IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór A koszívu ember fiai Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Rész, Fejezetgrey = Comment text
1001 2, 30| minden esküvésnél, minden átkozódásnál.~ ~Egy arcul ütött istenszobornak 1002 2, 26| azért vannak teremtve, hogy átkozódjanak! És még rosszabbat is tesznek.~ ~ 1003 2, 44| ejté.~ ~De nem sírt, nem átkozódott.~ ~- Megöltem a kedvesedet!~ ~ 1004 2, 33| kezében volt a bosszú.~ ~Átkozódva futott el a csatatérről 1005 2, 49| gyámfiát, csak az "anyja vérét" átkozta benne. És törte a fejét 1006 1, 14| nevelőintézetben, hová Plankenhorstné átküldte mindjárt másnap, hogy Richárd 1007 2, 49| rongyokra figyelmes lenni, s átkutatta azokat.~ ~A felöltöny bélésébe 1008 1, 13| ágymennyezete fölül a fehér atlaszfüggönyöket, aranyozott rúdjaikkal együtt, 1009 1, 17| egész emberi lehetetlenség Atlaszterhe nyomná kebelét. Forgott 1010 1, 1| országunk terhét vállán emelő Átlászunkat az igaz hazafiúságnak örök 1011 2, 28| egymás előtt. ~ ~Zebulon átlátta, hogy sorsát hiába akarja 1012 1, 17| kívüle él; lelkét igyekezett átlehelni kedvesébe. Arca lángolt, 1013 1, 1| sem vette észre.~ ~Midőn átlépett az ajtón a mellékterembe, 1014 1, 17| szomszéd szobába kellett átlépni, hogy Alfonsine-t kézen 1015 2, 31| bajtársuk holttestén kellett átlépniök, s mikor már fölfelé haladtak, 1016 2, 34| előfordul. A hálósz századot átlépő ritkaság; a kettő a melléknappal 1017 2, 30| polgárai a Duna-partról átlőttek Budára!~ ~Ha Herostrat azt 1018 2, 30| volt.~ ~Estefelé Richárd átlovagolt a budai partra a hajóhídon, 1019 2, 25| másikra küldettek, most is átlyuggatták és megfüstölték. Legtöbben 1020 1, 15| akarja engedni, hogy az átmehessen, akkor töltve vannak azok 1021 1, 18| vezetéklovakat hátrahagynunk, s akik átmehetünk, mennénk tovább.~ ~- Csak 1022 2, 39| elküldhetőnek talált iratot önhöz átmenesztetni."~ ~Alatta olvashatatlan 1023 1, 17| Mielőtt Antoinette asszonyhoz átmenne, elébb a kisasszonnyal akar 1024 1, 18| Igazad van, Pál. Ha magunk átmentünk rajta, meg is kell gyújtanunk, 1025 2, 35| útlevelet, hogy Ödönnek átnyújtsa.~ ~Ödön minden csepp vérét 1026 2, 46| mámorával borul keblére, átöleli nyakát karjaival, őrjöngő 1027 1, 11| azalatt, míg a méltóságos úr átöltözik, legbelső szobájában legfrissebb 1028 1, 16| ismerősökhöz, jószívű idegenekhez, átöltözni, vért, füstöt lemosni arcaikról, 1029 1, 14| Háromszínű vállszalaggal átövezett, sötétkék egyenruhás, kalábriai 1030 1, 2| föld felhőinél; legyen az átok vagy magasztalás. Te magasan 1031 1, 12| elnöki székéből, még egy átokverő tekintetet jártatva végig 1032 2, 30| világ, amiben Pest csak egy atom. Ha egy hónapot elvesztünk 1033 2, 22| elhajtani?~ ~- Hát kérem átossággal, elmondom én azt egészen 1034 2, 30| kivitték, mert megbetegedett, s átszállították a kórházba a cselédjével 1035 1, 18| fegyverzetestül kellett átszelni.~ ~Pedig ez még csak játék! 1036 1, 4| telt bele, míg a szán ismét átszelve a Néva jegét, egy hosszú 1037 1, 18| S mintha mindazt, amit átszenvedett, ott feledte volna e ködóceán 1038 1, 15| ostromvonalon másodszori átszökését, tehát holnap reggel fog 1039 2, 31| ezzel a szóval három fokot átszökött a lábtón.~ ~Ama katona ott 1040 2, 41| volt egy távírdája, mely átszolgált valamennyi cellán; mely 1041 2, 28| itt-amott szürke szálakkal átszőve. Ez a szakáll volt az ő 1042 2, 29| magukról a földet, amely alatt átszunnyadták a századok rémálmait, mikor 1043 1, 4| csupán a rostélyok közül átszűrődött szivarfüst tanúsítá, hogy 1044 2, 23| rügyei, mik közt sugárai átszűrődtek; a som és vízi jávorfa éppen 1045 2, 22| hogy Ödön is coramizálta az attestátumát.~ ~Megelégedetten dugta 1046 2, 22| adjak írást, Boksa?~ ~- Attestátumot nekem arról, hogy az az 1047 1, 1| utána, hogy a leány atyja áttétessék Erdélybe. Ott sok összeköttetésünk 1048 1, 14| éve már, hogy a városból áttette lakását a vámvonal előtti 1049 2, 31| Ez lesz az a nap, melyen Attila kardja megüti hegyével az 1050 2, 21| hogy a magyar hadderekat áttörje. Az öreg, becsületes, jószívű 1051 2, 30| egyszerre mind a három emeletét áttörte vele, a pincében szétpukkant, 1052 2, 22| maguk elől a lovas őröket, áttörtek az egész vonalon, átugrálták 1053 1, 15| kartácsoktól, a tetőket bombáktól áttörve s az emeletek padmalyait 1054 2, 30| vannak. Annak az oka a "vis attractionis", mely a víznél igen nagy. 1055 1, 8| szomszéd szobámba.~ ~Azzal áttuszkolta Richárdot a mellékosztályba. 1056 2, 22| áttörtek az egész vonalon, átugrálták a tábortüzeket, s bömbölt 1057 1, 11| legutolsó kisasszonykanak atunk igazan magyar nevet: "Bendeguzella"; 1058 2, 19| törnek át rajta - Szolnoknál átúsztatnak háta mögött a Tiszán! - 1059 2, 36| helyütt egész folyamon kellett átúsztatniok. Nem volt út. A betyárt 1060 1, 18| itt fogja észrevenni, hogy átúsztattuk a Dunát. Nehézlovasság ezt 1061 2, 29| megelőzve, a Hatvani utcán átvágtatott, s azután bekanyarodott 1062 1, 10| Mikor Ödön útiköntösét átváltá, anyja végigvezette őt az 1063 1, 4| jobban barnába, sötétkékbe átváltozó, szélein rongyolt, mélyében 1064 2, 44| Nem is hogy büntetéseiket átváltoztatta, enyhítette volna; elengedte 1065 1, 10| kötelet, mikor a gályát átvándoroltatják Európából Amerikába.~ ~- 1066 2, 20| fogadja őket egymás után; átveszi jelentéseiket, meghallgatja 1067 1, 18| belecsavarintani a köpönyegbe; azt átvetni a nyergen! Még csak bele 1068 1, 8| Jól van - szólt Richárd, átvéve a kardot -, hanem mármost 1069 2, 49| volt az, meglátja ön az átvevő hadparancsnok elismervényéből. 1070 1, 8| harmadik szoba, amelybe átvezette a zsibárus Richárdot, egy 1071 2, 39| együtt!~ ~E gondolattól átvillanyozott mosoly rebbent át a két 1072 1, 14| Richárdnak minden ízét átvillanyozta az a gondolat, hogy Editnek 1073 2, 25| Hanem egy ponton, ahol a híd átvisz a szigetre, megnyílik a 1074 2, 29| elfogták cselédestül együtt, s átvitték Budára. Többször vittem 1075 2, 35| Egy segédtiszt azalatt átvizsgálta útlevelét, összehasonlította 1076 1, 18| az öreg, mikor már mind átvonszolták a lovasságot. Csak harminc 1077 2, 28| nagy sasorr, tisztelendő atyáé meg tömpe.~ ~- Könnyű azon 1078 1, 11| jószágkeresők, becsületes atyafiaknak orcapirulással emlegetett 1079 1, 1| rövid. Én nemsokára megtérek atyáimhoz, itt hagyom fiaimnak, mit 1080 1, 9| átadják másnak.~ ~- Van atyámnak egy kicsiny háza a faluban, 1081 2, 39| múlva odafenn vagyok az atyámnál. Ti ketten engem szerettetek 1082 1, 9| jobban lehetek egyedül, s ha atyámtól el vagyok választva, mindegy: 1083 2, 28| alapján egy megkeseredett atyának könnyen lehetne útlevelet 1084 1, 10| feleljek meg e tehernek?~ ~- Ha atyánk végakarata ez volt; s ha 1085 1, 2| mellett gondolsz a szerető atyára, ki már onnan felülről néz 1086 2, 28| mint kender, tisztelendő atyaságé fekete, mint vaddisznó és 1087 1, 6| helyet, melyet halhatlan atyátok minden viharban megállott: 1088 2, 39| Még most csak az ifjú úrnő atyjáért a gyász. A kis unoka is 1089 2, 35| bevárni, mint bevárták Róma atyjai, kerekes székeiken ülve 1090 1, 11| Arankát, átadva a leány kezét atyjának.~ ~Ödön ott állt a kérő 1091 1, 17| nagyot dobbant a szíve rá.~ ~Atyjától sokszor hallotta, hogy ez 1092 1, 4| I. szám. Don Juan au sérail." Ez igen jó tréfa. 1093 1, 15| emlékezni fognak rá, hogy az auf der Schmelz és Hernals között 1094 2, 31| jövő Ödönnek:~ ~- Vigyázz! Aufg'schaut!~ ~- Mi az?! - kiálta 1095 2, 33| Rideghváry Zebulonnak diák auktor helyett német klasszikus 1096 1, 11| méltóságát. Eminens, nagy auktoritás. Bizony gratulalom hozza. 1097 1, 2| vegyest, klasszikus és újkori auktorokból. Mely szép bevezetés után 1098 1, 13| hölgyarcoktól ragyog. Nemzetőrök, aulatagok képezik a fegyveres sorfalat; 1099 1, 13| lobogó között egy fiatal aulatagot, ki onnan az erkélyről lelkesítő 1100 1, 14| Persze hogy van. Az aulától és a nemzetőr-parancsnokságtól.~ ~- 1101 1, 15| sem igen barátkozott az aulával és népvezérekkel.~ ~- Hozzájárulhatlan 1102 1, 14| látta át lassankint a fiatal aulavezér a feladatot, amellyel meg 1103 2, 23| a harcolók közé. Balról Aulich segédcsapatai nézik saját 1104 1, 14| Miben szolgálhatok? - kérdé aulikus szólásformával Jenő.~ ~- 1105 1, 14| monda Richárd az ifjú aulistának -, beszélj a testvéreiddel, 1106 1, 14| taszította az útját álló két ifjú aulistát, rohant paripájához, felveté 1107 2, 47| Mert csak a vasárnap az autentikus nap.~ ~Azután bizonyítványt 1108 1, 11| huszesztendős. Quod est authenticum. Hogy izs hinak csak tigedet? 1109 2, 26| Lichtenstein-dandár en échelon avanszírozik, ha a Colloredo-dandár ... 1110 2, 27| pivot. Innen debouchiroz az avantgarda, itt koncentráltatik a reserva. 1111 2, 36| ezüstös leveleit. Odább szikes avar terül nagy messzeségre, 1112 2, 36| most előre-hátra hajtják az avaron, mint szél az ördögbordát. 1113 2, 36| illúzióval barangolja be az avart, hogy most legel. Nincs 1114 1, 11| írt, megröhögtetve annak avas, maszatos, mézgás útféli 1115 2, 22| a kalapja karimájáról az avatag, zsíros piszkot, s amit 1116 2, 46| fogva, mert mi ez ügybe nem avatkoztunk soha. Mi minden közélettől 1117 1, 14| jó okai voltak öccsét nem avatni nagyon mélyen a titkába.~ ~ 1118 1, 1| betegsége" vette elő.~ ~Egypár avatottabb vendég aztán halkan elmondá 1119 2, 48| családi ügyébe be voltam avatva.~ ~Az öreg báró egy végrendeletet 1120 2, 27| zsindely meg legyen óva, hanem avégett, hogy télen át a szőlő s 1121 2, 44| dolgot! Önnek testvére Eugen, azaz Ödön, az osztó igazságnak 1122 2, 30| alatt; az a gúny, mivel Azáziel visszarúgja az örvényből 1123 2, 27| szontyolodva, hogy mint azilumra gondolt a Neugebäud udvarára, 1124 1, 13| hogy mire megy diadalával, aziránt nem volt semmi eszméje.~ ~ 1125 1, 11| Legidősebik kisaszonykam! Azirt nem nagyon idős. Még nincs 1126 1, 11| megfelelni, de Szalmás Mihály aznapság nem volt többé található 1127 2, 23| tartja megszállva.~ ~Még azonfelül az ütközet folyama alatt 1128 2, 44| hajfürt, mit az Eugen névvel azonosított Ödön?"~ ~A második az volt: " 1129 2, 24| anyajegy van, hogy meggyőződjék azonosságárul. A gyermek nyakán egy zsinóron 1130 1, 13| sárosabb csizmában, mentül ázottabb kalappal, hosszú, csörtető 1131 1, 18| meg akartak volna pihenni, ázottan, a kemény őszi éjben megvette 1132 2, 31| volt, ha megtámadták, mint Azrael, még saját testvérével szemben 1133 1, 8| nélkül: az ismeretes Európa, Ázsia, Afrika, Amerika; és József, 1134 2, 20| Bénit elkergetik, elszalad Ázsiába; hátha még tégedet magadat 1135 2, 36| ajánltatik. Az azt elfogadja."~ ~"Ázsiában van még hét sátoralja magyar, 1136 1, 1| a legforróbb könnyekkel áztatá azt.~ ~A kőszívű ember lehunyta 1137 1, 15| aggályosan Frau Bábi.~ ~- Nem ázunk el! - biztatá vidáman Edit. - 1138 1, 12| tudnam lenni liberalis. Azutan még nipnevelis! De minek 1139 1, 8| Járnak a Porcelán utcai Nro 3-ba sokan: délceg urak, fényes 1140 1, 18| Bokréta van mellette, barna babám kötötte." - míg az egész 1141 2, 30| nincs számára mentség.~ ~Ha babér, hervadhatatlan; ha bélyeg 1142 2, 19| történelem. ~ ~A kisfiúk már babérkoszorús hősök. A kis alhadnagyok 1143 2, 31| elesett.~ ~- Ah, ti minden babért letéptetek előlünk!~ ~- 1144 2, 28| csak úgy magában mondá a "Babiloni vizek mellett ültünk" zsoltár 1145 1, 15| fia. Hagyjon meg engemet babonáimban: kísérjen el a kolostor 1146 1, 15| anyám"?~ ~- Hadd ne mondjam. Babonás vagyok. Azt hiszem, hogy 1147 2, 34| jele az égen!" - suttogák a babonások.~ ~Lánghy Bertalan látta 1148 2, 27| szülötte; hanem inkább a bacchikus koré, értve az etimológiai 1149 2, 27| akcízák behozóját, hanem Bacchust, a borok istenét.~ ~Élő 1150 2, 27| etimológiai gyök alatt nem Bachot, az akcízák behozóját, hanem 1151 2, 27| a mindenféle cifra réz, bádog, fa műszerek között, gyakorlatba 1152 2, 28| a pápistáké, a másik, a bádogfedelű, a nagyobb, a lutheránusoké. 1153 1, 4| bivalybőr veretes menedék, elöl bagaria ernyővel, hátul csizmatalp 1154 2, 24| haldokló, ellenfelétől. - Bagatelle. Szót sem érdemel. Nálam 1155 2, 20| kocsiról a méltóságos úr bagázsiját, hova kössék be a lovait, 1156 1, 3| kopasz homloka, melyen a bagósüveg karimája széles, veres nyomot 1157 1, 7| nemes hajadoni tekintet; báj és kellem minden arcjátéka.~ ~ 1158 1, 4| egykedvűen tekinte végig bájain.~ ~- Hát láttál-e valahol 1159 2, 25| mi ki nem gyógyulhatott bajainkat.~ ~A nő egész látnoki gyönyörrel 1160 2, 39| nem értette még az élet bajait, megrettenve húzódott kisöccse 1161 2, 28| ezeknél, én segíthetek a maga baján. Ha pedig engem ér valami 1162 1, 5| Hanem beszéljünk az ön bajáról. Ön azt mondta, hogy nem 1163 1, 5| ne panaszolja senkinek a baját. Azért, amivel ön vádolva 1164 2, 30| megteszem ingyen. Fölkeresem Bajcsiknét a kazamatában.~ ~A legközelebbi 1165 2, 30| hidegvérű jó barát.~ ~- Hát Bajcsiknéval beszélhetett-e?~ ~- Nem 1166 1, 15| kisasszonyt. A Brigitták pedig nem bajlódnak a politikával; irántunk 1167 2, 36| Minek volna eléje sietni a bajnak? Várja meg ön, míg helyébe 1168 1, 14| álbaráti, a sötétség álcázott bajnokai felizgatták a legalsóbb 1169 1, 5| úr, hogy meghallgatja a bajomat, még meg is köszönöm. Egészen 1170 1, 15| huszár odaadta kantárszárát bajtársa kezébe, s gyalog vezette 1171 2, 21| térnek vissza a hídon álló bajtársaik felé.~ ~Bizony be volt végezve 1172 2, 23| segédcsapatai nézik saját bajtársaikat ellenségnek, jobbról Montenuovo 1173 1, 18| egérutunk van - monda Richárd bajtársainak -; aki legközelebb észre 1174 2, 35| tetszett előtte annak az ősz bajtársának az arca, ki e pillanatban 1175 1, 4| megállt.~ ~Leonin felrázta bajtársát fektéből.~ ~- Helyben vagyunk.~ ~ 1176 1, 4| Élsz-e? - kérdé Leonin bajtársától.~ ~- Megvagyok. Hát neked 1177 2, 29| kardja által lefektetett bajtársnak, egy vitéz ellenfélnek halállal 1178 2, 31| falaknak támaszták, sok bajtársuk holttestén kellett átlépniök, 1179 2, 33| megóvja-e az embert ettül a bajtul.~ ~Annálfogva mindenféle 1180 1, 6| a szegletes úr az egyik bajuszán egyet rántott, mintha a 1181 1, 2| szemével s orrához felhúzott bajuszával, hogy ez titok, de könnyen 1182 1, 6| állkapca, divergens, hegyes bajuszok a felső ajk fölött, s azokkal 1183 2, 28| úr reverendájában? Hát a bajuszom?~ ~- Az levágatik.~ ~De 1184 2, 36| Egy nádrengeteg, melynek bajuszos bugái, mint egy ördögvetés, 1185 2, 22| javára húsát tokánynak, bőrét bakancsnak adja át, társai engedik 1186 2, 27| meg a pipaszopókáját.~ ~- Bakatella dolog. Hiszen nem tettél 1187 1, 7| osztott vele.~ ~- Küldje be a bakfist! - parancsolá Alfonsine.~ ~ 1188 1, 11| Ennél igazi huszár ül a bakon, s az ugrik a kocsiajtót 1189 2, 37| polgárt a trón ellen, s bakónak adta a fellázítottat, ki 1190 1, 6| kiálta rá Jenő. - Egyik bakot lövöd a másik után, mint 1191 2, 36| aztán a szép holdvilágnál baktatunk tovább. Jó lesz úgy?~ ~Ödön 1192 2, 22| bika. Azután elkezdett apró bakugrásokat tenni, s a fejét hányni-vetni, 1193 1, 11| kivált mikor három már bálba járni való, férjhez adni 1194 1, 6| valahol valami államkancellári bálban bruderschaftot ihatott vele, 1195 1, 7| ragyogó, égszínkék szem balcsillagzat volt; minőről azt mondta 1196 1, 10| Milyen nagyon megrémítettél baleseteddel! - feddé az anya gyermekét.~ ~- 1197 1, 3| hallatlan, vele történt balesetet, mellyel a sors csupán választott 1198 2, 48| mezők liliomait és aki a balett hölgyeit ruházza, majd gondoskodni 1199 1, 18| Bizonyosan tudom. Ti balgák! Látjátok ott azt a füzes 1200 1, 7| Edit volt az, szokatlan, bálias öltözetben és hajdíszítéssel. 1201 2, 27| Szalmás ijedt arculata azon balítéletet fejezte ki, hogy ez a Zebulon 1202 1, 12| ifjú Baradlay jobb kezéből baljába kapta át kardját.~ ~- Én! 1203 1, 4| eltakarta szemeit, és sírt; baljában volt a felbontott levél.~ ~- 1204 2, 34| Bertalan látta jól, hogy a nép baljóslatot lát, s ez égi betűket nem 1205 2, 29| pántlikás feje felett, mint baljóslatú gyászfátyol.~ ~A magányos 1206 2, 28| Lefelé már szelídebb munka a ballagás. Itt már vállára vetette 1207 2, 36| fel a lovainkat, és aztán ballagjunk.~ ~A délibáb különösen kérkedő 1208 2, 28| falunak, ahova be akart ballagni; de megtetszett neki nagyon, 1209 1, 18| asztaláldást.~ ~A vezetőjük elöl ballagott, hegymászó bottal, szeges 1210 1, 3| mikor bivalyok elvigeztek balneologiai passiot. Is én az alata 1211 1, 5| sokszor táncoltam vele az elit bálokban, s nemegyszer ismertem rá 1212 1, 12| Éljenzés jobboldalon, derültség baloldalon.)~ ~Pleonazmus volna kijelentenünk, 1213 1, 12| sereglettek össze jobb- és baloldalrul, követve nagyszámú nemesi 1214 1, 6| kilenc órakor Jenő teljes bálornátusban elment Richárdért, hogy 1215 1, 14| csatangolt a városba, nem bálozott, nem kurizált. Katonái között 1216 2, 23| odaágyúz a harcolók közé. Balról Aulich segédcsapatai nézik 1217 2, 46| sebesítém. Bajtársam, kit balsorsa kardom által ejte meg, halála 1218 1, 9| Gondolj reá, hogy a balsorsban eltűnnek a jó barátok; a 1219 1, 9| magamról a lelki terhet, hogy balsorsodnak az enyim volt oka. Adok 1220 1, 9| megalapíthasd. Ha osztályod lett balsorsomban, osztályt adok vagyonomból 1221 2, 27| Egyik a jobbat, másik a balt. Ők ellenségek lettek.~ ~ 1222 1, 4| most a matrózok tartanak bált? Oda eljössz-e velem?~ ~- 1223 1, 2| vagy porban csúsztál idegen bálvány előtt? Éltél-e a te nemzetednek, 1224 1, 17| A bálványozott hölgynek bálványa lenni, kit az imád, kit 1225 1, 13| az óriási nagyságok az ő bálványai voltak, és mégis lángol 1226 1, 17| általa felköltetni. - A bálványozott hölgynek bálványa lenni, 1227 2, 21| lovára kapott, amint a harc balvégzetes kimenetelét látta, s mikor 1228 2, 35| nejéhez; tudatta velük, hogy balvégzetét nyugodtan fogja bevárni, 1229 1, 14| szép beszéddel igyekezett a balvégzetű összeütközést elhárítani.~ ~ 1230 1, 3| és találó bibliai mondás balzsamát önté ki a keseredett szívre. 1231 1, 10| kőszívű ember, kit szíve és a balzsamok csodái még holta után sem 1232 2, 32| keleti partja mocsáros, ott a bambusz közt sok gyík lakik, mik 1233 1, 12| kevélység, rettenet és bámulás volt kifejezve.~ ~Akkor 1234 2, 28| nem vette észre Zebulon bámulását; eléje sietett, megölelte, 1235 1, 1| beszélőre. Az észrevette neje bámulatát.~ ~- Ön kételkedve néz rám. 1236 2, 22| siker. A futó állatok közül bámulatos ügyességgel összevert Boksa 1237 1, 17| ellágyult tekintetéből a bámulatot, melyet az ifjúban maga 1238 1, 18| nézhette őket, csak azon bámulhatott, hogy mi módon szaporodott 1239 2, 20| elégültséggel nyilatkozék bámulói előtt: "Sohasem hittem volna, 1240 1, 8| élén.~ ~A zsibárus odavolt bámultában.~ ~Először megbámulta a 1241 1, 8| arcképét a Porcelán utcai Nro 3-ban. Nyolc ezüstforintot adtam 1242 2, 33| végveszedelméből; az utolsó bánat megöli.~ ~A vén Foscarinak 1243 1, 4| csinált, s a hoppon maradt banda elrohant mellettük; nem 1244 2, 23| ezred vértes, hat század banderiális lovas, nyolc ágyúüteggel 1245 1, 7| van itt. Milyen megvetőleg bánik vele a két baronesse; hogy 1246 1, 6| Az a tiszteletre méltó bankár, ki egyszerre három emberrel 1247 2, 48| ember. Én ismertem jól, mert bankárja voltam, pénzét kezeltem; 1248 1, 6| szalüpben, az Blummenberg bankárnak a felesége, akinél az előkelő 1249 1, 13| orcáját és megkenve tenyerét bankjeggyel -, van itt ebben a házban 1250 1, 4| súgá neki Leonin, s egy bankjegyet nyomott kezébe, mit a francia 1251 2, 22| az éjbámulást, s bement bankot adni.~ ~A két Baradlay testvér 1252 1, 3| madeiramártást a palacsintához. Ki bánná? Egy gyomorba jut. És aközben 1253 1, 4| bátyuska?~ ~- Biz, uram, nem bánnám, ha jó sort vernél a hátamon 1254 1, 4| Ödön! Ez a belépti díj. Nem bánod meg.~ ~Ödön nem szólt ellen. 1255 2, 28| az a Macbeth, s ő annak a Banquo szelleme. - Antipodese szemeit 1256 1, 6| viseltettek hozzá, hogy úgy bántak vele, mint egy gyermekkel, 1257 2, 24| Ottóval?~ ~- Azzal kegyetlenül bántál. Ő is itt fekszik a molnárlakban. 1258 2, 23| dicsvágya, a nemes büszkesége, a bántalmak jól táplált emléke, az édes 1259 2, 28| hagyjanak békit. Minek is bántanánk egymást mink ketten, régi 1260 2, 28| Hiszen én nem akarom magát bántani; maga se ne bántsa engem. 1261 1, 6| csak szemem tekintetével se bánthassam meg kegyedet, még a szememet 1262 2, 25| facsarult a zivatarban, azt sem bántják; nyugdíjba van már téve, 1263 1, 13| hallgatni, s nem lesz semmi bántódásunk.~ ~Plankenhorsték termei 1264 2, 28| volt. Nem kell elhinni. Nem bántok én senkit; csak engem hagyjanak 1265 1, 11| jósló tettetés.~ ~- Nem bantota senki?~ ~- Sőt, inkább igen 1266 2, 28| behajtott.~ ~A sorompónál nem bántották, látták, hogy pap; hanem 1267 2, 28| magát bántani; maga se ne bántsa engem. Maga azt hiszi, hogy 1268 2, 27| barlangjában. Örül neki, ha nem bántunk őtet.~ ~Ebéd vége felé már 1269 2, 32| Vezessen hozzá!~ ~A vén banya ajtókat nyitogatott nehéz, 1270 2, 38| Itt az mondatik, hogy ön a bányavárosi hadjárat alatt az állam 1271 1, 17| testvért meg kell hódítani. A Baradlay-címeren két nagy folt esett. Ödön 1272 1, 10| hogy mi az én akaratom. A Baradlay-háznak úr kell és úrnő! Úr, aki 1273 1, 11| mindenki beszélte már: a Baradlay-háznál hat hét múlva a temetés 1274 2, 25| innen alulról jőnek?~ ~A Baradlay-kastély jelenleg egy egész kórház. 1275 1, 11| után a főtisztelendő, és Baradlaynén túl Gálfalvy gróf, s így 1276 1, 9| bámuló, nagy szemeket vetett Baradlaynéra.~ ~- Nos?~ ~- Ez nem az 1277 1, 11| egy végbúcsúra találkozott Baradlaynéval.~ ~- Nagyságos asszonyom. 1278 2, 24| kérdés volt, hogy mi történt Baradlayval. Mikor értesítettem róla, 1279 2, 36| magát, s azzal az illúzióval barangolja be az avart, hogy most legel. 1280 2, 20| passzióm volna hegyen-völgyön barangolni, katonákat glédába állítani, 1281 2, 36| ég alatt a kopár pusztán barangolónak.~ ~Mikor déltájon a mocsár 1282 2, 42| A szegény leány, mint bárány a tigris előtt, nem védte 1283 1, 5| urának egy roppant nagy görbe baranyai bicsakkal. El is készült 1284 2, Veg| mezővirágokból koszorút fon a fehér bárányka nyakába...~ ~...Jó az Isten! - 1285 2, Veg| az arany verőfényen fehér báránykával játszik mosolygó arcú kisgyermek - 1286 2, Veg| angyalkát játszótársul a báránynak - feledés írját a mély sebnek - 1287 2, Veg| harcáztatta földnek, fehér bárányt a zöld fűnek, ártatlan, 1288 1, 2| koporsót, a ház legelőkelőbb barátai emelték a gyásztakaró nehéz 1289 1, 17| Kik azok?~ ~- A te barátaid. A te pártfogóid. Nem szidalmazom 1290 1, 17| melyből fáj kiválogatni a barátait és ellenségeit, iszonyú 1291 1, 17| volna, hogy elmenjen régi barátaival oda, ahova azok mentek, 1292 1, 4| rögtön visszakanyarodott barátjához.~ ~- Mi lelt?~ ~- Végem 1293 2, 28| énrajtam. Jó, ha az embernek jó barátjai vannak mindenütt. Isten 1294 2, 21| velük.~ ~Méltók is voltak e barátkozásra. Mind tűzben edzett legények, 1295 1, 15| tudom, azontúl sem igen barátkozott az aulával és népvezérekkel.~ ~- 1296 2, 21| hadseregnél, s a magyar fiúk barátkozzanak velük.~ ~Méltók is voltak 1297 2, 20| vele Ödönnek:~ ~- Kedves barátocskám, én már öregember vagyok. 1298 2, 35| elégesd,~ ~hajdani öreg barátod~ Tudod már ki?~ ~Következett 1299 1, 4| hogy amit te ma megtettél a barátodért, azt nem egyhamar fogja 1300 2, 20| levél őexcellenciájátul, barátomtul Rideghvárytul; ahun kínálja 1301 2, 33| tőle Zebulon.~ ~Minő nagy barátság kötötte a kegyelmes urat 1302 2, 30| forint, mert én azt megteszem barátságbul.~ ~Richárd elfogadta a barátságos 1303 1, 4| maradsz itt tovább sem az én barátságomért, sem a cár kegyéért?~ ~- 1304 1, 4| ügyetlen társait.~ ~Ezen a barátságtalan szóváltáson ismét nagy tért 1305 2, 37| ezt. Két fiamnak a feje a bárd alatt, de én nem azokat 1306 2, 36| mérgezzem magamnak azt a bárdot, mely a nyakamat levágja, 1307 2, 44| mozdulatot engedett volna.~ ~- Te bárgyú! Nem érted? Kedvesed meg 1308 2, 47| minden jövedelmet, mely bárhonnan bejön, a fináncdirekciónak 1309 1, 13| seprik most, a kövezetből barikádok emelkednek; hova indulna 1310 2, 21| patrónus uram! Ezt nevezik barikádtaktikának. Ödön üdvözölve szorítá 1311 1, 3| Zebulon úr bivaly hordta bárkája szintén.~ ~Hogy maga Tallérossy 1312 2, 28| állapotban, hogy minden, bárki kezében levő puska az ő 1313 1, 17| neki? Mit vétett Alfonsine bárkinek a világon?~ ~A nők túlságosak, 1314 1, 13| suttogva beszél, és lenyírt barkóval jár, hogy katonás kinézését 1315 2, 27| Meg se meri moccani magát barlangjában. Örül neki, ha nem bántunk 1316 1, 4| hó közé benyomulva, igazi barlangot képezett.~ ~- Az unalmas 1317 1, 8| elkövetni, Salamon barátom. Bármennyire utálva gondolok is arra, 1318 1, 18| fű sem tenyészett, csak barna-szürke zuzmók terjengtek a kőrepedések 1319 1, 4| színű, azután mindig jobban barnába, sötétkékbe átváltozó, szélein 1320 2, 29| és csókolták a közhuszár barnult kezét!~ ~És egyszerre, egy 1321 1, 6| hogy nem volt előtte a bárói cím. Hanem azért az özvegy 1322 2, 49| kötni. De hát én grófokat és bárókat is láttam a házadnál, persze 1323 1, 12| akiknek fárasztó, lapos és barokk beszédei által paralizálta 1324 2, 22| Egyszer csak hajnal felé nagy barombőgés, ostorkongás veri fel az 1325 2, 27| az ő marhájukat vágják, a baromfit megtermi az udvar. Zöldséget, 1326 2, 20| éléskamra, a konyha, a pince, a baromfiudvar után. Chariclea az öltözőterembe! 1327 2, 29| büszke főúr, ki előtt csak a bárónál kezdődik az ember - a kevély 1328 2, 46| szívélyességgel fordul Alfonsine baronesse-hez. ~ ~- Legelőször a hála 1329 2, 43| látogatás ideje? Meg Alfonsine baronesse-nél?~ ~- Azt mondja, hogy legsürgetőbb 1330 1, 17| alapjának tekintem. Kérem a bárónőt, szíveskedjék nekem megmondani, 1331 1, 9| előtt.~ ~Özvegy Baradlay bárónővel állt szemben.~ ~Baradlayné 1332 2, 31| lábtón, te a kerten át. Barrière a sánc. Amelyikünk hamarább 1333 1, 4| arannyal, ezüsttel, selyemmel, bársonnyal ékítve és végtül végighullámozva 1334 2, 33| mely most a vetések zöld bársonyába van öltöztetve, s melynek 1335 1, 12| gyászpompa ruha volt, fekete bársonydolmány, sötét granátszín mente, 1336 1, 7| Richárd legutoljára állt, a bársonyszőnyegen meglátszott léptének helye, 1337 2, 41| egymásnak beszéltek, mind basreliefnek maradt volna meg rajtuk, 1338 2, 30| földrengés, a vulkánbőgés iszonyú basszusáig. A várban ég, ami éghet, 1339 2, 29| arisztokratikus palotái; nincs sem Bastille-ja, sem Towere, de nincs Kremlje 1340 2, 31| szuronnyal, lábtókkal; minden bástya, minden kapu ellen.~ ~Legnehezebb 1341 2, 30| várbelieket. A halottakat egy bástyaboltozatba rakják el, mert nincs temetkezési 1342 2, 30| űzve a bástyákról; a hosszú bástyafal tízölnyire ledöntve, a köröndök 1343 2, 30| tűzette ki kopjahegyre a bástyafalakon. Henczi válaszul beleágyúzott 1344 2, 31| hamarább odafenn lenni a bástyafokon.~ ~A megelőző nap estéjén 1345 2, 31| ott" (és felmutatott a bástyafokra).~ ~Richárd félreállt útjából, 1346 2, 30| hadoszlop élén mind.~ ~A vár bástyáiról tizenkét fontosokkal lőtték 1347 2, 31| áltámadás lesz intézve a bástyák ellen, mely után a csapatok 1348 2, 30| mind el vannak már űzve a bástyákról; a hosszú bástyafal tízölnyire 1349 2, 30| indult rohamra.~ ~Minden bástyáról ontották a tüzet ellene. 1350 2, 30| olümptörő!~ ~Szemközt a hosszú bástyával a résdöntő szörnyek, oldalt 1351 2, 20| Gergőt is, a maga kétszarvú bataillonával; de az egész indignációval 1352 2, 20| csapatvezér. A kétszuronyos bataillonnak a parancsnoka.~ ~- Tehát 1353 2, 32| óta nem láttam érte egy batkát.~ ~- Mi baja annak a gyermeknek?~ ~- 1354 1, 4| visszariadt; a lovak példája nem bátorítá fel őket utánuk csinálni 1355 2, 19| minden élő lélek. Asszonyok bátoríták fiaikat. Úrihölgyek mentek 1356 1, 17| keblére ölelve dédelgeti, bátorítja, s valahányszor egy bomba 1357 2, 43| Plankenhorst Alfonsine bárónő - bátorkodék a komornyik megjegyezni.~ ~- 1358 2, 28| farkasok.~ ~De a félelem bátorrá tette. A nagyobb rémület 1359 2, 28| lesz megtalálni.~ ~Nagy bátorság volt Zebulontul éjjel, sötétben, 1360 1, 17| megyek."~ ~És neki nincs-e bátorsága hasonlóan érezni, hasonlót 1361 2, 31| kívánja senki ily próbáját a bátorságnak tőled. Nem neked való a 1362 2, 31| ha hánytorgatjuk is nyers bátorságunkat. Egy elejtett, egy visszavont, 1363 2, 30| jobban a hazát, hogy ő a bátrabb, hogy ő találta el a helyesebb 1364 1, 13| együtt vész el vele.~ ~Ó, a bátrak, az erős idegű emberek nem 1365 1, 13| pokolbeli kínokat szenved! Nem a bátraké - a félénkeké a pálma, kik 1366 1, 11| szólást inspirál; az ifjakat bátrakká, az öregeket melegekké teszi: 1367 2, 31| Ödön Richárdnak.~ ~- Tudom, bátya. Éjfélkor áltámadás, hajnalban 1368 1, 17| Azért jött, hogy Richárd bátyádat rábeszélje csapatjával együtt 1369 1, 17| marad utána senki. De Ödön bátyádnak két szép fia van. Az egyik 1370 2, 37| vágott közbe:~ ~- És aztán bátyáim elkobzott vagyonát magamnak 1371 2, 37| ezt a kínt tovább. Egyik bátyámról nem tudok semmit, másik 1372 2, 47| most.)~ ~"Megtette magát bátyánknak!"~ ~Azután elmondá a tiszttartó 1373 1, 6| elvált Richárdtól, sietett bátyjához vissza.~ ~- No, te ugyan 1374 1, 13| ereszték soha vadászni, mint bátyjait. Ő csak rajzolni, zongorázni, 1375 2, 30| emelkedőfélben azt kérdé bátyjától:~ ~- És a saját csapataink 1376 1, 11| azoknak igen jó precedens eset bátyjuknak példája, hogy egy igazi 1377 1, 4| Étoile qui file." - "La bayadère." - "La nymphe triomphante." - " 1378 1, 4| Ez unalmas história. "Les bayadères du khan Almollah." Ez nagyon 1379 1, 15| akarta észrevenni, hogy három baziliszk hogy iparkodik őt kővé változtatni. 1380 1, 18| értek. Az eddigi vezető beajánlotta a hadfiakat a juhásznak 1381 2, 30| Híres demagóg volt.~ ~Mikor bealkonyodott, a polgártárs felkeresé 1382 2, 22| ellenségtől. Ahhoz mindjárt beállhatsz hajcsárnak.~ ~Boksa Gergő 1383 2, 36| kardomat, pisztolyaimat, s beállítok a muszkához, hogy van nekem 1384 2, 36| nádasban bujkálni évhosszant, beállni pusztázó betyárnak, s kergettetni 1385 1, 18| az erdőhomály és a korán beálló őszi éjborongás.~ ~Amint 1386 2, 21| vér, de sok fény lemosta, bearanyozta azt ottan!~ ~Hanem ez a 1387 2, 21| lila-szürke hófergeteg tartá beárnyalva, melynek zord homályából 1388 1, 3| Sötétkék függönyöktől beárnyékolt teremében ott állt íróasztalához 1389 2, 49| lett a vége, hogy a fiú beárulta gyámapját mint veszélyes 1390 2, 21| opera kardalából, talán Beatricéből, s el vannak szánva a színdarabot 1391 2, 26| volt, ahogy azt a mindenbe beavatott hölgyek a főhadparancsnoknak 1392 2, 36| felé fekszik Komádi. Én oda beballagok; ön pedig itt marad és megvár. 1393 1, 2| közszemlére volt kitéve - bebalzsamozottan, mint egy fejedelem. Időt 1394 2, 23| bűvszerei, mikkel az anyák bebalzsamozzák fiaik testét, hogy ne fogjon 1395 2, 36| leterített guba mellé, s mindjárt bebizonyítá Ödönnek, hogy még maga sem 1396 2, 31| ahol nem egyebet akarna bebizonyítani, mint azt, hogy nem szédül.~ ~ 1397 2, 38| Csak két dolgot kellett bebizonyítania. Azt, hogy ő valóban Baradlay 1398 2, 30| egymással. Hogy két jó katona bebizonyíthassa azt, hogy milyen rossz rétor.~ ~ 1399 1, 11| rula. No de most mar, hogy bebizonyítsunk jó hazafiuságunkat, a legutolsó 1400 1, 2| a csillagok határán, és bebocsátást kér az égbe...~ ~Mik vagyunk 1401 1, 7| mondta a komornyik, mikor bebocsátott. Bocsánat, Edit kisasszony, 1402 1, 12| s kérte a gyűlésterembe bebocsáttatását. Már pitymallatkor el volt 1403 1, 15| a szomszéd házikóig, oda bebocsátva mind a hármat. Ott az előszobában 1404 2, 36| pirókfenyérrel szálankint beborostálva. Közte egy-egy szittyó, 1405 1, 13| alak. Ez már nem jött, de bebukott. Alig lehetett ráismerni; 1406 1, 18| szétborult, néhány perc múlva beburkolá az egész csapatot.~ ~Itthon 1407 1, 4| várakozó szánkójukig; ott beburkolóztak bundájukba, s perc múlva 1408 1, 6| bizalmasan megveregetve becéző tenyereivel, nyájasan és 1409 2, 44| egymást, úgy hízelegtek, úgy becézték egymást, mint akik nagy, 1410 2, 49| No természetesen!~ ~Azzal becsapta a sokszámú könyveit. Szedte 1411 1, 15| azokban a napokban ismerték Bécset, emlékezni fognak rá, hogy 1412 2, 31| találkozunk. Én sietek a Bécsi-kapuhoz, ott még van egy makacs 1413 1, 8| ennyi válogatott, művészi becsű műhöz?~ ~- Hja! A Salamonnak 1414 2, 30| azt hamarább.~ ~Tisztelet, becsület mind a két fél hőseinek. 1415 2, 24| átadtam, egy nő titka... Becsületedre mondd nekem, hogy e nőt 1416 2, 48| már fel lehet jegyezni. "A becsületem sohase volt kiskorú!" Lássa, 1417 2, 48| szegény emberektől, kik az én becsületemben bíztak, kik hittek szavamban, 1418 2, 48| fillért sem vonhatok el, s a becsületemből percenteket nem engedek 1419 2, 24| meghatottsággal válaszolt:~ ~- Becsületemre fogadom azt.~ ~E szóra a 1420 2, 30| Isten oltalmára, emberek becsületére.~ ~A csizmadia minden ajtón 1421 1, 13| azért mégis nekimennek - becsületért - szerelemért - hazáért - 1422 2, 28| állat lakhatik, amelynek a becsületérzésében nem egészen lehet bízni.~ ~ 1423 2, 48| tartom. Én azt mondom, hogy becsületesnek lenni a legjobb üzlet. Itt 1424 1, 17| néptömeg közül, munkásnőt, becsületest, egyszerűt, áldásom fogadd; 1425 2, 48| ön férje. Tékozló fiú! A becsületét többre becsüli kétezer forintnál. 1426 2, 46| hölgye van, kinek nevével, becsületével tartozik, kinek előjoga 1427 2, 37| enyim! Fuss, amíg futhatsz! Becsületszavadat adtad nekik? Ha százszor 1428 1, 6| utasítását, és bátyjának becsületszavával megelégedve, hogy eljön, 1429 2, 22| az ezredes.~ ~Boksa Gergő becsülettudóan kivette a pipát a szájából, 1430 2, 48| csinálta.~ ~- De teljes becsületű mindig voltam!~ ~- Á! Ez 1431 2, 31| ellenében, kiket tisztelnek, becsülnek, de akik nem szagoltak lőport. 1432 1, 4| látszott azt olyan nagyra becsülni.~ ~- Van két jó puskánk, 1433 2, 33| Baradlay Ödön; akit szerettük, becsültük, és az egész ország. Akinek 1434 2, 20| meglövik, elesik; ha a Lackót becsukják; ha a Bénit elkergetik, 1435 2, 28| Itt van a fáskamrába becsukva. Nagyon veszedelmes ember. 1436 2, 30| öltözve, hetivásár alkalmával becsúszok a várba. Minden szerdán, 1437 2, 40| melyben hiszünk - emberi becsvágy; ámde meghalni egy ügyért, 1438 2, 30| kapuig, s azt egy petárdával bedöntheti. A várkert fái alatt a déli 1439 2, 27| van a döbözben.~ ~S azzal bedugta a saját száját és a vendégeét 1440 2, 32| ördög.~ ~- Dehogy visz. Ma bedugtam a lábamat a kéményén, mégsem 1441 1, 18| De a felhő fenekén már beéjjeledett.~ ~Legalább lesz mivel tüzelni; 1442 2, 31| hídoszlop közepébe félig beékelve. Arra a szekrényre fölugrott. 1443 2, 29| fala rég házak közé van beépítve; nincsenek ódon kastélyai, 1444 2, 32| kórházba meg nem akarták beereszteni Richárdot.~ ~Az őrül állított 1445 1, 8| taksálja magát, Salamon azzal beéri. Én, kifacsarni? Nem vagyok 1446 2, 26| asztalhoz vonták, egy karszékbe beerőltették, s csak akkor döbbentek 1447 1, 15| ahol a legelső sötét utcába beért, tekintett vissza háta mögé, 1448 2, 36| alattuk suhan el.~ ~Az idő beesteledett már, midőn egy nagyobb szigethez 1449 1, 4| lékek esténként ismét simára befagynak, vékony, üvegnyi jéggel, 1450 1, 3| mocsar, ki egy kicsit van befagyva; amint azt meglatot nigy 1451 1, 12| szétszórt okiratok vérrel befecskendve; tisztes férfialakok társaiktól 1452 1, 16| amely most halálos tusáját befedni a legimádottabb lény ablakából 1453 1, 13| felmerül a hullámok közül, befedve tengeriszappal, telenőve 1454 2, 35| lejátszotta szerepét. De befejezte azt becsülettel. Az eszme 1455 2, 24| egyet. Ki van egyenlítve. Én befejeztem a számadásomat. Csupán egy 1456 2, 27| kérdezze Zebulontul: "Hát a befenekelt hordóban kit etettek az 1457 2, 27| voltam két nap, két icaka befenekelve huszonnigy akos hordóba. 1458 2, 37| bátyám napról napra várja befogatását. Anyámnak egész nap egy 1459 2, 39| gyermek, akinek az anyját befogják?~ ~Bánja azt Themisz?~ ~ 1460 2, 28| ahol az ő parancsolatjára befognak a szekérbe!~ ~Az úton aztán 1461 2, 32| aki a padkán ordít. "Majd befogod a szádat!" Kérem, nagyságos 1462 1, 3| csakhogy; s az a gazember befogta sajat uri hintom elejbe 1463 2, 49| idők jártak.~ ~Richárdot befogták többekkel együtt, hurcolták, 1464 1, 4| szellentyűkkel ellátva; a három ló befogva, egy középen a kétrudas 1465 2, 27| húst, aminek a bátyját már befojtogatták káposztalevélbe, s az már 1466 1, 17| idegeknek imputációképtelen befolyásából valamit?~ ~Talán a dicsőség 1467 2, 49| előremozdítsa. Fölhasználta befolyását az alkotmányos korszak férfiainál, 1468 2, 37| azon család mindent tehető befolyásával megszabadítsd testvéreidet!~ ~- 1469 2, 37| összeköttetéseidet megújítani, előbbi befolyásodat a mi ellenségeinknél visszanyerni.~ ~ 1470 1, 1| nagy nevekkel és hatalmas befolyásokkal, mik családi összeköttetésre 1471 2, 49| beszerezted; nekem nincs annyi befolyásom.~ ~- Károly! Fiam! Én cseléded 1472 1, 4| Hibázol. Életpályádra döntő befolyással lesz ez elhamarkodás. Itt 1473 1, 15| Mindekkorig nem bírták őt a tervbe befonni. A közlegénység már el van 1474 1, 13| meglepetve, mikor a szögletben befordulva, egyenesen maga előtt látta 1475 1, 5| cvikipuszit, a levéllel pedig befűtöttünk.~ ~- De hát mi az ördögért 1476 2, 25| egész fal, fel a háztetőig befuttatva sötétzöld repkénnyel, míg 1477 1, 8| ereszté.~ ~- Engedje még, hogy begöngyöljem papirosba a kardot, a szolgám 1478 1, 3| kigombolja, szalonruha; ha begombolja, kijáró öltözet; ha lekefélik, 1479 1, 15| kaput kinyitni, s azután behajt az udvarra.~ ~A hintóbul 1480 1, 11| közé, kik csak egyenesen behajtattak a már nagyon jól ismert 1481 2, 28| seregekkel, mikor Zebulon behajtott.~ ~A sorompónál nem bántották, 1482 2, 49| nehogy ez a másik lélek behatolhasson oda.~ ~- Legyen nyugton, 1483 1, 12| betegsége tartamáig lett behelyezve. A főispán meggyógyult!~ ~ 1484 2, 22| hogy ordított bele, mint a behemót.~ ~Mikor a kellemetlen afférnek 1485 2, 27| ki ne hulljon belőle, s behemóti kacagásra ne nyíljanak szét 1486 2, 30| Az a vigyorgás, amivel Beherik szítja a gyehennát az elkárhozottak 1487 2, 44| legváratlanabbul jött, a főhadbíró behívatta őt magához.~ ~- Ön ugyan 1488 2, 35| kandallóban elégette.~ ~Azután behívta az inasát, s utasítá, hogy 1489 1, 8| ismer ön engem?~ ~A zsibárus behízelgő mosollyal válaszolt:~ ~- 1490 2, 27| alatt nem Bachot, az akcízák behozóját, hanem Bacchust, a borok 1491 2, 32| felől.~ ~- Majd mindjárt behozom. Tessék besétálni addig 1492 2, 36| kell felednie, akit idáig behozott, az ingovány közepén.~ ~ 1493 2, 36| kiment az öreg Mészáros, és behozza őket. Minden sátoralja harmincezer 1494 1, 14| ÉREM MÁSIK OLDALA~ ~Jenő behunyt szeme előtt is ott izzott 1495 1, 6| s alsó ajkát oly mélyen behúzta fogai közé, hogy a kis pemzliforma 1496 1, 10| csak akarnod kell, hogy beiktassanak.~ ~Ödön mélyen tekintett 1497 1, 12| korrekt, mert még nem volt beiktatva főispánnak, s addig nem 1498 1, 8| Bevágtam a zsidónál, s beittam az árát!~ ~Richárd haragosan 1499 2, 26| benső jó barátoknak volt bejárása, benyitott hozzájuk Rideghváry 1500 1, 6| is Bécsben töltötték.~ ~Bejárásuk volt a legmagasabb udvarhoz, 1501 1, 14| halállal elveszni.~ ~A kolostor bejáratát azonban már jókor reggel 1502 2, 23| tért, amennyit ágyúgolyói bejárnak. Ahova a golyók leesnek, 1503 2, 48| milyen jól főzök én! Csak egy bejáró cselédet tartok, aki elmosogat, 1504 2, 32| lehet.~ ~A városi tanácsnál bejegyeztette magát, mint a gyermek gondnokát. 1505 1, 11| minden evő- és ivóedényt, bejelenté nemes janicsári haraggal, 1506 2, 39| belépett rajta a vendég bejelentés nélkül. Olyan vendég volt 1507 2, 30| hogy egy szabadcsapatnak bejelentsem. Akkor el is fogták, de 1508 2, 39| kinyitotta, és kiszólt:~ ~- Uram, bejöhet már.~ ~A csendőr belépett. 1509 2, 47| jövedelmet, mely bárhonnan bejön, a fináncdirekciónak kell 1510 2, 22| ágyra, s mikor én fáradtan bejövök, engem csak kinevet." Aztán 1511 2, 30| tolvajok vesződség nélkül bejuthassanak.~ ~Csakhogy most nincs se 1512 1, 1| igyekezzék a táborkarba bejutni. Ügyesség, vitézség és hűség 1513 1, 15| mesterségünket, amivel tegnap bejutottunk Bécsbe - vigasztalá őt Baradlayné. - 1514 2, 36| levelű mérges ádáz, a vízlakó békakorsócska, a kábító bűzű zizon, a 1515 2, 36| lilék hápogása vegyült a békamilliárdok kerepélő kardalába, melybe 1516 2, 29| utcán átvágtatott, s azután bekanyarodott egyik mellékutcába.~ ~Ott 1517 2, 27| evés közben is minden falat bekapása után bezárta a száját, úgy 1518 1, 15| vőlegény eltemetve.~ ~Azzal bekapta a villáján levő falatot.~ ~- 1519 2, 30| szétrugdalja azt, amit a béke demiurgusa fél század alatt 1520 2, 20| minden ruganyos ülés. Kurta bekecs volt rajta, lábszárig érő 1521 1, 3| akkorát rántott Zebulon bekecsén, hogy annak a vitézkötés 1522 2, 28| magán helyregombolgatni a bekecszsinórokat, amik nagyon összevissza 1523 2, 30| Miért háborítják fel újra a békéért reszkető fél világ nyugalmát 1524 1, 14| rajonjába eső utcák és terek békéjének fenntartása iránt.~ ~A hatodik 1525 2, 29| háta mögött; az eltaszított békejobb elől futva, melyet önmaga 1526 2, 29| egy egész nemzettel, mely békejobbját nyújtá felé, még egyezkedni 1527 1, 12| szünete áll be.~ ~E ravasz békekötés egészen kihozta türelméből 1528 1, 5| igyuk meg ennek a szent békekötésnek az áldomását. Pál úr!~ ~ 1529 2, 25| egyik felét, s a másikat békén hagyja? Hogyan jár egy ember 1530 1, 14| dallamát, melyre egy igen békeszerető vers volt alkalmazva, amiből 1531 2, 36| között hátrakötött kézzel bekísértetni; hanem hát hadd mondjak 1532 2, 28| senkit; csak engem hagyjanak békit. Minek is bántanánk egymást 1533 2, 26| ott sem békülünk ki. Ki békíti ki a leányt, aki nem lehet 1534 2, 35| s azzal nyújtja kezét a békó elé.~ ~Ő pedig itt kussad 1535 2, 32| egy fehér zsebkendőt, s beköté vele a gyermek fájós szemeit.~ ~ 1536 2, 27| fél szemivel nézi, másikat beköti. Hát még ha olyat küldenek 1537 2, 21| csapat; aki sebet kapott, bekötötte, nem panaszkodott; akik 1538 2, 43| karszékébe, feje kendővel bekötve; úgy várta látogatónéját.~ ~ 1539 1, 18| tartott fenn számukra. Délután bekövetkezett a hózivatar.~ ~Sötétlila 1540 1, 17| hogy tudja a szíve, mikor bekopogtat hozzá az ajtón, ki köszönteti.~ ~ 1541 2, 27| sonkának járt végére; utoljára beküldték a hajdút a vendég urak szobájába, 1542 2, 27| elébb-utóbb; ha pedig ki nem békülnek, ők lássák, hogy mire mennek 1543 2, 26| mind a hárman, de ott sem békülünk ki. Ki békíti ki a leányt, 1544 1, 4| mielőtt a vasok ernyőjébe bekuporodnának.~ ~- Tehát csakugyan útra 1545 1, 15| menetein, míg végre egy kívül belakatolt, rozzant faajtóhoz értek, 1546 2, 39| le Aranka könnyeit, kis Bélát, kis Edömért csókold meg 1547 1, 10| tartanod szeretet és bölcs belátás között. Testvéreid lelkületükben 1548 1, 14| teljhatalmat, hogy bölcs belátása szerint intézkedjék, egyszersmind 1549 1, 2| a nagytiszteletű úr mély belátását; oly korrekt sorozatban 1550 2, 30| Budavárának minden udvarába belátni a körüle fekvő hegyormokról. 1551 2, 48| nagyon jó políciánk van. Belátunk a házakba, a szívekbe. Még 1552 2, 33| hazájának, de nem harcol ellene. Béldi Pál meghal a börtönben inkább, 1553 2, 30| bástyafalakon. Henczi válaszul beleágyúzott a pesti védtelen népbe.~ ~ 1554 1, 4| találtak, s azután még jobban belebódorodtak a pusztába. És sehol egy 1555 1, 15| valami baj történnék vele, ha belebódorodunk a láger közepébe; hanem 1556 1, 15| vénasszony volt, kibe Edit belebotlott.~ ~- Nem, nem, bocsánat! - 1557 1, 13| nagy pénzen megszerezve, beleburkolá becses személyét, s ez áljelmezben 1558 1, 18| kapni! A forró puliszkát belecsavarintani a köpönyegbe; azt átvetni 1559 2, 20| aztán nagy historizálás közt belecsempészi valahogy, hogy kik jönnek, 1560 1, 4| Alekszandra, halálig szerelmes beléd. Egyetlen leánya náladnál 1561 1, 12| leghíresebb verekedő népet, a béledi korteseket állították a 1562 2, 20| szilvóriumot sem tudott belediktálni.~ ~Mikor a szolgálóval maga 1563 2, 35| legkeserűbb ellenségeimnek? Beledobsz a legnyomorultabb, a leggyalázatosabb 1564 2, 21| sziporkáknak, megkapta a nyelét, beledobta a röppentyűt az árokba, 1565 1, 18| az égő hidat cölöpöstül beledöntötte a mocsárba; egy perc alatt 1566 1, 17| elnézés maga az áldás, a beleegyezés. Csupán az van hátra, hogy 1567 2, 46| nagy szerencse.~ ~- És Edit beleegyezett?~ ~- Ne hívja ön keresztnevén, 1568 2, 48| fordítom.~ ~- Felét? És beleegyezik a nagyságos asszony?~ ~- 1569 2, 46| hagyta magát elhallgattatni. Belefogott a harcba. Küzdött.~ ~- Én 1570 1, 5| jó vastagon rántva, s a belefőtt "angyalbakancs" nem volt 1571 2, 36| vájt katlan fölött; abba belehajigálta a rákjait, s tüzes taplós 1572 2, 32| aztán a "sárga folyóba" belehajigáltatnak. A sárga folyónak a keleti 1573 2, 32| No, hát eredj! Hanem ha belehalsz, rám ne hagyd az árváidat.~ ~ 1574 2, 32| másikról, aki már a múlt héten belehalt.~ ~- Hát mért nem gyógyítják?~ ~- 1575 2, 25| szellem-e, isten csapása, belehelt állatparányok okozzák-e 1576 2, 33| Még most is reszketnek a beleim. Nem tudom, nem lesz-e valami 1577 2, 28| Zebulon -, de bolond passzusba beleírnak ám szemiles leirást is; 1578 2, 27| főzőkanállal, megítéli, mi kell még beléjük, s parancsol bors- és sótartóval, 1579 1, 13| megérzi azt, aki egyszer beléjutott a bűvláncolatba, s a diadal 1580 2, 33| hüvelykmérővel, egyszerre belekapott mind a két markával a borzas 1581 2, 47| megkegyelmeztetés és megátkoztatás.~ ~Belekerült egy hét, míg választ kapott 1582 2, 46| ártatlan gyermek sorsát is belekeveri-e ön, asszonyom, e mi szomorú 1583 2, 40| volna Ödönnek előállni, és belekiáltani a világba: "Én vagyok az, 1584 2, 27| szárazzal, azután a fluidummal; belekóstol a forró ételekbe fa főzőkanállal, 1585 1, 12| minden simplex ember nem belekotorászhatta; most asszony, zsellér, 1586 1, 9| levelet, hogy mindketten beleláthassanak.~ ~- Olvassuk tovább.~ ~ 1587 1, 8| burkolva; lábai elrejtve bélelt botosokban, s prémes sipkájának 1588 2, 28| Ezelőtt egy órával. Éppen belém jött a nyavalyás, amint 1589 1, 14| áradéka, melybe borzalom belemártani a tollat, hogy le legyen 1590 2, 33| faggyúgyertyát a forró lébe belemártsa; amitől a gyertya vékonyabb 1591 2, 23| kapott, hogy ha nincs teste belemártva azon bűvforrásokba, mikbe 1592 2, 31| fejének tartotta a puskát. Belenézhetett a cső üregébe.~ ~Még egy 1593 2, 36| Felhajtom éjszaka Váradig a belényesi erdőn át. Lefejtem a dolmányomrul 1594 1, 5| szalassza. - Ha én csak belépek is ebbe a cifra szobába, 1595 1, 13| békével.~ ~Időjártával aztán belepi a fű a hátát; a hajósok 1596 1, 4| világítva, s a folyosóra belépőt azon kellemetlen szag fogadta, 1597 1, 15| be.~ ~Baradlayné és Edit beléptek a szobába.~ ~A főtiszt egyedül 1598 2, 49| átkutatta azokat.~ ~A felöltöny bélésébe bevarrva talált egy levelet.~ ~ 1599 2, 36| vizenyős hely lehetett, a belesüppedt marhanyomok bizonyítják, 1600 1, 18| ördögöket; elesett, hóba beleszakadt lovukat segít kiemelgetni; 1601 2, 36| ragadja magával tovább. Beleszeret a futásba.~ ~A hajnal a 1602 1, 4| tőlem megvesz! Hanem ha belészeretsz abba, aki nekem kebelbarátom, 1603 2, 27| anélkül hogy ellenlábasát beleszólásra bírta volna ingerelni.~ ~ 1604 2, 48| Minden ér, minden ideg beleszolgál.~ ~Önöket ez a felfedezés 1605 2, 36| kerepélő kardalába, melybe beleszólt néha a berki csikasz éhvonítása. - 1606 2, 27| kalácsokat; ellenőrzi a rétest, beleszurkál a lapátvégű villával a sistergő 1607 2, 20| csakugyan képtelen lett újra beletalálni magát a jelentés kontextusába. 1608 1, 17| és a ház asszonyai úgy beletalálták magukat egyszerre e zajba, 1609 2, 28| magát veszedelmes szerepébe beletanulja. A következő napon aztán 1610 1, 10| Igyekezni fogok, hogy beletanuljak.~ ~- Mint legidősebb fiú 1611 2, 25| Arankának.~ ~- Ó, abba én rögtön beletanulok. És aztán fogok Ödönnel 1612 2, 41| Megértette azt mindenki, és beletanult az első napon, és járt folyvást 1613 2, 28| mint egy tollkés, annak is beletört a hegye még a múltkor a 1614 2, 23| indul meg a sötét erdőből, s belevág a tűz közepébe; az égő utcákon 1615 1, 6| nem diskurálni, mert még belevágok a képébe! - förmedt rájuk 1616 2, 20| mellé.~ ~Ödönnek kell őt belevezetni. Az írja meg neki e jelentés 1617 2, 27| ruhát, mint amibe már jól beleviselte magát, más karszéket, mint 1618 2, 32| büdzsé a gyermekpépbe is belezabál.~ ~Richárd a legjobb helyet 1619 2, 27| Mikor aztán kiütött a belháború, azt mondta rá: "Bolondság! 1620 2, 27| vagyok. Szipen otthon! Amint belipek udvarra, szalad elejbem 1621 2, 33| küszöbén hazáját megáldani.~ ~Belizár háromszor meggyűlöli hálátlan 1622 2, 27| aki legalul esik, azé a belle étage.~ ~Reggel aztán kiderült, 1623 2, 44| homokban egy gödröt, és belökik dicstelenül; és földet taposnak 1624 2, 33| arak. Tessék egyet huzni belöle. Ugy ni. Mi a neve magának?~ ~- 1625 1, 4| Ödön előtt felnyitá; azon belől még egy ajtót nyitott fel, 1626 1, 4| állatszelídítő lett volna belőled, Ödön - szólt Leonin, a 1627 2, 26| ember, aki csinálhatott belőlem nőt, angyalt vagy hetérát: 1628 1, 15| ki előtte, hogy mi lesz belőlünk, ha a várost ostrommal beveszik. 1629 2, 36| gondolja el, uram, amint belovagolok Komádiba, nem szól ám senki 1630 2, 34| fényudvar, körös-körül, a szérű belseje felé halványpiros, a külső 1631 1, 12| a főispáni lakosztály belsejéből, az ellenkező ajtón egy 1632 2, 24| megtapostak. Valami megszakadt a belsőmben. Abba kell elvesznem. Nem 1633 1, 15| már, hogy fut, pedig Bécs belvárosa félóra alatt egyik végitől 1634 1, 14| keresztül elmenekülhetnek a belvárosba. Hisz kincseik nincsenek; 1635 1, 15| Remigia horkolt, mire a belvárosból a glacis-ra kiértek. A chartreuse 1636 2, 48| Plankenhorstéknak megmarad a belvárosi házuk. Az is szép birtok. 1637 2, 30| babér, hervadhatatlan; ha bélyeg letörülhetetlen. Nincs azt 1638 2, 33| közbeeső országok követségeinek bélyegeivel hitelesítve, csak a név 1639 1, 17| utánozna aláírást, pecsétet, bélyeget, mert vannak bizonyos titkos 1640 1, 17| szavakat őrjöngő csókok bélyegezték; a hölgy feledni látszott 1641 2, 27| küldi szekeret; ot kipemet bemazoltam elíb mésszel fehírre, aztán 1642 2, 27| csak "te pajtás"! Ahova bemegyek, meghuznak harangot, is 1643 2, 43| fordítja arcát az ablakon bemosolygó hajnal felé, s kér tőle 1644 1, 17| pedig odavezeté Jenő elé, s bemutatá neki az ifjút:~ ~- Őnagysága, 1645 1, 4| ez az egész komédia. Itt bemutatják a szép vállaikat, s aztán 1646 1, 4| akinek az udvarmester szintén bemutatott, alighanem tartozom egy 1647 2, 28| a derék urat.~ ~Zebulon bemutatta magát a papnak. A pap olvasott 1648 1, 4| miszerint a nagyhercegnőnek bemutattassék.~ ~Aztán vitte magával.~ ~ 1649 1, 14| vagyok - szólt egyenesen bemutatva magát az ifjú. - Az aula 1650 2, 29| eresztettek soha. Ott van a Nr. 1-ben a Fehérvári-kapu mellett.~ ~ 1651 2, 28| is van egy leányom, akit Bendeguzellának hínak. Szabadcsapat, ugye? 1652 1, 3| tekintélyesebbek messziről beneventálják; vén hajdúk sietnek elvenni 1653 2, 30| gázolni: még apró mentségeket benevolizál e tettének!~ ~Hiszen ez 1654 2, 20| a Lackót becsukják; ha a Bénit elkergetik, elszalad Ázsiába; 1655 2, 20| házasodhatik. Bolond poéta Benő, ki irta szerelmes verseket 1656 2, 49| mikor a feje lágya kezd benőni. Ez olyan krízis a gyermekeknél, 1657 2, 31| alatta, fölötte csúszós fűvel benőtt meredély, melyen nem lehet 1658 2, 23| két ágyúgolyó okozta. A fa benőtte azokat kérgével.~ ~Ezek 1659 1, 18| sűrű borókaciherrel volt benőve.~ ~- Itt kell maradnunk 1660 1, 8| Akinek kell ezüst vésmű Benvenuto Cellinitől, az is megtalálja 1661 1, 3| értetik.~ ~Néhányat húzva benyálazott tenyérrel bekecse oldalain - 1662 2, 35| míg az ezredparancsnok a benyílóbul előjön.~ ~Ödön közönyös 1663 2, 24| Menjünk!~ ~A molnárlak egyik benyílójában feküdt Palvicz Ottó. Mikor 1664 2, 45| fektéből feluszítják, s ismét benyit az a vendég, aki nem kocogtat 1665 2, 44| nekem! Sírj!~ ~E pillanatban benyitotta az ajtót a komornyik, és 1666 1, 14| egyike a legkedvezőtlenebb benyomásoknak.~ ~Míg a két nyargonc odajárt, 1667 2, 31| siettek fel a várba, a benyomult győzteseket végerőfeszítéssel 1668 1, 4| mutatva, mely a mély hó közé benyomulva, igazi barlangot képezett.~ ~- 1669 2, 29| fölment a 21-ik ajtóig, benyúlt a szobája ablakán, kivette 1670 2, 30| gerendák recsegésén, a falak beomlásán kívül semmi hang a nagy 1671 1, 13| orromon ezt a lehámozást beragaszthassam. Az nekem most igen jól 1672 1, 15| egész teste flastromokkal beraggatva. Láza volt.~ ~Hanem a láz 1673 2, 30| várkapuk homokzsákokkal vannak berakva a Vízi-kaput kivéve; az 1674 2, 48| napszámosnak, s a kapott bérből egy sajtot vitt haza a feleségének, 1675 2, 33| Ezen echó, mit a Kárpátok bércei adnak vissza: az orosz himnusz.~ ~ 1676 2, 19| hangzott végig; az ország egyik bércfalától a másikig verődött az vissza, 1677 2, 28| farkas.~ ~"S fogai közt fel a bércnek egy nagy halálfejet vitt."~ ~ 1678 2, 32| minden hónapban kijár a bére; de mikor valami úri dámával 1679 1, 13| dámáim! Sauve, qui peut! Illa berek - nádak, erek!"~ ~Sietett 1680 1, 4| egy úr, egy úr ellen", s a berekbe menekül vesztett ügyével.~ ~ 1681 2, 22| cirkáltasson a szomszéd berekben, nem menekült-e a vitéz 1682 1, 12| kolomposai, saját megfizetett bérencei arcáról olvashatá le, hogy 1683 2, 25| szárnyát; mindig többen jöttek; berendezé számukra a dísztermeket; 1684 1, 11| kastély éttermében. Az üléssor berendezésében már sok szimbolisztika volt 1685 2, 35| lehetett más helyiséget berendezni, mint a fakamrát, mely állt 1686 1, 17| az üresen maradt szobáját berendezték a számára; éjjel-nappal 1687 1, 17| de polgárilag még nincs berendezve. Rendőrség, detektív, policáj 1688 2, 20| most még ti a legerősebb béreseinket elviszitek honvédnek, nemzetőrnek. 1689 2, 27| lúdlelkével; a forgató gépet egy béresgyerek helyettesíti. A tűz körül 1690 1, 6| az öccsének, míg Pál úr a beretvát megfeni a szíjon.~ ~- Te 1691 2, 28| Most nekiállt ollóval, beretvával férfiúsága e büszke címerének, 1692 2, 36| melybe beleszólt néha a berki csikasz éhvonítása. - És 1693 1, 13| tudok. Nem bírnak a lábaim. Bérkocsi pedig egy millióért sincsen.~ ~- 1694 2, 43| maradhatott a falak között tovább. Bérkocsija ott várt rá a vendéglőudvarban 1695 1, 14| pisztolyaiért, s majd azután bérkocsin utoléri.~ ~Alfonsine szemei 1696 2, 47| most már hova?"~ ~Igen! A bérkocsis kérdezte azt Richárdtól, 1697 2, 49| azonban zárva találta. A bérlő, kitől fia egy szobát bírt, 1698 2, 32| mindjárt behozom. Tessék besétálni addig a tisztaszobába!~ ~- 1699 2, 31| egymásnak meg nem bocsátanak. Te besoroztattad magad azon önkéntesek közé, 1700 2, 31| a várkerti bástyákat. Én besoroztattam magamat azok közé, akik 1701 1, 17| Plankenhorsték körében tölté. Egészen beszállásolta oda magát. A komornyik a 1702 1, 8| beszélek a rámáról. Azt majd beszámítanám. Ha valami megtetszik a 1703 1, 6| tizennégy-tizenöt éves, nem esik beszámítás alá.~ ~Richárd végignézte 1704 1, 6| elkezdé a képét körös-körül beszappanozni.~ ~Mikor aztán egészen be 1705 2, 28| magát Zebulon.~ ~- Aki csak beszédbe állt is az ellenséggel.~ ~- 1706 1, 12| szó ellentmondásra talált, beszédébe kiabáltak; a szónokot az 1707 1, 12| fárasztó, lapos és barokk beszédei által paralizálta a fehér 1708 1, 12| szónoklatokat; Tallérossy beszédein még inkább delektálta is 1709 2, 38| megjelent Bécsben, s ott izgató beszédeket tartott a nép előtt.~ ~- 1710 1, 10| Baradlayné nevetett e szomorú beszéden.~ ~- Ó, bizony te nagy bohó 1711 1, 11| mikor kiadja és mikor újra beszedi a sok evőeszközt, megszámlálja, 1712 1, 12| elmondta végig rettentő beszédjét.~ ~Rettentő beszédnek kell 1713 1, 15| hogy zokogás. A minden beszédnél többet mondó hang.~ ~Richárd 1714 2, 39| ugyanazon a szón kezdik beszédüket; mint kik folyvást egy tárgy 1715 2, 31| trikolórt a várormokon.~ ~Arra beszegezteté ágyúit.~ ~Futó menekvők 1716 1, 9| ha cselédnek kellene is beszegődnöm valamely gazdához, s úgy 1717 2, 27| palinkafőző arendashoz, ahun beszegödtete engem napszamosnak. No mar 1718 1, 7| alszik, sír és nyugtalan.~ ~- Beszél-e valakiről?~ ~- Minden férfiról 1719 1, 11| múltkori négyszemközti szívére beszélés!" - suttogá vissza az adminisztrátor.)~ ~ 1720 1, 14| klapánciáit, amiket ő versben beszélésnek szokott nevezni, csak úgy 1721 2, 41| és járt folyvást a néma beszélgetés. Egy kérdés, mely kiindult 1722 2, 44| vonta el senki közönyös beszélgetéssel, öngondolataival kéjeleghetett.~ ~ 1723 1, 15| végzetes éj, azok halkan beszélgetnek egymással.~ ~Két ifjú ül 1724 2, 26| szokott ő e néma világgal beszélgetni; máskor némán, most önfeledtében 1725 1, 11| teherhordó maga volt Boksa Gergő; beszélhetett aztán Szalmás uram, hogy 1726 2, 30| barát.~ ~- Hát Bajcsiknéval beszélhetett-e?~ ~- Nem juthattam hozzá. 1727 1, 5| No, kiment már Pál úr, beszélhetsz.~ ~- Hát azt akartam veled 1728 1, 4| mosolyogva inte neki, hogy ne beszéljenek arról.~ ~- Nem féltek, hogy 1729 2, 28| mozgott, mintha magának beszélne valamit.~ ~- Tudja, Szalmás - 1730 2, 43| ha félholtan fekszik is, beszélnie kell.~ ~- Erős jellemű dáma. 1731 2, 20| vezetőkkel örökösen volt valami beszélnivalója Ödönnek, amit Zebulon nagyon 1732 1, 14| jobban a szemébe nézhessen a beszélőnek.~ ~- A Plankenhorst-házi 1733 2, 46| Plankenhorstné az első, ki beszélőtehetségét visszanyeri.~ ~Edithez intézi 1734 1, 15| jegyese. Tudom jól, előttem beszélték, hogy vőlegényemnek meg 1735 1, 15| volt e szavak értelme? Mit beszéltél neki? - kérdé Baradlayné, 1736 1, 4| a füleit arra, hogy mit beszélünk, halljon valami mást.~ ~- 1737 1, 14| és kicsikarni kezükből a beszennyezett zászlót. Üdv neked, hogy 1738 1, 14| kolostorok ellen vonulnak fel, beszennyezve, meggyalázva a szabadság 1739 2, 32| összehordatnak, ott megáldatnak, beszenteltetnek, s aztán a "sárga folyóba" 1740 2, 49| Szidta az anyját, aki ide beszerezte. A tizenötéves gyermek már 1741 2, 49| vénségére az őrültekházába beszerezted; nekem nincs annyi befolyásom.~ ~- 1742 2, 27| koszorukat, is tartanak üdvözlő beszideket.~ ~Semmi sem tanúsítja Mindenváró 1743 1, 3| csak olyan szipen versben beszilni senki se nem tud, mint nagytiszteletü 1744 2, 30| A legközelebbi szerdán beszökött Mihály mester, sváb pórnak 1745 2, 47| a fináncdirekciónak kell beszolgáltatni, az ád ki azután havonkint 1746 1, 15| velünk jöhess.~ ~Baradlayné beszólította a künn álló kufárnőt:~ ~- 1747 2, 32| közül, amiben feküdt, s betakargatá a köpenyébe.~ ~"Csak félcipőcske 1748 2, 24| gyermeklábaknak a nyomát betakargatni a homokban, hogy vissza 1749 1, 18| mintha mondta volna: "Majd én betakarlak benneteket. "~ ~- Fiúk - 1750 2, 32| egy rongyos szűrdarabbal betakart gyermekalakot heverni félmeztelenül, 1751 2, 27| hitte a dunnáról, amivel betakarták, hogy az madrác, amire még 1752 1, 2| énekkarnak egészen új harmóniákat betaníthasson.~ ~Én sok temetést láttam 1753 1, 15| Plankenhorstné soror Remigiának betanított, hogy küldötte hitelt nyerjen 1754 2, 28| megy.~ ~Schneiderius Bálint betanította neki, hogy mit feleljen, 1755 1, 11| veszett egyszerre az egész betanult dikció.~ ~Látta már és értette 1756 1, 4| felszökött helyéről, s kezével betapasztá Leonin száját, s nem engedte 1757 2, 49| kiheverni. Edit éjeket töltött betegágya mellett. A fiú nagyon szerette 1758 2, 32| várparancsnoknál voltak.~ ~Egy öreg betegápolónéval lehetett csak beszélni.~ ~- 1759 2, 32| függönyt a nyoszolyára. A betegápolónőnek adott egy aranyat, s azzal 1760 2, 49| melyik a fogadott.~ ~Sokat betegeskedett a fiú. Az első három év 1761 2, 32| édes lelkem, nagyságos úr, betegnek nem jó vizet adni. Én sohasem 1762 2, 36| titkolni, hogy már benne van e betegségben; a másikunk pedig kibeszélte.~ ~ 1763 2, 25| dögvész-e vagy járvány? A föld betegsége-e vagy a lég nyavalyája? Rossz 1764 1, 1| Jenő. Akkor egy súlyos betegséggel látogatott meg Isten, amiből 1765 1, 6| rajzoltam le az albumomba Betegváry vagy Micsodaváry úrnak a 1766 1, 15| férfi a háznál, ki a kaput betegye - mondta a bárónő. - Minden 1767 2, 28| út.~ ~Az a kívánsága is beteljesült. A hegyi út, amint a túlsó 1768 2, 31| eltompíthatni; az árkokat testével betemethetni!~ ~Ezer meg ezer önkéntes 1769 1, 7| Alfonsine-é?" - s körül beterítette magát vele.~ ~- Haha! A 1770 1, 11| s a tálca csipkekendővel beterítve. Amellett állt a két násznagy; 1771 1, 18| menekvőket. Ott, ahova most betértek, ember nem fogja őket többé 1772 2, 34| Az Úr szaván vette, és betölté kívánatát. Jót tett vele. 1773 1, 1| mondok, az önnek egész életét betöltendi. Én még halálom után is 1774 2, 22| palackbul; azután ment hivatását betölteni.~ ~A gondjaira bízott gulya 1775 1, 17| éppen most megürült állomás betöltése iránt véleményadásom döntő 1776 1, 17| elővéleményre, hogy e hivatás betöltésére legalkalmasabbnak higgyelek. 1777 1, 18| Egy óráig. Egy óra alatt betömetem a rést, s ismét sarkadban 1778 1, 18| ezt a rést egy óra alatt betömetni.~ ~Palvicz Ottó látta, hogy 1779 2, 30| vasért dobál vissza. Éjjel betömi a nappal ütött rést, s nem 1780 2, 34| hadjárat lett hirdetve a betörő ellenség ellen. A papok 1781 1, 13| hős asszonyait.~ ~Jenőt is betolták az általa oly jól ismert 1782 1, 5| jelenésére érkezett volna, betoppant az úrfi.~ ~A legifjabb Baradlay 1783 1, 7| anyjáétul.~ ~A komornáját mamzel Bettinek hítták.~ ~Mikor egyedül 1784 1, 7| tekintettel pillantva fel Bettire.~ ~- Sokszor előhozom neki, 1785 1, 7| teremajtót.~ ~A teremben mamzel Bettivel találkozott Richárd; az 1786 2, 39| könyv, a hallgatva társalgó betű.~ ~Mert vannak betűk, amik 1787 1, 1| programot, melynek írott betűi nyomán századokrul századokra 1788 2, 25| tőletek, hogy még csak a betűit sem engeditek látnom, ha 1789 1, 9| ez a férfias karakter a betűkben; ez mind...~ ~- Jó utánzás... - 1790 2, 22| ezt valami hegyes, dacos, betyáros hangon mondta már Boksa 1791 2, 36| átúsztatniok. Nem volt út. A betyárt csak a gindár növényfajok, 1792 1, 15| Ami nagyon könnyen beüt.~ ~- Tudasd vele, hogy ő 1793 2, 31| egyik innen, a másik amonnan beugrált a meredek falon, melynek 1794 2, 38| megsértett azok közül, akik bevádlói lettek.~ ~Megtörtént, hogy 1795 2, 38| Az Eumenidák voltak a bevádlók. Azoknak vér kellett. Mindegy, 1796 2, 32| hálálkodni akart. Richárd bevágta az útját.~ ~- Hallja maga, 1797 1, 8| hunyorított egy nagyot.~ ~- Bevágtam a zsidónál, s beittam az 1798 1, 10| odavezette őket a legutoljára bevakolt fülkéhez, mely előtt a legutóbb 1799 1, 17| zöldségárusnét, akinél rejtőzött; az bevallotta, hogy álruhában ő szöktette 1800 2, 38| voltak számlálva tettei, bevallva, rábizonyítva. Ki volt hagyva 1801 2, 31| tett fogadását nem tudja beváltani.~ ~Meg kell e helyütt halni 1802 2, 35| balvégzetét nyugodtan fogja bevárni, mint bevárták Róma atyjai, 1803 2, 25| Ami végezve van felőlük, bevárom nyugton... A végzetet megfordította 1804 1, 15| Nekem valami azt súgja: "Bevégezted, Fridrik!" ~ ~- Pályádat, 1805 1, 10| aláhúzta vörös ironnal.~ ~Idáig bevégeztetett!...~ ~ ~ 1806 2, 39| Kedves Edmund!~ ~Én ma bevégzem azt, amiért éltem; meghalok 1807 2, 20| kísérte) ülhetett neki a bevégzendő számadásnak.~ ~Éjfélig szépen 1808 2, 34| völgyében, míg híveid harca bevégződött; azt, mely elfeketült, és 1809 2, 30| hitte, hogy egy ijesztéssel beveheti azt.~ ~S csak aztán vette 1810 1, 6| Nem jössz egy csésze teát bevenni a büfébe?~ ~- Nem bánom.~ ~ 1811 1, 12| maguk fejét nincsen kedvük beveretni a közügyért. Nem lehet őket 1812 1, 14| kihengerítették az utcára, beverték a fenekeiket, s a kiömlő 1813 1, 15| belőlünk, ha a várost ostrommal beveszik. Mit fog velünk csinálni 1814 1, 13| elkezdik a hátát fölszántani, bevetik árpával; a krák engedi a 1815 2, 20| Zebulon szerencsésen bevette a sáncot.~ ~Anna úrhölgy 1816 2, 49| hirtelenében toborzott ezredet. Bevettek oda minden gyereket.~ ~Onnan 1817 2, 29| leszállt lovárul, s azt bevezeté maga után a ház nyitott 1818 2, 27| visszafelelgető kuktát; s bevezeti kegyesen a dorongosfánk-forgatás 1819 1, 13| zenéje, s e szent hangok bevezető malasztja után megjelennek 1820 1, 15| meglehet egész életére.~ ~Azzal bevezette Antoinette asszony soror 1821 1, 16| látatlan kéz onnan belülről bevonja a zászlót.~ ~Itt mégis honn 1822 2, 39| Sorok, mik a posztóval bevont dobok hangján dübörögnek.~ ~ 1823 2, 43| alatt kapta azokat.~ ~Mikor bevonult az elfoglalt városba, egy 1824 1, 4| mindenünnen csoportostul bevonultak a hollók, varjúk a városba; 1825 2, 36| repkénnyel, futórózsával bevonva, mely másodszor virágzik; 1826 1, 5| rögtön alkalmazásba vette.~ ~"Bezahlen!" ~ ~És egyidejűleg előhúzá 1827 1, 5| tisztelendő urat, hogy "schon bezahlt".~ ~("Annak a katonatisztnek 1828 2, 35| gyávaságnak!~ ~Elfogva lenni, bezáratni egy piszkos deszkabódéba, 1829 1, 9| lehet, hogy hosszabb időre bezárják, és nem fogod őt látni.~ ~ 1830 1, 13| egész napot lázban tölté, s bezárkózva szobájába; ott járt alá 1831 1, 8| Menjünk fel.~ ~- Csak előbb bezárom a boltajtót. Magam vagyok, 1832 2, 29| Azért, mert oda van bezárva. Egy éjjel érte jöttek, 1833 2, 25| elszáradt, ha elkorhadt, majd bezöldelli a körüle tekergőző vad komló, 1834 1, 14| Visszament a zárda kapujához, s bezörgetett rajta. A vén kapus ott leste 1835 1, 13| a ki nem világítottakat bezúzni.~ ~Órákba került, míg el 1836 2, 36| előtte kiterített kapcsos bibliából, és egy fiatal férfit, ki 1837 2, 30| tekintetben, mely azon éjjelen a bíborveresre festett ég felé emelkedett, 1838 1, 8| bútorokkal: ócska karszékek, bicegő szekrények, megrakva felyülkerült 1839 1, 5| roppant nagy görbe baranyai bicsakkal. El is készült vele.~ ~- 1840 1, 4| százrubeles volt; az mondta rá: "bien", s zsebébe tette. ~ ~- 1841 2, 22| bőgést hallatott, mint a bika. Azután elkezdett apró bakugrásokat 1842 2, 31| oroszlánt, tigrist, párducot, bikát, szarvorrút, hogy küzdjenek, 1843 2, 22| meg van bőszülve. Spanyol bikaviadal ez óriási mérvben!~ ~Hanem 1844 2, 32| ez a manco a természet bilance-ában akként üttetik helyre, hogy 1845 1, 7| egy ujjal verte a zongora billentyűit. Egyedül volt a szobában.~ ~ 1846 1, 4| fekete pecsét.~ ~- Nesze: billet doux - szólt odanyújtva 1847 1, 8| tálak, szelencék, kelyhek, billikomok tűzben aranyozva, drágakövekkel 1848 1, 4| elkezdett ragyogni, mintha billió apró kristálytű repkedne 1849 2, 22| kalapzsírfüstnek a tulkok biotikai rendszerével, azt nem mondja 1850 2, 38| szelíden mosolygott végig bíráin. Egy könny nem ragyogott 1851 2, 38| ragyogott szemében.~ ~Hanem a bírákéban igen.~ ~Hiszen ők nem voltak 1852 2, 22| civódás, verekedés. Örökösen bíráskodni kellett közöttük.~ ~S még 1853 1, 13| felnyittatik előttük.~ ~- Nem bírják megvédelmezni? - hörgé a 1854 1, 5| hadd őrizze tovább az Úr birkáit!~ ~- Jól van no, majd szólok 1855 1, 18| Felfedeztek egy verem répát. A birkák számára volt eltéve. Émelygős, 1856 1, 11| asztalokat, padokat; tulkot, birkát vágatott, hordót üttetett 1857 2, 22| pácsi, ne had magad", gyere birkózni! Én ötvenet kaptam, egész 1858 1, 10| ha tündérek szépségével bírna, s vetekedne jóságban az 1859 2, 22| minden parfümériája nem bírná előállítani.~ ~Mi összeköttetése 1860 1, 14| valakitől rendelettel kell bírnunk, aki mind a kettőnknek parancsol.~ ~- 1861 1, 17| elindulandnak a minden oroszok birodalmába szövetséget keresni felháborodott 1862 1, 4| országnak, megállani azon óriási birodalom egyik legszebb és legmagasabb 1863 2, 32| ajándékozott ez évben is a mennyei birodalomnak: "Íme, a differencia tisztelettel 1864 1, 2| keresem a nép között, de nem bírok ráakadni a szememmel.~ ~ 1865 2, 28| vagyok, de lábamat már nem bírom, mert sokat gyalogoltam. 1866 2, 20| hadsereget. A pénztárt átadta a bírónak. A számadás ott veszett. 1867 1, 3| szerencsisen, Szunyoglakig. Hivatom birot, parancsolom forspontot. 1868 2, 36| gyepen. Magam is csak alig bírtam megmenekülni.~ ~Azzal leszállt 1869 2, 48| belvárosi házuk. Az is szép birtok. Annak ugyan ők tízesztendő 1870 1, 17| másik pedig az, hogy önnek birtokai Magyarországon feküsznek. 1871 1, 14| néposztályokat, hogy a gyárak és birtokosok ellen lázadjon. A múlt éjjel 1872 1, 11| rekedt torkú ingyenivók, ősi birtokukat elpazarolt jószágkeresők, 1873 1, 13| sziget!", kikötnek rajta, birtokukba veszik, házat építenek rá; 1874 1, 17| mindazt, amit most együtt bírunk veled; midőn boldogságod 1875 2, 38| jelen volt, mikor a nevét a bitóra szegezték; senki sem tudta, 1876 1, 4| jó vasalt talpakon álló bivalybőr veretes menedék, elöl bagaria 1877 1, 3| termometrumon zerus; s az a bivalynak nagyon meleg, van pedig 1878 1, 3| kivontatnyi sárból, jégből, mikor bivalyok elvigeztek balneologiai 1879 1, 3| sajat uri hintom elejbe nigy bivalyt, s úgy hozta engemet idajaig.~ ~ 1880 1, 15| Baradlayné. - Egyenesen a bivouac közepébe megyünk, mint kufárnők, 1881 1, 17| szerelme és önfeledtsége; bizalma és megrémülése, az őrült 1882 1, 6| Tetszett neki ez a fesztelen bizalmaskodás, amivel a vendégek viseltettek 1883 1, 6| szegletes úr familiáris bizalmaskodással.~ ~- Keményen - felelt Richárd. - 1884 1, 8| Az öreg zsibárus mosolygó bizalmassággal súgá fülébe:~ ~- És azután 1885 1, 5| mit hoztál?~ ~Jenő telhető bizalmasságot igyekezett kimutatni.~ ~- 1886 1, 13| Rideghváry volt.~ ~Megjelenése bizalmat gerjesztett a megfélemlett 1887 2, 38| megtudta, hogy férje még él. ~ ~Bizalmatlan volt mindenki egymáshoz, 1888 2, 27| engem tehozzádig. Aszonta, bizam csak rá. Masnap felpakolta 1889 1, 2| intézve, hogy csak egy imádság bízatott rá, mert ha búcsúztatóját 1890 2, 24| kell halnom. Titkomat nem bízhatom másra, mint egy nemesemberre, 1891 1, 13| annak olyan jó szíve van! Bíznák a katonákra!~ ~- Hát tessék 1892 1, 5| hogy az embernek egész bizodalma támad hozzá.~ ~Én lelkipásztor 1893 2, 24| Tehát halld meg, amit rád bízok. Nekem van egy fiam, kit 1894 1, 11| bizalmasan a nagy befolyású úr hű bizományosától.~ ~- Legnevezetesebb, méltóságos 1895 1, 13| Júdás-csók is ejtetett, úgy ez bizonyára azon csók volt, mely Baradlay 1896 2, 38| pecsételte meg halálát.~ ~Ez bizonyítá, hogy ő az igazi. Így haragra 1897 1, 17| már valami.~ ~Szavainak bizonyítékául odanyújtá Antoinette asszonynak 1898 1, 15| itt vagy, rettenetesebb bizonyítvány nekem minden esküvésnél.~ ~ 1899 1, 18| lesz szabad, mert afelől is bizonyosak lehetnek, hogy Palvicz rögtön 1900 2, 25| csak álmodik, ő már mint bizonyosat tudja: de biztatja az ellenkezővel.~ ~ 1901 1, 17| nyughatott, míg magának efelől bizonyosságot nem szerez.~ ~Amint nagyvárosi 1902 1, 4| vitebszki erdők.~ ~A másik azon bizonyozott, hogy ezen a rónán lefelé 1903 2, 49| lakosztályait a hölgyek napi bizottmánya az orvos kíséretében.~ ~ 1904 2, 49| Az orvos jelenté a két bizottmányi tagnak, hogy egy új beteget 1905 2, 48| kik az én becsületemben bíztak, kik hittek szavamban, egy 1906 1, 17| felőle. Hogy lásd, mennyire bíztam hozzád, milyen hitem volt 1907 1, 18| elpusztulni. Ott jár leghátul, biztat, vigasztal, káromkodik, 1908 1, 17| erre-arra, azoknak ápolására, biztatására közel tartja magát, sőt 1909 2, 20| Mindezek pedig nem olyan biztatások voltak, amik Zebulon keblébe 1910 2, 49| volna jobban? Őt is azzal a biztatással bolondította, hogy majd 1911 1, 8| Richárd.~ ~- Meglesz - szólt biztatólag a vén huszár.~ ~Még azután 1912 2, 34| jóslod-e vagy elveszésünket? Biztatóul mutatod-e, hogy magának 1913 2, 37| lecsillapítá aggodalmait, s biztatva rávette, hogy térjen hálószobájába 1914 2, 38| össze valaki, hogy annál biztosabban elsüllyessze, s meg akarja 1915 2, 32| eldobott porontyot felvisznek a biztosok, a kapitányság összehívatja 1916 1, 13| szála sem görbül meg; csak bízza rám magát.~ ~- Ó, mentsen 1917 1, 9| osztályt adok vagyonomból is. Bízzál szavamban.~ ~A leány csak 1918 2, 27| elkezdett még csúnyábbul blaguírozni. Hencegett, mint egy hazaszabadult 1919 2, 26| gőzköréből, mely terhes volt a blaszfémiától.~ ~Edit pedig remegve oldá 1920 1, 3| harmadik irtem - tartotta azt a blaszfémikus imadsagot: nem tudok, hogy 1921 1, 6| a kávészín szalüpben, az Blummenberg bankárnak a felesége, akinél 1922 1, 13| összetéptek. Magam is csak blúzomnak köszönhetem, hogy megmenekülhettem.~ ~- 1923 1, 8| zsibárus boltja?~ ~Az öregúr a bő kaftánban leveszi lábait 1924 1, 8| Richárd iparkodott menekülni a bőbeszédű öregúrtól; a zsibárusgyereket 1925 1, 15| az nagyothall, és talán bóbiskol is.~ ~S azzal sebesen, ahogy 1926 1, 15| talán a kocsis maga is bóbiskolt.~ ~Amint aztán a sötétre 1927 1, 18| nyeregben, s jobbra-balra bóbiskoltak; nem volt már "okuk" ébren 1928 1, 6| Edit kisasszony, én bocsánatát kérem. De hát hogyan engedik 1929 1, 17| lábaihoz, hódoltan kérve tőle bocsánatot, megbocsáthatatlan nagy 1930 1, 17| ismét eljő, bejelentetlenül bocsássa be.~ ~Azonban hiába várt. 1931 1, 18| menni. De hogy szűzen ne bocsássák el embereiket, a vadászok 1932 1, 5| felcitáltatott ad audiendum verbum, bocsássanak békével haza. Tudod jól, 1933 2, 27| megvacsorálván aztán álomnak bocsáták egymást; Zebulon még a szobából 1934 1, 4| utazom veled. Egyedül nem bocsátalak.~ ~Ödön átölelte barátját, 1935 2, 31| szeretik, de egymásnak meg nem bocsátanak. Te besoroztattad magad 1936 2, 47| kezüket; a harmadikét ki kell bocsátani; hanem hogy az sokáig elhúzódik, 1937 2, 49| megbocsát is neki, ő maga nem bocsáthatja meg magának soha azt, amit 1938 1, 11| legbelsőbb cselédeket sem bocsátja magához közel, s mindenkit 1939 1, 9| Akkor Szmolenszknél nem bocsátják tovább; nem jut bele a hózivatarba, 1940 1, 4| jégmennyezethez.~ ~Most lejjebb bocsátkozott Leonin, s még egy lélegzetet 1941 1, 17| veled megyek.~ ~- Téged nem bocsátlak harcolni; te velünk maradsz. 1942 1, 2| rossz művei iránt; ha nem bocsátod magad elé súlyosan terhelt 1943 1, 15| gondolkozott a válaszon.~ ~- Bocsáttassuk be magunkat.~ ~- Nálam a 1944 2, 30| derekukra hurkolt köteleken bocsáttatják magukat a réstörésen alá, 1945 1, 15| keskeny ajtót, s maga elé bocsátva a leányt, ismét bezárta 1946 1, 18| leszedhetitek a lovak lábáról a bocskort.~ ~E pompás tréfára még 1947 1, 16| homályos álomlátások köde bódítja el.~ ~Fél könyökére emelkedve, 1948 1, 17| ragadt ez a szenvedélyes bódulat.~ ~Mint az ezeregy éj szellemidézője, 1949 1, 14| Az utcán végigrohanó böjti szél porfellege nem engedi 1950 1, 12| el lehet fogadni, hogy a böjtöt egyik fél sem valami nagyon 1951 1, 6| Jenő tréfás nehezteléssel bökte oldalba bátyját ujjával.~ ~- 1952 1, 18| sötétben és ködben egész bölcsességével a saját csapatjának nézhette 1953 1, 11| vonja arcszögleteit, s mély bölcsességgel jegyzé meg:~ ~- Ahonnan 1954 2, 32| talán divathölgy, kinek bölcsőd útjában lenne; talán szerencsétlen, 1955 2, 25| a szót jól. Odarebben a bölcsőhöz, kiemeli a vánkoskájával 1956 1, 2| amíg élt, legyen ringató bölcsője, midőn halva fekszik benne!~ ~ 1957 2, 39| szók: "ex offo".~ ~Aranka bölcsőjébe fekteté ölében levő gyermekét. 1958 2, 39| megrettenve húzódott kisöccse bölcsőjéhez, s csitítva inté, hogy most 1959 2, 32| markából fal nagy mohón. A bölcsős gyermeknek még hímzett ruhája 1960 2, 36| tollazatuk csillogott a napban; a bölömbika elkezdett búgni bús hangon 1961 2, 22| neki a rónának.~ ~A nagy bömbölésre előfutottak tisztek, káplárok 1962 2, 32| tele nyivákoló, ordító, bömbölő porontyokkal; akik közül 1963 2, 22| átugrálták a tábortüzeket, s bömbölt valamennyi veszettül. De 1964 2, 33| ellene. Béldi Pál meghal a börtönben inkább, mintsem gyűlölt 1965 2, 29| riadaláig; százezernyi, börtönből kiszabadult rabnak frenetikus 1966 2, 30| juthattam hozzá. Most már a börtönbül is kivitték, mert megbetegedett, 1967 2, 43| Nincs... Most visszaviszik börtönébe.~ ~Most egy óra... Tanakodnak 1968 1, 17| minden követ, legyen az börtönfalba vagy emberszívbe vakolva, 1969 1, 11| lólopás hőstettei miatt börtönjártas nevezetességek; soha ki 1970 2, 35| Arról nem tehetek, hogy a börtönöd oldala rossz. Még egy szót. 1971 1, 14| koldusokból, tolvajokból, a börtönök szökevényeiből, utcai örömleányokból 1972 2, 25| szigetre, és sógora, Jenő, az ő börtönőre, ki vigyáz rá, hogy a szigetet 1973 2, 29| Budán van, a várban elfogva, börtönre vetve.~ ~Ez a szerencsétlen 1974 2, 25| Nem is kínozza ott ártó bogár az embert és a fát. Mindenki 1975 2, 22| közül hosszú, vontatott bőgéssel szól bele a világba, az 1976 2, 22| oldalát, s kurta, rekedt bőgést hallatott, mint a bika. 1977 1, 12| fekete gémforgóval, minden boglár, csat és mentelánc öltözetén 1978 1, 18| kalauzolásra.~ ~Ott találtak egy boglya szénát, azt megvették, hogy 1979 2, 22| kipányvázva; ott főzik a bográcsokban a burgonyát hússal.~ ~Aztán 1980 1, 18| szolgált nekik, a piros és kék bogyók éppen akkor értek.~ ~Hanem 1981 1, 4| bámulva rázta a fejét.~ ~- Bohóság! Hiszen megfagysz! Huszonkét 1982 1, 4| minden országából s független bojárok pompás nemzeti öltözeteit. 1983 1, 4| dalolt hozzá.~ ~Ödöntől nagy bók volt Jézára nézve, hogy 1984 1, 11| szívét, a nagyságos asszony bőkezű munificenciával látott hozzá. 1985 1, 10| alázatos bókolással; csakhogy a bókolás most még egy fejhajtással 1986 1, 10| gazdatisztek, a régi alázatos bókolással; csakhogy a bókolás most 1987 2, 48| az öreg zsibárus nagyokat bókolva -, engedje meg, hogy megcsókoljam 1988 2, 23| fatörzs egy külön vár; minden bokor egy külön sánc, mit véd, 1989 1, 11| ami kiugratja a nyulat a bokorból.~ ~- Igaz - felelt rá a 1990 2, 25| volna. Lakója van minden bokornak; vándor rigó, fülemüle ott 1991 2, 32| a sétánysoron, a Várkert bokrai közt, a György téren, a 1992 1, 18| dúdolva, mély medvehangon: "Bokréta van mellette, barna babám 1993 1, 18| beborítva, mely terjedt, ameddig bokrot talált.~ ~Most azután párologva 1994 1, 13| Azután két fehér mellszalagot bokrozott össze; egyet magára öltött, 1995 2, 36| igen köszönöm önnek - szólt Boksához -, hogy tudatta velem, hol 1996 2, 22| szó különösen megnyugtatta Boksát, meg az a dicsőség, hogy 1997 2, 25| haragos arccal... Azok egy boldogabb kornak az örökösei. Mi mind 1998 2, 27| illúzió. "Étel, ital, álom. Boldogít e három." Ez is régi aranymondat. 1999 1, 17| sem fog követni, egyedül a boldogító szerelem. Itt hagyni civódó, 2000 1, 2| hatalmat, amit kezedbe adtam? Boldogítottad-e a milliókat, akik rád voltak 2001 2, 26| vagy hetérát: de mindig boldogot. Azt egy Baradlay megölte. 2002 2, 44| leányok egymás szerencséjének, boldogságának.~ ~Szinte elfeledkeztek 2003 2, 20| Ebben van valami a fejedelmi boldogságból. Sőt megfordítva: hasonlít 2004 2, 49| könnyeztek már e szónál. Most már boldogsággá szentesült ez érzés.~ ~- 2005 1, 17| És ő hozzájutott ehhez a boldogsághoz, anélkül hogy megküzdött 2006 1, 17| együtt bírunk veled; midőn boldogságod fényében úszni fogsz, fiam, 2007 1, 17| mikben felszólítasz, hogy boldogságodban vegyek részt, és szeressem 2008 2, 49| Semmi sem hiányoznék a boldogságomból, mint az, hogy most a nyakamra 2009 2, 44| Szinte elfeledkeztek nagy boldogságukban arról a harmadikról.~ ~Hát 2010 1, 10| közülük; ott hagyta őket boldogságukkal egyedül; van azoknak mit