Rész, Fejezet

 1       1,      1| Mindig itt leszek.~ ~A nő úgy reszketett.~ ~A haldokló pedig csendesen
 2       1,      4|    csikorgott, az egész jármű reszketett, mintha gyermekjátékot ráznának
 3       1,      7|        Alfonsine elsápadt, és reszketett a dühtől, mikor e levelet
 4       1,      9|     sietve!~ ~A leány kezében reszketett a levél.~ ~Asszonyom! Megbocsásson
 5       1,      9|  kezébe szorítva. Egész teste reszketett a láztól. Ajkait összekulcsolta
 6       1,     15|     csinál vele.~ ~Bizony nem reszketett annak a keze, míg poharát
 7       1,     17|      és sírt, és minden tagja reszketett és szikrázott, ahol kedveséhez
 8       1,     17|       fekteté. Az a levél úgy reszketett kezében.~ ~Merev tekintettel
 9       2,     36| kivilágított ablakok tűzfénye reszketett a tó habján.~ ~A két lovag
10       2,     42|   előtt, nem védte magát, nem reszketett, csak lecsüggeszté fejét.~ ~
11       2,     46|       megvakulva.~ ~Alfonsine reszketett a láztul.~ ~- Én elvittem
12       2,     46|  Plankenhorstnénak minden íze reszketett, térdei roskadoztak alatta.~ ~