IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór A koszívu ember fiai Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Rész, Fejezetgrey = Comment text
7018 2, 38| Kétszáz lovasból, háromszáz gyalogból állt az; a kápolnai ütközetben 7019 2, 30| téren állt egy császári gyalogcsapat két ágyúval. Mikor a huszárok 7020 2, 33| jön az ágyúpark. Azután a gyalogezredek. És végül a szekerészet. 7021 1, 15| meredeken emelkedett föl. Egy gyaloghídon át kellett menniök a túlsó 7022 1, 14| oldalon, a szabadon hagyott gyalogjárdán egy fegyveres alak jött 7023 2, 21| tüzérség, szekerészet, gyalognép, újonc, nemzetőr összekeveredve, 7024 1, 15| legalább négy mérföldet gyalogolt már nehéz teherrel a hátán.~ ~ 7025 2, 28| már nem bírom, mert sokat gyalogoltam. Hát küldjön értem szekeret. 7026 2, 19| áll elő a nemzeti hadsereg gyalogságát tovaszállítani, ágyúit, 7027 2, 22| harapás kenyere; hogy a gyalogságnak nincsen fegyvere, az egész 7028 2, 28| annálfogva ahhoz ismét egy gyalogút vezet a hegyek túlsó oldaláról, 7029 2, 28| hegyek túlsó oldaláról, azt a gyalogutat könnyű lesz megtalálni.~ ~ 7030 1, 15| a túlsó partra, ott egy gyalogútra leltek. Frau Bábi azt állította, 7031 2, 47| viszont nincs is kötelezve gyám és szülő a kiházasításra; 7032 2, 49| vége, hogy a fiú beárulta gyámapját mint veszélyes felforgatópárti 7033 2, 49| kellemetlenségei, hanem azokat a gyámatya rendesen elintézte, mielőtt 7034 2, 49| ezzel én megszűntem önnek gyámatyja lenni. Önnek atyja halála 7035 2, 49| korszak férfiainál, hogy gyámfiának előléptetését eszközölje. 7036 2, 49| akkor sem tudta elítélni gyámfiát, csak az "anyja vérét" átkozta 7037 2, 47| házasulandónál nem lényeges a gyámi engedély, de viszont nincs 7038 1, 10| testvéreidnek természetes gyámja leszesz. Mértéket kell tartanod 7039 2, 46| Én nem kívánok önnek gyámleánya lenni! Elmegyek cselédnek. 7040 2, 46| indulatoskodásnak nincs helye. Ön gyámleányom. Nekem jogot ád ön felett 7041 2, 47| akarja tudni, hogy szülők és gyámok mit szólnak a házassághoz. 7042 2, 47| kell tartani szülőknek, gyámoknak - azután üldözni, fegyelem 7043 1, 13| félénk kedély, melyet még gyámoltalanabbá tett az ifjúkori életmód, 7044 1, 1| fő-fő és legfőbb vezérét, gyámolunkat, oszlopunkat és világító 7045 1, 14| az volt a nyelvén.~ ~Ki gyanakodott volna Plankenhorstékra? 7046 2, 27| Zebulon mozdulatait leste nagy gyanakodva.~ ~Zebulon nem szegezte 7047 2, 43| hibát talál, mindenkire gyanakszik, senkinek nem irgalmaz.~ ~ 7048 1, 15| magával.~ ~Hátha mégis? A gyanú nem alszik soha.~ ~Mikor 7049 1, 4| ingerli barátját, s még gyanússá teszi magát előtte.~ ~- 7050 1, 15| hosszú orr; mélyen ülő szemei gyanút, ajkszegletei gunyort fejeztek 7051 2, 27| a magtárban, s háromévi gyapjú hever a padlásokon. Mindig 7052 2, 30| a város által beszerzett gyapjús zsákokból fognak készíteni 7053 2, 30| ahol a traverzekhez való gyapjúzsákok voltak lerakva, s felgyújtá 7054 1, 15| keresztülkötötte kockás gyapotkendővel, a fejére pedig föltett 7055 2, 32| végig kisebesedett.~ ~- S ön gyapotronggyal kötötte be a nyomorultnak 7056 1, 14| Fünfhaus, Braunhirschengrundon, gyárakat, polgárházakat kiraboltak; 7057 1, 4| felelé Leonin.~ ~- Csak a gyárt vagy a rafinériát is? - 7058 1, 15| Már megint rímeket gyártasz?~ ~- Nem árt az!~ ~- Háládatlan! 7059 2, 30| Lehetett-e nem keseregni ez arc gyásza miatt?~ ~Lehetett-e tűrni 7060 1, 2| felolvasott, mert ha az első gyászbeszéd remeke volt a dialektikának 7061 1, 2| főtisztelendő uraknak, hogy a gyászbeszédeket megírhassák, szőnyegésznek 7062 1, 2| elmúlt; vége lett éneknek, gyászbeszédnek, búcsúztatónak; tizenkét 7063 1, 2| miféle érdemrendek azok ott a gyászcímerek aljára festve? A méltóságos 7064 1, 2| praecisióval egyikét a legszebb gyászdaloknak, amit a Nabukodonozor operábul 7065 1, 2| Azután következett a gyászének. A falusi templomban orgona 7066 1, 1| főbíránk viszi négyfelől. A gyászénekkart a debreceni iskolai énekkar 7067 1, 2| könnyen kitalálható.~ ~A gyászénekkel még nem volt mindennek vége.~ ~ 7068 1, 3| arckifejezéssel panaszlá el a roppant gyászesetet, hogy neki négy bivaly után 7069 1, 2| Alig hiszem, hogy e gyászéven túl özvegyen maradjon.~ ~ 7070 2, 29| felett, mint baljóslatú gyászfátyol.~ ~A magányos lovag, ki 7071 1, 9| gallérkával és karmantyúval; fején gyászfőkötő; ennyi gyász között annál 7072 1, 13| néptengeren, az örömdiadal helyett gyászinduló, mély zokogás hangja szakítja 7073 1, 2| látottakkal és hallottakkal. A gyászkíséret megtért a kastélyba; úri 7074 2, 32| zászlóra nem lő.~ ~Arról a gyászlobogóról rá lehetett találni a keresett 7075 2, 44| Magához vette Isten, s én gyászolni fogom örökké." De kimondani 7076 1, 9| kész tenni. Az én családi gyászom okozója a téged ért csapásnak; 7077 2, 26| még egy átkozott hely, ami gyászosabb a sírnál: a vesztőhely. 7078 1, 1| maradjanak együtt a torra. A gyászpompát rég előkészítettem már. 7079 1, 10| Régi már ez a gyász, csak a gyászruha új.~ ~Baradlayné most is 7080 2, 42| krepon volt.~ ~- Itt van gyászruhád kelméje, varrd meg!~ ~És 7081 2, 44| keblére tette, és szemeit gyászruhájára függeszté. És nem sírt. 7082 2, 44| rátalált Editre. A leány gyászruháját varrta.~ ~Alfonsine odarohant 7083 2, 37| gyászoló özvegyed. Viselem gyászruhámat, csak élve maradj. Ne hagyj 7084 2, 46| gyönyörrel nézi a varrott gyászruhát, míg Richárd előbbre lép, 7085 2, 26| elfelejteni, és divat lesz a gyászruhaviselés azon a földön tíz esztendeig! 7086 1, 2| Bizony vissza kell adni.~ ~A gyászszónoklat azonban csak véget ért, 7087 1, 2| hogy a főtisztelendő úr gyászszónoklata igen hosszú volt. Maig is 7088 2, 26| A szétpattant üveg is gyászt jelent. Valaki meghalt, 7089 1, 2| legelőkelőbb barátai emelték a gyásztakaró nehéz bojtjait; az adminisztrátor 7090 1, 3| elkistem mindenbül. Elkistem gyasztiszteletbül, elkistem predikaciórul, 7091 1, 3| úr el nem maradhatott a gyásztisztelgő küldöttségből, az magától 7092 2, 28| hatalmas, parancsoló bajusz! A "gyászvitézek" esete óta nem történt hasonló 7093 1, 17| Megszökött, bujdokolt előle. Örül gyáván, hogy nem találkozott vele. 7094 1, 18| egészen elfutok előled.~ ~- Az gyávaság. A hátadat látom!~ ~- Majd 7095 2, 35| ellágyulásért! Mily megtorlása a gyávaságnak!~ ~Elfogva lenni, bezáratni 7096 2, 43| egy félőrült ember, kit gyehennai fejgörcsök kínoznak, s aki 7097 2, 30| amivel Beherik szítja a gyehennát az elkárhozottak alatt; 7098 1, 16| egy cseppje a kárhozat gyehennatüzének.~ ~Ők itthon vannak, s nem 7099 2, 36| Egymásnak döntött nádkévék gyékénnyel összekötözve.~ ~- Itt megpihenjünk, 7100 2, 36| az álom, hogy végigdűlt a gyékényen, és aludt hosszan, három 7101 1, 13| lámpákból a házak párkányain, gyémánthomlokzatú paloták, transzparentkapuk, 7102 1, 4| elbámult a kövek királyán, a gyémánton, melyet a trónok legszebbike, 7103 1, 4| katonai egyenruhás úr, melle gyémántos rendjelekkel rakva, selyem 7104 1, 1| rajongók tűzbe viszik a gyémántot, s nem tudják, hogy az ott 7105 2, 25| ezt teszi!~ ~Kőszív, de gyémántszív! A gyémánt az a kő, amelynek 7106 2, 34| halványpiros, a külső oldala gyengén zöld, mint a szivárványé. - 7107 1, 11| pompázott előtte. Igaz, hogy a gyeplős kimustrált katonaló, az 7108 1, 18| volna meg, leterítének a gyepre tizenkét huszárköpönyeget; 7109 2, 27| zsidó aszony felesig, kicsi gyerekel. Szegin zsido. Tizenkilencedik 7110 1, 13| reményteljes fiatalság, az utcai gyerkőcök árulva hirdetik a vásáros 7111 2, 32| rongyos szűrdarabbal betakart gyermekalakot heverni félmeztelenül, fájdalomtul 7112 2, 25| világon, csak azt a mosolygó gyermekarcot.~ ~Leül vele, ölébe veszi. 7113 2, 37| hagyj iszonyú örökséget két gyermekedre! A vérkeresztelőbe ne füröszd 7114 2, 32| a kórházban, ki Palvicz gyermekéhez utasíthatja.~ ~Még egy pohár 7115 2, 39| vigasztalva légy!~ ~Kis gyermekeidet bánatos arcoddal ne szomorítsd; 7116 2, 31| anyánkra; gondolj nődre, gyermekeidre!~ ~Ödön megindítatlanul 7117 2, 36| azáltal, hogy anyámat, nőmet, gyermekeimet lássam mindennap; kínozzam 7118 2, 25| kérded tőlem: "Mit tettél gyermekeimmel?". Ellenkezőjét annak, mit 7119 2, 25| levelet Körösszigeten lakó gyermekeinek. Ezért nem engedte Ödön 7120 1, 17| kikből áll ez a csapat? Gyermekekből, kik anyjaiktól megszöktek, 7121 2, 19| galambősz férfiak álltak a gyermekekkel egy sorba.~ ~Nem kellett 7122 2, 49| benőni. Ez olyan krízis a gyermekeknél, mint a fogzás. No bizony, 7123 2, 38| Én vagyok az!~ ~- Nős, gyermekes?~ ~- Van nőm és két fiam.~ ~- 7124 2, 32| Egy kis ideig úsznak a gyermekfők a víz fölött, mire a mocsárhoz 7125 1, 15| kétségbeesett tolvaj, a gyermekgyilkos némber s a gazdátlan eb 7126 2, 32| Nálunk a hasonló lekvittelést gyermekgyilkosságnak nevezik; büntetése öt esztendő.~ ~ 7127 1, 14| a kedves utcai fiatalság gyermekhangú vivátozásával.~ ~Az utcán 7128 1, 4| jármű reszketett, mintha gyermekjátékot ráznának férfikézzel. Leonin 7129 1, 6| úgy bántak vele, mint egy gyermekkel, mint egy cicával. Legalább 7130 1, 13| Gyönge idegzetű ember volt.~ ~Gyermekkorátul fogva igen félénk kedély, 7131 2, 32| mindennek vége legyen.~ ~A gyermekkórházba sietett.~ ~Jobban van-e 7132 2, 32| kellenek.~ ~Richárd egyenesen a gyermekkórházhoz hajtatott Pesten.~ ~Ne gondolja 7133 2, 21| Hiszen gondviselésük volt az, gyermekkorukban, férfikorukban; a bölcsőben 7134 2, 24| iparkodott azoknak a pici gyermeklábaknak a nyomát betakargatni a 7135 2, 32| Astaroth éhezik". A büdzsé a gyermekpépbe is belezabál.~ ~Richárd 7136 2, 29| várfogságban ül.~ ~Kívüle pedig a gyermekről senki sem tud semmit.~ ~ 7137 1, 15| másik, kinek tekintetében gyermekszív, angyalszerelem sugárzik; 7138 1, 15| szerelem, mely egy ilyen gyermekszívben istenné tud nőni, adhatott 7139 2, 26| médeai dühöngést, mely tépett gyermektagokkal jelöli boszorkányröptét; 7140 1, 5| termetű fiú volt; sima, gyermeteg arc, elkényszeredett nyájassággal 7141 2, 30| ügyeljen ön egy óranegyedig e gyertyákra. Majd az egyik, majd a másik 7142 2, 27| eregetnek, meggyújtotta a gyertyánál a fidibuszt, mit az ott 7143 2, 33| lekergették, ezért rátartsa a gyertyára, s nézze, hogy ég az el 7144 2, 30| Az egész szállásban egy gyertyatartó nincsen.~ ~Egy rozzant asztalon 7145 2, 30| ott égtek az ablakokban. A gyertyatartókat egy-egy burgonya képezte. 7146 1, 4| csakugyan ritkulni kezd; a gyérülő boróka tisztást enged láttatni, 7147 2, 32| ott a bambusz közt sok gyík lakik, mik tátongó, százfogú 7148 2, 19| ágyúkat, és elfoglalták a gyilkoló tűztelepet szembehunyva.~ ~ 7149 2, 49| kellene lenned, nem pedig apád gyilkosának a kezét csókolnod.~ ~Richárd 7150 2, 26| ketten. És ketten együtt gyilkosodat. Van még egy átkozott hely, 7151 1, 8| partizán, a sarlótőr és gyilokkapacs, a kereszthadak nehéz fegyverzetei, 7152 2, 27| koré, értve az etimológiai gyök alatt nem Bachot, az akcízák 7153 2, 24| kiforgatták lelkét eddigi gyökereiből, s akkor dalolt, mint egy 7154 2, 25| intézete, hol fejsze nem éri gyökereiket soha; nincs egyéb feladatuk, 7155 2, 36| tüskével fenyegető növény, amíg gyökerén áll.~ ~Íme, két nap óta 7156 2, 36| nyomorult növény lesz belőle, ha gyökeréről leszakad! Az egyik szél 7157 2, 20| Ezeket az indokokat mind gyökeresen ismeri már Zebulon úr; s 7158 2, 28| akinek a lábai egyszerre gyökeret vertek a földbe.~ ~Annak 7159 2, 30| Budavárnak. Az, hogy megtámadója gyöngébbnek hitte, mint amilyen.~ ~Azt 7160 2, 41| mindig "az öreg"-nek híni. Gyöngédség, tréfa s Jenő komoly magaviseletének 7161 1, 15| térdét, tiszteletteljes gyöngédséggel csókolá meg annak kezét 7162 1, 15| vonogatta vállát e gúnyos gyöngédségre, s engedte magát kiszolgáltatni 7163 1, 9| minden tekintet bánt, sért, gyöngédtelenül fogad. Idegenek közt olyan 7164 1, 14| ők tudják ellenfeleink gyöngéit, ravaszságait. E két hölgynek 7165 2, 33| ahol ő megszállt.~ ~Ezt a gyöngéjét tehát ismerte a főúrnak 7166 2, 29| századok rémálmait, mikor a gyöngéknek erejük villámmá nő, s az 7167 1, 17| erő vagy a gyöngeség? Nem gyöngeség-e a gyermek ragaszkodása anyjához, 7168 2, 35| láttára elővették a kedély gyöngeségei. Csak a vas lehetetlenség 7169 1, 4| szorítá, keblét föl nyakáig gyöngyfüzérek fedték, a kaftán hosszan 7170 1, 4| gömbölyű kámea volt az, gyöngyházból faragva s aranyba foglalva; 7171 2, 39| voltak rajta és pensée-k. S a gyöngyvirág és pensée-hímzet között 7172 2, 39| Aranka hímezte egykor; gyöngyvirág-füzérek voltak rajta és pensée-k. 7173 2, 25| szépségben, magasztosságban, gyönyörben megközelíti: a nő keble 7174 2, 43| Alfonsine-nak megvolt az a gyönyöre, hogy egy hosszú névsorban 7175 2, 30| valamivel, s a túlterhelt gyönyörélvezettől vonaglik.~ ~Arcának jól 7176 1, 17| összekevert: a szerelem gyönyörének végtelenségével csak a rettegés 7177 2, 44| némaság. Diadala legmagasabb gyönyörétől érezte magát megfosztva 7178 1, 15| gyűlölet, hogy a szenvedésekben gyönyörködés mondatta el e zsibbasztó 7179 2, 29| kávésbögrét és a kuglófot, s nagy gyönyörködéssel mártogatott falatot falat 7180 2, 33| bele az arca.~ ~Hogy jobban gyönyörködhessék e látványban, egészen a 7181 1, 15| kínjaiban.~ ~De abban ugyan nem gyönyörködhetett.~ ~Edit arcán egy vonás 7182 2, 25| nap, ember és Isten.~ ~És gyönyörködhetik benne.~ ~Ez az egy képlet, 7183 1, 8| remeket, amiben szép szemek gyönyörködnek.~ ~- Ó, köszönöm, nekem 7184 2, 30| fölött.~ ~Az az ember kiült gyönyörködni a pusztulásban.~ ~Két könyökét 7185 2, 30| golyó nem tör át a falon. És gyönyörködtek.~ ~Egyszer aztán a várfok 7186 2, 25| érintésétől a mártírok fájdalma gyönyörré válik.~ ~Hanem azért a magasságért 7187 2, 29| néptömeggel minden utca: őrjöngő, gyönyörtül ittas, tomboló néptömeggel. 7188 1, 12| paraszt. Az annak valoságos gyönyörüség. Minek akarunk őtet gyönyörüsigitől 7189 1, 12| gyönyörüség. Minek akarunk őtet gyönyörüsigitől megfosztani? Aki úr, úr; 7190 1, 8| Pál úr cselekszi azt nagy gyönyörűséggel.~ ~A kandalló tüze vígan 7191 2, 20| tartó utazás már valódi gyötrelem volt ránézve; az összeakadt, 7192 2, 49| mindazon kínok között, amik gyötrik.~ ~A magas, fehér hajú hölgy 7193 2, 43| órájában, este későn, a gyötrött ember egyedül ült szobájában, 7194 2, 25| angyali jó tekintetével gyógyít.~ ~Hanem annak a nőnek is 7195 2, 33| Vassal kell kivágni a gyógyíthatlan sebet.)~ ~"Vigyen a tatár - 7196 2, 32| belehalt.~ ~- Hát mért nem gyógyítják?~ ~- Próbáltuk mink azt 7197 2, 46| gondoskodik, ápolja, szereti, gyógyíttatja. Felőle tudakozódik, és 7198 2, 43| van-e valami igazság írva a gyógyszerekben?~ ~És ezen ember tartott 7199 2, 19| gyutacs a puskához. Voltak gyógyszerészek a csapatoknál, kik papirosbul 7200 2, 33| utáni estén elment Zebulon a gyógyszertárba, és kért magának tartarus 7201 2, 33| utolsó kupicáig kihörpölték a gyógyszertárban, mint valami delikáteszt; 7202 2, 25| két orvost tart számukra, gyógyszertárrá van alakítva a könyvtár, 7203 2, 25| expiálják egykor a mi ki nem gyógyulhatott bajainkat.~ ~A nő egész 7204 2, 36| fantáziálása volt az! Ó, de soká gyógyult ki belőle!~ ~Dél volt már, 7205 2, 20| magunkéból kell venni. Még gyomlálni sem jönnek a parasztasszonyok 7206 2, 27| legboldogítóbb faja, s a jóllakott gyomor a legmegnyugtatóbb emléke 7207 1, 3| palacsintához. Ki bánná? Egy gyomorba jut. És aközben nem késett 7208 2, 33| kozákvezetőnek meg ezt kívánja a gyomra? ~ ~Adott neki tehát tartarus 7209 2, 36| ez bizony nem okos ember gyomrának való. Majd segítek rajta. 7210 2, 19| puskát a kaszás nemzetőrök.~ ~Győrnél lovasságot kergetett meg 7211 2, 19| hidat, és győz.~ ~És mily gyorsak, mily csodaszerűek, mily 7212 2, 26| Már két ízben csak lova gyorsaságának köszönheti, hogy Palvicz 7213 2, 44| pályaudvarból kijut.~ ~Kocsisát is gyorsaságra unszolta.~ ~Hazaérve futott 7214 2, 36| tisztások voltak már, miken gyorsítani lehetett a haladást. A lovakat 7215 1, 1| emlegetendő példányát, a mi győzelemre siető elvbaráti táborunknak 7216 2, 23| egy korszak, egy eszme győzelme. Két óriás haláltusája volt 7217 1, 17| zeneszóval nyomult elő a győzelmes sereg.~ ~A Plankenhorst-teremben 7218 1, 14| azzal igyekszik az igaz ügy győzelmét megdönteni, hogy a népcsőcselékkel 7219 2, 34| signo vinces!" (E jelben győzesz.)~ ~Az ősz pap felragadta 7220 2, 27| ezt tenni merné. - De ki győzne le? Is ha legyőzne valaki, 7221 2, 25| még kevésbé érheti. "Ők" győznek.~ ~- Ezt te mondod nekem.~ ~- 7222 2, 23| röviden így szól: "Ma vagy győznünk kell, vagy visszamennünk 7223 2, 20| Zebulon úr meg volt felőle győződve, hogy Anna asszony nem tudja 7224 2, 23| azt akarja mondani, hogy győzött!~ ~Tehát szuronyt szegezni, 7225 1, 18| Ottó maga. Jó telivér lova győzte az üldözést. Húsz óra hosszat 7226 2, 24| férgeknek is. Te élsz és győztél. Kötelességed ellenfeled 7227 1, 15| ellenségeinket, mint minket; s a győztesek, ha nem találnak más tárgyat, 7228 2, 31| fel a várba, a benyomult győzteseket végerőfeszítéssel kivetni 7229 1, 15| egyszer diadalkoszorúsan, győztesen eljön értem, s elvisz magához. 7230 2, 30| századra való pusztulás a győztesnek.~ ~Budavárának minden udvarába 7231 2, 24| malomban.~ ~- Akkor hát győztünk! - kiálta fel Richárd, s 7232 2, 31| értem!~ ~- Le vagytok már győzve.~ ~- Én még nem.~ ~- Biztosítom 7233 1, 11| gránátgombokkal.~ ~- Elhiszek aztat! Gyühet nekem Tormandy! Vagyok neki 7234 1, 12| jártatva végig az egész gyülekezeten, s akkor ezt súgá kegyetlen, 7235 1, 3| késett a gyászos keresztyén gyülekezetnek előadni azon hallatlan, 7236 1, 14| kellett, és megjött.~ ~Alig gyülekezett össze a vámvonalt végigseprő 7237 1, 18| Sötétlila színű felhők gyülekeztek a világító jéghegyek csúcsai 7238 1, 14| Amit Richárd mondott a gyülevésznek, az csak két szó volt:~ ~" 7239 2, 27| a szőlő s némely eltett gyümölcs szépen megmarad a meleg 7240 2, 27| megtermi az udvar. Zöldséget, gyümölcsöt ontanak a kertek; gazdag 7241 2, 20| főkormanybiztos ide fog gyüni házamhoz; aztán Charicleának 7242 2, 27| fogalma: micsoda erővel gyünnek ellenünk! Minden nímetnek 7243 2, 27| aszonynak, szipen; is mikor gyüte rank szemközt svalizsér, 7244 1, 11| ki négy lovamat hintobul. Gyütem leanykamal izs örvendetes 7245 2, 27| ulánus alá. Hatezer lengyel gyütt át hozzánk; lengyel mind 7246 2, 36| tüzes taplós csóvával rájuk gyújtá a máglyát. Mikor aztán lekaparta 7247 1, 13| sem jut eszébe lámpákat gyújtani idebenn; a zaj, a sortüzelés 7248 1, 18| átmentünk rajta, meg is kell gyújtanunk, hogy más ne használhassa. 7249 2, 24| lakott. Richárd figyelve gyűjté minden szavát.~ ~- Bajtárs - 7250 1, 8| zsibárus Richárdot, egy teljes gyűjteményt tartalmazott a világ minden 7251 1, 18| No, fiúk, most már pipára gyújthattok - mondta Richárd egy óranegyed 7252 2, 19| odarakták a nemzet pénztárába. Gyűjtögetett nyugdíjak vándoroltak e 7253 1, 11| kimustrált söpredéke; verekedés, gyújtogatás, lólopás hőstettei miatt 7254 2, 30| Hát azt az öt gyertyát ki gyújtogatja ott mégis?~ ~Ki kérdezné 7255 1, 14| vonalat, kegyetlenkedtek, gyújtogattak, a vámhivatalnokokat tűzbe 7256 2, 30| menekülési útját, a hajóhidat. Gyújtóhajókat s kövekkel rakott dereglyéket 7257 2, 30| haubic vetágyúk elkezdték gyújtólövegeiket szórni a várra; egy óra 7258 2, 30| Kérdezzétek meg, miért gyújtotta fel ősvárosát, Moszkvát, 7259 1, 10| foglalj el magad, kiket gyűjts magad körül, kiknek légy 7260 1, 5| meg kellett nyugodni.~ ~- Gyújts rá addig, öreg - kínálta 7261 1, 18| kell maradnunk éjszakára! Gyújtsatok tüzeket!~ ~Az éjszaka itt 7262 2, 31| álló sapeurhöz fordult.~ ~- Gyújtsd fel a tűzaknát!~ ~Az árkász 7263 1, 18| monda Richárd, maga körül gyűjtve legényeit -, most rátérünk 7264 2, 25| Temesvárt, Péterváradot, Gyulafehérvárt, Komáromot, Budát, Titelt 7265 1, 12| leüljön.~ ~Hogy mi történt a gyűlésben tovább, az már a krónika 7266 1, 12| ismételte:~ ~- Folytatjuk a gyűlést! Tessék elmenni, ha tetszik! 7267 1, 12| pillanatban, amelyben a gyűlésterem ajtajából a főbíró bekiáltott 7268 1, 12| főispáni termekbe vezetett. A gyűlésteremmel szomszédos szobában voltak 7269 1, 10| fognak. Tudod, hogy házunk gyűlhelye sok ismerősnek, akik jöttöd 7270 1, 14| testvére elől bújt el ezúttal e gyűlhelyére a forradalmi fiatalságnak.~ ~ 7271 2, 33| megszakad a szíve hazája gyűlöletében. Bolivár odadobja koronáját 7272 2, 43| büszke vagyok arra, hogy gyűlöletem álmait én álmodtam.~ ~- 7273 2, 37| Azt a leányt, ki az én gyűlöletemet hozza móringul házadhoz, 7274 2, 49| magadban a nevetségest a gyűlöletessel, idejössz az én hátamra, 7275 2, 37| ördöge volt, ki szította a gyűlöletet nemzet és nemzet között, 7276 2, 33| összeroskadtak alatta.~ ~Gyűlölettel csapta be Róma kapuját a 7277 1, 9| akit senki sem szeret, gyűlölik. Azt, amiért az egyik komolyan 7278 1, 15| ámbár megérdemelné, hogy gyűlöljem.~ ~- S két nap múlva mindennek 7279 1, 17| ha kényszerűség, de nem gyűlöljük egymást. Én azért meg nem 7280 2, 30| nem gyógyul; azért, mert gyűlöllek benneteket; azért, hogy 7281 1, 14| Nekünk nem szabad egymást gyűlölnünk. A te kardodnak nem szabad 7282 1, 17| maguktól. De ez énbennem gyűlölséget nem hagyott. Meggyőződéseink 7283 2, 33| éppen nem kell lélek.~ ~Nem gyűlölte Ephialtész Hellászt, csak 7284 1, 13| vette be a nép ostrommal a gyűlöltek házait; hogyan tépett szét 7285 1, 11| mi örvendetes ünnepélyre gyűltünk itten össze. E házra új 7286 1, 3| ülőhelybe, s egész ügyismerettel gyűré be a széttárt asztalkendő 7287 1, 9| azt a kezét, amelyiken a gyűrű volt.~ ~- Tehát te szereted 7288 1, 12| pecsétnyomó nemesi címeres gyűrűjét húzta le az ujjáról, s azt 7289 1, 9| tudja, asszonyom, ennek a gyűrűnek a történetét - folytatá 7290 1, 11| azok. És azután az egyik gyűrűt Ödön ujjára húzta, a másikat 7291 1, 17| vendégsereg a vőlegényt a gyűrűváltásra; nem jött az többé elő.~ ~ 7292 2, 19| Elfogyott s nem volt kapható a gyutacs a puskához. Voltak gyógyszerészek 7293 2, 19| kik papirosbul készítettek gyutacsokat, s azok is jók voltak a 7294 1, 3| megtisztelni.~ ~- Onnan felülről gyűvök harom egisz napok otatul 7295 1, 6| Jenő, míg Pál úr a szappant habarta. - Mért idegenkedel Plankenhorstéktól?~ ~- 7296 2, 30| izzott. Egy örvény, melynek habja láng, iszapja parázs, fölötte 7297 2, 36| tűzfénye reszketett a tó habján.~ ~A két lovag csendesen 7298 2, 27| pecsenyemártáshoz vereset, a habléhez fehéret, s a sülteket művészien 7299 1, 18| mely hófehéren, tornyos habokkal a tengert utánozza. Egy-egy 7300 2, 38| keble elszorult. Mi szörnyű háborgás lehetett az, mely ilyen 7301 2, 43| Ki az? - rivallt rá egy háborgatott tigris haragjával a nagy 7302 2, 20| úrral; százféle kérdéssel háborgatták; a fülébe kiabáltak mérges, 7303 1, 14| előkéri őt; addig minek háborítaná a gyermek nyugalmát.~ ~Szerette 7304 2, 49| Nem akart a dolgodban háborítani.~ ~- Mit hozott?~ ~- Pénzt.~ ~- 7305 1, 12| apparátusát ismerték. A még mindig háborítatlan csendben egész hidegvérrel 7306 1, 13| elmetszé, hogy senki ne háboríthassa jöttével.~ ~Az utcai zaj, 7307 1, 17| szubalternus a büróséfjét nem háborítja többé a kávézásnál, bérkocsit 7308 2, 30| meghalni vagy győzni. Miért háborítják fel újra a békéért reszkető 7309 1, 7| Bocsánat, Edit kisasszony, hogy háborítottam kegyedet. Üdvözletemet, 7310 1, 15| nincs se tolvaj, se gyilkos; háború van.~ ~A kufárnő vezette 7311 2, 27| érdekelve lehessen ebben a háborúban, azt nem találta sehogy 7312 2, 20| maradna hát el egy friss háborúból? Nincs ugyan katonásan öltözve; 7313 1, 1| mások előtt. Lesz Európának háborúja, ha egyszer megkezdődik 7314 2, 20| bele a kellő közepébe a háborúnak. Most már körül van hadsereggel; 7315 2, 20| amibe most indulunk, hanem háborúviselés.~ ~Az igazat megvallva, 7316 1, 17| határozatlan volt, tétovázott, habozott; s most egyike lett azoknak 7317 1, 4| megcserélte a két kelyhet, s ismét habzásig tölté azokat Leonin. - Fenékig! 7318 1, 14| megállt, és bevárta, míg hadai utána zúdulnak, akkor felemelt 7319 2, 27| van is, elment annak kedve hadakozástul. Veheti példát magának mi 7320 2, 49| bolondította, hogy majd hadapródnak adja be havi fizetéssel 7321 2, 30| való játék az újabb kor hadászatának, s mégis egy századra való 7322 1, 14| rongyos proletariátusok hadát visszatartóztatni öntestével, 7323 1, 17| körülményekből?~ ~Talán értenek a hadbírák a pszichológiából, idioszinkráziából 7324 2, 39| felbontanak. A pecséten a hadbíróság körirata, a cím szabályos 7325 2, 37| Jelenjék ön meg azonnal a pesti hadbíróságnál, Újépület II-ik pavilon.~ ~ 7326 2, 35| szerencsés volt. Az előretolt hadcsapat vezére megvizsgálta útlevelét; 7327 2, 31| fel, hogy sorba egy egész hadcsapatát az ellenfélnek egyenkint 7328 1, 15| Az most kormánybiztos, s hadcsapatokat toboroz. Baradlay elsőszülötte! 7329 2, 21| országutat, hogy a magyar hadderekat áttörje. Az öreg, becsületes, 7330 1, 14| össze Richárd a dúló csoport hadderekával. A végig lángba borult utca 7331 2, 23| hömpölyög neki a magyar hadderéknak.~ ~Azon a kerek téren, mely 7332 2, 19| rokontalan nemzete valaha saját haderejével, kilenc oldalrul rárohanó 7333 2, 19| táborát, hogy a két nemzeti haderőnek izenetet vigyen a köztük 7334 1, 18| is jó. Kecskéket vágnak a hadfiaknak, s kezdik sütni nyárson, 7335 1, 18| keresztül.~ ~Korábbi táborozási hadgyakorlatokból jól ismerte a környéket, 7336 1, 12| Az eddig alkalmazott hadicselek mind nem sikerültek.~ ~Először 7337 2, 27| emberrel; ott van anglus egisz hadiflottával Duna-torkolatnál; onnan 7338 2, 30| összeütközött Richárddal, ki hadifőnökéhez sietett.~ ~- Hová oly futvást, 7339 2, 20| rábízott élelmiszert és a hadipénztárt szerencsésen megmentett.~ ~ 7340 1, 14| hogy mik ezek. Sorban és hadirendben felvonuló fegyveres férfiak, 7341 2, 29| cimborál, hogy azoknak szállít hadiszekeret meg tudósításokat. Igaz, 7342 2, 19| tovaszállítani, ágyúit, hadiszereit felvenni, s mikor a másik 7343 1, 8| egyiptomi, perzsa és méd hadiszerek, görbe, kés alakú kardok 7344 1, 15| máskor - volt ezúttal Richárd haditanyája. Abban foglalt el egy kis 7345 2, 49| sorsáról gondoskodni, beadta a haditengerészethez.~ ~Egy év múlva aztán kapott 7346 2, 20| lehetett, hogy főzik azok ki a haditervet; hogy mutogatják a térképeken, 7347 1, 16| pihen, még rendezi magát, új haditervét alkotja; a vesztes pedig 7348 2, 43| órakor összeüljön minden haditörvényszék. Reggeli három órakor minden 7349 2, 43| óra... Most ülnek össze a haditörvényszékek... Most olvassák fel a vádlott 7350 2, 43| öldöklés démona. Hogy még a haditörvényszéknek is szeme közé nevetett, 7351 2, 27| ítéletnapig.~ ~- Igen izs! A haditörvinszéki itéletnapig.~ ~Ádám úr mosolyra 7352 2, 20| hogy sokkal könnyebb ez a haditudomány, mint az ember képzelné.~ ~ 7353 2, 28| Boksa Gergőnek volt annyi haditudománya, hogy az egyetlen úri lakot 7354 1, 14| lángoló utca, omlott a Sisera hadja a kolostor előtti térre.~ ~ 7355 1, 5| emlékérmet, amit a napóleoni hadjáratok vitézei kaptak; bajusza 7356 2, 23| csapást intéz a magyar tábor hadközepe ellen.~ ~Tizenhat század 7357 2, 19| szótár szerint az ellenfél hadmozdulatait értik meg, és tudatják a 7358 1, 15| holnap eljövendőkről. - Hadműveleti terveket, mikben százan, 7359 1, 14| elmenjen a kedve az egész hadművelettől. Fritz és Mausmann odaugrottak 7360 1, 12| hajdúi, pandúrjai, pusztázó hadnagyai és csendbiztosai, állig, 7361 2, 20| segélyével egy egész ellenséges hadosztályt több óráig feltartóztatott, 7362 2, 49| az, meglátja ön az átvevő hadparancsnok elismervényéből. Önnek atyja 7363 1, 18| csónakon keresztül, ki a hadparancsnokokat a futókra figyelmeztesse.~ ~ 7364 2, 43| álljon! Sietve!~ ~Mikor a hadsegéd eltávozott, a hatalmas ember 7365 2, 43| nagy férfiú csöngetett.~ ~- Hadsegédem jöjjön be!~ ~A hívatott 7366 2, 22| tanulmányozta. Az ezredes kiküldte a hadsegédét az ordináncával, hogy vezessék 7367 1, 15| adott a másik szobában levő hadsegédnek, hogy azonnal sorakoztassa 7368 2, 33| terve akkor, midőn az orosz hadseregben oly mértékben kiütött a 7369 2, 19| hiányzott még a nemzeti hadseregből. Erejének tudata. Ezt meg 7370 2, 19| buzdítja, őrzi imádott hadseregét, néha tízezrével melléje 7371 2, 20| háborúnak. Most már körül van hadsereggel; most már toljak előre, 7372 2, 19| felejtsen senki, midőn a nemzeti hadseregről beszél, mi előtte és utána 7373 2, 23| öléből. Keresztültörnek küzdő hadsoraikon. Egymást fölkeresik. A harcosok 7374 1, 18| egy sem veszett oda.~ ~Már hadsorban álltak, mikor az üdvözlő 7375 2, 33| aztán a második és harmadik hadtest. Nyolcvanezer ember.~ ~És 7376 2, 23| A magyarok tartalék hadteste megérkezett, s beállt a 7377 2, 30| védműveket támadja meg.~ ~A többi hadtestek a Fehérvári- és a Bécsi-kapu 7378 2, 26| azzal a hírrel, hogy egész hadtestével együtt megérkezett, s otthagyta 7379 2, 21| Mikor nehány nap múlva a hadügyér megjelent az országgyűlésben, 7380 1, 14| főhadparancsnokhoz, Goldnert pedig a hadügyminiszterhez, hogy adják elő saját belátásuk 7381 1, 14| főhadparancsnoksághoz, vagy a hadügyminisztériumhoz, aki előadja az itteni állapotot, 7382 2, 34| rögtönzött fegyverekre a hadverő Jehova áldását.~ ~Erős vonást 7383 2, 19| alhadnagyok már tábornokok, hadvezérek. A tépett trikolór már a 7384 2, 19| meg, és tudatják a nemzeti hadvezérekkel. Ahol nagy a sietség, száz 7385 2, 36| Ahol az orosz cár minden hadvezérének meg kell állni.~ ~Ő pedig 7386 2, 21| nem volt katona, nem volt hadvezéri talentom, de bírt azzal 7387 2, 20| Csupán azt kell tenni a hadvezérnek, hogy kétszer annyi katonát 7388 1, 18| nyirkos hideg. Tudják azt a hadvezetők, hogy sok csatát elvesztett 7389 2, 27| sárkánytól.~ ~E félelem hadvezetővé tette; odabökdösött az ujjával 7390 2, 27| nem eshetik útjába semmi hadviselő félnek. Helyébe pedig ugyan 7391 2, 19| biztos helyéből az ellenfél hadzömét, másutt megelőzi legtitkoltabb 7392 2, 20| lába fenn levén már a kocsi hágcsóján, azt kérdezé tőle:~ ~- Te 7393 2, 31| Ödön.~ ~A vitéz tornász a hágcsón alulról kapaszkodik fölfelé, 7394 2, 30| fedett lépcsőből nyolcvanhat hágcsót kiszedtek. A várkerti köröndig 7395 1, 17| szekéren, s egymás után hágtak fel a halálos lépcsőn és " 7396 2, 28| bizonyos rabszolgaságot hagy maga után: a mindennap megborotválkozás 7397 2, 24| A HALDOKLÓ ELLENFÉL HAGYATÉKA~ ~Sötét volt már, midőn 7398 1, 2| ődöngnek, vezetve vagy magukra hagyatva - és ez mindig egyforma 7399 1, 12| helyisége, egyedül a zöldasztal hagyatván fel a vezérkapacitásoknak.~ ~ 7400 2, 47| megbetegedett a kisfia, hogy azt nem hagyhatja otthon. Testvérének pedig 7401 2, 24| kezétől esett el. De nem hagyhatta ott, mert az fogta a kezét, 7402 2, 39| szükség, hogy az én erőmből hagyjak rád valamit.~ ~A Gracchusok 7403 1, 4| a rendőrségnek; hát csak hagyják. Tout comme chez nous.~ ~ 7404 2, 39| kis gyermekemet van kire hagyjam; egy oly jó testvér mellett, 7405 2, 20| valami non putarem is érheti. Hagyjatok engem valahol a tartalék 7406 1, 5| Becsületes, jámbor ember az, hagyjátok szaladni.~ ~Jenő officiózus 7407 2, 21| magát:~ ~- Fiúk, hát el hagyjuk-e fogni az ágyúinkat?~ ~Nehány 7408 2, 35| nem hagytál engem; én nem hagylak téged. A rekeszed hátulján 7409 1, 15| burgonyával, répával, falai hagymakötegekkel voltak borítva.~ ~A pinceodú 7410 1, 15| ugyane kofa vezetése mellett, hagymával és burgonyával terhelt puttonyt 7411 1, 15| veszély s az abban fogamzott hagymázos vakmerőség. Ahogy azok a 7412 1, 1| ki miatt el kellett neki hagynia e házat, igyekezzék ön férjhez 7413 2, 34| közül? Ó, bizonyosan azt hagyod meg, mely áld, világít, 7414 2, 26| legboldogtalanabb közöttük, akit élve hagyok, hogy a többit felemlegesse! 7415 1, 11| pátosz, a humor, a bibliai hagyomány; a bor megoldja a nyelvet, 7416 1, 1| is egy adomára, melynek hagyománya szerint valami angol orvos, 7417 2, 24| Kötelességed ellenfeled hagyományát elfogadni.~ ~- Elfogadom - 7418 2, 48| asszonynak és leányának hagyományozta.~ ~Az öregúr sokáig élt. 7419 2, 35| köszönhetem; mert ha hátul nem hagysz, bizonyosan elveszek. Boldogult 7420 2, 22| ágyúszóra, s az ellenségnek hagytad a rád bízott gulyát! Káplárok! 7421 2, 35| meg akartak enni? Te nem hagytál engem; én nem hagylak téged. 7422 2, 46| hiszi ön, hogy tizenöt évig hagytuk volna Editet ön után várni? 7423 1, 18| Hiszen kettőt az előőrsön hagytunk.~ ~- Már itt vannak - szólal 7424 2, 43| Magyarország kormányzóságától.~ ~- Háh! - A beteg embernek ez egy 7425 2, 36| elcsípetni; nem akar ellensége hahotája között hátrakötött kézzel 7426 2, 28| kormánybiztos úr hangos hahotára fakadva kiálta fel:~ ~- 7427 2, 44| Önnek testvére levágott hajából egy fürtöt hagyott önnek. 7428 2, 27| hogyan, Zebulon? Minden hajad száláért két fogoly generalisnak 7429 2, 30| temetkeztek a puni szép hajadonok a Dagon temploma romjai 7430 2, 28| leirást is; aztán nekem van hajam szöszke, mint kender, tisztelendő 7431 2, 33| tetszett halni, aztán a hajamba tetszett kapni.~ ~- No, 7432 2, 47| mint annak a néhány szál hajának most.)~ ~"Megtette magát 7433 2, 33| megcibálta irgalmatlanul a hajánál fogva az egész tömpe alakot, 7434 1, 6| korallpiros ajkakkal; feltűzött hajat viselt, ez volt egész fejdísze; 7435 2, 20| csetepatéban is, mint ez a mostani hajcihő, mikor a Papszászt restoráltuk. 7436 2, 22| Ahhoz mindjárt beállhatsz hajcsárnak.~ ~Boksa Gergő e szóra megragadta 7437 2, 22| az sokszor! Tudják azt a hajcsárok, tudják azt a mészárosok; 7438 2, 20| nem vágta a kalamárist a hajcsárvezérhez. Most nem volna több tinta.~ ~ 7439 1, 7| szokatlan, bálias öltözetben és hajdíszítéssel. Rózsaszínű, kivágott ruhát 7440 1, 12| mindenünnen összegyűjtött hajdúi, pandúrjai, pusztázó hadnagyai 7441 1, 11| Aztán hallja, János (ez a hajdúnak szól, kit otthon csak tegeznek), 7442 2, 27| dorongosfánk-forgatás titkaiba a hajdúnét. Közbe pedig levesbe való 7443 1, 1| rakétájának végelpattanását; a hajdúsereg sietett a félig ürített 7444 2, 27| végére; utoljára beküldték a hajdút a vendég urak szobájába, 7445 1, 3| elejbe..."~ ~"Megdöngetetnim hajduval..."~ ~És minden mondásnál 7446 1, 4| semmi, csupán két sarkig érő hajfonadék királyi dísze.~ ~A hölgy 7447 1, 13| sálját, felcsapta zilált hajfonadékaira kalapját, megragadta Jenő 7448 1, 7| szólt Betti, Alfonsine hajfürtjeit kibontva, hogy éjre másként 7449 1, 8| Richárd, kihányt belőlük hajfürtöket, száraz virágokat, színes 7450 1, 4| egy tökéletes szépség, hajfürtökkel, minőket fodorított napsugarakhoz 7451 1, 11| jegygyűrűtlen. Nemes vad! Érdemes a hajhára.~ ~Megérkezett a többi úri 7452 1, 14| oldalról, s megindult a hajigálás, a népies projektilek mindenféle 7453 2, 27| felgyün lapos hajókkal, kikbül hajigálja bombát. Ha az nem elig, 7454 2, 30| az égről, s meteorokkal hajigálják egymás pajzsát; kiknek lábdobajától 7455 1, 15| az eszed, hogy ablakokat hajigálsz be, s így megszalajtasz 7456 2, 23| töltényük elfogyott, kövekkel hajigáltak az ellenségre. Ez a szederindás 7457 1, 14| sárral, kővel, krumplival hajigáltatni, és aztán a kard élét nem 7458 1, 14| Azok már mind be voltak hajigálva. Szerencsére belülről fatáblák 7459 1, 8| harci zászlók, buzogányos hajítódárdák, gitár alakú vértek; amazonsisakok, 7460 1, 8| mellette a középkor szakállas hajítókopjái, a cseh hajnalcsillag, a 7461 2, 24| anyjánál van. Ha még el nem hajította azt is.~ ~- A gyermek rongyos 7462 2, 28| megkenték Zebulon csizmáit hájjal: az még jobb. E toalett 7463 1, 8| neve: az üldözöttek iránti hajlam.~ ~Egészen meg volt magával 7464 1, 15| szeret.~ ~- Engedni kell hajlamának. Hadd érezze magát ott mentül 7465 2, 34| fel volt indulva, s régtől hajlandó az apoplexiára.~ ~Hanem 7466 2, 25| falvak füstje. A földboltozat hajlása eltakarja azt, s engedi, 7467 2, 21| villámló szemekkel, merész hajlású sasorral, kevély mosolygással 7468 1, 18| tér, ott nincs sem út, sem hajlék megpihenésre, sem egy falat 7469 1, 8| szakállas hajítókopjái, a cseh hajnalcsillag, a német páncéltörő, a szász 7470 2, 43| malasztját.~ ~És korán reggel a hajnali vonattal vissza akart utazni 7471 1, 15| Pál úr a másik őrszemmel hajnalodottig ott fog maradni, hogy a 7472 2, 25| felkelő nappal s annak kerek hajnaludvarával, szépségben, magasztosságban, 7473 2, 30| ostromsereg menekülési útját, a hajóhidat. Gyújtóhajókat s kövekkel 7474 1, 18| Vissza kell kerülniök a hajóhídig, hogy a túlsó partra átjöjjenek. 7475 1, 11| török hajókat maga oraval hajójának, miért felesig körösztöltete 7476 1, 11| ki sorba kifurta török hajókat maga oraval hajójának, miért 7477 2, 27| Duna-torkolatnál; onnan felgyün lapos hajókkal, kikbül hajigálja bombát. 7478 2, 40| hátra más, mint tisztelettel hajolni meg a magát feláldozott 7479 1, 2| Azzal a két úr oly közel hajolt egymáshoz, hogy suttogásának 7480 2, 38| Megtudtam, hogy egy hajószállítmány posztó megy alá a horvát 7481 2, 39| szikla van, amerre nem kell a hajót kormányozni.~ ~Én sorsommal 7482 1, 18| volt minden ebédjük. Mint a hajótörötteknél, kik egy tutajon menekülnek 7483 2, 35| villámdörgéseivel az üldözők hajráordítását, a futó paripák robogását. 7484 2, 35| személyleirásod hüségesen. Egy hajszál különbség nélkül; mert nem 7485 1, 3| találá azt, mikor meghallá.~ ~Hajszálait felborzolá homloka körül, 7486 2, 22| bennem találni, aki még a hajszálát is megőrzi! Tűzbe-vízbe 7487 2, 49| És most nincs hová hajtanom a fejemet, egyedül a te 7488 2, 28| szaladok, mint üldözött nyúl hajtásban, bujkálom pincében, hordóban, 7489 2, 27| viaszkosvászon fedelű szekér hajtat be Mindenváró úr nyitott 7490 2, 31| meggátolá, hogy azt ő maga hajthassa végre.~ ~De maradt végrendeletének 7491 2, 36| leszakad! Az egyik szél délnek hajtja, aztán a másik ül fel a 7492 2, 36| s kik most előre-hátra hajtják az avaron, mint szél az 7493 1, 12| A vén legények fejeiket hajtogaták. Tetszett nekik ez a parancsolat. 7494 2, 27| csendesen, azt a sok rétbe hajtogatott térképet, melyet kiterítvén 7495 2, 20| járt. A hadsereg számára hajtották a gulyát.~ ~Ödönnek úgy 7496 1, 18| Azok között, akik a nemes hajtóvadászatban legközelebb érték a kergetett 7497 1, 18| Ismerte azt a völgyet korábbi hajtóvadászatokból; egyik osztrák oligarcha 7498 1, 4| hanem egy helyben áll.~ ~- Hajts feléje!~ ~A szán nemsokára 7499 1, 5| beszélnek többet, akkor hajtsa meg magát; igyekezzék háttal 7500 2, 22| megragad.~ ~- Terremtete! Ne hajtsd már az ökröt!~ ~Boksa tökéletesen 7501 2, 20| ötvennél több tulkot ne hajtson magával, a többit hagyja 7502 2, 49| gyötrik.~ ~A magas, fehér hajú hölgy odalép hozzá, megfogja 7503 1, 18| országúton sokkal könnyebb volt a haladás; a tegnapi sárdagasztás 7504 1, 18| havasok, mintha minden órai haladásnál fenyegetőbb rémóriásokká 7505 2, 36| miken gyorsítani lehetett a haladást. A lovakat is jobban lehetett 7506 2, 32| szemlélődhetni, mert jó haladékba került, míg az intézet tulajdonosnéját 7507 2, 20| irányba vezetni. A dolog haladékot nem tűr. Én még az éjjel 7508 1, 15| az éj. Csak tapogatózva haladhatott, mint a vak.~ ~Minden ajtót 7509 1, 4| rólunk. Most már nyugodtan haladhatunk odább. Ott kozák őrtanya 7510 2, 31| mintha csak fogadásból haladna fel egy egyiptomi piramid 7511 1, 18| tűz világánál lovas alakok haladnak keresztül.~ ~- Nyomunkban 7512 1, 18| lakoma mellett el kellett haladniok, senki se vehette nekik 7513 1, 12| sereg egyszerre. Amaz volt a haladó, emez a maradi párt jelvénye, 7514 1, 17| talált elég erős szavakat hálája kifejezésére.~ ~- Tehát 7515 1, 4| kulacstermetű, kígyóderekú halak; míg az üvegfalak oldalaihoz 7516 1, 4| vágtak a jégben, miken át a halakat ki szokták kanyarítani. 7517 2, 23| imádkozás az, mely útjában áll a halálangyal pallosának, s mikor az ércen, 7518 2, 36| titokban főzi a minden élő halálára összeesküdött terveit.~ ~ 7519 2, 43| álland be, más tényezőkkel. A halálbüntetés megszűnik, s csak fogságot 7520 2, 38| tettet, egy lépést sem, mely halálbűnt képezett e pillanatban; 7521 1, 16| futamodásnyi tér, egyórai halálcsend támad.~ ~A hosszú utcán 7522 2, 44| őtet!~ ~A lelkébe kapott haláldöfés után a leány fájdalomteljesen 7523 1, 1| orvosok megmondták, hogy a halálé vagyok. Egyetlen csók, amit 7524 2, 20| szöktek ide, az ebingük! Halálfej van a kalapjuk mellett; 7525 2, 21| emelkedett ki a rejtett csapat. A halálfej-légió volt az. Vezére, a hórihorgas 7526 2, 28| közt fel a bércnek egy nagy halálfejet vitt."~ ~Már ennél borzasztóbb 7527 2, 28| eléje.~ ~Nem a farkas a halálfejjel, hanem egy ember a saját 7528 1, 17| vetekedtek. Boldogság és halálfélelem, menyasszonyágy és koporsó 7529 2, 32| együtt! A tífuszos kórház halálgőze nem éri azt utol.~ ~Az a 7530 2, 26| pillanatban. Nem Palvicz Ottó halálhírére ájult el, hanem azon ijedelemre, 7531 2, 25| fertőzetlenül, míg a másik egy halálhírre, e szó kimondására megkapja 7532 2, 41| Vissza rá a válasz:~ ~"Halálítélet."~ ~"Ki?"~ ~"Baradlay."~ ~" 7533 1, 16| nem akarnak honn lenni.~ ~Halálkeserűség állja el idegeit. Most már 7534 1, 11| elsők között volt, kik Ödönt hálálkodásaikkal üdvözlék. Poligonális arcának 7535 2, 32| találta a járandóságot, s hálálkodni akart. Richárd bevágta az 7536 1, 5| áldja meg, öregem.~ ~A pap hálálkodott volna még egy kicsit, de 7537 1, 1| verítéket homlokomon nem a halálküzdelem izzasztja, hanem a rettegés, 7538 2, 45| előtte mindenki.~ ~Ez a halálmadár.~ ~Tántorogva, féltébolyultan 7539 2, 31| Én pedig biztosítom halálodat, ha közelebb jössz. Alattam 7540 2, 39| akaratod!"~ ~És bocsáss meg halálomért mindenkinek.~ ~Bocsáss meg 7541 1, 14| márványpadlaton heverni, görcsös halálrángások között; látta kedvesét kétségbeesett 7542 1, 15| Istenem -, igen sok életről, halálról van szó! Ha tudja, hol ez 7543 2, 30| míg az meghal, négyezer halálseb kell annak, s annyiszor 7544 2, 21| nem panaszkodott; akik halálsebben elestek, társaik puskáikra 7545 1, 16| előtt küzdött; amelytől halálsebét kapta, amely ifjú életét 7546 1, 16| másik zászló; ugyanaz a halálszínű zászló, amely ellen ő egy 7547 2, 23| eszme győzelme. Két óriás haláltusája volt az, melynek minden 7548 2, 25| kapott, mindennap üthet haláluk órája... Harmadik fiam egy 7549 2, 29| testeiken viseltek eddig, miket halálveszedelem volt rejtegetni; most egyszerre 7550 1, 4| a legijesztőbbike minden halálvésznek. Küzdelem a sokaság ellen, 7551 1, 14| szűz alakok között, kik a halálvonagló apáca körül térdepeltek, 7552 2, 30| az; nem takarja az be a halandók fejeit, ártót, ártatlant - 7553 2, 23| sebet ütve rajta egész a halántékáig.~ ~Amint a két hős vezér 7554 2, 34| erei fel voltak dagadva halántékain; arcán túlvilági megdicsőülés 7555 2, 43| beteg ember két tenyerét halántékaira nyomta. Valami ki akart 7556 2, 43| diadémot, s kalapácsokkal üti halántékait; ki forró pokollégbe mártja 7557 1, 18| vizével. Annak egy része halastónak van elrekesztve, más része 7558 1, 6| különb épouseur kerül a halászatba, akkor te leszesz a pesce 7559 2, 30| Vízi-kaput kivéve; az szabad. A Halászbástyán vadászárkokat húztak a katonák 7560 2, 36| védencével; a halász paprikás halászlét készített számukra; Boksa 7561 1, 4| Már nem tudta reggelig halasztani?~ ~Ödön azonban szótlanul 7562 1, 9| szemei e sorok után egy hálatelt, ihlett pillanatot vetének 7563 2, 33| Belizár háromszor meggyűlöli hálátlan hazáját, s midőn ellenség 7564 2, 33| mindenkor saját szobájában hálatta; mert az bizony megszökött 7565 1, 9| hogy a leány arca annál halaványabbra változik, mentül tovább 7566 2, 23| szívet, a kapott sebre nem halaványadik el az arc. Észre sem szabad 7567 1, 2| ugyanakkor meztelenül, reszketve, halaványan áll a csillagok határán, 7568 2, 37| az élet egy mindennapos haldoklás volt.~ ~Ödön, mint föltevé 7569 2, 25| kísérteties hangokon. Talán haldoklik is valaki közöttük.~ ~Baradlayné 7570 2, 24| haldokló küzdelmét nézni; egy haldoklóét, ki az ő kezétől esett el. 7571 2, 25| volt.~ ~Szent, akihez a haldoklók imádkoznak, akiről a felgyógyulók 7572 1, 1| meg fog ölni. És én itt haldoklom az ön oldala mellett már 7573 1, 13| mártírját, kit társai véresen, haldoklón vállaikra vettek, s úgy 7574 1, 15| beszéltek előtte, amiktől lelke haldokolt!~ ~Játszania kellett azt 7575 1, 14| A terem közepén feküdt haldokolva egy apáca. Régóta idegbajban 7576 2, 22| kérte ki, hogy ő az udvaron hálhasson lovával együtt; mert hiába, 7577 2, 33| Ephialtész pedig vezette a "halhatatlan sereget" a Thermopülain 7578 2, 35| égbe: a hit saját lelkének halhatatlanságában, a túlvilági igazságtételben, 7579 1, 13| emberek bukását, kik egy halhatatlansággal emelkedtek ki az eddigi 7580 1, 6| elfoglalhatjátok azt a helyet, melyet halhatlan atyátok minden viharban 7581 2, 34| hazámnak nem nevezhetek többé! Haljak meg ott, ahol ezen te zászlódat 7582 2, 24| kenyeret tud keresni, meg ne haljon éhen.~ ~- Én fel fogom őt 7583 1, 2| Hej, ha a boldogult hallaná, hogy most őfölötte egy 7584 2, 37| zörget-e valaki a kapun? Nem hallanak-e fegyvercsörgést odakívül?~ ~ 7585 2, 29| már célhoz ért, azt kell hallania, hogy éppen olyan messze 7586 2, 25| alvilági kínhangokat, amiknek hallásától egy arkangyalnak is össze 7587 2, 41| amelyen a kopogtatás át ne hallassék.~ ~Mikor aztán egyet kopogtak 7588 2, 37| poklot szenvedünk, s nem hallasz bennünket Istent átkozni 7589 1, 15| zsibbasztó szavakat Edit hallatára; hogy ez az asszonyi lélek 7590 2, 25| parányi cseresnyeajk; s hallatja azt a hangot, amin még a 7591 2, 22| s kurta, rekedt bőgést hallatott, mint a bika. Azután elkezdett 7592 1, 5| megálljon. Amit beszélnek hozzá, hallgassa meg, a száját jól befogja; 7593 2, 44| oktatásokat, hanem hogy hallgasson rám.~ ~Azzal kivett egy 7594 1, 2| kérdésre, s azt mondá:~ ~- Hallgassuk a főtisztelendő urat, szépen 7595 1, 11| megoldja a nyelvet, s a hallgatagoknak ékesen szólást inspirál; 7596 2, 27| szólás sorja.~ ~Szalmás hallgatása jelenthette azt, hogy "kerülj 7597 1, 15| hallottál meg minket.~ ~- Hallgatlak, anyám. Minden szavadat 7598 1, 10| szól fiával, mintha most is hallgatná a falon keresztül egy kérlelhetetlen 7599 2, 25| nekem beszélnek... Ha ajkaik hallgatnának, nyitott sebeik fognának 7600 1, 15| még azután végig kellett hallgatnia, mit suttog ez a három asszony 7601 2, 25| őket ide... Meg kell őket hallgatnom, mert nekem beszélnek... 7602 1, 3| hogy még az is megszánhatta hallgatói közül, akinek azon meg nem 7603 1, 11| útféli élceivel a borban főtt hallgatókat. Tetszett az mindenkinek 7604 1, 13| tekingetnek félve az ablakokra, és hallgatóznak az utcára, és beszélnek 7605 2, 22| egy mezei tanya fekszik.~ ~Hallgatózott. Egy-egy megrázott kolomp 7606 1, 9| ismeretlen arc közül egyet, és hallgatózva ismerős lépések, ismerős 7607 1, 10| akarsz lenni, és ki sem hallgatsz.~ ~- Vádlott vagyok, anyám, 7608 2, 38| midőn testvére szónoklatát hallgatták együtt. Az ő vállára tevé 7609 1, 2| üldözöttnek?~ ~- Nem!~ ~- Hallgattál-e a kétségbeesők könyörgéseire? ~ ~- 7610 1, 12| villogása, mégsem jönnek; hallhatják idebenn jól a kardcsattogást, 7611 1, 15| midőn egyedül maradtak, alig hallható suttogással.~ ~- Jerikó = 7612 1, 17| dolgod.~ ~Alfonsine alig hallhatólag bírt annyit rebegni, hogy " 7613 1, 18| láthatták a zászlókat, messziről hallhatták a zenét.~ ~Richárd és társai 7614 2, 25| Nem látszik abból, nem hallik abból ide semmi; a láthatár 7615 1, 15| tekingetett széjjel: nem hallják-e meg a falak, a képek, a 7616 1, 15| Beszéljünk komolyan. ~ ~- Halljam.~ ~- Vidd el utolsó kártyámat 7617 1, 4| arra, hogy mit beszélünk, halljon valami mást.~ ~- Eszerint 7618 2, 33| alakot, hogy az se látó, se halló nem volt ijedtében; hanem 7619 1, 18| vitézzel.~ ~- Trombitaszót hallok a hátunk mögött - monda 7620 2, 37| kérdezősködve mindenkitől, nem hallottak-e valami neszt. Nem zörget-e 7621 1, 13| Hát odafenn a teremben nem hallották-e ezt a közeledő rivalgást? 7622 1, 1| kisasztalhoz, és leírta az eddig hallottakat.~ ~Mikor készen volt vele, 7623 1, 10| teljes lehetetlenség marad a hallottakban való kételkedés.~ ~- Hogy 7624 1, 2| elégedve a látottakkal és hallottakkal. A gyászkíséret megtért 7625 1, 2| gyülekezet háta borsózott a hallottaktól.~ ~"...Ó, uram - folytatá 7626 1, 15| hazajöttek. Csak te nem hallottál meg minket.~ ~- Hallgatlak, 7627 1, 13| az ajtó elé van téve.~ ~- Hallotthordozó?~ ~- No igen. Ambulance. 7628 2, 36| része e holdkóros látások hallucinációiból meg ne lepett volna.~ ~Még 7629 2, 36| kétségbeesett jajgatását hallva hurcoltassam el magamat, 7630 2, 23| ötvenhat század lovast.~ ~A halmokat, mik a csatatéren uralkodnak, 7631 2, 23| láthatáron fölemelkedik a hold, a halmokon mind a háromszínű zászlókat 7632 2, 23| őket.~ ~A Rákos mögötti halmon a győztes éljenkiáltása 7633 2, 42| meg. Azt, kit csókjaival halmozott el egykor; ki őt legjobban 7634 2, 38| terhét mind egynek a vállaira halmozta össze valaki, hogy annál 7635 1, 10| És mindketten csókokkal halmozták el a legszeretőbb anya keblét, 7636 2, 24| neked. Időm rövid. Meg kell halnom. Titkomat nem bízhatom másra, 7637 2, 30| tart az, mint a könnyen haló hősök eposza; hanem négy 7638 1, 8| ilyen karddal egy házban nem hálok.~ ~Richárd elmosolyodott.~ ~- 7639 2, 37| kísértő alakkal, amint fehér hálóköntösét összevonva keblén, tornácról 7640 2, 32| az Országház utcán, néhol halommal, mint a résnél, hol legdühösebb, 7641 1, 15| derengett. Ott vannak nénjeinek hálószobái, mikben az éji lámpa világít.~ ~- 7642 1, 7| vetkőzteté magát Alfonsine. Külön hálószobája volt anyjáétul.~ ~A komornáját 7643 1, 5| kijárással, egy nappali s egy hálószobával; azzal szembe a folyosón 7644 2, 44| fájás? Ami nekem mindennapi hálótársam. A véres kísértet feje vánkosomon. 7645 2, 46| menyasszonya. A vőlegény halottaiból támadt fel. Itt van ok rendkívüli 7646 2, 29| mikor a sírok felvetik halottaikat, mikor minden rög megelevenül, 7647 2, 24| végtiszteleténél. Az ellenfél halottait is mi temettetjük el.~ ~- 7648 2, 32| omolva hevernek szerteszét a halottak. Magyar, német, olasz, horvát. 7649 2, 30| belülről a várbelieket. A halottakat egy bástyaboltozatba rakják 7650 1, 13| felzendül a Rákóczi-induló halottfeltámasztó zenéje, s e szent hangok 7651 1, 13| én feküdjem bele abba a halotthordágyba?~ ~- No igen, az egészen 7652 2, 43| volt. Mint a sírásónak a halotthordó. Tudta, hogy most ébren 7653 1, 13| a szomszéd kocsmában két halotthordozó; a hordágy az ajtó elé van 7654 1, 15| ezt a kocsiajtót, s ahány halottja van e napnak, annak a kísértő 7655 1, 2| kísérni felekezetünk minden halottját, gazdagot, szegényt egyaránt. 7656 2, 33| pusztulás. Kétezer-száznyolc halottjuk volt, mielőtt egy ütközetük 7657 1, 13| munkások viselnek; arca halovány, mint a kréta.~ ~Egyszerre 7658 1, 17| sorsodban, akár élsz, akár halsz, osztozom!~ ~Jenőt e pillanat 7659 2, 20| megeshetik, hogy a gyepen hálunk.~ ~Mindezek pedig nem olyan 7660 1, 17| és szeme égését jótékony halványító szerekkel eltitkolja, úgy 7661 2, 43| világ... A pirkadó hajnal, a halványodó csillagok... Még egyszer, 7662 2, 34| körös-körül, a szérű belseje felé halványpiros, a külső oldala gyengén 7663 1, 18| láthatár keleti oldalán halványsárga vonal kezdte el különválasztani 7664 2, 20| hogy a lógós lónak még a hámon kívül nyereg is volt kötve 7665 2, 33| Alulról fölhangzó kallók és hámorpörölyök ütése hirdeti, hogy az indusztria 7666 1, 2| meg őt ottan, ahol sár és hamu minden arany, melyből korona 7667 1, 15| abban? Ki tudja, hátha a hamuból is föltámadnának?~ ~Odakönyökölt 7668 1, 14| szabályszerűleg kezdenek homokot, hamut, iszapot hordani a lobogó 7669 1, 2| a te szolgáid egyikének hamva márványüregéhez, míg lelke 7670 2, 49| nap vettem fel Jenő fiam hamvait a kerepesi temetőből, s 7671 1, 4| az egész táj egyszerre hamvasszürke lesz.~ ~Leonin kitekint 7672 1, 11| jácintokkal ékítve, a szemérem hamvával gyöngéd arcán, az érzelem 7673 1, 4| övébe dugta pisztolyait és handzsárját, hanem arcán inkább a csata 7674 1, 8| díszkardokkal s aranyveretes handzsárokkal vegyest.~ ~- Ugyebár, hogy 7675 1, 9| őket rólam pisztollyal, handzsárral; négyet leölt; neki köszönhetem, 7676 2, 36| tér volt az, rekettye- és hangafabokrokkal bekerítve.~ ~A tér közepén 7677 2, 37| nyakába. Az ő büszke lelkének hangjai voltak ezek.~ ~Jenő nem 7678 1, 15| őrmesterhez választékos úri hanglejtéssel szólva hozzá:~ ~- Őrmester 7679 2, 25| csöndében oly kísérteties hangokon. Talán haldoklik is valaki 7680 2, 27| tárgyhoz mért komolyságra hangolni.~ ~- Gyere, öreg, gyújtsunk 7681 2, 24| kezét, s mély érzelemre hangolt szóval mondá neki:~ ~Bajtárs, 7682 2, 28| amidőn a kormánybiztos úr hangos hahotára fakadva kiálta 7683 1, 13| következik.~ ~Minden eddiginél hangosabb riadal. Erősebb a harckiáltásnál, 7684 2, 25| fákon túl a kasza fenése hangozik; ott már kaszálnak is.~ ~ 7685 2, 31| uram! Én is itt vagyok!~ ~A hangról Mausmannra ismer Ödön.~ ~ 7686 2, 28| csak rosszul intonáltam hangsúlyt; kérdeztem, hogy kergette 7687 2, 30| kellene tudni, hogy milyen hangulat van a várőrség közt.~ ~- 7688 2, 30| Hát az olasz katonák hangulatát hogyan tanulta ki, polgártárs?~ ~- 7689 2, 30| akkordja mennydörgés. Isteni hangverseny, mely átkiált a szomszéd 7690 2, 23| hogy az egész, mint egy hangyaboly, zsibong előre-hátra, osztrák 7691 2, 31| főhaditanyáról látni, mint hömpölyög hangyabolyként a 34-ik honvédzászlóalj 7692 1, 17| kebele, szavai még fülében hangzanak, mosolya még szemei előtt 7693 2, 36| keresztül. - Mintha egy ágyúszó hangzanék a távolból.~ ~És ismét másik - 7694 1, 6| Plankenhorst név elég jó hangzású volt, csak az hiányzott 7695 1, 11| éljenkiáltásban.~ ~A lelkesült hangzavarban senki sem is hallhatá, mit 7696 1, 13| az ezerajkú szörny: nem hangzik-e egy Plankenhorst is?~ ~Tudta 7697 2, 23| kard éle. Talán egy örökké hangzó imádkozás az, mely útjában 7698 1, 14| ismerni kell a publikumot. Ide Hans Sachs kell, nem Schiller. 7699 1, 17| s végül körülrakja zöld hanttal, s még szomorúfűzfát is 7700 2, 20| egy harmadik meg ki tudná hányadik, s ablakrengető dobveréssel 7701 1, 18| füstölgött a párázattól. Hányadszor száradt meg már rajtuk az 7702 1, 14| kapitányt azért a lágyságért, hanyagságért, amit ez ideig tanúsított. 7703 1, 11| Mar magam se nem tudok. Hanyan vattok odahaza, mikor együtt 7704 2, 32| olcsóbban nem lehet. Aztán hányat itten felejtenek. Megszöknek 7705 2, 23| tavaszi égen éppen akkor hanyatlott alá a nap, s a budai kék 7706 1, 11| kínszenvedés, amin ez a pap hanyatt-homlok keresztülesett, az ő fejében 7707 2, 25| Körössziget nyárfái most hányják virágaikat; szép májusi 7708 1, 9| vándorlok; kergetnek. De bárhova hányjon is el a sors, e pont körül 7709 2, 22| bakugrásokat tenni, s a fejét hányni-vetni, mire a többiek is mind 7710 2, 30| tűzörvényben az aranyhabot hányó érctó néhány pillanatra 7711 1, 4| parancsolá Leonin.~ ~- Hányra?~ ~- Háromra.~ ~- Ki a harmadik? - 7712 2, 30| előtti mozsarak bombákat hánytak közéjük; a palánkokból folytonos 7713 2, 31| tiszteljük az észt azért, ha hánytorgatjuk is nyers bátorságunkat. 7714 2, 36| előtt, vadkacsák, lilék hápogása vegyült a békamilliárdok 7715 1, 14| urakat.~ ~Az őrnagy most már haragba kezdett jönni.~ ~- De kapitány 7716 2, 31| szól indulatosan Richárd, s haragjában még jobban odaöleli testvérét.~ ~ 7717 2, 30| kitalálták a tudósok, hogy az ég haragját, a villámot, hogyan lehet 7718 1, 3| körül, amivel exorbitáns haragnak és méltatlankodásnak kellene 7719 2, 30| És a horvátok?~ ~- Haragosak.~ ~- És az olaszok?~ ~- 7720 1, 11| Irtem, nem irtem! - haragoskodék Zebulon. - De bizony megirted, 7721 2, 38| bizonyítá, hogy ő az igazi. Így haragra gerjedni csak az képes, 7722 2, 28| rajtunk. Hat, ugye, nem haragszunk egymásra, Szalmás? No, isten 7723 2, 31| ismételni.~ ~- Ah! S te oly haragtartó volnál, hogy még emlékeznél 7724 2, 30| arcuk a szégyentül, szívük a haragtul. A haditanácsban is ily 7725 1, 5| No, jól van, öreg. Ne haragudjál! Megyek veled, ahova akarod. 7726 1, 3| nap Nemesdombra temetisre. Haragutam, parancsoltam; megmondtam 7727 1, 15| elégtétele, hogy rettenetes haragvó kapitányát a düh forró lázából 7728 2, 36| orgyilkosokból összevert világkerülő harám, mely titokban főzi a minden 7729 2, 36| bűzű zizon, a maszlagos haramag, a fenyegető fekete zászpa, 7730 2, 19| Az egyházak odaadták harangjaikat ágyúércnek.~ ~Egyetlen vezér 7731 1, 15| puttonnyal.~ ~Kétórát vertek a harangok a város tornyaiban, mikor 7732 2, 27| Ahova bemegyek, meghuznak harangot, is fehírbe öltöztetett 7733 2, 33| haltak meg ma kolerában. Harangozni nem volt szabad halottra, 7734 2, 36| csikasz éhvonítása. - És semmi harangszó. - Nagyon távol kell lenni 7735 2, 43| korán indul.~ ~Az ötórai harangszót ott hallotta.~ ~Ez a lélekharang 7736 2, 23| soha, most is meghozzák kék harangvirágaikat, mintha ők akarnák pótolni 7737 1, 8| legnehézkesebbet, s azt harántékosan megtámasztá, szájával a 7738 2, 30| kell annak, s annyiszor harap vissza.~ ~Négy nap, négy 7739 2, 22| vert seregnek nincs egy harapás kenyere; hogy a gyalogságnak 7740 1, 9| megóv vízbefúlástól, vad harapástól, golyó sebétől, rossz szem 7741 2, 43| újra felemeli a fejét, újra harapni fog. Megbosszulni azt a 7742 2, 30| fogta karjait, mint két harapófogó.~ ~- Tetszik-e már rám ismerni? - 7743 1, 18| körülöttük, recsegve, süstörögve harapózott odább.~ ~Volt már világítás! 7744 2, 33| éhomra. Csak azon módon harapta a kozák az uborkát, ahogy 7745 1, 4| érte ellenfelét, ott vágva, harapva, ragadva - késsel, foggal, 7746 2, 36| volt, szederindás, máholás haraszt. ~ ~Reggeltájon egy folyam 7747 2, Veg| Isten! - Zöld füvet ád a harcáztatta földnek, fehér bárányt a 7748 2, 46| elhallgattatni. Belefogott a harcba. Küzdött.~ ~- Én nem kívánok 7749 2, 34| Magyarországra.~ ~Pihent, rendezett, harcedzett hadsereg.~ ~Kétségbe kellett 7750 2, 30| parterre, amott a színpad. Egy harcjáték, melyben igazi vér foly, 7751 1, 11| vendégség egyik jellemző harcjátéka: az áldomástorna.~ ~"Toast-turnier"- 7752 2, 31| oroszlánrekeszek mintájára, amikbe harcjátékok alkalmával összeeresztették 7753 2, 30| már az ablakokbul nézték a harcjátékot. Hitték, hogy a golyó nem 7754 1, 4| egy másik férfi vesződik harcképtelenül, azt igyekezik megrohanni, 7755 1, 13| hangosabb riadal. Erősebb a harckiáltásnál, örvendetesebb a diadal 7756 2, 20| kiegészítése. Odakinn a politikai harcmezőn szikla, odahaza vaj: az 7757 1, 17| estéjén aztán vége volt a harcnak.~ ~A védők zöme megadta 7758 2, 23| harcolnak, csak azért, hogy harcoljanak; akik nem hallgatnak sem 7759 2, 31| Az ellenfél legvitézebb harcosai voltak azok, a Vilmos-ezred 7760 2, 23| hadsoraikon. Egymást fölkeresik. A harcosok utat nyitnak nekik a találkozásra.~ ~ 7761 2, 21| mindig jókedvűek, mindig harcra készek. Nem félnek még az 7762 2, 19| zengett egyébről, mint e szent harcról; ez hangzott alá onnan a 7763 2, 38| vagy a megrohant ellenség harcsora ellen vezették csapataikat; 7764 2, 26| hallhatott eleget a magyarországi harctérről, ami elrontsa a kedvét a 7765 1, 15| elmenekült, más része a harcvonalak előtt áll; benn csak azok 7766 1, 15| sötét van; a zápor segít a harcvonalból eltűnnöm. Nem jó volna-e 7767 2, 23| történt.~ ~Mindenütt az egész harcvonalon sebes rohamra fútták meg 7768 1, 18| ahol volt minden: víz és haricskaliszt.~ ~A huszárok lenyergeltek, 7769 1, 18| haricskát őrölt.~ ~Eldorádó ez! Haricskapuliszka lesz itt minden ember számára! 7770 1, 18| patakmalomhoz jutottak; az éppen haricskát őrölt.~ ~Eldorádó ez! Haricskapuliszka 7771 2, 20| lövöldözést hallotta, egy szál harisnyában, a csizma a kezében; hátra 7772 1, 11| Jaj!~ ~- Pardon!~ ~("Mar harmacor lépi meg tyukszememet ez 7773 2, 27| amennyire szükség van. Még harmadévi búza is van a magtárban, 7774 2, 32| a bölcsőben ringatja egy harmadfél éves gyerek, kinek ezzel 7775 2, 20| konyhán süt-főz, a másik a harmadikat öltözteti, a negyedik az 7776 1, 1| második fiam, Richárd, a harmadikban a legifjabb, Jenő. Akkor 7777 2, 47| tehetik rá a kezüket; a harmadikét ki kell bocsátani; hanem 7778 1, 6| feltolakodott a két bajusz közé harmadiknak.~ ~Veszedelmes volt azt 7779 1, 3| a főtisztelendő úrra, a harmadiknál a várnagyra, s mindannyinak 7780 2, 44| nagy boldogságukban arról a harmadikról.~ ~Hát az áldozat nem vonaglik?~ ~- 7781 2, 30| Harmadnapra reggel, szép, harmatos napfeljövetelnél, egyszerre 7782 2, 32| lóg a gyalázatos rongy.~ ~Hármával összezsúfolva egy vacokba, 7783 2, 36| nem szorít, aligha ebek harmincadjára nem jutok. Képzelje csak, 7784 2, 36| behozza őket. Minden sátoralja harmincezer harcost számlál."~ ~És mindezt 7785 2, 27| kétszázharminchatezer- kilencszáz emberünk; harmincháromezer lovas, nyolcszázötven ágyúval; 7786 1, 5| tart a világhoz, nem több harminchat esztendősnél, s ha hinni 7787 2, 31| kapuja.~ ~A cserjék közt alig harminclépésnyi távolban látták meg egymást.~ ~- 7788 1, 4| vizsgálni a színtért.~ ~Egy harmincölnyi átmérőjű, boltozatos üreg 7789 2, 48| Hiszen ez pompás ebéd volt! Harmincöt krajcárbul! Ilyet nem mindennap 7790 1, 2| nem ült hiába.~ ~A második harmónia után következett a nagytiszteletű 7791 1, 2| az énekkarnak egészen új harmóniákat betaníthasson.~ ~Én sok 7792 1, 15| út van még odáig mind a hármunkra nézve!~ ~- Induljunk neki, 7793 2, 27| búza is van a magtárban, s háromévi gyapjú hever a padlásokon. 7794 1, 12| liberálisnak lenni, kinek van haromezer holdja idelenn Alföldben; 7795 2, 33| vissza: "A cár mindenható."~ ~Háromezer-hatszáz lábnyi magasban a tenger 7796 2, 24| daganat van a fejeden, azon háromhüvelyknyi solutio continuitatis a 7797 1, 9| vagyok választva, mindegy: háromlábnyi fal vagy harminc mérföldnyi 7798 1, 13| szörnyethal. Olyan ember, aki háromnak a perifériáját foglalja 7799 1, 4| Leonin.~ ~- Hányra?~ ~- Háromra.~ ~- Ki a harmadik? - kérdé 7800 1, 14| Teringettét, én három nap óta háromszázad magammal folyvást csendesítem, 7801 2, 30| ott állt a kapukban, és háromszáztizenhat dördülést számlált meg a 7802 1, 7| cselédségnek szól; azt megrántotta háromszor-négyszer erélyesen, azután várt sokáig - 7803 2, 47| hogy ott is megtörtént a háromszori kihirdetés.~ ~De meg elbocsátó 7804 2, 32| legszánandóbbját fosztva meg, ki háromszorosan részvétet igényel, mint 7805 2, 29| csillagokig ható zengés harsogja az egyik saroktól a másikig: " 7806 2, 29| arkangyal trombitája azt fogja harsogni: "feltámadás!"; mikor az 7807 1, 13| maga pompája. Korán reggel harsonaszóval járnak az utcákon lovasok, 7808 2, 39| őszi hónapjainak hírlapi hasábjain.~ ~Sorok, miknek olvasása 7809 2, 27| kalácsot sütnek. A pattogó hasábok közül emelkedik ki a sokhorgú 7810 1, 6| három emberrel beszél, a hasától nem látja a lábát, s óralánca 7811 2, 27| ott heverő Calepinusbul hasított ki recenter, s aztán az 7812 1, 4| elvitte őket odább, körmeik hasították a jeget, szántották odább 7813 2, 31| kapaszkodik fölfelé, társainak hasmánt fordulva, s eléje kap Ödönnek. 7814 1, 4| bőrbekecse összevissza hasogatva. A farkas ott nyúlt el a 7815 1, 2| poézisnek, megragadó képekkel és hasonlatokkal s könnyekre indító trópusokkal, 7816 1, 1| Úgy hiszem, ez legjobban hasonlíthatna hozzám.~ ~Azután félretolta 7817 2, 30| szép ifjú hölgy arcához hasonlított mosolygó panorámán harminckét 7818 1, 13| kalap mellett, s maga is hasonlítson hozzájuk.~ ~Azt is egészen 7819 1, 17| És neki nincs-e bátorsága hasonlóan érezni, hasonlót mondani?~ ~ 7820 2, 22| támadt valami bűz, aminek hasonlóját a pokol minden parfümériája 7821 2, 30| fejlődtek ki. Legjobb barátok hasonlottak meg egymással. Elnevezték 7822 2, 22| szokás becsületes embernek, s hasra feküdt, és pipázott. Nagy 7823 1, 18| letöredezve, patkóik lemaradozva; hasuk nincs már, a nyeregszorítónak 7824 2, 35| legerősebb indok. Hátha még használhat hazájának?~ ~Megjelentek 7825 1, 4| s elszakadt korcsolyáját használhatóvá tenni igyekezett. Handzsárja 7826 2, 29| mindenkitől. Az oroszlán nem használja a körmeit vakarózásra, mint 7827 2, 23| állnak, most csak a szuronyt használják még, az is eltompul, a fegyver 7828 2, 32| összezsúfolva egy vacokba, melyet használnak addig, míg egészen össze 7829 1, 2| fegyvertelenül áll előtted: »Mire használtad a hatalmat, amit kezedbe 7830 2, 48| is. Biz azt pohárszéknek használták. Nekik kettőjüknek egy szék 7831 1, 18| koronkint rétöntözésre is használtatik.~ ~Richárd úgy okoskodott, 7832 2, 38| Ugyanazon barna posztót használtuk honvédeink atillájához is.~ ~ 7833 2, 27| transzfigurációra vár. Valami hasznavehetetlen fickó a konyhaajtóban nagy 7834 2, 49| kézbesítem önnek. Fordítsa hasznos célra!~ ~Baradlay Richárd~ ~- 7835 2, 48| lélek, csak éhes lélek.~ ~Ha hasznot nem várna belőle, nem tenne 7836 2, 33| nem tetszette, nem tette haszonbul, hanem meggyőződésbül. Szép 7837 1, 14| használva; hanem biz az haszontalan fáradság volt, mert azalatt 7838 2, 23| hőskölteménye állt megtestesülve.~ ~Hat-hétezer lovag egymással összekeveredve, 7839 2, 21| tolta előre az üldözöttek hátába röppentyűtelepét, s nem 7840 1, 18| előled.~ ~- Az gyávaság. A hátadat látom!~ ~- Majd lesz még 7841 2, 27| egymillió forintot. Arra nekem hatalmam van. Kasszánál kifizetik. 7842 1, 3| oroszlánrésze neki jutott.~ ~- Hatalmasan megvigasztaltad a nagyságos 7843 1, 2| végtelen irgalmad a föld hatalmasát, midőn dicsőségéből levetkőzve 7844 1, 2| És ha kérdezed a föld hatalmasától, ki fegyvertelenül áll előtted: » 7845 1, 17| családra?~ ~Tudva van-e a hatalmasok előtt, hogy ők minő kiváló 7846 1, 1| segíts meg engem, véghetetlen hatalmasságú Isten!...~ ~Egy emberen 7847 2, 43| aki kínpadra feszíti a hatalmast; homloka körül csavarja 7848 1, 2| előtted: »Mire használtad a hatalmat, amit kezedbe adtam? Boldogítottad-e 7849 2, 47| kell az espereshez, hogy hatalmazza fel a káplánt az elbocsátási 7850 1, 17| indult el meghívni a nagy hatalmú szövetségest.~ ~Jenő arca 7851 2, 23| tartalékokat, s összes végső hatalmukkal a csatatérre omlanak mindkétfelől.~ ~ 7852 1, 12| Zebulon.~ ~- S nekünk van hatalmunk e féktelenségnek elejét 7853 2, 41| melytől a foglyokat semmi hatalommal meg nem lehetett fosztani.~ ~ 7854 2, 38| mindenki egymáshoz, rettegett a hatalomtul, félt a jövendőtül.~ ~Rendes 7855 1, 15| Ez a ház itt van a hátam mögött - mondta a vénasszony -, 7856 2, 22| futottam, a nímet úgy lűtt a hátamba, de úgy lűtt az öregágyúval, 7857 1, 4| bánnám, ha jó sort vernél a hátamon a magam korbácsával, csak 7858 1, 2| halaványan áll a csillagok határán, és bebocsátást kér az égbe...~ ~ 7859 1, 12| a zsiványoknak hetedhét határban.~ ~Tehát a fegyveres megyei 7860 2, 36| kergettetni magamat egyik határból a másikba.~ ~- Én nem mondom, 7861 1, 17| tűzök ön elé hétesztendei határidőt, mint Jákob ipa; mihelyt 7862 1, 9| vele megyek, elkísérem a határig. Bár ne tettem volna. Akkor 7863 2, 38| posztó megy alá a horvát határőrök számára; azt elfogtam az 7864 1, 18| nyomában gázol.~ ~Csodával határos, hogy még tart az erejük.~ ~ 7865 1, 1| makacsul megmaradna e némber határozatánál, járjon ön utána, hogy a 7866 2, 30| jegyzőkönyvet a mai ülés határozatáról. Richárd nem távozott el 7867 1, 12| szónoklatait, elhúzta a határozathozatalt a délután étvágyingerlő, 7868 1, 17| ott, mint a többi. De ön határozatlan volt, tétovázott, habozott; 7869 1, 10| nevezetességgel bír e megyében. Határoznod kell, mely állást foglalj 7870 2, 28| legyen készen.~ ~Zebulon arra határozta magát, hogy "fölfelé", és 7871 2, 44| nem maradhat. Körül fog határoztatni valamely más koronaországi 7872 2, 46| követni fogja azt, amit mi határozunk felőle. Azt megítélni, hogy 7873 1, 17| én szavaimmal, s aszerint határozz. Jó éjt, öcsém!~ ~Azzal 7874 1, 3| alul:~ ~"Kihordatnam ütet hatarra..."~ ~"Citaltatnam konzisztorium 7875 2, 22| körülfordult, s ledobta a lovasát a hátárul.~ ~Boksa Gergő pedig nem 7876 2, 34| melynek folyama még akkor is határvonalat képezett magyar és nem magyar 7877 1, 1| megkezdett frázis kifogott a tüdő hatásképességén, s a nyakizmok minden tehetségét 7878 2, 22| vezessék Boksa Gergőt a maga hatáskörébe: a gulyához.~ ~Boksa Gergő 7879 2, 38| összegyűjteni.~ ~- Úgy volt.~ ~- E hatáskörében ön nagy erélyt fejtett ki. 7880 1, 5| végigolvasta azt. A pap leste a hatást az ifjú arcán.~ ~- Nos, 7881 1, 12| folytatható.~ ~Ez igazán tréfás hatású észrevétel volt.~ ~- Hát 7882 2, 35| végignézte az útlevelet. A hátiratok között egy névre talál, 7883 2, 32| sietett derült arccal.~ ~- Hatlépésnyire tőlem! - kiálta eléje Richárd. - 7884 2, 27| napszamos ruhába, is elvite hatmérföldnyire palinkafőző arendashoz, 7885 1, 2| engedd a földi párát tovább hatni a föld felhőinél; legyen 7886 1, 14| békéjének fenntartása iránt.~ ~A hatodik napiparancs végre tudatja 7887 1, 18| méla fényt, hogy előbbre hatolhasson. Hiszen még csak most voltak 7888 1, 4| Elíziumot csinált belőle, s ott hatósági engedély nélkül előadásokat 7889 2, 47| vagyonuk le van foglalva hatóságilag. Az ugyan nem marad úgy 7890 2, 30| Mihály mester feljelenté a hatóságnak ama végzetes éjen tett tapasztalatát, 7891 2, 49| végem van. Ha neked egy hatost adok, nem kapom meg a drágasági 7892 2, 30| A szomszéd ház égése nem hatott át a deszkalabirinton.~ ~ 7893 1, 13| Melegség és delej és fény hatotta át az egész világot. Minden 7894 1, 18| Richárd után.~ ~Richárd hátra-hátranézett rá, s engedte magához közelebb 7895 1, 8| s nagy prémes sipkáját hátrafelé tolva, hogy mosolygó arcát 7896 2, 23| mint három hó előtt. Arcát hátrafordítja, aki a túlerő előtt meghátrál, 7897 2, 31| elereszté a hágcsó fokát. Fejét hátrafordítva kiálta az utána jövő Ödönnek:~ ~- 7898 1, 4| volt nekik a farkasokat hátrahagyni. A három fiatalabb csikasz 7899 1, 18| volna tán a vezetéklovakat hátrahagynunk, s akik átmehetünk, mennénk 7900 2, 36| maga is.~ ~Olyankor aztán hátrahajolt, és tartotta beszéddel útitársát.~ ~ 7901 1, 15| a fiatal leánynak, kinek hátrahulló csuklyája alól Edit örökvidám 7902 2, 30| gyalogság ágyúival együtt hátrahúzta magát a vízi védművek torlaszai 7903 1, 4| Látod-e?~ ~S amint egy percre hátrakapta fejét barátja felé, mit 7904 2, 36| ellensége hahotája között hátrakötött kézzel bekísértetni; hanem 7905 2, 22| kísértetet. Az lett a nagy hátrálásból, hogy kidöntötték a nádkerítés 7906 1, 14| nádpálcát; első volt, ki a hátralevő borszesztócsán keresztülgázolt, 7907 2, 22| jól lőttetek volna, mi nem hátráltunk volna. Ha ti segítettetek 7908 2, 21| előrehaladunk; elöl menni, ha hátrálunk. Önt nem azért küldte ide 7909 1, 15| asszonyságot, hogy ne tessék hátranézegetni, mert úgy járhat, mint Lóth 7910 2, 22| az öregágyúval, hogy ha hátranézek, ellüvi a fejemet.~ ~- Másképp 7911 2, 20| De nem is mert Zebulon hátrapillantani, mikor a szekér kicsörömpölt 7912 1, 1| és zenehang orkánjában. A hátrarúgott székek, a lelkesülés tanújeléül 7913 2, 23| fölemelkedve, a kardot egészen hátraszegezve csaptak egymás fejére.~ ~ 7914 2, 22| egyszerre más alakot öltött; hátraszegte nyakát, mellére ütött az 7915 1, 4| bal partja lelapult, s ők hátratekintettek, akkor látták nagy rémülten, 7916 1, 14| szemközt álló huszárságot, hátratorpant, megállt, és bevárta, míg 7917 2, 40| remény, a hallgató élet.~ ~De hátravan még Richárd!~ ~ ~ ~ 7918 2, 33| a muzulmánnak pej. Még hátravannak a doni kozákok és a vosnesensk 7919 1, 17| megfordult, s hevült arcát hátravetve Jenő felé, mondhatatlan 7920 2, 26| nesztelenül elhagyta a szobát; hátravonult a nőcselédekhez; azok lefektették 7921 2, 19| alispánból lett hadvezér hatszorta nagyobb ellenfélnek fényes 7922 1, 1| poharakat színültig tölteni... A háttérbe állított egyiptomi zenekar 7923 2, 33| képezik a tájkép rámáját. A háttérben egy távozó esőfelhő, melynek 7924 1, 16| mindenütt.~ ~Abból a sötét háttérből, melyet az égő templom fekete 7925 1, 18| völgyben ott láttak egy szép hattornyú mezővárost.~ ~Azt pedig 7926 2, 25| repkényes oldal; három fehér hattyú, szárnyát vitorlául terjesztgetve, 7927 2, 29| szuronysort, mely mint egy tüskés hátú óriáskígyó tekergett szűk 7928 2, 27| katonanak az eleje vas, a hatuja vas, a közepe nímet. Az 7929 1, 14| részeg kofákat kaptak és hátukhoz hajigált rohadt krumplizáport.~ ~ 7930 2, 35| hagylak téged. A rekeszed hátulján egy deszka kijár helyéből; 7931 1, 4| trombitálják! Aztán mi a hátulsó kapun szökünk ki, ott vár 7932 1, 4| meghallják jeladását, s a hátulsók visszaszállingóznak az új 7933 1, 17| veszítsen.~ ~Jenő meg volt hatva azáltal, hogy ily szigorú 7934 1, 5| őneki, mint ő Pál úrnak.~ ~Hatvanesztendős volt már a legény, még mindig 7935 2, 27| pontokat.~ ~- Itt állunk hatvanezren, itt állunk hetvenezren. 7936 2, 30| hajigált, s az ostromlott hatvanfontos bombákat szórt vissza értük.~ ~ 7937 1, 10| Fiatal úr-e?~ ~- Valami hatvanhat esztendős.~ ~- No, ez ugyan 7938 2, 29| diadalzaját mindenütt megelőzve, a Hatvani utcán átvágtatott, s azután 7939 2, 23| Nekik irányozná mind a hatvankilenc ágyúját, s elseperné mind 7940 2, 30| előrehaladtak a falakig; a haubic vetágyúk elkezdték gyújtólövegeiket 7941 2, 30| fontosok. Az ostromló hétfontos haubicokat hajigált, s az ostromlott 7942 2, 31| ész van, mint egy ilyen Haudegennek a fejében, mint magam, odamenj, 7943 1, 4| járhatatlanok az utak; akkora havak estek. Nem utazik Oroszországban 7944 1, 14| sietett, hanem szívta tovább a havannáját.~ ~- Jer, állj ide fel mellém! - 7945 1, 18| nehogy ottvesszenek.~ ~A havasi zivatar egyszerre elvonult, 7946 1, 18| ködön és éjszakán.~ ~- Fel a havasnak! - kiálta Richárd, s kantárján 7947 1, 18| a hegyeknek! Keresztül a havasokon, amerre az ormok jégtarajai 7948 1, 18| völgybe, amely a legközelebbi havastul elválasztá őket, mint egy 7949 1, 18| elaludtak mellette.~ ~És aztán a hazaálmodónak alig volt annyi ideje, hogy 7950 2, 28| lövi; ott rebellis, itt hazaáruló. Akármelyiknek kerül a kezébe, 7951 2, 37| menyasszonyt hozza be apái házába, azt nem teheti egy Baradlay. 7952 1, 17| kellett érnie, s szépen hazaballagni vele a szállására.~ ~Ott 7953 2, 36| kik otthon maradtak a régi hazában, azokért kiment az öreg 7954 2, 32| azzal sietett a halál e házából.~ ~Mikor kilépett belőle, 7955 2, 37| házadhoz, kit elátkozott hazád, kivel megver az Isten!~ ~ 7956 1, 2| jövendőjét? Igazán szolgáltad-e hazádat, vagy porban csúsztál idegen 7957 2, 37| gyűlöletemet hozza móringul házadhoz, kit elátkozott hazád, kivel 7958 2, 49| grófokat és bárókat is láttam a házadnál, persze csak egy pillanatra, 7959 1, 2| mérföldnyire távolban szülötte hazádtól, s az éjszaki fény ragyogása 7960 2, 37| föltevé magában, rögtön hazaérkezte után tudatá levélben a teljhatalmú 7961 1, 7| midőn a baronesse és leánya hazaérkeztek. Edit már saját szobájában 7962 1, 13| becsületért - szerelemért - hazáért - asszonyért!~ ~Jenőt szerelme 7963 2, 44| gyorsaságra unszolta.~ ~Hazaérve futott fel a lépcsőkön.~ ~ 7964 2, 33| hazámfiainak, atyám"; azon hazafiainak, kiket három nappal elébb 7965 1, 12| felugrálni, tisztes, békés, ősz hazafiakat a zöldasztal mellett megsebesítve, 7966 1, 11| mind a többi odafülelő hazafiaknak nagy bámulatára.~ ~- Is 7967 2, 35| voltam. De meg egy ilyen nagy hazafinak elveszésit nem tűrhetem 7968 1, 1| emelő Átlászunkat az igaz hazafiúságnak örök időkre emlegetendő 7969 1, 11| hogy bebizonyítsunk jó hazafiuságunkat, a legutolsó kisasszonykanak 7970 2, 31| még gúnyolt nemzetőrök, hazagondoló családapák, lenézett polgárkatonák 7971 2, 21| csatában.~ ~Baradlay Ödön hazagondolt ifjú nejére, két kis csevegő 7972 1, 9| ön levelét kapta, mely őt hazahívja, itt hagyott rögtön mindent: 7973 1, 9| fiamtól Oroszországból, kit hazahívtam Szentpétervárról. A levél 7974 2, 37| számára az, aki őt családjához hazahozta.~ ~Az az élet egy mindennapos 7975 2, 20| engedet neki familia. Most hazahoztak, és azon vannak, hogy valami 7976 2, 27| venni sem nem megálltam hazáig. Gondoltam, no marmost ithon 7977 1, 18| hogy elrepülhessen szülői házáig, s megkérdezhesse: "hogy 7978 1, 15| mezítláb futnak tova égő házaik alul, ijesztő rémül jelenve 7979 2, 30| Nézzen ön át a pesti Duna-sor házaira. Ott fog ön látni egy kétemeletes 7980 1, 13| nép ostrommal a gyűlöltek házait; hogyan tépett szét elátkozott 7981 1, 18| huszárcsapat; egy sem jut belőle hazájáig; elvész hasztalanul, ok 7982 1, 7| a kandalló mellett, hogy hazajön; egymás mellett ülnénk, 7983 1, 15| holtig. Az biztosítva van. Ha hazajönne, itt ismét csak dolgoznia 7984 1, 7| sietősen. Csak későn fognak hazajönni.~ ~- Öcsém nem volt itt?~ ~- 7985 1, 10| haza.~ ~- Nehezedre esett hazajönnöd?~ ~- Abban az órában készültem 7986 1, 15| hazaparancsolták fiaikat. És a fiúk hazajöttek. Csak te nem hallottál meg 7987 2, 20| se vacsorával. Majd mikor hazajövök, akkor itthon leszek.~ ~ 7988 1, 18| végelszánást - egész a hazajutásig.~ ~Mikor a nap tűzveres 7989 1, 18| az útra, amelyiken vagy hazajutunk, vagy a pokolba. Jól tudjátok 7990 1, 18| történnek, mert ha egyszer hazakerülünk, s ezt nyomtatásban olvassa 7991 1, 2| bujdosol mostan távol északi hazáknak hólepte mezőin, száz és 7992 1, 6| éjfél után ismét együtt hazakocsizott a két testvér, Jenő úrfinak 7993 1, 17| galambméreg, hogy az ilyen hazaküldést in optima forma megapellálja.~ ~- 7994 1, 1| mit őseim rám hagytak. De házam az eszmék vára marad. "Nemesdomb" 7995 1, 8| hogy tisztelje meg szegény házamat személyes látogatásával, 7996 1, 4| Veled megyek.~ ~- De én hazamegyek, Magyarországba.~ ~Leonin 7997 2, 28| dézsát napszámba, szenvedek hazámért hideget, éhséget; s mikor 7998 2, 33| azt mondja: "Bocsáss meg hazámfiainak, atyám"; azon hazafiainak, 7999 2, 34| élő azon a földön, amelyet hazámnak nem nevezhetek többé! Haljak 8000 2, 27| felesigedet. Én tartozok hazanak iletemel; szaladok.~ ~A 8001 2, 37| mindazon csapásnak; mely hazánkat érte, sugalmazó ördöge volt, 8002 2, 35| valami jót ezért a mi szegény hazánkért.~ ~Ödön kezébe vette az 8003 1, 11| Isten áldása legyen hazánkon és nemzetünkön.~ ~Ezzel 8004 2, 34| eset szétzavarta. A nép hazaoszlott.~ ~Csak egy kereszt maradt 8005 1, 15| parancsolat volt. Az anyák hazaparancsolták fiaikat. És a fiúk hazajöttek. 8006 2, 36| Azóta nem értem rá hazarándulhatni.~ ~- Hát Körösszigeten mikor 8007 1, 14| reakció fondorlatairól, hazáról, fejedelemrül, dicső napokrul.~ ~ 8008 2, 28| keményen kell fogni ezeket a hazárulókat! Aki ma itt, holnap amott!~ ~- 8009 1, 1| vagy Ödön odakünn meg nem házasodik. Ne féljen ön semmitől. 8010 1, 11| Karolina Pia; hiszem akor hazasodta fölsiges urunk, anak tiszteletire. 8011 2, 47| Richárd életben maradásán, házasságának helyeslése s az ígéret, 8012 2, 47| és gyámok mit szólnak a házassághoz. És e kérdésben szép mutációkat 8013 2, 24| élt, s nekem megtiltotta a házassági összeköttetést, ami egy 8014 2, 47| herceg kardja.~ ~Mert a szent házasságnak sok ceremóniája van.~ ~Elébb 8015 2, 38| meggyászolta férjét, új házasságra lépett, míg megtudta, hogy 8016 2, 47| Mert az tudnivaló, hogy két házasulandó ember: két gonosztevő. Azokat 8017 2, 47| meg magának.~ ~A katolikus házasulandónál nem lényeges a gyámi engedély, 8018 2, 27| blaguírozni. Hencegett, mint egy hazaszabadult obsitos.~ ~- Hja, bizon, 8019 2, 19| közlegényeivel, s tanították egymást hazaszeretetre.~ ~Nem volt szökevény. Hová