IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór A koszívu ember fiai Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Rész, Fejezetgrey = Comment text
8020 1, 9| Én megveszem tőled atyád házát, szőlőjét, kertjét, szántóföldjét 8021 2, 49| Palvicz Károly tehát hazatalált az anyja házához.~ ~Ott 8022 1, 17| csapatjával együtt való hazatérésre.~ ~- És rábeszélte?~ ~- 8023 1, 8| mulatott odakinn, idejekorán hazatért lefeküdni, s mikor vetkőzni 8024 1, 14| csak menjen előre, ő még hazavágtat a kardjáért, pisztolyaiért, 8025 1, 15| másik fiát is meghódítsa és hazavigye. Kezünkben kell tartanunk 8026 1, 18| aki a halált nem akarta hazavinni. Menni kellett, csak azért, 8027 2, 20| ígért annak, aki őt falujába hazaviszi.~ ~Sohasem látta ő többet 8028 2, 20| fogva kell neki Baradlay házbul vőlegényt kapni. Öregúr 8029 2, 37| megtudni. Mert családom tagja e házért nem tehet semmit, amire 8030 1, 10| van a kastélynak egy öreg házfelügyelője, aki neki régi jó ismerőse, 8031 2, 39| vendég nem jár most! S a háziak szobáikon kívül nem mutatkoznak.~ ~ 8032 1, 6| nem is volt hát ez a te háziasszonyod bárónő soha.~ ~- De hát 8033 2, 27| elmosolyodás nélkül.~ ~A háziasszonyságot talán pikírozta az, hogy 8034 1, 10| bennünket keresni. Most már házigazda fogsz lenni itten.~ ~- Ahogy 8035 2, 27| magára Zebulonra is elragadt házigazdájának derültsége.~ ~- No de most 8036 1, 18| a havasok felé? - kérdé házigazdájától Richárd. A jámbor ember 8037 1, 15| között kíséré őket a szomszéd házikóig, oda bebocsátva mind a hármat. 8038 1, 13| megteszi ön, kedves, édes házinspektor?~ ~A portás jobb indítványt 8039 1, 1| néhány szó pedig, amit a háziorvos az elnöklő úrhölgy fülébe 8040 1, 1| pohárzaj-elnémító tust, midőn a család háziorvosa nesztelen léptekkel bejött 8041 1, 16| viselték, menekültek a nyitott házkapukon át rokonaikhoz, ismerősökhöz, 8042 2, 29| alacsony, üveges ajtón valami házmester-féle egyéniség.~ ~Csizmadia volt - 8043 1, 17| névre, a valódi szállása házmesterénél letéteményezé.~ ~Őt bizonyosan 8044 2, 30| a folyamon keresztül.~ ~Házmesterét már ott találta. Fraternizált 8045 1, 17| Inasát többször leküldte a házmesterhez, megtudakolni, nem kereste-e 8046 2, 30| Mihály mester otthagyta a házmesteri szobát; vigyázzon a házra, 8047 2, 29| rábízta a kantárszárát a házmesterre, ki is a kedvező alkalmat 8048 1, 15| hirtelen félrelökte maga elől a házsártos legényt, ki ruhájánál fogva 8049 2, 30| kik egymáson henteregnek a háztaposó küzdelemben, s az ítéletnapi 8050 1, 6| adva boltoknak.~ ~Költséges háztartást vittek; hanem nyáron sohasem 8051 2, 25| oldalán az egész fal, fel a háztetőig befuttatva sötétzöld repkénnyel, 8052 2, 29| ablakokban, erkélyeken, háztetők, padlások nyiladékaiban, 8053 2, 30| csakhamar jött a másik, mely a háztetőt sodorta végig.~ ~És azután 8054 2, 30| valami fényes tavacska; a háztulajdonos vasárus volt, az olvadt 8055 2, 36| sem igaz. A természet is hazudik.~ ~Mennyi minden nagyságnak 8056 1, 15| önmagával küzdve. - Ámítanak, hazudnak mind! Lehetetlen ilyennek 8057 2, 40| vonaglom alatta. - Nem hazudok előtted emberfölötti erőt, 8058 1, 8| sértve.~ ~- Ah, uram. Én nem hazudom soha. Crivelli-penge, ha 8059 2, 27| Konstantinápolyig.~ ~Még nem is hazudott vele.~ ~Hanem Szalmás lezárt 8060 2, 48| Plankenhorstéknak megmarad a belvárosi házuk. Az is szép birtok. Annak 8061 1, 6| Plankenhorsték saját házukban laknak a belvárosban, ami 8062 1, 10| Néhány nap múlva sokan fognak házunkhoz jönni. Atyád rendelte ez 8063 1, 10| Atyád azt akarta, hogy házunknak új oszlopa támadjon, ki 8064 1, 6| emlékezném, amit valaha a házunknál láttam nyolcesztendős koromig, 8065 1, 8| Hiszen ez az én arcképem!~ ~- He, hüm! Az bizony. Itt hever 8066 2, 26| nekirohant az ajtónak, őrülten hebegve: ~ ~- Kit ölök meg? Megölök 8067 1, 14| lehordva Richárd azért a szeles hebehurgyaságért, hogy minek vágott időnek 8068 1, 5| No, diákul, görögül, hebraeusul meg jóformán arabusul is.~ ~- 8069 2, 28| a ruháját összetépetni a heccben.~ ~Azért is, a faluba érve, 8070 1, 8| sipkájának ernyője egész orra hegyéig lehúzva. Salamon úr arca 8071 2, 28| látott utakon keresztül, hegyekbe, völgyekbe, gyanús szállásokba.~ ~ 8072 1, 18| szelíd vizeken keresztül, hegyeket megmásznunk, szemünket le 8073 1, 18| egy út. Egyenesen fel a hegyeknek! Keresztül a havasokon, 8074 2, 23| álmait; a távol gödöllői hegyekről áthangzik az elvonuló ellen 8075 2, 20| nagy bolond passzióm volna hegyen-völgyön barangolni, katonákat glédába 8076 2, 31| keblébe nyúl, s a Szurony hegyére feltűz egy fehér zsebkendőt.~ ~ 8077 1, 3| Zebulon, mint akinek nyelve hegyéről lopták el a szót; ő is azt 8078 1, 4| lesütötte fejét. Füleit hegyesen fölemelve, féloldalt sandalgott 8079 2, 22| lova orrára csippentett egy hegyeset az ostor végével a betyár, 8080 1, 4| malachit teremben nagyon hegyezi a füleit arra, hogy mit 8081 1, 18| tradritradra" hangjára nyugtalanul hegyezték a füleiket a huszárlovak; 8082 1, 18| országában!~ ~Délfelé, amint a hegygerincről alá kezdettek szállni a 8083 1, 18| sötétzöldje, mik közül már havas hegyhátak emelkednek ki.~ ~A túlsó 8084 2, 27| rossz utakon vagy pedig két hegyháton keresztül, elátkozott hegyi 8085 1, 18| éjborongás.~ ~Amint egy hegyhátra felkapaszkodtak, Pál úr 8086 1, 4| ivadéknak tolongnak egymás hegyin-hátán, üldözve százfogú, falánk 8087 1, 18| üldözők szeme elől egy új hegykanyarulat lassankint elfedé a menekvőket. 8088 1, 18| Mikor a nap tűzveres hegyként kiemelkedett a hegyek mögül, 8089 1, 18| Duna és a March; azután egy hegylánc, a Kárpátok. Ahol út és 8090 1, 18| vezetőjük elöl ballagott, hegymászó bottal, szeges talpú csizmával 8091 2, 30| lövegek felállíttatnak. A hegyoldalakat kellett éjente kivágni az 8092 1, 18| valamennyien odavesznek.~ ~A hegyoldalakon óriási hógörgetegek mennydörögnek 8093 1, 18| kezdett biztatni.~ ~A kopár hegyoldalt lassankint elhagyta minden 8094 2, 30| udvarába belátni a körüle fekvő hegyormokról. Úgy olvasott benne, mint 8095 1, 18| százölnyi mélységben tombol a hegypatak, az egyik kengyel már a 8096 2, 33| tenger színe fölött, a Kárpát hegysor egyik magaslatán mulat egy 8097 1, 17| üldözők; alatta a tátongó hegyszakadék, az áradt hegyfolyam, felette 8098 1, 18| figyelmezteté Richárdot a hegytetőkön itt-amott kigyulladó tüzekre.~ ~- 8099 2, 33| Ez Magyarország!~ ~A hegytetőn mulatozó társaság elragadtatva 8100 2, 28| könnyebben mászott fel a hegytetőre.~ ~Lefelé már szelídebb 8101 2, 33| engedett neki vetni a Nebo hegytetőről a Kánaánba.~ ~Ez Magyarország!~ ~ 8102 1, 4| láthatók, miket csak holt héjaik után ismernek a múzeumok. 8103 2, 43| Megtorlásul a tábornok hekatombát csinált a város fő-fő polgáraiból.~ ~ 8104 2, 21| földét.~ ~Pedig hát "mi nekik Hekuba"?~ ~Az utolsó, most már 8105 2, 32| a bevett és törvényesen helybenhagyott szokás van, hogy miután 8106 1, 4| termet, s midőn harmadszor is helyéhez ért, jelt adott titkos kézszorítással, 8107 1, 1| amíg ők megerősödnek, amíg helyeiket meg tudják állni! Marie! 8108 1, 14| Addig pedig megmaradunk a helyeinken; mi a nyeregben, önök a 8109 2, 39| percig ne sírjatok! Üljetek helyeiteken nyugodtan!~ ~Példát mutatott, 8110 2, 30| bomba éppen az előkészületi helyekre, mintha híva lett volna.~ ~ 8111 2, 37| ha te elmégy, a porban a helyem. Te sújtasz oda.~ ~- Te 8112 1, 1| nagyon fiatal még arra, hogy helyemet elfoglalhassa. Elébb járják 8113 1, 3| idő.~ ~- Ide, ide! Az én helyemre, Zebulon! - kiáltának elé 8114 1, 15| döcöghetett a sötét utcákon, a helyenkint föltépett kövezeten; talán 8115 2, 30| bátrabb, hogy ő találta el a helyesebb utat. S azért úgy tudtak 8116 1, 2| csoportozatoknak oly találó és helyesen választott búcsúmondatokat 8117 2, 47| maradásán, házasságának helyeslése s az ígéret, hogy e napokban 8118 1, 15| Józsuához.~ ~A főtiszt helyeslően inte fejével. Mind azok 8119 1, 12| úgy tetszik, de mi akkor helyettesíteni fogunk elnököt, és folytatjuk 8120 1, 1| pedig az adminisztrátor helyettesítette.~ ~Ezen cím alatt: "administrator" 8121 2, 27| forgató gépet egy béresgyerek helyettesíti. A tűz körül rotyogó fazikak, 8122 1, 6| viharban megállott: addig helyettetek ott leszek én, ki a szent 8123 2, 33| leteszik, másokat raknak helyettük, s a jövő országgyűléssel 8124 2, 30| éjente kivágni az ütegek helyéül, s hogy az ellenfél a kőtörés 8125 1, 11| népiskoláink jobb karba helyezésére.~ ~Hej, de elhallgattak 8126 1, 11| népiskolákat jobb karba helyezik, akkor engem elcsapnak.~ ~- 8127 2, 43| utasnép sürgött-forgott, helyezkedett, s beszélt arról, hogy milyen 8128 2, 25| napnak.~ ~Abba az árnyékba helyezve van egy fehér függönyös 8129 1, 12| oldalról a melléklócák minden helyisége, egyedül a zöldasztal hagyatván 8130 2, 35| számára nem lehetett más helyiséget berendezni, mint a fakamrát, 8131 1, 3| székbe le nem ülök. Papnak helyit el nem foglalok.~ ~Lefogták, 8132 2, 43| ítélete meghallgatására. A helyőrség fegyverben álljon! Sietve!~ ~ 8133 1, 17| huszonnégy órája. Akkor helyreáll a régi rend. Odáig járhat-kelhet 8134 2, 20| nyomtatott bulletint adott ki.~ ~Helyreállította a rendet.~ ~Meg is van magával 8135 2, 36| üldözzenek, a régi alkotmányt helyreállítsák."~ ~"Igen közel jár az elhihetőséghez, 8136 1, 11| hiszen bolond papot egiszen helyrebolonditotak valahun. Hiszen az most 8137 2, 28| Zebulon kezdte magán helyregombolgatni a bekecszsinórokat, amik 8138 1, 18| csapata!~ ~Ugyan igyekeztek helyrehozni a múlt éji kudarcot, hogy 8139 1, 3| grammatika ellen vétett, helyreigazítá magát:~ ~- Neki.~ ~A nemes 8140 1, 13| városon - mi csendes, biztos helyről fogjuk az egészet hallgatni, 8141 1, 5| lelkipásztor vagyok egy alföldi helységben, ahol némi viszálkodásaim 8142 2, 36| kell lenni ide a legelső helységnek. Hanem néha úgy tetszett 8143 2, 27| csudát Ádám úrnak magának is helyszínelni kellett. Odament. A két 8144 2, 46| Plankenhorstnéra került a sor, hogy helytálljon. Neki hidegvére volt már.~ ~- 8145 2, 25| Nem riasztasz el innen!... Helytállok... itt maradok... Hallom 8146 2, 22| okozta a vereségért. "Ha ti helytálltatok volna, mi is jól verekedtünk 8147 2, 30| mert nincs temetkezési helyük.~ ~- És így nem tudott ön 8148 2, 30| zsákoknak kellő pillanatban helyükre szállítására.~ ~Május 9- 8149 2, 21| feljutott a kis csapat, e helyzetből végigtekinthetett a háta 8150 2, 35| dicső magaslatnak tetszett e helyzetében az a szédítő emelvény, ahonnan 8151 2, 49| hogy szabadítsa őt meg e helyzetéből. Váltsa ki onnan. Örökre 8152 1, 3| szavait jeles költőinknek e helyzetre alkalmazható strófáiban. 8153 2, 22| voltak nem feküdni a másik hemiszfériumára.~ ~Közben aztán unalomból 8154 1, 4| késsel, foggal, körömmel s hemperegve, hol fel, hol alul.~ ~Hanem 8155 2, 27| csúnyábbul blaguírozni. Hencegett, mint egy hazaszabadult 8156 2, 30| kopjahegyre a bástyafalakon. Henczi válaszul beleágyúzott a 8157 2, 30| a kardján", mint Görgey Henczit.~ ~Válaszul Abdurrahman 8158 2, 30| a fegyver, kik egymáson henteregnek a háztaposó küzdelemben, 8159 2, 20| magát az újmódi míderbe a hentesnével.~ ~- No, jól van. Mondd 8160 2, 28| Boksa pedig annál jobban hepciáskodott.~ ~- Vagy csak aki egy sor 8161 1, 5| kavalkádon akarunk fincoltatni a hercegasszonyok előtt.~ ~- Nos?~ ~- Ah! ' 8162 1, 6| Windischgraetz és Colloredo hercegeket senki sem kereste ottan; 8163 1, 13| rossz világot odakünn. A hercegi, fennkölt viselet helyett 8164 1, 4| szépségnek. A szép Alekszandra hercegnő, egyetlen leánya egy moszkvai 8165 1, 4| nekem úgy tetszik, F... hercegnőnek, akinek az udvarmester szintén 8166 2, 20| Azért ő beszélt Bolingbroke hercegről is, és ötödik Fülöp spanyol 8167 1, 8| ettül a gróftul, az attul a hercegtül származott ide; soha azt 8168 1, 5| Öt-hat percig tart a hercehurca. A szegény pap azalatt nem 8169 2, 32| úr; s még azért is mennyi hercehurcám van. Holmi szegény cselédfélétül 8170 2, 19| dogmában sem szillabus, sem herézis. Szent volt e harc keresztnek 8171 1, 8| meredező csonka szobrokhoz: egy Herkules, kinek fél keze nincs, egy, 8172 2, 38| aztán a fő-fő vádlottak hermetice el voltak zárva. Még csak 8173 1, 15| hogy az auf der Schmelz és Hernals között volt még akkor egy 8174 2, 27| harmadik falu; ez a két szőrös hernyóforma, ez a két hegy; ez a kis 8175 2, 30| Duna-partról átlőttek Budára!~ ~Ha Herostrat azt hagyta volna magáról, 8176 2, 37| németül volt fölírva.~ ~"Herrn Eugen von Baradlay."~ ~Eugen = 8177 2, 30| számára mentség.~ ~Ha babér, hervadhatatlan; ha bélyeg letörülhetetlen. 8178 1, 15| találnak más tárgyat, a mi hervadt koszorúinkból vetnek ágyat; 8179 1, 4| Dnyeper partja azon az oldalon hét-nyolc öl magas, s ők e toronymagasságból 8180 1, 1| véleményeknek; vezére és hét-választófejedelme a leghatalmasabbak szövetségének... 8181 1, 18| hat éjjel nem aludt - a hetediken kivilágos kivirradtig táncolt.~ ~ 8182 2, 27| Ki ahhoz merne nyúlni, hetedíziglen minden famíliája ló farkára 8183 1, 9| vége felé, amerre az apját hetek előtt elmenni látta. De 8184 2, 32| másikról, aki már a múlt héten belehalt.~ ~- Hát mért nem 8185 2, 26| belőlem nőt, angyalt vagy hetérát: de mindig boldogot. Azt 8186 1, 17| összeköttetést. Én nem tűzök ön elé hétesztendei határidőt, mint Jákob ipa; 8187 2, 30| 24 fontosok. Az ostromló hétfontos haubicokat hajigált, s az 8188 2, 30| is mennem kellett. A jövő heti vásárban ismét felmegyek, 8189 2, 20| magát Baradlay Ödön egy hétig is.~ ~No, hanem ugyan megcsalta 8190 1, 17| el a pályát, melyen a nem hétköznapi emberek járnak.~ ~Ah, ez 8191 2, 30| csizmadia kedélyéről, hogy hétköznapibb eszmejárásnak adjon helyet.~ ~ 8192 1, 10| kijelenté, hogy halála után hat hétre nyújtsam kezemet az adminisztrátornak; 8193 2, 33| még ívlik az égen; de nem hétszínű többé, hanem egyszínű, tűzvörös.~ ~ 8194 2, 36| neki, még meg is ölelt; a hetven percentet meg kifizette. 8195 2, 19| még válla meggörnyed, és hetvenéves galambősz férfiak álltak 8196 2, 27| hatvanezren, itt állunk hetvenezren. Erre masírozik a gros, 8197 2, 22| megveretett. Engem, akinek a hetvenhetedik ősapám is nemesember volt! 8198 2, 31| bátyjával szemközt valami hetykeséget, amit nem bírnak megtagadni 8199 1, 14| Freiheit" - "sich freut heut" - "Metternich" - "schmetter 8200 2, 30| merész rohammal az első hévben a támadó csapat a vízi védműveket, 8201 1, 4| két ifjú, ahogy belejött a hevélybe, egész mulatságot talált 8202 1, 9| Ödön remek fiú; mikor a hevélyben korcsolyám leszakadt lábamról, 8203 1, 17| túlságosak, ha egyszer politikai hevélyekbe keverednek.~ ~De hát ott 8204 2, 36| akaratot.~ ~Boksa tehát hevenyében felkantározott, s az északi 8205 2, 20| kastélyból, a bőrpamlagon heverészve, a hosszúszárúból pöfékelve. 8206 2, 48| tenne semmi rosszat, otthon heverne, és pihentetné a testét.~ ~ 8207 2, 32| Egymáson keresztül-kasul omolva hevernek szerteszét a halottak. Magyar, 8208 2, 25| mind a kettőt vihartól, nap hevétől, s a madár védi mind a kettőt 8209 1, 17| nyakát, s az indulat reszkető hevével rebegé:~ ~- Barátom! El 8210 1, 12| kézmozdulatok is és szenvedélytől hevített arcok is: "Tessék elmenni, 8211 1, 4| tekintetet vete Ödönre, s azzal hevülten rebegé:~ ~- Jó. Meglesz.~ ~ 8212 2, 34| lelkész ki volt már akkor hevülve a naphosszat tartó buzdításban, 8213 2, 23| szemközt, saját lovassága hézagai között és oldalában, s megnyitá 8214 2, 25| hangon: "bátran csatára, hí a szabadság!" - míg új légy 8215 1, 5| ilyesvalamit.~ ~- De csak nem ilyen hiábavalóságért verekesznek az urak?~ ~- 8216 1, 17| az útleveleken, amiknek hiányáról a vizsgálók a gyanús menekülőkre 8217 2, 25| nem akar sikerülni. Valami hiányos rajta. Minden vonás egyenkint 8218 2, 49| csak segítve. Semmi sem hiányoznék a boldogságomból, mint az, 8219 1, 18| Egynek sem szabad közülünk hiányzani. Hiszen mindjárt otthon 8220 1, 11| saját társaságában; ott sem hiányzottak a lelkesítő szónoklatok, 8221 1, 2| téged.~ ~Ne vesd mérlegre hibáit és botlásait; számítsd be 8222 2, 43| az nem a kormánypolitika hibája, hanem személyi túlbuzgalom.~ ~ 8223 2, 37| az, hogy az "Ödön" nevet hibásan fordították le németül " 8224 1, 4| elkészülsz?~ ~- Bizonnyal.~ ~- Hibázol. Életpályádra döntő befolyással 8225 2, 20| előtte megszállani, mely hidakat lerontani, hol a döntő ütközetet 8226 2, 33| teljes félkörű szivárványt hidalt át. A belső, fényesebb félkörön 8227 1, 14| csorda ez!~ ~Amint át lett hidalva a pálinkától lángoló utca, 8228 1, 18| megvette volna őket az isten hidege.~ ~Ló és lovas füstölgött 8229 2, 30| elintézni.~ ~- Igen egyszerű az. Hidegkúti ismerős parasztokkal, pórgúnyába 8230 1, 9| úrnő kegyteljesen, de egész hidegséggel. - Eljöttem hozzád, hogy 8231 2, 22| hogy nem bír esni a hó a hidegtől.~ ~A táborból csúfosan elcsapott 8232 1, 4| vigyorgással pofáján.~ ~Hidegvér! ~ ~Az első vadállatot tízlépésnyiről 8233 2, 46| hogy helytálljon. Neki hidegvére volt már.~ ~- Uram! Ön félreérthetett 8234 1, 18| Richárd nem veszté el hidegvérét.~ ~- Nem baj ez. Le kell 8235 2, 38| volna. Nemcsak nyugalmat, hidegvért, de életuntságot, önelhagyást.~ ~ 8236 2, 30| Bátyjának ebben az osztentált hidegvérűségében valami affektanciát látott. 8237 2, 24| sebesültekhez. Ehhez csak egy kis hidegvíz-borogatás kell; azt meg Pál úr is 8238 2, 30| Ki odaveti a hátát a régi hídfő épületének, s onnan les. 8239 2, 29| Másfelől a hajóhídon, melynek hídfője a mostani Deák utcával volt 8240 2, 36| átdobogtak a hídon, s amint a hídfőnél kétfelé nyílik az őspagony 8241 1, 18| odalovagolt Palvicz Ottó az égő hídhoz, s megkísérti a lovát nekihajtani. 8242 2, 31| Egy szekrény volt a budai hídoszlop közepébe félig beékelve. 8243 1, 18| lovak nem akartak rámenni a hídra.~ ~- Félnek tőle, mert fehér - 8244 1, 14| fegyverei fényével a sötétség hidráit odúikba visszaűzni, a népeket 8245 2, 43| Mindent! A százfejű hidrának most egy nyaka van. Ez a 8246 1, 4| barátjának.~ ~Leonin gyakorolt hidriota volt. Nyitott szemekkel 8247 1, 18| cölöpökön, s mindjárt lesz hidunk.~ ~Intézkedését rögtön foganatosították. 8248 2, 31| Mikor aztán az ellenfél azt hiendi, hogy ismét megnyert egy 8249 1, 17| betöltésére legalkalmasabbnak higgyelek. Ez volna a szentpétervári 8250 1, 15| meg fogjuk érteni; addig higgyük csak azt, hogy kegyetlen, 8251 2, 33| idők jártak. A kozák urak a hígított vitriolt az utolsó kupicáig 8252 1, 18| meghaladtak, a fejük szédült bele. Hihetetlennek látszott saját maguk előtt, 8253 1, 9| eltiport féreg, mint én, nem hiheti, hogy innen a porbul egyenesen 8254 1, 9| boldoggá akarlak tenni? Hogyan hihetné valaki egy ilyen járó-kelő 8255 1, 9| olyan visszataszító. Hogyan hihetnéd el nekem, hogy én téged 8256 2, 24| hogy keressem föl önt, és híjam oda hozzá; valami közlendője 8257 1, 2| takargassa be keblét akkor? Kit híjon segítségül, kit pátrónusául? 8258 2, 32| Visnunak, hogy ilyen sok hím- és nőnemű újszülöttet ajándékozott 8259 2, 21| Mi történt?~ ~Kimondom hímezés-hámozás nélkül. Megverték a magyar 8260 2, 39| selyemmellény volt abban. Aranka hímezte egykor; gyöngyvirág-füzérek 8261 1, 11| ragyogó acélgyöngyökkel hímezve s hosszú, fekete csipkeuszállyal, 8262 1, 13| akinek a felesége ragadós himlőben fekszik. Akkor nem fognak 8263 2, 20| volnának szürke, sárga, barna hímzések kigondolva; hanem hogy mivel 8264 1, 8| pedig holmi emlékek, képek, hímzetek, azokat rakja tűzre.~ ~- 8265 2, 39| szélű, véres ajkú lyukak. A hímzetekről megtudták, "ki" küldte azt, 8266 1, 14| schmetter nicht" - "Minister" - "hin ist er", míg egy fordulatnál 8267 1, 8| szaracén kardok, kopják, a hindu tomahawkokkal és magyar 8268 1, 17| változás történt; szabad legyen hinnem, hogy egy dolog nem változott 8269 1, 10| állapodott, átköltözött anyja hintajába, s folytatták együtt az 8270 1, 6| kidugja az ujját, ha sót hintenek rá.~ ~Félóra múlva csakugyan 8271 1, 18| mondta Pál úr.~ ~- Be kell hinteni sárral - parancsolá Richárd.~ ~- 8272 1, 6| egy ilyen homoki lyukba hintette. Arra egyszerre hirtelen 8273 1, 3| első zúzmaráit az ő arcára hinthesse egy baráti összecsókolódásban.~ ~ 8274 1, 3| bivaly, aló bele! Utana hinto, ot megreketünk; hintot 8275 1, 9| bámulatára, a Baradlay urasági hintóban, a bárónő mellett ülve hagyta 8276 1, 9| kisasszonyt, mikor leszálltak a hintóból, nem is vette le a válláról 8277 1, 11| ott fognak ki négy lovamat hintobul. Gyütem leanykamal izs örvendetes 8278 1, 15| azután behajt az udvarra.~ ~A hintóbul két nőalak száll le: egy 8279 1, 11| a minden vidékről érkező hintók a kastély udvarán; pompás 8280 1, 3| gazember befogta sajat uri hintom elejbe nigy bivalyt, s úgy 8281 1, 11| hőse, Rideghváry; igazán új hintón, igazi ötös új fogattal. ( 8282 1, 11| pompával lépett fel. A régi hintóra új bőr volt húzva, s kocsiajtajára 8283 1, 3| Utana hinto, ot megreketünk; hintot csak két ora mulva tutunk 8284 1, 10| megaranyozva.~ ~Itt megállítá a hintót Ödön.~ ~- Szálljunk ki, 8285 1, 3| négy bivaly után fogott hintóval kellett Nemesdombig parádézni, 8286 1, 13| diadalordítása nyomja el a hirdetést és a trombitahangot.~ ~Majd 8287 2, 34| napját, a te istenségedet hirdető napot. Bizonnyal azt tartod 8288 2, 34| protestáns pap. A kormány hirdette a keresztes hadjáratot, 8289 2, 19| tele van ártatlan üzleti hírekkel, mikből egymás közt megállapított 8290 1, 15| lenne az egész testület jó hírének, ha ezt megtudná valaki.~ ~ 8291 1, 10| ismerősnek, akik jöttöd hírére fel fognak bennünket keresni. 8292 1, 11| magyar nevet: "Bendeguzella"; hires magyar vezir után.~ ~- Hát 8293 2, 40| titokban, hogy egyik sem híresztelhette el. Mire aztán kiderülhetett 8294 2, 19| rablók is megtértek. Egy hírhedt rablóvezér amnesztiát kért 8295 2, 39| azon év őszi hónapjainak hírlapi hasábjain.~ ~Sorok, miknek 8296 1, 15| megint ezeket az infámis hírlapokat az asztalomra?!~ ~Pál úr 8297 2, 45| hangzik, még mindig jönnek a hírlapokban, mint új meg új üzenet a 8298 1, 15| asztalra, hol ama vészt hírlő lapok feküdtek, s keserűen 8299 1, 17| gondja volt Alfonsine jó hírnevére, mint annak saját magának.~ ~- 8300 2, 26| ez való, amit mondok. Oly hírnök hozta meg a tudósítást, 8301 1, 18| hogy Palvicz rögtön küldött hírnököt valami csónakon keresztül, 8302 2, 30| országgyűlés történelmi hírű háza; oszlopcsarnoka ledöntve, 8303 1, 6| szoktak; ettül ment volt a hírük. Volt ugyan fiatal hölgy 8304 2, 20| maga mente érte. Ostoba historia. Akarta elvenni rosz karakterű 8305 1, 3| adminisztrátor barátjától, mi históriája van annak az üres papi széknek, 8306 2, 44| öltözetben.~ ~Ha mindez valóban historice így nem történt volna, azt 8307 1, 11| Mar neveikben bene van historicum datum, mikor születtek. 8308 2, 20| előre, s abban aztán nagy historizálás közt belecsempészi valahogy, 8309 1, 11| kisasszony igyekezett apja historizálásának lőtávolából előresietni, 8310 1, 17| hanem komédia!~ ~Szegény hiszékeny ifjú!~ ~Játék tárgya vagy 8311 2, 25| mondod nekem.~ ~- S te nem hiszesz nekem?~ ~- De hát te honnan 8312 2, 26| Plankenhorstné szobájából. A hisztérikus görcsökbe esett hölgyet 8313 1, 17| tárgya vagy te egy országos hisztriótársaság kezében. Egy igen szomorú, 8314 1, 13| A népben pedig nem volt hite.~ ~Az utcai harc zaja tudatá 8315 2, 28| szentkép, az némi részletes hitelben áll a környék előtt; annálfogva 8316 2, 42| kormánybiztos halálát hirdeté - hitelesen - hivatalosan.~ ~Azt Edit 8317 2, 33| követségeinek bélyegeivel hitelesítve, csak a név és személyleírás 8318 1, 6| Én bizony nem tudom egész hitelességgel, hanyadik ivadéknál szűnik 8319 2, 33| hozzá elég pénze, talán a hitelezői szorongatták, s az arkhónok 8320 2, 48| volt. Eszébe jutott minden hitelezője, a legcsekélyebb tartozás 8321 1, 15| betanított, hogy küldötte hitelt nyerjen az ostromló táborban. 8322 2, 49| többé. Beadta a legjobb hitelű nevelőintézetbe. Fizetett 8323 2, 25| szívében a fekete semmi van: a hitetlenség, a kétségbeesés sötétje.~ ~ 8324 1, 14| alhadnagy közöttünk.~ ~Richárd hitetlenül rázta fejét.~ ~- No, majd 8325 1, 13| jelszavai nála nem találtak hitre. Lehetetlen azoknak győzni 8326 1, 5| volt, ha Pál urat úrnak hítta, mert Pál úr valóban többet 8327 2, 49| beállt önkéntesnek. Úgy híttak egy hirtelenében toborzott 8328 1, 7| komornáját mamzel Bettinek hítták.~ ~Mikor egyedül voltak, 8329 1, 4| nevetett.~ ~- Tehát te azt hitted, hogy mi csak szent énekeket 8330 2, 48| becsületemben bíztak, kik hittek szavamban, egy fillért sem 8331 2, 40| imádunk, de melyben sohasem hittünk - emberfölötti áldozat.~ ~ 8332 2, 20| mikor kicsi volt, mindig úgy hittunk, hogy hercegasszony. Tanítatunk 8333 2, 48| nyugtatni az emberiség iránti hitükben.~ ~Az emberek nem rosszak 8334 1, 17| anyai szeretetnek - egész a hitvesi szerelemig. Ott az a másik 8335 2, 20| majd elalussza a négy órát. Hiú remény. A kakukk nem huhukolt 8336 1, 17| kiterjedt már. Szerelme égett, hiúsága ragyogott, félelme melegedett 8337 2, 38| Jenő megjelent pontosan a hívás szerint a hadbíró előtt 8338 2, 40| míg gyermek volt, s eljött hívásomra, mint férfi; otthagyta kedvesét, 8339 1, 12| házasodhatik, mig valami hivatala nincs. A tekintetes előtem 8340 2, 20| hogy ugyan megfelelt a hivatalának.~ ~Ahol este megszálltak, 8341 1, 9| Ő aligha el nem veszti hivatalát, s ez még a baj kisebbik 8342 1, 1| Bécsben, és szolgáljon a hivatalban, és tanulja magát fokrul 8343 1, 17| elvesztett ezerkétszáz forintos hivatalból egyszerre egy tizenkétezer 8344 2, 27| az emberek? Azért a kis hivatalért? Nem minden ember jobban 8345 1, 5| legfelsőbb kormányszék bizonyos hivatalnokai számára, akiknek utasításul 8346 2, 49| is érte. Palvicz Károly a hivatalnoki osztályba emelkedett, s 8347 1, 5| lázítót; kitesznek papi hivatalomból; s még az sem elég: felidéznek, 8348 2, 33| mellőzte Pauszaniasz valami hivatalosztásnál, vagy tán egy theszbiai 8349 1, 17| azon elővéleményre, hogy e hivatás betöltésére legalkalmasabbnak 8350 1, 11| ünnepélyre is felrendelve, hivatása szerint az alkonyi órákban 8351 2, 22| a palackbul; azután ment hivatását betölteni.~ ~A gondjaira 8352 1, 5| maradjon idehaza, amíg nem hívatják. Ne fusson senkihez, és 8353 1, 13| a nap minden órájában, hívatlanul, bejelentetlenül felrontson 8354 1, 6| S ha én szóltam vele, ő hívatni fog téged. Ő nagyon szeret 8355 1, 3| szerencsisen, Szunyoglakig. Hivatom birot, parancsolom forspontot. 8356 2, 43| Hadsegédem jöjjön be!~ ~A hívatott megjelent.~ ~- Menjen ön 8357 1, 1| Valószínűleg őnagysága hívatta magához.~ ~Egypár érzékeny 8358 1, 7| Együtt mentek el. A Burgba hívattak sietősen. Csak későn fognak 8359 2, 24| Richárd.~ ~- Tudtam azt, azért hívattalak. Tehát halld meg, amit rád 8360 2, 40| bele rettentő kezeddel. Ne hívd el, ne hordd el tőlem egyenkint 8361 2, 24| olyan hű volt az hozzá; hívebb, mint ember szokott lenni: 8362 1, 11| Baradlay-kastélyban az éjt, Rideghváry hívei menekültek a vesztett csatatérről.~ ~ 8363 2, 34| az Ajalon völgyében, míg híveid harca bevégződött; azt, 8364 1, 11| efelől értesíteni fogja híveit, s nem hozza őket ide.~ ~ 8365 2, 29| tudja ezt látni! Hogy nem hívhatom őt haza, hogy ezt látná! 8366 1, 5| Nagyon megkértek, hogy hívjalak meg a nevükben személyesen.~ ~ 8367 2, 30| segélyül vagy tanúbizonyságul hívjon. Az egész két emeleten nem 8368 2, 27| amerre akarta.~ ~Az ebédre hívó szózat félbeszakítá stratégiai 8369 2, 29| A közeledő idegent úgy hívogatja az első tekintet.~ ~Mármost 8370 2, 23| az elvonuló ellen szomorú hívogató trombitaszója; benn az erdő 8371 2, 26| arra?~ ~- Ha a pokolbul hívom is elő.~ ~- Ön ért már engem?~ ~- 8372 1, 11| hazaérkezett.~ ~- Azt már tudom. Hívta valaki, vagy csak magától 8373 2, 28| Schneiderius Bálintnak hívták ezt a derék urat.~ ~Zebulon 8374 2, 44| úgy ölelte egymást, úgy hízelegtek, úgy becézték egymást, mint 8375 1, 15| indított küldötte által ezt a hízelgő mondatot Palvicz ezredes, 8376 1, 11| Ez már egy kicsit erős hízelkedés!" - súgá magának Rideghváry 8377 1, 6| tőle, mintha az csupa merő hízelkedésekkel traktálta volna.~ ~Jenő 8378 2, 20| vitiosusban annál jobban hízik.~ ~Hogy azért ülne olyan 8379 2, 20| annálfogva nagyon meg van hízva, és annálfogva mindig ül, 8380 2, 36| vendégszerettelen puszta volt.~ ~A nyári hő nap kéreggé aszalta a föld 8381 1, 18| szidja az ördögöket; elesett, hóba beleszakadt lovukat segít 8382 1, 18| elöl töri az utat a mély hóban; Pál vitéz az utóhaddal 8383 2, 21| futóhomok, buckákat képezett. E hóbuckákban elakadva, megrekedve vergődött 8384 2, 34| hevében, hozzákiáltani: "In hoc signo vinces!" (E jelben 8385 1, 18| mennydörögnek alá, s egy-egy hócsuszamlat embert és lovat eltemet.~ ~ 8386 1, 14| a rím következett, hogy "hocta iszten", s hogy a testvéri 8387 1, 10| vezényelni tud; és úrnő, aki hódít.~ ~- Úgy van - szólt Ödön, 8388 2, 25| Igenis. Féltik attól a nagy hódítótól, akitől azon év nyarán ezer 8389 2, 20| öltözőterembe! Meg volt hódítva.~ ~- No látod, kedves tubagalambom - 8390 1, 15| oly tiszteletre méltó, oly hódolatgerjesztő; és utána egy másik, kinek 8391 1, 17| térdein csúszott oda lábaihoz, hódoltan kérve tőle bocsánatot, megbocsáthatatlan 8392 2, 25| szalagjával.~ ~Szemközt a hölggyel egy fiatal férfi ül egy 8393 2, 29| Mármost azután ennek a fiatal hölgyarcnak csak egy bajuszt kell festeni, 8394 2, 29| könnyhullató, fájdalmukban nevető hölgyarcokkal. Koszorúnak lett fonva az 8395 1, 13| férfiakkal, minden ablak hölgyarcoktól ragyog. Nemzetőrök, aulatagok 8396 2, 29| elfussanak tőle.~ ~E fiatal hölgyarcra festett bajusz: egy kanyargó 8397 2, 46| kedvesed egyedül. Ennek már hölgye van, kinek nevével, becsületével 8398 1, 6| által kitüntetett családok hölgyei és kisasszonyai.~ ~Ami pedig 8399 1, 11| szállították ide; az urak hölgyeiket is magukkal hozták - és 8400 1, 15| Edittől többet kérdezni.~ ~- Hölgyeim, indulunk - szólt udvariasan 8401 2, 48| liliomait és aki a balett hölgyeit ruházza, majd gondoskodni 8402 1, 17| érkezett egy új ismerős, ki a hölgyeket elfoglalja, Rideghváry azonnal 8403 1, 17| kegyelmes úr ismét visszament a hölgyekhez, Jenő pedig kedvetlenül 8404 1, 4| végtül végighullámozva deli hölgyektől, kiken ragyog drágakő és 8405 1, 4| legszebb és legmagasabb hölgyével szemben, s felelni annak 8406 1, 11| menyasszonnyal az élén belép a hölgyi kör. Aztán következik a 8407 1, 13| testestül-lelkestül. Odatapadva hozzá, a hölgyiség egész átadásával, rábízva, 8408 1, 4| legszebbike, a hullámzó hölgykebel ringat, tán azon gondolatra 8409 1, 6| tiszt és nemes testőr. A hölgykoszorú is igen válogatott volt, 8410 1, 11| megnyílt, ott állt az egész hölgyvendégkoszorú, s annak élén özvegy Baradlayné 8411 1, 13| vállára tűzött, s mikor a hömpölygő néptömeg legviharosabb ordítása 8412 2, 34| Kétszáznegyvenezernyi orosz hadsereg hömpölyödött alá Magyarországra.~ ~Pihent, 8413 1, 18| terjedt fölfelé, a széltől hömpölyögetve, s keresztülvilágított ködön 8414 1, 16| borított ég.~ ~Mintha egy óceán hömpölyögne odafenn izzó lávából.~ ~ 8415 2, 25| visszakiáltja; - egy félelemteljes hördülés...~ ~Minő kísértethangok 8416 2, 43| szobájában, s nehéz nyögése, hörgése, feljajdulása keresztülhallatszott 8417 2, 21| patakja képezett, semmi hóesés sem látszott; túl rajta 8418 1, 18| mintha tűzzel utánozná a hóesést, lángpelyheket zúdított 8419 1, 18| fekvő köd óceánját, mely hófehéren, tornyos habokkal a tengert 8420 1, 9| mely fölött széttépett hófelhőket kerget az északi szél.~ ~- 8421 2, 21| háttért sötét lila-szürke hófergeteg tartá beárnyalva, melynek 8422 1, 4| tapasztalták, hogy mély hófuvatba vannak elsüppedve mindenestül.~ ~ 8423 2, 31| a meredélyen alá, mint a hógörgeteg az ellenfélre, egy perc 8424 1, 18| A hegyoldalakon óriási hógörgetegek mennydörögnek alá, s egy-egy 8425 1, 18| égő szomjat szájukba vett hógolyócskákkal oltják. Utána még jobban 8426 2, 22| tegnap kaptam, nem érvényes, hogyha énnekem azt valaha valaki 8427 1, 11| kedves nagytiszteletű urnak! Hogymint szolgal egiszsige?~ ~A pap 8428 1, 4| egész teremnek, melyben hókeblű, tajtékvállú tündérek járkálnak, 8429 1, 4| lovaknak minden szál szőre hókristállyal behintve.~ ~És nehány percig 8430 1, 4| élveteg ajkak, hosszú, holdgömbölyű szemöldök és a legfeketébb 8431 1, 12| lenni, kinek van haromezer holdja idelenn Alföldben; de nekem 8432 2, 36| belsejébe láthatni, egy, a holdtul megvilágított kastély képe 8433 2, 36| elemózsinával. Akkor aztán a szép holdvilágnál baktatunk tovább. Jó lesz 8434 2, 28| s amint a fák között a holdvilágot a napvilág kezdte felváltani, 8435 2, 29| Palvicz Ottó gyermekének hollétét, az Budán van, a várban 8436 1, 1| önt szebbnek, mint most. Hollófekete haja, ragyogó szemei voltak - 8437 2, 36| közeledik.~ ~Illés próféta hollója volt az, ki mesterének kenyeret 8438 1, 4| csoportostul bevonultak a hollók, varjúk a városba; minden 8439 2, 36| olyanokat falt a leszelt holmikból, hogy majd megfulladt tőle.~ ~ 8440 2, 43| akart törni azokon.~ ~- Holnapon túl más rendszer álland 8441 1, 12| örökös főispánjuk, holnapi és holnaputáni uruk; a mai csak zsellér 8442 1, 2| fénnyel távozunk a világból? holott a férgek a mi testvéreink, 8443 1, 10| és a balzsamok csodái még holta után sem engednek porrá 8444 2, 23| lovasság szétbontakozott; a holtak és sebesültek összeszedése 8445 2, 21| porzik vissza a lovasság, holtakat, sebesülteket hagyva el 8446 1, 2| imát:~ ~"Minden élőknek és holtaknak igaz bírája, nagy Isten!~ ~ 8447 1, 15| Évdíját fizetni fogjuk holtig. Az biztosítva van. Ha hazajönne, 8448 1, 14| kapott és lerogyott is, holtnak tetteté magát, és megnémult.~ ~ 8449 2, 40| akartad veled ismertetni, hogy holtod után is megverhetsz kezeddel; 8450 2, 31| támaszták, sok bajtársuk holttestén kellett átlépniök, s mikor 8451 2, 21| beárnyalva, melynek zord homályából az éneklő hős csapat ott 8452 1, 4| tekintetével a hullámvilág mély homályát.~ ~Fickándozó nagy testek, 8453 2, 25| világával; az visszasüllyedt a homályba.~ ~S a nő, ki meg tudta 8454 1, 2| számítsd be neki azt, hogy homályban élt, nem látott téged.~ ~ 8455 1, 14| melyek a szabadság diadalára homályt vetnek, s eljöttem e vihart 8456 1, 18| onnan alábocsátkoztak a hómezőkre. A szél üvöltve vágta a 8457 1, 2| nagyon szépen beszélt. A homiletikában nem volt párja.~ ~Hanem 8458 2, 20| a gondolatokat tolná ki homlokából, pedig csak azért tette, 8459 1, 4| már az izzadság csorgott homlokaikról, most már a forró pára lövellt 8460 1, 17| leendő napának, mire az Jenő homlokának egy csókot adott - hideget, 8461 1, 13| Justitia-szobrot ledöntötték az épület homlokáról, az ablakvasakat kifeszegették, 8462 2, 26| mennyköveket az égbe!~ ~Elébb homlokával és ökleivel verte az asztalt; 8463 1, 1| por. Ezt a hideg verítéket homlokomon nem a halálküzdelem izzasztja, 8464 1, 4| északi "szélmenyasszony", ki homok helyett hóbul emel oszlopot 8465 1, 6| csipetnyi sót, s azt egy ilyen homoki lyukba hintette. Arra egyszerre 8466 2, 21| a földbe. Ennek az orra homokkal tőlt be. Ez a másik sem 8467 2, 30| közepett széthányni, s a rést homoktöltött lőporhordókkal kitölteni. 8468 2, 30| ötszáz napszámos töltötte a homokzsákokat. Azok szétfutottak.~ ~A 8469 2, 30| traverzeket, s tranchée-ket raknak homokzsákokbul. Ötszáz önkéntes napszámos 8470 2, 19| a veszteség kétségbeejtő hónapjaiban.~ ~A komáromi sáncokon táncoltak 8471 2, 39| sorokat találni azon év őszi hónapjainak hírlapi hasábjain.~ ~Sorok, 8472 1, 17| megnyugodott benne.~ ~Az utóbbi hónapokban sokat forgott a Plankenhorst-termek 8473 2, 30| Pest csak egy atom. Ha egy hónapot elvesztünk a rendes ostromlással, 8474 2, 32| meg három forintért egy hónapra - nyelvelt vissza a némber.~ ~- 8475 1, 11| felkapta az elejtett szót:~ ~- Honfitársaim! Köszönöm kegyetek üdvözlését 8476 2, 25| táborban járó férj féltette honnhagyott nejét: a kolerától.~ ~Ott 8477 1, 18| verte fel valamennyit édes honnjártából. A paripák vészordítása 8478 2, 30| ősvárosát, Moszkvát, a barbár honszeretet a diadalmas ellenség feje 8479 1, 4| míg túloldalról fejedelmi hontársa, a szágópálma nyújtja felé 8480 2, 22| bele a világba, az nem a honvágynak, nem a felsőbbség elleni 8481 2, 38| barna posztót használtuk honvédeink atillájához is.~ ~Jenő feleletei 8482 2, 20| vőlegénye, elmente magának honvédseregbe, ott most kapitány; ott 8483 2, 31| hömpölyög hangyabolyként a 34-ik honvédzászlóalj önkéntes csapatja fel a 8484 1, 18| Aztán madártoll nagyságú hópelyhek kezdtek esni sűrűn, mik 8485 1, 4| össze végvonaglásában.~ ~- Hopp! Ez megvan! - kiálta Ödön 8486 1, 4| vargabetűt csinált, s a hoppon maradt banda elrohant mellettük; 8487 2, 20| szempillái, mikor már érzik a hora canonicát, csak a legnagyobb 8488 1, 4| vetkőztessük le, és fektessük a hóra! - Hanem azt mondhatom neked, 8489 2, 28| Hát téged mi az ördög hord itt ebben a papi ruhában?~ ~ 8490 2, 30| mindenik fehér zsebkendőt hordana magával. Ha egyszer szorulni 8491 1, 11| mobilgárdája, melyet forsponttal hordat össze nagy kerülő földről 8492 2, 27| Újságot egyáltalában nem hordatott. Azt mondta, hogy nem lehet 8493 2, 40| kezeddel. Ne hívd el, ne hordd el tőlem egyenkint valamennyit. 8494 1, 8| Ezt a sok cókmókot nem hordhatjuk magunkkal a táborozásra. 8495 2, 19| ellenfélnek fél mérföldre hordó "bácsi" nevű öreg ágyúját.~ ~ 8496 1, 14| fel; gépeit összetörték, hordóit kihengerítették az utcára, 8497 1, 18| főzik jó sárga kásával, hordószámra hordják elő a friss túrót, 8498 1, 11| tulkot, birkát vágatott, hordót üttetett csapra, előszedte 8499 2, 33| mindenféle prezervatívát hordott magával. Kámfort viselt 8500 1, 18| csakugyan talált Pál úr, egy hordóval. Végigönték s elmázolták 8501 1, 13| ember kibeszéli, amit szívén hordoz. A legféltettebb titkokat. 8502 1, 13| s fejének félszeg, dacos hordozása körrajzokban is ismeretessé 8503 1, 1| Nagy gyermekek már; nem hordozhatók ölben.~ ~Legidősebb fiam, 8504 1, 18| zászlót; te fogod ezentúl hordozni. Álljatok körülem!~ ~A huszárcsapat 8505 1, 15| szeretetre, amivel szívemben hordoztalak mindig.~ ~- Ne esküdjél, 8506 2, 20| mind e tudományt helyébe hordták.~ ~Azért ő beszélt Bolingbroke 8507 2, 27| ismerheti ram. Jol van. Is én ot hordtam regel nigy oratul este hét 8508 1, 6| stockfischt húzott ki a horga végén.~ ~- Hogy jut neked 8509 1, 6| akinél volt egy hosszú, horgas végű sodrony. Kérdeztem 8510 2, 46| ehhez a házhoz. Hajó és horgony elszakadtak egymástól.~ ~ 8511 1, 5| szedi a homlokát, nagyot horkant az ártatlan delikvensre, 8512 1, 18| Palvicz mellvértjén ütött horpadást.~ ~- Újra töltsünk! - kiálta 8513 1, 5| Hát még ki járt itt?~ ~- A Hortiglender lókereskedő. Elhozta azt 8514 2, 27| voltunk alul, vagyunk felyül. Hortobágyon áll kétszázharminchatezer- 8515 2, 30| Jókedvűek.~ ~- És a horvátok?~ ~- Haragosak.~ ~- És az 8516 2, 34| magyarázni; szertelen volt a hőség, az ember nagyon fel volt 8517 2, 43| nyakkendőjét is leveté; hősége volt. Hátat fordított a 8518 1, 12| ellenkező vélemények szóvivő hősei adtak ottan egymásnak lovagias 8519 2, 30| becsület mind a két fél hőseinek. E nagyszerű harcban mind 8520 2, 43| hogy úgy gázolt legjobb hőseink vérében, mint az öldöklés 8521 2, 40| pillanatban; amazé lett a hősi vég; neki maradt a csendes 8522 1, 4| lovakkal együtt kiszabadult hósírjából a szán is; a két ifjú kiszállt 8523 1, 4| magukat tengerészek módjára a hósivatag iránt tájékozni.~ ~Ahány, 8524 2, 22| kalandokkal, most, mikor igazi hőskalandot vitt véghez, a legvakmerőbbet, 8525 2, 23| két tábor előtt az ősregék hőskölteménye állt megtestesülve.~ ~Hat-hétezer 8526 1, 14| lelkes hölgy a legbuzgóbb hősnője a szabadság ügyének. Tőlük 8527 1, 15| elfogatva, láncnak adva a még ma hősöknek, jó barátoknak, testvéreknek 8528 2, 21| énekelték a dalt azokról a hősökről, akik fogadást tettek, hogy 8529 2, 23| legkeskenyebb, ezerkétszáz lépés; hossza egy mérföld. Ezt az erdőt 8530 2, 20| Kereste az ürügyet, hogy mivel hosszabbíthassa meg az édes otthonlét perceit.~ ~- 8531 2, 30| és földön, mely négy óra hosszant nem tartott szünetet, s 8532 1, 4| néhány fokkal erősebb lett.~ ~Hosszas bolyongás után egyszer elkiáltja 8533 1, 9| Valóban gyönyörű arc; hosszúdad, mint a tragédia múzsájáé; 8534 2, 33| bajod neked az én termetem hosszúságával?~ ~Mikor aztán a kis emberke 8535 2, 20| bőrpamlagon heverészve, a hosszúszárúból pöfékelve. S most íme, még 8536 1, 11| verekedés, gyújtogatás, lólopás hőstettei miatt börtönjártas nevezetességek; 8537 1, 13| meg újra elbeszélik a nap hőstetteit; hogyan vette be a nép ostrommal 8538 2, 28| szervusz, Zebulon"!~ ~Hősünk valóban úgy megrettent, 8539 1, 3| lesz neki tömlöc ilete hoszuig, ot maj megtanul imadkozni, 8540 1, 4| volt, mintha támaszkodnék a hótorlat falához, melyben egyfelől 8541 1, 4| Szerencséjükre a vihar oly hótorlatot sepert a part falához, hogy 8542 1, 4| tisztára volt seperve a hótul, mint a tükör; csupa gyönyörűség 8543 1, 9| könnye itt Oroszországban hóvá alakul, s az utunkban több 8544 1, 4| kicsavarva, pozdorjává törve, hóval eltemetve.~ ~És ezzel egyszersmind 8545 2, 35| szivességet, a mivel voltál hozám. Életemet is neked köszönhetem; 8546 2, 20| föl, kalamárist, tollat hozat, s ráfogja Zebulont, hogy 8547 1, 2| uraságokat azon kérdés tisztába hozatala: vajon miféle érdemrendek 8548 2, 48| Palvicz Ottó fiát ide kell már hozatnunk magunkhoz.~ ~- Igazad van. 8549 2, 27| mind lovas; de lovat nem hozhatott magával, mert azt hegyen 8550 1, 18| Délután bekövetkezett a hózivatar.~ ~Sötétlila színű felhők 8551 1, 9| bocsátják tovább; nem jut bele a hózivatarba, nem kergetnek meg bennünket 8552 2, 19| tűzben, kiállták a próbát a hózivatarban. Kiállták a próbát a veszteség 8553 1, 18| szín gőzkörében.~ ~A vezető hózivatarral kezdett biztatni.~ ~A kopár 8554 2, 25| legalább egy olyan levelét hoznád el egyszer nekem, amit az 8555 2, 30| Elébb határozatot kell hoznunk, mielőtt az ülést feloszlatnók.~ ~- 8556 2, 20| szabadcsapatvezérek, újoncokat hozó bírák és tudósítók.~ ~El 8557 2, 27| maradhatod magadat; magamra izs hozod szerencsitlensiget; neked 8558 1, 4| tízezer rubel nélkül is életre hozom, uram; vetkőztessük le, 8559 2, 36| még maga sem vacsorált a hozottbul, azáltal, hogy olyanokat 8560 1, 13| örvendetesebb a diadal hozsannájánál. A kettő együtt! A magyar 8561 1, 4| merre van előre; magunkkal hoztuk korcsolyáinkat, felkötjük, 8562 1, 15| burgonyával terhelt puttonyt hozva a hátán, gyalog jött keresztül 8563 2, 20| rendeleteket a sorompóknál, s nekem hozz mindenről pontos tudósítást!~ ~ 8564 2, 49| feküdt az, s a kamatok mindig hozzácsatoltattak. Most az egészet kézbesítem 8565 1, 5| Meglészen - szól Pár úr, s hozzáfog a terítéshez, ami annyiból 8566 1, 8| elvágok késsel: háromszor kell hozzáfognom. Aranyember a kapitány úr! 8567 1, 1| Lettem rideg, kiszámító, hozzájárulhatatlan. Csak a jövendőnek éltem. 8568 1, 15| aulával és népvezérekkel.~ ~- Hozzájárulhatlan volt. Mindekkorig nem bírták 8569 1, 18| szakácsművészi vegytan folytán, a víz hozzájárultával lassankint egy tömör egésszé 8570 1, 15| nőalakot, csak azután szól hozzájok:~ ~- Kit keresnek önök?~ ~ 8571 2, 47| Csakhogy végre-valahára hozzájuthat az élete párjához.~ ~Mert 8572 2, 49| azokhoz ily alattomosan hozzájutni? Mi lehet azokban?~ ~Richárd 8573 2, 27| Hogy csak egy példát hozzak fel rá; tessék összehasonlítani 8574 2, 48| akarna kanyarítani, amihez hozzákészülés kell, és monda:~ ~- Ehhez 8575 2, 36| NADÍR~ ~Aki hozzákezd a futáshoz, azt megragadja 8576 2, 20| hogy hogyan kellene ahhoz hozzákezdeni. Különösen azt szeretné 8577 2, 34| Konstantin tette a csata hevében, hozzákiáltani: "In hoc signo vinces!" ( 8578 2, 27| szívesen lát, és maga is hozzálát, mindenki azt mondja róla, 8579 1, 3| s a vendég urak csakúgy hozzáláttak, mintha főispán-beiktatási 8580 2, 22| felfogják, és valami rendet hozzanak be közéjük.~ ~- Csak enni 8581 1, 17| Már ehhez a képhez is hozzászoktatta szívét.~ ~Az azonban komoly 8582 2, 37| Talán keserű lesz, de majd hozzászokunk.~ ~- Mihez?~ ~- Én nem mondtam. 8583 2, 30| Isten angyalokat nem küld le hozzátok, kik azokat lábnyomaikkal 8584 2, 20| már éppen a tollat akarta hozzáverni az asztalhoz, mikor csak 8585 2, 28| fidibuszt, a szolgálattétel hűbéri jelvényét. Ha megteszi, 8586 1, 8| eredetijét is. Szokott ide járni. Hüh! Ha az ezt a képet meglátja 8587 1, 15| Nem állhatta meg, hogy egy hüllő hideg haragjával ezt ne 8588 1, 8| az én arcképem!~ ~- He, hüm! Az bizony. Itt hever már 8589 1, 11| özvegy!"~ ~Őméltósága csak hümmögött rá; de a mindig hű Zebulon 8590 2, 35| akkurátusan, benne személyleirásod hüségesen. Egy hajszál különbség nélkül; 8591 2, 45| bontja fel a borítékot, ő hüvelyezi le a levelet. És azután 8592 2, 33| tarkójáig is megméri, hány hüvelyk.~ ~Hanem azt már Zebulon 8593 2, 33| orra körül kotorászott a hüvelykmérővel, egyszerre belekapott mind 8594 1, 5| Richárd végighúzta mutató- és hüvelykujjait az orrán, s vállat vont.~ ~- 8595 2, 30| nekünk, Dávid királytól Hugo Victorig: "Nem lehetett 8596 1, 15| népet?~ ~- Azt önök Edit húgom szép szemeinek köszönhetik.~ ~- 8597 2, 46| megkérdezni. Mikor ön Edit húgomat eljegyezte, akkor ön kapitány 8598 1, 14| lecsendesült.~ ~Mausmann Hugónak alkalma lett rákezdhetni 8599 1, 14| a főhadparancsnoktól.~ ~Huh, de fel volt paprikázva 8600 2, 20| Hiú remény. A kakukk nem huhukolt olyan pontosan, mint amilyen 8601 2, 20| mely minden óranegyedre huhukolva figyelmeztette, hogy közeledik 8602 2, 32| sietett fel a várba.~ ~A hullákon, az ágyúkon, a cserepeken, 8603 1, 18| partjai közt iszapos, sárga hullámaival. Ez a halál lakása!~ ~A 8604 1, 4| legyezőszárnyú, páncélbőrű hullámlakók voltak azok: a vizek chimaerái.~ ~ 8605 1, 17| mellett egy keskeny csónakon a hullámokra bízni életüket.~ ~ ~ ~ 8606 1, 4| feltorlasztva a havat, mint hullámot a tenger.~ ~- No, bátyuska, 8607 1, 4| kutatta át tekintetével a hullámvilág mély homályát.~ ~Fickándozó 8608 2, 30| vasárus volt, az olvadt vas hullámzik ott a pince mélyén.~ ~A 8609 1, 17| Alfonsine drága vére áldozatul hullana, akkor hulljon el az övé 8610 2, 39| levelekkel, miket a platánfák hullatnak; a park minden fája veres, 8611 1, 14| Goldner Fritz verítéket hullató arca.~ ~- Ah, itt jön valahára!~ ~ 8612 2, 28| Szalmás...~ ~Zebulonban hűlni kezdett a vér erre a névre. ~ ~- 8613 1, 2| hangom volt; aztán három humaniorum classisnak énekszóval kellett 8614 2, 36| is megtalálja az átkozott humort.~ ~- És most útra!~ ~A telehold 8615 1, 3| forspontot. Van, de nincs. Hát hun van? Mind elmente, ki csak 8616 2, 36| állva. No most, Gergő, aki hunder-bundere van, vagy te szorítod meg 8617 2, 27| boldog jelmondatnak: "Extra Hungariam non est vita; si est vita, 8618 2, 22| gyáva is, dacos is; dühös és hunyász; szája panaszra áll, de 8619 1, 18| megmásznunk, szemünket le nem hunynunk, koplalnunk, verekednünk; 8620 1, 8| szegletét a szeméig, s hamisan hunyorított egy nagyot.~ ~- Bevágtam 8621 1, 8| Richárd karjára, s hamisan hunyorítva suttogá:~ ~- Ismerem ám 8622 2, 49| befogták többekkel együtt, hurcolták, vallatták másfél esztendeig; 8623 2, 36| kétségbeesett jajgatását hallva hurcoltassam el magamat, akiket legjobban 8624 1, 15| Hogyan lesznek a mészárszékre hurcolva, hogyan elárulva, elfogatva, 8625 1, 13| mi sejtelem költ szíve húrjaiban diszharmóniát? Mi mondja 8626 2, 27| lapátvégű villával a sistergő hurkafélébe; válogat a mindenféle cifra 8627 2, 30| legvakmerőbbjeinek, kik derekukra hurkolt köteleken bocsáttatják magukat 8628 1, 3| tapasztalá, hogy leghelyesebb húrokat penget.~ ~- De csak még 8629 2, 30| mennénk, azt én késsel, hurokkal, ököllel ölném, szúrnám, 8630 1, 4| szán alatt, s azzal egy hurrákiáltással nekiereszkedtek az acélsima 8631 1, 4| robaj, állatüvöltés s egy hurráordítás a sodronyrácsozatok mögül.~ ~- 8632 2, 21| Az árok sövénye mellől hurráordítással emelkedett ki a rejtett 8633 1, 4| Hanem még korán volt hurrát kiáltani.~ ~A fenevadtábor 8634 1, 18| az ördögnek magának, ha húsa van!~ ~Richárd elszántan 8635 1, 13| aztán, mikor már az eleven húsáig lefúrtak, a krák azt gondolja, 8636 2, 22| hogy az emberiség javára húsát tokánynak, bőrét bakancsnak 8637 1, 18| A legénység itt a jó hűsben meg akart pihenni, de vezetőjük 8638 2, 28| idáig eljutnod. Nem marad el hűséges ragaszkodásod jutalma. Az 8639 2, 25| egy egész falka szarvas hűsel; egy kis ünő a vizet szürcsöli, 8640 2, 48| megfőzte ugyanazon edényben a húshoz való mártást; azt is félretette 8641 2, 20| az keresztülég a bőrön, húson és csonton; az méreg és 8642 2, 25| kis alvó piros arcára - huss! -, a pacsirta egyet rebben, 8643 2, 22| bográcsokban a burgonyát hússal.~ ~Aztán olyan szelíd, kormányozható 8644 1, 17| bizonyos lehetsz, hogy legalább hússzor keresett a szállásodon, 8645 2, 19| védi az Inczédi-zászlóalj hússzoros ellenerővel szemben a vitatott 8646 2, 34| tapodja ellenség.~ ~Június huszadikán ezrével lepte el a népfelkelés 8647 1, 14| meneküljenek innen. Az oldalajtó huszáraid által szabadon van tartva, 8648 1, 18| Richárd, jókedvvel fordulva huszáraihoz -, most egy furcsa tréfát 8649 1, 14| megfordulva lovával, jelt adott huszárainak a visszavonulásra.~ ~- Kár! - 8650 1, 15| tábornok fogassa körül az egész huszárcsapatot. Ki van ott közelükben?~ ~- 8651 1, 18| merre?~ ~Ez volt a menekülő huszárcsapatra nézve az élet-halál kérdés.~ ~ 8652 2, 33| Nyikolajevna, a másik Cesarevics huszárezred, a harmadik az Olviopol 8653 1, 14| visszafordulva a sorban ülő huszárjához. - Ég-e a pipája?~ ~- Tessék! - 8654 1, 18| a veszedelmet, mely elől huszárjai visszadöbbentek. A March 8655 1, 18| Látod! - kiálta Palvicz. - Huszárjaid nem mernek nekivágni a Marchnak.~ ~- 8656 1, 18| sekélyeivel; neki és vén huszárjainak játék volt a Dunán átkelni 8657 1, 14| elragadtatással ölelé keblére a huszárkapitányt.~ ~- Pajtás! Még ennek sem 8658 1, 18| leterítének a gyepre tizenkét huszárköpönyeget; s a nagy fakanállal kitálalák 8659 2, 24| visszaemlékezzék. A világosság huszárlámpától ered; a lámpát pedig egy 8660 1, 18| nyugtalanul hegyezték a füleiket a huszárlovak; máskor azt jelentette ez, 8661 2, 38| volt a gárdánál, később a huszároknál, azt egész csapatjával együtt 8662 1, 18| Amennyi időt elvett a huszároktul a felkészülés, annyi kellett 8663 1, 15| körülállóknak. - Az éjjel a huszárőrtanyán voltam. Ott töltöttem az 8664 2, 21| ellenfeleik elől.~ ~És ekkor a huszárosztály, mint egy gondolatra, hirtelen 8665 1, 14| meglátta a szemközt álló huszárságot, hátratorpant, megállt, 8666 1, 11| kettő. Az inasnak piros huszársipkája van, ami nagyon emeli a 8667 2, 29| addig meghalni, míg egy huszárt nem lát ismét az utcán végignyargalni.~ ~ 8668 1, 5| sok év óta megtakargatott húszaskák csörömpöltek. Fizetni készült. 8669 1, 11| nem nagyon idős. Még nincs huszesztendős. Quod est authenticum. Hogy 8670 2, 21| Azzal hurrá! Egy üdvlövést húszlépésnyi távolból a közeledőknek! 8671 1, 4| megrakta szivarral, amennyi húsznapi útra elég; s mikor még sötéttel 8672 2, 36| a világon.~ ~Egyedül egy húszölnyi kerületű szigeten.~ ~Annak 8673 1, 16| többet engedett magának.~ ~"Huszonegy, huszonkettő, huszonhárom."~ ~ 8674 1, 16| huszonkettő, huszonhárom."~ ~A huszonharmadiknál elérte a kaput.~ ~Hanem 8675 1, 16| Huszonegy, huszonkettő, huszonhárom."~ ~A huszonharmadiknál 8676 2, 27| elragadta az első siker.~ ~- Huszonhatezer fogoly van már ellensigtül 8677 1, 16| engedett magának.~ ~"Huszonegy, huszonkettő, huszonhárom."~ ~A huszonharmadiknál 8678 1, 4| városban, a pusztán legalább huszonöt. Szmolenszk és Moszkva közt 8679 1, 17| ha hirdetni fogják: a két hűtelen Baradlay ellen tulajdon 8680 1, 18| van!~ ~Richárd elszántan húzá ki pisztolyát nyeregkápájából.~ ~- 8681 1, 15| rögtön szétterelte a nőkkel huzakodó legényeket, s a fegyveres 8682 2, 29| melyet a császári hadvezér húzatott a városon keresztül. Pest 8683 1, 11| címerek, kik közt előcsahos a huzavona falusi leguléjus s az iskolakerülő 8684 1, 14| őket. Az égre kérlek, ne húzd ki azt a végzetterhes kardot 8685 1, 14| vallania nők előtt, hogy nem húzhat kardot a védelmezésükre. 8686 2, 27| két fogoly generalisnak húzhatja ki egy haja szálát, vagy 8687 2, 20| vendégszobában az ágyra új cihákat húznak, a kisasszonyok imitt-amott 8688 2, 33| palackban arak. Tessék egyet huzni belöle. Ugy ni. Mi a neve 8689 1, 10| ott vele?~ ~- Neki kell húzni a parton a kötelet, mikor 8690 2, 48| nélkül. Nekünk össze kell húznunk kiadásainkat. Tudod-e, hogy 8691 2, 39| élet bajait, megrettenve húzódott kisöccse bölcsőjéhez, s 8692 1, 6| mondd meg, Richárd, miért húzódozol te olyan nagyon ezektől 8693 1, 5| Jenő kényelmetlenül húzódozva felelt:~ ~- Nagyon megkértek, 8694 1, 6| meghagyott ecsetformát kezdte húzogatni.~ ~- Holnap indulok haza. 8695 1, 14| esetekben. Ha az angyalokat húzzák is le lábaiknál fogva az 8696 1, 9| örülni fogok, ha boldognak Iátlak. ~ ~E szónál felállt a leány 8697 2, 20| Rideghváry felhívására egy "ibis redibis"-féle választ írt, 8698 1, 8| valami eladnivalója: törött ibrik vagy Michel Angelo remeke, 8699 2, 27| Ot voltam két nap, két icaka befenekelve huszonnigy akos 8700 2, 27| fölfele. Úgy kerültem fel idaig.~ ~Furcsa cikcakk utazás 8701 1, 3| bivalyt, s úgy hozta engemet idajaig.~ ~Tallérossy úr olyan tragikus 8702 1, 4| mondta neki:~ ~- Ej, ne idd azt!~ ~Az ifjú visszafordult, 8703 1, 17| felbontástól. Az én szavamra ideadták, hogy kézbesítsem neked. 8704 2, 49| nagyon közelrül. Az egy ideál szépség volt.~ ~A beteg 8705 2, 30| Hazánknak lüktető szíve...~ ~Egy ideális, nagy édesanyának látható 8706 1, 14| elfeledni, hogy Goldner rajongó, idealista, magasztos kedély; Mausmann 8707 2, 49| tele lélekkel.~ ~A szépség ideálja az - hatvan évvel.~ ~A beteg 8708 2, 24| Akkor nekem nincs mit várnom ideáltal. Ah, milyen jólesik ez az 8709 1, 15| Zárt ajtómon keresztül idecsempésznek az asztalomra mindennap 8710 1, 8| meggyűlölt arcképet, potom áron ideengedi. Akkor azután csak az a 8711 1, 4| fővárosi aranyfiatalság - ideértve a még aranyabb öregurakat 8712 1, 14| haldokolva egy apáca. Régóta idegbajban szenved, a mai nap rémjelenete 8713 1, 1| halállal vívódik minden idege testemnek; de én e végküzdelemben 8714 1, 15| minden tagja, szívének minden idegecskéje. Most már nem látta senki.~ ~ 8715 1, 4| veszély nagysága felfokozta idegeik erejét; most már az izzadság 8716 1, 9| szikra egyszerre ütött át idegeiken.) Azután egy kis forróláz 8717 1, 13| lobogtat felé.~ ~Csak Jenő idegein fut végig sírbolti hideg 8718 1, 18| átérezni nem való a mi nyugodt idegeinknek.~ ~Lenn a városban díszlakoma 8719 1, 16| Halálkeserűség állja el idegeit. Most már minden csepp vére, 8720 1, 15| nem parancsolnak úrrá lett idegek.~ ~A leány pedig hevesen 8721 2, 32| előérzetét költi fel az idegekben.~ ~Az a savanyú, émelyítő 8722 1, 13| indulna el ő e túlfinom idegekkel, e minden ízében reszkető 8723 1, 17| idioszinkráziából s asszonyi idegeknek imputációképtelen befolyásából 8724 1, 16| rokonaikhoz, ismerősökhöz, jószívű idegenekhez, átöltözni, vért, füstöt 8725 1, 6| szappant habarta. - Mért idegenkedel Plankenhorstéktól?~ ~- Tudja 8726 1, 13| közeledő rivalgást? Valami idegenszerű csattogás, csörömpölés követte 8727 1, 17| el magától Alfonsine, s idegesen összeborzadt. ~ ~- Az istenre! 8728 2, 26| szájszegleteit rejthetlen idegesség galvanizálta.~ ~A két Plankenhorst-hölgy 8729 1, 13| fegyverek dörgése minden idegét folytonos reszketésben tartá; 8730 1, 15| küzdött testének minden idegével, hogy azok egyszerre el 8731 1, 13| heroizmus kell ahhoz, mikor egy ideggyönge ember elszánja magát, hogy 8732 2, 20| magát vacsorálni, s nagy idegizgatottsággal eszik három emberre valót.~ ~ 8733 1, 13| Ó, a bátrak, az erős idegű emberek nem tudják megítélni, 8734 1, 13| töltötte a szállásán. Gyönge idegzetű ember volt.~ ~Gyermekkorátul 8735 1, 15| a hosszú orromnál fogva idehurcolt?~ ~Azt persze nem mondták 8736 2, 48| egymást. Amit mondtam, amit ideírtam, az komoly dolog. És mármost 8737 1, 6| volt már, még Mária Terézia idejebeli stíl szerint, és a földszinti 8738 2, 36| segélyünkre hívják, mint Thököly idejében. Az nem engedhet az orosznak, 8739 1, 8| sokáig mulatott odakinn, idejekorán hazatért lefeküdni, s mikor 8740 1, 11| mendemondákkal rövidíteni idejét.~ ~- Nos hát, mi a legújabb 8741 1, 14| de hogy Jenő öcsém most idejöjjön, azt - úgy segéljen - akkor 8742 1, 17| saját magának.~ ~- Ő nem fog idejönni - sietett őt felvilágosítani 8743 2, 49| nevetségest a gyűlöletessel, idejössz az én hátamra, hogy vigyelek 8744 1, 11| megjelent megyei kurucokra, kik idejöttek ellenségük diadalához áldozatra 8745 2, 49| hogy:~ ~- Hallod-e, te! Idekinn van egy asszony, aki téged 8746 2, 29| kedve telik benne, akár idekvártélyozom magamat. Hanem elébb utasítson 8747 1, 12| kinek van haromezer holdja idelenn Alföldben; de nekem van 8748 2, 27| kergeti, se megyek el innen az idén. Amit mondtam, megmondtam.~ ~- 8749 1, 14| Talán éppen Edit?~ ~No, ha idenéz, hát lássa meg, ki az a 8750 1, 6| mentek jószágaikra, a holt idényt is Bécsben töltötték.~ ~ 8751 2, 48| senki. Lássunk hozzá, amiért ideparancsolni méltóztatott, lássunk az 8752 1, 11| kezét.~ ~- Alazatos szolgaja ides, kedves nagytiszteletű urnak! 8753 1, 15| városon; sötét volt, mégis idetaláltam, mert védett az Isten, velem 8754 1, 15| védett az Isten, velem volt, idevezetett. Még tovább is fog vezetni!~ ~ 8755 1, 4| göbeccsel, üdvös ijedelmet idéz elő a farkasok között. Ez 8756 1, 14| előtte a nép közé, minek idézett elő vérengzést, mikor az 8757 2, 38| hivatalos lapban az edictalier idézettek között. Nem bolygatta senki.~ ~ 8758 2, 37| előszobában fölriasztá: nem férjét idézik-e már?~ ~És éjszaka, mikor 8759 1, 9| arcán ezek a szavak nem idéznek elő változást.~ ~- Te magadban 8760 2, 38| testvére hiába várta többé az idéző levelet, hiába kereste nevét 8761 1, 17| felhőmagasságig emelkedik, s magát az idézőt is kábultan ragadja magával.~ ~ 8762 1, 14| őrjöngő zaj ideges görcsöket idéztek nála elő. Társnői ápolva, 8763 1, 14| túlzásig vitt kihágásokat idéztet elő. A söpredéket felbizgatták, 8764 2, 38| és hogy Baradlay Eugen idézve van. A többi jött magátul.~ ~ 8765 2, 25| NAPFÉNY ÉS HOLDFÉNY~ ~Egy idill a csatazaj közepett.~ ~Milyen 8766 1, 17| őt fel gorombán!~ ~Minő idilli boldogság volna ez, ha ugyanakkor 8767 1, 17| hadbírák a pszichológiából, idioszinkráziából s asszonyi idegeknek imputációképtelen 8768 1, 4| állatok kannibáljai!~ ~Annyi időhaladék mindenesetre lett nyerve, 8769 1, 13| krák engedi azt békével.~ ~Időjártával aztán belepi a fű a hátát; 8770 2, 48| vannak itt e városban korábbi időkből becsületbeli adósságaim. 8771 2, 39| joga hozzájuk. A harcos időknek semmi nyoma többé az úri 8772 1, 15| Csak néha, hosszú, kétórai időközökben emelkedik fel a legmagasabb 8773 1, 4| mely szorosan simult telt idomaihoz, karcsú derekát arannyal 8774 1, 5| ifjú, széles vállain, telt idomain megfeszül az öltöny, telt 8775 1, 16| kövezetre. Ez volt az ő időmérője.~ ~Minden pihenőnél egy 8776 2, 49| helyes irány jellemzővé idomíthatja át.~ ~"Magam is ilyen önfejű 8777 1, 8| felvételre alkalmatossá idomítva mondá:~ ~- Azt izente a 8778 1, 15| legszebb asszonyoktól ez a te idomtalan pofád.~ ~- Tovább?~ ~- S 8779 1, 8| szíjas fogantyúkkal, legyező idomú harci zászlók, buzogányos 8780 1, 18| lassankint egy tömör egésszé idomul, amit úgy neveznek, hogy 8781 2, 26| kénytelen magát megadni rövid időn; ha pedig előrenyomul, mint 8782 1, 11| kisaszonykam! Azirt nem nagyon idős. Még nincs huszesztendős. 8783 1, 3| felugrálnak előtte helyeikről; az idősebbek és tekintélyesebbek messziről 8784 1, 10| esztendős.~ ~- No, ez ugyan időske! S mért adják olyan öreghez 8785 2, 30| S a két kolossz párharca időtartamára nézve is méltó az óriásokhoz. 8786 1, 1| még csak követségi titkár, idővel magasabbra lesz hivatva. 8787 1, 4| Hanem az addig beszélt neki időveszteségről, közbeeső nyomorú pálinkabódékról, 8788 1, 18| míg az éj leszáll. Sokáig időzniök azonban nem lesz szabad, 8789 1, 17| hirtelen fölállt.~ ~- Sokáig is időztem nálad; bizonyos helyen már 8790 1, 1| szívébe, ami fajunkat nem idvezíti. Ott kigyógyítják mindabból. 8791 1, 17| eltávozását rettegi, visszajöttére idvezül. Látni ragaszkodását, látni 8792 1, 18| hiszi, ez jó ember, hadd idvezüljön!" De azért mégis egyre fohászkodnak 8793 1, 9| őrcsillagai. - Ma erővel Ievelet akart írni, de hát, íme, 8794 1, 15| vénasszony arcfintorulataitól, az ifjabbakat is közrekapták. Egy gonosz 8795 1, 18| átkelni híd nélkül; hanem az ifjabbaknak aligha nem jutott valami 8796 1, 1| versenyezhessen az orosz udvar nemes ifjaival. Hagyja neki fenékig üríteni 8797 2, 28| őt nagyon megbámulta ez ifjított kiadásban.~ ~Míg a kocsmában 8798 1, 17| tekintetéből a bámulatot, melyet az ifjúban maga iránt gerjesztett.~ ~- 8799 2, 49| halavány, szép matrónaarc, mely ifjúdadnak volna még mondható, ha minden 8800 1, 11| gondviselés a család élére ifjúkora díszében állít...~ ~("Ez 8801 1, 13| gyámoltalanabbá tett az ifjúkori életmód, a szüntelen mástól 8802 1, 4| Valóban szédítő helyzet.~ ~Egy ifjúnak, aki még senki és semmi, 8803 1, 17| szavainak a viaszkedélyű ifjúra! Dehogy fogja ez anyjának 8804 1, 14| kell állanunk - folytatá az ifjúság szóvivője. - A reakció azzal 8805 1, 16| élni.~ ~Eszébe jut rövid ifjúsága; megvallatlan szerelme, 8806 1, 6| egy hozzád hasonló öreg ifjúval, az a leggonoszabb spion, 8807 1, 11| diadalához áldozatra vitt igavonókul pompázni, s amellett nemigen 8808 1, 8| akar elvenni? No, mondja, igaz-e?~ ~Richárd nem akart tovább 8809 2, 35| világon van - s az is csak az igazak számára.~ ~Este volt már, 8810 1, 11| legutolsó kisasszonykanak atunk igazan magyar nevet: "Bendeguzella"; 8811 1, 8| zsibárus. - Ön rátalált az igazira. Tudtam, hogy megakad rajta 8812 2, 31| ha az órádat az enyimhez igazítod, ami a főparancsnokság órája 8813 2, 22| egyet vont a vállán, egyet igazított a szíján, félrehúzta a száját, 8814 2, 46| irat a kezemben van, mely igazolja a gyermek származását. Az 8815 2, 36| Istenben és emberekben, az örök igazságban és az örök érzelmekben. ~ ~ 8816 1, 10| diametraliter ellenkezik a való igazsággal. És ez óriási eltéréseket 8817 2, 44| Eugen, azaz Ödön, az osztó igazságnak áldozatul esett.~ ~- Azt 8818 2, 20| tanulmányává teszi, hogy minő igazságokat mondjon az ő nagyságos urának. 8819 2, 43| magyarázzák előtte a napfényű igazságot! Hát az ő kínzója kegyelmez-e 8820 2, 30| hidegvérű pártnak rettenetes igazságszolgáltatás volt ez. A melegvérű párt 8821 2, 35| halhatatlanságában, a túlvilági igazságtételben, az örök istenségben. Ödön 8822 1, 5| annyit tesz, hogy az "isteni ige szolgája", s íme, a vámon, 8823 2, 47| mentek keresztül.)~ ~A levél igén rövid volt. Az öröm Richárd 8824 2, 30| leszavazott.~ ~Minden szavazat igenre szólt.~ ~Ödöné is.~ ~Azután 8825 1, 11| násznagy választ ád; akkor az igent mondó válasz után megnyílnak 8826 1, 2| nevében, amikkel azok rangbeli igényeik szerint meg lehetnek elégedve.~ ~ 8827 1, 6| szabályait illetőleg. A mulatság igényeit tekintve pedig az az előnyük 8828 1, 5| Antoinette azonban még maga is igényeket tart a világhoz, nem több 8829 2, 32| háromszorosan részvétet igényel, mint gyermek, mint szegény, 8830 2, 24| elfogadni.~ ~- Elfogadom - ígéré Richárd.~ ~- Tudtam azt, 8831 1, 15| hogy nincsen nálam.~ ~- Ígérj meg egyet.~ ~- Akármi legyek.~ ~- 8832 2, 36| lakása, akihez önt vezetni ígértem.~ ~- A neve?~ ~- Majd ráismer 8833 2, 46| szerencséje akadt. Edit már el van ígérve.~ ~Richárd kérdő bámulattal 8834 2, 27| felfedeztem qui pro quot. Igirtem neki mindent; azonfelyül 8835 1, 5| fényesre ingyen."~ ~Amint igy évődik magában, és számítgatja 8836 2, 33| árát, azt maga majszter igya meg egészségemre. Aztán 8837 2, 27| úgyis rövid az élet; inkább igyatok!"~ ~Újságot egyáltalában 8838 2, 25| arcképpel, pedig oly nagy igyekezettel festi azt. Nagy adománya 8839 1, 4| vesződik harcképtelenül, azt igyekezik megrohanni, kitörve a nádsűrűből 8840 1, 7| hogy szép?~ ~- Afelől én is igyekeztem őt felvilágosítani, hanem 8841 1, 18| közöttük fekvő mélyebb folyáson igyekezve úsznak át a lovak.~ ~Ha 8842 1, 18| mondta a vezető Richárdnak. - Igyekezzünk lejutni a völgybe, ahol 8843 1, 4| más oldalról lovaik elé igyekvő farkasokat egyenkint leteríthették.~ ~- 8844 1, 5| mármost igazán ülj le, és igyuk meg ennek a szent békekötésnek 8845 2, 22| csak annyit jelent, hogy ihatnék. A címeres megrázza nyakán 8846 1, 6| államkancellári bálban bruderschaftot ihatott vele, s még most is emlékezik 8847 2, 46| indulatkitörésében! Erő, villám, ihlet volt minden vonása, szava, 8848 1, 9| sorok után egy hálatelt, ihlett pillanatot vetének a levélből 8849 2, 38| hadbíró előtt az Újépület II-ig pavilonjában.~ ~Csak két 8850 2, 31| önkéntes csapatoknak, amik a III-ik hadtestből a nagy köröndöt 8851 2, 27| Elfutottam mig azon ijcaka szekiren ismerös baratomhoz 8852 2, 27| akart észrevenni e kettős ijedelemből. Nagy vendéglátó barátsággal 8853 2, 26| halálhírére ájult el, hanem azon ijedelemre, hogy Alfonsine így el tudta 8854 1, 14| borzalomgerjesztő, érthetetlen, mégis ijedelmes szavakat.~ ~Rettegett tőle 8855 1, 4| közé, öreg göbeccsel, üdvös ijedelmet idéz elő a farkasok között. 8856 2, 30| kétnapi munka. Az ellenség ijedelmét pedig én nem szoktam stratégiai 8857 2, 21| tűz előtt, roham előtt, ijedetlenül, és énekelték a dalt azokról 8858 1, 18| Egyenkint vonszolni át minden ijedező, kapálózó lovat a dobogó 8859 1, 5| Jól van no, öcsém. Meg ne ijedj, nem adom vissza az ötszáz 8860 2, 27| orrát Zebulonnak.~ ~Hanem az ijedség csak azután következett, 8861 1, 12| fehér tollas szónokok nem ijedtek meg a fiskális akcióktól; 8862 2, 46| Plankenhorstné el volt fulladva az ijedtségtől, a rémülettől, a dühtől. 8863 1, 11| többség.~ ~- Hát itt sem ijedünk meg tőlük, Zebulon barátom.~ ~ 8864 1, 17| kérdé Jenő, ki meg volt ijedve Alfonsine jöttétől, ölelésétől 8865 2, 31| tréfálsz! Te meg akarsz engem ijeszteni! Hogy te, akinek a kisujjában 8866 2, 30| amilyen.~ ~Azt hitte, hogy egy ijesztéssel beveheti azt.~ ~S csak aztán 8867 1, 5| más ember. Engem meg nem ijesztesz velük. A főnököd ráncba 8868 1, 11| alatt. Fekete díszöltözetbe iktatta magát, s el lévén készülve 8869 1, 3| verbum, lesz neki tömlöc ilete hoszuig, ot maj megtanul 8870 2, 27| mindig lűtek utánam. Soha iletemben nem hittem, hogy olyan vadászaton 8871 2, 27| felesigedet. Én tartozok hazanak iletemel; szaladok.~ ~A biz elugrott.~ ~ 8872 2, 27| vannak? Sokan! Nekem egisz iletemre elig lenne az a pinz, amit 8873 2, 27| nem altam tovab napszamos iletet. Eszembe jutota, hogy elgyüvök 8874 2, 23| bűvforrásokba, mikbe az Iliász és Nibelungen hőseit mártották 8875 1, 3| versifikalna olyankor, mikor az nem ilik a szomorú alkalomhoz.~ ~ 8876 1, 13| dámáim! Sauve, qui peut! Illa berek - nádak, erek!"~ ~ 8877 1, 4| tündéreivel, a brazíliai őserdők illatával, a délszaki esték melegével: 8878 1, 4| a tenger csodái mind ez illatnedv árjában förödnének.~ ~És 8879 1, 8| szivárvány-haliotissal, illatos fábul, elefántcsont faragványokkal, 8880 2, 22| szél a tulkok felé vitte az illatot, a vezértulok felugrott 8881 2, 22| gulyás tudja, hogy erre az illatra minden ökör megszűnik ökör 8882 1, 4| szökőkútsugár. A legdrágább illatszer az, valódi kölnivíz, mely - 8883 1, 4| nagy őrtűz égett, orrtekerő illattal töltve el a környéket, s 8884 1, 13| nekem most igen jól fog illeni; legalább nem ismernek rám 8885 2, 36| benne. Valaki közeledik.~ ~Illés próféta hollója volt az, 8886 1, 8| keretbe mindjárt más képet illesztett. Hát a ráma még alkun fölül 8887 2, 30| rétor.~ ~Ami a bombastílust illeti, az két század alatt bizony 8888 2, 39| azokat címeik szerint az illetőknek.~ ~- Itt fogok várni az 8889 1, 6| convenientia és societas szabályait illetőleg. A mulatság igényeit tekintve 8890 1, 6| kisasszonyai.~ ~Ami pedig a hangot illette, az minden kifogáson fölüli 8891 1, 4| szemöldökkel, amikhez jól illettek határozott tekintetű, élénk, 8892 1, 4| vonakodott.~ ~- Nem tudom, illik-e ily korán?~ ~- Hiszen hallod 8893 2, 34| képez e rettenetes korszak illusztrációjában ez a "veres kereszt".~ ~ 8894 2, 27| keblemen; hogy meglegyen illuzio. Így kijacotam nimetet. ~ ~ 8895 2, 27| megeszik. A többi mind csak illúzió. "Étel, ital, álom. Boldogít 8896 2, 35| Megjelentek lelke előtt azok az illúziók, amiket más optimistáknál 8897 2, 36| kipiheni magát, s azzal az illúzióval barangolja be az avart, 8898 1, 15| hazudnak mind! Lehetetlen ilyennek történni a nap alatt!~ ~ 8899 2, 48| Hanem az öreg bárók az ilyesmiben nagyon skrupulózusok. Először, 8900 1, 5| szokott reggelizni, nem él ilyesmivel; ott hagyta a német, s ment 8901 1, 5| szárdella. Hát képzeljen magának ilyesvalamit.~ ~- De csak nem ilyen hiábavalóságért 8902 2, 46| Istennek és az ő szenteinek!~ ~Imádandó szép volt a leány ez indulatkitörésében! 8903 2, 47| csillagvégű torony templomában imádja az Istent, és vallja a Szentháromságot.~ ~ 8904 2, 23| Talán egy örökké hangzó imádkozás az, mely útjában áll a halálangyal 8905 2, 26| szűntek meg nők lenni, hogy imádkozhassanak, legyenek hát olyanok is, 8906 1, 3| hoszuig, ot maj megtanul imadkozni, ha mig edig meg nem tanulta. 8907 1, 18| veszekszik vele emiatt: "Ha imádkozol, bizony rád talál a golyó. 8908 1, 18| már elénk az Úristen!" - imádkozott magában némely fiatal huszár. 8909 2, 26| Edit választhatott, azért imádkozzék-e, hogy kedvesét élve, vagy 8910 2, 37| százszor megszeged, százszor imádni foglak! Menj külföldre, 8911 2, 29| kell festeni, hogy szokott imádói se ismerjenek rá, s az idegenek 8912 2, 43| ez átkozott földet. Ezért imádom önt, mert önnek ez kezében 8913 1, 17| be az ajtót, amelyen őt imádottjának anyja, mint tegnap fumigált 8914 1, 18| csakugyan megjárta a huszár az imádsággal; mert a jó sors hozott eléje 8915 1, 3| maga után vonni; s annak az imádságnak, amit jó volt meg nem hallani.~ ~ 8916 2, 25| én soha el nem hallgató imádságom... Nem hagytam őket itt, 8917 1, 5| embereknek. És most ezen imádságomért a föld hatalmasai meghurcolnak; 8918 1, 5| mondék fölötte egy végső imádságot. Igaz, hogy kemény dolgokat 8919 1, 5| Nemesdombról, kit ama temetkezési imáért üldöznek most.~ ~- Hogy 8920 1, 9| férjem temetésén mondott imájáért igen sok baj érte. Bár ne 8921 1, 11| leendő vejét.~ ~"Van, aki az imákat meghallgatja az égben, melyek 8922 2, 22| láttam először, mert csak az imént érkezett; hanem a kormánybiztost 8923 1, 14| különböző rendeletet kapott iminnen-amonnan.~ ~Az első azt az utasítást 8924 2, 20| cihákat húznak, a kisasszonyok imitt-amott lehányt öltönydarabjait 8925 2, 33| száján.)~ ~- Ense recidendum immedicabile vulnus. (Vassal kell kivágni 8926 1, 12| elejteni, amiket mai világban "imparlamentáris"-oknak fognánk nevezni.~ ~ 8927 1, 13| társaságban. Ez a hidegvérű ember imponál mindenütt, hol gyöngébb 8928 1, 13| építenek, vámot, rendőrséget importálnak rá, talán még részvénytársulatokat 8929 1, 4| azonban meglehet, hogy az impresszárió ismeri azokat a kenőcsöket, 8930 1, 12| akarnak egy kis verekedést improvizálni, ami szokás szerint a fehér 8931 1, 14| szövetkezés látható is legyen, az improvizátor emfatikus elragadtatással 8932 1, 17| idioszinkráziából s asszonyi idegeknek imputációképtelen befolyásából valamit?~ ~ 8933 2, 35| Sietett követni hajdani imsikje utasítását.~ ~Ráakadt a 8934 1, 4| tovább.~ ~Leonin mondá az imsiknek, hogy Orsáig legjobb lesz 8935 2, 35| Emlékezel, uram, az imsikre, ki a mohilevi pusztán utazott 8936 1, 4| megyünk most? - kérdezé az imsiktől Leonin.~ ~- Azt csak Szent 8937 2, 33| végigmérni. A lába ujjától az ináig két láb, onnan a melle közepéig 8938 2, 22| tulok közepette, miknek ináról szakad a tajték, orrlyukaikból 8939 1, 13| asszony pedig rendeletet adott inasainak, hogy gyújtsanak meg minden 8940 1, 13| szolgálhattak neki egyébbel, mint inasruhákkal. Márpedig a Plankenhorst 8941 1, 15| előtt áll, saját kapusunk és inasunk is. Egészen magunkra vagyunk. 8942 1, 1| gránát, nem hagyta magát ez incidens által reptében megzavartatni, 8943 2, 27| rangot; az olyan árulók, incselkedők pedig, kik az ellenséggel 8944 2, 19| Piskénél naphosszat védi az Inczédi-zászlóalj hússzoros ellenerővel szemben 8945 1, 12| mikor a sakál találkozik India fejedelmi tigrisével az 8946 2, 27| azt nem találta sehogy indikálva. Faluja be volt ékelve egy 8947 1, 13| félreismerhetetlen nyoma, az orrán egy indiszkrét találkozás zsurlódásának 8948 2, 20| legnagyobb sietséggel útnak kell indítanunk minden csapatot, ami csak 8949 2, 22| hozzájuk sem ért; ő nem indíthatta meg ezt a gulyalázadást. 8950 1, 2| hasonlatokkal s könnyekre indító trópusokkal, sőt költői 8951 1, 15| reggel hét órakor útnak indított küldötte által ezt a hízelgő 8952 1, 8| úr azt igen természetes indítványnak találja. ~ ~Hanem hogy átkozott 8953 1, 13| volt menekülni.~ ~Ráállt az indítványra. Borzasztó ekvipázs az a 8954 2, 29| úton, s végighangzott az indóházig, hosszan az egész Dunasoron 8955 2, 44| kéjeleghetett.~ ~A bécsi indóháznál ott várta hintaja. Sietett 8956 2, 20| erénynek még egy konkrét indoka is van: az asszony az egyedüli 8957 1, 11| aztán Szalmás uram, hogy mi indokai vannak nem menni, ha már 8958 1, 10| adminisztrátor ül.~ ~- Azon indokbul ültették oda, mivel a volt 8959 2, 20| ragadjanak.~ ~Ezeket az indokokat mind gyökeresen ismeri már 8960 2, 27| másfelől felyülmúlhatlan indolenciáját, mint annak a meggondolása, 8961 1, 15| villáján levő falatot.~ ~- Indomptable! - mormogá fogai között 8962 1, 18| parancsot adott lovasainak az indulásra. "Csendben és vigyázva a 8963 1, 12| támlányát, egyet rázott rajta indulata korlátozhatlan hevében.~ ~- 8964 1, 17| csendet parancsolva keble indulathullámainak, égre emelé könnyes szemeit, 8965 1, 12| felháborult lelkének minden nemes indulatja.~ ~Feledékenységből volt-e 8966 2, 46| Imádandó szép volt a leány ez indulatkitörésében! Erő, villám, ihlet volt 8967 2, 36| iránt valami nemét a baráti indulatnak érezi; de hát nem sokat 8968 2, 46| teátrális produkciót! Itt indulatoskodásnak nincs helye. Ön gyámleányom. 8969 2, 45| katonás arc, mely semmi indulatot el nem árul.~ ~- Egy levél 8970 2, 46| magához bír mindenki térni az indulatrohamból.~ ~Míg Edit karjai lefoszlanak 8971 2, 46| emelve feje fölé, hörgé indulattól reszkető hangon:~ ~- Vigye 8972 1, 4| egy hajadon is hódítani indulhatna, míg nemes arcéle, gyönyörű 8973 1, 18| Jobbra át!~ ~- Balra át! Indulj!~ ~A két vezér a zuhatag 8974 1, 15| ilyen gondolathoz.~ ~Merre induljon? A sötétben még tájékoznia 8975 2, 28| hogy aláfelé vagy fölfelé induljon-e meg Zebulon úrral, s hogy 8976 1, 13| barikádok emelkednek; hova indulna el ő e túlfinom idegekkel, 8977 2, 30| És kérdezzétek meg, miért indulnak újra meg újra Itália vénei 8978 1, 15| Frau Bábi. Nekünk rögtön indulnunk kell.~ ~- Úgy is jó - mondá 8979 2, 49| vegyes vonatot, mely éppen indulóban volt Trieszt felé, arra 8980 2, 25| világ legriadalmasabb harci indulója egy pacsirta gyöngéd, boldogságot 8981 1, 4| elébb megették, s azután indultak a további üldözéshez. Ezek 8982 1, 4| elhamarkodás. Itt olyan jól indultál már. Mindenki megismert. 8983 2, 33| hámorpörölyök ütése hirdeti, hogy az indusztria él.~ ~A nap mindig lejjebb 8984 1, 3| nagysagozs aszony, mikor infamis cudar papa - azt a harmadik 8985 1, 15| mikor a soror Remigia által informált küldöncnő elmondá az ismert 8986 2, 49| kór-hölgy arcára, aztán kétkedve ingatja fejét. Franciául mond az 8987 2, 39| Még nem szabad! Szilárd ingatlan léptekkel ment szekrényéhez, 8988 1, 4| Ödön szomorúan tagadásra ingatta fejét.~ ~- Megyek haza az 8989 1, 9| arcáról. Fejét csöndesen ingatva, bámuló, nagy szemeket vetett 8990 2, 33| Fuimus Troes! Ruet Ilium et ingens gloria Parthenopes. (Voltunk 8991 2, 44| denevérszárnyú léleknek ez ingere volt.~ ~- Gondolj rá, te 8992 2, 27| beleszólásra bírta volna ingerelni.~ ~Ádám urat mulattatta 8993 1, 4| ellenkezése által csak maga ellen ingerli barátját, s még gyanússá 8994 1, 4| kötözött Mazeppát, s az ingerlő ostorcsattanások, mik a 8995 2, 29| nap óta; a türelmetlenség ingerült mérgével vezette naprul 8996 1, 5| fel Jenő, most már igazán ingerülten. - Nekem ott egész becsületes 8997 1, 12| előadni, hogy ilyen zaj és ingerültség mellett a higgadt tanácskozás 8998 1, 5| kancellár nagyon fel van ellene ingerülve.~ ~- Ej, hagyj nekem békét 8999 2, 49| egypár ismertető platina inggomb, mely bizonyítja, hogy az 9000 2, 36| a sár, hol bírja meg az ingó bürü a lovat és lovast. 9001 2, 35| Pedig "tu es petra"! S ő ingott meg legelébb.~ ~És ami legsúlyosabban 9002 1, 18| lehetetlen. A tőzeges, mocsáros ingoványba ló és lovas odaveszne.~ ~ 9003 2, 36| Ödönnek itt kell elveszni. Ez ingoványból a maga erejével soha ki 9004 2, 33| alacsony emberke volt, felgyűrt ingujjakkal, borzas, gubancos hajjal, 9005 2, 26| fejért! Semmi sem marad ingyenben. Ha a világ darabokra esik 9006 1, 11| nem józanodó, rekedt torkú ingyenivók, ősi birtokukat elpazarolt 9007 1, 11| adminisztrátor úr, hogy zöldasztali inkarnátus ellenfelével, Tormándy táblabíró 9008 1, 8| Ez rarität! Ez unikum! Ez inkunábulum! Nincs kópia, nincs varietät 9009 2, 27| összecsavargatják, spanyol inkvizítori rafinériával lassú tűzön 9010 1, 7| könyvbül, ennénk egy tányérról, innánk egy pohárból, aztán úgy 9011 2, 25| nehéz hírt kapni a Tiszán innenről; hogy Ödön közel sem jár 9012 1, 15| az 1-es szám, akkor az innenső sor házai a páratlan számok. 9013 1, 15| a jó terített asztal az innensőn.~ ~Nemsokára úgy tett, mint 9014 1, 18| igazítani. Előadják, ami enni-, innivaló. Nem gazdagok, sokkal nem 9015 1, 15| mint kufárnők, kik enni-, innivalót árulnak.~ ~- Hiszen ami 9016 2, 46| Megtaláltam őt a nyomor, az ínség legalsó fenekén. Rosszabb 9017 2, 20| színháznak volt egy derék operai inspiciense, ki hajlott koráig nem vesződött 9018 1, 11| hallgatagoknak ékesen szólást inspirál; az ifjakat bátrakká, az 9019 1, 5| pajtásomat, s az most extra instantia.~ ~- No, jól van, öreg.