IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór A koszívu ember fiai Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Rész, Fejezetgrey = Comment text
2011 2, 20| hordták.~ ~Azért ő beszélt Bolingbroke hercegről is, és ötödik 2012 1, 3| s mindannyinak mosolygó bólintásával találkozva tapasztalá, hogy 2013 2, 33| szíve hazája gyűlöletében. Bolivár odadobja koronáját meggyűlölt 2014 2, 38| Mindezeket én mondtam.~ ~A bírák bólogattak fejeikkel: "Ezt nem lett 2015 1, 4| ne kezdj vele semmit! Az bolonddá tesz téged is, mint mást. 2016 2, 49| Őt is azzal a biztatással bolondította, hogy majd hadapródnak adja 2017 1, 4| asszonyra nézett, annak legyen bolondja. Ez a sok alabástrom nyak 2018 2, 28| csak összehoz bennünket bolondos út. Jobb lesz, hogy értsük 2019 2, 27| keveredtek, azt mondta nekik: "Ne bolondozzatok, urak, úgyis rövid az élet; 2020 1, 6| látni.~ ~- No menjen, ne bolondozzék; inkább nem haragszom - 2021 2, 28| fatális.~ ~- Nono, Szalmás! Ne bolondozzunk egymással! Hiszen én nem 2022 1, 6| őutána minden asszonyféle bolondul; szép és kevésbé szép, ifjabb 2023 1, 8| lépni; világosságát csak a boltajtóról nyerte, aminek ennélfogva 2024 1, 8| Csak előbb bezárom a boltajtót. Magam vagyok, nincsen segédem. 2025 1, 8| pedig legócskább az egész boltban, az a boltos maga, ki ott 2026 1, 8| nyitva kellett állni. A boltbejárás két oldala pedig el volt 2027 1, 8| fa csigalépcsőn, mely a boltbul az emeletbe vezetett, Salamon 2028 1, 4| iránt.~ ~E bűvös terem egyik boltívéből ismét egy másik terembe 2029 1, 8| Már korán reggel kinyitja boltját, s kiül az ajtóba, mert 2030 1, 8| méltóságosan az alacsony boltocskába, s erős hangon kezd tudakozódni:~ ~- 2031 1, 15| kapukat össze ne tévessze a boltok portáléival. Így haladt, 2032 1, 6| földszinti szobák ki voltak adva boltoknak.~ ~Költséges háztartást 2033 1, 8| legócskább az egész boltban, az a boltos maga, ki ott ül az ajtóban 2034 2, 31| sértetlenül állt. Hanem a boltozat alatt ott feküdt egy fekete 2035 2, 30| oszlopcsarnoka ledöntve, boltozatai bezúzva. A trónmennyezet, 2036 1, 4| termet átéri.~ ~A terem boltozatáról, mint a cseppkőbarlang padmalyáról 2037 2, 30| homokzsákokkal van eltorlaszolva a boltozatig. A fedett lépcsőből nyolcvanhat 2038 1, 4| zöld pálmafák tartanák a boltozatot. Az oszlopok körül a mélyedésekben 2039 2, 38| edictalier idézettek között. Nem bolygatta senki.~ ~Pár hét múlva rákerült 2040 1, 15| utcákon mint kísértetes bolygófény, botorkál végig egy hintó 2041 2, 36| lehet az ellenség. Az nem bolyong magában. Ez útitárs. Valami 2042 1, 4| erősebb lett.~ ~Hosszas bolyongás után egyszer elkiáltja magát 2043 1, 15| Két óraütést hallott már bolyongásai alatt. Tehát félórája már, 2044 2, 30| s a tűzi pompa: várégés, bombahullás.~ ~S hogy lehetne azt képzelni, 2045 1, 12| tintamarre" közepett öreg dob és bombardon nem teljesítik előre várt 2046 1, 12| mikor kell az öreg dobnak a bombardonnal versenyre kelni; s legfeljebb 2047 2, 30| milyen rossz rétor.~ ~Ami a bombastílust illeti, az két század alatt 2048 2, 30| aztán vette észre, hogy nem bombaszt kell ide, hanem bomba.~ ~ 2049 2, 30| várfokon, mely Pest felé néz, a bombavető mozsár. A legelső bomba 2050 2, 19| zeneszó mellett az ellenfél bombazápora alatt.~ ~Szolnoknál kaszákkal 2051 2, 30| Ezt torolta meg a kétórai bombázás a várfokrul.~ ~Ezellen nem 2052 2, 30| tud és mit mer. Reggelig bombáztatta a fővárost. Lövegei elhatoltak 2053 2, 26| haját ziláltan szerteszét bomlani.~ ~"Átkozott az ég! A föld! 2054 2, 30| már lobbanik, s perc múlva bomlik a fegyveres had a falon, 2055 2, 27| hallgatás malícia, a nem szólás bonhomia.~ ~Hogy csak egy példát 2056 1, 3| alak nemhogy valami jókedvű bonhómiát hozna magával, sőt inkább 2057 1, 11| Igaz - felelt rá a pap nagy bonhómiával, mind Zebulonnak, mind a 2058 1, 15| hiába mondott neki bécsi bonmot-kat, tréfás adomákat, nem tudta 2059 1, 3| tekintetét; az elsőnél a bonorum directorra, a másodiknál 2060 1, 9| önuralmam e levelet nem bontani fel, hanem elhozni hozzád, 2061 2, 45| Ő töri fel a pecsétet; ő bontja fel a borítékot, ő hüvelyezi 2062 1, 9| Magam.~ ~- Ej, hát bontsd fel a levelet, s akkor majd 2063 1, 18| kétölnyi szélességben le volt bontva, úgyhogy csak a cölöpök 2064 2, 28| ájtatosan elrebegé:~ ~- Bonum mane praecor, domine perillustrissime!~ ~ 2065 1, 11| konfúzió ez?~ ~Pedig még tovább bonyolult a szövevény azáltal, hogy 2066 2, 33| melyen a világ leghíresebb bora terem.~ ~Látvány, minőt 2067 1, 11| mézgás útféli élceivel a borban főtt hallgatókat. Tetszett 2068 1, 4| handzsárja markolatig véres; bőrbekecse összevissza hasogatva. A 2069 1, 6| szakácsa volt az, hanem borbélya is.~ ~- Hiszen már régen 2070 2, 27| Akkor nem szeretnék borbélyod lenni - monda Ádám úr.~ ~ 2071 1, 11| Hát csak megvagyok a régi bőrben.~ ~No, annak ugyan örült 2072 1, 3| közé, hanem a ménesi és bordeaux-i között éppen nem talált 2073 1, 4| az éles, égető havat; a bőrfödelet mintha óriási korbáccsal 2074 1, 18| viszonzá Richárd.~ ~Lucskosan, bőrig átázva folytatták a lovasok 2075 2, 20| azt kérdezé tőle:~ ~- Te Boris, hol a kisasszonyaid?~ ~- 2076 1, 8| leveleket, miknek illata, színes borítékja elárulja gyöngéd tartalmát.~ ~- 2077 2, 35| hol gyertya égett.~ ~A borítékon megismerte Tallérossy írását.~ ~ 2078 2, 45| pecsétet; ő bontja fel a borítékot, ő hüvelyezi le a levelet. 2079 1, 16| előtte a vérvörös felhőkkel borított ég.~ ~Mintha egy óceán hömpölyögne 2080 1, 15| hagymakötegekkel voltak borítva.~ ~A pinceodú közepén volt 2081 1, 18| dörmögő hang, melyben Pál úr borízű hangjára ismer Richárd.~ ~- 2082 2, 22| nincsen fegyvere, az egész út borjúval, tölténytartóval, puskával 2083 1, 3| amelyiket hamarább hozták, a borléhabot a sülthöz, a madeiramártást 2084 2, 36| úszó nimfeák kalap nagyságú bőrlevelei s tulipános virágai tanúskodnak 2085 2, 27| hármas osztállyal: külön a bornak, a zöldségnek, külön a jégveremnek. 2086 1, 11| emlegetett korcs ivadékai; bornírt, csökönös ósdiak, dölyfös 2087 2, 22| fájni az ötven, nem a te bőrödnek.~ ~- Tudatom azt is a kapitány 2088 1, 18| hegyoldalba, amely sűrű borókaciherrel volt benőve.~ ~- Itt kell 2089 1, 3| külön alakú poharakba való borokat, s a vendég urak csakúgy 2090 1, 13| engedi a hátát szántatni, boronáltatni, legfeljebb akkor, mikor 2091 1, 16| magának az égen, s mély, borongó háttért ad a hosszú utcának, 2092 2, 22| s elnyargalt.~ ~Hideg, borongós volt az éj. A hó szitált 2093 1, 17| Hanem valami mégis úgy borongott kedélyén.~ ~Olyan volt az, 2094 1, 6| Jöjjön be, Pál úr, aztán borotváljon meg! - mondta az öregnek 2095 2, 28| etetett, Zebulon ollót, borotvát kért a kocsmárostól.~ ~Szép, 2096 2, 27| oldalon oszlopos tornácok bőrpamlagokkal, mikben válogatni lehet 2097 2, 20| hazulról, az úri kastélyból, a bőrpamlagon heverészve, a hosszúszárúból 2098 2, 28| barátom, itt van egy forint borravaló, menjen vissza faluba, mondjon 2099 1, 13| mit visznek benne. Azok jó borravalóért elszállítják nagyságodat 2100 1, 5| csizmahúzót. Mind excellenciás borravalóra vár.~ ~Ezt a cifra pádimentumot 2101 2, 24| csak egy kis daganat és bőrrepedés. Lapjával ütött meg a kard.~ ~ 2102 2, 27| még beléjük, s parancsol bors- és sótartóval, paprikás 2103 2, 27| vasmozsárban valamit, alkalmasint borsot, mert nagyon fintorgatja 2104 1, 2| teljes című gyülekezet háta borsózott a hallottaktól.~ ~"...Ó, 2105 1, 14| utcán végiglobog az égő borszesz, addig a tömeg nem hatolhat 2106 1, 14| első volt, ki a hátralevő borszesztócsán keresztülgázolt, s ahányat 2107 1, 18| térdén firkált valamit piros bőrtárcájába.~ ~- Mit firkálsz, héj? - 2108 2, 39| elővette keblébe dugott piros bőrtárcájából a leveleket, s kiosztá azokat 2109 2, 46| jött önfeledés mámorával borul keblére, átöleli nyakát 2110 1, 10| szívet, hogy egymásra ne boruljon ily pillanatban? Ki tartaná 2111 2, 39| tartalmú leveleket elébb borzadállyal körülnézegetni, mielőtt 2112 2, 29| titoktartó kolostorai, mik hideg borzadályt lehelnének falaikból; nincsenek 2113 1, 1| túli, egy elképzelhetetlen borzadályú kiáltás hangzott fel a csendben.~ ~ 2114 1, 3| akartak maguktól ég felé borzadni.~ ~- Hiszen az perduellio!~ ~ 2115 2, 25| arkangyalnak is össze kell borzadnia.~ ~Mikor elhatározta rá 2116 2, 44| tieden is ott van.~ ~Edit nem borzadt össze. Hozzá volt szoktatva 2117 1, 17| képzelmének minden lehető borzalmaiból megalkotta a jövendőt, s 2118 1, 18| figyelmét egy hang, mely a borzalmak közepett vigaszt önt szívébe. 2119 1, 13| súgja lelkén végig ezt a borzalmat? Mi jóslat, mi sejtelem 2120 1, 14| testvére kiáltana hozzá borzalomgerjesztő, érthetetlen, mégis ijedelmes 2121 1, 15| odúban mindazon név nélküli borzalomnak prédául eshetnék, amit bűn 2122 2, 35| barátját ily hidegen, ily borzasztóan elárulhassa, akkor mindaz, 2123 2, 28| halálfejet vitt."~ ~Már ennél borzasztóbb találkozást csakugyan nem 2124 1, 4| fejeiket felhányni, sörényeiket borzolni. Az farkasüvöltés volt.~ ~ 2125 1, 4| életében hallott, mindig borzongva emlékezik rá vissza.~ ~Az 2126 1, 15| amik álomra ragadnak a bőséges estebéd után, hanem felügyelőnéjeé.~ ~ 2127 2, 49| világon, aki ily ördögi bosszúállásra kész legyen őellene és Palvicz 2128 2, 44| bosszú gyönyörében kéjelgett, bosszújának épen maradt tárgya tőle 2129 1, 4| Leoninnál az első érzés bosszúság volt.~ ~- Mindjárt agyonütöm 2130 1, 12| akkor ezt súgá kegyetlen, bosszúszomjazó arccal az ifjú fülébe:~ ~- 2131 2, 43| csepegtetnek a sebekbe, és bosszúterveket koholnak ki, mik férfi agyában 2132 1, 14| múlva üres volt az utca.~ ~A bősz csorda szétfutott a szél 2133 2, 32| élünk, amikor megégetik a boszorkányokat; mert amikor magát égetnék, 2134 2, 26| tépett gyermektagokkal jelöli boszorkányröptét; nem megtorolni, de fogalmával 2135 2, 22| felugráltak.~ ~Valamennyi ijedten, bőszülten hátrált az udvar ellenkező 2136 1, 2| vesd mérlegre hibáit és botlásait; számítsd be neki, hogy 2137 1, 11| eléje mosolygó ábrázatokba botlott. Láthatta, mennyire szeretik.~ ~- 2138 1, 12| alatt ott füleltek az ólmos botok és kurta nyelű csákányok 2139 1, 15| vezesse - talán, hogy ne botoljék?~ ~A lépcsőkön leérve egy 2140 1, 11| megint csak bele kellett botolnia a méltóságos úrnak Tallérossy 2141 2, 28| mintha mondaná: "Itt a botom, nem védelmezem magamat."~ ~ 2142 1, 15| mint kísértetes bolygófény, botorkál végig egy hintó két lámpásával. 2143 1, 18| Azonban nehány órai veszélyes botorkálás után csakugyan eljutottak 2144 2, 30| szolgálnak lakásokul.~ ~Tovább botorkázott a sötétben. A szomszéd ház 2145 1, 8| burkolva; lábai elrejtve bélelt botosokban, s prémes sipkájának ernyője 2146 1, 8| kaftánban leveszi lábait a nagy botosokkal a zsámolyról, és felemelkedik 2147 1, 12| kelni; s legfeljebb azon botránkozik meg, ha az általános "tintamarre" 2148 2, 26| hangok elől, miket meghallani botránykozás, megérteni bűnrészesség 2149 1, 2| megyegyűléseken pedig mint "nagy botú" Lőrinc.~ ~Jól volt intézve, 2150 2, 33| lett, de azért jó lett; a bouillon pedig egészen jó lett.~ ~ 2151 2, 20| dolgait, sőt Európa ügyeit is bőven megtudhatta azoktól a vendégektől, 2152 2, 28| irtványra, a túlsó oldali bozótból egy rémkép bukkanik eléje.~ ~ 2153 2, 21| mástól.~ ~A befagyott nádas bozótja közül egy osztály huszár 2154 1, 4| kanyarulatokat tenni az árvafenyő bozótjai között, addig a farkasok 2155 2, 36| megélő fűtejnél, mely nagy bozótot hajt, de semmi állatot nem 2156 2, 36| vadonat egyformaságban a bozóttömkeleg régi útjelölőit.~ ~Néhol 2157 2, 35| Aztán nagyon tisztelte a "brahminokat" azért, hogy sohasem futnak.~ ~ 2158 2, 27| meggondolása, hogy ő mindezen bramarbasok alatt megállhatta, hogy 2159 2, 49| Fiatal?~ ~- Nem tudom; a te brancsod a spiritusz. Vedd az alkoholométert, 2160 2, 28| éppen Eperjesen van. (Ez még Branyiszkó előtt volt.)~ ~Hogy attól 2161 2, 19| az ellenségen keresztül - Branyiszkónál a hegy meredekének fel törnek 2162 1, 14| végigvonultak Sechshaus, Fünfhaus, Braunhirschengrundon, gyárakat, polgárházakat 2163 1, 14| fordulatnál erre, hogy "braven Cavalleristen" ez a rím 2164 1, 4| nemigen szokták megtenni, csak bravúrból - vagy szerelemből.~ ~Az 2165 2, 43| kormányzónak fejgörcsei vannak.~ ~Brescia ostroma alatt kapta azokat.~ ~ 2166 1, 15| Most meg már a fromage de Brie-ből kér egy szeletet, s fogyasztja 2167 1, 6| hangosan konverzál, mintha brigádot kommandírozna, az egy élelmezési 2168 1, 15| küldve. Mondja neki: itt van Brigitta.~ ~- Mit cselekszel? - szólalt 2169 2, 46| Tudják az apácák mind a Brigitta-kolostorban, tudja soror Remigia, hogy 2170 1, 15| jár hozzájuk. Egyedül a Brigittáktól szokott minden vasárnap 2171 1, 8| és nankingi porcelánok, bronz remekművek, alabástrom és 2172 1, 6| valami államkancellári bálban bruderschaftot ihatott vele, s még most 2173 1, 14| csak úgy jött egymásra a "Brüder" - "Gütter" - "die Freiheit" - " 2174 2, 33| összevész vele, s akkor brusquirozza a szakadást. Nem lehetett. 2175 1, 14| nevetni; csakhogy ez a röhej a brutalitás diadalkacagása volt a megbukott 2176 1, 11| gyöngéd arcán, az érzelem bűbájával pillaárnyalt szemeiben, 2177 1, 4| kiszabadulni törekszik.~ ~A buborékok mint fehér üveglabdácskák 2178 1, 4| kitekintett.~ ~A hátrahagyott buckák közül rohantak utánuk a 2179 2, 21| most, mint a futóhomok, buckákat képezett. E hóbuckákban 2180 1, 11| ereszteni, míg az egyszer aztán búcsú fejében úgy visszaszorította 2181 1, 13| csókja, sok örök elválásnak búcsúcsókja lett elpazarolva ezen a 2182 1, 17| keblére ölelte a leányt, ha búcsúcsókját szívta, ez anyja szeme láttára 2183 2, 37| Senkitől sem kapott egy búcsúcsókot, csak a kis unokaöcstől, 2184 2, 35| dombja.~ ~Ödön megírta a búcsúleveleket anyjához és nejéhez; tudatta 2185 1, 2| találó és helyesen választott búcsúmondatokat adott át a megboldogult 2186 2, 37| Mikor minden csók egy búcsúvétel, mikor minden ölelés közé 2187 1, 3| küldött-társain; érzé, hogy a búcsúzás oroszlánrésze neki jutott.~ ~- 2188 2, 20| Schlicket választotta. Búcsúzatlanul indult el keserves vendég 2189 2, 20| még famíliámtól is el kell búcsúznom talán?~ ~- Hát búcsúzzál; 2190 1, 4| lett volna üres; az már a búcsúzó lelket is hozta volna magával.~ ~ 2191 2, 20| Zebulon keserveset sóhajtott. Búcsúzott volna is, nem is. Válogatott 2192 1, 1| személyt, aki imádkozik, búcsúztat és úrvacsorát osztogat; 2193 1, 5| eltakaríttaték. Prédikáció és búcsúztató után én mondék fölötte egy 2194 1, 2| imádság bízatott rá, mert ha búcsúztatóját végezte volna a megboldogultnak, 2195 1, 2| éneknek, gyászbeszédnek, búcsúztatónak; tizenkét hajdú, forgótul 2196 1, 3| elkistem predikaciórul, bucsuztatorul, mig csak egy kis imadsagot 2197 1, 2| sokat; prédikációs halottat, búcsúztatós halottat és közönséges imádságos 2198 1, 2| nem hallgatni azt a pompás búcsúztatót, amit a nagytiszteletű úr 2199 1, 2| oly korrekt sorozatban búcsúztatván el a néhait az egymás után 2200 2, 20| búcsúznom talán?~ ~- Hát búcsúzzál; de végezd gyorsan!~ ~Búcsúzni? 2201 2, 30| választja el a pesti partot a budaitól. Itt a parterre, amott a 2202 2, 19| szuronnyal a 11-ik zászlóalj. Budánál lováról szállt le a huszárság 2203 2, 33| Az örömriadalnak, mely Budapest falai közül felhangzik, 2204 2, 32| nagyszerű ünnepélyek voltak Budapesten. A csatában elhullott hősöket 2205 2, 25| keletnek tekintve látná a szem Budapestet égni, s északnak nézve látni 2206 2, 33| vissza: az orosz himnusz.~ ~A budapesti diadalhang ezt rivallja: " 2207 2, 30| ilyen arculütés volt nekünk Budavára.~ ~Lássuk tehát, ha egyszer 2208 2, 30| nagy ereje volt a gyönge Budavárnak. Az, hogy megtámadója gyöngébbnek 2209 2, 31| A várparancsnok megmondá Budaváros kérelmi küldöttségének, 2210 1, 13| mialatt a kis államférfit budoárjába vezette, hogy az angoltapaszt 2211 2, 32| az Astaroth éhezik". A büdzsé a gyermekpépbe is belezabál.~ ~ 2212 2, 27| tövében. A kondát felneveli a bükkerdő ingyen, még vadpecsenyét 2213 1, 18| közelben a dér festette bükkerdők sárga és veres facsoportjai, 2214 2, 23| csontjaikat.~ ~Annak a százados bükkfának az oldalában azt a két nagy 2215 2, 22| megveretni, padra lefektetve, büntetésből, szájtátó katonák előtt, 2216 2, 32| gyermekgyilkosságnak nevezik; büntetése öt esztendő.~ ~Ez itt sokkal 2217 2, 44| Teljhatalma volt rá.~ ~Nem is hogy büntetéseiket átváltoztatta, enyhítette 2218 2, 22| országgyűlés eltörült minden testi büntetést, még a nem nemesekre is.~ ~- 2219 2, 27| hogy mennyit vállalok el büntetisbe; nem mondom, hogy úgy két-három 2220 1, 3| nagysagozs aszony: meglesz neki büntetise anak; papnak, gonosznak. 2221 2, 49| szaporítja a számokat, jön be a büró séfje, s mondja neki, hogy:~ ~- 2222 2, 49| látogatójegyét, s visszatért a büróba.~ ~- Nos, ki volt az? - 2223 2, 49| Szedte a kalapját, s futott a büróból. Nem is igyekeztek visszatartani.~ ~ 2224 1, 11| férjhez adva valami köszvényes bürokratához, persze hogy a csizmaszárában 2225 2, 49| a hosszú teremben, amit bürónak neveznek, több kollégájával 2226 1, 17| hogy egy szubalternus a büróséfjét nem háborítja többé a kávézásnál, 2227 2, 36| sár, hol bírja meg az ingó bürü a lovat és lovast. Aki letéved 2228 1, 5| még és fekete, s lábszárai büszkék arra, hogy meg lehet ismerni 2229 2, 33| azon vakmerő népeknek, akik büszkélkednek vele, hogy még nem viselnek 2230 1, 5| nyájassággal vonásain, fejét nem büszkeségből, de az orrára csíptetett 2231 2, 37| magadat! Mit nekem a te büszkeséged, a te nagyságod? Légy nekem 2232 2, 30| pedig egy római patrícius büszkeségével szedte össze papírjait, 2233 2, 28| kíséretében.~ ~Egész rangbeli büszkeséggel kapaszkodott fel a saraglyába; 2234 2, 27| jó szilvóriumból. Ez jó búfelejtető. Nincs ennél jobb orvosság 2235 2, 36| nádrengeteg, melynek bajuszos bugái, mint egy ördögvetés, hullámzanak 2236 2, 36| napban; a bölömbika elkezdett búgni bús hangon a távolban; a 2237 1, 15| ide jön, istenemre!~ ~Nagy búgva csapott le egy távolból 2238 1, 18| következett abba a piros bugyellárisba!~ ~Estefelé egy kis holdvilág 2239 2, 30| valami aranyforrás, úgy bugyog valami fényes tavacska; 2240 1, 15| előtt áll; benn csak azok bujdokolnak még, akik ott rekedtek; 2241 2, 36| A telehold kedvezett a bujdosóknak. A mocsár belsejében több 2242 1, 2| között annak nevéhez ért: "ki bujdosol mostan távol északi hazáknak 2243 1, 9| elmegyek most a világba, bujdosom, vándorlok; kergetnek. De 2244 2, 36| nem fogok tán a nádasban bujkálni évhosszant, beállni pusztázó 2245 2, 28| üldözött nyúl hajtásban, bujkálom pincében, hordóban, mészkemencében, 2246 2, 19| Szélaknánál a föld alatt bújnak az ellenségen keresztül - 2247 1, 4| hogy az imsik elő mert bújni lovai közül, ahova levetette 2248 2, 29| Ez a szerencsétlen némber bújósdit játszik a sorssal. Mikor 2249 1, 14| férfiak.~ ~Jenő testvére elől bújt el ezúttal e gyűlhelyére 2250 1, 14| lángolt: egyenesen neki a bujtogató népszónoknak.~ ~A roppant 2251 1, 13| mellett oly nagy emberek bukását, kik egy halhatatlansággal 2252 2, 48| kolostorba megy, vagy ha oly bukást követ el, melyet a jó világ 2253 1, 16| árnyal, egy magányos alak bukdácsol még végig az utcán. Egy 2254 1, 4| múlva lehetett látni, mint bukdácsolnak alá egy szédelgős lejtőn, 2255 1, 5| bukétot meg egy levelet: a bukét ott van a konyhaablakban 2256 1, 5| az a pisze; az hozott egy bukétot meg egy levelet: a bukét 2257 1, 5| diskurzust:~ ~- Bizonyosan bukétra ment valami szép lánynak! 2258 1, 4| jégen, el-eliszamodva s bukfenceket vetve; néha mind a hárman 2259 1, 4| felbukó fenevad kétszer vetett bukfencet, s úgy vágta magát hanyatt 2260 2, 28| oldali bozótból egy rémkép bukkanik eléje.~ ~Nem a farkas a 2261 2, 36| város kozákkal; csak úgy bukkannak elő egyik házból is, másikból 2262 2, 31| meghalok.~ ~Azzal hanyatt bukott Ödön fején keresztül.~ ~ 2263 2, 20| olvasá nagy bámulatára a hadi bulletinben, hogy Tallérossy Zebulon 2264 2, 26| hölgyek a főhadparancsnoknak bulletinjéből ismerték.~ ~A négy elébb 2265 2, 20| őket. Miről is nyomtatott bulletint adott ki.~ ~Helyreállította 2266 2, 21| hadsereget szerterobbantották a bulls-runi legelső ütközetben.~ ~Nem 2267 2, 49| még azután csak keserves bűnbánó levelet Richárdhoz. Ott 2268 2, 43| ellen ki volt adva, s ami a bűnbocsánatnak legjobban útját állja. Mert 2269 2, 37| szőrkötéllel nyakán menjen bűnbocsánatot kérni vezekelve, azt mondanám: 2270 1, 4| ott vár a szánkóm meg a bundáim. Csak nem fogadkoztál valami 2271 1, 4| nem bánom - szólt Ödön, s bundájába takarózva hanyatt veté magát 2272 1, 4| kiszállt egy percre, kirázni bundájából a havat. Az égen szakadozni 2273 2, 22| gulyalázadást. Ő feküdt a bundáján szépen, és pipázott.~ ~- 2274 1, 4| kiugorva a vasokból, leveté bundáját; tán majd a testőrtiszti 2275 1, 4| szánkójukig; ott beburkolóztak bundájukba, s perc múlva csörtetve 2276 1, 11| úr ezúttal nem száll le bundástul, mert új kabátja van, finom 2277 1, 2| hogy mindaz, ami az apának bűne volt, forduljon meg, és 2278 1, 17| megbocsáthatatlan nagy bűneiért, s kezeit csókolta nagy 2279 1, 11| tartana.~ ~Zebulon érezte bűneinek súlyát. Eszébe jutott, hogy 2280 2, 43| Most olvassák fel a vádlott bűneit... Most kérdik tőle: "Van-e 2281 1, 2| visszaemlékezzenek.~ ~S ha bűnhődnie kell a vétkezőnek, ó, uram, 2282 1, 12| kerülni az ultima ratio, a bunkós bot, olyankor "aki bírja, 2283 2, 26| szívvel, szenvedéllyel, bűnömmel; egyetlen ember, aki csinálhatott 2284 2, 26| botránykozás, megérteni bűnrészesség a kárhozatban.~ ~Pedig ő 2285 1, 4| Szmolna kolostorban, Isten bűnül ne vegye nekik. El vagy 2286 1, 4| bajtárs, most megkaptuk a buránát!~ ~- Mi az a burána?~ ~- 2287 1, 7| Együtt mentek el. A Burgba hívattak sietősen. Csak 2288 1, 18| Aztán ő maga is köpenyébe burkolta magát, és lefeküdt egy tűz 2289 2, 33| tantárgyuk a német nyelv, mint a burkusoknak a francia.~ ~- Nézzétek - 2290 2, 48| egyet szippantott fekete burnótus szelencéjéből. Megkínálta 2291 2, 31| előzni. Benne is föltámadt e bursikóz versenyzésre a vetélkedési 2292 2, 39| azt is megismertetni a búskomorsággal. A legkisebb is egész nap 2293 2, 39| esti órákban, az együtt búslakodó Giant, az újfundlandi, hirtelen 2294 2, 24| vége van a világnak. Ne búsulj rajta. Nem az az egy vágás 2295 2, 35| kemény hangon angolul:~ ~- But you are not Mr. Algernon 2296 1, 8| rajta, Pál úr, hogy ami bútorféle van, azokon adjon túl, amik 2297 1, 8| elveszek, nem kellenek cifra bútorok.~ ~- Szegény leányt akar 2298 1, 8| pedig el volt állva rozzant bútorokkal: ócska karszékek, bicegő 2299 2, 22| legyen képes: az volt a bűvészet!~ ~A csata utáni éjt Ödön 2300 1, 17| lelkét eléje idézte az endori bűvésznő.~ ~Anyja folytatá:~ ~- És 2301 2, 23| nincs teste belemártva azon bűvforrásokba, mikbe az Iliász és Nibelungen 2302 2, 35| hagyta magát ugratni abból a bűvkörbül, amelyben belül legalább 2303 2, 33| damaszklila tavat. E mennyei bűvkörön belül huszonkét falut lehet 2304 1, 13| aki egyszer beléjutott a bűvláncolatba, s a diadal mámora elüli 2305 2, 39| takarta el kezeivel ölébe búvó kis unokája fejét.~ ~Hát 2306 1, 4| kér, ha gúnyol; és egyik bűvösebb, mint a másik.~ ~- El akarsz 2307 2, 23| mítosztalan kornak is vannak bűvszerei, mikkel az anyák bebalzsamozzák 2308 2, 27| szükség van. Még harmadévi búza is van a magtárban, s háromévi 2309 2, 27| helyben minden.~ ~Legszebb búzájuk terem, saját patakmalmuk 2310 2, 32| íny volna mindenik.~ ~S e bűzben, e nyirokban négy ágy és 2311 2, 34| hevülve a naphosszat tartó buzdításban, erei fel voltak dagadva 2312 2, 30| zengett végig a harc alatt a buzdító rivallás!~ ~Egyszer aztán 2313 1, 4| Ilyenkor olyan nehéz, fojtó bűze van a ködnek, mintha a beteg 2314 1, 15| zeller sem hitte volna, hogy bűzét ambróziaillatként üdvözöljék 2315 1, 1| tehetségét megpróbálta. A nemes buzgalom egészen arcába kergette 2316 2, 22| tiltva.~ ~Engedték a derék, buzgó embernek, hogy hát telepedjék 2317 2, 29| sarokkal, bár üthetné be buzogánnyal azt az ajtót, amelyen belül 2318 1, 8| fonott vértekből, láncos buzogányokból, szarvas sisakokból, angolszász 2319 1, 8| fringiák, csákányok, gerezdes buzogányokkal egy kategóriába sorozva; - 2320 1, 8| legyező idomú harci zászlók, buzogányos hajítódárdák, gitár alakú 2321 2, 30| fel - s aztán forralta, buzogta az aranyhabot tovább.~ ~ 2322 2, 36| békakorsócska, a kábító bűzű zizon, a maszlagos haramag, 2323 1, 17| azt aranyozni. Minő fényes cáfolat lesz az a világ előtt, ha 2324 2, 30| tűzte volna ki ellenvetései, cáfolatai céltáblájának.~ ~És ez volt 2325 2, 27| erdő közepén! Ezt meg kell cáfolni.~ ~- Pénzt nem hordom magammal. 2326 2, 27| fidibuszt, mit az ott heverő Calepinusbul hasított ki recenter, s 2327 1, 8| kezdi Richárd. - Holnap nagy campagne-ra megyünk.~ ~Pál úr örül annak 2328 1, 6| arra a történetre a pesce canelláról meg a stockfischről.~ ~Jenő 2329 1, 6| leeresztette a fickándozó pesce canellát, s egy kis idő múlva egy 2330 2, 20| mikor már érzik a hora canonicát, csak a legnagyobb lélekerő 2331 1, 5| villával a tányérján a legújabb capfenstreichot dobolni.~ ~- Pedig még ma 2332 1, 9| hagyott rögtön mindent: cári udvart, kitüntetést, mulatságokat; 2333 1, 4| tudom, hogy jövő pénteken a cárnak is be akarnak mutatni. A 2334 2, 48| milyen büszkén mondá Katalin cárnénak: "Látod, hogy el tudnálak 2335 2, 35| diis placuit; sed victa Catoni" - s azzal nyújtja kezét 2336 2, 35| Nem bánta meg! "Victrix causa diis placuit; sed victa 2337 1, 14| fordulatnál erre, hogy "braven Cavalleristen" ez a rím következett, hogy " 2338 2, 30| bizonyosan mondhatom, hogy azt a cédulát, amit én írtam hozzá, megkapta; 2339 2, 27| még nádtetőzet; nem azon célból, hogy a zsindely meg legyen 2340 1, 11| kapitány leánya, Chariclea nagy celebritas, ki sorba kifurta török 2341 1, 10| mi lesz ez összejövetel célja.~ ~- Te bizonyosan tudod, 2342 1, 14| fölvilágosítani a mozgalom nemes céljáról; a vulkánt tenyereinkkel 2343 2, 28| Most már tudta utazása célját. Az most a centrum: a főváros.~ ~ 2344 2, 41| egyet kopogtak a szomszéd cellából a falon, az volt az "A"; 2345 2, 41| mely átszolgált valamennyi cellán; mely folyvást működött, 2346 1, 8| kell ezüst vésmű Benvenuto Cellinitől, az is megtalálja itten, 2347 1, 18| vadászok utánuk lövöldöztek jó céllövő fegyvereikkel, mik ezerlépésnyire 2348 2, 22| oldalán vág meg, mint ahova céloz. A lovas káromkodott németül, 2349 1, 4| reá, és engedett magára célozni pontosan.~ ~Abban a pillanatban 2350 2, 31| rá hetykén:~ ~- Aztán jól célozz, makarónievő, mert még különben 2351 1, 15| ostromzároló ellennek ne legyen célpontja sehol.~ ~Ami a városban 2352 2, 49| önnek. Fordítsa hasznos célra!~ ~Baradlay Richárd~ ~- 2353 2, 33| vette a nyaka!~ ~Nagyon célszerű elővigyázat volt Rideghvárytól, 2354 2, 30| ellenvetései, cáfolatai céltáblájának.~ ~És ez volt az egésznek 2355 2, 20| Ödön nem ért rá ily ájtatos célú diverziókra; hajtatott odább.~ ~ 2356 1, 17| Jenő elértette a gyöngéd célzást.~ ~- Ez nem fog méltóságod 2357 2, 28| utazása célját. Az most a centrum: a főváros.~ ~Azután hát 2358 1, 11| közé. Ezt jó lesz preventív cenzúra alá venni, s tovább is fogni 2359 1, 13| ablakvasakat kifeszegették, a cenzúrahivatalban mindent összetéptek. Magam 2360 1, 7| mára meghívottakat, hogy a "cercle" holnap tartatik meg.~ ~- 2361 1, 11| megjelenni.~ ~- Ah. Tehát egisz ceremonia lesz?~ ~- Szokás szerint. 2362 2, 47| a szent házasságnak sok ceremóniája van.~ ~Elébb a bécsi papnak 2363 2, 47| szerzette, hanem hogy a ceremóniákat az ördög csinálta hozzá, 2364 2, 46| felmondja ön előtt, az a szent ceremóniának csak kiegészítő része lesz.~ ~- 2365 1, 2| vasajtajának dördülése zárta be a ceremóniát. A publikum, mely értette 2366 2, 27| késsel, oly finomra, mint a cérnaszál, s oly sebesen, mint a gőzgép. 2367 2, 33| Olga Nyikolajevna, a másik Cesarevics huszárezred, a harmadik 2368 2, 33| Nyikolajevnának szürke, a Cesarevicsnak sárga, az Olviopolnak fekete, 2369 1, 11| körösztöltete első leánykát Charicleanak. Masodik leanykam neve Karolina 2370 2, 20| fog gyüni házamhoz; aztán Charicleának megmondd. Aztán tudod. Aztán 2371 2, 35| mindig "valami". Corday Charlotte arca még elpirult a haragtól, 2372 1, 15| Tölts nekem is abból a chartreuse-ből, kérlek! Ha apáca leszek, 2373 2, 26| tartalék nélküli rokonszenvet a chartreuse-höz, ahelyett inkább arakot 2374 1, 4| triomphante." - "Diane qui chasse Actaeon." - "Mazeppa."~ ~ 2375 2, 26| ha a Colloredo-dandár ... cheval veti magát az országútra, 2376 1, 4| csak hagyják. Tout comme chez nous.~ ~Nehány perc múlva, 2377 2, 25| megismertetem veled a mi chiffreinket, amikkel egymás közt, ha 2378 2, 25| azt hiszed, hogy azok a chiffrek olyan közönséges betűk, 2379 1, 4| hullámlakók voltak azok: a vizek chimaerái.~ ~A nyitott léknél csoporttal 2380 2, 24| Doctor medicinae és magister chirurgiae. Én vettelek gondjaim alá, 2381 2, 30| Egyszer gyalog utánamentem Cibakházáig, hogy egy szabadcsapatnak 2382 1, 6| egy gyermekkel, mint egy cicával. Legalább karmolhatott érte.~ ~ 2383 1, 6| érkezve -, ott van az én cicuskám, csakugyan rumot és limonádét 2384 1, 11| a többit majd elmondja cifrán Szalmás.~ ~Volt is Szalmásnak 2385 2, 22| Egészen odavolt.~ ~Oly cifrára tudott nyögni, fohászkodni, 2386 2, 27| nincsen soha. Mire kellene az? Cifraságra? Az asszonyság nem szeret 2387 2, 20| szignálta bölcsen. Hátha cigányútra jut!~ ~Nagy megelégedésére 2388 2, 23| malomréten tábortüzek körül cigányzene szól; huszárok, honvédek 2389 2, 20| vendégszobában az ágyra új cihákat húznak, a kisasszonyok imitt-amott 2390 1, 18| tüzekről meggyulladt az egész ciher, s égett már egész hosszában, 2391 1, 4| üldözőknek, mert amíg a szánnal a cihert kerülgetni kellett s kanyarulatokat 2392 2, 27| kerültem fel idaig.~ ~Furcsa cikcakk utazás volt biz az.~ ~Ádám 2393 2, 31| mintha a felkelő nap ezer cikcakkot szökellve szakadna le az 2394 1, 15| hírlapok. És azokban egyes cikkek veres irallal aláhúzva.~ ~" 2395 1, 8| a legpompásabb fényűzési cikkekkel.~ ~Művészi alkotású szekrények, 2396 2, 30| odáig, és bámult.~ ~De nem a ciklopi látványt bámulta, hanem 2397 1, 2| haragudott, ha teátrális cikornyákat hoztak be a templomi énekekbe. 2398 1, 17| Annyit megtett, hogy a cilinderét és a frakkját elhozatta 2399 2, 28| az egyikben volt egy nagy cilinderkalap, a másikban a filius progidus 2400 1, 5| Vagy elsámpányereztük a cimborákkal? Szép!~ ~Azalatt előkeresett 2401 2, 29| mondták, hogy a mieinkkel cimborál, hogy azoknak szállít hadiszekeret 2402 2, 28| hazaárulók és az ellenséggel cimborálók vésztörvényszék elé állíttatnak.~ ~- 2403 2, 27| pedig, kik az ellenséggel cimboráztak, kik áskálódtak, leskelődtek, 2404 1, 9| kegyes csalásért, melyet a címborítékon elkövettem. Hogy önt meg 2405 2, 39| leveleket, s kiosztá azokat címeik szerint az illetőknek.~ ~- 2406 2, 20| jelentés fejét, a rubrikák címeit. ~ ~- Most aztán csak ezeket 2407 1, 5| Az "úrfi".~ ~Ezen a címen csak egy embert szokott 2408 1, 10| sorban odavésve a nemesi címer alá. Ott pihent a kőszívű 2409 1, 9| róla. Ez a pecsét csak az ő címere.~ ~- Megengedi, nagyságos 2410 2, 39| tekintének a kapott levelek címére, pecsétjére: ahogy szoktak 2411 2, 29| piros-fehér-zöld jelvények a nemzeti címerekkel, miket dugdosni, titokban 2412 2, 28| beretvával férfiúsága e büszke címerének, s levágta azt tőbül.~ ~ 2413 2, 19| úr, amire az ráütötte a címerét, az szent, az a mienk!" 2414 1, 2| Kihez forduljon akkor? Mely címerével, mely érdemjelével takargassa 2415 1, 2| megírhassák, szőnyegésznek és címerfestőnek, hogy díszítményeikkel elkészülhessenek, 2416 1, 11| megindult szobájából a címerterembe, kísérve alázatos udvarlói 2417 1, 9| leány.~ ~- No de olvasd a címet: "A ma très adorable mère." 2418 1, 9| úrnő a lepecsételt levél címét mutatta Arankának. Aranka 2419 1, 6| özvegy nőt baronesse-nek címezték, mert ő annak született. 2420 2, 35| várják tudósításait Jenőhöz címezve.~ ~Aztán minden iratát, 2421 1, 6| leányát is megtisztelték e címmel udvarlói. Én bizony nem 2422 1, 15| Baradlayné szállásának címzetéről: Singerstrasse 17. szám, 2423 2, 22| csaplak.~ ~A kihívott vékony, cingár diáklegényke volt, még bajusza 2424 1, 8| üvegből, vasból, rézből, cinkből előállított. S az egész 2425 2, 27| virgáccsal kasztigál egy cinmedencében hófehér tojáshabot, amiből 2426 2, 20| annálfogva mindig ül, s e circulus vitiosusban annál jobban 2427 1, 15| nyílt.~ ~Éppen az éjjeli cirkálásból tért haza; zárt ajtóját 2428 1, 15| ott fog maradni, hogy a cirkáló járat semmit észre ne vegyen, 2429 2, 22| Richárdot utasítva, hogy cirkáltasson a szomszéd berekben, nem 2430 1, 4| Hisz ez színház vagy cirkusz! - szólt Leoninhoz. S amint 2431 2, 19| meg sem hűlt ajkain.~ ~A cisztercita barátok kolostorából három 2432 2, 33| trónusnak oszlopa. Nos?~ ~Citált aztán Rideghváry Zebulonnak 2433 1, 3| Kihordatnam ütet hatarra..."~ ~"Citaltatnam konzisztorium elejbe..."~ ~" 2434 1, 2| trópusokkal, sőt költői citátumokkal vegyest, klasszikus és újkori 2435 1, 6| kisasszony, se mandulatej, se citromvíz, hanem adja ide a legkisebbik 2436 2, 29| sem élt a múzeum körüli city; a széles Duna-parton hosszan 2437 2, 34| alatt a "filioque" fölött civakodni, hanem utánozták Amiens-i 2438 1, 13| tudakozódni, hogy nem lehetne-e civil ruhákat kapni a háznál. 2439 2, 30| vagy te is, mint minden civilista!~ ~Megbánta ugyan mindjárt, 2440 2, 22| egyszerre visszavadítja őt ősi civilizálatlansági állapotába; ettől megdühödik, 2441 2, 22| egész éjjel volt versengés, civódás, verekedés. Örökösen bíráskodni 2442 1, 17| boldogító szerelem. Itt hagyni civódó, dühöngő pártfeleket, kiknek 2443 2, 27| Veheti példát magának mi cladesünkből. Arul neked, kedves baratom, 2444 1, 2| szószéken, mint Abraham, a Santa Clara, a megyegyűléseken pedig 2445 1, 2| aztán három humaniorum classisnak énekszóval kellett kísérni 2446 1, 18| volt bontva, úgyhogy csak a cölöpök álltak ki a vízből.~ ~Richárd 2447 2, 29| közepén végig egy hegyes cölöpökbül vert palánk, a Dunáig kettős 2448 1, 18| kapuit, keresztülfektetni a cölöpökön, s mindjárt lesz hidunk.~ ~ 2449 1, 18| a vízen csak egy keskeny cölöpös gát vezetett keresztül, 2450 1, 18| malomgátnak, az égő hidat cölöpöstül beledöntötte a mocsárba; 2451 2, 36| hogy a poromba se értek. Coki pöngő! Majd kifizetett volna 2452 1, 8| annak nagyon.~ ~- Ezt a sok cókmókot nem hordhatjuk magunkkal 2453 1, 6| titkáraival. Windischgraetz és Colloredo hercegeket senki sem kereste 2454 2, 26| échelon avanszírozik, ha a Colloredo-dandár ... cheval veti magát az 2455 2, 33| előhúzott mellköténye alól egy colstokot.~ ~S amint Zebulon ott hanyatt 2456 1, 4| hát csak hagyják. Tout comme chez nous.~ ~Nehány perc 2457 2, 29| mondá: "Eccoce! Finita la commedia!", és most elégeti a hidat 2458 1, 6| mondott neki egypár locus communist, s aztán jött más, ennek 2459 1, 6| szándékozol lejönni?~ ~- Talán, ha concentrirung lesz Pesten, és az ezredemmel 2460 1, 6| látnék?~ ~- Nagyobbszerű concentrirungot és igazi, nem scheingefechtet, 2461 2, 20| szolgál, ki kapitány, ki concipista, ki zsurnalista, ki főkomisszarius 2462 2, 27| felelős minisztériuma, az az ő concoctióját semmiképpen nem zavarta.~ ~ 2463 1, 5| meghurcolnak; megidéztek már consistorium, megyei törvényszék elébe, 2464 2, 24| háromhüvelyknyi solutio continuitatis a bőrön. Ez az egész.~ ~- 2465 1, 6| kifogáson fölüli volt, a convenientia és societas szabályait illetőleg. 2466 2, 27| de nem akartam beszélni coram femina, én csakugyan itt 2467 2, 22| a dicsőség, hogy Ödön is coramizálta az attestátumát.~ ~Megelégedetten 2468 2, 35| riasztani, még mindig "valami". Corday Charlotte arca még elpirult 2469 2, 30| számú rondellák közötti courtine fala alá két vár alatti 2470 2, 32| Kínában, amint tudós Wagner Cristophorus írja, az a bevett és törvényesen 2471 1, 4| ha duzzog, ha mosolyg, ha csábít, ha kacag, ha kér, ha gúnyol; 2472 1, 8| megelégedésére látta, hogy Danae csábító képe nem vet rá többé a 2473 2, 20| Hát csak ezért jöttél?~ ~- Csak-é? Zebulon barátom, nekem 2474 2, 30| tanácskozók fejei fölött.~ ~És csakhamar jött a másik, mely a háztetőt 2475 1, 8| dolgot.~ ~- Nem, Salamon, nem csaklizunk; cserébe sem adom a Danaét 2476 1, 4| felmerülni.~ ~Sietve ragadták meg csáklyáikkal.~ ~Leonin, mielőtt maga 2477 1, 14| megtenni siettek. Richárd csákója is kapott belőle egyet-kettőt.~ ~ 2478 2, 23| kardok találkozása; veres csákók, ércsisakok, szegletes süvegek 2479 2, 31| nemzetőrök, hazagondoló családapák, lenézett polgárkatonák 2480 1, 17| anyjaiktól megszöktek, és családapákból, kik nőt, gyermeket elhagytak. 2481 1, 17| hogy egy nőtlen ifjú egy családapátlan körben tölti el a rettentő 2482 1, 17| alapítasz. Te maradsz a Baradlay családfő. Szép nő irigyelt férje 2483 1, 11| gondviselés által rendelt új családfőben, kit az ég tartson meg sokáig 2484 2, 49| vehette észre senki Richárd családjában, melyik az édesgyermek, 2485 2, 49| helyett megjelenni, s bátyja családjáért ő áldozta fel magát, legkedvesebb 2486 2, 47| lemond, mely szerint leendő családjának fele ide, fele oda járjon 2487 1, 17| hogy te vagy még az egyedül családod tagjai közül, ki nem fosztott 2488 1, 9| szenvedés miattunk érte családodat. S azután örülni fogok, 2489 2, 20| akár azt, hogy mondd el a családodnak, hogy te most mégy a háborúba, 2490 1, 17| keserűséggel kell ugyan családodra emlékeznem - folytatá Rideghváry -, 2491 1, 17| szerencsétlenséget elfordítsd családodról.~ ~Jenő úgy fázott, mikor 2492 2, 37| jogom van megtudni. Mert családom tagja e házért nem tehet 2493 1, 17| érted hitemet, megtagadom családomat, megtagadom az anyámat!"~ ~ 2494 1, 17| boldog ember leendsz, és új családot alapítasz. Te maradsz a 2495 1, 17| vár akkor a Plankenhorst családra?~ ~Tudva van-e a hatalmasok 2496 1, 7| mindenkinek mondva, hogy ő családtag.~ ~- Ha ezt ma este elmondom 2497 2, 40| aztán kiderülhetett e szent csalás, akkorra már oly egyhangúlag 2498 1, 9| Megbocsásson ön a kegyes csalásért, melyet a címborítékon elkövettem. 2499 1, 15| mire észre fogják venni csalatkozásukat, akkorra Richárd négyórai 2500 2, 46| egymással törődni.~ ~- Ön csalatkozik! Mi nem szűnhetünk meg Edittel 2501 1, 4| a bozót széle felé.~ ~A csalit csakugyan ritkulni kezd; 2502 2, 33| gőzkörtül fölemelt optikai csalképe. A szivárvány még ívlik 2503 1, 8| kifacsarni? Nem vagyok én csaló. Lássa, kapitány úr, milyen 2504 1, 15| virgoncsága visszatért.~ ~- De csalódtak bennem. Azt hitték, hogy 2505 1, 15| csapat tanyája.~ ~- Nem csalódtunk. Most már, Frau Midi, előre! 2506 2, 19| Nem kellett felpénzzel csalogatni senkit; egy nemzetiszínű 2507 1, 4| jobbra-balra elsurrantak, csalogatták érzékeit; fűrészhátú, merev 2508 2, 36| van a zsebemben. Én nem csaltam meg érte senkit. Eladtam 2509 2, 22| alássan.~ ~Richárd vállára csap a betyárnak.~ ~- Ember kend 2510 2, 25| Rossz szellem-e, isten csapása, belehelt állatparányok 2511 2, 23| gondolt arra, hogy a másik csapását elhárítsa, mind a kettő 2512 2, 36| aztán úgy belejött az ismert csapásba, hogy rá sem kellett ügyelnie 2513 1, 17| többé. Minket igen nagy csapások aláznak meg, és azoknak 2514 2, 30| Maguk vezényelnek az utolsó csapásra.~ ~- Utánam! - kiált a magyar 2515 2, 21| Bizony be volt végezve e csapással a nap munkája. Az ellenfél 2516 1, 18| előőrsök, itt az üldöző csapata!~ ~Ugyan igyekeztek helyrehozni 2517 2, 23| védésében mind a két fél csapatai egymásba keverednek. Csak 2518 2, 38| harcsora ellen vezették csapataikat; míg egyik győz vagy elesik. 2519 2, 30| bátyjától:~ ~- És a saját csapataink vitézségét sem?~ ~Ödön pedig 2520 2, 21| Richárd nevetett. Az egész csapatban minden ember sírt és nevetett. 2521 1, 15| Fritz mondta nekem. Saját csapatjában van két ember, aki őt le 2522 2, 20| Azokat Zebulon kombinált csapatmozdulatokkal delozsírozta helyükből, 2523 1, 18| míg mi verekszünk, a te csapatod utolérhetné az enyimet.~ ~- 2524 2, 19| Voltak gyógyszerészek a csapatoknál, kik papirosbul készítettek 2525 1, 14| az ő visszatértére, hanem csapatokra oszolva megindultak a veszélyben 2526 2, 21| a nagy futás közben én a csapatommal szemközt jövök rá, s jelentem, 2527 1, 18| jegyezve tárcájába.~ ~A csapatrend végképp felbomlott már; 2528 1, 15| kiegészítő részét. Ezzel a csapattal az aula már rég megkezdte 2529 1, 18| valószínűleg iparkodott a csapattól megszökni; nem akart velük 2530 2, 28| diskurzust:~ ~- Őrnagy az a maga csapatvezére vagy kapitány?~ ~- Úgy gondolom.~ ~- ( 2531 1, 13| népmozgalom napja.~ ~...Be ne csapd a könyvet, ideges olvasóm! 2532 2, 35| patkány halála, megfojtatva a csapdában. ~ ~Sietett követni hajdani 2533 1, 4| utánuk, s amint egy kissé csapinós helyre akadtak, le utánuk 2534 2, 22| pihentél, mégis földhöz csaplak.~ ~A kihívott vékony, cingár 2535 2, 22| Csakugyan nem tudlak földhöz csapni. No, ördög vigyen el, hát 2536 1, 18| lovas a fejük fölött ívben csapó hullámok közül. Richárd 2537 2, 46| felejteni! Tudod-e azt, minő csapodár csábítónak vetetted oda 2538 1, 13| felriad, valahányszor egy ajtó csapódik be a háznál; a koncipista 2539 1, 14| jelentő parancshang, s az csápolta a tömeg tüzét.~ ~- Az égre 2540 2, 22| nevetve, s azt mondta: "Ne csapsz födhö, Gerge pácsi!" S mikor 2541 2, 33| összeroskadtak alatta.~ ~Gyűlölettel csapta be Róma kapuját a kiűzött 2542 2, 23| kardot egészen hátraszegezve csaptak egymás fejére.~ ~A főre 2543 1, 15| legényt, ki ruhájánál fogva a csárda felé ráncigálta, s ledobva 2544 2, 20| csapatok által. Egyetlen csárdában kaptak egy csésze keserves 2545 1, 4| szeretője volt valamelyik csárdás leánya az országúton.~ ~ 2546 1, 15| húszlépésnyire előttük állt egy csárdává rögtönzött mezei lak. Abban 2547 2, 30| huszárszakasz visszavonult a Császárfürdő felé, a császári gyalogság 2548 2, 22| nemzeti hadseregnél volt, ma a császárinál, az ránézve teljesen közönyösnek 2549 1, 13| menet jön. A császár és császárné vonulnak végig a nép között; 2550 1, 13| istenem! Minek kérdezni azt a császártól? Mikor annak olyan jó szíve 2551 1, 12| gémforgóval, minden boglár, csat és mentelánc öltözetén sötétkék 2552 2, 19| menyegzőjét megtartotta ma, másnap csatába kellett mennie; a római 2553 1, 8| szarvas sisakokból, angolszász csatabárdokból; - mellette a középkor szakállas 2554 1, 16| nyilallni kezd mellében a csatából hozott seb. Szívébe kezd 2555 2, 36| Gergő fütyörészése. Ismerős csatadalt fütyölt. - Csak a dal maradt 2556 2, 36| napja már, hogy az utolsó csataképes magyar hadsereg letette 2557 2, 22| hadsereget alakítani; vitéz, csatakész sereget, mely rövid két 2558 2, 30| felelt. Az ostromló ágyúi csatalövegek voltak, hat és tizenkét 2559 2, 19| fúrni, és ellátni népét csatalövegekkel. Vashámorok átalakultak 2560 2, 23| sebbel elborítva maradtak a csatamezőn - és élve maradtak.~ ~A 2561 2, 19| százhatvan lovast állított ki a csatamezőre, kiknek nagy része a hazát 2562 2, 23| akarják elhinni, hogy a csatának már vége; akik harcolnak, 2563 1, 13| értek haza az izgalmas nap csatangolásaiból a szerető párok. Jenő még 2564 2, 25| légcsengettyű hangon: "bátran csatára, hí a szabadság!" - míg 2565 2, 23| megérkezett, s beállt a csatarendbe.~ ~A tartalék ütegei megkezdték 2566 1, 18| ellenfél, ki egy óráig folyvást csatarendben várta, mely oldalrul akarnak 2567 1, 18| azt a hadvezetők, hogy sok csatát elvesztett már az éhség; 2568 2, 25| halálnak nem volt elég a csatatéri aratás; két kézre fogta 2569 2, 20| sem fordulhat; muszáj a csatatérig menni, még az ágyúszóból 2570 2, 23| keserű szerelme, s mindez a csataviharban potenciára emelve, a harci 2571 2, 25| ÉS HOLDFÉNY~ ~Egy idill a csatazaj közepett.~ ~Milyen jó, hogy 2572 2, 31| kik akarnak önkéntesül csatlakozni az első rohanókhoz.~ ~Nagy 2573 1, 3| az érdemes hazafi is csatlakozott a tízek küldöttségéhez, 2574 2, 20| alkormánybiztosoknak, hogy hol csatlakozzanak velünk. Te utamba estél, 2575 1, 4| Korcsolyám szíja elszakadt a csatnál. Te siess és menekülj!~ ~- 2576 1, 4| rá Leonin. Újra fel volt csatolva korcsolyája. - Köszönöm, 2577 2, 32| utcáján csorgott a vér a csatornákban....~ ~Egymáson keresztül-kasul 2578 2, 30| ágyú zenéje, az égzengés csattanásain kezdve, a mély hangok pokoli 2579 2, 23| A két csapás egyszerre csattant, mint a találkozó villám, 2580 1, 13| rivalgást? Valami idegenszerű csattogás, csörömpölés követte azt.~ ~ 2581 2, 31| aláhangzik a fülemüle éjjeli csattogása.~ ~Mikor aztán az óramutató 2582 1, 5| lábdobogást és kardcsörgést, csattogást hall a feje fölött.~ ~Ezek 2583 1, 4| vágva, s tajtékzó fogait csattogatta össze végvonaglásában.~ ~- 2584 1, 4| kesztyűs kéz, ott egy vérben csattogó száj, mind a ketten átestek 2585 1, 18| a rőzsekarókat, csak úgy csattogott. Így vittek át minden lovat.~ ~ 2586 2, 28| szemében, aztán papirosba csavargatta testi énjének legdrágább, 2587 2, 27| Szalmás uram agyarkodik a csavargó gézengúz fiára, ki megint 2588 2, 43| hatalmast; homloka körül csavarja a spanyol diadémot, s kalapácsokkal 2589 2, 48| elővette zsebéből a papírba csavart krétát.~ ~- Tehát legyen 2590 1, 11| sajnálja a lábát, a nyerges cseberbe lép, s a rudas világosan 2591 2, 32| helyre, hogy a fölös számú csecsemők egy meghatározott napon 2592 2, 37| olvasok lelkedben. Hiszen csecsemőkorodtul fogva tanulmányoztalak. 2593 2, 36| gyászruhás ifjú nőt, egy alvó csecsemővel ölében - egy másik márványarcú 2594 2, 26| Minden fűszálát, minden csecsszopó porontyát gyűlölöm! Most 2595 1, 13| el galgenhumorát.~ ~- Ó, csekélység, csak egy kicsit agyon akartak 2596 2, 48| lekötelezve. Boldog időkben csekélységek, számításba sem jövő könnyű 2597 2, 24| Azt egyedül ő tudja. Hanem cseléde tud felőle még annyit, hogy 2598 2, 49| befolyásom.~ ~- Károly! Fiam! Én cseléded leszek. Mosok rád, főzök, 2599 1, 7| közönnyel felelt:~ ~- A cselédek bizonyosan az udvarra mentek. 2600 1, 2| úri rendnek, diákoknak, cselédeknek külön termekben volt terítve 2601 2, 26| lefektették, s rábízták a cselédekre.~ ~Soror Remigia - szokásból - 2602 2, 24| vitézem! Kedves, hű öreg cselédem. Ébredj fel hát! Hiszen 2603 1, 15| mutatunk; de ezen a fiatal cseléden megakad az átkozott szeme. 2604 2, 29| Debrecenbe. Aztán elfogták cselédestül együtt, s átvitték Budára. 2605 2, 32| hercehurcám van. Holmi szegény cselédfélétül csak könnyebben megkapom 2606 1, 6| úrféle el nem veheti ilyen cselédi állásban; valami szegény 2607 1, 17| a "némber"-nek az utolsó cselédjét üdvözölné fia menyasszonyául, 2608 2, 30| átszállították a kórházba a cselédjével együtt, ki szintén beteg.~ ~- 2609 1, 7| zárta, és nem talált a házi cselédség közül senkit sem folyosón, 2610 1, 5| szembe a folyosón keresztül a cselédszoba egy kis konyhácskával.~ ~ 2611 1, 7| a nagytermen keresztül a cselédszobákhoz vezető ajtón át távozzék 2612 2, 27| emléke egy bevégzett jó cselekedetnek. A megrakott asztal az egyedüli 2613 1, 1| én megidézem önt, hogy cselekedje azt, amit önnek rendelek. 2614 1, 3| tusakodik magában, vajon mit cselekednék ő azzal a pappal, ha most 2615 1, 14| s engedj engemet egyedül cselekedni.~ ~- Engedlek, bajtárs, 2616 1, 12| kettétörött véres kard.~ ~- Ki cselekedte ezt? - kiálta csengő szóval 2617 2, 27| baratocskam, nagy dolgot cselekedtem. Én vezettem hadsereget 2618 2, 20| mindenfele. Mármost mit cselekegyem? Melyiket elfogadjam? Pesti 2619 1, 15| itt van Brigitta.~ ~- Mit cselekszel? - szólalt fel suttogva 2620 1, 8| Ezekkel alágyújthat.~ ~Pál úr cselekszi azt nagy gyönyörűséggel.~ ~ 2621 1, 6| sok országos és szívbéli cselszövény lett kifőzve. Hanem az volt 2622 1, 17| ártatlan minden diplomáciai cselszövénytől.~ ~Eszébe jutottak Alfonsine 2623 2, 36| hogy az útfélen kínálkozó csemegétől irtózik. Én hozzá vagyok 2624 1, 5| rajtad őméltósága, hogy csempészett dohányt szívtál? - csipkelődék 2625 1, 12| pandúrjai, pusztázó hadnagyai és csendbiztosai, állig, sarkig felfegyverezve. 2626 1, 8| bámul egymás üvegszemeibe, csendéletet képezve a fölöttük meredező 2627 1, 14| háromszázad magammal folyvást csendesítem, s egyre növekszik.~ ~Az 2628 1, 14| apprehenzióért! Hanem hát azzal csendesítette le magát, hogy az apácák 2629 2, 26| elvesztettük.~ ~Ezután hosszú csendesség támadt.~ ~Csak percek múlva 2630 1, 5| magát fogják be akkor, mint csendháborítót, ebben a rendes városban. 2631 2, 28| elhagyatottságának ünnepélyes csendje szokott előidézni.~ ~Ebben 2632 2, 25| él, nemcsak ők.~ ~Az éj csendjét egy-egy fájó sóhaj veri 2633 2, 39| göngyölt tekercset, s azt a csendőrnek adta. - Száz arany volt.~ ~- 2634 2, 39| megörökítve maradni az új csendőrök fövegeiben. Amiért is elnevezte 2635 1, 11| bene van.~ ~Egyszerre nagy csengés-bongás támad: ő jön, az ünnepély 2636 2, 22| Megrázta a fejét; csak úgy csengett rajta a kolomp.~ ~Aztán 2637 1, 12| mormogá Rideghváry, s a csengettyűhöz nyúlt.~ ~Az eddig alkalmazott 2638 1, 7| ki.~ ~Az ebédlőben volt a csengettyűhúzó, mely a cselédségnek szól; 2639 1, 13| alá s fel nyugtalanul. Még csengettyűje zsinórját is elmetszé, hogy 2640 1, 4| megkezdődött. A vak zenészek egy csengettyűjelzésre elkezdték a Mazeppa-galoppot; 2641 1, 12| rendelet, hogy amint az elnök csengettyűjét hallja, mintha elvágták 2642 1, 4| villába, melynek felső ívére csengettyűk vannak akasztva, a más kettő 2643 1, 7| a hang sokkal erősebb és csengőbb, mint különben szokott lenni; 2644 2, 43| vetnek a földre; akik mérget csepegtetnek a sebekbe, és bosszúterveket 2645 2, 30| partra a hajóhídon, mely a Csepel-sziget hegyén volt verve a folyamon 2646 1, 16| Minden pihenőnél egy cseppel többet engedett magának.~ ~" 2647 1, 16| csepp vére, mely kihull, egy cseppje a kárhozat gyehennatüzének.~ ~ 2648 1, 4| terem boltozatáról, mint a cseppkőbarlang padmalyáról csüngnek alá 2649 2, 36| esetben, ha feladja magát, cserében ki fogja kötni, hogy mindenkinek 2650 2, 36| lehet rejteni; tudta, melyik csereklyetörésen lehet kikerülni a dágványokat, 2651 1, 15| hazugság. Ebben az órában cseréltem a tábori jelszót; azt még 2652 2, 40| jól rejtve van).~ ~Meg van cserélve a szerep egy varázsló pillanatban; 2653 2, 27| rank szemközt svalizsér, cserepar, odaata kis zsido gyereket 2654 2, 27| nekem, mikor elmentek tüle cserepárok, aszondot: baratom Zebulon, 2655 2, 27| vaslábakon, azon egy lapos cserépedény, az betakarva pléhfedővel; 2656 2, 27| megrakva parázzsal, abban a cserépedényben bizonyosan a társa sül annak 2657 2, 26| szerteszét rúgva forró cserepeit.~ ~Alfonsine felrettent.~ ~ 2658 2, 32| hullákon, az ágyúkon, a cserepeken, a gerendákon kellett még 2659 2, 27| fazékban, nagyokat pöffenve a cserépfedő alól, míg emez meg kolbásznemű 2660 2, 27| fazikak, félig letakarva mázos cserépfedőkkel.~ ~A lángtól félrevonva 2661 2, 27| vége selmeci dohányégető cserépkatlanba szolgált: vulgo pipa.~ ~ 2662 1, 15| látjuk az utcákat terítve cseréppel, üveggel, a házak oldalait 2663 2, 25| ahelyett megnyílik két parányi cseresnyeajk; s hallatja azt a hangot, 2664 1, 8| nála, még a kettémetszett csereüzleten felül. Nem bánta hát, be 2665 2, 31| melynek nincs kapuja.~ ~A cserjék közt alig harminclépésnyi 2666 1, 18| lejutni a völgybe, ahol cserjét találunk; legalább tüzelhetünk, 2667 2, 23| táncolnak. A rét árkaiból csermely szivárog, mely a Rákos vizét 2668 2, 48| mártást; azt is félretette egy csészében; végre ugyanazon edényben 2669 1, 18| volt honn.~ ~Férje a koruna cseszka pártjához tartozik.~ ~Richárd 2670 1, 8| háznál, s kész legyen érte a csetepaté.~ ~- S aztán eladják a régi 2671 2, 20| is. Voltam én már különb csetepatéban is, mint ez a mostani hajcihő, 2672 2, 25| anyja ölébe borulva játszik, cseveg és gagyog... Azokat megőrzöm, 2673 2, 21| hazagondolt ifjú nejére, két kis csevegő gyermekére, aggódó anyjára - 2674 1, 6| kitolta a lyukból az ujját egy csigabiga, akit úgy hínak az olaszok, 2675 1, 4| délszaki tengerek kagylói, csigái láthatók, miket csak holt 2676 1, 4| melynek szájához emelt csigatülkéből karvastagon lövell fel a 2677 2, 36| öt napig is elélek nyers csigával meg sulyommal. De ez bizony 2678 1, 18| ettek, hogy lovaik el vannak csigázva, ruháikat átáztatta a folyam, 2679 1, 14| vállszalaggal, hasonló színű csík a galléron, rézmarkolatú 2680 2, 28| benne Ádám úrnak egypár csikaját a farkasok.~ ~De a félelem 2681 1, 12| forgó kérdésről, szökésre csiklandá a türelmetlen közönséget - 2682 2, 30| vissza.~ ~A csizmadia fülébe csikorgá:~ ~- Jó reggelt, uram! A 2683 2, 22| panaszra áll, de fogait csikorgatja közben, sorba kezet csókol, 2684 2, 30| érezte azt, pirult, és fogait csikorgatta. Egyetlenegy ostromágyúja 2685 2, 24| torzképeket fintorgatni, fogakat csikorítani.~ ~És ismét dalolt, hogy 2686 1, 9| Addig csak arra kérem Ödön csillagait, hogy ne sokat sírjanak 2687 2, 35| új találkozáskor.~ ~Saját csillagát nem számította azok közé. 2688 1, 7| fájdalom és felmagasztulás csillagcseppjeit.~ ~- Igen, e levélben ez 2689 2, 35| miért van ez éjszakán e sűrű csillaghullás.~ ~Ahány csillagot látott 2690 2, 35| úrilak ablakából nézte a csillaghullást az égen.~ ~Régi talány, 2691 2, 39| volt az; tiszta, éteri, csillagi szerelem, minő az angyaloké, 2692 2, 31| hegyével az égen a korona csillagképletét.~ ~A rendelet ki lett adva 2693 1, 17| felmagasztosult szemérem hideg csillagmagaslatáig - való volt-e ez vagy tünemény?~ ~ 2694 2, 19| volt e harc keresztnek és csillagnak.~ ~S a költő, ki meteorkint 2695 2, 30| tündérvilági dzsinn, kik égő csillagokat tépnek le az égről, s meteorokkal 2696 2, 30| mely átkiált a szomszéd csillagokba. Százötven ágyú zenéje, 2697 2, 30| küzdelemben.~ ~Egy diadalkoszorút csillagokból lát mind a két fél maga 2698 1, 11| az tele van álló és futó csillagokkal, néma éjszakával és estharangszóval, 2699 2, 25| angyal... Aztán az ég nem a csillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak 2700 2, 30| magammal lerántnám; együtt egy csillagon ketten nem maradnánk.~ ~ 2701 2, 35| sűrű csillaghullás.~ ~Ahány csillagot látott leesni, még meg is 2702 1, 9| Ramiroff Leonin~ ~A két csillagpár összenézett. S szemsugaraikban 2703 1, 18| mikor felnéztek a futó csillagra, mely éppen akkor hullott 2704 1, 6| mosolygott feléje azokkal a csillagszóró szemeivel, s mikor Richárd 2705 2, 47| keresztvégű, másik fele a csillagvégű torony templomában imádja 2706 2, 32| vissza! Szüless át egy másik csillagzatba, ahol privilégium nélkül 2707 2, 32| voltál híva; valami más csillagzaton kellett volna születned; 2708 1, 17| tisztelje, ragyogni fog csillagzatuk az egész elsötétült Európa 2709 1, 18| zátony fekszik; azokat a víz csillámáról felismeri a vezérlovag, 2710 2, 33| patakok törnek elő, mik úgy csillámlanak fel, mintha száz meg száz 2711 1, 16| paradicsom ege; talán egy csillámló könny is fog azokból utána 2712 1, 4| oldalához a havat.~ ~Lassankint csillapult körülöttük a szél zúgása. 2713 1, 8| hanem ahelyett egy aranyos csillárra zsíros lószerszámok körül 2714 2, 36| fölött, fehér tollazatuk csillogott a napban; a bölömbika elkezdett 2715 2, 20| tudom, micsinyáljam?~ ~- Már csináld akár azt, hogy mondd el 2716 2, 30| alatt épített.~ ~És ott csinálgatta a maga csizmadiaeszével 2717 2, 27| Lapponiában pedig ablakokat csinálhatnának belőle. Azt pedig Magyarországon 2718 1, 8| semmibe megnézni. Hátha csinálhatnánk valami üzletet. Jó, jó, 2719 2, 26| bűnömmel; egyetlen ember, aki csinálhatott belőlem nőt, angyalt vagy 2720 1, 18| Dunát. Nehézlovasság ezt nem csinálja utánunk. Vissza kell kerülniök 2721 2, 49| üres hely. Nem tudják, mit csináljanak vele. Kénytelenek lesznek 2722 1, 14| parancsol.~ ~- De hát mit csináljunk?~ ~- Tessék valakit elküldeni 2723 2, 27| pénzét elnyerni? Aztán mit is csinálna a pénzzel? Ha megtudnák, 2724 1, 8| kardot -, hanem mármost én csinálok vele valami produkciót. 2725 1, 12| fehér tollasok új manővert csináltak. Eddig mindig azt követték, 2726 1, 7| Zongorázni és énekelni is tudott csinosan.~ ~Most is hallott a két 2727 1, 4| s megtette rájuk a maga csintalan észrevételeit.~ ~Jéza sok 2728 2, 27| magukra hagyni, nehogy valami csintalanság az ő füleit is megüsse.~ ~- 2729 2, 27| erre. Itteneg vargabötűt csinyaltam fölfele. Úgy kerültem fel 2730 1, 15| valami pajkos fickó egyet csíp rajta, vagy legyeskedni 2731 1, 6| faquin kivett a korcából egy csipetnyi sót, s azt egy ilyen homoki 2732 2, 25| keblére, összekeveredve a csipkefőkötő elszabadult szalagjával.~ ~ 2733 1, 17| Alfonsine elrejtse arcát anyja csipkéi közé.~ ~- No, felelj hát! 2734 1, 11| Akkor a pap feltakarta a csipkekendőt a tálcáról. Két egyszerű 2735 1, 11| aranytálca volt letéve, s a tálca csipkekendővel beterítve. Amellett állt 2736 1, 5| csempészett dohányt szívtál? - csipkelődék Richárd. - No, kiment már 2737 2, 25| a távolban méláz. Fehér csipkés pongyolát visel, derekán 2738 1, 11| hímezve s hosszú, fekete csipkeuszállyal, fején gránátdiadém villogott; 2739 1, 4| selyem derékszalag a vállától csípőjéig kötve, megszólítja őt, kezet 2740 2, 33| ágy szélére, két kezét két csípőjére tette, s úgy förmedt rá:~ ~- 2741 1, 15| szentjánosbogár.~ ~Csak a csípős éji levegő fel ne költené 2742 2, 22| Harmadszor aztán a lova orrára csippentett egy hegyeset az ostor végével 2743 2, 22| karikás dróthegye arcul csípte jobb felül. Akkor a betyár 2744 1, 5| büszkeségből, de az orrára csíptetett szemüveg miatt tartotta 2745 2, 32| esett isteni szikra, te csírája a léleknek egy tökéletlen 2746 1, 5| a cifra pádimentumot sem csiszolták ki ilyen fényesre ingyen."~ ~ 2747 2, 29| ordítson oly bomlottul! - csitítá őt a főtiszt.~ ~- De hát 2748 2, 39| kisöccse bölcsőjéhez, s csitítva inté, hogy most pisszenni 2749 2, 20| egy szál harisnyában, a csizma a kezében; hátra sem fordult 2750 1, 13| találjon, mentül sárosabb csizmában, mentül ázottabb kalappal, 2751 2, 30| És ott csinálgatta a maga csizmadiaeszével az égbíráló aforizmákat.~ ~" 2752 2, 30| gazdái ott feledtek.~ ~A csizmadiának egyedül kellett felbotorkálni 2753 2, 30| polgártárs? - kérdezé Richárd a csizmadiát.~ ~- Az ostromot nézni.~ ~- 2754 1, 5| pakkot, más a lavórt, más a csizmahúzót. Mind excellenciás borravalóra 2755 2, 28| Zebulon abbahagyta a csizmái tisztogatását.~ ~("No, még 2756 1, 8| hozzá Pál úr kifényesített csizmáival, s megkérdezé tőle: no, 2757 2, 28| igaz, hogy Zebulonnak más csizmája lett volna.~ ~- Fogjon bácsi, 2758 2, 33| kötött övül a derekára; a csizmájába kénvirágot hintett; a szobáját 2759 2, 28| gombbal alább mindenik. A csizmák pedig igen dísztelen állapotban, 2760 1, 17| várt a közeledést jelentő csizmakopogásra, egyszer csak halk selyemsuhogást 2761 2, 22| csata kezdődött, kiveszem a csizmaszár mellől a késemet meg a tarisznyából 2762 1, 11| bürokratához, persze hogy a csizmaszárában veszett egyszerre az egész 2763 1, 4| bagaria ernyővel, hátul csizmatalp szellentyűkkel ellátva; 2764 2, 28| volt nála kabátjába, még a csizmatalpába is bevarrva. Én ott is rátaláltam.~ ~ 2765 1, 18| hegymászó bottal, szeges talpú csizmával ellátva; utána Richárd, 2766 1, 18| csapra ütik a fenyőpálinkás csobolyót, azt sem kérdik, ki fizet 2767 1, 13| természettudósai beszélnek egy csodaállatról, amelynek neve "krák".~ ~ 2768 2, 28| útközben lovas kísérője annyi csodadolgot összebeszélt neki Boksa 2769 2, 30| És miben volt hát Budavár csodaereje? Abban, hogy lábainál terül 2770 2, 19| hadsereg.~ ~S fél év múlva már csodáiról beszél a történelem. ~ ~ 2771 1, 4| alakja, mint az apokalipszis csodája ragyogott keresztül, fehéren, 2772 2, 30| az apokalipszis tűzokádó csodájának, mely őt bizonyosan össze 2773 1, 13| tele volt érzelemmel.~ ~Csodák történtek, s minden ember 2774 1, 4| lóháton. Hanem a lova olyan csodakülönös helyzetben: volt, mintha 2775 1, 2| Mondhatom, gyönyörű gyermek. Nem csodálhatni, hogy...~ ~És aztán tovább 2776 2, 46| Editre. A leány arca tudatlan csodálkozással felelt kérdésére.~ ~- Kinek 2777 2, 27| rettenetes nagy ember most - csodálkozék a háziasszony.~ ~- Ohó! 2778 1, 17| mindazáltal úgy tett, mint aki csodálkozik.~ ~Jenő is gondolta azt; 2779 1, 8| tetszik.~ ~- No, azon nem csodálkozom annyira, hogy akad, aki 2780 2, 31| elő a honvédek.~ ~Richárd csodálkozott rajta, hogy nem hallja, 2781 1, 13| arany-veres-fekete. Aki csodálkozva kérdezi, mi az, annak megmagyarázzák, 2782 2, 20| darabra vagyok széjjeltépve. Csodálok, hogy magamat is meg nem 2783 2, 42| öklével keblére ütött, arra a csodaszép kebelre, melyben egy mennyország 2784 2, 36| feneke a víznek, és saját csodaszerű tájékozása, mely megtalálta 2785 2, 19| És mily gyorsak, mily csodaszerűek, mily meglepők mozdulataik!~ ~ 2786 2, 29| leskelődnek elő; ezek a csodaszörnyek, amiknek tátongó nyílása 2787 2, 34| magához vette.~ ~Nem volt az csodatünemény, a patológia majd jól meg 2788 2, 34| Déltájon e sápadt égen csodatünemények tűntek fel.~ ~A nap tányéra 2789 2, 46| gyönyörtől üdvözülten bámulta e csodatüneményt.~ ~Hogy rágalmazza önmagát! 2790 1, 18| utóhaddal a nyomában gázol.~ ~Csodával határos, hogy még tart az 2791 1, 11| korcs ivadékai; bornírt, csökönös ósdiak, dölyfös rongyok, 2792 2, 25| nyögnek, azok kiáltoznak az éj csöndében oly kísérteties hangokon. 2793 1, 9| egyszerre eltűnt arcáról. Fejét csöndesen ingatva, bámuló, nagy szemeket 2794 2, 43| kisasszony?~ ~A nagy férfiú csöngetett.~ ~- Hadsegédem jöjjön be!~ ~ 2795 1, 4| még sötéttel megérkezett a csörgős szánon Ödön lakása elé, 2796 1, 13| Valami idegenszerű csattogás, csörömpölés követte azt.~ ~Alfonsine 2797 2, 48| kard volna az oldalán, hogy csörömpölne vele! Hát most adja elő, 2798 1, 8| no. De minek mindjárt úgy csörömpölni a kardjával? Hát hisz én 2799 1, 13| az átelleni ház ablakait csörömpölve töré össze. Annak a háznak 2800 1, 5| Most egy csapás, majd egy csörrenés! Előre-hátra tuszkolódás!~ ~ 2801 1, 8| asszonyságot?~ ~Richárd bosszúsan csörrentett kardjával.~ ~- De megmondtam 2802 2, 20| korcán csüngő kulcscsomagot csörteté, s kiáltozott a leányainak 2803 1, 13| ázottabb kalappal, hosszú, csörtető kardokkal, még hosszabb, 2804 1, 4| bundájukba, s perc múlva csörtetve vágtatott velök a két jó 2805 1, 7| a pecsétet, mely kedvese csókjátul volt meleg. Ez volt eljegyzésük 2806 2, 46| világon e szent sebhelyeket csókjával megengesztelni másnak, mint 2807 1, 13| olyan sokféle címe van a csóknak: az öröm csókja, a szabadulás 2808 2, 47| és küldjenek egymásnak csókokat a deszkán keresztül. Köztük 2809 1, 10| Lesz!~ ~És mindketten csókokkal halmozták el a legszeretőbb 2810 1, 14| oldalát látta; ott testvéri csókokrul és nemzeti szalagos koszorúkról 2811 2, 22| csikorgatja közben, sorba kezet csókol, és a szenteket káromolja.~ ~- 2812 2, 39| kis Bélát, kis Edömért csókold meg helyettem, s ha kérdik 2813 1, 13| előtt sebeket ütött rajta, csókolja a megnémult ágyút, éljent 2814 2, 49| apád gyilkosának a kezét csókolnod.~ ~Richárd könnyen kitalálhatta, 2815 1, 13| emberek ezen a napon egymással csókolódjanak. Hiszen olyan sokféle címe 2816 2, 23| ezer kard kezd el egymással csókolózni.~ ~A fölvert porfelleg sok 2817 2, 22| No, ördög vigyen el, hát csókolózzunk össze.~ ~- De mármost mondja 2818 1, 13| nyakába borulva, egymást csókolva, sírva, őrjöngve, ordítva, 2819 1, 15| megcsókolja az apácát, s kezét csókra nyújtja a fiatal leánynak, 2820 1, 14| maga Plankenhorst Alfonsine csokrozta és tűzte fel vállára. Ő 2821 1, 7| meleg. Ez volt eljegyzésük csókváltása.~ ~- Át fogja ön adni e 2822 1, 4| is segítek málházni. Mit csomagoljak?~ ~- Inkább más szívességet 2823 1, 4| tűzgerjesztő ládikóba lett csomagolva; beszerzett két jó fehér 2824 2, 36| Itt díszlik a gyilkos csomorika, a vérbogyójú álkekengi, 2825 1, 18| ki egy ledöntött szálfát csonkázott.~ ~Richárd megszólítá azt 2826 2, 28| óta nem történt hasonló csonkítás magyar emberen.~ ~Egynapi 2827 2, 23| a vadak szét ne hordják csontjaikat.~ ~Annak a százados bükkfának 2828 2, 20| keresztülég a bőrön, húson és csonton; az méreg és tűz; attól 2829 2, 22| oda kell adni bőrt, húst, csontot. A legcímeresebb szarvúnak 2830 1, 18| tart az erejük.~ ~A ruha csonttá fagyva testükön, a kard 2831 1, 1| halállal küzdeni. Száraz csontujjával a legidősebb arcára mutatva 2832 1, 14| össze, ki gyűjtötte őket csoportba; ki izgatja, ki uszítja 2833 2, 19| Tizenhárom-tizennégy éves gyermekek csoportja emelte a nehéz fegyvert, 2834 1, 4| hideg.~ ~A deli hölgyek csoportjai közt ott ragyognak az erősebb 2835 1, 11| kísérve alázatos udvarlói csoportjától, kik közt beszédes szerepet 2836 1, 13| röpív száll kézrül kézre, csoportoktul olvasva az utcaszögleteken.~ ~ 2837 1, 3| szánva mentül több ráncot csoportosítani az orra körül, amivel exorbitáns 2838 1, 4| csüngnek alá szeszélyesen csoportosított, óriási üvegprizmák, s a 2839 1, 4| mert estenden mindenünnen csoportostul bevonultak a hollók, varjúk 2840 2, 23| egymás ellen.~ ~Három főtömeg csoportosul a csatatéren; csaknem gömbölyű 2841 1, 14| csak kísérletet is tesz a csoportosulásra, vágjon közé, s verje széjjel.~ ~ 2842 1, 12| főbíró és nehány körüle csoportosult tisztviselő Rideghváry teremtményei 2843 1, 14| járta az utcákat; egy-egy csoportot szétugratott, csak a kardlapot 2844 1, 4| mélyedésekben keleti növények csoportozatai, mik közül egy virító agavé 2845 1, 8| fegyverzetéből.~ ~Egyik csoportozatban az egyiptomi, perzsa és 2846 1, 2| konzorciumba foglalt kollektív csoportozatoknak oly találó és helyesen választott 2847 1, 14| próbát, még csak meg sem csorbult.~ ~Az óriásnak nem volt 2848 1, 15| úrnőkből, kiket vérszomjú, vad csordák éjnek idején fáklyával, 2849 1, 15| Remigia poharát is megtölté csordultig.~ ~- Igyunk, soror Remigia; 2850 2, 48| Fél kettőkor hangzott a csoszogása az ajtó előtt.~ ~Edit még 2851 2, 27| ablakon át.~ ~Ádám úr egyet csóvált a fején.~ ~- Ezek biz elszöktették 2852 2, 21| népköltő, Mausmann, kalapját csóválva kezében kiálta Ödönre:~ ~- 2853 2, 36| rákjait, s tüzes taplós csóvával rájuk gyújtá a máglyát. 2854 2, 27| itéletnapig.~ ~Ádám úr mosolyra csucsorított ajkkal szítta meg a pipaszopókáját.~ ~- 2855 1, 12| nipnevelis! De minek az a csuda? Nip fölnő magatul, ha nem 2856 1, 3| széttárt asztalkendő egyik csücskéjét nyakravalójába.~ ~Az inasok 2857 2, 30| Nem mutatják, hogy csüggednének, vagy hogy szítanának hozzánk?~ ~- 2858 2, 22| emberre egy tiszt; hogy el van csüggedve minden ember; hogy még az 2859 1, 4| cseppkőbarlang padmalyáról csüngnek alá szeszélyesen csoportosított, 2860 2, 20| helyett a kötény korcán csüngő kulcscsomagot csörteté, 2861 1, 8| eredetijére emlékezni, de azzal csúffá nem tehetem, hogy eladjam 2862 2, 22| gúnyolódó német diákok csúfjára, nemesember létére! Ez nem 2863 2, 22| a hidegtől.~ ~A táborból csúfosan elcsapott lovag vissza-visszafordult, 2864 2, 22| vénségemre megtették velem azt a csúfot, hogy deresre húztak, ötvenig 2865 2, 24| erőszakkal lefejteni Richárd kéz csuklójáról holt ellenfele ujjait.~ ~ ~ ~ 2866 2, 24| fogadom azt.~ ~E szóra a csuklóját szorító kéz még keményebben 2867 1, 15| leánynak, kinek hátrahulló csuklyája alól Edit örökvidám arca 2868 1, 9| hátrahajlott, és szemei csukódtak; arca halvány lett, mint 2869 2, 27| lamentálás helyett elkezdett még csúnyábbul blaguírozni. Hencegett, 2870 2, 48| osztályába a melegre egy csuporba; azután megfőzte ugyanazon 2871 1, 5| van a konyhaablakban egy csuporban, a szobaleánynak adtunk 2872 2, 48| kísértem. Ó, nekünk, porban csúszó embereknek nagyon jó políciánk 2873 2, 31| helyet; alatta, fölötte csúszós fűvel benőtt meredély, melyen 2874 1, 2| szolgáltad-e hazádat, vagy porban csúsztál idegen bálvány előtt? Éltél-e 2875 1, 7| fejével, és a levelet keblébe csúsztatá.~ ~- S most egy évig ne 2876 2, 28| csomó szalmát kihúzott, azt csutakká csavarta, s elkezdte vele 2877 1, 3| nagysagozs aszony, mikor infamis cudar papa - azt a harmadik irtem - 2878 1, 3| adminisztrátor úr; mire Zebulon a cukor alját is felhörpintve a 2879 1, 4| festett táj, ezüstlapon cukoralakok. A fák az út mellett, a 2880 2, 26| megfoghatóvá lesz.~ ~Ha ez az egy cukordarab egy arasszal elébbre megy 2881 2, 26| kenyérhajdarabok a magyar ezredek, a cukordarabkák az osztrák ezredek.~ ~Így 2882 2, 26| kenyérhajdarabkákbul és cukordarabkákbul, hogy állnak szemközt a 2883 2, 20| cukorjéghez, hol egy kis cukorért az alkörmöshöz, hol meg 2884 1, 4| tágas amfiteátrumot itt a cukorfőzde alatt a kormány tulajdonképpen 2885 1, 4| kapnivaló, mint kendergyárak és cukorfőzők.~ ~- Igazad van. Majd valamelyik 2886 1, 4| Igazad van. Majd valamelyik cukorfőzőt látogatjuk meg.~ ~- Hát 2887 1, 4| kellemetlen szag fogadta, mely a cukorgyárak sajátja ugyan, de mindenhez 2888 1, 4| franciául: mit akarnak.~ ~- A cukorgyárt megnézni - felelé Leonin.~ ~- 2889 1, 4| mindenhez hasonlít, csak a cukorillathoz nem.~ ~A kapu alatt volt 2890 2, 20| alkörmösért a tortába való cukorjéghez, hol egy kis cukorért az 2891 1, 4| Leonin.~ ~- Te! Ez furcsa egy cukorrafinéria itten - mondta Ödön, egy 2892 2, 27| tojáshabot, amiből felfújt lesz, cukros levegő. Maga a főszakácsné 2893 1, 6| Edit kisasszony osztott cukrot és narancsot.~ ~Edit csakugyan 2894 2, 22| mondja meg sem Oken, sem Cuvier, hanem azt minden alföldi 2895 1, 5| szobaleánynak adtunk egy cvikipuszit, a levéllel pedig befűtöttünk.~ ~- 2896 1, 8| napjai eltöltek, valami nemes dac keletkeztét érezte szívében, 2897 2, 30| harag és katonai büszkeség dacával veté oda e szót:~ ~- Mert 2898 1, 12| karjait, úgy ült le helyére, dacosan tekintve az adminisztrátor 2899 2, 34| buzdításban, erei fel voltak dagadva halántékain; arcán túlvilági 2900 1, 18| menekvőket. A lovak csülökig dagasztottak a sárban. Mégis előre kellett 2901 2, 30| a puni szép hajadonok a Dagon temploma romjai alá.~ ~Kérdezzétek 2902 2, 36| csereklyetörésen lehet kikerülni a dágványokat, mikben feneketlen a sár, 2903 2, 32| Tudja, lelkem, egy szoptatós dajka nagy úr egy úri háznál, 2904 2, 24| annyit, hogy az a falusi dajkaasszony, kinek keresetmódja ez, 2905 2, 32| tudta tűrni a szoptatós dajkáknak a szekatúráját. Tudja, lelkem, 2906 2, 32| kapitányság összehívatja a dajkaságokat, s amelyik legolcsóbban 2907 2, 32| falvak mind tele vannak ilyen dajkaságokkal.~ ~Erről a dologról nem 2908 2, 36| csatadalt fütyölt. - Csak a dal maradt fenn.~ ~Ödön fenntartá 2909 1, 1| szövetségének... a valódi Dalai Láma."~ ~Azok a tisztelendő 2910 2, 25| fészkét, ahol ősszel hagyta, s dalával, füttyével hirdeti a meleget 2911 2, 21| lovagolt vezetőjük, egy délceg, daliás alak, hetykén felkunkorított 2912 1, 14| keserves ének a Marseillaise dallamára.~ ~Közbe egy rekedt dob 2913 1, 14| előbb énekelt Marseillaise dallamát, melyre egy igen békeszerető 2914 2, 33| majd sötéten elborongó dallamból, hogy az a minden oroszok 2915 2, 24| fejemben.~ ~És azzal elkezdett dalolni.~ ~A láz erőt vett rajta, 2916 2, 43| beszélnie kell.~ ~- Erős jellemű dáma. Jó. Bocsásd be! Hisz ez 2917 1, 13| A többiek is.~ ~"Uraim, dámáim! Sauve, qui peut! Illa berek - 2918 1, 8| jól mondtam, ön valóságos damaszkember! Hiszen ön tudja, miből 2919 2, 33| erdőt, aranyzöld tornyokat, damaszklila tavat. E mennyei bűvkörön 2920 1, 8| ez valóságos Al-Bochacen damaszkpenge; az ára száz arany.~ ~- 2921 2, 25| egyik felét nehéz, zöld damasztfüggöny takarja, mely árnyat tart 2922 2, 32| bére; de mikor valami úri dámával van dolgom, az isten őrizz. 2923 1, 8| csaklizunk; cserébe sem adom a Danaét kétszerte szebb képért sem, 2924 2, 20| a gondviselésed alatti dandár ma estére a székvárosban 2925 2, 23| ellenségnek, jobbról Montenuovo dandára kartácsoltat közéjük. Ágyúk 2926 2, 30| ostrom oroszlánrésze annak a dandárnak jut, mely a várkertet fogja 2927 1, 5| főnökeitől. Mihelyt itt valaki dandy, rangfokozatán felül tart 2928 1, 18| egész csapatra elterjedt a danoláskedv.~ ~Egész éjjel danoltak.~ ~ 2929 1, 15| parasztkedvemet! Akarja-e, hogy danoljak?~ ~Nem is várta rá a feleletet, 2930 2, 20| vitéz is mind. Csak úgy danolnak, mikor viszik őket. Puskájuk 2931 1, 18| fiatal legény elkezdett danolni az éjszakában: "Piros bársony 2932 1, 18| danoláskedv.~ ~Egész éjjel danoltak.~ ~A járt országúton sokkal 2933 2, 22| tovább, hogy mi lesz a két darabbá vált ellenfeléből, hanem 2934 1, 4| két öl átmérőjű, egyetlen darabban öntött üvegmedence, melynek 2935 1, 15| lobbant a gránát, s izzó darabjai a két ifjú feje fölött zúgtak 2936 1, 18| kötözze be a nyeregtakaró darabjaival a lova lábait, s aztán induljunk.~ ~ 2937 1, 16| tűzszegélyei között csak egy darabka folton látszik ki az ég. 2938 1, 8| mint a hal. Tudja minden darabnak a gazdáját: ez ettül a gróftul, 2939 1, 8| úrra, hogy a masszívabb darabokat is pusztítsa el távolléte 2940 2, 24| szívéből kiszakítani egy darabot, s azt kihajítani az utcára. 2941 1, 4| a nyeregben ült, hosszú dárdáját a földre leeresztve s két 2942 1, 8| thébai pajzsok, kéthegyű dárdák; az aspis és xyphos; a szamnit 2943 1, 5| visszaütlegelte őket; eltört egy dárdanyelet, kifárasztott egy lovat; 2944 2, 28| volt Boksa Gergő; kopott daróc, aranypaszománttal kisujtásozva.~ ~ 2945 1, 15| néprománcból:~ ~Und ewig kennt das Vaterland und nennt,~ Die 2946 1, 11| neveikben bene van historicum datum, mikor születtek. Felesigem 2947 2, 30| szavaik igazat adnak nekünk, Dávid királytól Hugo Victorig: " 2948 2, 29| melynek hídfője a mostani Deák utcával volt szemben, lovascsapatok, 2949 1, 12| eddig irtunk törvinyeket deákul; minden simplex ember nem 2950 2, 27| itten van a pivot. Innen debouchiroz az avantgarda, itt koncentráltatik 2951 2, 28| ellenségnek írott levél, Debrecen, Nagyvárad, Szalmás, Boksa, 2952 2, 25| nincs postajárás. Ami jön, Debrecenből jön, s abban nincs egyéb, 2953 2, 28| fuvarossal harminc forintba Debrecenig. Most már tudta utazása 2954 1, 4| legutoljára. Válassz valamit début-szerepei közül.~ ~- De hisz én nem 2955 1, 3| nagy szüksége volna, mert a décbunda, amit az úton viselt, nagyon 2956 1, 6| társaságban mulat, csakhogy decidáltan unja magát mellette.~ ~Plankenhorstéknál 2957 1, 17| órahosszant keblére ölelve dédelgeti, bátorítja, s valahányszor 2958 2, 20| lefekszik), még mielőtt definitíve elaludnék, felkölteti magát 2959 1, 18| használhassa. Találsz a malomban degetet.~ ~Azt csakugyan talált 2960 1, 18| akart rámenni egy ló sem. A degettől csúszott a patkója, s a 2961 1, 9| rebegé a leány.~ ~- Ah, dehogynem! Mutasd! Én csak ismerem 2962 2, 27| úr, új pipára töltve.~ ~- Deiszen ha van is, elment annak 2963 1, 11| becsüli a nemességet?~ ~- Dejszen - morgá magában Koppants 2964 1, 3| nehezen lenyomták az üresnek deklarált székbe.~ ~- De kinek székét 2965 1, 13| A büszke urak ezúttal dekorálatlanul s a délceg úrhölgyek ezúttal 2966 1, 12| odanyomta kardja markolatát dekretumba spanyolviaszkba. Most még 2967 1, 13| közelének.~ ~Melegség és delej és fény hatotta át az egész 2968 1, 4| óraláncához férjen, s arrul a kis delejtűs szelencét leoldja. Azután 2969 1, 13| is megragadta az a titkos delejzet, minek nem tudom a nevét, 2970 1, 12| Tallérossy beszédein még inkább delektálta is magát.~ ~Harmadszor: 2971 1, 11| ünnepélyre.~ ~A nevezetes nap délelőttjén egymást érték a minden vidékről 2972 2, 33| gyógyszertárban, mint valami delikáteszt; hátha ennek a kozákvezetőnek 2973 1, 5| nagyot horkant az ártatlan delikvensre, s aztán, mikor odább ereszti, 2974 1, 4| őrült nászkíséretét, s már a délkeleti távolban látszott hófehér 2975 2, 36| leszakad! Az egyik szél délnek hajtja, aztán a másik ül 2976 1, 11| Zebulon és a többi ismerős delnők és uraságok, kiknek mindegyike 2977 1, 15| szólt udvariasan a két delnőnek. Azok ismét felvették puttonyaikat.~ ~- 2978 2, 20| kombinált csapatmozdulatokkal delozsírozta helyükből, s kicsiny híja, 2979 2, 23| a gödöllői vadaskerttől délre háromezer lépésnyire fekszik, 2980 1, 10| megérkezése napját.~ ~Azon nap délutánján Baradlayné asszony befogatott 2981 1, 18| ahogy ember és ló bírja!~ ~Délutánra egy juhászkunyhóhoz értek. 2982 2, 33| két adagot.~ ~Uraim! Ehre, dem Ehre gebührt! Minden embernek 2983 2, 30| Ismerte őt valamennyi. Híres demagóg volt.~ ~Mikor bealkonyodott, 2984 2, 30| szétrugdalja azt, amit a béke demiurgusa fél század alatt épített.~ ~ 2985 2, 20| vályogból épült; ez a nemesi demokrácia építőanyaga; s a vakolat 2986 1, 15| Mausmann. Emlékezzél a demokrata nőegyletre, mennyit tett 2987 2, 20| el. Azonban mi mindnyájan demokraták vagyunk, s annálfogva e 2988 1, 13| lakására, ott egy csomó diákot, demokratát, népszónokot találjon, mentül 2989 2, 29| kiszabadult rabnak frenetikus démon-kardala volt az! A rab titánok üdvordítása 2990 2, 26| fogalmával utolérni sem bírta e démoni kitörést; midőn látta, hogy 2991 2, 46| valamennyien. Hogy ők csak démonok, de ez maga a "légió"!~ ~ 2992 2, 33| rakjunk a törpék alá, s mint démonokat mutogassuk be őket.~ ~Ephialtész 2993 2, 20| lesz egyéb egy kis kedélyes demonstrációnál; akinek tetszik, messziről 2994 1, 14| kravallt puszta fegyveres demonstrációval el lehetett volna nyomni. 2995 2, 44| zokog, nem vonaglik.~ ~A denevérszárnyú léleknek ez ingere volt.~ ~- 2996 2, 22| riaszt! Dezentor vagyok! A "deneztor" szót megértette a kérdező. 2997 2, 34| ötszáz kancsukaütés és deportáció Szibériába.~ ~Az Úr megőrzé 2998 2, 20| lóra ülni! Szénát, szalmát deputálni, prófuntot osztogatni, vad 2999 1, 3| nevében egy tíztagú küldöttség deputáltatott, hogy mindnyájuk nevében 3000 1, 18| őszi tájkép. A közelben a dér festette bükkerdők sárga 3001 2, 30| Gyújtóhajókat s kövekkel rakott dereglyéket bocsátott el a folyamon. 3002 2, 22| örökre. Ketté van törve a derekam. Az ágyúgolyóbis. Huszonnégy 3003 2, 33| mellén, sált kötött övül a derekára; a csizmájába kénvirágot 3004 1, 18| lovak fejei s a lovasok derékig emelkednek ki a vízből, 3005 2, 33| ezt az ő kedves barátját derékon kapná, s mint Dugovics Titusz 3006 1, 4| rendjelekkel rakva, selyem derékszalag a vállától csípőjéig kötve, 3007 2, 30| legvakmerőbbjeinek, kik derekukra hurkolt köteleken bocsáttatják 3008 2, 27| gyakorlatba véve fánkmetszőt, derelyesarkantyút, cifra pacalvágót, molnárostyasütőt; 3009 1, 3| teleragadva, szakálla, bajusza deres és jégcsapos, ahogy azt 3010 2, 22| velem azt a csúfot, hogy deresre húztak, ötvenig vertek,