IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór A koszívu ember fiai Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Rész, Fejezetgrey = Comment text
17050 2, 48| biz a tartozás; de talán ráállnak a részletfizetésre. Megkapják 17051 1, 14| derék gyerekek! Jól van. Ráállok a tanácsodra. Te beszélj 17052 2, 29| démon-kardala volt az! A rab titánok üdvordítása volt 17053 2, 47| felfogadja, hogy rögtön megy a rabbinushoz, s zsidóvá lesz menyasszonyostul.~ ~ 17054 1, 4| Leoninnak át kellett látni a rábeszélés sikertelenségét. Észrevette, 17055 1, 17| jött, hogy Richárd bátyádat rábeszélje csapatjával együtt való 17056 1, 17| való hazatérésre.~ ~- És rábeszélte?~ ~- Igen. Most Richárdot 17057 2, 33| vele, hogy még nem viselnek rabigát. Góg és Magóg dala az a 17058 1, 17| Alfonsine nem volt többé rábírható, hogy lesütött szempilláit 17059 2, 33| bölcs felvilágosításokkal rábírni, hogy a fegyveres vendégeket 17060 1, 3| azzal a pappal, ha most rábíznák; s minden szürcsölés után 17061 2, 20| számadás ott veszett. Mi lett a rábízottakból tovább, bizony nem kérdezte 17062 2, 26| esett hölgyet lefektették, s rábízták a cselédekre.~ ~Soror Remigia - 17063 2, 28| megborotválkozás kegyetlen rabkötelességét.~ ~Amint aztán Zebulon újra 17064 1, 14| visszarobogott, már akkor a rabló csőcselék szétoszlott, szétszaladt, 17065 2, 19| jellemekből oroszlánok. ~ ~Még a rablók is megtértek. Egy hírhedt 17066 2, 36| fekete zászpa, mint egy rablókbul és orgyilkosokból összevert 17067 2, 30| kíváncsinak, egy jó barátnak, egy rablónak kedve tartja, a földszinttül 17068 2, 19| is megtértek. Egy hírhedt rablóvezér amnesztiát kért magának 17069 2, 29| százezernyi, börtönből kiszabadult rabnak frenetikus démon-kardala 17070 2, 27| biztos ellátás alatt levő raboknak a vizes lajtot a kúthoz 17071 1, 13| rossz kaputja van.~ ~- Nem rabol még a nép? - sóhajtozék 17072 1, 13| megmenekültem.~ ~- Ugyan kérem, nem rabolnak még? - tudakozódék a medicinalrat 17073 1, 13| megmenekülhettem.~ ~- Nem rabolnak-e? - nyögött közbe a szögletből 17074 1, 18| kell menniök étlen, mert rabolni nem akarnak.~ ~Egy híd előtt 17075 1, 14| másik csoport kedvére dúlt, rabolt, s mire Richárd az itt-amott 17076 1, 14| tért csőcselék elé, mely rabolva, pusztítva, égetve jött 17077 2, 28| levágott szakáll egy bizonyos rabszolgaságot hagy maga után: a mindennap 17078 1, 4| hogy a jekatyerinogradi rabvásárló övszalagját kettévágta.~ ~- 17079 1, 4| arsenicumot vesz.~ ~Azután a rács felé fordult, s lornyonját 17080 1, 4| hogy háttal ült a páholy rácsozatának, s egyszer sem fordult meg, 17081 1, 7| falon függött egy nagy antik rácsozatú, remek kulcstartó. Editnek 17082 2, 27| kiadnyi inkognito, hogy rad ne talalyanak. Magam izs 17083 2, 20| következtében, az egész házat mily radikál reformnak veti alá. A vendégszobában 17084 2, 22| magában.~ ~Sohasem kapott még rádiktált verést. Főbeverést, félig 17085 1, 8| lenni igen jó gescheft! Ráemlékezzék! Egyszer az életben még 17086 2, 38| Nem tagadhatom.~ ~- Ráemlékszik-e ön, hogy ezen itt feljegyzett 17087 2, 22| felnyitotta a pipája kupakját, s ráeresztette a markából azt a kaparékot 17088 1, 18| vízgátját elszakítja, s a vizet ráereszti a völgyre. Akkor aztán nincs 17089 1, 7| gyermekek, de azért még ráérnek várni a főkötőig; akik még 17090 1, 17| Arra, amit ajánlottam, ráérsz holnap reggelig válaszolni. 17091 2, 36| kerékvágás nem látszik.~ ~Ödön ráért leülni a kút alacsony kámvájára, 17092 2, 26| ellenfélnek.~ ~Ezt azután ráértek megsürgönyözni Bécsbe.~ ~ 17093 1, 4| kérdéses cukorgyár egész a "rafinériáig" leég. Aztán meg nem is 17094 2, 27| összecsavargatják, spanyol inkvizítori rafinériával lassú tűzön megpirítják, 17095 2, 32| esztendő.~ ~Ez itt sokkal rafinírtabb módon intéztetik el.~ ~Ahelyett 17096 1, 8| megtetszik a kapitány úrnak, ráfizetne, hogy én is legalább egy 17097 2, 20| kalamárist, tollat hozat, s ráfogja Zebulont, hogy csináljon 17098 1, 1| idegen test kór párázatával ragadják át dögvész idején. - Ah, 17099 2, 20| kényszeríthetők, hogy le ne ragadjanak.~ ~Ezeket az indokokat mind 17100 1, 15| szemei azok, amik álomra ragadnak a bőséges estebéd után, 17101 1, 18| utánuk; nézte vergődésüket a ragadó árzajlatban - s talán még 17102 1, 13| ottan, akinek a felesége ragadós himlőben fekszik. Akkor 17103 1, 4| alól felmerülni.~ ~Sietve ragadták meg csáklyáikkal.~ ~Leonin, 17104 1, 17| az iratot.~ ~Jenő el volt ragadtatva e szeretetre méltó gondoskodás 17105 2, 37| között, ki árulkodó, kém és rágalmazó volt, ki lázította a polgárt 17106 2, 46| e csodatüneményt.~ ~Hogy rágalmazza önmagát! Hogy keríti magát 17107 2, 38| Az nem igaz! Az rút rágalom! Azt egy Baradlay nem tette!~ ~ 17108 2, 25| az első megjelenésekor.~ ~Ragály-e, dögvész-e vagy járvány? 17109 2, 33| a szobáját klórmésszel ragálytalanította; veres bort ivott este, 17110 1, 13| megkárosított profiljára ragassza.~ ~- Sietnem kell! - suttogá 17111 1, 17| Nem gyöngeség-e a gyermek ragaszkodása anyjához, s nem erő-e a 17112 1, 17| visszajöttére idvezül. Látni ragaszkodását, látni epedését, érezni 17113 2, 28| eljutnod. Nem marad el hűséges ragaszkodásod jutalma. Az ígért helyet 17114 1, 17| nálunk. Leányom őszintén ragaszkodik önhöz, másra nem gondol; 17115 2, 36| hogy nem úgy volt. De Ödön ragaszkodott e magyarázathoz, mert ez 17116 1, 12| bizony elveszti aztat. Ragaszkogyunk őseink kilencszaz esztendős 17117 1, 11| nem lehetett olyan bajuszt ragasztani, mint amilyen a többi urasági 17118 1, 8| már nagyon összevissza van ragasztva; a falakon fakó rámás képek, 17119 2, 19| kellett lefeküdnie, hogy rágázolhassanak!~ ~De hát hol vette volna 17120 2, 33| arakot reggel, s fenyőmagot rágicsált napközben. És megtiltotta 17121 1, 11| hogy nyers kávét szokott rágni, amitől fehérebb legyen.~ ~ 17122 1, 5| minden megindulás nélkül rágta a fogpiszkálóját.~ ~- Uzsorára 17123 2, 25| kitalálta.~ ~Hanem az a ragyogás megint olyan szomorú volt 17124 1, 2| hazádtól, s az éjszaki fény ragyogása mellett gondolsz a szerető 17125 2, 38| akkor lelkében, hogy e nap ragyogásáért valakinek még meg kell egykor 17126 2, 28| lassankint letörülte arcáról a ragyogást, s rajzolt helyébe megszeppenést 17127 1, 17| nem engedi, hogy tisztán ragyogjon és melegítsen.~ ~Ez a ködborongás 17128 1, 9| meg nem kérdhetém tőle: ragyognak-e még csillagaid? Ő mosolyogva 17129 2, 49| a szemek még most is oly ragyogók, tele fénnyel, tele lélekkel.~ ~ 17130 1, 15| kérdé Edit.~ ~- Üdvözlöm Rahábot. A kapunál várom a Gibeonitát.~ ~ 17131 2, 25| s festőnek képezi magát. Ráhagyják.~ ~Hanem ez a kép nem akar 17132 2, 36| tovább. Jó lesz úgy?~ ~Ödön ráhagyott mindent. A nagy elbukás 17133 2, 28| menni?~ ~- Oda - Zebulon ráhagyta.~ ~Tudta is ő, hogy hova 17134 2, 30| bírt magával elcipelni; ráhagyva Isten oltalmára, emberek 17135 2, 28| olyan jólesett ebéd után a ráhullott zsemlemorzsákat lesepergetni. 17136 1, 15| küldtek neked lámpát. Ennél ráírhatod a "madám, pá"-t! ~ ~Annál 17137 1, 15| könnyre fakad szeme. ~ ~- Ha ráírod: "Ma'm'zel, je vous aimais." ~ ~- 17138 2, 36| ígértem.~ ~- A neve?~ ~- Majd ráismer ön.~ ~- Nem leszek neki 17139 2, 35| enyim fel is van kantározva. Ráismersz arról, hogy a farka fehér. 17140 1, 12| sok öreg legény volt, akik ráismertek az előttük állóra; ez az 17141 1, 17| Pedig bizony magátul is rájöhetett volna.~ ~- A kimenetel nem 17142 1, 5| megütközve.~ ~- Hát, csak rájöttem valahogy. Becsületes, jámbor 17143 2, 27| érdemlett jutalmukat, ami rájok nézve nem lesz örvendetes.~ ~ 17144 1, 1| ellenében. Ott majd elfásul a rajongása, s midőn visszatér, mint 17145 1, 1| természet és ferde hajlamok sok rajongást oltottak szívébe, ami fajunkat 17146 1, 14| elfeledni, hogy Goldner rajongó, idealista, magasztos kedély; 17147 1, 1| munkája odavesz. Álmodozó rajongók tűzbe viszik a gyémántot, 17148 1, 14| egyszersmind felelőssé teszi a rajonjába eső utcák és terek békéjének 17149 1, 8| nagyon kikopott belőle a sok rajt üléstől.~ ~Már korán reggel 17150 2, 35| szégyenletes ketrecben, rajtakapatva a mester megtagadásán.~ ~ 17151 1, 7| jól van így; de én sokszor rajtakapom, hogy éjjel, mikor azt hiszi, 17152 2, 28| ismerősét. A viktóriadolmány, a rajthúzli ugyan még most is a legutóbbi 17153 1, 8| odaállt az ágy elé, s Richárd rajthuzliját félig kifelé fordítva s 17154 2, 20| viktóriadolmány van rajta, pitykés rajthúzlival, de oldalán rezes fringia, 17155 2, 22| Gergely mutatá a kiszenvedett rajzhúzlin az uraknak a repedést szakított 17156 2, 28| letörülte arcáról a ragyogást, s rajzolt helyébe megszeppenést oly 17157 1, 6| katonaiskolába felhoztak. Biz én nem rajzoltam le az albumomba Betegváry 17158 1, 11| a parádé, sietett, mint rák az iszapba, saját elementumába.~ ~ 17159 2, 19| ezüstsarkantyúja volt, összehordta egy rakásra. Fiatal lyánykák függőiket, 17160 2, 19| Pákozdnál tízezer emberrel rakatják le a szuronyos puskát a 17161 2, 38| bolygatta senki.~ ~Pár hét múlva rákerült a sor, hogy Jenő kihallgattassék. 17162 1, 1| megkezdett tószt véghetetlen rakétájának végelpattanását; a hajdúsereg 17163 1, 14| Mausmann Hugónak alkalma lett rákezdhetni végeszakadatlan klapánciáit, 17164 2, 33| összecsördülő pohárcsengés után rákezdi a társaság az orosz néphimnuszt.~ ~ 17165 2, 22| Egyszerre a sötétből rákiáltanak:~ ~- Ki vagy? Megállj!~ ~ 17166 2, 36| fölött; abba belehajigálta a rákjait, s tüzes taplós csóvával 17167 1, 8| vitézének.~ ~- Mi tetszik?~ ~- Rakjon tüzet a kandallóba!~ ~Pál 17168 2, 33| legyen, hogy piedesztált rakjunk a törpék alá, s mint démonokat 17169 2, 36| visszatért, tele volt a kalapja rákkal.~ ~- Az "r" nélküli hónapban 17170 2, 36| maga ment jó példával elő a ráklakomában.~ ~Ödön hozzá sem nyúlt; 17171 2, 30| fontosok; a várbelieké pedig raklövegek, 24 fontosok. Az ostromló 17172 1, 13| jöhet az ablakaiba gyertyát rakni; hát biz azokat beverik. - 17173 1, 13| fényár közepett felzendül a Rákóczi-induló halottfeltámasztó zenéje, 17174 2, 20| ajánlkoztak a hátrahagyott élelmi rakoda fegyveres megőrzésére.~ ~ 17175 2, 20| szalmával, ruhaneművel, zabbal rakodva döcögtek előre; s mindenféle 17176 2, 24| Az orvos még egyszer ráköté, hogy viselje magát nyugodtan, 17177 2, 20| elkezdte azt a foga alá rakogatni s majszolni nagy fohászkodással.~ ~ 17178 2, 24| másvilágon.~ ~- Hol vagyok?~ ~- A rákosi malomban.~ ~- Akkor hát 17179 2, 32| szemébe; a sem használt. Csak rákszemet lehetne kapni! Ha a "nagysárfű" 17180 1, 18| magukat tréfálni. Kocsira rakták a gyalogságot, előreküldték 17181 1, 13| együtt madár, ember, hajó, raktár és részvénytársulat.~ ~Ilyen 17182 1, 15| valaha.~ ~Ez a zöldségárusné raktára.~ ~- Vigyázzon, még egy 17183 1, 15| szállt ugyanazon zöldségkofa raktárába, 17-ik szám alatt.~ ~- Csodálatos 17184 1, 13| hajósok a gazdag szigetre raktárakat építenek, vámot, rendőrséget 17185 2, 20| lovamra, s csinálj rendet a raktárakban; adj rendeleteket a sorompóknál, 17186 2, 30| a főőrhelyet s a nádori raktárt felgyújtani és földig égetni.~ ~ 17187 1, 15| van, és abba csak zsemlyét rakunk, hogy könnyű teher legyen. 17188 2, 22| lovas a másik pisztolyát is rálőtte, az sem talált.~ ~- No, 17189 1, 7| arcképe volt nagy, aranyos rámában. Richárdnak úgy tetszett, 17190 1, 8| melynek nem volt semmiféle rámája.~ ~- De ugyan mondja meg, 17191 2, 33| fenyőrengetegek képezik a tájkép rámáját. A háttérben egy távozó 17192 1, 8| jó, no, nem beszélek a rámáról. Azt majd beszámítanám. 17193 1, 8| ragasztva; a falakon fakó rámás képek, többnyire üveg nélkül: 17194 1, 8| kapitány úr azt a képet rámástul meg még egy aranyat ráadásul, 17195 1, 8| odatuszkolta Richárdot egy halom rámátlan olajfestményhez, mik egymásnak 17196 1, 8| Micsoda ráma?~ ~- No hát: ön rámával együtt küldte ide a képet, 17197 2, 32| A térparancsnok.~ ~Ráment a térparancsnokra:~ ~- Miért 17198 1, 15| ruhájánál fogva a csárda felé ráncigálta, s ledobva a válláról a 17199 1, 3| el van szánva mentül több ráncot csoportosítani az orra körül, 17200 1, 1| szakad, friss lelkesüléssel rándítsa rá a pohárzaj-elnémító tust, 17201 1, 9| érezte a másik villanyos rándulatát; e bűvös szikra egyszerre 17202 1, 4| az ember egy szép leányra ránéz, azt mindjárt vegye el; 17203 1, 4| szeszélyes; s amint te ránézesz azokkal a megverő "malocchiok"- 17204 2, 31| odatartá a tűzakna torkához, s ránézett a közeledőre.~ ~A következő 17205 1, 5| megroggyant alatta. Csak ránézni való állat az, nem ráülni 17206 2, 48| 000 forint. Mind a ketten ránéztek, hogy minő tréfa ez.~ ~Akkor 17207 1, 6| is igen válogatott volt, rang, hivatal, születés által 17208 1, 15| szabad felriadnia.~ ~Hadd rángassák, hadd költögessék, míg nagy 17209 1, 2| kérdé feszengve az egyik rangbéli úr a másik úrtól.~ ~- Az 17210 1, 5| Mihelyt itt valaki dandy, rangfokozatán felül tart szállást, jobban 17211 2, 28| alakítani, tetszés szerinti ranggal. Ha akarja, kapitánynak 17212 2, 24| Palvicz arcán az öröm rángó görcsei jelentek meg. ~ ~- 17213 1, 5| fogja kettőztetni, s hogy rangomhoz illően felszerelhessem szállásomat, 17214 2, 27| szipen; is mikor gyüte rank szemközt svalizsér, cserepar, 17215 1, 18| kaptató Palvicz rémülten rántá vissza paripáját.~ ~Pillanat 17216 2, 46| égbe.~ ~Vak Sámson magára rántja a filiszteusok karzatait, 17217 1, 4| hirtelen a lék partjaira rántották mind a kettőt.~ ~Ödön meg 17218 1, 5| paszuly volt, jó vastagon rántva, s a belefőtt "angyalbakancs" 17219 2, 19| Nem volt elég.~ ~Akkor rányomtatták papírdarabokra, hogy "Ez 17220 1, 18| gallyakkal, a maradék kátrányt ráöntötte, s azzal üszköt dobatott 17221 1, 11| közügyért.~ ~Az egész gyülekezet ráordította, hogy jó lesz. Menjünk mindjárt, 17222 1, 14| tubákos pikszisét, ujjával rápeccentett, egyet szippantott belőle, 17223 1, 8| nincs több a világon. Ez rarität! Ez unikum! Ez inkunábulum! 17224 2, 34| Mi tudomány kell ahhoz? Rárohanni az ellenségre; nem gondolni 17225 2, 19| haderejével, kilenc oldalrul rárohanó támadás ellen védelmezte 17226 2, 30| nekiindult, hogy egyedül ráront arra a titkos jeladóra.~ ~ 17227 1, 17| rontott rá. Mert bizony rárontott volna ott is.~ ~Nem is lehetne 17228 2, 36| tudom, generális volt-e. De rárontottam. Tudtam, hogy azért van 17229 1, 14| nevű és című uraságtól, ki ráruházza a teljhatalmat, hogy bölcs 17230 2, 36| szerezzen számára. Egyenesen rárukkoltam a tegnapi utalvánnyal: " 17231 2, 26| ott az abroszon?~ ~Ha a Rastich-dandár jókor megkapja a parancsot, 17232 2, 22| kivonta egyik pisztolyát, és rásüté. A golyó ott fütyült el 17233 1, 4| pillanatban aztán, mikor Ödön rásütötte a pisztolyt, hirtelen megugrott 17234 2, 37| Baradlay-ház összeomlik, s rászakad családunk fejére. El van 17235 2, 28| mit tesz az, valakinek rászánni magát, hogy a szakállát 17236 2, 48| itthon. A jó asszonyok mind rászoknak a tubákra. Az bizonyítja, 17237 2, 24| barátját Richárd. - Hogy rátaláljak, mikor visszajövök őt keresni.~ ~- 17238 2, 23| keresnek, és küzdenek, ahol rátalálnak.~ ~Csak a késő éjfél pihenteti 17239 1, 10| szeretni való szívekkel. Te is rátalálsz a magadéra.~ ~- Tudod, hogy " 17240 2, 26| nyomorult darab vas!" - és rátaposott.~ ~Aztán valami jutott eszébe; 17241 2, 33| consortes lekergették, ezért rátartsa a gyertyára, s nézze, hogy 17242 2, 49| beszélni.~ ~Palvicz Károly rátekintett. Félénk volt. Akárki szembeszállt 17243 1, 1| Csak a lábunkat kellene rátennünk, hogy a mienk legyen. Az 17244 2, 22| utánavágtatott a nyargaló gulyának, ráterelte a helyes irányra: sötét 17245 2, 29| aztán nagy zokogás közt csak rátért a házmester:~ ~- Hát mi 17246 1, 18| gyűjtve legényeit -, most rátérünk arra az útra, amelyiken 17247 1, 1| van még ezen a világon, s rátette arcára láthatatlan kezét.~ ~ 17248 1, 12| szokott kerülni az ultima ratio, a bunkós bot, olyankor " 17249 2, 39| testvéreimhez; ők gondot viselnek rátok.~ ~A kis arcképet takard 17250 1, 5| ránézni való állat az, nem ráülni való. Kidobtam gazdástul 17251 2, 19| nemzet nagy úr, amire az ráütötte a címerét, az szent, az 17252 2, 35| oldalát, de rá ne üss. Ha ráütsz, megáll, s mentül jobban 17253 2, 48| bőszült, lázongó csőcseléket ráuszították a Brigitták kolostorára, 17254 1, 14| tudják ellenfeleink gyöngéit, ravaszságait. E két hölgynek van legnagyobb 17255 1, 1| platinaékítményest fogják ravatalomra tenni. A szemfödél bojtjait 17256 2, 25| ablakain. Amint delejes fényét ráveti a falon függő rámák életnagyságú 17257 1, 14| szörnyet fölkelni fektéből, s rávetni magát az ágyúkra és szuronyokra; 17258 2, 37| aggodalmait, s biztatva rávette, hogy térjen hálószobájába 17259 1, 14| s megadták a feleletet, rázendítve az előbb énekelt Marseillaise 17260 2, 20| nehéz társzekerek, amiktől rázkódott az egész ház. Aztán aludjék 17261 1, 13| zaj, a sortüzelés döreje rázkódtatja az ablakokat. Minden új 17262 1, 4| reszketett, mintha gyermekjátékot ráznának férfikézzel. Leonin odahajolt 17263 2, 29| fel a szent őrjöngés eget rázó riadaláig; százezernyi, 17264 1, 11| együtt vannak, s csakúgy rázzák a csengettyűt a nyaklójukon, 17265 1, 6| ivadéknál szűnik meg ez a reagens hatással bírni a leányágon.~ ~ 17266 2, 20| próbált. Egy szomszéd faluban reakcionárius izgatók jelentek meg, kik 17267 1, 7| megszólításnál.~ ~- "Várt" reánk a kapitány? - kérdé Antoinette.~ ~- 17268 2, 25| huss! -, a pacsirta egyet rebben, s úgy elkapja a legyet, 17269 2, 39| gondolattól átvillanyozott mosoly rebbent át a két hölgy arcán. Csak 17270 2, 45| apától anyához engesztelő rebegéssel: odafenn van már - s ismét 17271 1, 11| homlokát megcsókolta; s mit rebegett a pap, midőn átölelte leendő 17272 2, 46| lélekvesztett felmagasztaltsággal rebegi: "Richárd, kedves Richárd!"~ ~ 17273 1, 17| hallhatólag bírt annyit rebegni, hogy "igen".~ ~Mikor úgy 17274 2, 28| megfogja, főbe lövi; ott rebellis, itt hazaáruló. Akármelyiknek 17275 2, 27| Calepinusbul hasított ki recenter, s aztán az égő fidibuszt 17276 1, 15| lányom. Csak kreuzfidél! Csak recht gmoán!~ ~A puttonyaikat 17277 2, 33| kiszalasztani a száján.)~ ~- Ense recidendum immedicabile vulnus. (Vassal 17278 2, 33| arra aztán mind a két fél recipiskál: beveszi a jó tanácsot.~ ~ 17279 1, 14| mármost szeretném prózában és recitativo is meghallani, hogy mi járatban 17280 1, 4| kétségbeesett nyerítés, azután recsegés, ropogás, szakadás; végre 17281 2, 30| lángok süvöltésén, a gerendák recsegésén, a falak beomlásán kívül 17282 2, 19| mikor az összemérkőzés után recsegve-ropogva minden ízeiben menekül ki 17283 2, 20| Rideghváry felhívására egy "ibis redibis"-féle választ írt, s azt 17284 1, 12| nem ment.~ ~Arcát szigorú redőkbe vonta, öklét lenyomta az 17285 2, 30| egyszerre; azok között a redout-épület; az országgyűlés történelmi 17286 1, 14| voltak összegyűlve.~ ~A refektórium ablakai az utcára nyíltak, 17287 1, 15| hangja fogadta a kolostor refektóriumában.~ ~Az egész személyzet nem 17288 2, 19| szekérre ültek. Amint a refektóriumba visszatérve a honn maradt 17289 1, 14| volna. Az apácák mind a refektóriumban voltak összegyűlve.~ ~A 17290 2, 33| mindenkinek, hogy neki arról referáljanak, hányan haltak meg ma kolerában. 17291 1, 11| hogy férjhez megy egy bécsi referendáriushoz, ki az apja felségsértési 17292 1, 13| finomságú államkancellári referens, ki ezúttal egész kontenanciájából 17293 1, 6| mindenkivel, az az államkancellár referense "über öffentliche und private 17294 2, 34| Feltűzte azt mellére a református és evangélikus éppen úgy, 17295 2, 20| egész házat mily radikál reformnak veti alá. A vendégszobában 17296 2, 27| patakmalmuk megőrli. Maguké a regále, a mészárszék, ott is az 17297 2, 47| kardja.~ ~Seherezáde szultána regéinek egyik hőse ez, ki menyasszonyt 17298 2, 27| Jol van. Is én ot hordtam regel nigy oratul este hét oraig 17299 1, 6| pamlagon feküdt, s valami regényt olvasott.~ ~- Hát te nem 17300 1, 18| ellen. Virrad!~ ~A sápadt reggelfény s a tűzvillanások mellett 17301 2, 29| kivette onnan félbehagyott reggelijét, a kávésbögrét és a kuglófot, 17302 1, 18| felkaptattak. Az legalább reggelivel szolgált nekik, a piros 17303 2, 20| Reggel fölkelés előtt már reggelizik, s este (mivelhogy a migréntől 17304 1, 5| mondta neki, hogy nem szokott reggelizni, nem él ilyesmivel; ott 17305 2, 36| szederindás, máholás haraszt. ~ ~Reggeltájon egy folyam partjához értek.~ ~ 17306 2, 20| be nem veszi.~ ~A másnap reggeltől estig tartó utazás már valódi 17307 1, 15| letzten zehn vom vierten Regiment.~ Lia lia lia la!~ ~Még 17308 1, 1| egy egész meghódítatlan régió áll előttünk. Csak a lábunkat 17309 2, 41| többet olvashatnának le a régiségbúvárok, mint Ninive falairól!~ ~ ~ ~ 17310 2, 22| ordas volt és rücskös a régiségtől. Talán jól is esett neki, 17311 2, 20| összeházasitsanak, hogy régit elfelejtsen. Chariclea nagyon 17312 1, 5| jutott eszébe, hogy van egy reglement a legfelsőbb kormányszék 17313 2, 34| nagyon fel volt indulva, s régtől hajlandó az apoplexiára.~ ~ 17314 1, 4| elszámlálom remek szerepeit. "La reine Amalasunthe." - "La diablesse." - " 17315 1, 4| szenvedélytelen tekintetében rejlett.~ ~Nem látszott rajta, hogy 17316 2, 39| lábaihoz, s annak ölébe rejté zokogó arcát. A nagyobbik 17317 2, 29| miket halálveszedelem volt rejtegetni; most egyszerre megjelentek: 17318 1, 8| magasan áll, vagy olyan rejtekben? Talán zárdában van? Ön 17319 1, 15| azért hosszú selyempillái rejtekéből látott minden arcot.~ ~Azok 17320 2, 36| mer hatolni, hogy annak rejtekein keresztülgázoljon.~ ~Boksa 17321 2, 49| afelől világosítani, mi e rejtélyből a való.~ ~Nyomozta ismét 17322 2, 36| semlyékét, hol a tinót el lehet rejteni; tudta, melyik csereklyetörésen 17323 1, 15| lövészekkel, kik nesztelenül rejtőzködtek ottan, a kirohanás esélyére 17324 1, 14| undor ennyi változata? Hol rejtőznek ezek, mikor csendes idő 17325 1, 17| a zöldségárusnét, akinél rejtőzött; az bevallotta, hogy álruhában 17326 2, 38| név alatt jártak-keltek, rejtőztek ezeren meg ezeren.~ ~Egy 17327 2, 37| férjének. - Eredj, menekülj! Rejtsd el magadat! Mit nekem a 17328 1, 13| házban egy kiadó pinceszoba. Rejtsen el engemet oda! És ha találnak 17329 2, 30| meggyújtott s kioltott gyertyák rejtvénye könnyen kimagyaráztatott. 17330 1, 15| bujdokolnak még, akik ott rekedtek; a gázvezetés el van rombolva, 17331 2, 30| forint van nálam! - hörgé rekedten.~ ~- Az a gyertyák ára! - 17332 1, 13| őrjöngve, ordítva, tombolva, rekedtté kiabálva torkaikat a "szabadság" 17333 2, 31| halálig kell verekedni, mint a rekeszbe zárt fenevadaknak, mert 17334 2, 35| én nem hagylak téged. A rekeszed hátulján egy deszka kijár 17335 2, 36| zárva, mintha az ólomtetők rekeszei alatt ülne.~ ~S ha eltávozott 17336 2, 36| átmérőjű kerek tér volt az, rekettye- és hangafabokrokkal bekerítve.~ ~ 17337 1, 11| második kiadásban, ki karddal reklamálja elrablott leányát, s ugyan 17338 2, 49| koldulj, az ellen idején reklamálok.~ ~- Ne szólj hozzám ily 17339 1, 11| elálló gallérja messziről reklámot csinál falusi remekbe készítőjének; 17340 1, 13| ember. - Előfogatokat és relais-ket kell megrendelnem az államkancellár 17341 2, 29| átszunnyadták a századok rémálmait, mikor a gyöngéknek erejük 17342 1, 13| Jenőnek minden ideje folytonos remegésben tölt. Az öröm félelme volt 17343 1, 7| nyugodtan néztek Richárdra. Nem remegett, nem volt zavarban.~ ~- 17344 1, 15| útbaigazítja tovább.~ ~Most már remeghetett kedvére minden tagja, szívének 17345 1, 15| utcára, ismét elkezdett remegni. Frau Bábi, ki kezében tartotta 17346 1, 4| iszonyún; uralkodva a vihar rémei között.~ ~A szél zúgott, 17347 1, 11| messziről reklámot csinál falusi remekbe készítőjének; a kisasszonynak 17348 1, 2| meggyőződésben hagyott, hogy ennél remekebb szónoklatot régen nem mondtak 17349 1, 8| aranyozással, a múlt századok remekei. Mellettük mozaik asztalok, 17350 1, 3| másfélszázan. A szakács csakúgy remekelt, mint máskor, a kulcsár 17351 1, 8| előteremtek minden szépet és remeket, amiben szép szemek gyönyörködnek.~ ~- 17352 1, 8| nankingi porcelánok, bronz remekművek, alabástrom és márványszobrok, 17353 2, 31| hogy ha a vár elesik, ő e remekművét a világnak a levegőbe röpítendi. 17354 1, 2| saját költségén. Az énekkar remekül adá elő, szokott praecisióval 17355 2, 20| már az elfogadásodra.~ ~- Remélek majd máskor részesülhetni 17356 1, 17| megengeded nekem, hogy én azt remélhessem, hogy te boldog ember fogsz 17357 2, 49| Tehát még a halált sem remélheti többé mint nyugodalmat; 17358 1, 13| helyet, hogy hol fognak remélhetőleg találkozni.~ ~- Hát ön hova 17359 1, 17| kerestelek; aztán felhagytam a reménnyel, hogy megtaláljalak, s elhagytam 17360 2, 31| anyánk istápja, hazánk reménye, mindnyájunk szeme fénye; 17361 1, 11| sóvárgó kisasszonynak fog új reményekre jogosult érzelmeket költeni 17362 2, Veg| mély sebnek - jobb idők reményét a szegény magyar nemzetnek.~ ~ ~ 17363 2, 46| biztosítom önt, utolsó.~ ~- És reménylem, rövid.~ ~- Az is meglehet. 17364 2, 27| mulatság; a jó étvágy a reménynek legboldogítóbb faja, s a 17365 1, 13| hírlapok, miknek neveit a reményteljes fiatalság, az utcai gyerkőcök 17366 2, 25| Baradlayné helytállt e rémesen magasztos feladatnak. Nem 17367 1, 13| új alak, ki érkezik, új rémhírt hoz.~ ~A marciális termetű 17368 1, 15| miket Plankenhorstné soror Remigiának betanított, hogy küldötte 17369 1, 15| kérdé Plankenhorstné soror Remigiától.~ ~- Fő hajlama a restség - 17370 1, 9| elkövettem. Hogy önt meg ne rémítsem, utánoztam barátom vonásait, 17371 1, 14| idegbajban szenved, a mai nap rémjelenete elhatározta halálát. Az 17372 2, 28| túlsó oldali bozótból egy rémkép bukkanik eléje.~ ~Nem a 17373 1, 18| A felriadókat a pokol rémképe fogadta.~ ~Az őrzetlen hagyott 17374 2, 25| csak a tizennyolc év előtti rémképekbőI ismerék. Akkor is oly kevéssé 17375 1, 17| a gyönge nők ájuldozva, rémledezve dűlnek erre-arra, azoknak 17376 2, 29| nincsenek ódon kastélyai, mikhez rémmeséket költhetne a népmonda; nincsenek 17377 1, 17| legtávolabbról sem gondolt a rémnapok izgalmai alatt. Pedig bizony 17378 2, 21| Szeme közé nézni annak a rémnek, ami elől más tízezer riadva 17379 1, 5| municipális jogával, és remonstrált:~ ~- Majd azután, ha az 17380 1, 18| órai haladásnál fenyegetőbb rémóriásokká magaslanának fel; annál 17381 1, 15| égő házaik alul, ijesztő rémül jelenve meg más vidékek 17382 1, 15| hát Edit hova lett.~ ~A rémületet fokozta az a helyzet, hogy 17383 2, 27| megbízottját. És Szalmás éppen oly rémülettel magyarázta el egy nappal 17384 1, 17| Jenő egyre jobban meg volt rémülve.~ ~- Az égre! Alfonsine, 17385 1, 18| borzasztó orgonán; de e rémzenén keresztül megkapja Richárd 17386 1, 14| Richárd e három nap alatt hat rendbeli különböző rendeletet kapott 17387 1, 11| megyebeli nemes karokat s rendeket; küldi őket maga előtt, 17388 1, 1| cselekedje azt, amit önnek rendelek. A halállal vívódik minden 17389 1, 14| összeütközéstől.~ ~A harmadik rendeletben a rémület sietségével sürgették, 17390 1, 14| önnel; s erre valakitől rendelettel kell bírnunk, aki mind a 17391 1, 4| friss lovakat és kocsist rendeljenek mindenütt számukra; megrakatta 17392 1, 8| pusztítsa el, Pál úr! - rendelkezék Richárd.~ ~- Meglesz - szólt 17393 1, 14| rendelkezik velem, vagy én rendelkezem önnel; s erre valakitől 17394 1, 10| lakosztályon.~ ~- Most a te rendelkezésedre fognak ezek a szobák állni. 17395 2, 39| előszobában önök további rendelkezéséig.~ ~Azzal ismét szalutált, 17396 1, 14| eszközöljenek a kapitány úr számára rendelkezési szabályokat.~ ~Saját belátásuk 17397 2, 36| hogy íme, itt vár további rendelkezésre. Ha kell neki, hát aztán 17398 2, 46| élet és szabadság fölött rendelkezett. Ön tehát jelenleg nem tiszt, 17399 2, 37| fővezérrel, hogy hol van; rendelkezzék vele. Itt be fogja várni 17400 1, 17| öcsém, ahelyett, hogy hozzám rendeltelek volna, miután én most még 17401 1, 12| teljesítik előre várt animóval rendeltetésüket. ~ ~A publikum füle dobja 17402 1, 17| akiknek elfogatása el van rendelve.~ ~- Az istenért! - kiálta 17403 1, 6| csupa szeglet, arca egy rendetlen prizma, szegletbe menő szemöldök, 17404 1, 4| engedély nélkül előadásokat rendez a szabad művészetekből, 17405 2, 25| szalaggal átszorítva, hajfürtjei rendezetlenül omlanak vállaira és keblére, 17406 2, 34| Magyarországra.~ ~Pihent, rendezett, harcedzett hadsereg.~ ~ 17407 1, 16| A győztes még pihen, még rendezi magát, új haditervét alkotja; 17408 2, 30| álcázására mindennap álrohamokat rendezni!~ ~Az álroham a legkeményebb 17409 1, 12| nem elégíti ki.~ ~Szemei a rendezőt látszanak keresni.~ ~Előkerül.~ ~- 17410 2, 48| Felkérte a jó Salamont, hogy rendezze pénzügyeit. Vegye kezébe 17411 1, 4| diplomaták hímzett öltönyeit; rendjeleket a világ minden országából 17412 1, 4| egyenruhás úr, melle gyémántos rendjelekkel rakva, selyem derékszalag 17413 1, 2| megtért a kastélyba; úri rendnek, diákoknak, cselédeknek 17414 2, 47| gonosztevő. Azokat először rendőri felügyelet alatt kell tartani 17415 1, 13| raktárakat építenek, vámot, rendőrséget importálnak rá, talán még 17416 1, 13| remegve -, most jövök a rendőrségi főigazgatósági épületből. 17417 1, 4| szokatlan órában is.~ ~- Ó, a rendőrségnél mindig ébren vannak. Sietek. 17418 1, 4| segíteni akarsz. Eredj el a rendőrségre, és láttamoztasd útlevelemet. 17419 1, 13| katona - biztosítá őt a rendőrtitkár -, hanem a császár nem akarja, 17420 1, 15| használt, a fenyíték került rendre. Edit azt is meg hagyta 17421 1, 12| következménye az, hogy a második rendreutasítás után az elnök megvonja a 17422 2, 19| tömegével az ellent. Egy helyütt rendszeres álhírekkel kiemeli biztos 17423 2, 22| kalapzsírfüstnek a tulkok biotikai rendszerével, azt nem mondja meg sem 17424 1, 5| Nem képzeled, milyen rossz renomét szerez az, ha valakiről 17425 1, 18| Felfedeztek egy verem répát. A birkák számára volt eltéve. 17426 1, 15| melynek szögletei burgonyával, répával, falai hagymakötegekkel 17427 2, 22| rajzhúzlin az uraknak a repedést szakított species factikat. 17428 1, 11| hogy még az a gárda is a repertoáron van; de megnyugtatta magát 17429 1, 14| megváltott üdvözülő örömével repesett tekintete a délceg ifjú 17430 2, 35| vagyok.~ ~Azzal kétfelé repeszté az útlevelet, s eldobta 17431 1, 4| mintha billió apró kristálytű repkedne a légben, sűrű ezüstfátyollá 17432 2, 25| tekergőző vad komló, téli zöld repkény. Az öreg fát nem vetik a 17433 2, 25| lángpiros homlokzat, a sötétzöld repkényes oldal; három fehér hattyú, 17434 2, 20| Mondd meg te elébb! - replikázott nekivörösödött arccal Anna 17435 1, 15| Hagyjuk ezt máskorra. Reportom van. Két asszonyember akar 17436 2, 27| kiket az újabb kor nem reprodukál. Se nem a vulkanikus, se 17437 1, 1| magát ez incidens által reptében megzavartatni, hanem sietett 17438 2, 21| mint ahogy az amerikai republikánus hadsereget szerterobbantották 17439 1, 17| és megrémülése, az őrült repülés vele a szenvedély lángoló 17440 2, 43| kegyelem!" - Denevérszárny, repülhetsz!~ ~E közben a nap tányéra 17441 2, 36| légben. Vándor kócsagok repültek el feje fölött, fehér tollazatuk 17442 2, 30| Szemközt a hosszú bástyával a résdöntő szörnyek, oldalt az ütegrombolók.~ ~ 17443 2, 27| avantgarda, itt koncentráltatik a reserva. Itt találkozik valamennyi! 17444 1, 3| akadályozandá Zebulont, hogy réshez jutván, ő is előre ne furakodjék, 17445 2, 32| néhol halommal, mint a résnél, hol legdühösebb, legmakacsabb 17446 2, 27| kedves ember, affábilis, respektábilis ember.~ ~Maga és felesége 17447 1, 14| beszélek a nénéimmel.~ ~Richárd respektálni kezdé azt a tiszteletreméltó 17448 2, 31| visszaveri őket, s leszorítja a résről. Hanem a várvédők tisztjei 17449 1, 6| Igen? Ólmos bottal. Restauráció lesz megint?~ ~- Nem, édes 17450 2, 33| kifizette.~ ~Zebulon most aztán restellni kezdte felgerjedését.~ ~- 17451 2, 20| Ödönnek, amit Zebulon nagyon restellt; mit tartóztatja fel az 17452 2, 30| köteleken bocsáttatják magukat a réstörésen alá, az omladékokat az ágyúdörej 17453 1, 12| oldalara. Most is, ha megesik restoracio, megesik követválasztas, 17454 2, 20| hajcihő, mikor a Papszászt restoráltuk. Akkor tetszett volna engem 17455 2, 23| Királyerdőben.~ ~Legelébb a déli részből verik ki a magyar seregek 17456 1, 14| oda a városnegyed másik részéből, ahol már azt hitte, hogy 17457 1, 14| és katonái mindebből csak részeg kofákat kaptak és hátukhoz 17458 2, 30| elhatoltak annak legtávolibb részeibe. Romboltak és gyújtottak. 17459 2, 25| Nem tagadom... Amennyi részem van benne, annyi részt kiveszek 17460 1, 13| értesítsem a történtekről. Én részemről azt hiszem, hogy a nép dühének 17461 2, 30| az ostromlók kilenctized részének elfogyott a türelme. Rohanni 17462 2, 20| Remélek majd máskor részesülhetni abban a szerencsében, de 17463 2, 33| megtiszteltetni, nagy kitüntetésekben részesülni, a magas politikában tényleges 17464 2, 30| aztán a várfok azt mondta: "reszkess!"~ ~És elkezdett bombákat, 17465 1, 13| borzadály. Neki minden íze reszket, midőn testvérét ott meglátja.~ ~ 17466 1, 17| fölemelte Alfonsine, s egy mély reszketeg sóhajjal csendet parancsolva 17467 1, 15| Léni.~ ~- Majd mindjárt nem reszketek én, Frau Mám, csak adjon 17468 1, 15| jobban elővette Editet a reszketés.~ ~Amint a Plankenhorst-ház 17469 2, 27| rettegéstől egészen, s nagy reszketőt sóhajtott, arra kérvén komája 17470 2, 30| visel, hogy úrnak nézzék. Reszkettem, mikor elment előttem, hogy 17471 2, 22| nyögni, fohászkodni, úgy reszkettette a torkában a hangot, hogy 17472 2, 38| maga.~ ~Még azután sok apró részletet kérdeztek tőle. Meg tudott 17473 1, 18| Richárd az úrnőtől egy részletezett térképet kapott, melyben 17474 2, 48| tartozás; de talán ráállnak a részletfizetésre. Megkapják az utolsó fillérig 17475 1, 18| fakanállal kitálalák tizenkét részre a párolgó főzeményt, amihez 17476 1, 13| ember, hajó, raktár és részvénytársulat.~ ~Ilyen napjai voltak a 17477 1, 13| importálnak rá, talán még részvénytársulatokat is alapítanak föléje. Egyszer 17478 2, 26| mondá Alfonsine, kegyetlen részvétlenül, s azután Rideghváryhoz 17479 1, 13| a háziasszony előzékeny részvéttel.~ ~A talleyrand-i államférfi 17480 2, 23| honvédek toborzót táncolnak. A rét árkaiból csermely szivárog, 17481 2, 27| el csendesen, azt a sok rétbe hajtogatott térképet, melyet 17482 2, 27| hogy nálunk úgy alusznak rétegbe rakva; aki legalul esik, 17483 2, 23| a szétszórt kövek itt a réten annak a mészkemencének a 17484 2, 27| bizonyosan a társa sül annak a rétesnek, amit ott a nagy, kihúzott 17485 2, 27| kalácsokat; ellenőrzi a rétest, beleszurkál a lapátvégű 17486 2, 27| csorog vissza; meghinti a rétestésztát elébb a szárazzal, azután 17487 1, 18| malmot hajt, s koronkint rétöntözésre is használtatik.~ ~Richárd 17488 2, 30| bebizonyíthassa azt, hogy milyen rossz rétor.~ ~Ami a bombastílust illeti, 17489 1, 15| kapuknál, a vonalokon; ami élni retteg, az elbújt boltozatos menedékekbe, 17490 1, 15| nem volt szabad elárulnia rettegését. Lelkének minden ereje küzdött 17491 2, 27| üldöztetéstől.~ ~Odavolt a rettegéstől egészen, s nagy reszketőt 17492 1, 17| óhajt, kinek eltávozását rettegi, visszajöttére idvezül. 17493 2, 27| a kúthoz vontatni, s nem rettegni többé az üldöztetéstől.~ ~ 17494 2, 27| huszonnigy oraig ülnyi hordoba is rettegnyi: jaj, ha csapra ütnek!~ ~ 17495 1, 9| nincs a világ urainak annyi rettegtetése, ami engem innen eltávolítson. 17496 2, 39| pillanatig. Azután Aranka rettegve borult kis szopós gyermekére. 17497 1, 15| hogy te most itt vagy, rettenetesebb bizonyítvány nekem minden 17498 2, 23| lélek, egy hős, egy csoda.~ ~Rettenetesek a tanújelei e viadalnak, 17499 1, 9| kezéből. Nagyon alélt.~ ~Ne rettenjen ön meg: Ödön nagy veszélyben 17500 2, 27| meggörbíti, azért kétszeresen fog revansot csinálni.~ ~Ezt Ádám úr 17501 1, 4| lutte des amazones." "Le rêve d'Ariadne." Ez valami gyönyörű. 17502 1, 18| nem kavarog fel füst; nem révedez fel kolomphang, pásztorkürt 17503 2, 28| meghajlítá térdeit, hogy a reverenda lábáig leérjen. S a világért 17504 2, 28| úgy megrettent, hogy ha a reverendába nem támaszkodik, összeroskad.~ ~- 17505 2, 28| menjek be? Tisztelendő úr reverendájában? Hát a bajuszom?~ ~- Az 17506 2, 28| Schneiderius Bálint áldását, reverendáját és fiának lamentabile nuntiumát.~ ~ 17507 2, 47| megesketni, mint ha a vőlegény reverzálist ad magáról, hogy minden 17508 1, 18| parton látszott egy leégett révház, melyet öt nappal elébb 17509 1, 8| nyomorúság üvegből, vasból, rézből, cinkből előállított. S 17510 1, 4| a kormány tulajdonképpen rezervoárnak építtette a melasz számára; 17511 1, 6| nevezetességgel bírtak a rezidenciában.~ ~A Plankenhorst név elég 17512 1, 14| hasonló színű csík a galléron, rézmarkolatú egyenes kard, süvegtetejű 17513 2, 27| Egy ványadt szobalyány rézsodrony virgáccsal kasztigál egy 17514 1, 4| találta magát, melynek eleje rézsodronyzattal volt elrácsozva.~ ~Most 17515 2, 31| azon oldala, melyet két rézsútos fal zár el külön szakaszként; 17516 2, 25| Olyan szelídek, hogy meg sem rezzennek, ha valaki közelít feléjük.~ ~ 17517 2, 20| az a vendég?" Csak akkor riad fel, mikor Ödön megint visszajön 17518 2, 29| szent őrjöngés eget rázó riadaláig; százezernyi, börtönből 17519 1, 14| s azután a trombitás, ki riadót fútt nyomában; messze elmaradva 17520 1, 14| aközben ordítottak fenyegető riadozással; a tömeg fölött egy rongyos, 17521 2, 33| érti is, megértheti e hol riadozó, hol misztikus, majd fenyegető, 17522 2, 21| rémnek, ami elől más tízezer riadva fut, és visszariasztani 17523 2, 22| Ejnye no, bizony még rám riaszt! Dezentor vagyok! A "deneztor" 17524 2, 35| helyéből el nem hagyta magát riasztani, még mindig "valami". Corday 17525 2, 25| beszél vele:~ ~- Nem! Nem riasztasz el innen!... Helytállok... 17526 2, 20| csak egyszerre puskaropogás riasztja fel. Itt az ellenség!~ ~ 17527 2, 49| egy rossz szóval meg nem riasztotta.~ ~Csupán azokat a rongyos 17528 2, 32| is szokva volt már, mint Richárdé. Ritka ugyan a férfilátogató 17529 1, 6| teljes bálornátusban elment Richárdért, hogy majd elviszi magával, 17530 1, 15| leány -, Richárdot, az ön Richárdját. Ó, asszonyom, szabadítsa 17531 1, 6| szólítá meg:~ ~- Szervusz, Richárdkám! Szervusz.~ ~Richárd hidegvérrel 17532 2, 44| Nem értette talán?~ ~- Richárdod meghalt!~ ~A leány nem szólt 17533 2, 24| feküdt Palvicz Ottó. Mikor Richardot belépni látta, könyökére 17534 2, 26| belőle.~ ~Ilyenkor Baradlay Richárdról is hallhatott eleget. Már 17535 1, 1| lelkét megfogja. Lettem rideg, kiszámító, hozzájárulhatatlan. 17536 2, 28| mikor felöltözött, s elment Rideghváryt meglátogatni, már ott találta 17537 2, 33| célszerű elővigyázat volt Rideghvárytól, hogy ékesen szóló Áronát 17538 2, 20| őexcellenciájátul, barátomtul Rideghvárytul; ahun kínálja nekem bécsi 17539 1, 11| tarisznya - akarok mondani: ridikül? El ne veszits ütet; sok 17540 2, 28| kell egészen elrontanunk rigi barátságot. Én nem elrontottam. 17541 2, 25| minden bokornak; vándor rigó, fülemüle ott találja tavasszal 17542 2, 20| Zebulon úrnak ezek voltak a rigorózumai. Kritikus pillanatokban 17543 1, 9| lelkem. Hanem azért csak ne ríjon ám nagyon sokat. Hiszen 17544 1, 14| mert én majd meg találom őt ríkatni.~ ~Mausmann Hugó előrelépett 17545 1, 14| braven Cavalleristen" ez a rím következett, hogy "hocta 17546 1, 17| kiszabadítsa. Könyörögni, rimánkodni, ügyvédkedni fog érte; ha 17547 2, 21| ellenséges ágyúk elé, úgy rimánkodott katonáinak, hogy ne féljenek 17548 1, 15| Kudarc!~ ~- Már megint rímeket gyártasz?~ ~- Nem árt az!~ ~- 17549 2, 32| tizenharmadikat a bölcsőben ringatja egy harmadfél éves gyerek, 17550 1, 2| koporsója volt, amíg élt, legyen ringató bölcsője, midőn halva fekszik 17551 2, 32| poronty a bölcsőben ("Mért nem ringatod jobban, te akasztani való 17552 1, 8| Salamon csendes mosolygással ringatta fejét kaftánja gallérpréme 17553 2, 22| megcsókolta jobbrul-balrul Gergő ripacsos orcáját. Arra aztán Gergő 17554 1, 11| kirő násznagy miltosagod riszedről?~ ~- Gróf Gálfalvy Pál őméltósága.~ ~- 17555 2, 20| jött.~ ~- Elmisz innen, riszeg akasztófa, mindjárt! Vagy 17556 2, 27| Mind az egész világ a mi ríszünkön van. A muszka? Meg se meri 17557 2, 28| soha nem irtott, fésűvel ritkán tépázott szakáll, amelyről 17558 2, 34| A hálósz századot átlépő ritkaság; a kettő a melléknappal 17559 1, 8| óragyűjtemények és természettudományi ritkaságok, mind a legszebb rendben, 17560 1, 13| keresztültörő, folytonos rivalgással jelentve közeledtét. Jó 17561 1, 13| hallották-e ezt a közeledő rivalgást? Valami idegenszerű csattogás, 17562 2, 30| végig a harc alatt a buzdító rivallás!~ ~Egyszer aztán azt mondta 17563 2, 30| közeledő zászlóalj "éljen!"-rivallással rohant szuronyszegezve a 17564 2, 33| budapesti diadalhang ezt rivallja: "Éljen a világszabadság!" 17565 2, 30| nézőközönsége néma legyen, fel ne rivalljon, midőn egy-egy új ágyút 17566 1, 18| egy harsogó éljenordítást rivallva nekiugratott a sebes árnak, 17567 1, 3| porceláncsészéket, érkezik nagy robajjal még egy vendég.~ ~Egy elkésett 17568 2, 25| ég Óarad, Újvidék, hogy robban a légbe Szenttamás, hogy 17569 2, 30| repedezve dűltek romba. A robbanás elhordta a főtemplom tetejét.~ ~ 17570 2, 28| ijedtében megnémult, mint Tigris Róbert menyasszonya; hanem amint 17571 1, 15| látatlanul ne hagyja!~ ~Künn robogtak a sorakozó paripák.~ ~- 17572 2, 20| földben, mert nincs már, ki robotban felszedje. Szép szabadság! 17573 2, 20| éhen. Pedig még háromszáz robotnappal tartoznak a parasztok csak 17574 2, 27| este hét oraig moslikos rocskát, is etetem göbölyöket, is 17575 2, 31| diadala; világcsoda, mit a rodoszi kolosszal egy sorban emlegetnek; 17576 2, 29| halottaikat, mikor minden rög megelevenül, egyszerre megtelt 17577 2, 29| mikor lelke támad minden rögnek, s a föld egész felszíne 17578 1, 14| elkezdtek nevetni; csakhogy ez a röhej a brutalitás diadalkacagása 17579 1, 14| csőcselék!"~ ~Elbizakodott, vad röhögés üvölte választ szavaira. 17580 2, 27| mert kidűl az oldalam a röhögéstül.~ ~Utóbb még magára Zebulonra 17581 1, 14| Röhögtek rajta, ahogy szokott röhögni a kegyetlen mob a kötélrül 17582 1, 14| volt a megbukott fölött. Röhögtek rajta, ahogy szokott röhögni 17583 2, 22| szedegette a tenyerébe. Biz az rökönyödött egy darab jószág volt már, 17584 2, 31| remekművét a világnak a levegőbe röpítendi. Szavait megörökítette a 17585 2, 30| vízvezeték épülete felé röpíteni.~ ~Csak egy óranegyed még! 17586 1, 4| Ödön, kit a roham sebesen röpített el társa mellett, rögtön 17587 2, 30| aki most ezt a bombát ide röpítette, hogy egyszerre mind a három 17588 2, 30| levő fallal együtt a légbe röpíthető. Azalatt körös-körül minden 17589 1, 13| a vásáros népnek. Millió röpív száll kézrül kézre, csoportoktul 17590 1, 13| hangzik mindenfelé; röpívek adatnak kézrül kézre; egy-egy 17591 2, 21| Az ellenség látta, hogy a röppentyűinek semmi hatása többé. Újra 17592 2, 21| lehetett megállítani az ijesztő röppentyűk előtt, s az országúton jött 17593 2, 21| Jó szerencse, ha maga a röppentyűkészlet a gyalogság oltalma alá 17594 2, 30| És elkezdett bombákat, röppentyűket hajigálni a szomszéd városra.~ ~ 17595 2, 21| megkapta a nyelét, beledobta a röppentyűt az árokba, ott pukkant el, 17596 2, 30| pesti ütegekhez, hanem csak röppentyűtelepeket, miket könnyen el lehet 17597 2, 23| nyolc ágyúüteggel s két röppentyűteleppel nyomul keresztül a Rákos 17598 2, 30| térre csapott le, ahol a röppentyűütegek voltak felállítva. A szétrobbanó 17599 2, 23| kétszázharminckét ágyút, három röppentyűüteget és ötvenhat század lovast.~ ~ 17600 1, 17| esküszöl; hanem azért lelked röptét elzsibbadni engedned nem 17601 1, 4| egymásnak nyújtva kezeiket, röpültek tova a jégen párosával; 17602 1, 13| Sietett mindenki mentül rövidebb szertartással búcsúzni a 17603 1, 11| legfrissebb mendemondákkal rövidíteni idejét.~ ~- Nos hát, mi 17604 1, 4| Ödön keserűség parancsolta rövidséggel.~ ~- És mikor?~ ~- Rögtön.~ ~ 17605 2, 32| addig, míg egészen össze nem rohad, hentereg, mászkál, dulakodik 17606 1, 14| kaptak és hátukhoz hajigált rohadt krumplizáport.~ ~Richárd 17607 2, 24| A láz erőt vett rajta, s rohamai kiforgatták lelkét eddigi 17608 2, 21| lovasság megdöbbenve lassítá rohamát.~ ~De nem az ifjak kiáltásától 17609 1, 14| utána.~ ~A nevezetes férfiú rohamlépésben sietett a kolostorajtó előtt 17610 2, 49| s ha a fiú visszaesési rohamokat tanúsított, olyankor Richárd 17611 2, 43| mert úgy ki nem állta a rohamos fájdalmat. Fenn ült vagy 17612 2, 31| előretolakodtak, hogy a rohamoszlop élén lehessenek.~ ~Nem volt 17613 2, 23| trombitákat; a föld dübörgött a rohamtól, az erdő rengett az ordítástól, 17614 1, 4| megállni a jégen, saját rohamuk elvitte őket odább, körmeik 17615 2, 21| mint amilyen gyors volt rohanása.~ ~Mielőtt ellenfele arcvonalt 17616 2, 31| Nagy kitüntetés! Az első rohanók közt lehetni. Az ellenfél 17617 2, 31| önkéntesül csatlakozni az első rohanókhoz.~ ~Nagy kitüntetés! Az első 17618 2, 19| Szolnoknál kaszákkal rohanták meg az ágyúkat, és elfoglalták 17619 2, 35| fenevadakon keresztül; ki utánam rohantál a jég alá, hogy saját életedet 17620 1, 15| vagy orgyilkos által. Azért rohantam önhöz. Ön anyja néki. Válasszon 17621 2, 25| ha van közöttük egy-egy rokkant, kinek dereka tört, karja 17622 1, 6| Ez a családhoz tartozó rokon? Akit egyedül hagynak este 17623 2, 42| felnyitva, e szókat súgá rokona fülébe:~ ~- Egyet már megöltem!~ ~ 17624 1, 17| Vegye még hozzá azt is, hogy rokonai, kikre támaszkodhatnék, 17625 1, 16| a nyitott házkapukon át rokonaikhoz, ismerősökhöz, jószívű idegenekhez, 17626 2, 48| Fölkereste egy távolabbi rokonának árván maradt kislányát, 17627 1, 6| Tudod, nagyon szegény rokonok leánya, csak így kegyelemből 17628 1, 6| csináljon ilyen szegény rokonoknak felfogadott leányából? Baronesse-nek 17629 2, 47| Most hová?"~ ~- Ismerősöm, rokonom se nekem nincs, se neked, 17630 1, 17| megtagadom érted minden rokonomat, megtagadom hitemet; megtagadom 17631 2, 26| nyilvánít oly tartalék nélküli rokonszenvet a chartreuse-höz, ahelyett 17632 2, 19| kicsiny, elszigetelt országnak rokontalan nemzete valaha saját haderejével, 17633 2, 27| sem elig, megindul Ledru Rollin Franciaországból háromszázezer 17634 1, 4| szívelheti, attul maradoznak el rólunk. Most már nyugodtan haladhatunk 17635 2, 30| ez őrjöngő kiáltással: "Roma o morte!"~ ~S amit fog felelni 17636 2, 25| azt is mondja, hogy el fog Rómába menni, s festőnek képezi 17637 1, 7| látni engedé. Valami népies románcot énekelt iskolázatlan, de 17638 2, 30| fekvő házak repedezve dűltek romba. A robbanás elhordta a főtemplom 17639 2, 30| A várfalak, az ütegek romban hevertek már. A két küzdő 17640 2, 22| megdühödik, világgá fut, öl, rombol, megszűnik embert ismerni.~ ~ 17641 2, 30| mester.~ ~Végignézte az egész rombolást. Maga is az elkárhozottak 17642 2, 30| magát védeni nem képes, de rombolni, bosszút állani tehetős. 17643 1, 14| minden kolostort le kell rombolnia. Népszerűtlen dolog az apácákat 17644 2, 30| annak legtávolibb részeibe. Romboltak és gyújtottak. Ötszázhúsz 17645 1, 15| rekedtek; a gázvezetés el van rombolva, nincs mivel és nincs miért 17646 2, 30| függőkertjeiből szent városa romjaihoz vissza.~ ~Kérdezzétek meg, 17647 1, 14| már akkor csak füstölgő romjait mutatta fel; gépeit összetörték, 17648 2, 30| mellette levő egyemeletes ház rommá van lőve, a bombák a pincéig 17649 2, 39| csendesen fel fogjátok építeni a romokat, amik most a mi fejünkre 17650 2, 29| mindennap megújult Pest rónáin, hogy mindennap félbeszakadjon 17651 2, 22| is, s akkor aztán neki a rónának.~ ~A nagy bömbölésre előfutottak 17652 1, 4| a vágtató szán egy téres rónára ért, akkor Leonin kinézett 17653 2, 21| kis emelvényt képezett a rónaságon, s amint arra feljutott 17654 2, 34| népfelkelés a Tisza melléki rónát.~ ~Forró nap volt, s a föld 17655 2, 30| várkert fái alatt a déli rondella alatti kertészlak könnyen 17656 2, 30| elfoglalható. A IV. és V. számú rondellák közötti courtine fala alá 17657 1, 13| odatelepednek, ott fészkelnek, rondítanak a hátán; a krák engedi azt 17658 2, 20| a német meg a polyák? Ne rondítsa el velök a seregünket, méltóságos 17659 2, 46| szemétágyon fetrengve, meztelen, ronggyal takarva és félig megvakulva.~ ~ 17660 2, 32| akin nem lóg a gyalázatos rongy.~ ~Hármával összezsúfolva 17661 1, 14| ily tömeg vadember? Ennyi rongyba öltözött, tépett, kifordított 17662 2, 19| zivatarban, sárban, szemétágyon, rongyban és dicsőségben!~ ~Egy ügyvéd 17663 1, 11| csökönös ósdiak, dölyfös rongyok, sárban meghurcolt címerek, 17664 2, 49| tanúsított, olyankor Richárd e rongyokat a szekrényből eléje tartotta:~ ~- 17665 2, 49| Richárd csak akkor kezdett e rongyokra figyelmes lenni, s átkutatta 17666 1, 4| sötétkékbe átváltozó, szélein rongyolt, mélyében tömör, alaktalan - 17667 1, 15| s kik gyalog, sárosan, rongyosan, mezítláb futnak tova égő 17668 1, 9| várhat reád. Én le akarom róni magamról a lelki terhet, 17669 2, 19| el a halált, mit a haza rontásáért elébb megérdemelt.~ ~Egy 17670 2, 27| délutáni álmát csak nem ronthatja el azért, hogy efölött szomorkodjék!~ ~ 17671 2, 46| agg hajadon.~ ~És ezt ő rontotta el!~ ~Ő vetette ki sarkából 17672 1, 4| nyerítés, azután recsegés, ropogás, szakadás; végre egy nagy 17673 1, 4| vékony jég a lék fölött ropogott. Az odarohanó halászok, 17674 2, 45| Arankának. És maga karszékébe roskad vissza.~ ~Arankának már 17675 2, 33| Meg kell törni, le kell roskadni e gondolat alatt mindenkinek, 17676 1, 17| golgotai alakoknak, kik ott roskadoznak a keresztfa tövében, halavány, 17677 2, 46| minden íze reszketett, térdei roskadoztak alatta.~ ~Richárd azonban 17678 2, 26| enyhült mosolyával arcán roskadt vissza karszékébe, s kezeit 17679 2, 26| hogy átkozódjanak! És még rosszabbat is tesznek.~ ~Soror Remigia 17680 2, 27| meg ez az ember. Ez valami rosszban töri a fejét!~ ~Csak azért 17681 1, 1| esküszöm előtted, hogy mindezen rossznak, amit ő végleheletével parancsolt, 17682 1, 4| volt az, melyet egy végig rostéllyal fedett páholysor fogott 17683 1, 4| Ödön csak most kezdé a rostélyon át figyelmesen vizsgálni 17684 2, 20| historia. Akarta elvenni rosz karakterű kisaszonyt. Nem 17685 1, 4| élelmiszerekkel; füstölt hús, hal, rosztopcsin, kétszersült és kaviárdoboz, 17686 2, 32| utasíthatja.~ ~Még egy pohár rosztopcsinnal leöntve kábulatát (ami ellen 17687 1, 4| pisztolyokat, handzsárt, és - a rosztopcsinos kulacsot kivéve - minden 17688 1, 13| kipécézett házai, amikben Rothschild millióiért sem szeretném 17689 2, 20| szögletkalitjai, miket a kisasszonyok rotondának hínak. Belül pedig éppen 17690 2, 27| helyettesíti. A tűz körül rotyogó fazikak, félig letakarva 17691 2, 25| közös ellenségeiktől, a rovaroktól. Ó, bölcsen van ez elrendezve!~ ~ 17692 2, 48| nem írta Salamon a "Haben" rovatba.~ ~Akkor aztán az öreg szatócs 17693 2, 31| szuronyaikat döfték a falak rovátkáiba, s társaik e vaslépcsőkön 17694 2, 20| Éjfélig szépen elkészült a rovatokkal, s már éppen a tollat akarta 17695 2, 25| lángban égni látszik a felfutó rózsa millió virágától, mely éppen 17696 1, 7| most már nem égett az arca rózsapírban, halavány volt. Szemei nyugodtan 17697 1, 18| nyűtte rajta hátulról a rőzsekarókat, csak úgy csattogott. Így 17698 2, 38| kormánybiztos.~ ~Miután eszerint rubrikája be volt töltve, otthon maradt 17699 2, 20| neki e jelentés fejét, a rubrikák címeit. ~ ~- Most aztán 17700 2, 48| törleszteni?~ ~Azzal két rubrikát húzott az asztalon a krétával; 17701 1, 11| nyerges cseberbe lép, s a rudas világosan elárulja, hogy 17702 1, 13| atlaszfüggönyöket, aranyozott rúdjaikkal együtt, s kitűzette azokat 17703 2, 22| fergeteget kiállt; ordas volt és rücskös a régiségtől. Talán jól 17704 2, 23| vált előtte. A fák fakadó rügyei, mik közt sugárai átszűrődtek; 17705 2, 33| mondta:~ ~- Fuimus Troes! Ruet Ilium et ingens gloria Parthenopes. ( 17706 1, 18| kísérőjét is. Ő egyes-egyedül rugaszkodott Richárd után.~ ~Richárd 17707 2, 26| megbolondulunk mind a ketten, s rugdalni fogjuk lábainkkal egymás 17708 2, 29| órában; bár nyithatná be, bár rúghatná be sarokkal, bár üthetné 17709 1, 4| vasajtóhoz értek, ott annak egy rugóját megnyomva, felnyitá azt 17710 1, 1| földindulás. Eddig nem is mozduló rugók fogják egymás ellen lökni 17711 2, 26| az izzó üveg, szerteszét rúgva forró cserepeit.~ ~Alfonsine 17712 2, 27| felöltöztete engemet napszamos ruhába, is elvite hatmérföldnyire 17713 2, 20| Télen kenyeredet, nyáron ruhádat el ne hagyd!"~ ~Délután 17714 2, 49| zárába, melyben ama rongyos ruhái álltak, bele volt törve 17715 1, 18| lovaik el vannak csigázva, ruháikat átáztatta a folyam, tagjaikat 17716 1, 7| végigereszté azt rózsaszín ruháin, s eléje lépett az őt üdvözlőnek.~ ~ 17717 2, 49| akart azokkal a rongyos ruháival? Miért akart azokhoz ily 17718 1, 15| a házsártos legényt, ki ruhájánál fogva a csárda felé ráncigálta, 17719 2, 27| megszanta nekem. Ram ata ruhajat, felöltöztete zsido aszonynak, 17720 2, 30| lehetett nyitni; ott hevertek ruhák, ezüstneműk szétszórva, 17721 1, 4| kozák őrtűz mellett száraz ruhákba.~ ~- Nem addig, míg szemeit 17722 2, 49| ezüstneműből, sem a magával vitt ruhákból. Azok helyett minden rongyos, 17723 2, 20| mik szénával, szalmával, ruhaneművel, zabbal rakodva döcögtek 17724 2, 48| és aki a balett hölgyeit ruházza, majd gondoskodni fog Alfonsine-ról 17725 1, 11| sajnalok: de mar nem levehetem rula. No de most mar, hogy bebizonyítsunk 17726 1, 13| tudja, meddig tart ez a rumli. Én nem szeretném, ha azt 17727 2, 38| fel:~ ~- Az nem igaz! Az rút rágalom! Azt egy Baradlay 17728 1, 9| annál rosszabb ránézve. A rútak, a rosszak ellenségüknek 17729 1, 14| kell a publikumot. Ide Hans Sachs kell, nem Schiller. Aki 17730 2, 24| alszik, és alunni fog in saecula saeculorum.~ ~- Meghalt?~ ~- 17731 2, 24| és alunni fog in saecula saeculorum.~ ~- Meghalt?~ ~- Bizony 17732 1, 17| gondolat: mi lesz holnap?~ ~A saisi lepel ismeretlenének ezer 17733 1, 3| s az a gazember befogta sajat uri hintom elejbe nigy bivalyt, 17734 2, 20| éppen nem olvas, annál a sajátszerű körülménynél fogva, mert 17735 1, 9| gyermekem, hogy atyádat, sajnálatomra, a férjem temetésén mondott 17736 2, 20| aztán, édes barátom, mi sajnáljunk egy kis szalmát ezektől 17737 2, 22| nevettek szegényen nagy sajnálkozva.~ ~Hanem azért meglehet, 17738 1, 6| a kezemre, hogy most is sajog bele.~ ~Ezt már Jenő hallgatta 17739 2, 38| Nem volt közélet, nem volt sajtó, nem volt nyilvánosság. 17740 1, 13| kihirdetésének napja. A sajtószabadság napja.~ ~Száz új hírlap 17741 1, 12| Olyan volt, mint mikor a sakál találkozik India fejedelmi 17742 1, 8| értettem alatta, hogy vigyem el Salamonhoz, aki megadja az árát.~ ~- 17743 1, 8| becsű műhöz?~ ~- Hja! A Salamonnak nagy összeköttetései vannak. 17744 1, 8| egyik gazdátul a másikhoz. Salamontul egyik sem tudja meg, kitől 17745 1, 3| harmadik a mártást, negyedik a salátát, ötödik a pudingot, s Zebulon 17746 1, 4| percegett a nehéz légben, mintha salétrommal volna itatva. Ilyenkor olyan 17747 2, 33| viselt zacskóban a mellén, sált kötött övül a derekára; 17748 2, 33| nostras". ~ ~És ezzel a salto mortaléval sikerült Zebulonnak 17749 2, 46| a villám az égbe.~ ~Vak Sámson magára rántja a filiszteusok 17750 2, 32| felszántva a bombáktól; szétszórt sánckosarak között, tönkrezúzott ágyúk 17751 1, 18| egészen uralta egy magas sáncok közül kilátszó épület. Tapasztalt 17752 2, 19| hónapjaiban.~ ~A komáromi sáncokon táncoltak zeneszó mellett 17753 1, 18| meghozta a biztos tudósítást. A sáncos épületben takarodót trombitáltak.~ ~ 17754 2, 31| előrehömpölyögnek, felhatolnak a sáncra, szurony szurony ellen küzd 17755 2, 30| visszavonulni; a Kálvária-hegyről a sáncvédő gyalogságot a kaszárnyákba 17756 2, 30| egy csapatnak; a nyílás a Sándor-házba vezet. A Bécsi-kapu és Vízi-kapu 17757 2, 28| Eszébe jutott Kisfaludy Sándorból az a vers, ahol az álremetével 17758 2, 20| Így csinálták ezt Nagy Sándortól Napóleonig.~ ~Most egész 17759 1, 6| medizinalrat a Sektion für Sanitätstwesennél; a közkórházak vannak rábízva, 17760 1, 2| szószéken, mint Abraham, a Santa Clara, a megyegyűléseken 17761 1, 15| vagyunk. Ha a vén kocsis sánta és süket nem volna, őt is 17762 2, 22| történt? - kérdé Ödön az eléje sántikálót.~ ~- Jaj, uram! Mi történt? - 17763 2, 22| hogy kimutathassa, mennyire sántít. És aztán nyögött, és lógatta 17764 2, 19| jöttek önként, s együtt sanyarogtak a parasztfiúkkal esőben, 17765 2, 34| fényudvar keleti oldalán ott sápadozott egy másik nap. Oly egyenlő 17766 1, 13| mulattatja őket.~ ~Olyan sápadtak ez úri alakok most, s riadt 17767 2, 31| tűzakna mellett állt egy sapeur, égő kanóccal kezében.~ ~- 17768 2, 31| ezredes a közelében álló sapeurhöz fordult.~ ~- Gyújtsd fel 17769 2, 28| büszkeséggel kapaszkodott fel a saraglyába; ez hát már olyan ország, 17770 1, 13| téren, mikor a tüzérek a sárba dugták az égő kanócokat, 17771 1, 3| mulva tutunk kivontatnyi sárból, jégből, mikor bivalyok 17772 1, 18| volt a haladás; a tegnapi sárdagasztás után még pihenésnek lehetett 17773 1, 14| ez ideig. Fekete kabát, sárga-veres-fekete vállszalaggal, hasonló színű 17774 1, 15| Könnyebbülten lélegzett fel. Az a sárgarépa, zeller sem hitte volna, 17775 2, 25| eső után a buja zöld fű sárgul, kékül a virágtól; valahol 17776 1, 18| esküdött kétszázhúsz ember, egy sárguló erdő közepett vezére szavára 17777 2, Veg| ötöde: egy ifjúkor.~ ~Új sarjadék képezi az emberiség tavaszkorát, 17778 1, 2| asszonyságaitól, fi- és leányágon levő sarjadékaitól, hogy egyetlen tévedést 17779 2, 23| fűszál emlékezik, hol a geszt sarjadékiban hősök piros vére szivárog, 17780 1, 18| betömetem a rést, s ismét sarkadban vagyok, nem menekülsz meg 17781 2, 30| telegolyók recsegve szaggatták ki sarkaiból a nehéz kapukat. A kapuk 17782 1, 4| megállítá magát korcsolyája sarkaival.~ ~- Oda is veled megyek - 17783 1, 4| György lovagot ábrázolta a sárkánnyal.~ ~Ödön visszautasítá az 17784 1, 18| együtt vész!~ ~Ezzel a szóval sarkantyúba kapta paripáját Richárd, 17785 2, 29| udvarra.~ ~A lódobajra és sarkantyúpengésre kidugta a borzas fejét egy 17786 2, 20| lábszárig érő vadászcsizmák sarkantyúval és az ülésbe vetve egy szironyos 17787 2, 29| E fogadás, ez ígéret sarkantyúzta lelkét mindazon nap óta; 17788 2, 22| ökör lenni, és lesz belőle sárkány. Ez egyszerre visszavadítja 17789 2, 27| Pedig úgy félt tőle, mint a sárkánytól.~ ~E félelem hadvezetővé 17790 2, 22| úrral - szólt Boksa Gergő sarkára ágaskodva, s fokosával mutogatva 17791 2, 36| A tért buja fű lepé, sárkereppel vegyes; a lovak jó tanyára 17792 2, 39| Azzal ismét szalutált, sarkon fordult és kiment.~ ~Mind 17793 1, 4| észre, hogy azok megint csak sarkukban vannak; s ismét hozzá kell 17794 1, 8| szász alabárd és partizán, a sarlótőr és gyilokkapacs, a kereszthadak 17795 2, 26| magához téríteni. Edit egy sarokba vonult, s kalapját, sálját 17796 2, 29| zengés harsogja az egyik saroktól a másikig: "Hozsánna! Hozsánna!"~ ~ 17797 1, 12| holdban") nem holdban, hanem Saros meg Zemplin varmegyében, 17798 1, 13| népszónokot találjon, mentül sárosabb csizmában, mentül ázottabb 17799 1, 15| kezdék, s minden ruháját sárosnak, tépettnek találták, mint 17800 2, 30| Pest! Most tizenegy éve sárrá döntötte a vízár! Újra felépítettük. 17801 1, 14| olták a tüzet az utcán, sárt, homokot öntve közé, s aközben 17802 2, 36| egyedül kóvályog egy pusztai sas; a síkon egyedül üget a 17803 2, 28| orromat, mikor enyim nagy sasorr, tisztelendő atyáé meg tömpe.~ ~- 17804 2, 21| szemekkel, merész hajlású sasorral, kevély mosolygással egész 17805 1, 11| hitt a papnak. Ez azokkal a sasszemeivel nagyon tekinget körül. Ez 17806 2, 48| szeretetéből.~ ~Hazugság az, hogy a sátán rossz lélek, csak éhes lélek.~ ~ 17807 1, 15| elveszteni kedvesét. Ravaszul, sátáni terv szerint. Akár tesz, 17808 1, 1| nem tudják, hogy az ott satnya elemeire fog feloszlani, 17809 1, 17| szökött fel helyéből, mint Saul, mikor a próféta lelkét 17810 1, 13| többiek is.~ ~"Uraim, dámáim! Sauve, qui peut! Illa berek - 17811 2, 27| szilvapálinkát a szilvás; a savanyúvíz ott fakad a hegy tövében. 17812 2, 31| Ödönnek:~ ~- Vigyázz! Aufg'schaut!~ ~- Mi az?! - kiálta Ödön.~ ~- 17813 1, 6| concentrirungot és igazi, nem scheingefechtet, hol az ország első kapacitásai 17814 1, 12| látja, hogy mikor jön egy "scherzo", mikor az "allegro"; mikor 17815 1, 14| Ide Hans Sachs kell, nem Schiller. Aki a népet meg tudja nevettetni, 17816 2, 34| mint a konstantinápolyi schismaticusok, az ostrom alatt a "filioque" 17817 2, 20| menni kell a háborúba.~ ~Schlicket választotta. Búcsúzatlanul 17818 2, 27| utolirtek. Olyan ágyukkal lűtte Schlik, hogy engem csak hangja 17819 1, 15| fognak rá, hogy az auf der Schmelz és Hernals között volt még 17820 1, 14| heut" - "Metternich" - "schmetter nicht" - "Minister" - "hin 17821 1, 5| tisztelendő urat, hogy "schon bezahlt".~ ~("Annak a katonatisztnek 17822 1, 15| lovassága tanyázott, a többi Schwechat alatt volt; lovasság nem 17823 1, 15| elkényeztetett főispánné Schwechaton egy zöldségáruló kofánál 17824 2, 24| Azt hiszi, hogy a kapott sebbe okvetlenül belehal.~ ~Éppen 17825 2, 23| alakok, kik tíz-tizenkét sebbel elborítva maradtak a csatamezőn - 17826 1, 16| küszöbön akar meghalni.~ ~Sebe ég már, és agyát homályos 17827 2, 25| ajkaik hallgatnának, nyitott sebeik fognának beszélni... Minden 17828 1, 16| gyöngéd ápoló kezek bekötik sebeit; elrejtik, eltagadják a 17829 2, 43| akik mérget csepegtetnek a sebekbe, és bosszúterveket koholnak 17830 1, 16| ifjú e látványra leveszi sebéről odaszorított jobbját, s 17831 2, 46| vitéz ellenfelemet halálra sebesítém. Bajtársam, kit balsorsa 17832 1, 4| a távolhoz mérve ijesztő sebessége kivehető, amint közelít 17833 2, 25| volt? Ödön is ott járt? Nem sebesült-e meg? Nem fogták-e el?"~ ~" 17834 2, 25| megnyitá azt a szabadságharc sebesültei számára. Először az alsó 17835 1, 15| a közügyért, hogy ápolta sebesülteinket, hogy gyűjtötte a pénzt 17836 2, 24| vesződnöd; láss a többi sebesültekhez. Ehhez csak egy kis hidegvíz-borogatás 17837 1, 13| utcáról utcára a legelső sebesültet, a szabadság legelső mártírját, 17838 2, 25| magát, hogy kastélyát a harc sebesültjei számára megnyissa, jól tudta, 17839 2, 19| utászok. Az orvosokbul tábori sebészek. Ágyban meghalni nem volt 17840 1, 9| vízbefúlástól, vad harapástól, golyó sebétől, rossz szem verésétől, ragály 17841 1, 13| találkozás zsurlódásának véres sebhelye. Lélegzete is elfúlt.~ ~- 17842 2, 46| van joga a világon e szent sebhelyeket csókjával megengesztelni 17843 2, 25| nőcselédei egész nap tépést, sebkötőket készítenek.~ ~Éjjel aztán 17844 2, 24| néhány óra múlva beáll a sebláz, s az üszög elkerülhetetlen.~ ~- 17845 2, Veg| báránynak - feledés írját a mély sebnek - jobb idők reményét a szegény 17846 2, 23| dobbantja meg a szívet, a kapott sebre nem halaványadik el az arc. 17847 2, 23| s kiesett nyergéből, de sebzetlenül.~ ~Hanem az a másik csapás, 17848 2, 26| vonaglott, mint egy halálra sebzett tigris.~ ~Aztán felkapott 17849 1, 14| dobták; onnan végigvonultak Sechshaus, Fünfhaus, Braunhirschengrundon, 17850 2, 35| Victrix causa diis placuit; sed victa Catoni" - s azzal 17851 1, 6| Nem lehetett náluk egy Sedlniczkyvel, Inzaghival, Apponyival 17852 2, 49| számokat, jön be a büró séfje, s mondja neki, hogy:~ ~- 17853 2, 23| harcolók közé. Balról Aulich segédcsapatai nézik saját bajtársaikat 17854 1, 8| boltajtót. Magam vagyok, nincsen segédem. Amíg odafenn leszünk, addig 17855 2, 33| gyűlölt hazájának idegen segéllyel fejedelme legyen. ~ ~És 17856 1, 4| azután a golyóban volt a segély.~ ~Egyik cső jobbra, másik 17857 1, 9| mihez akarsz kezdeni? Én segélyedre leszek minden tehetségem 17858 1, 12| joggyakornokok ugráltak segélyükre az ősz táblabíráknak, s 17859 2, 30| maradtak közül megkérdezzen, segélyül vagy tanúbizonyságul hívjon. 17860 2, 19| háta mögött a Tiszán! - Segesvárnál az égő városon verik magukat 17861 1, 4| szólt az, s azután maga segíté barátját felülni a vasokba.~ ~ 17862 1, 2| rettentő kérdéseidre felel:~ ~- Segítéd-e a nyomorultat?~ ~- Nem!~ ~- 17863 1, 18| lovak a szénában, a gazdák segítenek vasalni, szerszámot igazítani. 17864 1, 14| egymást. Még lehet békés úton segítenünk.~ ~- Hogyan?~ ~- Eredj fel 17865 2, 22| hátráltunk volna. Ha ti segítettetek volna, mi az ágyúinkat nem 17866 2, 28| talál lenni ezeknél, én segíthetek a maga baján. Ha pedig engem 17867 2, 28| veszedelem azoknál, maga segitheti énrajtam. Jó, ha az embernek 17868 1, 13| izgalombeteg szívvel? És mit segíthetne ott? Soha még csak fegyver 17869 2, 35| mint te vagy. Bár többin is segithetnék. Azért küldöm neked egy 17870 1, 9| uradalmat ér. Pártolód, segítőd leszek életed minden szakában. 17871 1, 3| becsületes embert, hogy segitse rajtam valahogy, akarhogy, 17872 1, 1| ajkait, nem várva, hogy segítségére jöjjenek a meghaláshoz, 17873 2, 23| s újra megfordul, amint segítséget kap, s újra ellenére támad.~ ~ 17874 1, 5| az ablakon, hogy jöjjenek segítségre, de eszébe jut, hogy hátha 17875 2, 21| Most egyszerre váratlan segítségük érkezett. Az országút melletti 17876 1, 18| kiállhassák.~ ~Végre is ki jött segítségükre? Az az embertelen őszi éj, 17877 1, 2| keblét akkor? Kit híjon segítségül, kit pátrónusául? Mely király, 17878 1, 5| Hát csak azért adod, hogy segítsem elkölteni neked, amihez 17879 2, 27| itt van török, mingyárt segitsigünkre gyün százhatvanezer emberrel; 17880 2, 49| azzal volna még rajtam csak segítve. Semmi sem hiányoznék a 17881 2, 47| Almuluk herceg kardja.~ ~Seherezáde szultána regéinek egyik 17882 1, 18| emberi lakásnak semmi nyoma; sehonnan a völgyből nem kavarog fel 17883 1, 13| sokszögletű úrtól.~ ~- Én? Sehová! Maradok Bécsben. Nem féltem 17884 1, 4| Egy levelet a másik seigneurnek.~ ~- Hogy jön az ide?~ ~- 17885 1, 10| hívtál engemet haza.~ ~- Jól sejted. Egyéb okom is volt rá. 17886 1, 13| borzalmat? Mi jóslat, mi sejtelem költ szíve húrjaiban diszharmóniát? 17887 2, 20| Zebulonnak pedig még csak távoli sejtelme sincs arról, hogy hogyan 17888 1, 10| én tudom?~ ~- Leveledből sejtem, melyben oly sietve hívtál 17889 2, 25| nem szabad azt még csak sejteniök sem, mi történik az ősi 17890 1, 4| kérdéseire, miket előre nem sejthet, és talán lekötelező fejedelmi 17891 1, 18| lassúbb a folyása, annál sekélyebb a medre. A két part között 17892 1, 18| Duna medrét zátonyaival, sekélyeivel; neki és vén huszárjainak 17893 1, 6| az valami medizinalrat a Sektion für Sanitätstwesennél; a 17894 2, 33| köténnyel. A körmeit díszítő sellakmaradványok bizonyítják felőle, hogy 17895 2, 27| szopókájával, melynek másik vége selmeci dohányégető cserépkatlanba 17896 1, 13| szalagcsillagokat kötött fehér selyemből, s Alfonsine azokat tűzdelé 17897 2, 32| Az a múltkori láthatatlan selyemfátyol őrizte fejét, hogy a Lánchídoszlopon 17898 2, 35| mártír kezében marad egy selyemfonál, mely őt felvonja az égbe: 17899 1, 5| szétnézve a szobában. - Selyemfüggönyös ágy, porcelán kályha; itt 17900 1, 4| megsimogatá az ölébe tett selyemfürtös fejet; ahogy szokás megsimogatni 17901 1, 13| erkélyén két óriási, fehér selyemlobogóval s a két lobogó között egy 17902 2, 39| kibontá a csomagot. Egy kék selyemmellény volt abban. Aranka hímezte 17903 2, 22| csak nádszállal, ha csak selyemmotringgal esett volna is ez az ütés, 17904 1, 15| szemeit. De azért hosszú selyempillái rejtekéből látott minden 17905 1, 11| mert új kabátja van, finom selyemposztóbul, aminek nyakától messze 17906 1, 11| iskatulát - hallja -, mert aba selyemruha van. Aztán valamit össze 17907 1, 9| szemben.~ ~Baradlayné fekete selyemruhát viselt, fekete hímzett gallérkával 17908 1, 17| csizmakopogásra, egyszer csak halk selyemsuhogást hall ajtaja előtt, s midőn 17909 2, 36| vigályosait. Ismerte minden semlyékét, hol a tinót el lehet rejteni; 17910 1, 8| otthon nincs! Aztán nem kerül semmibe megnézni. Hátha csinálhatnánk 17911 2, 32| tökéletlen állatban, te semmiből lett semmi; szállj le a 17912 1, 17| őrjöngők vagyunk, kik egy semmiért, egy gondolatért, egy álomképért 17913 2, 30| jajgatni?"~ ~"Ha nekem, akinek semmim sincs ebben a városban, 17914 1, 17| mert a szíve, hiszen egy semminek ahhoz sincsen joga... Az 17915 1, 8| eladó. Én azt meg akarom semmisíteni.~ ~A zsibárus mosolygó arccal 17916 2, 26| tökéletesen meg lett az semmisítve; hogy meg van az már szorítva, 17917 2, 22| ötven, mint érvénytelen, semmisnek deklaráltatik.~ ~A "deklaráltatik" 17918 2, 27| kell fáradni az őzért. Az senkié, mindenkié, az országé. 17919 1, 5| nem hívatják. Ne fusson senkihez, és ne panaszolja senkinek 17920 2, 31| engem elöl menni! Nekem senkim sincs az egész világon.~ ~ 17921 2, 27| életet élnek. Magukon kívül senkire sincsen gondjuk. Mikor Tallérossy 17922 2, 30| végig lehet a várfokrul seperni. Tehát ágyúkat nem fognak 17923 1, 4| Szerencséjükre a vihar oly hótorlatot sepert a part falához, hogy nem 17924 1, 4| Dnyeper olyan tisztára volt seperve a hótul, mint a tükör; csupa 17925 1, 15| a zivataros idő tisztára sepri az ilyen szemétvermeket.~ ~ 17926 1, 13| tőle. Az utcákat kartáccsal seprik most, a kövezetből barikádok 17927 2, 27| hova pokolba! Nincs ott septemviralis tábla.~ ~- Már mindhiába. 17928 1, 4| I. szám. Don Juan au sérail." Ez igen jó tréfa. Kár, 17929 1, 15| Micsoda?~ ~- A körülzároló seregből egy csapat egyetértésére 17930 1, 18| mikor az üdvözlő honfiak serege feljutott hozzájuk.~ ~Ami 17931 2, 27| van mindennek. A lázadók seregei úgy teremnek, mint a gomba; 17932 2, 28| folyamának vizét hatalmas seregeivel pirosra festeni.~ ~Most 17933 2, 26| hogyan verték szét a magyar seregeket, mily tökéletesen meg lett 17934 2, 28| Eperjes tele volt császári seregekkel, mikor Zebulon behajtott.~ ~ 17935 1, 18| sort Pál vitéz; ő volt a sereghajtó.~ ~Az üldöző ellenfél, ki 17936 1, 12| a megyei zöldasztalnak, sereglettek össze jobb- és baloldalrul, 17937 1, 17| tudósítást küldhessenek a másik seregtől a megszállottaknak. Azokat 17938 2, 20| Ne rondítsa el velök a seregünket, méltóságos főkomisszárius 17939 2, 31| nem vagyunk. Te lelke vagy seregünknek, ne akarj keze-lába lenni. 17940 1, 3| oldalról rohantak elé a serényen megfogyasztott tálak ételmaradékaival; 17941 2, 27| piruló pulykát, mi alátett serpenyőbe csorog vissza; meghinti 17942 1, 9| tárgy, minden tekintet bánt, sért, gyöngédtelenül fogad. Idegenek 17943 1, 17| levelet, megkaptad-e? Büszke, sértegető levél. Tépd össze! Ne emlékezzél 17944 2, 48| Az asszonyságot nem fogja sérteni a dolgunk. Én is hiszem. 17945 1, 5| páterkám! Ez nagy szó. Kit sértett meg és mi módon?~ ~- Hát 17946 1, 7| hogy még a szememmel se sérthessem meg, tekintetemet sem fogom 17947 1, 14| között fennáll. Itt mellettem sérthetetlen, megszentelt helyen állasz.~ ~ 17948 2, 35| legalább egy ponton örökké sérthetlen maradt: az önbecsülés pontján. 17949 1, 9| hogy a pecsétet meg ne sértse; s azután kibontá a levelet.~ ~ 17950 2, 32| a sok sivalkodástul már sérvet kapott. Belehal. Apja, anyja 17951 2, 27| nekünk örökre. Jojcakat! Servus. Agyiő.~ ~Ádám úr vállat 17952 1, 12| megyegyűlés rögtön stante sessione elhatározta a kihágó ellen 17953 2, 28| pálca nélkül megindulni sétálni egy olyan rengeteg erdőben, 17954 1, 5| azt megunta, még egy órát sétált a glacis-n, nézegetett a 17955 2, 32| várfalakon, a köröndök felett, a sétánysoron, a Várkert bokrai közt, 17956 1, 12| kérdés a karszék háta mögé settenkedő alakhoz.~ ~- Méltóságos 17957 2, 27| Hungariam non est vita; si est vita, non est ita".~ ~ 17958 1, 14| Gütter" - "die Freiheit" - "sich freut heut" - "Metternich" - " 17959 1, 17| boldogság nem kínáltatott.~ ~- Siessünk innen, mentül elébb!~ ~Eszébe 17960 1, 17| Délelőtt tizenkét órára? Eléggé sietek-e? ~ ~Ó, Jenő nem talált elég 17961 1, 3| beneventálják; vén hajdúk sietnek elvenni süvegét, téli kesztyűit, 17962 1, 13| profiljára ragassza.~ ~- Sietnem kell! - suttogá bizalmasan 17963 1, 16| Hiszen nem messze kell már sietnie. Amott leng már az ismeretes 17964 2, 35| hozzám.~ ~- Nem mehetek. Sietős utam van. Itt rekedni nem 17965 1, 7| mentek el. A Burgba hívattak sietősen. Csak későn fognak hazajönni.~ ~- 17966 2, 35| osztozott abban a tétova sietségben, amivel sok pályatársa kereste 17967 2, 29| sarkában, mint akinek nagy sietsége van.~ ~Szorongva kérdezé 17968 2, 44| körülményt, minden szót. A nagy sietséget, a gyors sikert. A tökéletes 17969 1, 15| Reszketve a láztul, égve a sietségtül, futott a gyermek azokon 17970 2, 39| Bocsáss meg annak, ki vádjával siettetett a sírhoz; és egykor tudasd 17971 1, 14| úgy látszik, mintha mégis siettetnék az előrehatolást. Egész 17972 2, 34| hozzákiáltani: "In hoc signo vinces!" (E jelben győzesz.)~ ~ 17973 1, 9| pofont kioszta két léhűtő siheder fiának: egyik "Szaladj a 17974 1, 4| egymásnak, s ismét együtt sikamlottak tova a jégen, a távolban 17975 2, 30| újra sorakozva tódult elé a sikátoron át, s azon pillanatban, 17976 1, 3| vigasztalásnak nem kevésbé sikeres szavait jeles költőinknek 17977 2, 21| ellenfél nem erőltette győzelmi sikerét tovább. Minden oldalon takarodót 17978 2, 23| ellen. Már előrenyomul, már sikerre jut, midőn a másik rész 17979 1, 4| kellett látni a rábeszélés sikertelenségét. Észrevette, hogy ellenkezése 17980 1, 15| hagyjanak mindent rám. Vagy sikerül, vagy elveszünk.~ ~- Narische 17981 2, 25| Hanem ez a kép nem akar sikerülni. Valami hiányos rajta. Minden 17982 1, 12| alkalmazott hadicselek mind nem sikerültek.~ ~Először is: a teremben 17983 1, 15| makacssága akadályozza a terv sikerültét. Ez a kapitány Baradlay 17984 1, 1| Azután még egy üres, siket szoba következett, körülsáncolva 17985 1, 4| ajtóból izzó fény, fojtó bűz, siketítő gépzuhogás, gőzsüvöltés 17986 1, 14| ablakából egy velőkig ható sikoltás vegyülne a zivatarba.~ ~ 17987 1, 13| odarohant hozzá az öröm sikoltásával; széttárta előtte karjait, 17988 1, 15| összerándult, de elfojtá ajkán a sikoltást. Pedig a szívén ment e szó 17989 2, 46| akadna mégis oly nyomorult, silány ember, ki ily felfedezés 17990 1, 1| Ez a küzdelem neveli őt simának, okosnak és eszesnek. Tanuljon 17991 1, 12| törvinyeket deákul; minden simplex ember nem belekotorászhatta; 17992 1, 4| és kebel, ez a sok hozzád simuló szilfid, ezek a szemedbe 17993 1, 4| kaftánkában, mely szorosan simult telt idomaihoz, karcsú derekát 17994 1, 2| mögötti szögletben, a falhoz simulva áll; egy kendőt tart a két 17995 2, 33| Zebulon.~ ~Útközben aztán sincerizálgatott vele.~ ~- Hja, bizon ez 17996 2, 46| katonák a bivouacon, látott a Singer utcai markotányosné. Tudják 17997 1, 15| jutott be a városba. Itt a Singerstrasséba szállt ugyanazon zöldségkofa 17998 1, 15| Mégsem tévedt el.~ ~A Singerstrassénak ez irányban kell lenni. 17999 1, 5| sz nem nekünk való a! Sintérnek való a! Felültem rá alig 18000 1, 14| fövegeik köcsögkalap, ernyős sipka, utazósüveg; ki frakkban, 18001 1, 5| huszárok kizárólagos jogát; sipkája büszkén lehúzva szemére. 18002 2, 35| Algernon Smith! You are sir Edmund Baradlay!~ ~- Hogyan? - 18003 1, 5| nagyméltóságú úr megvált e siralom völgyétől, és keresztyéni 18004 2, 27| oda kell! - Azután nagy siránk hangon folytatá: - Hiszen 18005 1, 1| abba! Most nincs idő az ön sírására. Én sietek. Utam van. Úgy 18006 2, 24| is ennek a gyermeknek a sírását fogom hallani.~ ~- Nem fog 18007 2, 43| jó ismerőse volt. Mint a sírásónak a halotthordó. Tudta, hogy 18008 2, 39| meg! Te mondád.~ ~Tehát ne sirass!~ ~Légy keresztény, és mondjad: " 18009 2, 26| szét, bosszút állunk. Olyan sírást csinálunk Magyarországon, 18010 2, 26| Szemei véresek voltak a sírástól.~ ~Körültekintett. ~ ~A 18011 2, 39| haltak meg, anyjaik nem siratják meg! Te mondád.~ ~Tehát 18012 2, 26| Nem fogsz tőlem alhatni a sírban, s én nem fogok tőled alhatni 18013 1, 1| régi zsoltárénekeket. A sírbeszédet pedig a templomban a szuperintendens, 18014 1, 2| helyet adtak a lelkésznek a sírboltajtóval szemben, s ő fövegét levéve 18015 2, 49| s vitettem át a családi sírboltba.~ ~- Jenő? - szólt bámulva 18016 1, 2| menet a templomból a családi sírbolthoz.~ ~Még egy rövid szertartás 18017 1, 10| kiszólítá őt szobájából.~ ~A sírboltőr előjött a kulcscsomaggal, 18018 1, 12| ez nekem ipen olyan nagy sírelem, mint parasztnak az, hogy 18019 2, 39| ki vádjával siettetett a sírhoz; és egykor tudasd vele, 18020 1, 11| ég megkötött, azt csak a síri föld választhatja el. Egyesüljenek, 18021 2, 39| házánál vagyok - a haza sírjában vagyok.~ ~Te pedig légy 18022 1, 9| csillagait, hogy ne sokat sírjanak miatta, mert a csillagok 18023 2, 44| el fölötte, és te még a sírjára sem fogsz találni soha! ~ ~ 18024 2, 39| Felállt.~ ~- Egy percig ne sírjatok! Üljetek helyeiteken nyugodtan!~ ~ 18025 1, 1| könny, én akarom, hogy ön ne sírjon. Nem veszünk búcsút. Lelkemet 18026 2, 39| elébb vagy utóbb.~ ~A mi sírköveink lesznek a jel, hogy ott 18027 1, 18| volt az: egy tájék csupa sírkövekből.~ ~S az előttük emelkedő 18028 2, 26| átkozott hely, ami gyászosabb a sírnál: a vesztőhely. Ott találkozunk 18029 1, 2| életében úgysem volt szabad sírnia.~ ~- Valóban igen keményszívű 18030 2, 32| felesleges istenáldásnak: "Te kis síró-rívó portéka, aki senkinek sem 18031 2, 29| feltámadás napján, mikor a sírok felvetik halottaikat, mikor 18032 2, 32| hosszú sorokat látott apró sírokból, miket kicsiny, fehér, kék, 18033 2, 39| oltalmazzon örökké!~ ~A síron túl is szerető~ ~Eugenod~ ~ 18034 2, 23| harc után összegyűjtöttek. Sisakok, a tarajon keresztül kettévágva, 18035 1, 8| láncos buzogányokból, szarvas sisakokból, angolszász csatabárdokból; - 18036 2, 23| mennyköve.~ ~Keresztülvágta a sisakot, s mélyen behatolt a koponyába, 18037 1, 14| pálinkától lángoló utca, omlott a Sisera hadja a kolostor előtti 18038 2, 36| hónapban igen jók.~ ~Azután siskából, kákából kerek máglyát csinált 18039 2, 27| beleszurkál a lapátvégű villával a sistergő hurkafélébe; válogat a mindenféle 18040 2, 32| belőle ember, mert a sok sivalkodástul már sérvet kapott. Belehal. 18041 1, 9| utakon, sivatag pusztákon s sivatagabb idegen városokon keresztül, 18042 2, 30| mélyebb, dörgőbb föld alatti skálán, egész a földrengés, a vulkánbőgés 18043 1, 16| odafenn izzó lávából.~ ~A skarlát felhők tűzszegélyei között 18044 2, 25| napsütötte kastély látszik, a skót mezei lakok modorában építve, 18045 2, 48| bárók az ilyesmiben nagyon skrupulózusok. Először, mert öregek, másodszor, 18046 1, 11| veszits ütet; sok draga smuk bene van.~ ~Egyszerre nagy 18047 1, 11| rakta fel azt a sok drága smukkot, ha Ödön úrfi a papleányt 18048 1, 11| Ha te, Karika! Nalad van smukos tarisznya - akarok mondani: 18049 2, 27| kirabolnák érte; így pedig jöhet Sobri, amikor akar, még az ajtót