyien.~ ~- De hát miért kell nekik elveszniök?~ ~-
185       1,     18|           vissza ellenfelére:~ ~- Nos, hát jer utánam!~ ~Erre az egész
186       1,     18|                nagyon embertelen.~ ~De hát merre?~ ~Talán csodálatos
187       1,     18|                a tegnapi volt!~ ~Pedig hát éppen olyan ebéd lett.~ ~
188       1,     18|          kardok csörömpöltek: "Menjünk hát!" - kiálták a hadfiak; hanem
189       1,     18|                lovaik jóllakjanak.~ ~- Hát valami embernek való eledel
190       1,     18|          embert a bujdosó hadfiak.~ ~- Hát te magyar vagy? Hát ez már
191       1,     18|                    Hát te magyar vagy? Hát ez már magyar föld? S leborultak
192       2,     19|             hogy rágázolhassanak!~ ~De hát hol vette volna ez a nemzet
193       2,     19|                poézis, de hol a próza? Hát a pénz?~ ~Igaz. Pénz nélkül
194       2,     19|               kiált ellenfelének: "Ide hát, mérkőzzünk össze!"~ ~S
195       2,     20|               pénzéből egy garast sem, hát akkor minek az a sok irkafirka?~ ~
196       2,     20|              hogy mi a magas politika, hát én is tudom, hogy mi a magas
197       2,     20|         asszony nem tudja azt.~ ~- No, hát mondd meg, hogy mi - kérdé
198       2,     20|               arccal Anna úrhölgy.~ ~- Hát én meg is mondom - szólt
199       2,     20|              profontot süttetni; hanem hát micsinálsz? A Tihamér, ki
200       2,     20|      Rideghváry volt elvbarátom. Hanem hát öregúr meghalt, Rideghváry
201       2,     20|              lett liberalis, patriota. Hát én micsináljam iteneg egy
202       2,     20|             felelet nélkül hagyni.~ ~- Hát hiszen tudod - szólt halk
203       2,     20|               velünk. Te utamba estél, hát hozzád magam jöttem.~ ~-
204       2,     20|               hozzád magam jöttem.~ ~- Hát csak ezért jöttél?~ ~- Csak-é?
205       2,     20|                   Ha már muszáj menni, hát legalább egy kis útravaló
206       2,     20|                     No, de hogyne?~ ~- Hát ahol azok enni kapnak, mi
207       2,     20|              profuntot meg vutkit.~ ~- Hát mi is kapunk profuntot meg
208       2,     20|               a fejébe ez a logika. De hát az asszony?~ ~- De még famíliámtól
209       2,     20|              kell búcsúznom talán?~ ~- Hát búcsúzzál; de végezd gyorsan!~ ~
210       2,     20|             sütögeti görbe vassal.~ ~- Hát a nagyságos asszonyod mit
211       2,     20|              mert hisz az ő süteménye; hát csak nagyot nyelt belőle,
212       2,     20|           verekedni kell; hogy maradna hát el egy friss háborúból?
213       2,     20|             fonva. Marciális alak.~ ~- Hát az kell - szólt a travesztált
214       2,     20|               baja van a némettel?~ ~- Hát van itt egy csapat német
215       2,     20|                mi rosszat tesznek?~ ~- Hát egész éjjel veszekedettül
216       2,     20|        beszélni ezzel az emberrel.~ ~- Hát aztán, édes barátom, mi
217       2,     20|            hitte, a világ dűl.~ ~Pedig hát csak a német aulisták masíroztak
218       2,     20|                hatot!~ ~Ödön nem bánta hát, menjen a táborral Boksa;
219       2,     21|              elkiáltá magát:~ ~- Fiúk, hát el hagyjuk-e fogni az ágyúinkat?~ ~
220       2,     21|              ellenük.~ ~Játszatni? No, hát ők is játéknak vették.~ ~-
221       2,     21|           Magyarország földét.~ ~Pedig hát "mi nekik Hekuba"?~ ~Az
222       2,     21|            most érkeztem, azt mondja: "Hát csak siessen ön; testvére
223       2,     21|             megkaphatom Ödön bátyámat, hát szidjam jól össze. Tehát
224       2,     22|             ellenség ellen.~ ~Keresték hát Boksa Gergőt és az ökreit,
225       2,     22|        mindjárt meghal.~ ~- No, Boksa! Hát mi történt? - kérdé Ödön
226       2,     22|           oldalról.~ ~- Hja, az ökrök? Hát ha én azt tudnám!~ ~- De
227       2,     22|               nem tudta elhajtani?~ ~- Hát kérem átossággal, elmondom
228       2,     22|            egészen úgy, ahogy történt. Hát éppen amint a csata kezdődött,
229       2,     22|                egy kicsit kollációzok, hát egyszerre akkorát lű a nímet,
230       2,     22|            elfutott. Azt már tudom. De hát az ökrökkel mi lett? A többi
231       2,     22|              osztott tanítást.~ ~- No, hát lűtt-e nagyot a nímet? -
232       2,     22|               szenteket káromolja.~ ~- Hát miért szöktél el a magad
233       2,     22|        megvolna a nagy gyalázat; pedig hát nem azzal esett. Boksa Gergely
234       2,     22|        kolompját, s újra csend lesz.~ ~Hát biz ezeket nem valami nehéz
235       2,     22|            derék, buzgó embernek, hogy hát telepedjék le, ahol akar.~ ~
236       2,     22|            valamennyit egyben!~ ~- No, hát csak frissen, kapjon fel
237       2,     22|         lovához.~ ~- No, ezredes uram, hát csak várjon, mindjárt itt
238       2,     22|               gondolta, majd meghallod hát ezt, s kivonta egyik pisztolyát,
239       2,     22|            kend a talpán, Boksa Gergő! Hát itt a gulya?~ ~- Mind az
240       2,     22|               pisztolyait.~ ~- Mármost hát hol az a kulacs?~ ~Pál úr
241       2,     22|           csapni. No, ördög vigyen el, hát csókolózzunk össze.~ ~-
242       2,     22|              annyit mondott, hogy:~ ~- Hát csak odamentem a német obesterhez,
243       2,     24|            tréfás arccal Mausmann.~ ~- Hát élek?~ ~- Egy körmöd sem
244       2,     24|             rákosi malomban.~ ~- Akkor hát győztünk! - kiálta fel Richárd,
245       2,     24|               fektéből felugorjék.~ ~- Hát bizony csak állj talpra! -
246       2,     24|              öreg cselédem. Ébredj fel hát! Hiszen csak alszol. Ne
247       2,     24|             régi gazdád beszél hozzád. Hát nem felelsz?~ ~- Nagy oka
248       2,     24|                 hogy férjhez menj!" - "Hát végy nőül magad!" - "Találd
249       2,     25|               aggódónak lenned.~ ~- De hát lehetek-e másforma?~ ~-
250       2,     25|              nem hiszesz nekem?~ ~- De hát te honnan tudod azt?~ ~-
251       2,     25|                     Ó, mit mondasz? De hát legalább egy olyan levelét
252       2,     25|              meg volt szorítva.~ ~- Ó, hát aztán mit nyernél azzal
253       2,     25|         leolvassa az izenetet. Mármost hát hogy ismernéd meg ezekből
254       2,     25|           koldulni a világba?"~ ~Pedig hát mindaz, amit az ifjú nőnek
255       2,     25|             félek előtte megjelenni... Hát én nem apellálhatok-e oda?...
256       2,     25|                századokba. Miért jössz hát nekem szemrehányást tenni?...
257       2,     26|           annak fényébe meresztve:~ ~- Hát meghaltál? Hát megcsaltál?
258       2,     26|          meresztve:~ ~- Hát meghaltál? Hát megcsaltál? Hát elhagytál
259       2,     26|             meghaltál? Hát megcsaltál? Hát elhagytál örökre? Elmenjek-e
260       2,     26|              imádkozhassanak, legyenek hát olyanok is, akik azért vannak
261       2,     27|                mostani szerencsét?~ ~- Hát csak elgyüttem meglátogatni
262       2,     27|             nyaral, komámuram.~ ~- No, hát itt nyaralok, komámasszony.~ ~-
263       2,     27|            hátha szaván fogom?~ ~- No, hát fogja szavamon.~ ~- Kezet
264       2,     27|                   Odavan nekem.~ ~- De hát mi bajod, öreg?~ ~Zebulon
265       2,     27|        Csigavér! Azt hittem, megégtél. Hát mért üldöz?~ ~- Hja, baratocskam,
266       2,     27|             hogy Zebulon megharagszik; hát inkább elfordította a fejét.~ ~-
267       2,     27|         kíváncsi volt egyre-másra.~ ~- Hát aztán egészen széjjelverték
268       2,     27|         szemivel nézi, másikat beköti. Hát még ha olyat küldenek ránk,
269       2,     27|               Ádám úr vállat vont.~ ~- Hát biz arról ki tehet? Majd
270       2,     27|                   Elmúlik, elmúlik. De hát én hová múlok?~ ~- Mondtam
271       2,     27|            neki szeget meg kalapácsot; hát szegezze ki a mappát az
272       2,     27|              nótárius, korteskolompos. Hát aztán? Ha itt van, itt van.
273       2,     27|              lehet keresztülhozni.~ ~- Hát akkor sok pénze van komámnak.~ ~
274       2,     27|              szájába lásson.~ ~- Akkor hát komám rettenetes nagy ember
275       2,     27|               ne kérdezze Zebulontul: "Hát a befenekelt hordóban kit
276       2,     27|         etettek az akonán keresztül? S hát a kis zsidó gyerek mit beszélt
277       2,     28|         szeretem; sokszor mondtam már, hát elhiheti - hanem azért mégis -,
278       2,     28|                 Micsoda csapat?~ ~- No hát a Bendegúz-csapat.~ ~- Bendegúz-csapat?
279       2,     28|             hínak. Szabadcsapat, ugye? Hát a többi sereg merre van?~ ~-
280       2,     28|                van, és készülődik.~ ~- Hát maguk mit csinálnak itten?~ ~-
281       2,     28|          oroszlánt, csak a nyomát.~ ~- Hát van itt közel ellenség?~ ~-
282       2,     28|               ember volt Zebulon.)~ ~- Hát nincs közel ellenség?~ ~-
283       2,     28|                mert sokat gyalogoltam. Hát küldjön értem szekeret.
284       2,     28|      kapaszkodott fel a saraglyába; ez hát már olyan ország, ahol az
285       2,     28|           centrum: a főváros.~ ~Azután hát csak elment Boksa Gergőhöz
286       2,     28|                   Mi ez? Újság?~ ~- Az hát. A Március! Most Debrecenben
287       2,     28|                elé állíttatnak.~ ~- De hát mit értenek azalatt, hogy "
288       2,     28|             hogy "hazaárulók"?~ ~- No, hát például az olyan képviselőket,
289       2,     28|           biztató modorban felelt:~ ~- Hát hiszen aki nem jöhetett,
290       2,     28|                 A vésztörvényszék.~ ~- Hát már van is?~ ~- Van bizony,
291       2,     28|        Megtudtam. Utána iramodtam.~ ~- Hát maga kergette Szalmást? -
292       2,     28|     oldalpillantással monda Boksa:~ ~- Hát tudja az úr, hogy én Szalmást
293       2,     28|         Tisztelendő úr reverendájában? Hát a bajuszom?~ ~- Az levágatik.~ ~
294       2,     28|          segéljen, nem nő ki többet.~ ~Hát csak a bajuszt is el kellett
295       2,     28|        amilyent most lát maga előtt.~ ~Hát még mikor a pap tógáját
296       2,     28|          támaszkodik, összeroskad.~ ~- Hát téged mi az ördög hord itt
297       2,     29|              kardmarkolathoz nyúlni.~ ~Hát a háta mögött mi jön?~ ~
298       2,     29|           csitítá őt a főtiszt.~ ~- De hát hogyan jött ide nagyságod,
299       2,     29|                rátért a házmester:~ ~- Hát mi tetszik?~ ~- Én egy asszonyságot
300       2,     29|        asszonyság nincsen idehaza.~ ~- Hát valami cselédje nincs itt?~ ~-
301       2,     29|         vakarózásra, mint a kutya.~ ~- Hát mikor jön haza ez az asszonyság?~ ~-
302       2,     29|                lakik!~ ~- Mi a patvar! Hát hol lakik?~ ~- Budán. A
303       2,     30|            volt Budát ostromolni?~ ~De hát lehetett-e másként tenni?~ ~
304       2,     30|            ketten nem maradnánk.~ ~No, hát - ilyen arculütés volt nekünk
305       2,     30|               a szomj.~ ~És miben volt hát Budavár csodaereje? Abban,
306       2,     30|             tüzérek?~ ~- Kevélyek.~ ~- Hát a német sorgyalogok?~ ~-
307       2,     30|       szítanának hozzánk?~ ~- Nem.~ ~- Hát az olasz katonák hangulatát
308       2,     30|                hidegvérű jó barát.~ ~- Hát Bajcsiknéval beszélhetett-e?~ ~-
309       2,     30|           ember vagy, elismerem. Hanem hát ne maradj itt ülve, mikor
310       2,     30|              megkíméli minden golyó.~ ~Hát azt az öt gyertyát ki gyújtogatja
311       2,     30|              mondják, az Isten beszél. Hát mikor a bombák dörögnek,
312       2,     31| főparancsnokság órája szerint jár.~ ~- Hát jól van, öreg. Azt is megteszem.~ ~
313       2,     31|          támadni, veszve van.~ ~De kié hát az a szuronysor?~ ~A felkelő
314       2,     32|           félek én a levegőtől.~ ~- De hát mi dolgod van abban a kórházban?~ ~-
315       2,     32|              Becsületbeli ügy.~ ~- No, hát eredj! Hanem ha belehalsz,
316       2,     32|             azért maradjunk itten.~ ~- Hát bizony palotát nem adhatok
317       2,     32|          nyelvelt vissza a némber.~ ~- Hát csak annyit fizetnek? -
318       2,     32|              akasztani való hóhér!") - hát ez egy jómódú kereskedőnének
319       2,     32|        selyemmel söpri az utcát, hanem hát nem tudta tűrni a szoptatós
320       2,     32|               városba, hogy lássa.~ ~- Hát ennek sem tart ön dajkát?~ ~-
321       2,     32|                Tizenkét forintbul?~ ~- Hát mivel tartja?~ ~- Ó, ez
322       2,     32|                annak a gyermeknek?~ ~- Hát az égetni való rossz kölyke,
323       2,     32|               múlt héten belehalt.~ ~- Hát mért nem gyógyítják?~ ~-
324       2,     32|                magtól meg nem gyógyul, hát aztán semmitől sem.~ ~E
325       2,     32|                nem addig van az; hanem hát a tartáspénzt ki fizeti?~ ~
326       2,     32|           szegény, mint beteg.~ ~Hanem hát "az Astaroth éhezik". A
327       2,     33|             fövegét az ének alatt.~ ~- Hát te nem énekelsz, Zebulon? -
328       2,     33|            állapot. Ha én mondom kell, hát kell!~ ~A gyógyszerész megijedt
329       2,     33|               pillája alól leste, hogy hát e mit akar. Nagyon álmos
330       2,     33|           tette, s úgy förmedt rá:~ ~- Hát te akasztófa! Mit méregeted
331       2,     33|         Rendelte nekem koporsót. Hanem hát nem élek vele. Ha kifizetett
332       2,     33|                tetszett kapni.~ ~- No, hát ott egy palackban arak.
333       2,     33|              No, jól van, Tamás gazda. Hát igyék még egyet; aztán itt
334       2,     35|                urat?~ ~- Én vagyok az. Hát ön kicsoda?~ ~- Az én nevem
335       2,     35|                te vagy Algernon Smith; hát mit tudja az?~ ~Még egy
336       2,     35|                Aztán micsoda életet?~ ~Hát érdemes még ez az élet arra,
337       2,     35|            lenne-e még azokért élni?~ ~Hát az a végső utóirat Zebulon
338       2,     36|            baráti indulatnak érezi; de hát nem sokat ér-e ez ily időben,
339       2,     36|                mohón Baradlay.~ ~- Ott hát! De én se mentem ám hozzá
340       2,     36|             adom meg magamat soha.~ ~- Hát?~ ~- Majd felkeresem a legelső
341       2,     36|           aligha úgy nem teszek; hanem hát mégis azt tartom, hogy egy
342       2,     36|                rá hazarándulhatni.~ ~- Hát Körösszigeten mikor volt
343       2,     36|             kézzel bekísértetni; hanem hát hadd mondjak én is a magam
344       2,     36|           rendelkezésre. Ha kell neki, hát aztán az majd híja. De hátha
345       2,     36|                soha ki nem talál.~ ~De hát mit félt ő a pusztaságtól
346       2,     36|           egyszer felriadt önálmaitól. Hát már ennyire vagyunk?~ ~Ilyen
347       2,     36|            felsült ez a kis expedíció. Hát gondolja el, uram, amint
348       2,     36|                    No, és mi lett?~ ~- Hát, én szorítottam meg őket!
349       2,     37|                napszámos, cseléd. Vagy hát ölj meg engem elébb, és
350       2,     38|              az első sorban állt.~ ~De hát lehetséges volt-e ily tévedés?~ ~
351       2,     39|              búvó kis unokája fejét.~ ~Hát ezekből mi lesz akkor?~ ~
352       2,     41|                   A BÖRTÖN TÁVÍRDÁJA~ ~Hát Richárdnak nem adott hírt
353       2,     43|           előtte a napfényű igazságot! Hát az ő kínzója kegyelmez-e
354       2,     43|              kínzója kegyelmez-e neki? Hát az ő tortúrájának van-e
355       2,     43|             komornyik megjegyezni.~ ~- Hát az nem maradhat a pokolban?
356       2,     44|  boldogságukban arról a harmadikról.~ ~Hát az áldozat nem vonaglik?~ ~-
357       2,     44|              áldozat nem vonaglik?~ ~- Hát te nem sírsz?~ ~A teknönc
358       2,     44|                az agyvelejét kiveszik; hát egy leányszív még annál
359       2,     44|               lehettek volna.~ ~- Sírj hát! - ordítá dühödten a szép
360       2,     44|                 theater-coup".~ ~Pedig hát valósággal így következett
361       2,     44|                pedig fekete.~ ~Sietett hát a parancs szerint azonnal
362       2,     46|         végcsapást Richárd fejére.~ ~- Hát még egy ártatlan gyermek
363       2,     46|             reszkető hangon:~ ~- Vigye hát ön magával, a pokol és minden
364       2,     47|                távozni nem szabad.~ ~- Hát vígy magadhoz - mondá a
365       2,     47|                 azzal megvan minden.~ ~Hát a pap!~ ~A dráma után jön
366       2,     47|             azt mondják neki: hogy no, hát vigyen el az ördög, gyertek
367       2,     47|                vagytok, elmehettek!"~ ~Hát hiszen mindjárt azon kezdhette
368       2,     48|            forintot, hogy próbálja meg hát azzal a gazdálkodást.~ ~
369       2,     48|             magunkhoz.~ ~- Igazad van. Hát csak láss valami munka után.
370       2,     48|           férjeikhez. No, majd később. Hát, alezredes úr, én úgy gondolom,
371       2,     48|               van, alezredes úr, hanem hát van egy bevett szokás. Mindennapos.
372       2,     48|                 hogy csörömpölne vele! Hát most adja elő, miből fogjuk
373       2,     48|         legjobb üzlet. Itt a példa. De hát hadd kezdjem az elején.
374       2,     48|                végére fognak járni. De hát, Uramisten! Olyan idő van-e
375       2,     48|          magunkban nem tartanók.~ ~Nos hát, alezredes úr, alezredesné
376       2,     49|           kulcs tollát beletörte.~ ~De hát mit akart azokkal a rongyos
377       2,     49|              az őrültekházában tartja. Hát a fiával hogy bánt volna
378       2,     49|              nem volt ilyen kopott. De hát miben lehetek szolgálatjára?~ ~-
379       2,     49|             Azt mindjárt gondoltam. De hát hova tette ön a szerencséjét?~ ~-
380       2,     49|         jövedelmi adó alá sem esik. De hát hova tette ön a palotáját?~ ~-
381       2,     49|           velük ismeretséget kötni. De hát én grófokat és bárókat is
382       2,     49|               a kíváncsi kollégák.~ ~- Hát képzeljétek: megszaporodtam
383       2,     49|                 Gyámapád keresett.~ ~- Hát miért nem jött be?~ ~- Nem