bold = Main text
      Rész, Fejezetgrey = Comment text
11024       2,     27|                     elejbem Karika leanyom, és kitaszigal szilvasba: "Az istenirt,
11025       2,     23|                        s iparkodik azt kezéből kitekerni; nem kormányoz többé vezényszó,
11026       1,      9|                        pap leányát, ki gyakran kitekingetett a kis paplak ajtaján az
11027       1,      4|                    hamvasszürke lesz.~ ~Leonin kitekint az ernyő alul, s halkan
11028       2,     29|                  magányos lovag paripadobajára kitekintenek a lakosok az ablakon. És
11029       2,     49|                   Sokat?~ ~- Nagyon sokat.~ ~- Kitelik tőle, amilyen bolond. Mennyi
11030       2,     21|                       tiszteli a kritikust, és kitér neki!~ ~Az ellenség látta,
11031       1,      4|                    magukat az egyenes irányból kitereltetni eléjük kerülő farkasok által.
11032       2,     48|                  keresek, s a hiányzó összeget kiteremtem.~ ~- Tudod mit? Eszünk egy
11033       1,     15|                       ott?~ ~Ott vannak szépen kiterítve az asztalán a legújabb pesti
11034       2,     27|                   hajtogatott térképet, melyet kiterítvén az asztalra, nagy kereséssel
11035       2,     26|                      Plankenhorsték mindenféle kiterjedő összeköttetéseiknél fogva,
11036       1,      4|                     maga fölött mást, mint egy kiterjesztett, átlátszó zöld tetőt: a
11037       1,     14|                     emelvényen, s hosszú kezét kiterjesztve a nép fölé, komikus pátosszal
11038       1,      5|                   szentségtörőt, mint lázítót; kitesznek papi hivatalomból; s még
11039       1,      2|                       Azalatt közszemlére volt kitéve - bebalzsamozottan, mint
11040       1,      9|                  pillanatot vetének a levélből kitévedve az úrnő arcára.~ ~Mikor
11041       2,     35|                     volt az útra. Az útlevelet kitölté Algernon Smith nevével,
11042       2,     30|                    homoktöltött lőporhordókkal kitölteni. Egy huszonnégy fontos golyó
11043       1,      8|                         a polcokon egy csoport kitömött papagáj, mókus és öleb bámul
11044       1,     15|                    Holnap este azután, mikor a kitörés tervezve van, a tábornok
11045       2,     46|                      örömre, az öröm szokatlan kitöréseire.~ ~Azt is hiszi kitalálhatni,
11046       1,     11|                        meg. Mondattak hatalmas kitörések a gonosz újítókra: a szűz
11047       2,     26|                    utolérni sem bírta e démoni kitörést; midőn látta, hogy Alfonsine
11048       1,      1|                  temesse. Könny, zokogás akart kitörni; azt kellett visszafojtania.
11049       1,     18|                        Mégis futni?~ ~Most már kitört a harag: "Verekedni fogunk!" -
11050       1,     11|                  kastély udvarára, s ott aztán kitörtek roppant nagy éljenriadalban.~ ~
11051       2,     35|                  vissza! Csak ezt a megriadást kitörülhetné életéből!~ ~Ó, mily fenségesnek
11052       2,     48|                       asszonyoknak!~ ~A simára kitörült tányér: az a művésznő koszorúja.~ ~
11053       1,      4|                      azt igyekezik megrohanni, kitörve a nádsűrűből Leonin irányában.~ ~
11054       1,      6|                        Arra egyszerre hirtelen kitolta a lyukból az ujját egy csigabiga,
11055       2,     44|                        önnel. Adieu!~ ~S azzal kitolták az ajtón.~ ~Csaknem kiszalasztá
11056       2,     33|            küldetésekkel megtiszteltetni, nagy kitüntetésekben részesülni, a magas politikában
11057       2,     27|                        hű hazafiak hogy kapnak kitüntetéseket, magas rangot; az olyan
11058       1,     17|             Felejthetlen szolgálatokért fényes kitüntetésekkel jutalmazva. Magas, előkelő
11059       1,      6|                        hivatal, születés által kitüntetett családok hölgyei és kisasszonyai.~ ~
11060       2,     20|             panaszkodni. A szenvedő arc nagyon kitünteti az előkelőséget. Igen sok
11061       1,      4|                     enged láttatni, a láthatár kitűnik ismét távol falvak tornyaival.
11062       1,     14|                  alakok kezdtek körvonalaikban kitűnni, akként látta át lassankint
11063       1,      6|                 közeledett feléjük egy előkelő kitűnőség, akire már messziről el
11064       1,      6|                   mellű, aranygalléros katonai kitűnőségek, annál több fiatal életvidám
11065       2,     32|                      pompával; az ostrom alatt kitűnt vitézeket érdemrendekkel
11066       1,     13|                aranyozott rúdjaikkal együtt, s kitűzette azokat háza erkélyére kétfelül,
11067       2,     30|                       A roham harmadnapra volt kitűzve.~ ~A terv ez volt:~ ~Pestről
11068       1,      8|                     reggel kinyitja boltját, s kiül az ajtóba, mert nem tudhatni,
11069       2,     24|                      Pál úr? - szólt Mausmann, kiülő szemeit még jobban kimeresztve.~ ~-
11070       1,      5|                        Azt nem látja senki. Ha kiülök az ablakba a fogamat piszkálni,
11071       2,     33|                    tenyerével.~ ~Zebulon pedig kiülvén az ágy szélére, két kezét
11072       1,     12|   mennydörgős-mennykőzött addig, míg a tárcája kiürült, s a legutolsó gorombáskodásnál
11073       1,      4|                        az engedetlen fickót, s kiugorva a vasokból, leveté bundáját;
11074       1,     15|                   lázbetegek szoktak ágyaikból kiugrani, ablakon keresztül menekülni,
11075       1,     11|                     már csak olyan kérdés, ami kiugratja a nyulat a bokorból.~ ~-
11076       2,     48|                      találkozásuktól legutolsó kiűzetésükig.~ ~Mikor bezárták önöket
11077       2,     30|                  ostromló, a várőrséget másnap kiűzi a várból a szomj.~ ~És miben
11078       2,     33|                       csapta be Róma kapuját a kiűzött Coriolan, s mint síró gyermek
11079       1,      7|                    hajdíszítéssel. Rózsaszínű, kivágott ruhát viselt, mely szép
11080       1,     12|                hidegvérrel kivette a tárcáját, kivágta belőle a kétszáz forintot
11081       2,     22|                      szeret menni. Mikor egyet kiválasztanak közülök, hogy az emberiség
11082       2,     38|                    ember van, aki ma sem tudja kiválasztani Ödön és Jenő közül, melyik
11083       1,     11|                        tisztelői.~ ~Azok közül kiválasztotta magának Szalmás Mihály uramat,
11084       1,      4|                      egy sor szőnyegajtó közül kiválasztva a magáét, azt Ödön előtt
11085       2,     47|                       meggyötörni, megkötözni, kivallatni, megesketni, halálra ítélni
11086       2,     49|               imádkozni."~ ~Richárd utánament, kiváltotta.~ ~De a házához nem vitte
11087       2,     35|                      melyet Mr. Algernon Smith kíván láttamoztatni. Az útlevél
11088       2,     34|                       szaván vette, és betölté kívánatát. Jót tett vele. Az oroszoknál
11089       2,     30|                        az ajtók nyitva. Ha egy kíváncsinak, egy jó barátnak, egy rablónak
11090       2,     28|                     gyújtott volna, elkezdte a kíváncsiság ragyogásával arcán mohón
11091       2,     29|                  találják magukat mutogatni, a kíváncsiságból származható személyes veszedelmek
11092       2,     20|              örvendetes, valami tréfás, valami kíváncsisággerjesztő újdonságot bocsát előre,
11093       1,     17|                        Talán a sírnak, hogy ne kívánjon megtelni.~ ~- Ó, édes jó
11094       2,     30|                      nincs. A polgárok még nem kívánkoznak ki a várbul. A tüzérek legjobban
11095       1,     12|                    születtem volna, sohase nem kívánkoznám más lenni, mint paraszt.
11096       2,     45|                    néző arckép elé, mintha azt kívánná attól, hogy az is olvassa
11097       1,     12|                    Tehát legyen meg, amit önök kívánnak! - kiálta Rideghváry, s
11098       1,      5|                        nagy ára lesz.~ ~Mint a kívánság, oly pontosan érkezett vissza
11099       1,     18|                      jó sors hozott eléje nagy kívánságára nem is falut, hanem várost.~ ~
11100       1,     15|                        parancsolsz, anyám! Mit kívánsz tőlem?~ ~Baradlayné e szóra
11101       2,     27|                     soha; nem szerette, ha azt kívánták tőle, hogy ő parancsoljon
11102       2,     47|                    együtt leszünk, este jó éjt kívánunk egymásnak.~ ~- És közöttünk
11103       1,     15|               Richárddal, akkor őt elfogják és kivégzik feljebbvalói; ha nem beszélhet
11104       1,      4|                        mérve ijesztő sebessége kivehető, amint közelít s amint a
11105       1,     15|                        fehér köpönyegei voltak kivehetők az éjben.~ ~Visszafordulni
11106       2,     20|                    suhogómat, mind egymás után kiverem valamennyinek a szemét.
11107       1,      4|                     akadnak, hogy a zsibbadást kiverjék lábaikból, versenyt fognak
11108       1,     12|                  szögletbe szorítá, kardjaikat kiverte kezeikből, s a legrövidebb
11109       2,     23|                    harcot, a honvédzászlóaljak kiverték az ellenfélt a Királyerdőből.
11110       2,     25|                  részem van benne, annyi részt kiveszek belőle... Ezek a borzasztó
11111       2,     44|                       még él, ha az agyvelejét kiveszik; hát egy leányszív még annál
11112       2,     27|                    Mindenki ismeri.~ ~Egyike a kiveszőfélben levő őslényeknek, kiket
11113       1,     18|                     Pál úr a halastó zsilipjét kiveté helyéből, s az egész víztömeg
11114       2,     43|                   Halál.~ ~- Mindenkiében?~ ~- Kivétel nélkül.~ ~- Baradlay Richárd?~ ~-
11115       2,     19|                    kolostorából három növendék kivételével minden kispap elment honvédnek.
11116       2,     36|                         És nem volt egy ember, kivételnek sem, akit itt valami kis
11117       1,     18|                       falu felett elhaladva, a kivezető út melletti erdőt igyekeztek
11118       2,     38|                 vádlott jelenlétében.~ ~Azután kivezették az előszobába.~ ~A vészbíróság
11119       1,     13|                     házak ablakait kezdték már kivilágítani, s kezdték a ki nem világítottakat
11120       1,     15|                      Sötétben, éjféltájon, egy kivilágítatlan óriási városban, egy szűz,
11121       1,     13|                     fáklya lepi el az utcákat, kivilágítva minden ablak, tűzvonalak
11122       1,     18|                        nem aludt - a hetediken kivilágos kivirradtig táncolt.~ ~És
11123       2,     27|                      Zebulon nem engedett neki kivinni suvikszolás végett; csak
11124       1,     18|                          a hetediken kivilágos kivirradtig táncolt.~ ~És mindez nem
11125       2,     25|                     szabad neki elmulasztani a kivirulást; ha elszáradt, ha elkorhadt,
11126       2,     27|                  Zebulon a csizmáját éjszakára kivitetni. ~ ~A reggeli már régen
11127       2,     32|                 szegénykének a lábán."~ ~Mikor kivitte a világosságra, és meglátta,
11128       2,     30|                        Most már a börtönbül is kivitték, mert megbetegedett, s átszállították
11129       1,      1|                     teendője.~ ~E szerencsésen kivívott értekezlet zárjelenete a
11130       2,     22|                      majd meghallod hát ezt, s kivonta egyik pisztolyát, és rásüté.
11131       1,      3|                      csak két ora mulva tutunk kivontatnyi sárból, jégből, mikor bivalyok
11132       2,     30|                    nincs menedék, s a lakosság kivonult tanyázni a Városerdőbe,
11133       2,     30|                        A fegyveres csapatok is kivonultak belőle.~ ~Egész utcák, egész
11134       1,      5|                  tisztikaránál csak a huszárok kizárólagos jogát; sipkája büszkén lehúzva
11135       1,     13|                        mintha a föld egyszerre kizökkent volna rendes pályaköréből,
11136       1,     15|                               Menj a pokolba a klapánciáiddal! Beszéljünk komolyan. ~ ~-
11137       1,     14|                    rákezdhetni végeszakadatlan klapánciáit, amiket ő versben beszélésnek
11138       2,     27|                   Zebulon úr foga közé vette a klarinétot, melyből hang helyett füstöt
11139       2,     33|                       magában Zebulon - a diák klasszikusaiddal, beszélj velem magyarul."~ ~
11140       2,     30|                        magyar táborkari vezér (Kleinheinz), s maga vezeti a rés ellen
11141       1,     14|                   kolostor előtti térre.~ ~Egy kloáka áradéka, melybe borzalom
11142       2,     33|                 kénvirágot hintett; a szobáját klórmésszel ragálytalanította; veres
11143       1,      3|            adminisztrátor úr pedig azt mondá a koadjutornak:~ ~- Soha életemben unalmasabb
11144       2,     27|                      felé már az egész európai koalíciót összeállította Zebulon.~ ~
11145       1,     15|                        meg ne üssék lábaikat a kőben.~ ~- Valóban mindennap csodának
11146       1,     17|                 Bátyáid vagyonát majd el fogja kobozni a hatalom. És azt akkor
11147       1,      4|                     egyéb vár.~ ~Leonin kettőt koccantott a szomszéd páholy közfalára,
11148       2,     27|                    mondtam; most már fordult a kocka; kik voltunk alul, vagyunk
11149       1,     15|                        hanem futott.~ ~- Az én kockám el van vetve - szólt Richárd
11150       1,     15|                       derekát keresztülkötötte kockás gyapotkendővel, a fejére
11151       1,      6|                 Veszedelmes volt azt a kérdést kockáztatnia, hogy "te talán nem tudod,
11152       2,     35|                       alá, hogy saját életedet kockáztatva megszabadíts?...~ ~- Akkor
11153       2,     28|                      magának a szekere mellett kocogó lovassal, hogy mik történtek
11154       2,     45|                    benyit az a vendég, aki nem kocogtat az ajtón: "szabad-e"?~ ~
11155       1,     18|                       süppedő talajban, míg ők kocogva győzték.~ ~Mégiscsak amazoknak
11156       1,     14|                        és arra egy kicsiny kis kocperd egész a hóna alá felkötve,
11157       2,     36|                      hangzott a légben. Vándor kócsagok repültek el feje fölött,
11158       1,     11|                   hintóra új bőr volt húzva, s kocsiajtajára szépen kipingálva a Tallérossy-címer.
11159       1,     15|                   legelőször leteszed, mikor a kocsiból leszállsz. De milyen hosszú
11160       2,     35|                     volt; azt tárcájába tette, kocsijába fogatott, s az éj sötétje
11161       2,     21|                         s menekülni a lőszeres kocsikkal. Jó szerencse, ha maga a
11162       1,     18|                    mögött nyomult előre, míg a kocsikon érkező vadászok a falu felett
11163       2,     39|                    ablaktáblái be vannak téve. Kocsinyom sincs az udvaron; vendég
11164       1,     18|                      hagyták magukat tréfálni. Kocsira rakták a gyalogságot, előreküldték
11165       2,     44|                       a pályaudvarból kijut.~ ~Kocsisát is gyorsaságra unszolta.~ ~
11166       1,     11|                        tekintélyt. Kár, hogy a kocsisnak nem lehetett olyan bajuszt
11167       2,     32|                     nem nagyon bánják. Kocsis, kocsisné. Szegény emberek. Itt sem
11168       1,     11|                        amilyen a többi urasági kocsisoknak van; az a pántlikás kalaphoz
11169       2,     33|                      itt leszek egy jó ismerős kocsissal; magam is elmegyek vele
11170       1,      4|                       Leonin kinézett az egyik kocsiszellentyűn, s azután azt mondá Ödönnek:~ ~-
11171       1,     15|                       legközelebbi faluig, hol kocsit fogadhattok, s menekülhettek
11172       2,     28|                       maradékával ellepve.~ ~A kocsiülés szalmából volt. Zebulon
11173       2,     28|                       az útra, visszafordult a kocsiülésből Zebulonhoz.~ ~- Ugyebár,
11174       2,     33|                        Rideghváry társaságában kocsizott haza a völgyben fekvő városig
11175       2,     27|                   magat derik becsületes zsido kocsmaros egy lovas szekeren; vele
11176       2,     28|                 Zebulon ollót, borotvát kért a kocsmárostól.~ ~Szép, hosszú szakálla
11177       1,     15|                    pedig a kisasszonynak: Frau Kodl. A nagyságos asszony pedig
11178       1,     15|               megszalajtasz engem is meg a Fra Kodlt is? Tu nárische Krédl!~ ~
11179       1,     14|                annyiféleképp öltözve, fövegeik köcsögkalap, ernyős sipka, utazósüveg;
11180       1,     18|                         ha rossz idő lesz.~ ~A ködalak terjedt, szétborult, néhány
11181       2,     43|                  egyszer csak e párázatból egy ködarc fog kiemelkedni, felhőhomállyal
11182       1,     17|                ragyogjon és melegítsen.~ ~Ez a ködborongás Jenő boldogsága verőfénye
11183       1,     16|                     agyát homályos álomlátások köde bódítja el.~ ~Fél könyökére
11184       1,     18|                        beburkolva farkassötétű ködfellegbe, étlen, szomjan, fázva.~ ~
11185       1,      4|                        emelkedett valami sötét ködforma; eleinte kétes lila színű,
11186       1,     18|              átszenvedett, ott feledte volna e ködóceán fenekén, olyan kedve támadt.
11187       1,     17|                   szeret magára váratni. Már a ködök is beálltak.~ ~Anyja csakugyan
11188       1,     18|                      tegnap. A havasok csúcsai ködökbe voltak burkolva, s a nap
11189       1,     18|           hömpölyögetve, s keresztülvilágított ködön és éjszakán.~ ~- Fel a havasnak! -
11190       2,     43|                    napnak, úgy nézett vissza a ködös városra. Tán azt várta,
11191       1,     17|                 választani!~ ~Jenő kedélye még ködösebb lett, akaratát zsibbasztá
11192       1,     18|                      egyszerre oly sűrű, nehéz ködöt bocsátott le a tájra, hogy
11193       1,     18|                    mélységből valami formátlan ködtömeg, mely a havas oldalán látszott
11194       2,     26|                    gondoljon rám. Én önnek egy kölcsönadott pokollal tartozom.~ ~- Fizetni
11195       2,     38|                        még nem volt fotográfia kölcsönbemutató intézete létrehozva a híres
11196       1,     11|                     urat, a kérő násznagyot, s kölcsönösen kezet szorongatva, elkezdett
11197       1,      8|              találkozott volna vele. Pénzt sem kölcsönzött még tőle soha.~ ~- Hát akkor
11198       1,      4|                legdrágább illatszer az, valódi kölnivíz, mely - amint a medence
11199       1,      5|                       én most elkezdem a vígan költekezést, azt főnökeim rögtön észreveszik
11200       1,     18|                       táncolt.~ ~És mindez nem költemény, nem képzelet; ama fiatal
11201       1,     15|                       csípős éji levegő fel ne költené az apácát!~ ~Különben futhatnak
11202       1,      1|                    lelkemről az ifjúi ábrándok költészetét, ami minden ifjú lelkét
11203       2,     29|                   kastélyai, mikhez rémmeséket költhetne a népmonda; nincsenek titoktartó
11204       2,     32|                    közelgő nyavalya előérzetét költi fel az idegekben.~ ~Az a
11205       1,     15|                           Hadd rángassák, hadd költögessék, míg nagy nehezen lelket
11206       2,     24|                     kezét a vén huszárnak, úgy költögeté:~ ~- Pál vitézem! Kedves,
11207       2,     36|                     hosszan aludtam? Miért nem költött fel elébb?~ ~- Isten ellen
11208       2,     24|                        a nőre, mert Debrecenbe költözött át, valamit szállított a
11209       1,      3|                  kevésbé sikeres szavait jeles költőinknek e helyzetre alkalmazható
11210       2,     19|                      ment ebédre, hogy arra se költse az ország pénzét.~ ~És amidőn
11211       1,     11|                      neki! "reprezentacionális költség" quantum oportet.) Ennél
11212       1,      5|                  lássák el tisztességesen; ami költsége lesz, azt ő fogja kifizetni. ~ ~
11213       2,     47|                       úrfi is eleinte szabja a költségeit a körülményekhez.~ ~Richárd
11214       1,     17|                        illő reprezentacionális költségek. S aztán minő jövendő! Minő
11215       1,      5|                        valaki, aki helyettem a költségeket kifizeti?")~ ~Az a valaki
11216       2,     49|                       ápolással ellássák az én költségemre.~ ~Az orvos kíváncsi tudni,
11217       1,      6|                       voltak adva boltoknak.~ ~Költséges háztartást vittek; hanem
11218       1,      1|                        adni. Ne kíméljen semmi költséget. Hozzá való férj hiszen
11219       2,     48|                       havonkint.~ ~- Ez pompás költségvetés! Hanem azért mégis kell
11220       2,     32|                       Hát az égetni való rossz kölyke, annak is maga az oka. Levest
11221       2,     32|                        volt, s a rossz, pákosz kölyök magára rántotta a fazekat,
11222       1,      2|                       engedé a nőnek, hogy egy könnycseppet ejtsen, ha valami fájt neki. ~ ~-
11223       1,      9|                       miatta, mert a csillagok könnye itt Oroszországban hóvá
11224       1,     15|             zöldségillat szivárgott keresztül. Könnyebbülten lélegzett fel. Az a sárgarépa,
11225       1,     18|                 jutottak, ahol a két nemes mén könnyedén futhatott.~ ~Palvicz két
11226       2,     40|                  azután csókjaival elhalmozni, könnyeiben megfüröszteni azt a drága
11227       1,     18|                     Látták-é? Láthatták-é? Azt könnyeik mondják meg.~ ~A hegy alatt
11228       1,     17|                szemekkel, mik már elpazarolták könnyeiket; a fájdalom élő kifejezése.
11229       1,     17|                  szemérmes szemrehányás keserű könnyeire fakadt, miktől aztán Jenő
11230       1,     17|                        ott ég az ajkán; a lány könnyeitől még nedves kebele, szavai
11231       1,      2|                    képekkel és hasonlatokkal s könnyekre indító trópusokkal, sőt
11232       2,     24|                  Palvicz Ottó szemei megteltek könnyel.~ ~- A házalónő mindig megnézte
11233       2,     49|                       drágasági pótlékot, mint könnyelmű pazarló. Azt mondom, keress
11234       2,     24|             megismerkedtem vele. Mind a ketten könnyelműek voltunk. Atyám még élt,
11235       1,     17|                 indulathullámainak, égre emelé könnyes szemeit, s ünnepélyes felmagasztaltsággal
11236       2,     28|                      esett állsörényét, egypár könnyet törült szét a szemében,
11237       1,     18|                    kidűl az útból. Gazdája ott könnyez fölötte. Maga is szeretne
11238       1,      9|                       a levelet. Látod, én nem könnyezek. Én sokáig tanultam, hogyan
11239       2,     49|             legkedvesebb fiam!~ ~És szemei nem könnyeztek már e szónál. Most már boldogsággá
11240       2,     37|                      itt engemet kétségbeesve, könnyezve. És tudd meg ezt. Két fiamnak
11241       2,     29|                        angyalfőkkel, örömükben könnyhullató, fájdalmukban nevető hölgyarcokkal.
11242       1,      4|                       s a vér tapadt a jéghez, könnyítette a futást.~ ~Leonin járt
11243       1,     15|                     Jól találtad a rímet. Majd könnyre fakad szeme. ~ ~- Ha ráírod: "
11244       2,     19|                      pénzét.~ ~És amidőn ezt a könnyszentelte kincset egy-egy oly kormánybiztos
11245       2,     44|                   Alfonsine-t dühödtté tette e könnytelen némaság. Diadala legmagasabb
11246       2,     27|                        két-három esztendőcskét könnyü vasba, vagy akár anélkül,
11247       2,     22|                     egy közlegény lóháton. Ott könnyűlovasok tanyáztak. Boksa Gergő megmagyarázta
11248       2,     23|                       ellen.~ ~Tizenhat század könnyűlovasság, dzsidás és dragonyos, két
11249       1,     14|                       lett volna telve, bizony könnyűszerrel átengedte volna a nemzetőrségnek
11250       1,      1|                       összeölelkező elvbarátok könnyzáporához.~ ~"Éljen! Ezer esztendeig
11251       2,     47|                        sincs, aki menyasszonyi köntösébe felöltöztesse.~ ~A menyasszonyi
11252       1,     16|                  kezével mellén összeszorított köntösét tartja; egy szuronydöfést
11253       2,     47|                felöltöztesse.~ ~A menyasszonyi köntöst természetesen ő szerezte
11254       1,      3|                     hogy olyan dicső férfiunak könyeimel nem adakozhatam. Is ha én
11255       2,     28|                       látta, legfeljebb hogy a könyökei foltosak s a térdei kopottak;
11256       2,     48|                       az öreg szatócs feltolta könyökéig a kabátja ujját, mintha
11257       2,     30|             gyönyörködni a pusztulásban.~ ~Két könyökét térdeire fektette, és állát
11258       2,     36|               továbbfutásra.~ ~Ödön a nyeregre könyökölve várta a közeledő lovast.
11259       1,      2|                    Hallgattál-e a kétségbeesők könyörgéseire? ~ ~- Nem!~ ~- Törülted-e
11260       2,     45|                        újra ostromolja ez örök könyörgéssel: Ne vedd el másik fiamat!"~ ~
11261       1,      2|                    Hallgasd meg ez órában a mi könyörgésünket...~ ~Íme, ragyogó földi
11262       1,     17|                     emlékezzél ez órára, anyád könyörgő szavára; fiam, bátyád gyermekeit
11263       1,     18|                        ülő káromkodott. Pál úr könyörgött neki minden szentekre; Richárd
11264       2,     31|              kifárasztott a hosszú veszteglés, könyörögtek vezéreiknek, hadd vehessenek
11265       2,     30|                 olvasott benne, mint a nyitott könyvben, a megszálló ellenség. Ócska
11266       1,      7|                    ülnénk, aztán olvasnánk egy könyvbül, ennénk egy tányérról, innánk
11267       2,     38|                   felett.~ ~A hadbíró kikeresé könyvéből az esketési formát; a vészbírák
11268       2,     49|                      Azzal becsapta a sokszámú könyveit. Szedte a kalapját, s futott
11269       1,     13|                      napja.~ ~...Be ne csapd a könyvet, ideges olvasóm! Nem viszlek
11270       1,      1|             következett, körülsáncolva a falak könyvtárakkal, azután nyílt amaz ajtó,
11271       2,     20|                        semmi fáradság. A többi könyvvel is úgy kellene tenni.~ ~
11272       1,     17|                   valamennyinek az eszén! Vedd köpenyedet, fiam! Elviszlek én magammal
11273       1,      8|                         kinek zálogban marad a köpenyege Potifárnénál. A nyitott
11274       1,     18|                      éjjeli párbajhoz.~ ~Fehér köpönyeg volt mind a kettőn, jó céltábla.
11275       1,     18|                   puliszkát belecsavarintani a köpönyegbe; azt átvetni a nyergen!
11276       1,     15|                    lovaikon ülő vértesek fehér köpönyegei voltak kivehetők az éjben.~ ~
11277       1,     18|                      kiveheté a közeledő fehér köpönyegeket.~ ~Richárd valamit súgott
11278       1,     18|                      akartak telepedni a fehér köpönyegnek, mely egyúttal abrosz volt
11279       2,     30|                    támasztá.~ ~Néha-néha egyet köpött le a tűzbe.~ ~Egyszer fölemelte
11280       1,     10|                     szívén keresztül tenné meg körfutását. Egy eltűnt szellemhez beszéltek,
11281       2,     39|                        A pecséten a hadbíróság körirata, a cím szabályos irodai
11282       1,     18|                     maga is nehéz már. A lovak körme letöredezve, patkóik lemaradozva;
11283       1,      4|                    rohamuk elvitte őket odább, körmeik hasították a jeget, szántották
11284       2,     22|                  Gergővel, hogy lekapták a tíz körméről, s olyan kellemetlen érintkezésbe
11285       2,     27|                  bámulja, hogy nem vágja oda a körmét. Néha a hajdú is megjelenik,
11286       2,     22|                       lenyomta az égő taplót a körmével, lecsukta a pipát a kupakkal,
11287       2,     24|                Mausmann.~ ~- Hát élek?~ ~- Egy körmöd sem hiányzik. Csak vendégszerepelni
11288       1,     11|                       fújva. - Vir izs kigyütt körmöm alul - talan?)~ ~- Nos,
11289       1,     11|                        ellenségeskedés folyik, körmönfont mondatokkal, élces vágásokkal,
11290       1,      2|                    diskurálás által a legszebb körmondatot a főtisztelendő úr exordiumából,
11291       2,     28|                       részletes hitelben áll a környék előtt; annálfogva ahhoz
11292       1,     18|                       emberszámot tett abban a környékben.~ ~Nem is veszett az kárba;
11293       2,     19|                 Megnépesült a kitűzött zászlók környéke.~ ~A földmíves elhagyta
11294       1,     13|                   hatalmas volt; de hátha ez a környezet magát sem tudja többé védeni?~ ~
11295       1,     13|                         De hátha nem?~ ~Hiszen környezete elég hatalmas volt; de hátha
11296       1,     14|                        azok közül, kik hajdani környezetüket képezték, ha csak egy levelet
11297       2,     25|                 folytonosan rémület és veszély környezi, atyja nem jöhet hozzá,
11298       1,      6|                    felesége, akinél az előkelő körök tékozló fiai szoktak adósságot
11299       1,      6|                  mindent tud, mi a legmagasabb körökben történik; s az a fiatal
11300       2,     33|                        hogy ég az el az utolsó körömfalatig, már az nem fért az ő érzékeny
11301       1,      4|                      ragadva - késsel, foggal, körömmel s hemperegve, hol fel, hol
11302       2,     30|                  hágcsót kiszedtek. A várkerti köröndig három mellvédet kell megmászni.
11303       2,     31|                       felhatolniok; kik a nagy köröndre másznak fel lábtókon, s
11304       1,     11|                       hajójának, miért felesig körösztöltete első leánykát Charicleanak.
11305       1,     14|                      el előtte a huszárcsapat. Körösztül csak nem repülhet rajtuk.
11306       2,     35|                 továbbrepül az égen. Van saját körpályája.~ ~Vajon a mostani éj futó
11307       1,     13|                       félszeg, dacos hordozása körrajzokban is ismeretessé tette őt.
11308       1,     15|               megmondom, hol voltam! - monda a körülállóknak. - Az éjjel a huszárőrtanyán
11309       1,      5|                       verekesznek az urak?~ ~- Körülbelül. Most jöttem az ezredhez,
11310       1,      5|                 előkeresett a pohárszékből egy körülcsorba tálat.~ ~Azután egész filozófiai
11311       1,     18|                     ezentúl hordozni. Álljatok körülem!~ ~A huszárcsapat négyszöget
11312       1,     18|                 őrtüzeket gyújtottak, s azokat körülfeküdték. Fáradtak voltak halálba;
11313       1,     15|                        fickó eléjük szaladt, s körülfogta őket.~ ~- Hóha, bolond,
11314       2,     22|                 ágaskodott, piruettet csinált, körülfordult, s ledobta a lovasát a hátárul.~ ~
11315       2,     29|                       eszében sem élt a múzeum körüli city; a széles Duna-parton
11316       2,     41|                       feltartóztathatlan volt, körüljárta az egész épületet. Megértette
11317       1,      8|                szétterjeszté karjait, a szobán körüljártatva kézmozdulatát.~ ~- Ahogy
11318       1,     17|                     kihat; azért érdemes ennek körülményeit minden oldalról megvizsgálnod.
11319       1,     17|                        magyarázni a parancsoló körülményekből?~ ~Talán értenek a hadbírák
11320       2,     47|                  eleinte szabja a költségeit a körülményekhez.~ ~Richárd ezt mind igen
11321       2,     20|                        vagyunk, s annálfogva e körülményen nem fogunk felakadni. Zebulon
11322       2,     27|                        csapra ütnek!~ ~Ennek a körülménynek meggondolása még kevésbé
11323       2,     20|                      olvas, annál a sajátszerű körülménynél fogva, mert nem ismeri a
11324       2,     44|                    tett, miket beszélt. Minden körülményt, minden szót. A nagy sietséget,
11325       2,     39|                   leveleket elébb borzadállyal körülnézegetni, mielőtt felbontanak. A
11326       1,     17|                      magának.~ ~Még nem ért rá körülnézni magát otthoni koporsójában,
11327       2,     30|                  puskagolyók fütyülése mellett körülnézték a védműveket, s azután csendesen
11328       1,      2|                    elbúcsúztatása a fáklyákkal körülragyogott halottnak, s ha valahol,
11329       1,     17|                lefekteti őt a gödörbe, s végül körülrakja zöld hanttal, s még szomorúfűzfát
11330       1,      1|                       siket szoba következett, körülsáncolva a falak könyvtárakkal, azután
11331       1,     18|                       arra használta fel, hogy körülszemlészte a tájékot.~ ~Az országutat
11332       1,      8|                     kapitány úr egy kis időt a körültekintésre? Hátha valami üzletet köthetnénk
11333       1,      8|                     Richárd el volt foglalva a körültekintéssel.~ ~Az öreg zsibárus mosolygó
11334       1,      8|                        Salamon. - Megérdemli a körültekintést. Ó, mikor egy-egy országos
11335       2,     26|                   véresek voltak a sírástól.~ ~Körültekintett. ~ ~A két apáca Plankenhorstnéval
11336       1,      1|                     címerterem hármas asztalát körülülik, mind az ő napfényében ragyogó
11337       1,     10|                    volt; e domb alja fenyőkkel körülültetve, miknek sötét lombozata
11338       1,     18|                   szokás szerint kőfallal volt körülvéve. Abba bemenni nem volt tanácsos.~ ~
11339       1,     15|                        van?~ ~- Micsoda?~ ~- A körülzároló seregből egy csapat egyetértésére
11340       1,     14|                        az egyes alakok kezdtek körvonalaikban kitűnni, akként látta át
11341       2,     20|                 méltóságos úr bagázsiját, hova kössék be a lovait, mit adjanak
11342       2,     24|                      oda hozzá!~ ~- Várj, hadd kössem be elébb a fejedet. Így
11343       2,     27|                        Ha itt van, itt van. Ha köszön, szervusz neki.~ ~Pedig
11344       1,      6|                  hidegvérrel visszaadta neki a köszönést:~ ~- Szervusz.~ ~Mire a
11345       2,     46|                  Plankenhorst Alfonsine-nak!~ ~Köszönetet attól az embertől, akinek
11346       1,     17|                     volt a toalettjával; annak köszönheté, hogy Jenő nem a fésülködőszobában
11347       1,      6|                        években gazdagabb. Csak köszönnie kell; viszonoztatik.~ ~Egy
11348       2,     28|                        volt, fölmenti.~ ~- No, köszönök alazatosan. Én azóta mindig
11349       2,     30|                      az ütegrombolók.~ ~Amazok köszöntésére omlik a fal, emezeké végigsöpri
11350       2,     28|                     oda. Mondja meg neki, hogy köszöntetem. Erről a mai szcénárul jó
11351       1,     17|                  bekopogtat hozzá az ajtón, ki köszönteti.~ ~Ezeket mind végiggondolta
11352       1,     11|                      régen férjhez adva valami köszvényes bürokratához, persze hogy
11353       2,     46|             szabadságomat visszaadta, lelkemre köté, hogy legelső kötelességemnek
11354       2,     24|                 nyugodtan, s ne mozogjon, mert kötelékei felszakadnak. Palvicz Ottó
11355       2,     30|      legvakmerőbbjeinek, kik derekukra hurkolt köteleken bocsáttatják magukat a réstörésen
11356       2,     24|                     jobb, különben is lovagias kötelesség a megsebesített ellenfélt
11357       2,     24|                        is. Te élsz és győztél. Kötelességed ellenfeled hagyományát elfogadni.~ ~-
11358       1,     14|                       alkotmányrul, a polgárok kötelességeirül, a reakció fondorlatairól,
11359       1,     17|               ellenségeit, iszonyú alkut tenni kötelességek és hajlamok között. Amott
11360       2,     35|                        félts. Én utánad lövök. Kötelességem; megteszem. Arról nem tehetek,
11361       1,     10|                     Neki kell húzni a parton a kötelet, mikor a gályát átvándoroltatják
11362       2,     35|                        tartott; akit éppen nem kötelezett le maga iránt hálára soha?
11363       1,      6|                    szükség az ablakon felmenni kötéllajtorjával.~ ~Jenő tanácsosnak találta
11364       2,     36|                    többieknek! Míg utoljára is kötélnek állt, s aztán megalkudtunk,
11365       1,     14|                      röhögni a kegyetlen mob a kötélrül leesett komédiáson, ki nem
11366       2,     33|                gubancos hajjal, papucsban, kék köténnyel. A körmeit díszítő sellakmaradványok
11367       2,     20|                       úrhölgy válasz helyett a kötény korcán csüngő kulcscsomagot
11368       2,     34|                     melyről a természettudósok köteteket írnának - más békés időkben.~ ~
11369       1,      8|          körültekintésre? Hátha valami üzletet köthetnénk mégis ama kép végett?~ ~-
11370       1,      6|                        hogy bátyja ezúttal nem kötődik vele.~ ~ ~ ~
11371       1,     12|                       széttépett zsebkendőkkel kötözgetik be sebeiket, dühtől és szenvedélytől
11372       1,      4|                       fogják üldözni a lovához kötözött Mazeppát, s az ingerlő ostorcsattanások,
11373       1,     13|                        keblére, kalapjaira, és kötözte a fehér szalagot karjaikra,
11374       1,     18|                  őrizve.~ ~A lovakat egymáshoz kötözték; nem volt már nekik mit
11375       1,     18|                        csinálunk. Minden ember kötözze be a nyeregtakaró darabjaival
11376       2,     27|                    minden famíliája ló farkára köttetik.~ ~- Akkor nem szeretnék
11377       1,      6|                   ültetni egy székre s nyakába köttetni a törülközőt.~ ~- De hát
11378       1,     15|                        érkező gránát a torlasz kövei közé, s ott megfenekelve
11379       1,     15|                   felfogására, elején faragott kövekből, odább palánkokból készült
11380       2,     25|                        egy kis csecsemő. Olyan kövérek az arcai, hogy alig engednek
11381       2,     39|                  hangzik most is édes szavad: "Kövesd, amit szíved parancsol!"
11382       1,     10|                   Magad menj-e elöl, vagy mást kövess?~ ~- Az idő meg fog arra
11383       2,     30|                     egész nemzet éhezte minden kövét Budavárának, s az ott állt
11384       2,     48|                   Megkapják az utolsó fillérig követeléseiket.~ ~Az öreg Salamon azt ígérte,
11385       1,     17|                    Nehány nap előtt még voltak követeléseim fiam iránt; ma már nincsenek.
11386       2,     20|                   ostromolta ezer kérdéssel és követeléssel. Egyik szépen, másik gorombán.
11387       1,      2|                   kötelessége után a természet követelményeinek eleget tenni.~ ~A vén pap
11388       2,     36|                         Nagy összeg volt, amit követeltem rajta. Váltig szabadkozott,
11389       1,     11|                     beszéd embere; szeretem és követem azokat, akik tesznek. E
11390       1,      1|                vezethetnek - a költői ábrándok követése nélkül.~ ~Egy pillanatnyi
11391       2,     38|                      egy ténnyel, amit sohasem követett el, amin jelen sem volt,
11392       2,     37|                        magatokért semmit. Most következem én, majd én tenni fogok.~ ~-
11393       1,      2|                        a néhait az egymás után következendő excellenciás és kegyelmes,
11394       2,     20|                elmélkedni felőle, hogy micsoda következése lehet annak, ha az ember
11395       2,     46|                       dolgokat a maguk szomorú következetességében lefolyni, akkor Richárd
11396       1,     12|      tanácskozmányokban a hasonló elragadtatás következménye az, hogy a második rendreutasítás
11397       2,     46|                       eljegyeztem.~ ~- Annak a következményeire most már gondolni sem lehet.~ ~-
11398       2,     33|                        Zebulon kezét.~ ~- Most következnek a mi diadalaink napjai!
11399       2,     46|                        renddel fog egymás után következni, egész odáig, ahol az oltár
11400       2,     27|                      izs megtette aztat. De mi következte aztan. Baratom, ki elbujtatot
11401       1,     18|                  tisztásán összegyűjti Richárd követőit.~ ~- Most számláljuk meg,
11402       2,     33|                     vagy lehet, hogy Epikurosz követője volt, s nem volt hozzá elég
11403       2,     33|                     ellátva, közbeeső országok követségeinek bélyegeivel hitelesítve,
11404       1,      6|                      fő udvari kurír a spanyol követségnél."~ ~Hanem most az egyszer
11405       2,     39|                        amit szíved parancsol!" Követtem azt.~ ~Bocsáss meg nekem
11406       1,     12|                    megesik restoracio, megesik követválasztas, micsoda istentelen nagy
11407       1,     13|                      kartáccsal seprik most, a kövezetből barikádok emelkednek; hova
11408       1,     13|                  mutogatom meg neked a feltört kövezeteket, a hevenyészett torlaszokat,
11409       1,     15|                     mikor nap nap után a hideg kövön térdepelek, miért imádkozom.~ ~
11410       2,     44|                     kieszközölte. Ezen úrhölgy közbejötte nélkül ön nem nyerte volna
11411       1,      4|                       Mazeppa."~ ~Az utolsónál közbekiáltott a cserkesz hölgy:~ ~- Az
11412       2,     37|                          Csak egy szót - szólt közbelépve Ödön. - Ha meg akarsz bennünket
11413       2,     44|                        megköszönni azon szíves közbenjárását, mellyel az ön megszabadulását
11414       2,     46|                     hálámat kifejezni. Nagysád közbenjárulása nélkül legalább tizenöt
11415       1,     12|                       van harom falum odafenn (közbeszólás: a "holdban") nem holdban,
11416       2,     27|                     találkozik valamennyi! Aki közbeszorul, az természetesen el van
11417       1,     11|                     további szónoklása.~ ~Ödön közbevágott, s hogy megmentse a jelenet
11418       2,     33|                       az orosz diplomácia majd közbeveti magát a harcoló felek közé,
11419       2,     36|                        kötni, hogy mindenkinek közbocsánat adassék."~ ~"Több mint bizonyos,
11420       1,     17|                     nézz engem kísértetnek, ki közéd és vágyaid közé áll. Nem
11421       1,     17|             letartóztatnak, aki nem a legújabb közegek által láttamozott útlevéllel
11422       2,     29|                     végig egyszerűen; a palánk közeiben lőrések. A Lánchíd-főnél
11423       1,     14|                     tájékába, amint a lovasság közéje rohant; elhajigálta zászlóit,
11424       1,      4|                     engedett még lőni Ödönnek. Közelbe kell őket várni. Csak hadd
11425       2,     30|              előrehatolva, egyszerre elkezdé a közelből lövetni a sorompót.~ ~A
11426       1,     18|                        inkább jelenté a reggel közeledését a távoli ágyúvillogás; az
11427       1,     17|                      Jenő türelmetlenül várt a közeledést jelentő csizmakopogásra,
11428       1,     18|                      amihez még a farkaséh sem közeledhetett volna azon forrón.~ ~Mikor
11429       2,     25|                        hagyja, s hogy senki ne közeledjék hozzá.~ ~Féltik? ~ ~Igenis.
11430       1,     14|                      port, szemetet, s vágja a közeledők szeme közé, s mikor eltáncolta
11431       2,     31|                        a hágcsó fokain; az itt közeledőket nem lehet visszaűzni, ezeket
11432       2,     21|                        húszlépésnyi távolból a közeledőknek! Hogy porzik vissza a lovasság,
11433       2,     31|                 tűzakna torkához, s ránézett a közeledőre.~ ~A következő percben úgy
11434       1,     17|                     meg az anyádtól."~ ~Az est közeledte még nyomasztóbbá tette ez
11435       1,     13|                 folytonos rivalgással jelentve közeledtét. Jó volt menekülni.~ ~Ráállt
11436       1,      4|                   Leoninnak, s az őrállomáshoz közeledve, egyenesen vágtatott a tüzelők
11437       2,     43|                        akad, s ilyenkor nem jó közelemben lenni. ~ ~- Jó éjszakát!~ ~-
11438       1,     13|                  boldog lakói örvendenek a nap közelének.~ ~Melegség és delej és
11439       2,     38|                  fordulva fenekestül. Nem volt közélet, nem volt sajtó, nem volt
11440       2,     46|                    avatkoztunk soha. Mi minden közélettől visszavonultan élünk, senkivel
11441       1,      7|                zongoráról, megpillantá a hozzá közelítőt.~ ~Első mozdulata az volt,
11442       1,      1|                       a sötétbül? Állj ott! Ne közelíts!... Homályos alak!... Még
11443       2,     32|                   tífuszkórházból jövök. Ma ne közelítsen hozzám, akit szeretek.~ ~
11444       2,     21|               országutat elfoglalva, s bevárta közelre a lovasokat.~ ~Mausmann
11445       1,     11|                      kap a ház.~ ~Arra a napra közelről és távolból meg voltak híva
11446       2,     49|                   ismerem azt a hölgyet nagyon közelrül. Az egy ideál szépség volt.~ ~
11447       1,     14|                       meg egymást százlépésnyi közelségben.~ ~Most azután Richárd igazán
11448       1,     15|                     huszárcsapatot. Ki van ott közelükben?~ ~- Palvicz Ottó vasas
11449       2,     20|              valamennyinek a szemét. Minek ide közénk ez a német meg a polyák?
11450       1,      4|                 ismernek a múzeumok. A medence közepéből alabástrom triton emelkedik
11451       2,     33|                   ináig két láb, onnan a melle közepéig másik két láb. Onnan aztán
11452       1,     18|                  négyszöget alakított, melynek közepét Richárd foglalta el a zászlótartóval.~ ~
11453       2,     29|                      egy zsákutcává lett, mely középett el van zárva. A Lánchídon
11454       2,     22|                       lórul, egy csoport tulok közepette, miknek ináról szakad a
11455       1,      8|                   csatabárdokból; - mellette a középkor szakállas hajítókopjái,
11456       1,     12|            legbékeszeretőbb embereket tolták a középre, akik, ha a mieink valamit
11457       2,     31|                     fegyverét, s előrerohant a középúton.~ ~Azon út oly keskeny,
11458       1,      4|                   koccantott a szomszéd páholy közfalára, mire túlról viszonozva
11459       2,     23|            magánharcban, hol mindenki vezér és közharcos, az ágyúk tekéi recsegve
11460       1,     11|                    esett pénzt.~ ~Az indítvány közhelyesléssel elfogadtatván, ős szokás
11461       2,     29|                    utca porába, és csókolták a közhuszár barnult kezét!~ ~És egyszerre,
11462       2,     48|                        hiába, valami vasútnál, közintézetnél alkalmazást keresek, s a
11463       1,     15|                     Mit tegyek?~ ~- Tanuld meg közkatonáidtól. A tábori jelszó, mellyel
11464       1,      6|                       für Sanitätstwesennél; a közkórházak vannak rábízva, meglátszik
11465       1,     13|                       szedjék fel, és vigyék a közkórházba. Hisz ez igen szép gondoskodás.
11466       1,     13|                     elszállítják nagyságodat a közkórházig, ott kap halottas szekeret,
11467       2,     19|                      ázott, egy szalmán hált a közlegényeivel, s tanították egymást hazaszeretetre.~ ~
11468       1,     15|                  bírták őt a tervbe befonni. A közlegénység már el van készítve, de
11469       1,     17|                        igen fontos és bizalmas közlendőim vannak veled. Kérlek, ülj
11470       2,     27|                      semmit! Ott van kinevezis Közlönybe! Ott van számadás kezükbe.
11471       1,     18|                      amint ezt az észrevételét közlötte két óra múlva az őrvezetőnél,
11472       2,     49|                         Hogyan talált oda?~ ~A közmondás azt tartja, hogy titkok,
11473       2,     49|                     vitte; oktatta, tanította; közölte vele saját eszméit. Igyekezett
11474       2,     37|                        te és két gyermekem? Mi közöm énnekem a ti családi nagy
11475       2,     20|                       súgóval olvastatják el a közönségnek, azután még a színész is
11476       2,     26|                     Rideghváry állt nyugodtan, közönyösen az egész viharban, kezeit
11477       2,     22|               császárinál, az ránézve teljesen közönyösnek látszik. Mind a kettőnek
11478       1,     17|                fordulatok iránt. A legbölcsebb közönyt. Magam is osztom azt; okos
11479       1,     17|                 láttára fejlődött Alfonsine és közöttem. Én e viszonyt sorsom alapjának
11480       1,      1|                       esik ki a történelemből. Központja, tűzhelye, napja lesz ez
11481       1,     14|                 tisztába kell jönnünk; mert ha közre kell működnünk, akkor vagy
11482       1,     15|           arcfintorulataitól, az ifjabbakat is közrekapták. Egy gonosz szem észrevette,
11483       1,     16|                       Megfoghatatlan! Hiszen a községtanács részéről ki volt adva a
11484       1,     11|                       azt el is indította:~ ~- Közszeretetű, nagyméltóságos úri pár!
11485       2,     47|                  üldözni, fegyelem alá venni a köztársaságnak - végre elfogni, meggyötörni,
11486       2,     36|                       szálankint beborostálva. Közte egy-egy szittyó, mely mikor
11487       1,     13|                       Csitt!~ ~- Egy óra múlva köztudomású dolog lesz. Tőle jövök.
11488       1,     13|                     Hogyne lett volna boldog a közüdvösség közepett?~ ~S midőn az éj
11489       2,     27|                   pedig egészségtelen dolog.~ ~Közügy, ország dolga, vármegyei
11490       2,     38|                   hallgatják a fű növését.~ ~A közvádlók és bírák közül sohasem látta
11491       1,     18|          parancsszavának nem engedni. Vezér és közvitézek mind azt hitték, hogy ha
11492       1,     15|                        föltett egyet azokból a kofadivat szalmakalapokból, amik a
11493       1,     14|                  katonái mindebből csak részeg kofákat kaptak és hátukhoz hajigált
11494       1,     18|                mezőváros ónémet szokás szerint kőfallal volt körülvéve. Abba bemenni
11495       1,     15|                        is hozzá, mint akármely kofának a leánya.~ ~Hogy még sötétebb
11496       1,     15|                   Schwechaton egy zöldségáruló kofánál póröltözetet vett fel, s
11497       1,     15|                     Magam is azt gondolom.~ ~A kofaöltözetet Frau Bábi csak a növendékjelmez
11498       2,     21|                      öccséhez.~ ~- De az öreg "kófic" is küldött. Amint a nagy
11499       1,     15|                        puttonyaikat letették a kőhalmazra, akkor azt kérdé Baradlayné
11500       2,     43|                     sebekbe, és bosszúterveket koholnak ki, mik férfi agyában soha
11501       2,     49|                        tárgyat az árulkodásra, koholt összeesküvéseket jelentettél
11502       2,     19|                       senkit; egy nemzetiszínű kokárda volt az egész ajándék, amit
11503       1,     13|                     már reájuk szemközt, fehér kokárdás fövegeiket rázva a légben,
11504       1,     13|                     akit gyűlölt, csak a fehér kokárdát lássa kalapja mellett, s
11505       2,     27|                  cserépfedő alól, míg emez meg kolbásznemű transzfigurációra vár. Valami
11506       1,     10|       aranypaszománttal, nyusztkalpag a fején, kolcsaggal, párducbőr a hátán.~ ~-
11507       1,      9|              nyomorogni! Nyomorultabb leszek a koldusleánynál, de el nem hagyom ezt a
11508       1,     14|              világvárosok élősdijei; egy tábor koldusokból, tolvajokból, a börtönök
11509       2,     31|                       is. Onnan felnyomultak a kőlépcsőn. A védők fölmenekültek a
11510       2,     33|             referáljanak, hányan haltak meg ma kolerában. Harangozni nem volt szabad
11511       2,     25|                      Hogyan jár egy ember száz kolerabeteg között fertőzetlenül, míg
11512       2,     33|                 veszedelmes időben mesterséges kolerát csinálni magának.~ ~Terve
11513       2,     25|                  féltette honnhagyott nejét: a kolerától.~ ~Ott künn körös-körül
11514       2,     33|                        ragyogó pályájának.~ ~A kolerátul félt. És benne kellett járnia.~ ~
11515       2,     28|                         Szívesen látja egy kis kollációzásra.~ ~- Ah, nagy megtiszteltetés!~ ~
11516       2,     22|                szalonnát, hogy majd egy kicsit kollációzok, hát egyszerre akkorát lű
11517       2,     49|                       meg sem az anyját, sem a kollégáit, sem pezsgővel, sem osztrigával;
11518       2,     49|                    amit bürónak neveznek, több kollégájával együtt szaporítja a számokat,
11519       2,     49|                      az? - kérdezék a kíváncsi kollégák.~ ~- Hát képzeljétek: megszaporodtam
11520       1,      5|                        most emiatt egy csoport kollégámmal végig kell verekednem, míg
11521       1,      2|                       egy konzorciumba foglalt kollektív csoportozatoknak oly találó
11522       1,     18|                      fel füst; nem révedez fel kolomphang, pásztorkürt vagy vadász
11523       2,     22|                 címeres megrázza nyakán rekedt kolompját, s újra csend lesz.~ ~Hát
11524       1,     12|              Rideghváry saját párthívei, saját kolomposai, saját megfizetett bérencei
11525       2,     30|                        semmivé lesz.~ ~S a két kolossz párharca időtartamára nézve
11526       2,     31|                      világcsoda, mit a rodoszi kolosszal egy sorban emlegetnek; most
11527       2,     19|                   volna ereszteni Európa másik kolosszát is, s még azzal is megbirkózott,
11528       1,     14|                     Délelőtt a Brigitta-szüzek kolostora előtt találkozott össze
11529       2,     19|                          A cisztercita barátok kolostorából három növendék kivételével
11530       2,     48|                       összeg a Brigitta-szüzek kolostoráé legyen, s annak csak kamatjait
11531       2,     29|                 népmonda; nincsenek titoktartó kolostorai, mik hideg borzadályt lehelnének
11532       1,     14|                        rohamlépésben sietett a kolostorajtó előtt állókhoz, s egy ugrással
11533       1,     14|                        öltve, előrement vele a kolostorajtóig.~ ~- Tehát a két Plankenhorst
11534       1,     14|                    végén fekvő Brigitta-szüzek kolostorának, mert amíg az utcán végiglobog
11535       2,     48|                       ráuszították a Brigitták kolostorára, melyben Liedenwall Edit
11536       1,      4|                       mint a novicek a Szmolna kolostorban, Isten bűnül ne vegye nekik.
11537       1,     15|                     ennek is megtetszett már a kolostori élet; nem érdekli más, nem
11538       1,     15|                      anyja visszakísér engem a kolostorig. Én oda visszatérek. Ne
11539       1,     14|                      felment Fritzcel együtt a kolostorkapuhoz, melyhez négy lépcső vezetett;
11540       1,     15|                      két nő elkísérte Editet a kolostorkapuig, s midőn ott bebocsáták,
11541       1,     14|                         most a belső gyárak és kolostorok ellen vonulnak fel, beszennyezve,
11542       1,     14|                     akkor felemelt vasrúddal a kolostorra mutatva felordított bestiális,
11543       2,     26|                     kisasszonyt, még egy másik kolostorszűz is járt vele; ketten csak
11544       1,     15|               oltalmára volt szükségem, hogy a kolostortul idáig eljöhessek e rettenetes
11545       1,     15|                 Remigia egyedül hajtatott be a kolostorudvarra, s a hintó nyitva hagyott
11546       2,     36|                       innen észak felé fekszik Komádi. Én oda beballagok; ön pedig
11547       2,     27|                     elkezdé róla magyarázgatni komájának:~ ~- No nizzed. Itt voltam
11548       2,     27|                      nem tartotta szükségesnek komáját eleve értesíteni afelől,
11549       2,     27|                          No, hát itt nyaralok, komámasszony.~ ~- De hátha szaván fogom?~ ~-
11550       2,     27|                  elgyüttem meglátogatni kedves komámasszonyt, ha ki nem veri engem innen.~ ~
11551       2,     30|                 ostromot és megvívást követel. Komáromból kell hozatni ostromlövegeket.
11552       2,     30|                     hozatni az ostromlövegeket Komárombul, s szabályszerű várvíváshoz
11553       2,     19|                  kétségbeejtő hónapjaiban.~ ~A komáromi sáncokon táncoltak zeneszó
11554       2,     25|                  Péterváradot, Gyulafehérvárt, Komáromot, Budát, Titelt vívják. Egy
11555       1,      6|                      szögvonalai egyszerre más kombináció szerinti összeszögellésekre
11556       2,     20|                      toborozni. Azokat Zebulon kombinált csapatmozdulatokkal delozsírozta
11557       1,     15|                        vége.~ ~- Vége az egész komédiának.~ ~- És akkor ismét mi fogunk
11558       2,     21|              Felfedezték, hogy a halál is csak komédiás; megríkatja, megijeszti
11559       1,     14|               kegyetlen mob a kötélrül leesett komédiáson, ki nem tud felkelni a földrül.~ ~
11560       2,     24|                      szemöldökökkel, azokkal a kőmerev szemekkel még sokáig nézett
11561       2,     48|                     aztán nekem is jut egy kis komfort." ~ ~Azért én az ördögöt
11562       2,     20|                       Belül pedig éppen minden komforttal el van látva. Kandallóterem,
11563       2,     47|                fölösleges, ennek semmi nyoma a komjáti kánonban: aztán hogy megmutassa,
11564       2,     25|              bezöldelli a körüle tekergőző vad komló, téli zöld repkény. Az öreg
11565       1,      6|                     konverzál, mintha brigádot kommandírozna, az egy élelmezési főtiszt,
11566       1,     13|              élelmezési főtiszt, ki máskor úgy kommandírozott a társaságban, mintha generális
11567       2,     36|                       ott egész rangjához illő kommoditással bevárja, amíg érte küldenek.~ ~-
11568       1,      6|                        báró vagy herceg valami komolyabb viszonyt iparkodott volna
11569       1,      7|                   miről; a tréfát komolynak, a komolyat tréfának veszik, s a legelső
11570       1,      7|                   tudják, hogy miről; a tréfát komolynak, a komolyat tréfának veszik,
11571       2,     22|                   szólt Boksa Gergő ünnepélyes komolysággal tolva el magátul a kínált
11572       1,      7|                hálószobája volt anyjáétul.~ ~A komornáját mamzel Bettinek hítták.~ ~
11573       1,      7|                    egyedül voltak, azt kérdezé komornájától Alfonsine:~ ~- Mit csinál
11574       2,     43|                       Fenn ült vagy járkált.~ ~Komornyikja mégis be mert hozzá jönni
11575       1,      7|                      vár?~ ~- Azt mondta, hogy komornyikját megbízta eljárni a mára
11576       1,      7|                  eltávozott.~ ~Szándéka volt a komornyikot megpirongatni a mulasztásért,
11577       1,      7|                    megint a legelső? - kérdé a komornyiktól.~ ~- Igenis - felelt az
11578       1,      6|                       Többet ér ennél az egész kompániánál az a kis szobalyány, akivel
11579       1,      5|                    áldomását. Pál úr!~ ~Pál úr kompareált.~ ~- Itt egy tízforintos.
11580       1,      4|                          Tudom is én! Csak egy kompasz volna nálam, hogy tájékozhatnám
11581       1,      3|                    minden mondásnál egyúttal a kompetens fórumra veté apelláló tekintetét;
11582       1,      5|                        kezére; előttem, utánam komplimentíroznak, csakhogy a földet nem verik
11583       1,      5|                        ki háttal az ajtón nagy komplimentírozva.~ ~Az öreg csóválta fejét.
11584       1,     11|                     méltóságos úr. ("Hiszen ez komplott!" - dörmögé az adminisztrátor
11585       1,      4|                     hamis pénzt, sem politikai komplottot, amit érdemes volna üldözni
11586       2,     28|                            Sok mindenféle urat kompromittáló írások voltak nála - folytatá
11587       2,     27|                 debouchiroz az avantgarda, itt koncentráltatik a reserva. Itt találkozik
11588       2,     27|                        sürög-forog, vezényli a koncertet; megöntözi zsírral a piruló
11589       1,     10|                   tartván fel magának némi kis koncessziót, hogy amit kérdéseire válaszolni
11590       1,     13|                        csapódik be a háznál; a koncipista extra statum le-leszalad
11591       2,     27|                        fakad a hegy tövében. A kondát felneveli a bükkerdő ingyen,
11592       1,     18|                      konyhához látott, roppant kondérban kavargatva a fakóbarna liszttömeget,
11593       2,     22|                       karikás ostort, s nagyot kondított vele. A hóka nevezetes zergeugrással
11594       1,      3|                      végbúcsúszóban fejezze ki kondolenciáját a ház asszonya előtt; míg
11595       1,     15|                        emberek lettünk. Minden kőnek szíve van most, és fáj.
11596       1,     11|                        nincs is jelen. Micsoda konfúzió ez?~ ~Pedig még tovább bonyolult
11597       2,     22|                           Hanem ahol a karikás kongása hallatszik, ott van siker.
11598       1,     15|                    mikor a gyermek a tűzharang kongását meghallja.~ ~Végre itt volt
11599       2,     20|                     veszedelmes projektil az a kongrév-rakéta. Ahova annak egy szikrája
11600       2,     21|                     még az ördögtül sem, még a kongrév-rakétától sem; az ellenfelüket pedig
11601       2,     21|               megeresztette a császári vezér a kongrév-röppentyűket; mikor ez ismeretlen, ijesztő
11602       2,     20|                      ennek az erénynek még egy konkrét indoka is van: az asszony
11603       2,     28|                       most még egy kis lengyel konspirációt is nyakába varrnak. Még
11604       2,     34|                      kell olvasni! S mint Nagy Konstantin tette a csata hevében, hozzákiáltani: "
11605       2,     33|                   szórva. - Nézzétek: ez az út Konstantinápolyba!~ ~"Hurrá!" - Magas kiáltás
11606       2,     34|                   papok nem álltak elő, mint a konstantinápolyi schismaticusok, az ostrom
11607       2,     27|                   írást adom nevemmel, elmehet Konstantinápolyig.~ ~Még nem is hazudott vele.~ ~
11608       1,      6|                     kisasszonynak, kik azonnal konstatálták, hogy már volt szerencséjük
11609       1,     12|                   azonban még csak a periódusa konstrukciójából sem verte ki; hidegvérrel
11610       1,     13|                     referens, ki ezúttal egész kontenanciájából ki van zavarva. Kalapja
11611       2,     20|                   beletalálni magát a jelentés kontextusába. Ej, de bánta, hogy effektíve
11612       1,     11|                      nem csupán az erősebb nem kontingensét szállították ide; az urak
11613       1,     12|                    nyelű csákányok is - pro és kontra.~ ~A fehér toll pártja annyit
11614       1,     14|                        vitéz ellenfeleknek egy kontratáncban fogamzott apprehenzióért!
11615       1,     18|                       élem víg életem." Pál úr kontrázott, csak úgy magában dúdolva,
11616       1,     11|                     ifjú örökös főispánnak. Ez konveniencia dolga. Hadd tisztelkedjék
11617       1,      6|           feldmarschall amott, ki oly hangosan konverzál, mintha brigádot kommandírozna,
11618       1,      5|                     levelet: a bukét ott van a konyhaablakban egy csuporban, a szobaleánynak
11619       2,     27|                       hasznavehetetlen fickó a konyhaajtóban nagy lomhán tör nagy vassulyokkal
11620       2,     30|                   kiskutya üvöltött valamelyik konyhában, mit gazdái ott feledtek.~ ~
11621       1,      7|                     ismert, melyen keresztül a konyhából szoktak az ebédlőbe járni.
11622       1,      5|                keresztül a cselédszoba egy kis konyhácskával.~ ~Egy vén huszár volt a
11623       1,     18|                    vasalásához fogott, másik a konyhához látott, roppant kondérban
11624       2,     32|                      ez itt valósággal a pokol konyhája. Itt főzik a halált.~ ~Az
11625       2,     27|                   lakosztály a konyha.~ ~Ilyen konyhát a mostani takaréktűzhelyes
11626       1,      3|                     hatarra..."~ ~"Citaltatnam konzisztorium elejbe..."~ ~"Megdöngetetnim
11627       1,      9|                   bizony nagyon rosszul áll; a konzisztórium nem engedi többé felmenni
11628       1,      2|                       egyéniségnek, később egy konzorciumba foglalt kollektív csoportozatoknak
11629       2,     23|                    téren, mely még most is oly kopárra tapodva látszik, állt a
11630       1,      5|                   magyarázza ezt meg ezeknek a kópéknak; én nem tudok németül, arra
11631       1,      8|                  unikum! Ez inkunábulum! Nincs kópia, nincs varietät belőle.
11632       2,     30|                    keresztény fejét tűzette ki kopjahegyre a bástyafalakon. Henczi
11633       1,      8|                        mór és szaracén kardok, kopják, a hindu tomahawkokkal és
11634       1,     12|          strucctojás-kiköltő forróságot, sem a koplalást, sem a fekete tollas szónoklatokat;
11635       1,     18|                     szemünket le nem hunynunk, koplalnunk, verekednünk; amelyikünk
11636       1,     14|                       a kőzápor, mint a jégeső kopogása.~ ~Richárd szeme még egyszer
11637       2,     36|                    folyamodtunk, s kérdeztük a kopogó szellemektől: mi lesz velünk?~ ~
11638       2,     41|                 hallassék.~ ~Mikor aztán egyet kopogtak a szomszéd cellából a falon,
11639       1,      4|                           Leonin páholyajtaján kopogtatott valaki, Leonin felnyitotta
11640       2,     23|                   sisakot, s mélyen behatolt a koponyába, tátongó sebet ütve rajta
11641       2,     26|                  lábainkkal egymás szeretőinek koponyáit, mint két játéktekét. Ó,
11642       2,     24|                  felelni - szólt Mausmann -, a koponyája hátul össze van zúzva egy
11643       1,      4|                     neki a golyó, hogy amint a koponyáját találta, a felbukó fenevad
11644       2,     28|                   farkas ijedtében elejtette a koponyát, s az a remete lábaihoz "
11645       2,     46|                      vele, hogy ott feküdjék a koporsóban, azt is akarta, hogy halva
11646       1,     17|                      hogy tied maradok, vagy a koporsóé! Nincs hatalom a világon,
11647       1,      1|                       romok dobaját hallom már koporsófödelemen. De nem akarom azt hallani.
11648       1,      2|                        hogy a haza földe, mely koporsója volt, amíg élt, legyen ringató
11649       1,     17|                       körülnézni magát otthoni koporsójában, midőn inasa jelenté, hogy
11650       1,     13|                      temetik; most koszorúzott koporsók úsznak végig a néptengeren,
11651       1,      2|                     néma áldása jobban ékesíti koporsónkat, mint minden címerek és
11652       2,     28|                   könyökei foltosak s a térdei kopottak; hanem van ám gallérjára
11653       1,     14|                    egy-egy tégladarab csak úgy koppant a fejük felett, amivel a
11654       2,     41|                         az volt a "B"; a három koppantás a "C", és így tovább az
11655       1,      6|                       de mondhatom, hogy olyat koppantott a kezemre, hogy most is
11656       1,      1|                   Lázálmokért, mik idegen test kór párázatával ragadják át
11657       2,     49|                    Baradlayné bámulva tekint a kór-hölgy arcára, aztán kétkedve ingatja
11658       1,     12|              szalonnáján.~ ~Az ülés napján már kora hajnalban, dacára a zord
11659       1,      7|                        nem volt itt?~ ~- Ő még korábban elment.~ ~- S nem mondta
11660       2,     49|                       az a másik asszony ott a kórágyon a pokol minden vízióit elszenvedte
11661       2,     20|                        inspiciense, ki hajlott koráig nem vesződött a politikával
11662       1,     13|                   fügével, tengeri tulipánnal, korallerdővel, akkor a penguinok, kormoránok
11663       1,      4|                     oldalaihoz ragadva s nemes korallok ágain terjengve egész élő
11664       1,      6|                       az égő parázs, és nevető korallpiros ajkakkal; feltűzött hajat
11665       1,      4|                      gyönyörű metszésű ajkai a korát megelőzött férfit hirdetik
11666       1,      4|                       bőrfödelet mintha óriási korbáccsal ütötték volna; egy percre
11667       1,      4|                         haza!~ ~A három paripa korbács nélkül is vágtatott, ahogy
11668       1,      4|                           kiálta ijedt arccal, korbácsa nyelével az ellenkező irányba
11669       1,      4|                       vernél a hátamon a magam korbácsával, csak mondanád meg, merre
11670       2,     46|                   voltam. Itt van a vállamon a korbácsok nyoma, ahogy megvertek érte.~ ~
11671       2,     22|                      Aztán elkezdte a farkával korbácsolni a két oldalát, s kurta,
11672       1,      4|                      és ördögöket, hasztalan a korbácsot is, nem voltak többé helyükből
11673       2,     46|                      látszott most is két éles korbácsütés rózsaszínű vonása.~ ~- Akarja
11674       2,     20|                     mondásra emlékszem ebből a korból. A nemzeti színháznak volt
11675       1,      6|                       látni. A faquin kivett a korcából egy csipetnyi sót, s azt
11676       2,     20|                        válasz helyett a kötény korcán csüngő kulcscsomagot csörteté,
11677       1,     11|                      orcapirulással emlegetett korcs ivadékai; bornírt, csökönös
11678       1,      4|                         Az ifjak felkapcsolták korcsolyáikat, a pisztolyokat, handzsárt,
11679       1,      4|                        előre; magunkkal hoztuk korcsolyáinkat, felkötjük, és utazunk magunk
11680       1,      4|                       Ez megvan! - kiálta Ödön korcsolyáira állva.~ ~- Ez is megvan! -
11681       1,      4|                 fölfelé volt fordítva. A nehéz korcsolyák lábain egyenesen állva tarták,
11682       1,      4|                    hirtelen lerúgta csizmáit a korcsolyákkal együtt lábairól, ledobta
11683       1,      4|                     szükség lehet. Egy-egy pár korcsolyát is tett útitáskájukba; ha
11684       1,      4|                     egész nyugalommal folytatá korcsolyaútját a folyam mentében. A fenevadak
11685       1,      4|                   katona-őrtanyát, egypár órai korcsolyázás pedig nekünk csak mulatság.~ ~-
11686       1,      4|                     lábaikból, versenyt fognak korcsolyázni a szánnal. A szán elejét
11687       1,      4|                        Mind a kettő gyakorlott korcsolyázó volt: edzett, életerős ifjak.
11688       1,      4|                   vezette keresztül; úgyhogy a korcsolyázók, mikor már azt hitték, hogy
11689       1,      4|                       Ödön több ölnyire előtte korcsolyázott Leoninnak, s az őrállomáshoz
11690       1,      9|                  Dnyeper jegén két óra hosszat korcsolyázva.~ ~Mondhatom önnek, asszonyom,
11691       1,     11|                  vissza Zebulon kezéből, hanem kordialiter visszaadta a kézszorítást.~ ~-
11692       1,     18|                     elrekesztve, más része hét kőre dolgozó malmot hajt, s koronkint
11693       2,     27|                       hanem inkább a bacchikus koré, értve az etimológiai gyök
11694       1,     18|               barna-szürke zuzmók terjengtek a kőrepedések között. E hegygerincen haladtak
11695       2,     39|                      nem volt többé sebesültek kórháza. Elvitték azokat másfelé.
11696       2,     30|                   válaszért hiába ácsorogtam a kórházajtó előtt. Mikor aztán a többi
11697       2,     32|                      Azt tudta Richárd, hogy a kórházak fölé fekete zászló volt
11698       1,     13|                     nép? - sóhajtozék a gazdag kórházfelügyelő.~ ~- Azt nem teszi, hanem
11699       2,     32|                           Richárd visszament a kórházhoz a térparancsnok engedélyével.~ ~
11700       2,     32|                             Mert ott kiütött a kórházi üszög.~ ~- De én nem bánom,
11701       2,     49|                        Kénytelenek lesznek más kórháznak átadni.~ ~Az egyik úrhölgy
11702       2,     49|                     felnyomozta.~ ~Ráakadt egy korhelybarlangban. Már akkor nem volt semmi
11703       2,     19|                       volt most divat.~ ~Híres korhelyekből híres hősök lettek. Csöndes
11704       1,     18|                    fölött csügg, míg a másikat korholja a sziklafal a túlsó oldalon.
11705       2,     29|                      óriáskígyó tekergett szűk korlátai közt végig a paliszádsor
11706       1,     12|                    egyet rázott rajta indulata korlátozhatlan hevében.~ ~- És most hagyja
11707       2,     28|                Útlevelet csak a császári hadak kormánybiztosa adhat.~ ~Az most éppen Eperjesen
11708       2,     28|                    most bámult rá a megszólító kormánybiztosra. Rideghváry Bence volt az.~ ~
11709       2,     22|                        imént érkezett; hanem a kormánybiztost bátyjának szólította, s
11710       1,     17|                     Elmenjen-e Budára a magyar kormányhoz, s kövesse az utat, amin
11711       2,     24|                        valamit szállított a ti kormányotoknak. Oda én nem mehettem. De
11712       2,     23|                     azt kezéből kitekerni; nem kormányoz többé vezényszó, ki-ki magára
11713       2,     22|                  hússal.~ ~Aztán olyan szelíd, kormányozható nép az a tulok. Ott elfekszik
11714       2,     39|                        amerre nem kell a hajót kormányozni.~ ~Én sorsommal kibékülve
11715       2,     43|                       a világot, hogy az nem a kormánypolitika hibája, hanem személyi túlbuzgalom.~ ~
11716       1,      1|                    egész ember veheti kezébe a kormányrudat, amit én elbocsátok kezemből.
11717       1,      5|                     egy reglement a legfelsőbb kormányszék bizonyos hivatalnokai számára,
11718       2,     20|                       a német kormány a magyar kormányt elkergeti; ha a Tihamért
11719       1,      4|                   ágain: A három mén vágtatott kormányzatlanul odább.~ ~De hát miért hagyta
11720       2,     43|              FEJGÖRCSÖK NAPJÁN~ ~A teljhatalmú kormányzónak fejgörcsei vannak.~ ~Brescia
11721       2,     43|                      fog mentetni Magyarország kormányzóságától.~ ~- Háh! - A beteg embernek
11722       1,     13|              korallerdővel, akkor a penguinok, kormoránok azt gondolják, hogy ez valami
11723       2,     32|                        füstfelhő; lőpor és égő korom füstje.~ ~E szomorú utcákon
11724       2,     32|                     levegőből, a lőporfüsttel, korombűzzel terhelt levegőből.~ ~A Dísz
11725       1,      6|                házunknál láttam nyolcesztendős koromig, amikor a katonaiskolába
11726       2,     36|                  partok és szigetek fái óriási koronáikkal összeborulnak; a folyam
11727       2,     31|                        széjjel, mint egy pálma koronája. Szeme előtt még mindig
11728       2,     33|                 gyűlöletében. Bolivár odadobja koronáját meggyűlölt hazájának, de
11729       2,     33|                       Salamon, hol hazája népe koronájától fosztá meg, s mint vezeklő
11730       1,      4|                       Nehány lekoppadt, nyalka koronájú fenyő állt itt-ott belőle,
11731       2,     44|                      határoztatni valamely más koronaországi városba. Például talán Bécsbe.~ ~-
11732       1,     17|                       De mikor ezt a színültig koronázott kelyhét az elíziumi gyönyörnek
11733       2,     23|                   fekszik, a Rákos bal partját koronázza; néhol a pataktól több ezer
11734       2,     32|                      fejét, és ajkához tartá a korsót.~ ~A nyomorult teremtés
11735       2,     27|                       mostani takaréktűzhelyes korszakban ritka helyen találni már,
11736       1,     12|                   egész országra, sőt az egész korszakra döntő, elhatározó; de sikerült.~ ~
11737       2,     20|                    azután régi vitéz, verekedő kortesek, kik önként elmennek szabadcsapatot
11738       1,     12|                       verekedő népet, a béledi korteseket állították a mi népeinkhez
11739       1,     11|                       legkülönb: Rideghváry úr korteshada közé, kik csak egyenesen
11740       2,     27|                    fickó! Egy falusi nótárius, korteskolompos. Hát aztán? Ha itt van,
11741       2,     20|            interpelláló alakot ismerjük a régi kortesvilágból; a híres kolompos az, ki
11742       1,     18|                      úrnő volt honn.~ ~Férje a koruna cseszka pártjához tartozik.~ ~
11743       2,     48|                 mindennap ettünk "nagyságos úr korunkban"! (Kivált mikor Pál úr volt
11744       1,      2|                    őfölötte egy színházi opera kórusát éneklik, és felszólalhatna,
11745       1,      9|                       szóra kezéből a szakajtó kosarat kotlóstul együtt, s összecsapá
11746       1,     18|                     nyergen! Még csak bele sem kóstolhattak.~ ~Zengett is az erdő a
11747       1,      5|                      azért, hogy ebből az első kóstolóból aztán majd hozzávetőleg
11748       2,     33|                       bús férfi.~ ~A himnusz a kőszáli magaslatról messze hangzik
11749       2,     25|                       legyen, aki ezt teszi!~ ~Kőszív, de gyémántszív! A gyémánt
11750       2,     25|                         Hanem annak a nőnek is kőszíve legyen, aki ezt teszi!~ ~
11751       1,      1|                      Marie, ha tudná, ez az én kőszívem mit szenved! Nem. Ne gyógyszert
11752       1,     18|                  füstölt húst kapott, valamint koszorúba fonott szénát és abrakot
11753       1,     15|                      más tárgyat, a mi hervadt koszorúinkból vetnek ágyat; úgy lesz az,
11754       2,     48|                 kitörült tányér: az a művésznő koszorúja.~ ~Hiszen ez pompás ebéd
11755       2,     27|                   kisasszonyok szórják elejbem koszorukat, is tartanak üdvözlő beszideket.~ ~
11756       2,     29|                        Hogy elhalmozták azokat koszorúkkal! A virágfüzértől nem látszott
11757       1,     14|                  csókokrul és nemzeti szalagos koszorúkról beszéltek, ő pedig és katonái
11758       2,     29|             fájdalmukban nevető hölgyarcokkal. Koszorúnak lett fonva az üvegházak
11759       2,    Veg|                        és fehér mezővirágokból koszorút fon a fehér bárányka nyakába...~ ~...
11760       1,     13|                       áldozatait temetik; most koszorúzott koporsók úsznak végig a
11761       1,     15|                      Ez is? Akkor hát ennek is kosztüm kell?~ ~- Van készen?~ ~-
11762       1,      8|                       meglátja nálam! Az ilyen kosztümképért nagyon nagylelkűen szoktak
11763       1,      9|                     kezéből a szakajtó kosarat kotlóstul együtt, s összecsapá a két
11764       2,     30|                       mennyezetet alkot e holt kőtömeg fölött, mely oly puszta,
11765       2,     30|                  helyéül, s hogy az ellenfél a kőtörés zaját meg ne hallja, az
11766       2,     33|                        kis ember az orra körül kotorászott a hüvelykmérővel, egyszerre
11767       1,      8|                      damaszk. Acélt és aranyat kovácsolnak össze. Ebből lesz a damaszk.
11768       2,     36|                   puszta ég.~ ~Az égen egyedül kóvályog egy pusztai sas; a síkon
11769       1,     17|                   ámultan maradt hátra. Eszméi kóvályogtak vele.~ ~Való volt-e ez vagy
11770       1,     14|                    embereket kergetni, sárral, kővel, krumplival hajigáltatni,
11771       2,     36|                     hiszen tele van ez a város kozákkal; csak úgy bukkannak elő
11772       2,     36|                 ajtajához. Megparancsoltam egy kozáknak, hogy fogja a lovam kantárját,
11773       2,     33|                      agyában, amikor a legelső kozákot meglátta sárga uborkát enni,
11774       2,     33|                     delikáteszt; hátha ennek a kozákvezetőnek meg ezt kívánja a gyomra? ~ ~
11775       1,     14|             ablaktáblákon már akkor zuhogott a kőzápor, mint a jégeső kopogása.~ ~
11776       1,      3|                        eszi mustárral az olasz kráflit.~ ~- De még jo let volna,
11777       2,     48|                    pompás ebéd volt! Harmincöt krajcárbul! Ilyet nem mindennap ettünk "
11778       2,     19|                   kabátja.~ ~A hadügyminiszter krajcáros szivart szítt, többre nem
11779       1,     13|                          Ilyen napjai voltak a kráknak 1848-i március közepén.~ ~
11780       2,     28|                        varrnak. Még elviszik a krakúzok közé!~ ~Pedig ugyan vitte
11781       1,     14|            előrenyomulhat, aki nem akar az égő krampampuliban irigylésre méltó szép halállal
11782       2,     36|                      készített számukra; Boksa krámpámpulit égetett hozzá. A reggeli
11783       2,     28|                     még most is foglalkoznak a kraniológiával.~ ~Ha jól emlékszik rá,
11784       1,     14|                     vérengzést, mikor az egész kravallt puszta fegyveres demonstrációval
11785       1,      6|                      rumot és limonádét oszt a kredencben a vendégeknek.~ ~- Te szerencsétlen! -
11786       2,     29|              Bastille-ja, sem Towere, de nincs Kremlje és Louvre-ja sem; még csak
11787       2,     42|                        tartalma egy vég fekete krepon volt.~ ~- Itt van gyászruhád
11788       1,     13|                viselnek; arca halovány, mint a kréta.~ ~Egyszerre odatódul hozzá
11789       2,     27|                        tisztelendővel, de csak krétára; minek volna egymás pénzét
11790       1,     13|                      ez örök nagyságokat, mint krétarajzot törülte le egy tenyérhúzással
11791       2,     48|                     zsebéből a papírba csavart krétát.~ ~- Tehát legyen ön olyan
11792       1,      2|                szolgádnak imáját, Ámen..."~ ~A kripta vasajtajának dördülése zárta
11793       1,     18|                       egyet; elzártuk őket egy kriptába.~ ~- Élve?~ ~- Igen. Fel
11794       1,     15|                       a sír arája vagyok én, a kripták és templomfalak jegyese.
11795       2,     46|                    vetette ki sarkából annak a kriptának az ajtaját, melybe Richárd
11796       1,     10|                   kisded emberi lak. Az volt a kriptaőr laka. Ödön kiszólítá őt
11797       2,     25|                        okozzák-e vagy megevett kriptogámok? Hogyan és miért utazik
11798       2,     41|                    szobáján is keresztülment e kriptogramm, s ő újra kérdezett:~ ~"
11799       1,      4|                   ragyogni, mintha billió apró kristálytű repkedne a légben, sűrű
11800       2,     33|                        fejedelme legyen. ~ ~És Krisztus, midőn a keresztfán küzd
11801       2,     49|                    rendesen elintézte, mielőtt kritikussá fajulhatott volna a baj.~ ~
11802       2,     21|                      pátoszával; de tiszteli a kritikust, és kitér neki!~ ~Az ellenség
11803       2,     49|                    lágya kezd benőni. Ez olyan krízis a gyermekeknél, mint a fogzás.
11804       1,     18|                   annak is a napja, csak ezt a krízist kiállhassák.~ ~Végre is
11805       2,     32|                      leértek, már akkor csak a krokodilfők úszkálnak a vízen.~ ~Ekkor
11806       1,     12|                     gyűlésben tovább, az már a krónika dolga. Hanem a nap diadala
11807       1,     12|                     átkozott történetért, amit krónikánkból semmi könny le nem moshat
11808       1,     14|                  Pajtás, nekem már elég volt a krumpliból - monda Richárd az ifjú
11809       1,     14|                       kergetni, sárral, kővel, krumplival hajigáltatni, és aztán a
11810       1,     14|                       hátukhoz hajigált rohadt krumplizáport.~ ~Richárd e három nap alatt
11811       2,     35|                           Bizony pedig néha a "ksetriáé" is.)~ ~Amint így találgatja
11812       1,     18|              igyekeztek helyrehozni a múlt éji kudarcot, hogy úgy meg hagyták magukat
11813       1,     14|                           Az őrnagy nyargoncul küldé a legserényebb két ifjút
11814       1,      5|                  csakugyan hoztam valamit. Nem küldenéd ki Pál urat?~ ~- Pál úr,
11815       1,      4|                       Mindnyájunkat Szibériába küldenének.~ ~- A zenészek nem árulnak-e
11816       2,     28|                  számodra. Azonkívül egy magas küldetésben fogsz részt venni. Nagy
11817       2,     19|                         vettek részt veszélyes küldetésekben, miket csak asszony képes
11818       2,     33|               férfiakkal megismerkedni, fontos küldetésekkel megtiszteltetni, nagy kitüntetésekben
11819       1,      1|                    nyövni, sziklákat morzsolni küldetett alá a bűnös földre, s nagy
11820       2,     25|                       egyik vidékről a másikra küldettek, most is átlyuggatták és
11821       1,     17|                       nehogy valami tudósítást küldhessenek a másik seregtől a megszállottaknak.
11822       2,     31|                        akarsz, ha sértve vagy. Küldj bele fejjel az ágyúba. Megyek,
11823       2,     26|                         Elmenjek-e utánad? Kit küldjek el utánad? Mindenkit! Szeretnek
11824       2,     47|                 kedvesemnek, egyetlenemnek, és küldjenek egymásnak csókokat a deszkán
11825       2,     39|                        ne fájjon.~ ~Egy csókot küldök hozzád, keresztül a légen,
11826       2,     28|                 kedvére kinyújtózta magát.~ ~A küldönc csakugyan pontosan teljesíté
11827       1,     15|                        Remigia által informált küldöncnő elmondá az ismert jelszavakat
11828       1,      3|                  diadalmas arccal tekinte szét küldött-társain; érzé, hogy a búcsúzás oroszlánrésze
11829       1,     14|                    üres lesz a kolostor, a nép küldötteit felvezetjük oda magunk.
11830       1,      3|                   maradhatott a gyásztisztelgő küldöttségből, az magától értetik.~ ~Néhányat
11831       1,     13|                  együtt! A magyar országgyűlés küldöttsége érkezett meg Pozsonyból.~ ~
11832       1,      3|                        is csatlakozott a tízek küldöttségéhez, s így fölmentek szép rendben
11833       2,     31|                     megmondá Budaváros kérelmi küldöttségének, hogy ha a vár elesik, ő
11834       1,      3|                 kellett volna vonulnia a tízes küldöttségnek.~ ~Ámde ha a ház leszakadt
11835       2,     49|                pillanatra, amíg a tengerre nem küldtél. Azokat is a hitelezők vették
11836       2,     25|                       anyát nézve: "És titeket küldtelek volna én koldulni a világba?"~ ~
11837       1,     17|               egyszerre meg lett ajándékozva a külföld? Ma az egyik győztes foglalja
11838       2,     35|                        előre ellátták magukat: külföldi útlevélre.~ ~Aztán nagyon
11839       1,     11|                     ifjú Baradlay hazaérkezett külföldről, s keze még jegygyűrűtlen.
11840       2,     34|                 elmosódott, s tompa, szögletes küllőkkel vette magát körül.~ ~Ennek
11841       2,     22|                        Boksa Gergő, ami nagyon különbözött eddigi siralmas, panaszos,
11842       1,     17|                       hagyott. Meggyőződéseink különböztek, s én tisztelem az ellenkező
11843       1,      3|                      egyéb lakomákhoz, azzal a különbséggel, hogy nem tósztoznak benne.~ ~
11844       1,     18|                   halványsárga vonal kezdte el különválasztani az eget a földtől; de még
11845       1,     11|                   apránként átesett porhüvelye külsejének átidomításán ez értekezés
11846       2,     36|                    bámulattal. Ők nem látnak a külsötétbe.~ ~- Hol vagyok? - rebegé
11847       1,     14|           összeszólalkoztunk, hogy kijöjjünk a külvárosokba a népet fölvilágosítani
11848       1,     14|                       pusztítva, égetve jött a külvárosokból előre, míg a belvárosban
11849       1,     14|                       lépcső vezetett; annak a küszöbe szónokszékül szolgált Fritznek.~ ~-
11850       1,     16|                 odacsapja véres tenyerét a ház küszöbéhez, hogy vérjele ott marad
11851       2,     43|                       taposta azon időben az ő küszöbét. Gyászruhás nők.~ ~- Az
11852       1,     14|                        történik az egész bécsi küzdelemmel.~ ~Hanem, amint a legelső
11853       1,     17|                      tudsz részt venni; kiknek küzdelme csak izgat, csak szomorít,
11854       1,     15|                 kellett gyűjteni a holnapi nap küzdelmeihez.~ ~E sötét utcákon mint
11855       1,     14|                   feladatot, amellyel meg kell küzdenie.~ ~Ah, ez nem a szabadsághősök
11856       2,     19|                      harc eszközét, hogy aztán küzdhessenek vele.~ ~Egy közönséges székely
11857       2,     30|                      vélemények egymást le nem küzdhették.~ ~- Én azt mondom, hozzá
11858       2,     19|              összességét egybegyűjtve megáll a küzdhomokon az egész százezer karú nemzetóriás,
11859       2,     31|                        bikát, szarvorrút, hogy küzdjenek, míg a szűk, menedéktelen
11860       2,     40|                   ismerj velem irgalmat. - Nem küzdök veled, meghódolok. - Ne
11861       2,     35|                       Azoknak pedig, akik érte küzdöttek, meg kell halni.~ ~Meg kell
11862       2,     23|                    körülfekvő lég forró volt a küzdők dühétől. E napsütötte porfelleg,
11863       1,     15|                 bivouac közepébe megyünk, mint kufárnők, kik enni-, innivalót árulnak.~ ~-
11864       1,     15|                 zöldségárusnével, ki egy másik kufárnővel érkezett ide ma este.~ ~-
11865       1,      3|                      Néplazítás! Fölségsértés! Kufstein neki! Tíz esztendő! Nehiz
11866       1,      9|                      fogják ítélni, s elviszik Kufsteinba. A bizony, édes lelkem.
11867       2,     29|                 reggelijét, a kávésbögrét és a kuglófot, s nagy gyönyörködéssel
11868       2,     27|                        ez a két hegy; ez a kis kukacforma, ez a patak; hanem a falu
11869       2,     27|             tormareszeléshez a visszafelelgető kuktát; s bevezeti kegyesen a dorongosfánk-forgatás
11870       2,     22|                           Mármost hát hol az a kulacs?~ ~Pál úr nyújtotta a kulacsát.
11871       1,      4|                       fűrészorrú, legyezőfülű, kulacstermetű, kígyóderekú halak; míg
11872       1,      7|                  Richárd maga átvette a főajtó kulcsát, és eltávozott. Még akkor
11873       1,     10|                          A sírboltőr előjött a kulcscsomaggal, s a kettős vasajtót, mik
11874       2,     20|                 helyett a kötény korcán csüngő kulcscsomagot csörteté, s kiáltozott a
11875       1,      7|                       amint kezei össze voltak kulcsolva, lassankint fölemelé azokat
11876       1,      7|                    nagy antik rácsozatú, remek kulcstartó. Editnek Richárd mellett
11877       1,      7|                       kelle elhaladnia, hogy e kulcstartóhoz jusson. Midőn melléje ért,
11878       2,     20|                     aztán, mikor elvégre még a kulisszák mögé is behatolt az a szellem,
11879       2,     34|                        a zászlót, végigesett a kunhalom ormán, és meghalt.~ ~Az
11880       2,     34|                 keresztes zászlót, s felállt a kunhalomra, és kalapját elveté magától.~ ~
11881       1,      2|          adminisztrátor úr csak bajusza hegyét kunkorítgatta e kapcáskodó kérdésre, s
11882       1,      4|                      istállói és egy egész sor kunyhó; halászok rögtönzött kunyhói,
11883       1,      4|                    kunyhó; halászok rögtönzött kunyhói, kik ez évszakban tokot
11884       2,     22|                     akkor felnyitotta a pipája kupakját, s ráeresztette a markából
11885       2,     22|                   körmével, lecsukta a pipát a kupakkal, ahogy szokás becsületes
11886       2,     27|                        mert a likőrrel töltött kupicához nyúlni, míg azt nem látta,
11887       2,     33|                    hígított vitriolt az utolsó kupicáig kihörpölték a gyógyszertárban,
11888       2,     32|                         ki maga is más házánál kuporog; talán divathölgy, kinek
11889       2,     25|              Baradlayné lakik, a halál királyi kúriája!~ ~És ő maga meg nem mozdult
11890       1,      6|                        kétségtelenül fő udvari kurír a spanyol követségnél."~ ~
11891       1,      6|                        jöttünk mink ide. Eredj kurizálni Alfonsine-nek; most nincs
11892       1,     14|                     városba, nem bálozott, nem kurizált. Katonái között lakott,
11893       2,     49|                      Hogy megtudják itt ezek a kurucok, hogy te vagy az anyám.
11894       1,     11|                       számmal megjelent megyei kurucokra, kik idejöttek ellenségük
11895       1,      2|                 alakjára nézve ismerni az öreg kurucot, ahogy tiszteletes Lánghy
11896       2,     35|                        békó elé.~ ~Ő pedig itt kussad egy szégyenletes ketrecben,
11897       1,      3|                  valami mártírglóriát, izzadt, kuszált hajjal van teleragadva,
11898       1,     18|                   egészen lelapul a földhöz, s kúszik, mint a szederinda, az apró
11899       2,     22|                       Közben aztán unalomból a kusztorájával vakargatta a kalapja karimájáról
11900       1,     13|                    találják magukat rajta, már kutat is ásnak a hátán, s ugyan
11901       1,      4|                rendőrség elhatározza a szigorú kutatást, abban az órában egy negyeddel
11902       1,      4|                szemekkel merült a víz alá, úgy kutatta át tekintetével a hullámvilág
11903       1,     13|                 helyett zsírt meregetnek fel a kútból. A krák engedi szivattyúztatni
11904       2,     36|                 látszik két, egymásnak fordult kútgém; együtt egy nagy "M" betűt
11905       2,     36|                        Memento mori"?~ ~Ödön a kútgémek felé irányzá a lovat. Az
11906       2,     36|                     kezét kerülgeti.~ ~Az is a kútnak vette irányát. Az a puszták
11907       2,     32|                         Kaszáné aztán hozott a kútról egy vászonkorsóval.~ ~Richárd
11908       1,      5|                    pezsgőspalack, persze friss kútvízzel tele.~ ~A kapitány széket
11909       2,     22|                   hideg humorral. - Legalább a kutyabőrnek fog fájni az ötven, nem
11910       2,     36|                         Nem akarja magát úton, kutyafuttában elcsípetni; nem akar ellensége
11911       1,     15|                    volt szegény; régen a halál kutyái ugattak belőle. Azt mondtam
11912       1,      4|                   szokás megsimogatni egy szép kutyának a fejét.~ ~- Hát neked ma
11913       2,     22|                       ötvenig vertek, mint egy kutyát, mint egy parasztot, mint
11914       2,     25|                   dolga egy óriási újfundlandi kutyával, melyet mindenáron rá akar
11915       2,     30|                     már a tollat, a távcsőt, a kvadránst, s kihúzták a kardot. Maguk
11916       2,     20|                     magát a nagyságos asszonyi kvalifikációra képessé tenni. E képességek
11917       2,     48|                  apanázsával. Hiszen van tágas kvártélya és fűtőszere! Ez elég szép!~ ~
11918       1,      8|                      még egy aranyat, és aztán kvittek vagyunk.~ ~Richárd gondolkozni
11919       2,     40|                     földre zúzni; itt fekszem. Lábad alá akartál tiporni; ott
11920       1,     15|                       én térdem lesz az, ahova lábadat legelőször leteszed, mikor
11921       2,     28|                      térdeit, hogy a reverenda lábáig leérjen. S a világért föl
11922       1,     15|               választottait, hogy meg ne üssék lábaikat a kőben.~ ~- Valóban mindennap
11923       1,      4|                     hogy a zsibbadást kiverjék lábaikból, versenyt fognak korcsolyázni
11924       1,     14|                        angyalokat húzzák is le lábaiknál fogva az égből, még akkor
11925       1,     13|                        nem tudok. Nem bírnak a lábaim. Bérkocsi pedig egy millióért
11926       1,      4|                   fordítva. A nehéz korcsolyák lábain egyenesen állva tarták,
11927       2,     33|               diadalaink napjai! Most fogjuk a lábaink alá gázolni a mi ellenségeinket!
11928       2,     26|                      ketten, s rugdalni fogjuk lábainkkal egymás szeretőinek koponyáit,
11929       1,      4|                csizmáit a korcsolyákkal együtt lábairól, ledobta bekecsét és - utánaugrott
11930       1,      4|                       egy lökést adva testének lábaival, gyorsan emelkedett fölfelé.~ ~
11931       1,      9|                 hevélyben korcsolyám leszakadt lábamról, védképtelenné lettem; ő
11932       1,      7|                      leány megcsókolta kedvese lábának nyomát.~ ~Nagyon késő volt,
11933       2,     30|              hajigálják egymás pajzsát; kiknek lábdobajától döng a föld boltozatja,
11934       1,      5|                     Bécsben, egyszer csak sűrű lábdobogást és kardcsörgést, csattogást
11935       2,     33|               mindenható."~ ~Háromezer-hatszáz lábnyi magasban a tenger színe
11936       1,     18|                  olyforma hegyi út, hogy egyik lábnyom a másik után éppen helyet
11937       2,     30|                        le hozzátok, kik azokat lábnyomaikkal elfedezzék".~ ~De azzal
11938       1,     14|         keresztülgázolt, s ahányat lép, minden lábnyomán egy égő folt marad hátra.
11939       2,     22|                      svalizsérló egyszerre két lábra ágaskodott, piruettet csinált,
11940       1,      5|                       haja ép még és fekete, s lábszárai büszkék arra, hogy meg lehet
11941       2,     20|                       Kurta bekecs volt rajta, lábszárig érő vadászcsizmák sarkantyúval
11942       2,     31|                       lövik őket. Hasztalan: a lábtók oda vannak már támasztva
11943       2,     31|                   általános ostrom szuronnyal, lábtókkal; minden bástya, minden kapu
11944       2,     30|                      kik sarkantyút viselnek a lábukon és sarkantyút a szívükben,
11945       1,      1|                     régió áll előttünk. Csak a lábunkat kellene rátennünk, hogy
11946       1,      4|                      jó fehér medvebőr bundát, lábzsákot és nyusztsüveget, magának
11947       1,      8|              szekrények, megrakva felyülkerült lábzsámolyokkal, a szögletekben kínai tornyok,
11948       2,     20|                     most nem is kell kaució. A Lacko, ki szemit vetette Adalgisara,
11949       2,     20|                Tihamért meglövik, elesik; ha a Lackót becsukják; ha a Bénit elkergetik,
11950       1,     15|                 számára.~ ~Frau Bábi egy ócska láda tetejét felnyitva, talált
11951       1,      4|                      teakatlan is tűzgerjesztő ládikóba lett csomagolva; beszerzett
11952       1,     17|                         ezzel bizton kijuthat; Lady Tankerwill nevére szól,
11953       1,     15|                           Két ifjú ül egy ágyú lafettáján, s tölti az időt enyelgéssel.~ ~
11954       1,     15|                      vele, ha belebódorodunk a láger közepébe; hanem attul félek,
11955       2,     49|                    infámis rossz, mikor a feje lágya kezd benőni. Ez olyan krízis
11956       1,     14|                   lehordta a kapitányt azért a lágyságért, hanyagságért, amit ez ideig
11957       1,      5|                  reggel két aranyat találtam a lajblink zsebében.~ ~Richárd lovag
11958       2,     48|                    asztalon a krétával; a tele lajstrom fölé írta, hogy "Soll",
11959       2,     26|                        mint akármelyik szekond lájtinántnak.~ ~E vidám trécselés közepett
11960       2,     27|                    alatt levő raboknak a vizes lajtot a kúthoz vontatni, s nem
11961       1,     10|                        lak. Az volt a kriptaőr laka. Ödön kiszólítá őt szobájából.~ ~
11962       1,     13|                      felrontson Plankenhorsték lakására, ott egy csomó diákot, demokratát,
11963       2,     48|                      önöket egy magára hagyott lakásba egyedül. Mikor Baradlay
11964       1,     18|                   Amennyire szem ellát, emberi lakásnak semmi nyoma; sehonnan a
11965       1,      4|                       engem.~ ~- Jó, menjünk a lakásodra.~ ~A két ifjú azon tekervényes
11966       2,     30|                         mik már nem szolgálnak lakásokul.~ ~Tovább botorkázott a
11967       2,     49|                   diskurálhatunk. Nesze, itt a lakásom címe.~ ~Azzal odaadta a
11968       1,      4|                     találkozni; sem egy emberi lakást nem bírtak felfedezni körös-körül.~ ~
11969       1,     13|                         és fölkeresi Alfonsine lakát. Ha meg nem védheti is,
11970       1,     15|                         és levette a pántrul a lakatot.~ ~- Ide megyünk be, kisasszony.~ ~
11971       2,     28|                  vadonban sok mindenféle állat lakhatik, amelynek a becsületérzésében
11972       2,     42|                        melyben egy mennyország lakhatnék, tele angyalokkal.~ ~Azután
11973       2,     27|                  Nagyszerű öntudat oly faluban lakhatni, aminek a létezéséről a
11974       2,     38|                    félt a jövendőtül.~ ~Rendes lakhelyétől messze szórva élt a nagyobb
11975       2,     36|                        invitálják.~ ~- S addig lakjam a kukoricát, míg a meghívólevéllel
11976       2,     30|               kifürkésznem sikerült. A királyi lakkal szemben vonul le egész a
11977       2,     27|               keservesen folytatá:~ ~- Hordóba laknyi még csak hagyján. A csak
11978       2,     25|                     védi a fát és annak tollas lakóit, a fa védi mind a kettőt
11979       2,     25|                    madarak szentegyháza volna. Lakója van minden bokornak; vándor
11980       2,     25|                  kastély látszik, a skót mezei lakok modorában építve, északi
11981       1,      3|                mindenképpen hasonlít más egyéb lakomákhoz, azzal a különbséggel, hogy
11982       1,     11|                     vártak, hogy nekiüljenek a lakomának; ezt Szalmás uram jól tudva,
11983       2,     32|                       hálás polgárai nagyszerű lakomával vendégelték meg a napok
11984       2,     20|                      magyar falu volt, melynek lakosai maguk ajánlkoztak a hátrahagyott
11985       2,     29|                utcaszögleteken, azt jelentik a lakosságnak, hogy akik a mai napon a
11986       1,     11|                       együtt vannak az úrhölgy lakosztályában, s csak az ünnepély kezdetén
11987       2,     49|                    akkor járta végig az ápolda lakosztályait a hölgyek napi bizottmánya
11988       1,     10|                        végigvezette őt az apai lakosztályon.~ ~- Most a te rendelkezésedre
11989       1,      5|                   tuszkoltatni az első emeleti lakszobába. Az egész pereputty folyvást
11990       2,     39|                        kastély kétharmad része laktalan, ablaktáblái be vannak téve.
11991       2,     29|                       paliszádsor az újépületi laktanyától a Lánchíd-főig, melyet a
11992       1,     18|                        ellenség - aki jól volt lakva.~ ~Richárd jól tudta azt,
11993       1,      1|                szövetségének... a valódi Dalai Láma."~ ~Azok a tisztelendő és
11994       2,     28|                         reverendáját és fiának lamentabile nuntiumát.~ ~Eperjes tele
11995       2,     27|                         Csakhogy most a csúnya lamentálás helyett elkezdett még csúnyábbul
11996       1,     10|                     volt, felnyitva, meggyújtá lámpáját, s levezeté a sírbolt lépcsőin
11997       1,      4|               üvegprizmák, s a közéjük rejtett lámpák azokon át vetnek alá ezerszínű
11998       1,     13|                        senkinek sem jut eszébe lámpákat gyújtani idebenn; a zaj,
11999       1,     13|                       minden ablak, tűzvonalak lámpákból a házak párkányain, gyémánthomlokzatú
12000       2,     21|                     nincs azoknál vadásztréma, lámpaláz. Oda várják az ellenséget
12001       1,     15|                       két lámpásával. Az a két lámpás is csak arra való, hogy
12002       1,     15|                   botorkál végig egy hintó két lámpásával. Az a két lámpás is csak
12003       1,     18|                        órát. Azután láttak egy lámpást közeledni maguk felé. Valami
12004       1,     17|                  tekintettel bámult maga elé a lámpavilágba.~ ~A lámpa világát egy porcelán
12005       2,     26|                       tőle, mikor ott látták a lámpavilágnál ülni. Valami múmiaformája
12006       2,     29|                        újépületi laktanyától a Lánchíd-főig, melyet a császári hadvezér
12007       2,     29|                     palánk közeiben lőrések. A Lánchíd-főnél tágas udvarrá alakul a palánk,
12008       2,     31|                     oda találta magát ékelve a Lánchíd-oszlop és a karzatfák közé; feje
12009       2,     30|                   folyamon. Azok közül kettő a Lánchíd-oszlopba csapódott s elmerült, a
12010       2,     31|                        a vér.~ ~Feltekintett a Lánchíd-oszlopra. Az sértetlenül állt. Hanem
12011       2,     32|              selyemfátyol őrizte fejét, hogy a Lánchídoszlopon szét ne zúzzák. A tűzakna
12012       1,     15|                    hogyan elárulva, elfogatva, láncnak adva a még ma hősöknek,
12013       1,     17|                mentsége, hogy őrjöngő szerelme láncolta őt éppen ide, az nem engedte
12014       2,     22|                     volt, kettő volt egymáshoz láncolva. Szakálla volt mind a kettőnek.~ ~-
12015       2,     49|                  megmutatta az egyiket. Fekete láncon hordta azt keblében.~ ~És
12016       1,      5|                      lóháton vívásban, kard és lándzsa ellen; megütlegeltette magát
12017       2,     34|                toborzott már össze. Kaszákkal, lándzsákkal, fejszékkel fegyverzett
12018       2,     25|                         míg a keleti homlokzat lángban égni látszik a felfutó rózsa
12019       1,     17|                       győztes. Hanem azért egy lángész nem lehet arra kárhoztatva,
12020       1,     17|                     ily szigorú bíráló elmétől lángésznek hallotta magát neveztetni.~ ~-
12021       1,     18|                    maradt, mely fölött recsegő lánggal égett a híd; jó világítás
12022       2,     23|                     megvilágította az égő falu lángja, s a falut bírni kellett
12023       2,     26|                    hangosan.~ ~Aközben a lámpa lángját mindig feljebb csavarta,