IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór A koszívu ember fiai Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Rész, Fejezetgrey = Comment text
14040 2, 25| eltettem innen jó helyre; ahol megvédi őket Isten végtelen irgalma 14041 1, 14| lássa légyen a nemzetőrség, megvédi-e, s hogy védi meg az apácákat.~ ~ 14042 2, 49| három órakor, mindenkit megvendégelek ma.~ ~- Még talán az édesanyját 14043 1, 9| helyet. Itt, lehet, hogy megvénülök, megőrülök; de itt maradok.~ ~ 14044 2, Veg| akarunk elhinni, hogy már megvénültünk.~ ~A budai Várkertben buja 14045 1, 10| anyám, tovább. Majd csak megvénülünk mind a ketten. Özvegyasszony 14046 2, 37| elátkozott hazád, kivel megver az Isten!~ ~Aranka odaveté 14047 2, 36| Azzal leszállt a lováról, s megveregette az állat nyakát.~ ~- Bizony, 14048 1, 18| is.~ ~- Nem mersz velem megverekedni.~ ~- Nem akarok. Azalatt, 14049 1, 18| lesz, ha szembeállsz és megverekszel; ha elfoglak, nincsen pardon!~ ~- 14050 1, 6| rossz kezem van, holnap megverekszem valakivel, s levágatom ezt 14051 2, 22| ránézve keserű emlék. De megveretni, padra lefektetve, büntetésből, 14052 2, 40| ismertetni, hogy holtod után is megverhetsz kezeddel; érzem, vonaglom 14053 1, 4| amint te ránézesz azokkal a megverő "malocchiok"-kal, megjuhászodva 14054 1, 18| az eget vívni indult el, megvert a lenézett ellenség - aki 14055 1, 4| világot teremtsen, aki tőlem megvesz! Hanem ha belészeretsz abba, 14056 1, 9| magadnak, amilyent akarsz. Én megveszem tőled atyád házát, szőlőjét, 14057 1, 8| mint azon, hogy akad, aki megveszi. Mi a gutát csinál ön ezekkel 14058 1, 3| használta semmit. Utolara megvesztegetem nagy suma pinzel egy derik, 14059 1, 17| érte; ha az nem használ; megvesztegeti tömlöctartóját, őreit, hogy 14060 2, 20| Tallérossy-kastély nem is megvetendő úrilak. Az országútról nézve 14061 2, 31| menekülni nem lehet.~ ~Richárd megvetette a lábát a puszpángbokrok 14062 1, 18| ázottan, a kemény őszi éjben megvette volna őket az isten hidege.~ ~ 14063 1, 18| találtak egy boglya szénát, azt megvették, hogy legalább a lovaik 14064 1, 3| adunk mink neki keten! Tesik megvigasztalni magat.~ ~A szép halavány 14065 1, 3| neki jutott.~ ~- Hatalmasan megvigasztaltad a nagyságos asszonyt, Zebulon! - 14066 1, 18| hegyoldalon az egész messze tájt megvilágítá, amelyen éppen keresztüljöttek.~ ~ 14067 2, 36| láthatni, egy, a holdtul megvilágított kastély képe látszik; a 14068 2, 23| volt vége a napnak. Az éjt megvilágította az égő falu lángja, s a 14069 1, 14| szavaira. Akkor Richárd kardját megvillantá feje fölött; a trombita 14070 1, 18| bírja, az kidől.~ ~Újra megvirradt. A legkegyetlenebb napja 14071 1, 5| A fiatal tiszt átvette a megviselt iratot, és végigolvasta 14072 2, 35| gondoskodva, hogy az útlevél jól megviseltnek lássék.~ ~Ödön ledobta azt 14073 1, 1| megállapítandók a bölcsen megvitatott értekezlet folytán az arany 14074 2, 30| megszállást, ostromot és megvívást követel. Komáromból kell 14075 1, 4| lyukakat a szíjadon. Én addig megvívok ezzel a négy fenevaddal.~ ~- 14076 2, 27| megnyittatja a kemencét, megvizsgálja a piruló kalácsokat; ellenőrzi 14077 1, 17| körülményeit minden oldalról megvizsgálnod. Tanácslom, hogy ha anyáddal 14078 2, 22| esett volna is ez az ütés, megvolna a nagy gyalázat; pedig hát 14079 1, 12| rendreutasítás után az elnök megvonja a szónoktul a további beszédet, 14080 1, 3| annálfogva jónak látta Zebulontul megvonni a szót, s székéről fölkelve, 14081 1, 11| s ha kell, le is verni a megyebeli nemes karokat s rendeket; 14082 1, 10| nagy nevezetességgel bír e megyében. Határoznod kell, mely állást 14083 1, 12| beszédet, s akkor az leülhet. Megyeéletünkben ehelyett más divat volt. - 14084 2, 46| találkozott. Az most előkelő úr. Megyefőnök. Editre nézve az nagy szerencse.~ ~- 14085 1, 12| unisono: "akció, akció!"~ ~S a megyegyűlés rögtön stante sessione elhatározta 14086 1, 2| Abraham, a Santa Clara, a megyegyűléseken pedig mint "nagy botú" Lőrinc.~ ~ 14087 1, 12| históriai nevezetességű megyegyűlésen, mely a nemesdombi kézfogó 14088 1, 12| zord időnek, megjelent a megyeház kapuja előtt a fehér és 14089 2, 38| ugyanazon Baradlay Eugen, ki megyéje adminisztrátorát erőhatalommal 14090 1, 12| harmadnapra a Baradlay főispánok megyéjében Rideghváry adminisztrátor 14091 1, 12| küzdelemnek voltak okozói, megyérül megyére. Még csak e szó 14092 1, 18| azok dühösen. - A falra megyünk-e lóháton? Inkább neki az 14093 1, 17| hogy "igen".~ ~Mikor úgy megzavarja a szemérmes lánykának az 14094 1, 15| le a szemét ez éjjel, úgy megzavarta őket a jelenet, mikor soror 14095 1, 1| incidens által reptében megzavartatni, hanem sietett végelpattanása 14096 1, 11| reájuk, midőn egyszer csak megzendülni hallják Tormándy ismert 14097 2, 30| május 4-én az első ágyúszó megzendült, Mihály mester otthagyta 14098 1, 7| volt, hogy Antoinette dühe megzsibbadt bele.~ ~- Mehet ön szobájába, 14099 2, 46| kedvesem, hogy ön el ne mehessen cselédnek; higgye el ön, 14100 2, 35| Jöjjön be hozzám.~ ~- Nem mehetek. Sietős utam van. Itt rekedni 14101 1, 18| járás, visszakiált, azután mehetnek utána.~ ~A hadfiak azalatt 14102 1, 17| minden helyzetben hozzá mehetni. - Felkölteni őt álmából, 14103 1, 13| Itt a plakard a zsebemben, meIyben tudtul adatik, hogy a rend 14104 1, 4| rezervoárnak építtette a melasz számára; hanem valami élelmes 14105 2, 25| ajtón keresztül a távolban méláz. Fehér csipkés pongyolát 14106 1, 9| s előveszi a zsibbasztó mélázás, a vándor lélek viszi magával 14107 2, 33| Zebulon? - kérdi Rideghváry a mélázó öregúrtól.~ ~- Hangom páva - 14108 1, 14| kaphattak bele egymásba azon melegében.~ ~Richárd látta, hogy a 14109 1, 17| hiúsága ragyogott, félelme melegedett e lángnál.~ ~El volt már 14110 1, 18| Nagy szerencse. Valahol melegedni jár a napsugárban, vagy 14111 1, 11| ifjakat bátrakká, az öregeket melegekké teszi: képződik a jobb és 14112 1, 4| illatával, a délszaki esték melegével: a szentpétervári "márványpalota", 14113 1, 13| lépcső alján, de még az sem melegíté őt fel; otthon egész éjjel 14114 2, 26| egyszerű ágyába, vánkost melegítettek lábára, hogy ne fázzék, 14115 1, 18| Zivatarban, iszonyatban melegíti még valami kebleiket.~ ~ 14116 1, 17| hogy tisztán ragyogjon és melegítsen.~ ~Ez a ködborongás Jenő 14117 2, 48| kályha egyik osztályába a melegre egy csuporba; azután megfőzte 14118 1, 13| annak forró lehelete. Minő melegséget kellett éreznie akkor!~ ~ 14119 1, 4| tányér látható, sugártalan, melegtelen; az a nap.~ ~Egyszer aztán 14120 1, 6| Rideghváry.~ ~- Nem bánom én, ha Melegváry is.~ ~- Családunknak régi 14121 2, 30| párthoz tartozott, Richárd a melegvérűhöz.~ ~Úgy összevesztek az ostrom 14122 1, 16| Most már nyilallni kezd mellében a csatából hozott seb. Szívébe 14123 2, 29| kiknek sikerült ledobni melleikről a Péliont és az Osszát!~ ~ 14124 1, 15| két gyalog vezetőt rendelt melléjük. Azok kísérték őket tiszteletteljes 14125 1, 4| kapu alatt volt egy kis mellékajtó, azon belépett a két ifjú. 14126 1, 4| magával kifelé az ismerős mellékajtókon és lépcsőkön, ki a márványpalotából; 14127 2, 39| Kötelességemnek tartom az ide mellékelt, hivatalosan megvizsgált 14128 1, 5| markába, egy kézszorítást is mellékelve hozzá.~ ~Richárd azt sem 14129 2, 34| el a népfelkelés a Tisza melléki rónát.~ ~Forró nap volt, 14130 2, 39| macskakaparás mint név.~ ~A mellékletben odacsatolt iratok voltak 14131 1, 12| foglalva jobb és bal oldalról a melléklócák minden helyisége, egyedül 14132 2, 34| természettudósok, kik az akkori melléknapot leírták volna.~ ~Haj, akkor 14133 2, 34| átlépő ritkaság; a kettő a melléknappal együtt portentum: égi csoda, 14134 1, 8| áttuszkolta Richárdot a mellékosztályba. Richárd bámulva látott 14135 2, 44| A feltárt ajtón túl a mellékszobában ott állt Baradlay Richárd 14136 1, 5| valami furcsa jelenet a mellékszobákhoz vezető folyosón.~ ~Egy ősz 14137 1, 1| Midőn átlépett az ajtón a mellékterembe, megragadta az orvos kezét, 14138 2, 39| ugatással rohant az ajtónak.~ ~A mellékteremben nehéz léptek hangzottak.~ ~ 14139 2, 29| azután bekanyarodott egyik mellékutcába.~ ~Ott elkezdett lassabban 14140 1, 2| ruhás leánynak a kezét, egy mellékúton másfelé került.~ ~Az ő számára 14141 1, 4| fekete frakkban, fehér mellénnyel és nyakkendővel, arról mindenki 14142 2, 28| bajuszt is el kellett tenni a mellényzsebbe.~ ~Mikor aztán így megkopasztva, 14143 2, 33| az ágyához, s előhúzott mellköténye alól egy colstokot.~ ~S 14144 2, 33| nem volt démon. Bizonyosan mellőzte Pauszaniasz valami hivatalosztásnál, 14145 1, 7| hogy eddig csak azért volt mellőzve, mert úgy tekintettük, mint 14146 1, 13| lobogót.~ ~Azután két fehér mellszalagot bokrozott össze; egyet magára 14147 1, 6| tisztes arcú, érdemrendes mellű, aranygalléros katonai kitűnőségek, 14148 2, 25| megjelen; a fehér márvány mellvédek, a lángpiros homlokzat, 14149 2, 31| honvédcsapat keresztülugrált a mellvédeken, s a meredélyen alá, mint 14150 2, 30| várkerti köröndig három mellvédet kell megmászni. Az említett 14151 2, 31| a falon, félig rejtve a mellvédről, áll egy katona, lövésre 14152 2, 23| keresztül kettévágva, vas mellvértek, egy döféssel keresztülszúrva. 14153 1, 18| míg Richárd ónja Palvicz mellvértjén ütött horpadást.~ ~- Újra 14154 1, 2| hogy fölötte semmi színpadi melódiát ne énekeljenek.~ ~- Méltóságod 14155 2, 20| transzportnál hátra.~ ~Ödön méltányolta a kívánságát.~ ~- Jól van, 14156 1, 8| teszi. Semmit, mint ami méltányos. Mindenki legjobban tudja 14157 1, 12| ígért neki Rideghváry.~ ~Nem méltatá válaszra.~ ~A hatalmas úr 14158 1, 3| amivel exorbitáns haragnak és méltatlankodásnak kellene kifejezve lenni; - 14159 1, 5| uzsora? - szólt Jenő, egész méltatlankodással támadva föl helyéből.~ ~- 14160 2, 21| fiúk barátkozzanak velük.~ ~Méltók is voltak e barátkozásra. 14161 1, 11| nagyon jól ismerek őtet, méltóságát. Eminens, nagy auktoritás. 14162 1, 11| szemeiben, a hajadoni félelem méltóságával minden mozdulatában; a szépség 14163 1, 17| Szolgálatára állok méltóságodnak. Ne is tessék szállásomra 14164 1, 8| huszártiszt lép be nagy méltóságosan az alacsony boltocskába, 14165 1, 4| Van ott egy olyan.~ ~Szép, méltóságteljes arc, az ifjúkor teljében, 14166 1, 9| asszonyom - szólt a leány, s méltóságteljesen emelé fel arcát, és nyugodtan 14167 1, 11| fogni a kezét.~ ~- Hát hol méltóztata utazni nagytiszteletü úr 14168 2, 30| alá két vár alatti pince mélyed be, mely még tovább ásható, 14169 1, 15| tizenhetediknek számlált kapu mélyedésében egy élőlénybe ütközött, 14170 1, 4| boltozatot. Az oszlopok körül a mélyedésekben keleti növények csoportozatai, 14171 2, 30| vas hullámzik ott a pince mélyén.~ ~A csizmadia lábhegyen 14172 1, 11| fogja, hogy kettőjük közül melyiknek a dolga a másik üdvözlésére 14173 1, 15| És mármost tudjuk-e, hogy melyikünket hogyan hínak? Én vagyok 14174 2, 34| kezed letöröl onnan ismét? Melyikünknek a napja az, amelyet le fogsz 14175 2, 20| foldozzák új zsindellyel, melynél fogva olyan, mintha fekete 14176 2, 33| lerántaná magával együtt oda a mélységbe?...~ ~Úgy segéljen!~ ~Csak 14177 1, 18| rém emelkedett ki eléjük a mélységből valami formátlan ködtömeg, 14178 2, 26| két szép fekete szemének mélysége volt.~ ~- Hanem ez a sötétség 14179 2, 36| az is azt jelenti, hogy "Memento mori"?~ ~Ödön a kútgémek 14180 2, 44| ordítá dühödten a szép menád, s lábával dobbantott, és 14181 2, 37| gyógyul belőle: hogy ezt a menádot, mint menyasszonyt hozza 14182 1, 11| legbelső szobájában legfrissebb mendemondákkal rövidíteni idejét.~ ~- Nos 14183 1, 15| retteg, az elbújt boltozatos menedékekbe, amikről még most azt hiszik, 14184 1, 4| vágtatvást nekiindult a part menedékes részét keresni, s nehány 14185 2, 49| nyomor összetörték.~ ~Végső menedékét a szerencsétlen nő azon 14186 2, 31| hogy küzdjenek, míg a szűk, menedéktelen négyszög-udvaron egyik a 14187 2, 36| érzelmekben. ~ ~Csodálatos menekülésének e magyarázatában megtalálta 14188 2, 28| külföldre.~ ~A külföldre meneküléshez útlevél kell.~ ~Útlevelet 14189 1, 18| legkegyetlenebb napja virradt fel a menekülésnek. Körös-körül jéghegyek, 14190 2, 28| szépen el tudta intézni a menekülést oly világos veszedelemből.~ ~ 14191 1, 9| Azután ismét folytattuk menekülésünket: ami nem volt tréfa. Valami 14192 2, 21| visszahúzódtak. A vert had menekülhetett odább.~ ~A huszárcsapat 14193 1, 15| hol kocsit fogadhattok, s menekülhettek Magyarország felé? Editet 14194 1, 14| ők mártírok legyenek; de meneküljenek innen. Az oldalajtó huszáraid 14195 1, 18| hajótörötteknél, kik egy tutajon menekülnek a tenger hátán.~ ~Délután 14196 2, 28| kell teljesülni, nincs hova menekülnie többé. Ez az ember őtet 14197 1, 18| fiatal nyárfapagony fogadja a menekülőket. Annak egy tisztásán összegyűjti 14198 1, 17| hiányáról a vizsgálók a gyanús menekülőkre ráismernek. Innen tehát 14199 2, 35| robogását. Pártjára kelt a menekülőnek.~ ~Nem fogták el.~ ~ ~ ~ 14200 2, 22| a szomszéd berekben, nem menekült-e a vitéz kortes oda a rábízott 14201 2, 28| Ő ugyan nem indult el a menekülteket nyomozni erdőn-bokron keresztül. 14202 1, 17| Annak örülsz, hogy te menekültél meg az anyádtól."~ ~Az est 14203 1, 18| bennünket azon az úton, amelyen menekültünk, s csak itt fogja észrevenni, 14204 1, 14| előle minden élő teremtés, menekülve odúiba, ahonnan előkerült.~ ~ 14205 2, 21| tűnt fel, mint egy égbe menendő mártírsereg; a leáldozó 14206 2, 19| egy ló sem; mind kinn a ménesen, nem lehet rátalálni. Mikor 14207 1, 3| a többiek közé, hanem a ménesi és bordeaux-i között éppen 14208 1, 15| eltérő gádor tekervényes menetein, míg végre egy kívül belakatolt, 14209 1, 13| mozgó csendet. Az elvonuló menetnek alig akar vége szakadni.~ ~ 14210 1, 10| amit belül érzesz? Magad menj-e elöl, vagy mást kövess?~ ~- 14211 2, 30| szavazzunk.~ ~- Rohamra menjünk-e a vár ellen ma vagy holnap?~ ~- 14212 2, 27| mindennap!~ ~Azután mért is ne menne? Az embernek az a magáé, 14213 2, 22| mint egy papucs.~ ~- Ó, a mennybéli szentek áldják meg a nagyságos 14214 2, 30| bombák, az emberi harag mennydörgését hirdetve szétpukkanásukban. 14215 1, 1| vágott poharak villámot és mennydörgést képeztek az összeölelkező 14216 1, 13| Éljen a szabadság!"~ ~És a mennydörgő néptömeg ezerszeres éljenkiáltása 14217 1, 12| várni ezt az erőszakot! - mennydörgött rá vissza Tormándy, s keresztbe 14218 1, 12| beszélt tovább. És beszélt és mennydörgős-mennykőzött addig, míg a tárcája kiürült, 14219 2, 30| aforizmákat.~ ~"Ha a villám mennydörög, azt mondják, az Isten beszél. 14220 1, 18| hegyoldalakon óriási hógörgetegek mennydörögnek alá, s egy-egy hócsuszamlat 14221 2, 19| meglátjuk őt, szikrázva, mennydörögve fejeink felett.~ ~Így támadt 14222 2, 30| palota izzó füstje vérvörös mennyezetet alkot e holt kőtömeg fölött, 14223 2, 27| mint maga a golyobis. Aztán mennyien vannak? Sokan! Nekem egisz 14224 2, 30| ütegeket.~ ~Most már mennykövet mennykőért! Most már egyik óriás a 14225 2, 23| Olyan volt az, mint az ég mennyköve.~ ~Keresztülvágta a sisakot, 14226 2, 30| PÁRHARC MENNYKÖVEKKEL~ ~Folyton hangzik és fog 14227 2, 30| védő ütegeket.~ ~Most már mennykövet mennykőért! Most már egyik 14228 1, 13| zápor van odakünn, de már a mennykőhullás is közelít. Mindenki mondott 14229 1, 16| gyönyör lesz ama szép szemek mennyországából tanulni meg, milyen lehet 14230 1, 10| kővé lett szíved, mikor ily mennyországi látvány mosolyog feléd? 14231 1, 6| rendetlen prizma, szegletbe menő szemöldök, hegyes szegletű 14232 2, 28| óráig sem voltam amott - menté magát Zebulon.~ ~- Aki csak 14233 2, 22| szél, hogy a gulya a szél mentébe essék tőle.~ ~Ott aztán 14234 2, 36| Soká kerültem vissza - mentegeté magát már messziről, még 14235 2, 43| Nincs aki egy szóval tudná mentegetni... Mostan szavaznak...~ ~ 14236 2, 26| gyűlölnek ott még, ahova te mentél? Én ott sem fogok feledni. 14237 1, 12| minden boglár, csat és mentelánc öltözetén sötétkék oxidált 14238 2, 36| Baradlay.~ ~- Ott hát! De én se mentem ám hozzá a pénzért, hanem 14239 2, 43| tudtam meg, hogy ön föl fog mentetni Magyarország kormányzóságától.~ ~- 14240 2, 30| hatalma volt rá; de csak ne mentette volna magát érte.~ ~Mondta 14241 1, 4| megmenti, jól van; ha nem mentheti meg, fél lábon, fél korcsolyával 14242 2, 30| kétségbeejtő pillanatban egy mentő gondolata támadt.~ ~- Tízezer 14243 2, 31| egyenruhás alak, ki mint mentőangyal repül alá a füves meredélyen 14244 2, 30| merte gázolni: még apró mentségeket benevolizál e tettének!~ ~ 14245 1, 6| Valóban azt akartam mentségemre felhozni.~ ~- De hát azzal 14246 2, 30| hőstett, nincs szüksége mentségre; ha gonosztett, nincs számára 14247 1, 11| szemközti szárnyajtók, s a menyasszonnyal az élén belép a hölgyi kör. 14248 1, 17| Boldogság és halálfélelem, menyasszonyágy és koporsó uralgott egyszerre 14249 1, 4| uszályából kaptak a szelek menyasszonyának.~ ~Lassankint a szél is 14250 1, 17| cselédjét üdvözölné fia menyasszonyául, csak Alfonsine-t nem.~ ~ 14251 1, 11| látta kilépni, karján a menyasszonydíszű papleánnyal, kit ő Bécsben 14252 1, 17| én is azt a némbert, kit menyasszonyodul megnevezsz. Ha a te szíved 14253 1, 4| titkot fedezek fel neked. Menyasszonyom, Alekszandra, halálig szerelmes 14254 1, 7| ön úgy vele, mint az én menyasszonyommal."~ ~És azzal odanyújtá a 14255 2, 47| rabbinushoz, s zsidóvá lesz menyasszonyostul.~ ~Akkor aztán azt mondják 14256 2, 31| győzelmi örömtől, a szép menyasszonytól ott a zárdában s az alvó 14257 2, 45| Látni is akarja.~ ~Kiragadja menye kezéből a levelet, és arca 14258 2, 48| a gazdálkodást.~ ~A kis menyecske elővette a papírt meg a 14259 2, 46| önök parancsára, annak én a menyegző előtti napon elmondom, hogy 14260 2, 47| feljönni Bécsbe Richárd menyegzőjére; de mikor útlevelet kért ( 14261 1, 11| súghatott az örömanya leendő menyének, midőn azt keblére szorítá, 14262 2, 25| Azért nem látogatta meg menyét és unokáit soha, azért volt 14263 1, 9| címet: "A ma très adorable mère." Ezt csak fiam írhatja 14264 1, 15| parton sem többé, mert az meredeken emelkedett föl. Egy gyaloghídon 14265 2, 19| keresztül - Branyiszkónál a hegy meredekének fel törnek át rajta - Szolnoknál 14266 2, 28| tapasztalni, hogy nagyon meredekre visz fel az út, jó lenne 14267 2, 33| Tallérossy Zebulonnak, amint e meredélybe lenézett, az a szédületes 14268 2, 31| enyhe lejtőt képez, keleti meredélyén három terasz emelkedik egymás 14269 1, 8| csendéletet képezve a fölöttük meredező csonka szobrokhoz: egy Herkules, 14270 2, 23| kormos, égett faderekak merednek elő, az a hely, melyet Jellasics 14271 2, 27| reggeli.~ ~A hajdú nagy meredt pofával jött vissza.~ ~- 14272 2, 33| Hát te akasztófa! Mit méregeted colstokkal termetemet?~ ~- 14273 1, 13| mikor víz helyett zsírt meregetnek fel a kútból. A krák engedi 14274 1, 15| kifejezésével. Inkább a méregkeverő vizsgáló figyelme volt tekintetükben.~ ~- 14275 2, 30| ismerjük egymást. Többet nem merek Budára felmenni. De ő bizonyosan 14276 1, 9| után.~ ~Míg ismét fölveri merengéséből egy-egy közeledő kocsizörej.~ ~ 14277 2, 25| egész látnoki gyönyörrel merengett sokáig e gondolaton.~ ~Abban 14278 2, 49| Vedd az alkoholométert, és méresd meg!~ ~- Elegáns?~ ~- Tertia 14279 1, 12| szankciót.~ ~Elhatározása nagy merészség volt; mind magára, mind 14280 1, 17| most egy kicsit meg kell mereszteni a nyakát. Most már az ember 14281 1, 4| kettőt.~ ~Ödön meg volt merevedve, szemei lecsukva és ajkai 14282 1, 15| lázából egyszerre az ijedelem merevületébe látta átfagyni. Az ifjú 14283 1, 13| lökés által tizenötmillió mérfölddel közelebb jutott volna a 14284 1, 15| tovább. E napon legalább négy mérföldet gyalogolt már nehéz teherrel 14285 1, 4| országútnak eltakarva.~ ~Se mérföldmutatók, se őrházak, se az út mellett 14286 1, 9| háromlábnyi fal vagy harminc mérföldnyi távol válasszon is el.~ ~- 14287 2, 19| foglalta el az ellenfélnek fél mérföldre hordó "bácsi" nevű öreg 14288 1, 3| különféle színű papfenyegetések mérgeivel, valamint poharait teletöltögeték 14289 2, 44| Különösen rosszul figyelte meg a mérgek hatását!~ ~Mikor Richárddal 14290 1, 15| valami jó kedélyű nagyapó mérgelődő kis unokájára.~ ~- Az egyik 14291 1, 9| rossz szem verésétől, ragály mérgétől; de nem fogadta el. Azt 14292 2, 29| türelmetlenség ingerült mérgével vezette naprul napra lovasait 14293 2, 42| láthatatlan tőrt, melynek mérgezett hegye eléri bárminő távolból 14294 2, 36| küldenek.~ ~- Hogy még meg is mérgezzem magamnak azt a bárdot, mely 14295 2, 46| elbámulva.~ ~- No! Vagy merje ön tagadni, hogy ön Pesten 14296 2, 19| ellenfelének: "Ide hát, mérkőzzünk össze!"~ ~S mikor az összemérkőzés 14297 1, 3| a nagytiszteletű úr veté mérlegbe a vigasztalásnak nem kevésbé 14298 1, 1| idegent és minden embernek mérlegelni az értékét. Ápolni kell 14299 1, 2| látott téged.~ ~Ne vesd mérlegre hibáit és botlásait; számítsd 14300 2, 27| asszekurálva van duplán. Ki ahhoz merne nyúlni, hetedíziglen minden 14301 2, 27| vakmerőt, aki ezt tenni merné. - De ki győzne le? Is ha 14302 2, 43| fognak azontúl az elítéltekre mérni.~ ~- Ah! Nagyon köszönöm 14303 1, 4| kanyarulatot tett. A vén fickó nagy mérnök volt; már tudta, hogy mi 14304 2, 19| volt senkinek panasza.~ ~A mérnökökből lettek tüzérek, utászok. 14305 2, 22| Gergő csak azt nézte, hogy merről fúj a szél, hogy a gulya 14306 2, 46| Az pedig folytatá nyugodt mérséklettel:~ ~- Minden irat a kezemben 14307 1, 18| megfordítva is.~ ~- Nem mersz velem megverekedni.~ ~- 14308 2, 46| felyülkerült gyáva diadalérzetével mérte e végcsapást Richárd fejére.~ ~- 14309 1, 13| még félénkebbek, kik nem mertek a futáshoz kezdeni. Hiszen 14310 2, 33| az orosz hadseregben oly mértékben kiütött a kolera, hogy vesztett 14311 1, 10| természetes gyámja leszesz. Mértéket kell tartanod szeretet és 14312 1, 6| váltott szavak igen nagy mértékét fejezik ki a fumigálásnak. 14313 2, 32| oka. Levest főztem nekik, merthogy vasárnap volt, s a rossz, 14314 1, 4| volt. Nyitott szemekkel merült a víz alá, úgy kutatta át 14315 2, 21| felfordulva, másik tengelyig merülve; körüle zilált gubancban 14316 2, 30| tudják elfogni. "~ ~"Hogyan merünk mi ez órában az Istenhez 14317 2, 22| Spanyol bikaviadal ez óriási mérvben!~ ~Hanem ahol a karikás 14318 1, 4| a sík rónán, a távolhoz mérve ijesztő sebessége kivehető, 14319 1, 4| hölgy.~ ~Az ezeregy éji mesék egyik bűbájos alakja; hosszú, 14320 1, 13| ifjú olvasó, egy poéta meséli el neked, amiket háromszor 14321 2, 28| Zebulonnal való találkozását mesélte el neki. ~ ~Rideghváry úr 14322 2, 19| EGY NEMZETI HADSEREG~ ~Mesemondás!~ ~Lehetett is az valaha!~ ~ 14323 1, 4| tündérek járkálnak, mint a mesevilág tengeristennőinek tüneményes 14324 2, 27| abrosz, hogy azt egy római Messalina, mint tunika vitreát, lepelnek 14325 2, 33| emelkedik, a felhő mindig messzebb távozik, a táj egyre tágul, 14326 2, 27| kipemet bemazoltam elíb mésszel fehírre, aztán korommal 14327 1, 17| aztán minő jövendő! Minő messzelátó magaslat! Ez a hely nyitva 14328 2, 36| Odább szikes avar terül nagy messzeségre, amin nem tenyész más elaszott 14329 1, 6| sem nőre, ki a szerelemben mestere lett volna.~ ~Egyszer megint 14330 1, 5| megütlegeltette magát a mesterei által, s visszaütlegelte 14331 1, 13| fölfegyverzett diákok és mesteremberek száma - folytatá kegyetlen 14332 2, 48| tartozások, mikkel becsületes mesterembereknek, szállítóknak vagyok lekötelezve. 14333 2, 36| próféta hollója volt az, ki mesterének kenyeret hoz.~ ~Nemsokára 14334 2, 30| azt mondá Richárd Mihály mesternek:~ ~- Polgártárs! Volna-e 14335 2, 30| megint találkozott Mihály mesterrel; akkor már tele volt az 14336 2, 22| ki nem fárad. Akkor aztán mesterségbe kerül megint összeterelni. 14337 2, 33| Ilyen veszedelmes időben mesterséges kolerát csinálni magának.~ ~ 14338 2, 24| Add őt valami becsületes mesterségre, Richárd!~ ~- Légy nyugodt, 14339 1, 15| vízzel.~ ~- Elővesszük azt a mesterségünket, amivel tegnap bejutottunk 14340 2, 36| azokért kiment az öreg Mészáros, és behozza őket. Minden 14341 2, 22| hajcsárok, tudják azt a mészárosok; de leginkább a gulyások, 14342 2, 27| megőrli. Maguké a regále, a mészárszék, ott is az ő marhájukat 14343 1, 15| zászlók. Hogyan lesznek a mészárszékre hurcolva, hogyan elárulva, 14344 2, 27| tehozad. De hogyan? Mikor mesze van. Mindenüt katona, mindenüt 14345 2, 28| bujkálom pincében, hordóban, mészkemencében, zsidó asszony fejkötőjében, 14346 2, 23| kövek itt a réten annak a mészkemencének a maradványai, amit szétszedtek 14347 1, 18| volt a céltábla. A fehér mészkő sziklafal s azon sorban 14348 2, 27| pedig levesbe való tésztát metél roppant öreg késsel, oly 14349 2, 19| csillagnak.~ ~S a költő, ki meteorkint futotta végig az egész eget 14350 2, 30| tiszta esti égen, mint hulló meteorok ívlettek végig a tűzfarkú 14351 1, 13| legjobban kiabálni, hogy: "Le Metternichhel! Éljen az Aula!"~ ~Az utcákon 14352 2, 27| tett volna, hogy "prodit metum". Neki mutatnia sem szabad 14353 1, 17| űzi valamennyit a halál mezejére. Ott el fognak veszni valamennyien.~ ~- 14354 1, 13| a hölgyek legszebbikének mézes, rózsás ajkairól.~ ~Úgy 14355 1, 11| megröhögtetve annak avas, maszatos, mézgás útféli élceivel a borban 14356 1, 14| szabadsághős magával vigye mezítlábos embereket kapacitálni.~ ~ 14357 1, 2| északi hazáknak hólepte mezőin, száz és száz mérföldnyire 14358 2, 48| dolgokra is gondol?~ ~Aki a mezők liliomait és aki a balett 14359 1, 18| tudta, a rónán keresztül: mezőkön, tarlókon, szántott földeken 14360 2, 23| lovasdandár, s úgy elgázolta a mezőt; hogy még most is kopár 14361 1, 18| láttak egy szép hattornyú mezővárost.~ ~Azt pedig nem kértek 14362 2, Veg| kisgyermek - s kék és fehér mezővirágokból koszorút fon a fehér bárányka 14363 2, 28| magának egy szép gyepes mezsgyét, s azon végigheveredve, 14364 1, 13| aggódva Antoinette asszony, mialatt a kis államférfit budoárjába 14365 2, 25| a száját nyitva tartani miattuk, míg aluszik.~ ~A bölcső 14366 1, 9| kárpótoljam mindazt, ami szenvedés miattunk érte családodat. S azután 14367 1, 1| helybeli pap egy egyszerű miatyánkot mond el a sírbolt előtt, 14368 2, 32| földes szobában megörökült: miazma, penész, piszok együtt! 14369 1, 13| én istenem, mi lesz akkor mibelőlünk?~ ~- Éppen azért siettem 14370 2, 27| felvilágosítani a mostani hadjárat mibenléte felől.~ ~- Amint már a komámnak 14371 2, 32| itt ki nem állná. Aztán mibül? Tizenkét forintbul?~ ~- 14372 1, 8| eladnivalója: törött ibrik vagy Michel Angelo remeke, tudja jól, 14373 2, 20| liberalis, patriota. Hát én micsináljam iteneg egy magamban? Most 14374 2, 20| profontot süttetni; hanem hát micsinálsz? A Tihamér, ki volt Karolina 14375 2, 20| Magam se nem tudom, micsinyáljam?~ ~- Már csináld akár azt, 14376 1, 6| albumomba Betegváry vagy Micsodaváry úrnak a fizimiskáját; pedig 14377 2, 20| Most fűzeti magát az újmódi míderbe a hentesnével.~ ~- No, jól 14378 2, 29| elfogták; azt mondták, hogy a mieinkkel cimborál, hogy azoknak szállít 14379 1, 5| nem tudok németül, arra mifelénk nem beszélik, ezek meg nem 14380 2, 27| Aszonta, ne filyek semmit. De migizs csak filtem. Utolyara zsido 14381 1, 11| mama nem mehet velük, mert migrénben szenved, s ekként a papának 14382 2, 20| reggelizik, s este (mivelhogy a migréntől nem bír fennmaradni, s korán 14383 1, 4| bátyjának; biztatta őket Szent Mihállyal és Gergellyel.~ ~Egyszerre 14384 1, 11| fő-fő kérdés.~ ~Szalmás Mihálynak kellett volna arra megfelelni, 14385 2, 29| nincsenek ódon kastélyai, mikhez rémmeséket költhetne a népmonda; 14386 2, 27| magyar fővezér, ha egynek miközülünk, olyan úrnak, mint én, ellensig 14387 1, 17| vőlegénye előtt áll.~ ~- Mikorra kívánja ön, hogy ismerőseinket 14388 1, 8| gyöngéd viszonyok emlékei, mikre visszatetszéssel tekint 14389 1, 17| keserű könnyeire fakadt, miktől aztán Jenő földre zúzva, 14390 1, 13| lábaim. Bérkocsi pedig egy millióért sincsen.~ ~- Az nincsen; 14391 1, 13| házai, amikben Rothschild millióiért sem szeretném a legközelebbi 14392 1, 2| adtam? Boldogítottad-e a milliókat, akik rád voltak bízva? 14393 1, 11| Kicsoda kirő násznagy miltosagod riszedről?~ ~- Gróf Gálfalvy 14394 1, 11| De bizony megirted, csak miltoztasal szijeltekinteni. Hisz ez 14395 2, 30| húztak a katonák számára.~ ~- Milyenek a tüzérek?~ ~- Kevélyek.~ ~- 14396 1, 7| ábrándozik-e?~ ~- Furcsa az nála. A minap a baronesse-nek egy főkötőjét 14397 1, 1| idvezíti. Ott kigyógyítják mindabból. Az orosz udvar jó iskola. 14398 2, 38| ifjú büszkén felelt meg mindannyi helyett:~ ~- Tetteinkben 14399 2, 23| izzadt arca.~ ~Úgy verekedtek mindannyian, mintha azt tartanák, hogy 14400 1, 2| sem tudnám leírni. Mert mindannyinál nem láttam egyebet, mint 14401 1, 3| tovavezető országutakon, míg mindannyit elfedte a tájra leszálló 14402 2, 31| ezredrésze alatt elbúcsúzott mindattól, amivel lelke tele volt: 14403 1, 17| kicsukta.~ ~Antoinette asszony mindazáltal úgy tett, mint aki csodálkozik.~ ~ 14404 1, 3| De méltóságod vigaszszava mindazoknál több malaszttal bírt - adá 14405 1, 14| beszéltek, ő pedig és katonái mindebből csak részeg kofákat kaptak 14406 1, 2| vonhatott volna maga után; sőt mindegyik kiváló egyéniségnek, később 14407 1, 11| delnők és uraságok, kiknek mindegyike jól tudta a különbséget, 14408 1, 4| egy-egy görög handzsárt mindegyikük számára; az úton minderre 14409 1, 15| Hozzájárulhatlan volt. Mindekkorig nem bírták őt a tervbe befonni. 14410 2, 25| újfundlandi kutyával, melyet mindenáron rá akar bírni, hogy legyen 14411 1, 3| Is én az alata elkistem mindenbül. Elkistem gyasztiszteletbül, 14412 1, 17| előtted, kedvesem, barátom, mindenem, hogy tied maradok, vagy 14413 1, 4| hófuvatba vannak elsüppedve mindenestül.~ ~Hanem a szán eleje nem 14414 2, 20| Szalmás Bécsbül ki jár most mindenfele. Mármost mit cselekegyem? 14415 2, 20| Csakhogy az ideig sok mindenfélén kellett még keresztülmenni 14416 2, 30| azt zsebkendőbe töltetik, mindeniknek tarka zsebkendője van.~ ~- 14417 2, 43| legkedvesebb emberére is dühös.~ ~Mindenkiben hibát talál, mindenkire 14418 2, 27| fáradni az őzért. Az senkié, mindenkié, az országé. A termés mindig 14419 2, 43| ítéletekben?~ ~- Halál.~ ~- Mindenkiében?~ ~- Kivétel nélkül.~ ~- 14420 1, 13| tenyérhúzással a história lapjáról a mindenkinél nagyobb óriás: a nép.~ ~ 14421 2, 35| Utlevél van vizálva, ellátva mindennel akkurátusan, benne személyleirásod 14422 2, 20| méltóságos asszonyt, ha amellett mindenünkből kiesznek. Te azt nem látod, 14423 1, 17| gondolatért, egy álomképért mindenünket odaadjuk; megkínozzuk magunkat, 14424 2, 27| nem tudja férjhez adni, Mindenváróné asszonyság gondolja magában: " 14425 2, 20| hogy a gyepen hálunk.~ ~Mindezek pedig nem olyan biztatások 14426 1, 6| igen fanyar képet csinált mindezekhez. Úgy tetszett neki, mintha 14427 1, 17| és hajlamok között. Amott mindezeknek fölötte állhatsz. Európai 14428 2, 28| ám, kedves papom - mondta mindezekre Zebulon -, de bolond passzusba 14429 2, 27| septemviralis tábla.~ ~- Már mindhiába. Azért előre csak fel nem 14430 2, 23| hatalmukkal a csatatérre omlanak mindkétfelől.~ ~Zeng az erdő az ádáz 14431 1, 4| és a farkas. Leonin látta mindkettőjüket, s nyugodtan fúrta a lyukat 14432 1, 10| Baradlayné megfogta mindkettőnek a kezét, s elfojtott hangon 14433 1, 4| szemedbe mosolygó szemek mindmegannyi ördögi kérdések angyaloktól, 14434 2, 44| hozatott benne. Az ítélet mindnek halálra szólt. Ő pedig megkegyelmezett 14435 1, 3| küldöttség deputáltatott, hogy mindnyájuk nevében még egy végbúcsúszóban 14436 1, 1| végeznivaló lesz. Dicsősége mindnyájunkra fog világítani! Richárd 14437 1, 2| szeretetért?~ ~- Nem! nem! és mindörökké nem!~ ~És ha kérdezed a 14438 1, 18| Bizony, dicsértessék! Mindörökkön örökké! Ámen!~ ~Az a bocskoros 14439 2, 21| volt, egy lovagostor volt mindössze is a kezében.~ ~Az újonc 14440 1, 17| Valami nyugtalan szellem jár minduntalan mögötte, s büszkesége, boldogsága 14441 1, 11| érzesz; meddig hallgass, s mindvégig hallgass-e."~ ~Egyszerre 14442 1, 8| kinek fél keze nincs, egy, Minerva, kinek be van törve az orra, 14443 2, 27| legyőzne valaki, itt van török, mingyárt segitsigünkre gyün százhatvanezer 14444 1, 5| vámosok elkezdenek "per miniszter" titulálni, azontúl tráger, 14445 2, 44| fejükön a lábát, hanem a miniszteren, aki az ő fejére készült 14446 1, 17| lehetne osztálytanácsos, miniszteri titkár, mint más tiszttársai, 14447 2, 27| dicasterialis kormánya vagy felelős minisztériuma, az az ő concoctióját semmiképpen 14448 2, 20| Adalgisara, épen kapta magyar minisztériumnál hivatal, most már házasodhatik. 14449 2, 33| Azután legfeljebb a mostani minisztériumot leköszöntik, a főispánokat 14450 2, 27| tessék összehasonlítani egy minisztert, aki hallgat, mikor interpellálják, 14451 1, 4| engedték a legremekebb karokat, minőkről szobrász álmodott valaha. 14452 1, 7| szem balcsillagzat volt; minőről azt mondta az asztrológ: " 14453 2, 31| fejedelmi oroszlánrekeszek mintájára, amikbe harcjátékok alkalmával 14454 1, 14| viszonzá:~ ~- Csak hagyd azt miránk, bajtárs. Mi ismerjük az 14455 2, 29| mikor az újraébredők miriádjai lerázzák magukról a földet, 14456 2, 33| fajrokonnak.~ ~Ez volt Zebulon missziója.~ ~Érezte ő annak szagát 14457 2, 36| nyugalmát. Az embereknek missziójuk van. Vannak emberek, akiknek 14458 2, 33| tartottak készen titkos missziókban járó megbízottak számára. - 14459 1, 4| hogy legyen készen rá, miszerint a nagyhercegnőnek bemutattassék.~ ~ 14460 2, 27| Szaladtam erdőbe, elbujtam miszígető kemencibe; ot meglapultam, 14461 2, 29| nem mert is a fenyegető misztériumra, hallhatá egész éjjel azt 14462 2, 33| megértheti e hol riadozó, hol misztikus, majd fenyegető, majd sötéten 14463 2, 33| klasszikus mondatot:~ ~- Mitgefangen, mitgehangen.~ ~Zebulon 14464 2, 33| mondatot:~ ~- Mitgefangen, mitgehangen.~ ~Zebulon aztán nem szólt 14465 1, 5| kell lennem és mindent "mitmachen". Hanem majd gazdálkodom 14466 2, 22| sugarával a kolompos hátára, mitől az még vadabb futásnak eredt.~ ~ 14467 1, 18| Kétszázhúsz magyar huszár, az új mitológia kentauruszai ne tudnák, 14468 2, 30| feleljétek azoknak, akik kérdezik mitőlünk: miért volt Buda várát ostromolnunk?~ ~ 14469 2, 23| többé.~ ~De talán az újabb mítosztalan kornak is vannak bűvszerei, 14470 1, 2| jótettnek emléke jobban világít miutánunk, mint ezer fáklyának lobogása, 14471 2, 33| ősvadon szépségét az emberi mívelés fokozza, egyenes országutakat, 14472 1, 14| kivenni a közeledő tömeg mivoltát, csak a szuronyok villogása 14473 1, 14| szokott röhögni a kegyetlen mob a kötélrül leesett komédiáson, 14474 1, 11| adminisztrátor úr nevezetes mobilgárdája, melyet forsponttal hordat 14475 2, 27| van. A muszka? Meg se meri moccani magát barlangjában. Örül 14476 1, 3| van pedig nadason tul nagy mocsar, ki egy kicsit van befagyva; 14477 1, 18| cölöpöstül beledöntötte a mocsárba; egy perc alatt sötét lett, 14478 2, 36| Nemsokára hangzott a mocsárban Boksa Gergő fütyörészése. 14479 2, 32| keresztek: a jangcsekiángi mocsárból kimeredő kajmánok fejei. 14480 2, 32| gyermekfők a víz fölött, mire a mocsárhoz leértek, már akkor csak 14481 2, 36| megbánta, hogy hitt a tavaszi mocsárnak, s kihajtotta ezüstös leveleit. 14482 2, 36| elvezetem önt pusztákon, mocsárokon keresztül úgy, hogy emberrel 14483 2, 36| volt már, midőn elértek egy mocsárszigethez, mely pihenőt képezett ez 14484 1, 4| lejtettek karján; mind egy-egy modellje a sokszerű szépségnek. A 14485 1, 1| vonása rendbe szedve, mintha modellképpen ülne annak a nagy művésznek, 14486 1, 4| elkezdték magukat tengerészek módjára a hósivatag iránt tájékozni.~ ~ 14487 1, 8| Ó, én mindennek tudom a módját. Mit? Nem lehet? Nekem van 14488 2, 25| látszik, a skót mezei lakok modorában építve, északi oldalán az 14489 2, 22| panaszos, szánalomkolduló modorától.~ ~- Mindjárt visszajövök!~ ~ 14490 2, 28| is.~ ~Boksa igen biztató modorban felelt:~ ~- Hát hiszen aki 14491 1, 4| volt ez?~ ~Azután nyers modorral odalépett Ödönhöz, s megragadta 14492 2, 21| a lovasság nem kerülhet mögénk. És most, fiúk, esküdjetek 14493 2, 28| Kiválasztott egy sugár mogyoróhajtást, s azt tollkésével lenyiszálta 14494 2, 23| vére szivárog, hol a zöld moha álmokat lát, s a zúgó lomb 14495 2, 28| egymást mind a ketten.~ ~A mohos pázsiton még lépteik hangja 14496 2, 22| a nyeregben, s csak úgy mókázott vele.~ ~Pedig ezúttal nem 14497 1, 8| csoport kitömött papagáj, mókus és öleb bámul egymás üvegszemeibe, 14498 1, 18| van szakítva előttük. A molnár azt mondja, hogy az uradalmi 14499 2, 24| meglátogatni. Menjünk!~ ~A molnárlak egyik benyílójában feküdt 14500 2, 24| bántál. Ő is itt fekszik a molnárlakban. A törzsorvos maga foglalkozik 14501 2, 24| Éppen jött a törzsorvos a molnárlakból, Richárdot fölismerve odasietett 14502 2, 27| derelyesarkantyút, cifra pacalvágót, molnárostyasütőt; dolgot ád tepsinek, üstnek, 14503 1, 6| barátom, ez sovány ebéd" - mondám a faquinnak. A faquin mosolygott; 14504 2, 44| anélkül, hogy valaki egy imát mondana el fölötte, és te még a 14505 1, 4| magam korbácsával, csak mondanád meg, merre akadunk a Dnyeperre, 14506 1, 9| Valamelyikünknek le kell mondania a másikért. Melyikünk fog 14507 1, 1| sietteté. Rövid az idő, oly sok mondanivaló van még.~ ~- Azt a leányt - 14508 1, 8| festőm, akinek csak azt kell mondanom, eredj ide vagy amoda, nézd 14509 1, 12| Rettentő beszédnek kell azt mondanunk, mert nem kevesebbet involvált, 14510 1, 11| hallgatag. Ő megtartotta anyja mondását: "Gondold meg, mikor szólj, 14511 2, 33| mondás?~ ~Lehet-e ennek a mondásnak megfelelő érzés?~ ~Lehet-e 14512 1, 3| hajduval..."~ ~És minden mondásnál egyúttal a kompetens fórumra 14513 2, 38| jegyezgeté fel e nevezetes mondásokat - albuma számára.~ ~És őrajta 14514 1, 15| előléptetve ezredesnek.~ ~E mondat megszelídíti a kemény úr 14515 1, 12| a többi...; de alig ért mondata közepére, midőn bámulva 14516 1, 15| inte fejével. Mind azok a mondatok voltak ezek, miket Plankenhorstné 14517 1, 11| igyekszik egymást leleményes mondatokban, ragyogó ötletekben felülmúlni; 14518 1, 10| iratot, melyet haldokló férje mondatolt írótolla alá, s a mai nap 14519 1, 15| szenvedésekben gyönyörködés mondatta el e zsibbasztó szavakat 14520 1, 11| káromkodások adták meg. Mondattak hatalmas kitörések a gonosz 14521 1, 16| keresésükre a vaskezű győztes, azt mondhassák: "Nem én vagyok az!"~ ~Az 14522 2, 31| amit egy Baradlaynak nem mondhat senki megtorlatlanul, még 14523 1, 17| kegyteljes delnő, s szemébe mondhatá:~ ~- Büszke vagyok önre!~ ~ 14524 1, 17| arcát hátravetve Jenő felé, mondhatatlan gyönyörtől ragyogó tekintettel 14525 1, 4| felelni tudna, csak azt mondhatná meg, hogy merre van a másvilág - 14526 1, 15| igazság, ha hazudni akarnék; mondhatnám, hogy szeretnék már egyszer 14527 2, 49| mely ifjúdadnak volna még mondható, ha minden ezüst nem volna 14528 2, 35| muszka nem látott soha. Annak mondhatod, hogy te vagy Algernon Smith; 14529 1, 15| mondod: "anyám"?~ ~- Hadd ne mondjam. Babonás vagyok. Azt hiszem, 14530 2, 47| egy bezárt ajtón keresztül mondjanak egymásnak édességeket, nevezzék 14531 2, 20| előtte parasztleány volt. Mondjuk ki igazán: szolgáló volt 14532 1, 13| beszélt. Valószínűleg azt mondogatta magában, hogy milyen boldogság, 14533 2, 45| vedd el másik fiamat!"~ ~Monomániája kezd lenni ez a harc egy 14534 2, 32| írást.~ ~"A fél rézpénz - Monor - Kaszáné - 73." ~ ~Ezt 14535 2, 32| bérkocsit keresett, és hajtatott Monorra.~ ~Otthagyta Pestet friss 14536 1, 4| Odaadta a száz rubelt.~ ~A monsieur azután elkezdte őket vezetni 14537 2, 28| urak vagyunk eszerint! Mit monta csapatvezér, mikor nevemet 14538 2, 20| kapóra kész szerencse. Mindig montam; régi nexusnál fogva kell 14539 2, 23| bajtársaikat ellenségnek, jobbról Montenuovo dandára kartácsoltat közéjük. 14540 1, 13| elseperte a vihar; mikor a monumentális nagyságok, kiknek szobrai 14541 1, 8| nehéz fegyverzetei, s a mór és szaracén kardok, kopják, 14542 1, 18| halastó tájáról harsogó moraj hangzott, mint mikor vízzuhatag 14543 2, 25| folytonos, szakadatlan dörgés moraja volna az, mely önmagának 14544 1, 11| Az uraságok a meglepetés morajával fogadták a kilépőket. Mindenki 14545 1, 11| nemességet?~ ~- Dejszen - morgá magában Koppants kántor -, 14546 1, 18| parancsolok, zúgolódás, morgolódás nélkül. Most tehát utánam, 14547 1, 8| arckép.~ ~- Arckép! Arckép! - morgolódék az öreg zsibárus. - Mintha 14548 2, 27| megrökönyödik; Ádám úr is morgolódott, s türelmetlenségében három 14549 2, 36| azt jelenti, hogy "Memento mori"?~ ~Ödön a kútgémek felé 14550 1, 1| férgei ellen. - De "non omnis moriar"! A mű, mit megkezdettem, 14551 2, 37| az én gyűlöletemet hozza móringul házadhoz, kit elátkozott 14552 2, 22| kalapjába.~ ~Aztán olyasmit mormogott magában, hogy "jól van", 14553 2, 33| nostras". ~ ~És ezzel a salto mortaléval sikerült Zebulonnak leugorni 14554 2, 30| őrjöngő kiáltással: "Roma o morte!"~ ~S amit fog felelni a 14555 1, 1| erdőt nyövni, sziklákat morzsolni küldetett alá a bűnös földre, 14556 1, 3| felül.~ ~Rideghváry csak úgy morzsolta ki a szót a fogai közül:~ ~- 14557 1, 12| krónikánkból semmi könny le nem moshat soha!~ ~- Engem? - szólt 14558 2, 27| szekerire, is elszökte velem moslikgyarbul. Aszonta, ne filyek semmit. 14559 2, 27| ki nem tutam szakalombul mosnyi fehíret, feketit; olyan 14560 2, 49| Fiam! Én cseléded leszek. Mosok rád, főzök, takarítok, csak 14561 1, 17| szavai még fülében hangzanak, mosolya még szemei előtt ragyog; 14562 1, 4| változata van; ha duzzog, ha mosolyg, ha csábít, ha kacag, ha 14563 1, 9| vette azt, és azután a hálás mosolygás egyszerre eltűnt arcáról. 14564 1, 11| ember.~ ~Rideghváry úr bölcs mosolygásra vonja arcszögleteit, s mély 14565 1, 11| gömbölyűvé lenni a nagy mosolygástól. Ó, azt az ő arcán nem volt 14566 1, 7| szép tündérarc kegyetlenül mosolyogna e jelenetre.~ ~Edit azonban 14567 2, 25| ecsetjét, s gondolá: "Nem, e mosolyt sem örökítem meg a vásznon."~ ~ 14568 2, 25| Aranka arca ragyogott a mosolytól, mikor Jenő azt kitalálta.~ ~ 14569 1, 3| süvegét, téli kesztyűit, még mosómedveprémes bekecsét is levennék róla, 14570 1, 6| valami is... Nekünk leendő mostohaapánk.~ ~- Hát ez az anyánk dolga.~ ~ 14571 1, 11| ha meglátja a prezumptív mostohaapját. Tudni fogja, hogy kettőjük 14572 1, 1| úgy bántam vele, mintha mostohája volnék. Tovább is úgy bánjék 14573 1, 4| hercegnő, egyetlen leánya egy moszkvai gazdag főnemesnek, egy tökéletes 14574 1, 3| forspontot!~ ~E szavakkal motiválja üldöző fátumát.~ ~Az ifjabb 14575 1, 11| személyekre vonatkozik; de motívumaiba bele vannak szőve a napi 14576 2, 20| egypár fehérneműt, nagy motyót nem vihetünk magunkkal; 14577 1, 8| századok remekei. Mellettük mozaik asztalok, drágakövekből 14578 1, 11| terem elején állt egy pompás mozaikasztal, melyre egy aranytálca volt 14579 2, 43| azt.~ ~- Igen! Ön is sokat mozdított elő e munkában. Jobb felfedező 14580 2, 20| úrhölgy ugyan maga meg nem mozdul a kanapéról; de a leányoknak 14581 1, 11| félelem méltóságával minden mozdulatában; a szépség két ellentétes 14582 2, 24| megmozdítá, meglepte, hogy mozdulatai ebben a sűrű fekete valamiben 14583 2, 19| csodaszerűek, mily meglepők mozdulataik!~ ~Szélaknánál a föld alatt 14584 2, 19| vigyen a köztük fekvő tábor mozdulatairól. Zsidó szatócsok minden 14585 2, 27| keresztül folyvást a Zebulon mozdulatait leste nagy gyanakodva.~ ~ 14586 2, 44| Nagyobb rémület, mint hogy mozdulatot engedett volna.~ ~- Te bárgyú! 14587 1, 12| előttük.~ ~- Vissza! Meg ne mozduljatok! - rivallt rájuk parancsoló 14588 1, 1| földindulás. Eddig nem is mozduló rugók fogják egymás ellen 14589 1, 12| tetszett.~ ~Most meg sem mozdultak.~ ~Elvégre Tormándy, a fehér 14590 2, 33| értekezett, valódi Áron volt Mózes mellett. Csak a témát kellett 14591 2, 33| Látvány, minőt Isten mutatott Mózesnek, midőn egy pillantást engedett 14592 2, 38| vagyok!~ ~- Ön a márciusi mozgalmakban a magyar küldöttség élén 14593 1, 14| erejével visszatéríteni e mozgalmat törvényes medrébe. Nincs 14594 1, 14| népet fölvilágosítani a mozgalom nemes céljáról; a vulkánt 14595 2, 48| pénz - szólt, szemöldeivel mozgatva kerek sipkáját Salamon. - 14596 2, 28| valahol másutt. Csak az álla mozgott, mintha magának beszélne 14597 2, 26| volnának, amik élnek és mozognak, feketék a feketében, s 14598 2, 25| abban a bölcsőben elkezd mozogni, felnyitja ujjait, s ismét 14599 2, 30| Pest felé néz, a bombavető mozsár. A legelső bomba a Színház 14600 2, 30| őket; a fegyvertár előtti mozsarak bombákat hánytak közéjük; 14601 1, 11| a napi élet legérdeklőbb mozzanatai; s azokat kiszínezni előáll 14602 1, 14| volt ránézve annak minden mozzanatja.~ ~Haza nem mert menni, 14603 1, 1| De "non omnis moriar"! A mű, mit megkezdettem, utánam 14604 1, 8| elemében találta itt magát. Műértő szemmel kutatott az ócska 14605 1, 8| megakad rajta a szeme az igazi műértőnek. Ez egy igazi Crivelli-penge. 14606 1, 8| válogatott, művészi becsű műhöz?~ ~- Hja! A Salamonnak nagy 14607 1, 14| következik a mi legerősebb működésünk. Nekünk, szabadelvű fiatalságnak 14608 1, 12| operában karmesteri minőségben működnék, ki az előtte fekvő partitúrából 14609 1, 14| jönnünk; mert ha közre kell működnünk, akkor vagy ön rendelkezik 14610 1, 1| nő némán inte.~ ~- Csak mulassanak tovább. Ne engedje őket 14611 1, 7| komornyikot megpirongatni a mulasztásért, hanem azt nem találta az 14612 1, 10| egy istenáldotta napot sem mulasztott el, hogy már korán reggel 14613 1, 1| orvos mondta. Vendégeink jól mulatnak-e?~ ~A nő némán inte.~ ~- 14614 2, 36| Sohasem. Az csak nyári mulatóhely, melyet atyám azalatt szerzett, 14615 1, 17| kínálkozott Bécs utcáin és mulatóhelyein.~ ~Mikor tükre elé állt, 14616 2, 33| Magyarország!~ ~A hegytetőn mulatozó társaság elragadtatva nézi 14617 1, 4| ne ügyelj oda. Öreg urak mulatsága ez. Ránk egyéb vár.~ ~Leonin 14618 2, 47| napot eltölteni azzal a mulatsággal, hogy egy bezárt ajtón keresztül 14619 1, 9| cári udvart, kitüntetést, mulatságokat; hasztalan kértem, hogy 14620 1, 7| családhoz, akármilyen unalmas mulatságokkal kecsegtettek is azok.~ ~ 14621 1, 11| volt semmi baj. Igen jól mulattam odafenn.~ ~Zebulon félrevágta 14622 2, 28| az irháját. Éppen azzal mulattatá a méltóságos urat, hogy 14623 2, 27| volna ingerelni.~ ~Ádám urat mulattatta ez nagyon.~ ~Jól megvacsorálván 14624 2, 27| egymást. Pedig olyan jól mulattunk. No, majd jön más...~ ~ ~ 14625 2, 20| észrevenni, hogy az úszáshoz múlhatatlanul megkívántatik az, hogy az 14626 2, 27| elmúlik. De hát én hová múlok?~ ~- Mondtam már. Itt maradsz 14627 1, 14| bajtárs. Mi ismerjük az ő múltjukat. Most föltétlenül velünk 14628 1, 3| megreketünk; hintot csak két ora mulva tutunk kivontatnyi sárból, 14629 1, 12| cifra karszékében, mint egy múmia. Úgy vette ezt az "ensemble"- 14630 2, 26| lámpavilágnál ülni. Valami múmiaformája volt.~ ~- Nos, mi hír a 14631 2, 20| katonákat glédába állítani, mundért szabni, profontot süttetni; 14632 1, 5| ebédelni!~ ~Pál úr pedig élt municipális jogával, és remonstrált:~ ~- 14633 1, 11| nagyságos asszony bőkezű munificenciával látott hozzá. Utoljára is 14634 1, 2| itt a földön.~ ~Törüld el munkáinak emlékét, hogy ne legyen, 14635 2, 25| nem jöhet ide.~ ~Mennyi munkájába került sógorasszonyával 14636 2, 48| havi díjt kapok a gépgyári munkám után, ennek a felét szintén 14637 1, 17| ismeretlen néptömeg közül, munkásnőt, becsületest, egyszerűt, 14638 1, 13| zubbony van rajta, minőt a munkások viselnek; arca halovány, 14639 2, 32| éves gyerek, kinek ezzel a munkával kell megszolgálni azt a 14640 1, 3| hogy minő vezekléssel eszi mustárral az olasz kráflit.~ ~- De 14641 2, 26| magyarázzák ezt egymásnak. A hadi műszavak oly folyékonyan mennek nekik, 14642 2, 27| mindenféle cifra réz, bádog, fa műszerek között, gyakorlatba véve 14643 2, 39| elnevezte őket a néphumor "muszkahagyás"-nak.~ ~A csendőr katonásan 14644 2, 36| pisztolyaimat, s beállítok a muszkához, hogy van nekem száz ökröm; 14645 1, 5| s azért a fiát elküldte Muszkaországba. No, azt nem bánom. Hanem 14646 2, 36| barátja? Lehet, hogy úgy van. Muszkául volt, de nemesül volt.~ ~ 14647 2, 47| házassághoz. És e kérdésben szép mutációkat és variációkat enged meg 14648 1, 7| könnyeket. Ezek már az enyéim. Mutassa meg, melyik a főajtó kulcsa. 14649 1, 4| jusson ki a víz alól, s utat mutat neki a nyílás felé, hol 14650 2, 22| azzal esett. Boksa Gergely mutatá a kiszenvedett rajzhúzlin 14651 2, 30| hideg, se meleg.~ ~- Nem mutatják, hogy csüggednének, vagy 14652 2, 39| háziak szobáikon kívül nem mutatkoznak.~ ~Fáj azoknak a természetet 14653 2, 34| mi napunknak dicsőségét mutatnák jeleid, akkor, ó, uram, 14654 1, 5| vannak.~ ~Richárd végighúzta mutató- és hüvelykujjait az orrán, 14655 2, 34| elveszésünket? Biztatóul mutatod-e, hogy magának a napnak is 14656 2, 30| Jöjjön a partra, valamit mutatok.~ ~Richárd engedett a meghívásnak.~ ~- 14657 2, 20| helye most is, ni. Majd én mutatom meg, hogy hogyan kell elbánni 14658 1, 15| kivált ha jó mérges képet mutatunk; de ezen a fiatal cseléden 14659 1, 3| felpattanhasson helyéből, mivel e műtétre elzsibbadt lábai nem szolgáltattak 14660 1, 13| foglalja el a világban, ne mutogassa magát olyankor, mikor minden 14661 2, 33| törpék alá, s mint démonokat mutogassuk be őket.~ ~Ephialtész nem 14662 2, 20| azok ki a haditervet; hogy mutogatják a térképeken, hol jön az 14663 1, 13| viszlek ki az utcára, nem mutogatom meg neked a feltört kövezeteket, 14664 2, 36| a mai nap: pálmaerdőket mutogatott a láthatáron. Pedig nem 14665 2, 34| ki onnan felyül jeleket mutogatsz nekünk! Fegyvereink diadalát 14666 1, 13| vállaikra vettek, s úgy mutogatták a népnek végig a városon - 14667 2, 22| sarkára ágaskodva, s fokosával mutogatva fölfelé -, hogy a fölséges 14668 2, 25| könyvtár, s a címerterem műtőteremmé.~ ~Maga és nőcselédei egész 14669 1, 7| Ez a te őrült eszednek a műve!~ ~Alfonsine elsápadt, és 14670 2, 25| Azt mondod: "ez a te műved"... Nem tagadom... Amennyi 14671 1, 2| egy bevégzett élet rossz művei iránt; ha nem bocsátod magad 14672 1, 8| kargyertyatartók, művészi ezüst vert művek; tálak, szelencék, kelyhek, 14673 1, 8| takarták, a régi kor minden művészeinek névjegyeivel.~ ~Hisz ez 14674 1, 4| előadásokat rendez a szabad művészetekből, mikben a fővárosi aranyfiatalság - 14675 2, 25| azt. Nagy adománya van a művészetre; azt is mondja, hogy el 14676 2, 27| habléhez fehéret, s a sülteket művészien feltrancsírozza.~ ~Talán 14677 1, 1| modellképpen ülne annak a nagy művésznek, a halálnak, ki minden embernek 14678 2, 29| diadalait; eszében sem élt a múzeum körüli city; a széles Duna-parton 14679 1, 4| holt héjaik után ismernek a múzeumok. A medence közepéből alabástrom 14680 1, 8| tekinte szét.~ ~Egy fejedelmi múzeumot vélt maga előtt látni.~ ~ 14681 1, 9| hosszúdad, mint a tragédia múzsájáé; nagy, lélekteljes szemekkel, 14682 1, 4| vakok. Egy egész zenekar vak muzsikusokból. De ne ügyelj oda. Öreg 14683 2, 33| az Olviopolnak fekete, a muzulmánnak pej. Még hátravannak a doni 14684 1, 4| odanyújtva a levelet Ödönnek. N... hercegasszony jelenti, 14685 1, 15| ajkamnak végsóhaja. ~ ~- Na ja!~ ~- S ha a vad szerezsán 14686 1, 2| legszebb gyászdaloknak, amit a Nabukodonozor operábul ismerünk... természetesen 14687 1, 5| szolgabíró, persze diákul a nacionálém után, hogy "verbi divini 14688 2, 36| méla suttogás. A suttogás a nád közt zizegő szélé, a csend 14689 1, 13| qui peut! Illa berek - nádak, erek!"~ ~Sietett mindenki 14690 2, 36| tudomány meg nem menti onnan; a nadályok, rákok megeszik. És aztán 14691 2, 21| valami mástól.~ ~A befagyott nádas bozótja közül egy osztály 14692 1, 4| félrefutott az a part melletti nádasba, s ott eltűnt.~ ~Ödön azt 14693 2, 36| Csak nem fogok tán a nádasban bujkálni évhosszant, beállni 14694 2, 21| háta mögötti képen.~ ~A nádasig, melyet ama híd patakja 14695 1, 4| mindig vagy a part melletti nádasokban, s csak olyankor vezette 14696 1, 3| nagyon meleg, van pedig nadason tul nagy mocsar, ki egy 14697 1, 4| hogy a félretért ordas a nádberek sűrűjében megkerülte az 14698 2, 36| északi irányban tovatűnt a nádbozót között.~ ~Akkor kezdte csak 14699 2, 25| a bölcső lábánál ül egy nádfonatú karszékben. Tekintete a 14700 2, 36| legelőt találnak a lovak, nádgunyhót a lovasok.~ ~- Nem kell 14701 2, 36| NADÍR~ ~Aki hozzákezd a futáshoz, 14702 2, 22| hátrálásból, hogy kidöntötték a nádkerítés oldalát; de kidöntötték 14703 2, 22| is az udvar hét láb magas nádkerítéssel van bekerítve. Az ökör azt 14704 2, 36| nádkunyhó. Egymásnak döntött nádkévék gyékénnyel összekötözve.~ ~- 14705 2, 36| közepén volt valami rossz nádkunyhó. Egymásnak döntött nádkévék 14706 2, 30| Gellérthegyről a főőrhelyet s a nádori raktárt felgyújtani és földig 14707 2, 36| nekünk idegen élettel.~ ~Egy nádrengeteg, melynek bajuszos bugái, 14708 1, 4| igyekezik megrohanni, kitörve a nádsűrűből Leonin irányában.~ ~Ödön 14709 2, 22| ütéssel érinték. Ha csak nádszállal, ha csak selyemmotringgal 14710 2, 27| s a zsindelyen fölül még nádtetőzet; nem azon célból, hogy a 14711 1, 4| mindannyinak a talpa a jégtül és nádtul, s a vér tapadt a jéghez, 14712 1, 15| Frau Bábi. - Meg ne egyél! Nagyanyád jön, krumplit hoz.~ ~A vitéz 14713 2, 49| fiúnak. Szívtelen hölgy. A nagyanyját is elpusztította a háztul, 14714 2, 30| Tud-e ön olaszul?~ ~- Soha a nagyapám se. Hanem azért kiveszem 14715 2, 27| is."~ ~Az ősi lakot még a nagyapja építette Mindenváró Ádám 14716 1, 15| mint valami jó kedélyű nagyapó mérgelődő kis unokájára.~ ~- 14717 2, 49| Quinterno! Egy brazíliai nagybátya, aki meghalt! Bajtársak, 14718 2, 48| kezdjem az elején. Önöknek egy nagybátyjuk volt. Plankenhorst Alfréd, 14719 1, 2| tisztelendő és tiszteletes, nagyérdemű, érdemes, becsületes és 14720 1, 4| rá, jeléül annak, hogy a nagyhercegnő termeibe vonul vissza, a 14721 1, 4| legyen készen rá, miszerint a nagyhercegnőnek bemutattassék.~ ~Aztán vitte 14722 2, 25| a fehér zsebkendőrül egy nagyítóüveggel szépen leolvassa az izenetet. 14723 1, 13| titkokat. Aki gyűlöli a nagyok nagyjait, kikiabálja azt az utcán, 14724 1, 17| Ez volna a szentpétervári nagykövetségnél az első titkári hivatal.~ ~ 14725 2, 49| Így teltek el a napok, míg nagykorúságát elérte.~ ~Egy délelőtt, 14726 2, 49| hogy ez összeget mikor ön nagykorúvá lesz, kézbesítsem önnek. 14727 1, 8| bosszantotta a zsibárusi nagylelkűség.~ ~- Hagyjon nekem békét 14728 1, 11| indította:~ ~- Közszeretetű, nagyméltóságos úri pár! Előtted látod íme 14729 1, 11| földet éri.~ ~- Hozta isten nagymiltósagodat, tégedet! Éljen és vivát! 14730 1, 7| addig, míg e levelet megírta nagynénémhez - szólt Edit hidegen, s 14731 1, 15| Remigia, ki látogatóba viszi nagynénjeihez a zárdában növelt Edit kisasszonyt. 14732 2, 22| megsiketült.~ ~Tudott a katona nagyobbat is kiáltani:~ ~- Megállj, 14733 2, 39| ölébe rejté zokogó arcát. A nagyobbik fiú, ki nem értette még 14734 2, 31| egymás karjába omlanak.~ ~- Nagyon-nagyon haragszom rád! - szól indulatosan 14735 1, 15| ugyan megtehette azt; az nagyothall, és talán bóbiskol is.~ ~ 14736 1, 17| Minő diadal volna e büszke, nagyralátó nő előtt mindjárt holnap 14737 1, 17| eszébe, hogy ez a nő az ő nagyravágyását, az ő szenvedélyét megtámadni 14738 1, 1| értékét. Ápolni kell benne a nagyravágyást; fenntartani és felkerestetni 14739 2, 46| nagysádnak hálámat kifejezni. Nagysád közbenjárulása nélkül legalább 14740 2, 46| tartsam e szabadulásomért nagysádnak hálámat kifejezni. Nagysád 14741 1, 4| repülő madár; a veszély nagysága felfokozta idegeik erejét; 14742 2, 30| nem ismerte emberfeletti nagyságát. Ő, ki mindennap arculcsapásokat 14743 2, 36| hazudik.~ ~Mennyi minden nagyságnak vége lett egyszerre! Az 14744 1, 13| azt hallá, hogy ez örök nagyságokat, mint krétarajzot törülte 14745 2, 36| Egyik átka a semmivé lett nagyságoknak: azt látni, hogy a kicsiny 14746 2, 32| rákszemet lehetne kapni! Ha a "nagysárfű" magtól meg nem gyógyul, 14747 2, 22| belőle többet kivenni.~ ~Az a nagyszájú kérkedő, aki máskor napestig 14748 1, 12| és baloldalrul, követve nagyszámú nemesi rendek által. Azoknak 14749 1, 3| Zebulonnak eszébe jut a pillanat nagyszerűsége, nagyot sóhajt, és az adminisztrátor 14750 1, 12| van már elégedve a lárma nagyszerűségével; de a maestrót valami nem 14751 1, 7| magát szánnia, hogy ismét a nagytermen keresztül a cselédszobákhoz 14752 1, 4| háromszor lejtették körül a nagytermet, ami nagy feladat, nemigen 14753 2, 28| ellenségnek írott levél, Debrecen, Nagyvárad, Szalmás, Boksa, golyó és 14754 2, 28| felküldöm.~ ~- Hova fel?~ ~- Nagyváradra.~ ~- Mi van Nagyváradon?~ ~- 14755 1, 17| bizonyosságot nem szerez.~ ~Amint nagyvárosi értelemben megreggeledett, 14756 1, 11| magát. Ha te, Karika! Nalad van smukos tarisznya - akarok 14757 2, 28| ő csak még most is urabb nálánál, s megtömvén azt dohányzacskójábul, 14758 1, 11| Palacky, tecik tudni? No nalunk is volt egy kis híre; hat 14759 1, 8| etruszk vázák, sèvres-i és nankingi porcelánok, bronz remekművek, 14760 1, 17| sietett kezet csókolni leendő napának, mire az Jenő homlokának 14761 2, 31| oltalmazója.~ ~Az ott egész napfeljöttéig védte a paliszádokat.~ ~ 14762 2, 30| Harmadnapra reggel, szép, harmatos napfeljövetelnél, egyszerre megdördültek 14763 1, 1| asztalát körülülik, mind az ő napfényében ragyogó aranyos kétröpűek, 14764 2, 43| hasztalanul magyarázzák előtte a napfényű igazságot! Hát az ő kínzója 14765 1, 18| éppen akkor értek.~ ~Hanem a napfölkelte ma nem volt olyan szép, 14766 2, 23| mártották édesanyjaik, a napfölkeltét nem látja többé.~ ~De talán 14767 1, 11| beszéd mellett.~ ~Két forint napidíj járta fejenként - és úri 14768 1, 14| annak az éremnek, amit a napilapok magasztaltak, ő csak a túlsó 14769 1, 14| napokról Richárd csak az új napilapokból merített tudomást. Hanem 14770 2, 20| Anna úrhölgynek, azzal a napiparanccsal, hogy kárba veszett a nagy 14771 1, 14| fenntartása iránt.~ ~A hatodik napiparancs végre tudatja vele, hogy 14772 1, 14| úgy? Van önnek számomra napiparancsa?~ ~No, még ez a kérdés kellett 14773 2, 23| melyen a magyar vezér azt a napiparancsot írta, mely röviden így szól: " 14774 1, 12| félreterelte a tanácskozmányt a napirenden forgó kérdésről, szökésre 14775 2, 32| elég, ha háromszor megeteti napjában.~ ~Kaszáné asszony nagy, 14776 2, 34| A júniusi perihélia két napjából nem a régi nap maradt az 14777 1, 13| eladósult csók jutott lejárati napjához ez órában, s lett megfizetve 14778 1, 17| Az pedig így ősz utolsó napjaiban nagyon szeret magára váratni. 14779 1, 14| hogy a szabadság dicső napjait fertelmes kicsapongásokkal 14780 1, 8| gyöngyös dohányzacskót a nevem napjára; de mikor azután megcsalt 14781 1, 10| tűnt elő, falai az alkony napjától megaranyozva.~ ~Itt megállítá 14782 1, 18| csapás - hanem amerre a napkeletet tudta, a rónán keresztül: 14783 2, 33| s fenyőmagot rágicsált napközben. És megtiltotta mindenkinek, 14784 2, 41| mely Jenőre nézve utolsó naplemente volt, ez a kérdés járta 14785 2, 34| uram, ne lássam én semmi napodat többé. Ne legyek élő azon 14786 1, 15| mégy? Kihez térsz? Milyen napokat vársz?"~ ~Edit megérté a 14787 2, 36| lelkemet a boldogsággal, mely napokra, órákra van kiszabva, s 14788 1, 14| titkába.~ ~A legközelebbi napokról Richárd csak az új napilapokból 14789 1, 14| hazáról, fejedelemrül, dicső napokrul.~ ~Hanem bizony azon a megszentelt 14790 2, 30| miért hullott ki egy nagy Napóleon kezéből a kard, fejéről 14791 1, 5| a réz emlékérmet, amit a napóleoni hadjáratok vitézei kaptak; 14792 2, 20| csinálták ezt Nagy Sándortól Napóleonig.~ ~Most egész nap ki nem 14793 1, 5| lóháton járta meg Párizst, Nápolyt és Moszkvát.~ ~- Nos, Pál 14794 2, 37| izgalmát rettenetes volt naponkint látni. Minden ajtónyitásra 14795 1, 11| mondták neki, hogy fordítsa nappalra; inkább, ha kell neki hozzá 14796 1, 4| hajfürtökkel, minőket fodorított napsugarakhoz hasonlítanak, epedő kék 14797 1, 18| Valahol melegedni jár a napsugárban, vagy vizet szí szivárványon 14798 1, 11| szép ez asszony, e ragyogó napsugárral arcán; egy királynő tekintete 14799 2, 28| hordom moslikos dézsát napszámba, szenvedek hazámért hideget, 14800 2, 27| ahun beszegödtete engem napszamosnak. No mar it csak jo lesz; 14801 2, 48| mikor egy napon beállt napszámosnak, s a kapott bérből egy sajtot 14802 2, 34| 12 óra között nagyszerű napudvar volt látható az égen.~ ~ 14803 2, 34| lelkem, hogy e tünemény a mi napunk dicsőségét jelenti."~ ~A 14804 2, 34| Ó, mert ha nem a mi napunknak dicsőségét mutatnák jeleid, 14805 2, 28| fák között a holdvilágot a napvilág kezdte felváltani, tünedezett 14806 1, 9| levelet.~ ~És azután az öröm napvilága derült fel arcán újra.~ ~- 14807 1, 3| az asztalbontásra.~ ~Még napvilággal útra is kell indulni mindenkinek. 14808 2, 43| mint ön, akik elfogják a napvilágot, s árnyékot vetnek a földre; 14809 1, 4| egyetlen szűk nyílás, melyen napvilágra lehet ismét jutni.~ ~Ez 14810 1, 15| sikerül, vagy elveszünk.~ ~- Narische Krédl! - dörmögé magában 14811 1, 15| is meg a Fra Kodlt is? Tu nárische Krédl!~ ~Edit azonban megfogta 14812 2, 35| aludtak lovaik mellett, mély, narkotikus álmot. Rátalált a fehér 14813 1, 10| amit mondtál? Eljössz-e nászéjen, áldani vagy kísérteni - 14814 1, 4| is magával a burána őrült nászkíséretét, s már a délkeleti távolban 14815 1, 11| adminisztrátor a kimaradt kérő násznagyához.)~ ~- Nekünk most rögtön 14816 1, 11| engem bízott meg kérő násznagyképpen...~ ~("Micsoda?" - kiálta 14817 1, 11| De menjünk előbbre, a násznagyok várnak.~ ~- Kicsoda kirő 14818 2, 46| elkísérne, én ott az egész násznép előtt ezt kiáltom, mikor 14819 1, 6| adtam neked a kézcsókot in natura.~ ~- Ühm - dörmöge erre 14820 2, 33| termetemet?~ ~- Jahahaj! Názáretbeli Jézus, ne hagyj! - rebegé 14821 2, 33| pillantást engedett neki vetni a Nebo hegytetőről a Kánaánba.~ ~ 14822 1, 2| pillanatra levette arcáról könny nedvesítette kendőjét, s nyugalmat igyekezett 14823 1, 15| humorral.~ ~Soror Remigia negédeskedett egy kicsit, hogy talán már 14824 1, 4| kutatást, abban az órában egy negyeddel hamarább a kérdéses cukorgyár 14825 2, 25| magának egy városban egy negyedet, egy utcát, néha egy utcának 14826 1, 18| mindenkit. ~ ~Azután vártak egy negyedig az eltávozott kalauz kiáltására. 14827 2, 30| három oldal van nyitva, a negyediket elzárja Pest.~ ~- Pest felől 14828 1, 5| szobájába, páterkám; én egy negyedóra múlva visszajövök, s akkor 14829 1, 1| hasztalan fáradtam. Egy negyedszázad munkája odavesz. Álmodozó 14830 1, 12| fizettek és szónokoltak.~ ~Negyedszer: a tekintetes rendek meg 14831 1, 4| kísérőik is akadtak. Csak négyen vannak, az két férfinak 14832 1, 11| Tallérossy-címer. És saját négyes fogata pompázott előtte. 14833 1, 1| bojtjait négy főbíránk viszi négyfelől. A gyászénekkart a debreceni 14834 1, 4| levegőben.~ ~A harmadik alig négylépésnyiről lett találva, olyan igazán 14835 1, 18| voltak elszórva egymástól; négyötöde az ezrednek itt-amott elmaradozott.~ ~ 14836 1, 15| csalatkozásukat, akkorra Richárd négyórai szökőutat nyert előttük, 14837 2, 24| egy közönséges embernek négyszázhúsz lóerőre van szüksége, hogy 14838 1, 11| Használt neki a múltkori négyszemközti szívére beszélés!" - suttogá 14839 1, 18| most attul!~ ~A trombitaszó négyszer újrakezdődött a sánc négy 14840 2, 31| szakaszként; olyan az, mint egy négyszög-udvar, a hajdani fejedelmi oroszlánrekeszek 14841 2, 31| míg a szűk, menedéktelen négyszög-udvaron egyik a másikat föl nem 14842 1, 18| körülem!~ ~A huszárcsapat négyszöget alakított, melynek közepét 14843 2, 29| emelkedik egy tuskó-várad, négyszögű nyílásokkal, mikből ágyúk 14844 1, 4| fán, akkor magától leesik, négyüknek éppen elég lesz.~ ~A legvénebb 14845 1, 1| mondtam. Ön fiatal még; nincs negyvenéves. Ön szép, és örökké az marad. 14846 2, 23| ki szemközt tud állítani negyvenkétezer harcost, kétszázharminckét 14847 2, 30| Budát el kell foglalnunk negyvennyolc óra alatt.~ ~- S mit nyerünk 14848 2, 20| vesződött a politikával soha. Negyvennyolcban aztán, mikor elvégre még 14849 1, 2| keményszívű ember volt a néhai - viszonzá rá a másik. - 14850 1, 2| sorozatban búcsúztatván el a néhait az egymás után következendő 14851 1, 12| nép egy percre meghökkent; néhányan haragosan fordíták feléje 14852 1, 3| küldöttségből, az magától értetik.~ ~Néhányat húzva benyálazott tenyérrel 14853 2, 24| pedig igen szép gyermek; nehányszor elhozta a dajkanő, hogy 14854 1, 14| innen, mert visszajönni majd nehezebb lesz.~ ~- Tehát maradj tétlen 14855 1, 10| sietve hívtál haza.~ ~- Nehezedre esett hazajönnöd?~ ~- Abban 14856 2, 21| melyre könnyű munka várt.~ ~"Nehezítsük meg nekik e munkát!" - gondolá 14857 1, 15| visszatért szobáiba.~ ~A nehézkes családi hintó csak lassan 14858 2, 21| csapatra. Most már egy század nehézlovas jött a többiek előtt.~ ~ 14859 1, 18| kivált ha Palvicz jön utána nehézlovasaival, azok bizonyosan benne maradnak 14860 1, 6| stockfischről.~ ~Jenő tréfás nehezteléssel bökte oldalba bátyját ujjával.~ ~- 14861 1, 2| tévedést nem ejte, mely súlyos neheztelést vonhatott volna maga után; 14862 1, 12| esős idő; nem is lehet neheztelni azért a kis papramorgóért.~ ~ 14863 1, 17| ma között.~ ~A bárónő nem neheztelt a nyílt felszólításért, 14864 2, 35| És ami legsúlyosabban nehezült kedélyére: a megsemmisült 14865 1, 3| Kufstein neki! Tíz esztendő! Nehiz vas! Kirje fejit királyi 14866 2, 38| levelet az utolsó éjszakán nejének, anyjának, testvérének.~ ~ 14867 2, 21| Baradlay Ödön hazagondolt ifjú nejére, két kis csevegő gyermekére, 14868 1, 12| asszony, zsellér, zsidó minden nekiálljon olvasni, okoskodni. No, 14869 2, 28| zsemlemorzsákat lesepergetni. Most nekiállt ollóval, beretvával férfiúsága 14870 1, 4| azzal egy hurrákiáltással nekiereszkedtek az acélsima pályának.~ ~ 14871 1, 13| melynek az egész társaság nekiesett, s igyekezett annak tartalmát 14872 1, 11| Újra megfeneklett. Újra nekifohászkodott:~ ~- Íme, szemeitek előtt 14873 1, 15| őreitől éjfélben: éj közepén nekifut a sötét éjszakának; fekete, 14874 1, 4| ahova lefektetheté, akkor nekigyürkőzött a munkának. A jó emberek 14875 1, 18| hídhoz, s megkísérti a lovát nekihajtani. A paripa megtagadja a tűzbe 14876 2, 29| csókolta meg az orrát. Azután nekiiramodott, hogy majd kiszalad az utcára, 14877 1, 13| golyófütyöléstől, de azért mégis nekimennek - becsületért - szerelemért - 14878 2, 28| keveset, különben sokszor nekiment volna a fának.~ ~Hajnal 14879 2, 26| egy kést az asztalról, s nekirohant az ajtónak, őrülten hebegve: ~ ~- 14880 2, 22| lógó kardját marokra kapva, nekirugaszkodott a betyárnak.~ ~A betyár 14881 1, 11| Szalmás uramra vártak, hogy nekiüljenek a lakomának; ezt Szalmás 14882 1, 18| harsogó éljenordítást rivallva nekiugratott a sebes árnak, s követte 14883 1, 18| Huszárjaid nem mernek nekivágni a Marchnak.~ ~- Majd mernek 14884 1, 4| összefonta karjait mellén, és nekivetette magát teljes tehetségébül 14885 2, 20| te elébb! - replikázott nekivörösödött arccal Anna úrhölgy.~ ~- 14886 1, 18| helyéből, s az egész víztömeg nekizúdult a malomgátnak, az égő hidat 14887 1, 1| tósztnak... A pezsgőspohár nektárhabja végigcsorgott kövér ujjain. 14888 1, 9| eltávolítson. Fogok szenvedni, nélkülözni, nyomorogni! Nyomorultabb 14889 2, 44| dühödtté tette e könnytelen némaság. Diadala legmagasabb gyönyörétől 14890 2, 30| arcul ütött istenszobornak a némasága volt az.~ ~A lángok süvöltésén, 14891 2, 49| címe.~ ~Azzal odaadta a némbernek látogatójegyét, s visszatért 14892 1, 11| más nyelven.~ ~Nem utolsó neme a küzdelemnek.~ ~Egy asztalnál 14893 1, 5| vele az elit bálokban, s nemegyszer ismertem rá a dominó alatt, 14894 1, 14| népies projektilek mindenféle nemeivel.~ ~Egyszer aztán egy tojással 14895 1, 8| nagyon szeretik kutatni. Némelyik aztán rátalál a magáéra; 14896 1, 18| vezette a lovát kantárszárán. Némelyiket vezetni sem kellett; ment 14897 1, 18| Sorrendbe álltak kivont karddal. Némelyiknek a kardjára fel volt tűzve 14898 1, 3| fogott hintóval kellett Nemesdombig parádézni, hogy még az is 14899 1, 5| Tudod jól, az a mi papunk Nemesdombról, kit ama temetkezési imáért 14900 2, 30| Meglehet. Elcsapott jegyző volt Nemesdombrul.~ ~- Ah, most már emlékezem 14901 2, 19| elkényeztetett fiai, mágnások, nemesek jöttek önként, s együtt 14902 2, 22| testi büntetést, még a nem nemesekre is.~ ~- Megapellálhatod, 14903 1, 1| vonakodás nélkül, mint illik nemesemberhez.~ ~A nő pedig, midőn látta, 14904 1, 12| nem született minden ember nemesembernek? Hát én mért nem születtem 14905 2, 24| bízhatom másra, mint egy nemesemberre, aki azt megérti és megőrzi. 14906 2, 22| fegyveremtől, amit soha nemesembertől még csak adósságban elegzekválni 14907 1, 11| három szomszéd vármegye nemességének kilökött, kimustrált söpredéke; 14908 2, 46| Rangját elvesztette. Vagyonát, nemességét a tábornagy nem adhatta 14909 1, 1| mi nyolcszázados gyémánt nemességünk! Ez az örökké éltetője, 14910 1, 11| előtt látod ezt a mi díszes nemességünket.~ ~Újra megfeneklett. Újra 14911 2, 36| úgy van. Muszkául volt, de nemesül volt.~ ~Lehet, hogy nem 14912 2, 26| hozzájuk Rideghváry úr.~ ~A nemesúr arca pergamenszínű volt, 14913 2, 19| gúnyoltak senkit tótnak, németnek; azok mind egy zászló alatt 14914 2, 38| számára.~ ~A két név magyarbul németre fordítva számtalanszor összecseréltetik. 14915 2, 20| No, és mi baja van a némettel?~ ~- Hát van itt egy csapat 14916 2, 28| elkezdte vele a csizmáit némileg szalonképessé tisztogatni. 14917 2, 28| Schneiderius Theophilus, az nemrég írt az apjának, hogy sietve 14918 1, 14| lények, amiknek nincsen nemük.~ ~A folyosón végighaladt 14919 2, 20| orcáját csókolni, és mosolyra némult.~ ~- No, látod, kedves tubicám - 14920 2, 26| Magyarországon, hogy három nemzedék nem fogja elfelejteni, és 14921 2, 19| elszigetelt országnak rokontalan nemzete valaha saját haderejével, 14922 1, 2| bálvány előtt? Éltél-e a te nemzetednek, vagy eladtad annak oltárait, 14923 1, 1| legyen látva a világok és nemzetek sorsa és az ivadékok teendője.~ ~ 14924 2, 32| hősöket temették egy diadalmas nemzethez illő pompával; az ostrom 14925 1, 14| hogy van. Az aulától és a nemzetőr-parancsnokságtól.~ ~- Nem ismerem azokat 14926 2, 19| küzdhomokon az egész százezer karú nemzetóriás, s karjait kétfelé tárva, 14927 2, 20| béreseinket elviszitek honvédnek, nemzetőrnek. Maholnap magunk fejhetünk, 14928 1, 14| könnyűszerrel átengedte volna a nemzetőrségnek a kolostor oltalmát. Hisz 14929 1, 14| Azzal odalovagolt a nemzetőrtiszt elé.~ ~- Uram! A rend helyre 14930 2, 29| államférfi, ki egy egész nemzettel, mely békejobbját nyújtá 14931 1, 11| áldása legyen hazánkon és nemzetünkön.~ ~Ezzel a szóval visszavonult 14932 1, 15| ne kérdezősködjék tőlem, néne; ha hisz ön Istenben, higgye 14933 1, 14| én majd addig beszélek a nénéimmel.~ ~Richárd respektálni kezdé 14934 1, 15| világ derengett. Ott vannak nénjeinek hálószobái, mikben az éji 14935 1, 15| kennt das Vaterland und nennt,~ Die letzten zehn vom vierten 14936 2, 48| tiszteletlenségből szokta mondani a népajk, hanem hogy annál jobban 14937 2, 30| beleágyúzott a pesti védtelen népbe.~ ~Hiszen tehette, mert 14938 1, 13| egyetlenegy barátjával sem soha. A népben pedig nem volt hite.~ ~Az 14939 1, 13| lett elpazarolva ezen a népboldogság napján.~ ~Hanem ha e sok 14940 1, 14| győzelmét megdönteni, hogy a népcsőcselékkel túlzásig vitt kihágásokat 14941 1, 12| korteseket állították a mi népeinkhez legközelebb.~ ~- No? És?~ ~- 14942 2, 28| azt, szakállt nem viselő népek, mit tesz az, valakinek 14943 2, 27| s szánakoznak a barbár népeken, akik ezt nem ismerik.~ ~ 14944 2, 33| mely szól azon vakmerő népeknek, akik büszkélkednek vele, 14945 2, 25| dicsérik az Istent: a minden népeknél egyformán érthető hangot, 14946 1, 17| egész világ új alakokkal népesült meg egyszerre körüle.~ ~ 14947 2, 26| én lelkem előtt meg van népesülve. Az egész jövendő jár-kel 14948 2, 19| önteni, fúrni, és ellátni népét csatalövegekkel. Vashámorok 14949 2, 30| azért, hogy sebet üssek a ti népetek szívén, mely évtizedekig 14950 1, 18| mond Richárd -, a föld népével nem verekszünk.~ ~Azokat 14951 2, 34| huszadikán ezrével lepte el a népfelkelés a Tisza melléki rónát.~ ~ 14952 1, 12| képezők, melynek ragyogó neve "népfenség"!~ ~Még most is ragyognak.~ ~ 14953 1, 18| Egy híd előtt már kaszás népfölkelés fogadja őket, s megtagadja 14954 2, 33| rákezdi a társaság az orosz néphimnuszt.~ ~Rideghváry együtt énekel 14955 1, 13| Alfonsine azokat tűzdelé a néphősök keblére, kalapjaira, és 14956 2, 39| Amiért is elnevezte őket a néphumor "muszkahagyás"-nak.~ ~A 14957 1, 11| Ötvenezer forintot népiskoláink jobb karba helyezésére.~ ~ 14958 1, 11| Koppants kántor -, ha a népiskolákat jobb karba helyezik, akkor 14959 2, 21| az. Vezére, a hórihorgas népköltő, Mausmann, kalapját csóválva 14960 1, 3| akarta éppen mondani. - Néplazítás! Fölségsértés! Kufstein 14961 2, 29| mikhez rémmeséket költhetne a népmonda; nincsenek titoktartó kolostorai, 14962 1, 13| Március 13-a volt a bécsi népmozgalom napja.~ ~...Be ne csapd 14963 1, 14| felizgatták a legalsóbb néposztályokat, hogy a gyárak és birtokosok 14964 1, 13| kimondták, hogy nem fognak a népre lőni.~ ~- De hát, én istenem, 14965 1, 15| csengő hangon énekelni a néprománcból:~ ~Und ewig kennt das Vaterland 14966 1, 13| föllépett velük együtt a népszabadság ünnepét üdvözölni.~ ~Beszéde 14967 1, 14| kolostort le kell rombolnia. Népszerűtlen dolog az apácákat védelmezni; 14968 1, 14| felordítás el-elnyomta az ifjú népszónok beszédét, úgyhogy annak 14969 1, 14| egyenesen neki a bujtogató népszónoknak.~ ~A roppant óriás felemelte 14970 1, 13| csomó diákot, demokratát, népszónokot találjon, mentül sárosabb 14971 1, 13| koporsók úsznak végig a néptengeren, az örömdiadal helyett gyászinduló, 14972 2, 27| nem a vulkanikus, se nem a neptunikus kor szülötte; hanem inkább 14973 1, 14| kardodnak nem szabad a mi népünk vérét megkóstolni. Egy oltárunk 14974 1, 13| Egymást váltja a zajos népünnepély. Minden órának kijut a maga 14975 1, 15| barátkozott az aulával és népvezérekkel.~ ~- Hozzájárulhatlan volt. 14976 1, 13| helyett az utcáról felhangzó népzaj és a távoli fegyverropogás 14977 1, 15| e világtalan utcákon.~ ~Neszelni kezdett útitársnéjára.~ ~ 14978 2, 32| gyermek, amint a belépés neszét hallotta, elkezdett nyöszörögni: " 14979 2, 24| nyelve is mozog.~ ~Arra a neszre aztán megnyílt egy oldalajtó, 14980 2, 37| nem hallottak-e valami neszt. Nem zörget-e valaki a kapun? 14981 1, 1| midőn a család háziorvosa nesztelen léptekkel bejött a terembe, 14982 1, 12| zászlóalj katonaság, hogy ha netalán a megyei karhatalom nem 14983 2, 27| mint azilumra gondolt a Neugebäud udvarára, ahol olyan jóleshetik 14984 2, 49| mártírhalált halt?~ ~- Végzetes névcsere történt. Jenő sietett Ödön 14985 1, 2| elsoroltak között annak nevéhez ért: "ki bujdosol mostan 14986 1, 11| hinak csak tigedet? Furcsa neveik vanak kisaszonykaimnak; 14987 1, 11| egészen megtanulni. Mar neveikben bene van historicum datum, 14988 1, 13| Csupán arra figyel azon nevek között, miket "pereat"-tal 14989 2, 28| egész úton mondta magában a neveket: Valentinus Schneiderius, 14990 1, 1| vele az ismeretséget nagy nevekkel és hatalmas befolyásokkal, 14991 2, 49| önfejű és makacs, de azt a nevelés szelídítheti, s helyes irány 14992 2, 39| természetéhez s Giant jó neveléséhez éppen nem illett.~ ~Ödönnek 14993 2, 48| kisasszonyt, s azt Plankenhorsték nevelésére bízta.~ ~És aztán a másik 14994 1, 6| leányából? Baronesse-nek nem nevelheti.~ ~- Ne fogadná fel. Hát 14995 1, 1| felküzdeni. Ez a küzdelem neveli őt simának, okosnak és eszesnek. 14996 2, 20| kívánni valakitől, hogy azért nevelje fel a legszebb kappanyokat, 14997 2, 49| Beadta a legjobb hitelű nevelőintézetbe. Fizetett érte, amit kértek.~ ~ 14998 1, 14| hogy még mindig ott van a nevelőintézetben, hová Plankenhorstné átküldte 14999 2, 49| végiglakta Pest valamennyi nevelőintézetét. Sehol sem tűrték meg fél 15000 2, 49| többé tanulni, bosszantotta nevelőjét; a kisgyermekekhöz kegyetlen 15001 2, 20| vannak, hogy valami jól nevelt nemes kisasszonyt mentül 15002 1, 15| őt a leány. Szolgálónak neveltek engem!~ ~Itt eszébe jutott, 15003 1, 1| múlt örökkévalósága. Ebben neveltem mind a három fiamat. Ebben 15004 1, 12| Nip fölnő magatul, ha nem nevelünk izs. Akor volt jó világ, 15005 1, 2| annak oltárait, melyen az én nevemnek áldozatai füstölögtek?« 15006 2, 35| tetszik neki, mintha valaki nevén szólítaná suttogva, mint 15007 2, 20| hogy a levél alá csak a nevének a két előbetűjét szignálta 15008 1, 17| kijuthat; Lady Tankerwill nevére szól, anyád jól beszél angolul. 15009 1, 1| jövendő áldása ragyog. E névért szenvedett ön oly sokat, 15010 1, 14| azt mondtam neki: "Most nevess, most örülj, most öleld 15011 2, 20| Ödön megállhatta, hogy ne nevessen útitársa kínjain. Az pedig 15012 2, 33| mind a kettőnket. Inkább nevessünk magunk.~ ~A szegény megszeppent 15013 2, 37| énnekem a ti családi nagy nevetekhez? Dobd el nevedet! Én szeretni 15014 2, 21| Nevettek! ~ ~Ettől a nevetéstől kezdve hősök lettek belőlük.~ ~ 15015 2, 27| szopókáját kínjában; nagyon nevethetnéke volt, de félt, hogy Zebulon 15016 2, 43| utoljára a szeme közé fog nevethetni.~ ~A vonat tovarobogott.~ ~ 15017 2, 25| fölött a Rákóczi-indulót. Nevetségesen gyönyörű! A világ legriadalmasabb 15018 2, 49| egyesítetted magadban a nevetségest a gyűlöletessel, idejössz 15019 1, 8| választásban.~ ~Richárd nevette már a dolgot.~ ~- Nem, Salamon, 15020 1, 13| tenyereivel, hogy szét ne dűljön nevettében.~ ~Hát odafenn a teremben 15021 1, 14| Schiller. Aki a népet meg tudja nevettetni, az a győztes. Majd meglássa 15022 2, 30| történetíró, sem költő nem nevez jó barátot, ellenséget: 15023 2, 35| lótolvaj megjárta már ezzel. Nevezd Ljubicának. Azt szereti. 15024 2, 20| barátom, nekem még ennél nevezetesebb okom nem volt az utazásra. 15025 1, 6| családdal.~ ~Az ő estélyeik nevezetesen látogatottak voltak, s azokban 15026 1, 11| hőstettei miatt börtönjártas nevezetességek; soha ki nem józanodó, rekedt 15027 1, 14| legserényebb két ifjút mind a két nevezett helyre: Mausmannt a főhadparancsnokhoz, 15028 2, 34| földön, amelyet hazámnak nem nevezhetek többé! Haljak meg ott, ahol 15029 1, 11| áldomástorna.~ ~"Toast-turnier"-nak neveznék azt más nyelven.~ ~Nem utolsó 15030 1, 7| egy pohárból, aztán úgy neveznők egymást, hogy »szívecském«. 15031 2, 28| Ha akarja, kapitánynak neveztetheti magát; és ha valaki őrnagynak 15032 1, 17| lángésznek hallotta magát neveztetni.~ ~- Azt jól teszed, ha 15033 2, 47| mondjanak egymásnak édességeket, nevezzék egymást kedvesemnek, egyetlenemnek, 15034 2, 28| gondolom?) Szabad becses nevit megkérdeznem?~ ~- Boksa 15035 1, 8| régi kor minden művészeinek névjegyeivel.~ ~Hisz ez egészen másforma 15036 1, 15| hogy írhatnék egy szót a névjegyemre.~ ~- Nézd, az a gránát ide 15037 1, 15| süstörgő fénynél írta rá Fritz névjegyére e szókat: "Én önt szerettem, 15038 2, 49| szobát bírt, egy hátrahagyott névjegyet adott át neki, melyre ez 15039 1, 15| sem vették.~ ~Fritz átadta névjegyét Mausmann-nak.~ ~Mausmann