Rész, Fejezet

 1       1,     11|      háta mögött.~ ~Pedig bizony nevettek sokat. Tormándy mélyen meghajolva
 2       1,     15|    fogunk nevetni.~ ~- Hahaha!~ ~Nevettek is már előre.~ ~És Editnek
 3       1,     17|         fogadták; és kacagtak és nevettek, ahogy rég látott jó barátok
 4       2,     21|        kellesz!)~ ~Az újonc fiúk nevettek rajta.~ ~Nevettek! ~ ~Ettől
 5       2,     21|     újonc fiúk nevettek rajta.~ ~Nevettek! ~ ~Ettől a nevetéstől kezdve
 6       2,     21|    belőlük.~ ~Egyszer szeme közé nevettek a halálnak. Felfedezték,
 7       2,     22|          többi fiatalok szörnyet nevettek erre a szóra. Boksa Gergő
 8       2,     22|          magamat.~ ~A tiszt urak nevettek e szégyenlősségnek.~ ~-
 9       2,     22| kegyetlenül megverték odaát. Úgy nevettek szegényen nagy sajnálkozva.~ ~
10       2,     26|      lármásan üdvözölték, arcába nevettek, az asztalhoz vonták, egy
11       2,     28|          Amiért aztán még többet nevettek rajta a főurak.~ ~Akkor