Rész, Fejezet

  1       1,      1|        uraságokat, hogy az orvos volt itt, az súgott neki valamit,
  2       1,      1|         nemsokára megtérek atyáimhoz, itt hagyom fiaimnak, mit őseim
  3       1,      1|           lesz ez a bolygó elvnek. Ön itt marad utánam.~ ~A hölgy
  4       1,      1|               fogja nyújtani kezét.~ ~Itt a nő nem bírt magával többé,
  5       1,      1|            nekem, meg fog ölni. És én itt haldoklom az ön oldala mellett
  6       1,      1|          végső órámban meghagytam. Én itt leszek! Mindig itt leszek.~ ~
  7       1,      1|     meghagytam. Én itt leszek! Mindig itt leszek.~ ~A nő úgy reszketett.~ ~
  8       1,      1|                  Még mondanivalóm van itt!~ ~Hanem az a nagy, homályos
  9       1,      2|              halottnak, s ha valahol, itt tanúsítá a nagytiszteletű
 10       1,      2|            neki, akik ellen vétkezett itt a földön.~ ~Törüld el munkáinak
 11       1,      3|                 Csak ülj le, Zebulon. Itt van egy üres szék.~ ~Még
 12       1,      3|               De kinek székét én most itt elfoglalok?~ ~- Ne aggódjál
 13       1,      3|        Őméltósága azt hiszi már, hogy itt már neki csak osztozni kell
 14       1,      4|             gondolatra is jöhet, hogy itt a trón még drágább, mint
 15       1,      4|            erősebb nem képviselői is. Itt csak aranyos egyenruhákat
 16       1,      4|              azt mondta, hogy az, ami itt körülötte történik, őt nem
 17       1,      4|           semmit ez az egész komédia. Itt bemutatják a szép vállaikat,
 18       1,      4|              vezette tovább, mint aki itt már járatos; egy csigalépcső
 19       1,      4|               tudunk énekelni?~ ~- De itt a kormány tulajdon épületében
 20       1,      4|            szól Leonin. - Ez a gyerek itt az én lelkemnek a fele:
 21       1,      4|               odafenn? Hát nem jobb-e itt a pokolban?~ ~Jéza bámuló
 22       1,      4|             Ezt a tágas amfiteátrumot itt a cukorfőzde alatt a kormány
 23       1,      4|     befolyással lesz ez elhamarkodás. Itt olyan jól indultál már.
 24       1,      4|              Leonin visszakerült.~ ~- Itt az útleveled.~ ~Ödön némán
 25       1,      4|            már tudod.~ ~- Nem maradsz itt tovább sem az én barátságomért,
 26       1,      4|        ablaktáblák zárva mindenütt.~ ~Itt későn virrad.~ ~Egész Szmolenszkig
 27       1,      4|               majd csak előremegyünk. Itt semmi esetre se maradjunk.
 28       1,      4|              paripa is érzé azt, hogy itt van a legnagyobb veszély.
 29       1,      4|            jobbat is tudunk. Most már itt alattunk az országút, a
 30       1,      4|               tömeg hentereg a jégen; itt egy láb, ott egy bozontos
 31       1,      4|                ott egy bozontos fark, itt egy kesztyűs kéz, ott egy
 32       1,      5|          arabusul is.~ ~- No, azokkal itt bizony nem fog messze menni -
 33       1,      5|       nyugodtan, szentatyám. Mindjárt itt leszek.~ ~- De le ne vágják,
 34       1,      5| Selyemfüggönyös ágy, porcelán kályha; itt legalább öt forintot fizetek
 35       1,      5|             feje fölött duellálnak.~ ~Itt egy nagy dobbanás; ott egy
 36       1,      5|              a köztük létemet. Már ez itt így szokás. Hanem beszéljünk
 37       1,      5|                és legyen ítélő bírám; itt van az elmondott ima a zsebemben,
 38       1,      5|              is kell fizetni, amit ön itt elkölt.~ ~Az öreg elbámult
 39       1,      5|            rajta.~ ~- Hát még ki járt itt?~ ~- A Hortiglender lókereskedő.
 40       1,      5|           dolgot.~ ~- Hát még ki volt itt?~ ~- Az "úrfi".~ ~Ezen a
 41       1,      5|            függ a főnökeitől. Mihelyt itt valaki dandy, rangfokozatán
 42       1,      5|              nagyot kacagott.~ ~- Hát itt az uzsora!~ ~- Micsoda uzsora? -
 43       1,      5|                Pál úr kompareált.~ ~- Itt egy tízforintos. Hozzon
 44       1,      6|             Kérdeztem tőle, mit keres itt. "Ebédrevalót" - felelt
 45       1,      6|         Akarod, hogy megismertesselek itt egynehánnyal a társaságból? -
 46       1,      6|              Jobban ismerem én ezeket itt, mint te. Az a martialis
 47       1,      6|               a fiatal kisasszony, ki itt tőlünk nem messze olyan
 48       1,      6|               ez a valaki, akire most itt az öcsém egy távmosolyt
 49       1,      6|              hogy ez a valaki, aki őt itt most tegezi, valahol valami
 50       1,      7|           hogy milyen rossz sorsa van itt. Milyen megvetőleg bánik
 51       1,      7|         hazajönni.~ ~- Öcsém nem volt itt?~ ~- Ő még korábban elment.~ ~-
 52       1,      7|               mindig üresnek találta. Itt senki sincs.~ ~Szíve oly
 53       1,      7|             felriasztá alvó lelkét.~ ~Itt valaki egy végzetes játékot
 54       1,      7|        udvarra mentek. De ez nem baj. Itt van a főajtónak második
 55       1,      8|        szeretett volna már elfeledni. Itt egy szőnyeg, ott egy tabouret,
 56       1,      8|              előremenni, kapitány úr. Itt a csigalépcsőn fel. Az emeleten
 57       1,      8|                   He, hüm! Az bizony. Itt hever már nálam fél esztendő
 58       1,      8|           arzenálom van.~ ~- De hátha itt is talál valamit, ami még
 59       1,      8|               hacsak egypár forintját itt nem hagyja nála, még a kettémetszett
 60       1,      8|       Porcelán utcai zsibárusboltnak. Itt megkapható minden. S aztán
 61       1,      8|              Richárd elemében találta itt magát. Műértő szemmel kutatott
 62       1,      8|           vele valami produkciót. Van itt valami rossz puska, ami
 63       1,      8|              ki a kezemből. Az arckép itt marad. Vigye ön el a kardját,
 64       1,      8|              nem jár senki. No, ugye, itt hagyja?~ ~Richárd nevetve
 65       1,      9|               tehetségem szerint.~ ~- Itt akarok maradni, asszonyom -
 66       1,      9|          tekinte az úrnő szemébe.~ ~- Itt nem maradhatsz, gyermekem,
 67       1,      9|               ha egyedül kell lennem, itt még jobban lehetek egyedül,
 68       1,      9|               válasszon is el.~ ~- De itt eltemeted magadat; másutt
 69       1,      9|               melankólia hamar vénít. Itt el leszesz temetve. Ahol
 70       1,      9|          közel vannak egymáshoz, mint itt falun, ott azt, akit senki
 71       1,      9|        világban új embereket találsz. Itt minden tárgy, minden tekintet
 72       1,      9|             ajánlatait, asszonyom. De itt maradok. És ha cselédnek
 73       1,      9|       keresném mindennapi kenyeremet, itt maradnék, nem mennék el
 74       1,      9|            mint a bolygó napja körül. Itt maradj, hozzád térek. Ha
 75       1,      9|   kecsegtetnek is, hogy innen elmenj, itt maradj, visszatérek. Ha
 76       1,      9|               hogy hagyd el e helyet, itt maradj; visszatérek." Azért
 77       1,      9|             ön nekem, asszonyom, hogy itt maradok; nincs önnek annyi
 78       1,      9|              nem hagyom ezt a helyet. Itt, lehet, hogy megvénülök,
 79       1,      9|             megvénülök, megőrülök; de itt maradok.~ ~Most már az úrnő
 80       1,      9|             kapta, mely őt hazahívja, itt hagyott rögtön mindent:
 81       1,      9|               mert a csillagok könnye itt Oroszországban hóvá alakul,
 82       1,     10|              napjától megaranyozva.~ ~Itt megállítá a hintót Ödön.~ ~-
 83       1,     11|             lak, mindenkinek joga van itt megjelenni; s utoljára -
 84       1,     11|          pokolban is többség.~ ~- Hát itt sem ijedünk meg tőlük, Zebulon
 85       1,     11|            egyebet, mint hogy no most itt jön Zách Felicián második
 86       1,     11|             ezeknek az utóbbiaknak is itt lenniök. Zebulon ellenben
 87       1,     11|              tenni!~ ~Most már igazán itt volt az ideje az elbámulásnak.~ ~
 88       1,     11|  prostituálnám egészen. Ellenkezőleg: itt kell maradnunk, és figyelnünk,
 89       1,     11|            meglátta, hogy nini, ez is itt van: hát mármost ez minek
 90       1,     11|      szemeinkkel látunk. Én nem iszom itt hiába - a közügyért.~ ~Az
 91       1,     11|            dolgot egészen; megfordult itt az állapot. Fordult volna
 92       1,     11|       éljenzés valahogy elcsillapult, itt lett volna az ideje, hogy
 93       1,     12|          észrevétel volt.~ ~- Hát van itt zaj? - kérdé Tormándy mosolyogva.~ ~
 94       1,     12|                Rideghváry látta, hogy itt rajta kívül még más karmester
 95       1,     12|            arcáról olvashatá le, hogy itt az ő uralkodásának vége.
 96       1,     13|               megy, nemde?~ ~- Bizony itt nem is maradok. Tanácslom,
 97       1,     13|             nyers tömeg odakinn, hogy itt már nincs senki idehaza.~ ~
 98       1,     13|           félsötétben. Menekülni vagy itt maradni? Voltak félénkek,
 99       1,     13|                    Az lehetetlen.~ ~- Itt a plakard a zsebemben, meIyben
100       1,     13|           tenyerét bankjeggyel -, van itt ebben a házban egy kiadó
101       1,     13|           Fizetem neki, amit kér!~ ~- Itt iszik a szomszéd kocsmában
102       1,     13|             leány.~ ~- Mi? Sehova. Mi itt maradunk.~ ~- Hogyan? E
103       1,     13|             testvérét, Ödönt!~ ~Ez is itt van. Ő is egyike a hongyűlés
104       1,     14|          Richárd.~ ~- Megtudtam, hogy itt e félrevezetett néptömeg
105       1,     14|             lelkesítő szó hatalmasabb itt, mint egy üteg ágyú. Azért,
106       1,     14|              a két Plankenhorst hölgy itt maradt, és most a szabadságmozgalom
107       1,     14|               katonák között fennáll. Itt mellettem sérthetetlen,
108       1,     14|       verítéket hullató arca.~ ~- Ah, itt jön valahára!~ ~Ki jön,
109       1,     14|              Isten áldjon, bajtársak! Itt vagyok már, nem kell semmit
110       1,     14|               Megmutatjuk nekik, hogy itt nincs senki, akin bosszút
111       1,     14|        beszélj az apácákkal. Én addig itt maradok Mausmannnal, s feltartom
112       1,     15|              legyek.~ ~- Ha én elesem itt ehelyütt.~ ~- Ami nagyon
113       1,     15|              úgy jutott be a városba. Itt a Singerstrasséba szállt
114       1,     15|             úriasszonytól! S mit akar itt?~ ~- A fiait akarja magával
115       1,     15|         biztosítva van. Ha hazajönne, itt ismét csak dolgoznia kellene.~ ~-
116       1,     15|             holnap ismételtetik, ezek itt benn estén túl nem tarthatják
117       1,     15|           kongását meghallja.~ ~Végre itt volt az idő az elmenetelre.~ ~
118       1,     15|              jobban magátul. Mit akar itt, mamzel?~ ~- A tizenhetedik
119       1,     15|            vezessen oda.~ ~- Ez a ház itt van a hátam mögött - mondta
120       1,     15|           mások, ki tudja, kik laknak itt, azt tehetnék vele itten,
121       1,     15|             előtt megtudta Edit, hogy itt jó helyen jár. Az ajtóhasadékon
122       1,     15|             tudod te mindezt? Hogy én itt vagyok? Hogy én ki vagyok?
123       1,     15|               ebben az utcában van.~ ~Itt még jobban elővette Editet
124       1,     15|             fel; hónapok óta nem járt itt eső.~ ~Egy helyen, ahol
125       1,     15|              Hála istennek, csak hogy itt van!~ ~- Hol a fiam?~ ~-
126       1,     15|              asztalra.~ ~- Már megint itt vannak?~ ~Mik voltak ott?~ ~
127       1,     15|            Tehát te is olvasod ezeket itt? Honnan kapjátok ti ezeket?~ ~-
128       1,     15|                Más jelszóval? Hát van itt az én jelszavamon kívül
129       1,     15|              másnak is jelszava? Hisz itt összeesküvés van! De közé
130       1,     15|           hogyan lehessen ő e percben itt! Félt megtudni, ki ez.~ ~
131       1,     15|               anyám! Az, hogy te most itt vagy, rettenetesebb bizonyítvány
132       1,     15|              őt Richárdhoz.~ ~- Nézd, itt van az, aki nekem megmondta,
133       1,     15|             szavadat őrzöm.~ ~- Nézd, itt van egy fiatal leány, apácanövendék.
134       1,     15|         Szolgálónak neveltek engem!~ ~Itt eszébe jutott, hogy ismerkedett
135       1,     15|         vissza Edit. - De Richárd! Ez itt Palvicz Ottó ezrede. Ez
136       1,     15|          vagyunk küldve. Mondja neki: itt van Brigitta.~ ~- Mit cselekszel? -
137       1,     16|               susogja:~ ~"Goldner van itt! Én vagyok! Frigyes, a félkezű
138       1,     16|         belülről bevonja a zászlót.~ ~Itt mégis honn vannak.~ ~Csak
139       1,     17|          anyja szeme láttára történt. Itt az elnézés maga az áldás,
140       1,     17|             Szervusz, öcsém! Jó, hogy itt talállak. Igen fontos beszédem
141       1,     17|          szállásomra fáradni. Ezúttal itt lakom a háznál. Szobám a
142       1,     17|               mindjárt idejön. Ha önt itt találja!~ ~Szegény jó fiú!
143       1,     17|             meg engem, ha ön nem?~ ~S itt arcát eltakarva, a szemérmes
144       1,     17|               szavuk volt együtt.~ ~- Itt van Palvicz? - kérdé Alfonsine.~ ~-
145       1,     17|        Küldött választ levelemre?~ ~- Itt van.~ ~Soror Remigia átadta
146       1,     17|            neked elmondani.~ ~- Anyám itt? - kérdé Jenő elámulva.~ ~-
147       1,     17|            Jenő elámulva.~ ~- Valóban itt jár, s hogy veled eddig
148       1,     17|              s még ma egyszer föl fog itt keresni.~ ~- De hát mit
149       1,     17|          keresni.~ ~- De hát mit tesz itt az anyám?~ ~- Rosszat. S
150       1,     17|             nem hatolhat. Anyád pedig itt rekedt a városban, s egyike
151       1,     17|             védeni fogom, ahol lehet. Itt hagyom nálad ez útlevelet,
152       1,     17|             szerelmének? Ki parancsol itt? Az erő vagy a gyöngeség?
153       1,     17|             mondani neki:~ ~"A holnap itt van, én is itt vagyok. Vagyok
154       1,     17|               A holnap itt van, én is itt vagyok. Vagyok már valami,
155       1,     17|         egyedül a boldogító szerelem. Itt hagyni civódó, dühöngő pártfeleket,
156       1,     17|          szomorít, aggállyal tölt el. Itt hagyni az egészet.~ ~Amellett
157       1,     17|          józan felfogásod iránt, íme, itt van már nálam készen kineveztetési
158       1,     17|        nyugalommal intézd el ügyeidet itt Bécsben, oly módon, mint
159       1,     17|               holnap." A holnap, íme, itt van, s én vagyok már valami.~ ~
160       1,     17|               is. Nemde, Alfonsine?~ ~Itt ismét sora volt, hogy Alfonsine
161       1,     17|         Eszébe jutott az útlevél.~ ~- Itt várt számodra az útlevél,
162       1,     18|            előőrsön hagytunk.~ ~- Már itt vannak - szólal meg egy
163       1,     18|            gondoltam, hogy nekünk már itt nincs mit strázsálnunk,
164       1,     18|           amelyen menekültünk, s csak itt fogja észrevenni, hogy átúsztattuk
165       1,     18|         számára.~ ~Két óráig pihentek itt. Richárd az úrnőtől egy
166       1,     18|           mint egy pogány.~ ~- Bizony itt nyomnak bennünket.~ ~- Dehogy
167       1,     18|        Baradlay Richárd százados!~ ~- Itt vagyok, Palvicz Ottó őrnagy!~ ~-
168       1,     18|             ez! Haricskapuliszka lesz itt minden ember számára! Lukulluszi
169       1,     18|           kétfelől.~ ~- Minden lovunk itt vész! - dörmögé Pál úr a
170       1,     18|            kanyarogni volt kénytelen; itt a szántóföldeken keresztüli
171       1,     18|      Kérdezősködni nem lesz tanácsos. Itt senki sem jó barát. A legelső
172       1,     18|              is szokott lenni.~ ~Hogy itt is úgy van, arról rögtön
173       1,     18|          jönnek vágtatva az előőrsök, itt az üldöző csapata!~ ~Ugyan
174       1,     18|             végigmentek szerencsésen. Itt egy fenyves fogadta őket,
175       1,     18|            egy templom.~ ~A legénység itt a jó hűsben meg akart pihenni,
176       1,     18|          embernek való eledel nincs-e itt?~ ~A juhok odalenn a völgyben
177       1,     18|               ezeket a dolgokat, amik itt velünk sorban történnek,
178       1,     18|              vadász lövése. Nem lakik itt más, csak a felhő.~ ~Most
179       1,     18|               De ha egyszer megjön, s itt kapja a vakmerő vándorokat!
180       1,     18|       borókaciherrel volt benőve.~ ~- Itt kell maradnunk éjszakára!
181       1,     18|      Gyújtsatok tüzeket!~ ~Az éjszaka itt is volt már. Lehet, hogy
182       1,     18|            egy fejszecsapás hangja.~ ~Itt emberrel találkozunk!~ ~
183       1,     18|     emberarcot látni! Tudni azt, hogy itt már megszűnt a halál országa!~ ~
184       2,     20|            hányan, és meddig maradnak itt.~ ~Most is egy éppen felbontott
185       2,     20|               be úrhölgyéhez.~ ~- No, itt van! Szerencse in duplo!
186       2,     20|                Csak föltalálja engem. Itt van, olvasd! (Vagy úgy?)
187       2,     20|                méltóságos titulussal. Itt van, hozta Szalmás Bécsbül
188       2,     20|           Bendeguzella még várhat. De itt van Chariclea. Akit mikor
189       2,     20|            nóbel partínak. Most partí itt van. Gyün kapóra kész szerencse.
190       2,     20|         megbámult, aki először látta. Itt ugyan elmulathatja magát
191       2,     20|               De csak legalább ebédre itt maradsz.~ ~- Akkor nem érünk
192       2,     20|         házához szállásoltak be. "No, itt legalább megnyugszunk -
193       2,     20|            gondolá magában Zebulon. - Itt már vacsorára várnak."~ ~
194       2,     20|         Bruder, meglehet, hogy minden itt is van már; csakhogy senki
195       2,     20|               a némettel?~ ~- Hát van itt egy csapat német diák. Bécsbül
196       2,     20|             lyukat ütöttek a fejemen. Itt a helye most is, ni. Majd
197       2,     20|                    Hallod-e, öreg, te itt elalszol. Eredj, feküdjél
198       2,     20|             egy része az élelmezésnek itt marad; ha akarod, itt maradhatsz
199       2,     20|    élelmezésnek itt marad; ha akarod, itt maradhatsz vele. Hanem arra
200       2,     20|            puskaropogás riasztja fel. Itt az ellenség!~ ~Megmondta
201       2,     21|        puskába. Többet nem puskázunk. Itt a hátunk mögött van egy
202       2,     22|            megkaptad, intra dominium. Itt nem parlamentírozunk. Jobbra
203       2,     22|          mikor jelentették neki, hogy itt van egy szökevény az ellentáborból,
204       2,     22|            hogy pártul fogja. Hajcsár itt is kell. Katonákat nem lehet
205       2,     22|              Gergőt, hogy mi történik itt.~ ~Látni lehetett ugyan,
206       2,     22|              pipázott.~ ~- Mi baj van itt? Mi ez?! - kiálta rá az
207       2,     22|             hát csak várjon, mindjárt itt leszek én ebben a nyomban!~ ~
208       2,     22|              üdvözléssel jelenti:~ ~- Itt a tulkok, vitéz kapitány
209       2,     22|              talpán, Boksa Gergő! Hát itt a gulya?~ ~- Mind az ötven
210       2,     22|         viszem el ingyen. Megfizetek. Itt van. Ötvenért ötven. Mármost
211       2,     23|                Ezek a szétszórt kövek itt a réten annak a mészkemencének
212       2,     23|            Nem harc, nem ütközet volt itt, hanem párbaj tízezer és
213       2,     23|               azt mondja, meg kell ma itt halni vagy győzni!~ ~A Királyerdő
214       2,     23|              ellenük az irtó tüzet.~ ~Itt csak egy út volt a menekülésre.
215       2,     24|            kimeresztve.~ ~- Tán nincs itt?~ ~- De itt fekszik ő is
216       2,     24|                 Tán nincs itt?~ ~- De itt fekszik ő is a malom folyosója
217       2,     24|              kegyetlenül bántál. Ő is itt fekszik a molnárlakban.
218       2,     24|           nagy adósságom van hátra.~ ~Itt mélyen fölsóhajtott, és
219       2,     24|              másik után fedeztem föl. Itt egy keresztelőlevelet. Amott
220       2,     25|            hogy rövid idő múlva ismét itt lesz; hogy lapokat nem lehet
221       2,     25|               innen!... Helytállok... itt maradok... Hallom szemrehányásodat...
222       2,     25|               Ezek a borzasztó hangok itt körülöttem nem hagynak aludni
223       2,     25|         imádságom... Nem hagytam őket itt, a te haragos arcod előtt...
224       2,     27|              arra a kérdésre: "Járt-e itt ellenség, azt felelték. -
225       2,     27|             ellenség, azt felelték. - Itt nem, de a szomszédban járt
226       2,     27|             sohasem vall. Így megy ez itt mindennap!~ ~Azután mért
227       2,     27|               jól evésre. Ahhoz pedig itt van helyben minden.~ ~Legszebb
228       2,     27|              nagy mondásra:~ ~- Akkor itt nyaral, komámuram.~ ~- No,
229       2,     27|                komámuram.~ ~- No, hát itt nyaralok, komámasszony.~ ~-
230       2,     27|           szavamon.~ ~- Kezet rá!~ ~- Itt a kezem.~ ~- Eb, aki meg
231       2,     27|            coram femina, én csakugyan itt maradok, amíg csak maradhatok.~ ~
232       2,     27|           istenirt, apuska, hol jársz itt? Ipen most vannak itten
233       2,     27|              vigasztalá őt Ádám úr. - Itt ellehetsz az ítéletnapig;
234       2,     27|             ellehetsz az ítéletnapig; itt tudom, hogy nem keres senki;
235       2,     27|           székvárosára.~ ~- No látod; itt a város, itt a szomszéd
236       2,     27|                No látod; itt a város, itt a szomszéd falu, itt a másik
237       2,     27|           város, itt a szomszéd falu, itt a másik falu, itt a harmadik
238       2,     27|               falu, itt a másik falu, itt a harmadik falu; ez a két
239       2,     27|             komájának:~ ~- No nizzed. Itt voltam táborban. Innen felszaladtam
240       2,     27|               múlok?~ ~- Mondtam már. Itt maradsz nálam az ítéletnapig.~ ~-
241       2,     27|             neked bizonyítványt, hogy itt voltál nálam az egész idő
242       2,     27|             azért jött ide, hogy őtet itt elfogja.~ ~A legutolsó találkozásuk
243       2,     27|         korteskolompos. Hát aztán? Ha itt van, itt van. Ha köszön,
244       2,     27|                Hát aztán? Ha itt van, itt van. Ha köszön, szervusz
245       2,     27|      magyarázta rajta a pontokat.~ ~- Itt állunk hatvanezren, itt
246       2,     27|               Itt állunk hatvanezren, itt állunk hetvenezren. Erre
247       2,     27|            debouchiroz az avantgarda, itt koncentráltatik a reserva.
248       2,     27|            koncentráltatik a reserva. Itt találkozik valamennyi! Aki
249       2,     27|               ez veszedelmes állítás. Itt az erdő közepén! Ezt meg
250       2,     27|               nem szokás. Minden pénz itt van zsebemben: egy plajbász.
251       2,     27|          ővele azt a tréfát űzi, hogy itt akar maradni a nyárig. Ilyen
252       2,     27|                Is ha legyőzne valaki, itt van török, mingyárt segitsigünkre
253       2,     27|          belőle:~ ~Kedves baratom. Én itt egy éjjel sem maradok tovább.
254       2,     28|            folyását. Azt tudta régibb itt jártából, hogy ahol az a
255       2,     28|           szelídebb munka a ballagás. Itt már vállára vetette a botot,
256       2,     28|        Szalmás felé, mintha mondaná: "Itt a botom, nem védelmezem
257       2,     28|            csak a nyomát.~ ~- Hát van itt közel ellenség?~ ~- Az nincs,
258       2,     28|        Magának pedig, kedves barátom, itt van egy forint borravaló,
259       2,     28|          magamat egész armadián. Most itt vagyok, de lábamat már nem
260       2,     28|          küldjön értem szekeret. Majd itt megvárok.~ ~A tulipános
261       2,     28|               egészet Zebulonnak.~ ~- Itt van, tekintetes úr. El is
262       2,     28|          ezeket a hazárulókat! Aki ma itt, holnap amott!~ ~- No, én
263       2,     28|              csinálta Szalmással?~ ~- Itt van a fáskamrába becsukva.
264       2,     28|              főbe lövi; ott rebellis, itt hazaáruló. Akármelyiknek
265       2,     28|             innen ő majd odább talál. Itt, ebben a faluban különös
266       2,     28|      országban nincsen maradása; mert itt ő van egyedül abban a kivételes
267       2,     28|            Hát téged mi az ördög hord itt ebben a papi ruhában?~ ~
268       2,     29|        lármázhatta fel e kiáltással: "Itt a huszárok! Itt a magyarok!"~ ~-
269       2,     29|          kiáltással: "Itt a huszárok! Itt a magyarok!"~ ~- Ugyan,
270       2,     29|           asszonyságot keresek, kinek itt van a szállása. Bizonyos
271       2,     29|         asszony.~ ~- Ó, tudom, tudom. Itt van biz annak a szállása.
272       2,     29|             van biz annak a szállása. Itt van. Ugyan, nem szabad ennek
273       2,     29|             Hát valami cselédje nincs itt?~ ~- Senki sincsen idehaza.~ ~-
274       2,     30|              pesti partot a budaitól. Itt a parterre, amott a színpad.
275       2,     30|          múlva szebb lesz, mint volt. Itt most egy megnyert hét egy
276       2,     30|               ügyébe eső majorra.~ ~- Itt nem maradhatunk - monda
277       2,     30|        elismerem. Hanem hát ne maradj itt ülve, mikor mi többiek mind
278       2,     30|   odábbmegyünk.~ ~- Én azért maradtam itt ülve - szólt Ödön hidegen -,
279       2,     30|         polgártárs?~ ~A házmester még itt is félve tekintett szét,
280       2,     30|             megszökött, s most megint itt van a várban. Én ráismertem.
281       2,     30|              hanem azt az embert, aki itt ez ablakban ül.~ ~Annak
282       2,     31|              erre a mi édesanyánkra, "itt" (a lábával a földre dobbantott),
283       2,     31|             magát a hágcsó fokain; az itt közeledőket nem lehet visszaűzni,
284       2,     31|            Hohó! Patrónus uram! Én is itt vagyok!~ ~A hangról Mausmannra
285       2,     31|             Richárd lelkén: "Meg kell itt halni!" S e villámfénynél
286       2,     32|       lehetett csak beszélni.~ ~- Van itt egy Bajcsikné nevű asszonyság?~ ~-
287       2,     32|               van a nők osztálya?~ ~- Itt.~ ~- Vezessen hozzá!~ ~A
288       2,     32|              a pokol kéménye volt, ez itt valósággal a pokol konyhája.
289       2,     32|          valósággal a pokol konyhája. Itt főzik a halált.~ ~Az ápolónő
290       2,     32|           büntetése öt esztendő.~ ~Ez itt sokkal rafinírtabb módon
291       2,     32|              kellett volna születned; itt nem ismer senki. Az apád
292       2,     32|              mondd meg Visnunak, hogy itt is voltál" - ehelyett minálunk
293       2,     32|           tart ön dajkát?~ ~- Hja, az itt ki nem állná. Aztán mibül?
294       2,     32|            kocsisné. Szegény emberek. Itt sem laknak már.~ ~Richárd
295       2,     32|        Palvicz Ottó maga talált volna itt rá, talán megölte volna
296       2,     33|              Négy lovasezred halad el itt előttünk az úton. Az egyik
297       2,     33|             ágyábul a szoba közepére. Itt kolera van! Kifutott a folyosóra.~ ~
298       2,     33|          hagyta meg, hogy jöjjek ide; itt van egy halott úr, csináljak
299       2,     33|            Hát igyék még egyet; aztán itt van még egy forint. Ezt
300       2,     33|           kezet csókolt.~ ~- Mindjárt itt leszek egy jó ismerős kocsissal;
301       2,     35|           előtt, s felszól hozzá:~ ~- Itt találom-e Baradlay Ödön
302       2,     35|             mehetek. Sietős utam van. Itt rekedni nem akarok. Míg
303       2,     35|               út. Később nem lesz az. Itt a levél. Isten önnel.~ ~
304       2,     35|           segédtiszt mondá neki, hogy itt egy útlevél, melyet Mr.
305       2,     35|           kezét a békó elé.~ ~Ő pedig itt kussad egy szégyenletes
306       2,     36|               Tyhűj! Főuram! Csakhogy itt találom! Áldja meg az isten;
307       2,     36|         osztrák fővezérnek, hogy íme, itt vár további rendelkezésre.
308       2,     36|              földön most már ő az úr. Itt kezdődik az az ország, ahol
309       2,     36|             orosz cár kikötötte, hogy itt a győzelem után senkit se
310       2,     36|           ember, kivételnek sem, akit itt valami kis része e holdkóros
311       2,     36|          gyékénnyel összekötözve.~ ~- Itt megpihenjünk, uram - monda
312       2,     36|              oda beballagok; ön pedig itt marad és megvár. Jól alhatik
313       2,     36|       vidékről a magányba menekült.~ ~Itt díszlik a gyilkos csomorika,
314       2,     36|        Baradlay Ödön olyan jól be van itt zárva, mintha az ólomtetők
315       2,     36|             vagy elriasztják, Ödönnek itt kell elveszni. Ez ingoványból
316       2,     36|             veszni? Hátha szándékosan itt hagyta? Ez embert egykor
317       2,     36|             bosszút állhat érte. Csak itt kell felednie, akit idáig
318       2,     36|              ökröket adtam el nektek, itt az utalvány, fizess." A
319       2,     36|         jobban allegáltam, hogy nekem itt kell a pénz, hogy menjek
320       2,     36|              percentet meg kifizette. Itt van a zsebemben. Én nem
321       2,     36|             folyam partjához értek.~ ~Itt egy ismerős halász gunyhójában
322       2,     36|                uram - mondta Boksa. - Itt lesz már annak az ismerősömnek
323       2,     37|               van; rendelkezzék vele. Itt be fogja várni parancsát. ~ ~
324       2,     37|               szenvedi.~ ~- Ne maradj itt! - suttogja férjének. -
325       2,     37|             ahová önfejed visz! Hagyj itt engemet kétségbeesve, könnyezve.
326       2,     38|                de senkit nem ismertek itt.~ ~Az Eumenidák voltak a
327       2,     38|           Ráemlékszik-e ön, hogy ezen itt feljegyzett szavakat mondta
328       2,     38|           fizetni.~ ~Az a valaki most itt áll.~ ~Amaz erkély volt
329       2,     38|             között. Talált egyet.~ ~- Itt az mondatik, hogy ön a bányavárosi
330       2,     39|        Baradlay Edmund úrnak.~ ~Tehát itt van!~ ~Ödön egy gyertyát
331       2,     39|            szerint az illetőknek.~ ~- Itt fogok várni az előszobában
332       2,     39|        felemelt fővel állok előtte.~ ~Itt hagyom áldásomat, s magammal
333       2,     40|               akartál a földre zúzni; itt fekszem. Lábad alá akartál
334       2,     42|           Plankenhorst Alfonsine.~ ~- Itt van, olvasd!~ ~A szegény
335       2,     42|               fekete krepon volt.~ ~- Itt van gyászruhád kelméje,
336       2,     43|            három órakor minden ítélet itt legyen nálam. Reggel öt
337       2,     44|               Baradlay Richárd úr van itt.~ ~A feltárt ajtón túl a
338       2,     46|               halottaiból támadt fel. Itt van ok rendkívüli örömre,
339       2,     46|           Semmi teátrális produkciót! Itt indulatoskodásnak nincs
340       2,     46|                és kedvesemnél voltam. Itt van a vállamon a korbácsok
341       2,     46|        magadat áldozatul? Ez az ember itt nem a te kedvesed egyedül.
342       2,     47|              kezdte, hogy a feleségét itt fogja hagyni addig Edit
343       2,     48|          szegény emberek, mikor nekem itt vagy te; teneked meg itt
344       2,     48|              itt vagy te; teneked meg itt vagyok én?!~ ~- Az kétmillió!
345       2,     48|            mind a mienk. Nekem vannak itt e városban korábbi időkből
346       2,     48|           legyezőt forgatja. Ah, önök itt igen szépen laknak! Szűkecskén,
347       2,     48|         ijednek meg ilyen magányosan. Itt legalább nemigen lehet titkolózni
348       2,     48|             mindig alezredes úr lesz. Itt nem hallja senki. Lássunk
349       2,     48|  becsületesnek lenni a legjobb üzlet. Itt a példa. De hát hadd kezdjem
350       2,     49|               szolga úr hozzá képest. Itt mindenki üti-veri. És koplal.
351       2,     49|         kellene nekem. Hogy megtudják itt ezek a kurucok, hogy te
352       2,     49|        megtudja, hogy kivel ölelkezem itt, végem van. Ha neked egy
353       2,     49|            volt.~ ~- No, jól van, no! Itt most nem beszélhetek veled
354       2,     49|     kedélyesen diskurálhatunk. Nesze, itt a lakásom címe.~ ~Azzal
355       2,     49|          Valami ötezer forint. Nesze, itt van.~ ~Palvicz Károly bámulva