IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór A koszívu ember fiai Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Rész, Fejezetgrey = Comment text
21068 2, 29| kanyargó paliszádsor az újépületi laktanyától a Lánchíd-főig, 21069 2, 25| Azzal a kisfiú visszament az újfundlandihoz.~ ~Aranka vigasztalni akarta 21070 2, 25| A kisfiú otthagyja az újfundlandit, s odamegy Jenőhöz.~ ~- 21071 1, 11| hatalmas kitörések a gonosz újítókra: a szűz vállak megterhelőire, 21072 2, 28| ahogy a varrótűvel megszúrt ujj fájdalma elenyészik, ha 21073 1, 6| hanem adja ide a legkisebbik ujjacskáját a kezének, arra, hogy megbocsát.~ ~- 21074 1, 1| nektárhabja végigcsorgott kövér ujjain. A megkezdett frázis kifogott 21075 1, 6| Akkora kis féreg, mint az ujjam. "No bizony barátom, ez 21076 1, 9| elszakíthatatlanul. Aki ezt az én ujjamra fűzte, azt mondta akkor 21077 1, 12| címeres gyűrűjét húzta le az ujjáról, s azt veté zálogba a megyei 21078 1, 4| szágópálma nyújtja felé ujjas leveleit, miknek egy-egy 21079 2, 33| colstokkal végigmérni. A lába ujjától az ináig két láb, onnan 21080 1, 2| citátumokkal vegyest, klasszikus és újkori auktorokból. Mely szép bevezetés 21081 2, 20| Most fűzeti magát az újmódi míderbe a hentesnével.~ ~- 21082 1, 12| Ki tette ezt? - rivallt újólag az adminisztrátorra.~ ~Rideghváry 21083 1, 9| elébb; nem vettük észre az újon befagyott helyet, s mind 21084 2, 21| aztán elszántan biztatá újoncait: "Ne féljetek, fiúk: száz 21085 2, 20| szállítmányosok, szabadcsapatvezérek, újoncokat hozó bírák és tudósítók.~ ~ 21086 2, 29| feltámadás!"; mikor az újraébredők miriádjai lerázzák magukról 21087 2, 43| leghatározottabb ellenség, ki mindent újrakezdeni képes, amíg él.~ ~- Mindent 21088 1, 18| A trombitaszó négyszer újrakezdődött a sánc négy szegletén. Mikor 21089 1, 4| azután diribről-darabra újraöltözteté Ödönt; ő tudta jól, egy 21090 1, 11| olvasot asszonysag. Mindig van ujsag kezibe Allgemeine. Mikor 21091 2, 28| vésztörvény, mit olvasok ebben újságban; mit hoztak abban országgyűlésben?"~ ~- 21092 2, 20| verseket Libussanak, meg ujságot irja Pesten; van neki alkalmazás. 21093 2, 32| ilyen sok hím- és nőnemű újszülöttet ajándékozott ez évben is 21094 2, 25| eltekintve, hogy ég Óarad, Újvidék, hogy robban a légbe Szenttamás, 21095 1, 12| finali elő szokott kerülni az ultima ratio, a bunkós bot, olyankor " 21096 1, 3| koadjutornak:~ ~- Soha életemben unalmasabb szószaporítót nem láttam 21097 2, 22| hemiszfériumára.~ ~Közben aztán unalomból a kusztorájával vakargatta 21098 1, 4| lépésnyire jön rohanva az egész undok csorda.~ ~- Bajtárs! Most 21099 1, 14| a nyomor, a fénykerülő undor ennyi változata? Hol rejtőznek 21100 1, 8| világon. Ez rarität! Ez unikum! Ez inkunábulum! Nincs kópia, 21101 1, 12| consortes, s ordították elleni unisono: "akció, akció!"~ ~S a megyegyűlés 21102 1, 6| mulat, csakhogy decidáltan unja magát mellette.~ ~Plankenhorstéknál 21103 2, 39| atyjáért a gyász. A kis unoka is fekete ruhában jár. Kegyetlen 21104 2, 48| palotáját és tőkepénzét unokahúgainak, Plankenhorstné asszonynak 21105 2, 25| látogatta meg menyét és unokáit soha, azért volt eltiltva 21106 2, 39| kezeivel ölébe búvó kis unokája fejét.~ ~Hát ezekből mi 21107 1, 15| kedélyű nagyapó mérgelődő kis unokájára.~ ~- Az egyik asszonyság 21108 2, 37| búcsúcsókot, csak a kis unokaöcstől, ki odakinn játszott a füvön. 21109 1, 13| magát a pamlagra.~ ~- Ó, be unom én már az egész világot!~ ~ ~ ~ 21110 2, 44| Kocsisát is gyorsaságra unszolta.~ ~Hazaérve futott fel a 21111 1, 4| a munkának. A jó emberek unszolták, hogy öltözzék át elébb 21112 1, 12| Másodszor: a fehér toll nem unta meg délután négy óráig sem 21113 2, 24| mondani, hol van a fiam. Untalan ostromolt leveleivel. Találkozást 21114 1, 6| volt kikiáltva, hanem az untatta éppen legjobban, hogy ez 21115 1, 6| öffentliche und private Unterhaltungen". Az a ferdére festett képű 21116 1, 10| Hű, lelkem! Fiatal úr-e?~ ~- Valami hatvanhat esztendős.~ ~- 21117 2, 28| hogy ő csak még most is urabb nálánál, s megtömvén azt 21118 1, 9| szántóföldjét oly áron, mely egy uradalmat ér. Pártolód, segítőd leszek 21119 1, 18| molnár azt mondja, hogy az uradalmi erdész vágatta azt keresztül 21120 1, 6| nekem békét a te Erdegváry uraddal. Nem azért jöttünk mink 21121 2, 33| élvezett át a fényes idegen urakkal, Rideghváry társaságában 21122 1, 2| érdemes, becsületes és tudós uraktól és azoknak asszonyságaitól, 21123 1, 3| tanulta. Maj adminisztrátor ural adunk mink neki keten! Tesik 21124 2, 30| Pestről a budai Vízivárosban uralgó ellenfélt megtámadni.~ ~ 21125 1, 12| olvashatá le, hogy itt az ő uralkodásának vége. Innen neki pusztulni 21126 1, 18| áfonyabokorral osztva az uralkodást.~ ~Reggel már csak áfonyával 21127 1, 15| magánytól; de e félelem fölött uralkodik még, mint lázbeteg álomlátásai 21128 2, 23| halmokat, mik a csatatéren uralkodnak, ő tartja megszállva.~ ~ 21129 1, 1| eszme, minden emberi érzésen uralkodó, ami élni kényszerített, 21130 2, 20| mikor a szuverén népnek az ő uralkodója egyszer tíz esztendőben 21131 1, 4| keresztül, fehéren, iszonyún; uralkodva a vihar rémei között.~ ~ 21132 1, 18| hanem azt az utat egészen uralta egy magas sáncok közül kilátszó 21133 1, 3| No, azzal éppen jól járt urambátyám, hogy abból nem kapott.~ ~ 21134 1, 11| tiszteletes Lánghy Bertalan urammal. Inkább az után tudakozódtak, 21135 1, 11| ide.~ ~Hanem éppen Szalmás uramon múlt a dolog, levén neki 21136 2, 28| Menjen fel Eperjesre uraságod maga az én nevemmel, és 21137 2, 36| Dehogy lakja a kukoricát. Van uraságodnak szép úri kastélya. Hazamegy, 21138 1, 14| nem hallott nevű és című uraságtól, ki ráruházza a teljhatalmat, 21139 1, 14| akarhatják, hogy az ő világi uraságukért százak vére omoljon, s két 21140 1, 15| Frau Bábi, s tovasietett úrasszonyával.~ ~A hazaérkező Editet az 21141 1, 14| azonban ezalatt lassankint urává lett a lába alatt égő talajnak, 21142 1, 5| pereputty folyvást excellenciás urazta.~ ~"No, ez szép! - gondolá 21143 2, 22| Tűzbe-vízbe megyek én az úrért. Majd megmutatom én, hogy 21144 1, 6| így mi lesz belőle? Valami úrféle el nem veheti ilyen cselédi 21145 2, 20| aszonysagnak, amikor ot volt Ödön urfi eljegyzésin. No, ma Ödön 21146 1, 4| múlva, hogy Jéza elhagyta az úrfiak páholyát, egészen üres volt 21147 1, 5| lakott, a harmadik emeleten; úrfias szállást tartott, két kijárással, 21148 1, 6| hazakocsizott a két testvér, Jenő úrfinak nagyon feltűnt, hogy bátyja 21149 1, 5| valakiről azt gyanítják, hogy úrfiskodik. Az én pályámon csak annak 21150 2, 20| Most legifjabik Baradlay urfit viszahoztak a Bécsbül. Nagyságos 21151 1, 15| fogják tizedelni. Richárd úrfit pedig főbe lövik.~ ~És ezt 21152 2, 20| levéllel a kezében ront be úrhölgyéhez.~ ~- No, itt van! Szerencse 21153 1, 15| elmondták titkát ravasz úrhölgyeknek, kik szerelmest játszanak, 21154 2, 20| tudod - szólt halk hangon úrhölgyének -, még nem feleltem ám semmit 21155 2, 44| felkeresni Plankenhorst Alfonsine úrhölgyet, és megköszönni azon szíves 21156 1, 3| adminisztrátor úr lépett az úrhölgyhöz, s bizalmasan megfogva annak 21157 1, 7| Richárd levelét.~ ~Most az úrhölgyön van a sor, hogy arca kigyulladjon, 21158 1, 3| a gazember befogta sajat uri hintom elejbe nigy bivalyt, 21159 1, 7| kecsegtettek is azok.~ ~Nem is úriaskodott a későn jövetellel, inkább 21160 1, 15| Csodálatos vakmerőség egy úriasszonytól! S mit akar itt?~ ~- A fiait 21161 2, 19| Asszonyok bátoríták fiaikat. Úrihölgyek mentek sáncot hordani az 21162 1, 18| monda:~ ~- Dicsértessék az Úrjézus!~ ~Nem is hogy ölelték, 21163 1, 17| rettegés, az aggodalom nem úrkodnék minden ideg felett.~ ~De 21164 1, 11| ides, kedves nagytiszteletű urnak! Hogymint szolgal egiszsige?~ ~ 21165 2, 20| szolgáló volt biz az Zebulon úrnál; úgy vette el. Azonban mi 21166 2, 48| amíg élnek, a Plankenhorst úrnők."~ ~Nem lett volna szabad 21167 1, 15| Egy élő pár azokból az úrnőkből, kiket vérszomjú, vad csordák 21168 1, 17| és olvasta belőle ezt:~ ~Úrnőm!~ ~Ha meg tudja ön találni 21169 1, 18| pihentek itt. Richárd az úrnőtől egy részletezett térképet 21170 1, 18| Richárd maga beszélt az úrnővel, mire a legénység pálinkát, 21171 1, 15| Ennek nem parancsolnak úrrá lett idegek.~ ~A leány pedig 21172 1, 12| holnapi és holnaputáni uruk; a mai csak zsellér itten - 21173 1, 11| akor hazasodta fölsiges urunk, anak tiszteletire. Harmadik 21174 1, 1| imádkozik, búcsúztat és úrvacsorát osztogat; a magyar conversations 21175 2, 35| azok közé, akik önámítással ússzák meg a délibábot.~ ~Tudta, 21176 1, 4| elhaladt mellettük; ők csak az uszályából kaptak a szelek menyasszonyának.~ ~ 21177 2, 25| csendesen, hosszú, aranycsillogó uszályát a földig eresztve alá.~ ~ 21178 2, 20| kezdte észrevenni, hogy az úszáshoz múlhatatlanul megkívántatik 21179 1, 14| csoportba; ki izgatja, ki uszítja őket a nyugalmas polgárok 21180 1, 18| Futnunk kell éjjel és nappal, úsznunk vad és szelíd vizeken keresztül, 21181 2, 30| másikig egy lángtengerben úszott. A gyönyörű Duna-soron, 21182 1, 13| Plankenhorst-házat fénytengerben úszva; erkélyén két óriási, fehér 21183 1, 5| udvarolnál Alfonsine-nek, ha utadban nem találnád az anyját, 21184 2, 31| százados fák árnyékolják be, utai ősrégi puszpángbokrokkal 21185 1, 4| Moszkva közt járhatatlanok az utak; akkora havak estek. Nem 21186 1, 4| ellen, melynek minden egyese utálat tárgya.~ ~A lovak jól futottak, 21187 2, 32| hallja, Kaszáné asszonyom, ez utálatos egy odú: hanem azért maradjunk 21188 1, 8| Salamon barátom. Bármennyire utálva gondolok is arra, aki e 21189 2, 36| Egyenesen rárukkoltam a tegnapi utalvánnyal: "Uram - mondom neki -, 21190 2, 36| adtam el nektek, itt az utalvány, fizess." A jámbor megijedt, 21191 2, 36| hogy én leengedek neki az utalványból harminc percentet. Úgy megörült 21192 2, 27| Ezzel a plajbásszal én utalványozhatom egymillió forintot. Arra 21193 2, 36| az ökröket, s akkor adott utalványt, hogy menjek vele Rideghváry 21194 2, 20| csatlakozzanak velünk. Te utamba estél, hát hozzád magam 21195 1, 3| meglatot nigy bivaly, aló bele! Utana hinto, ot megreketünk; hintot 21196 2, 36| vigyen, amerre akar.~ ~Ödön utánabámult az ördögszekérnek, melyet 21197 2, 35| Lóra kaptak tízen-húszan; utánaeredtek üldözni. Utánalövöldöztek 21198 2, 49| kedélyét.~ ~Richárd még egyszer utánaindult, hogy fölkeresi és visszahozza. 21199 2, 21| ismeretlen, ijesztő tűzkígyók utánaindultak a szétriadt tábornak, kerepelő 21200 2, 49| érezte magát.~ ~Richárd utánajárt, hogy sorsát ott is előremozdítsa. 21201 2, 21| egy lovas osztályt kellett utánaküldeni, s a röppentyűtelepét előretolni, 21202 1, 15| az egész ezredet. Maga is utánalátott.~ ~A két hölgyet azalatt 21203 2, 35| tízen-húszan; utánaeredtek üldözni. Utánalövöldöztek a fekete éjszakában. Egy-egy 21204 2, 35| oltalmazzon!" - s aztán utánalőtt.~ ~A lövés zajára talpra 21205 2, 30| hogy kém. Egyszer gyalog utánamentem Cibakházáig, hogy egy szabadcsapatnak 21206 2, 38| vészbírák felálltak, és utánamondták azt a vádlott jelenlétében.~ ~ 21207 1, 4| menekül vesztett ügyével.~ ~Utánanézett, míg el nem tűnt előle.~ ~ 21208 2, 27| felhúzott fél szemöldökével utánapillantva, nagy keservesen folytatá:~ ~- 21209 1, 4| a távolban - mondá Ödön, utánaszáguldva.~ ~- Az katonai őrtanya 21210 1, 4| lábairól, ledobta bekecsét és - utánaugrott a jég alá eltűnt barátjának.~ ~ 21211 2, 22| vált ellenfeléből, hanem utánavágtatott a nyargaló gulyának, ráterelte 21212 1, 17| elment. Annak kellett azt utánavinni.~ ~Legalább még egyszer 21213 2, 27| meglapultam, míg Karika utanom küldi szekeret; ot kipemet 21214 1, 17| segít, ha valaki ügyesen utánozna aláírást, pecsétet, bélyeget, 21215 1, 18| keresztül; a szél mintha tűzzel utánozná a hóesést, lángpelyheket 21216 1, 15| ahogy én. Csak engem kell utánozni. Különben ördöge legyen 21217 2, 34| fölött civakodni, hanem utánozták Amiens-i Pétert. Sokan megkeserülték 21218 1, 9| Hogy önt meg ne rémítsem, utánoztam barátom vonásait, amiért 21219 1, 18| tornyos habokkal a tengert utánozza. Egy-egy magasabb dombtető 21220 1, 9| betűkben; ez mind...~ ~- Jó utánzás... - suttogá a leány.~ ~- 21221 1, 8| egy eredeti Crivelli, nem utánzat.~ ~Richárd megnézte a kardot 21222 1, 11| szólt együgyű ártatlanságot utánzó arckifejezéssel Rideghváryhoz.~ ~ 21223 2, 24| egyedül maradtak, az elkésett utas sietségével ragadá meg Richárd 21224 1, 15| azonban még nem végezte el utasításait.~ ~- Ne feledkezzék ön el, 21225 1, 5| hivatalnokai számára, akiknek utasításul van adva, hogy mindenkivel 21226 2, 32| ki Palvicz gyermekéhez utasíthatja.~ ~Még egy pohár rosztopcsinnal 21227 2, 43| emelkedék. A vonat körül utasnép sürgött-forgott, helyezkedett, 21228 1, 4| igaz, hogy Szent Prokop az utasok védszentje, csakhogy most 21229 2, 28| Debrecenig. Most már tudta utazása célját. Az most a centrum: 21230 1, 13| passepartout volna ehhez az utazáshoz.~ ~De ismét jött egy új 21231 2, 33| társaságában előre-hátra utazgatni kellett, idegen nagy férfiakkal 21232 1, 13| tetszetősebb alkalmatosságon utazhatik odább.~ ~A kövér úrnak végigborzongott 21233 1, 4| olyan baj, mintha a felhőkbe utaznánk elevenen.~ ~A villámcsattogás 21234 1, 10| Baradlayné asszony befogatott utazóhintajába, s eléje sietett fiának 21235 1, 4| láttak többet semmit az utazók.~ ~A burána utolérte őket, 21236 1, 18| közelében gyakran meglepi az utazókat a köd, s akkor majd lesz 21237 1, 4| Aztán úgy nézett merően az utazókra. ~ ~Az imsik szépen köszönté 21238 1, 4| a bunda lekívánkozott az utazókról.~ ~E tünemény oka nemsokára 21239 1, 14| köcsögkalap, ernyős sipka, utazósüveg; ki frakkban, ki kabátban, 21240 1, 4| mindenütt számukra; megrakatta utazószánkóját, mit vadászatokon szokott 21241 1, 4| feleltek neki, s reggel utaztak tovább.~ ~Leonin mondá az 21242 1, 4| korcsolyáinkat, felkötjük, és utazunk magunk emberségéből. A Dnyeperen 21243 2, 36| házához, aki nem esik éppen útba. Ott ön megírja a levelet 21244 1, 15| becsületes, jó szívet, ki őt útbaigazítja tovább.~ ~Most már remeghetett 21245 2, 28| két éjjel, szolgabírót, útbiztost soha nem látott utakon keresztül, 21246 1, 9| és nem időzött tovább az utcaajtóban.~ ~Leült a dolgozóasztalkája 21247 1, 17| fel, egyik házból, egyik utcából a másikba; van reá huszonnégy 21248 1, 8| spelunka volt az, melybe az utcaemelés miatt még egy lépcsővel 21249 1, 13| nyugalommal Rideghváry. - Az éjjel utcaharcot és torlaszviadalt várhatunk.~ ~- 21250 2, 30| sokáig nem tartható. Három utcája a pesti Lipótvárosnak, mik 21251 2, 29| ragasztottak ki; ha a magányos utcajáró azokból egyet elolvasott, 21252 1, 15| csak boltozatja volna e sok utcájú, rettentő börtönnek, melynek 21253 1, 17| Talán rohammal veszik be az utcájukat? Harcolni fognak kapuk alatt, 21254 1, 15| Valahogy kijutott egy utcakereszttérbe.~ ~Ismét megtalálta az István-tornyot, 21255 1, 13| kirendelte őket a lármásabb utcákra, hogy ha valakit agyonlőnek, 21256 1, 15| hogy lásson meg most egy utcanevet, egy házszámot, mikor ily 21257 2, 29| helyzetet nem ismeri. Az utcaszegleteken rövid tartalmú falragaszok 21258 1, 15| sötétség van körös-körül?~ ~Egy utcaszegleten megállt, ott a szegletkőre 21259 2, 29| melynek hídfője a mostani Deák utcával volt szemben, lovascsapatok, 21260 2, 27| megvasalják. Szalagy innen!" Utcu neki! Nekem se kelete töb! 21261 1, 11| annak avas, maszatos, mézgás útféli élceivel a borban főtt hallgatókat. 21262 2, 28| akkor én leülöm ide az útfélre, és kipihenek magamat. Magának 21263 2, 49| ezüstneműket is magával vitt útiköltségül.~ ~Richárd utánament és 21264 2, 43| látogatónéját.~ ~Alfonsine útiköntösben lépett be hozzá, s gondosan 21265 1, 10| érzelgést elítél.~ ~Mikor Ödön útiköntösét átváltá, anyja végigvezette 21266 2, 43| vendéglőudvarban egész éjjel. Útipoggyászát levitette, s a főhadbíró 21267 1, 4| másvilág - mondta Leonin útitársának, visszatérve a vasokhoz.~ ~- 21268 2, 36| hátrahajolt, és tartotta beszéddel útitársát.~ ~Elmondta neki, hogy még 21269 1, 15| utcákon.~ ~Neszelni kezdett útitársnéjára.~ ~Az már aludt.~ ~Nem Edit 21270 1, 15| van.~ ~A kufárnő vezette útitársnőit a mély árok hosszában, melynek 21271 1, 4| szelencét leoldja. Azután még az útitáskából a térképet is előkeresték, 21272 2, 20| szolgálóval maga után vitette útitáskáját, amibe saját maga pakolta 21273 1, 4| Egy-egy pár korcsolyát is tett útitáskájukba; ha valahol folyóra akadnak, 21274 2, 28| bot végére akasztotta az útitáskát.~ ~Azután csak egy kicsit 21275 1, 17| ki senki. Hiszen minden útja el volt állva.~ ~Arra a 21276 2, 27| ösvényeken. Ő nem eshetik útjába semmi hadviselő félnek. 21277 2, 33| egyszínű, tűzvörös.~ ~A völgy útjain még tovább hangzik a himnusz. 21278 2, 36| egyformaságban a bozóttömkeleg régi útjelölőit.~ ~Néhol aztán úgy belejött 21279 1, 18| az élet-halál kérdés.~ ~Útjukat állja egyfelől az egész 21280 2, 35| kivel kimehetsz Angliába. Utlevél van vizálva, ellátva mindennel 21281 2, 28| nevemmel, és írassa le magát az útlevélben.~ ~- Én menjek be? Tisztelendő 21282 2, 33| íróasztala fiókjában hagyott útlevélblankettek közé nyúlt, úgy tapasztalá, 21283 1, 4| visszakerült.~ ~- Itt az útleveled.~ ~Ödön némán megszorítá 21284 1, 17| bizonyos titkos jelek az útleveleken, amiknek hiányáról a vizsgálók 21285 2, 33| hiányzott belőle. Ily üres útleveleket tartottak készen titkos 21286 1, 4| rendőrségre, és láttamoztasd útlevelemet. A te szavadra talán megteszik 21287 2, 35| Azért küldöm neked egy angol utlevelet, kivel kimehetsz Angliába. 21288 2, 28| Schneiderius Bálint tisztelendő úr útlevelével.~ ~- Az ám, kedves papom - 21289 1, 17| közegek által láttamozott útlevéllel jelenik meg. És még az sem 21290 2, 35| ellátták magukat: külföldi útlevélre.~ ~Aztán nagyon tisztelte 21291 2, 28| egy barátságos hegyi patak útmutató folyását. Azt tudta régibb 21292 1, 15| Szent István-torony szolgált útmutatójául.~ ~A Singerstrasse annak 21293 1, 15| járnak. Az volt az egyedüli útmutatójuk, hogy mikor jöttek, az eső 21294 1, 3| jobban felgerjedve vagy az utóbbiak által.~ ~Míg a feketekávét 21295 1, 11| hogy minek kell ezeknek az utóbbiaknak is itt lenniök. Zebulon 21296 1, 18| mély hóban; Pál vitéz az utóhaddal a nyomában gázol.~ ~Csodával 21297 2, 31| ellenfél golyózáporát az utól jövőkrül felfoghatni; a 21298 1, 3| vagyok, nem használta semmit. Utolara megvesztegetem nagy suma 21299 1, 17| Minket a mi végzetünk majd utolér. S ha utol nem érne, hidd 21300 1, 3| hogy mint jó versenytárs utolérhesse az előrehaladt étkezőket, 21301 2, 25| képzelmében a veszélyeket, amik utolérhetik!~ ~Nagy szerencse ránézve, 21302 1, 18| verekszünk, a te csapatod utolérhetné az enyimet.~ ~- Úgyis utoléri.~ ~- 21303 2, 27| De aki gyalog maradt, azt utolirtek. Olyan ágyukkal lűtte Schlik, 21304 2, 36| ember a pusztaságban.~ ~Az utolsók közül való ugyan, akik iránt 21305 2, 31| egyenkint leölje, s maga utolsónak maradjon.~ ~Mikor ott szembeállt 21306 1, 17| csókolta gyermekét, ezt az utolsót, ezt a legjobban szeretettet.~ ~ 21307 2, 20| menni, hát legalább egy kis útravaló elemozsináról gondoskodom. 21308 1, 9| viszi magával eszméletét úttalan utakon, sivatag pusztákon 21309 1, 17| megtagadom az anyámat, ha utunkba állanak! Leszek érted földönfutó, 21310 1, 9| Oroszországban hóvá alakul, s az utunkban több van, mint elég.~ ~Ramiroff 21311 1, 7| valaki egy végzetes játékot űz, melynek nem tudja még, 21312 1, 9| elébb meghal! Öngyilkosságra űz-e ön engem?~ ~Baradlayné eleresztette 21313 2, 43| excellenciáddal beszélni.~ ~- Űzd el!~ ~- Egy nő.~ ~- Pokolba 21314 1, 5| rágta a fogpiszkálóját.~ ~- Uzsorára adod?~ ~Jenő újra felnyomta 21315 2, 30| ütegek mind el vannak már űzve a bástyákról; a hosszú bástyafal 21316 2, 30| könnyen elfoglalható. A IV. és V. számú rondellák közötti 21317 2, 30| a tűzszekerészetet, az a Váci úton robogva a Széna térig 21318 1, 15| láz, hogy fogai össze ne vacogjanak, mint mikor a gyermek a 21319 2, 20| nagyon hideg van. Az ő fogai vacognak.~ ~- Pedig most már ne fűttess 21320 2, 33| megriasztott emberke, s vacogott minden foga.~ ~- De majd 21321 2, 32| Hármával összezsúfolva egy vacokba, melyet használnak addig, 21322 2, 27| pipatóriumban s estve a vacsoránál még mindig folytatta Zebulon 21323 2, 20| magában Zebulon. - Itt már vacsorára várnak."~ ~No, szépen csalatkozott.~ ~ 21324 2, 20| bennünket se ebéddel, se vacsorával. Majd mikor hazajövök, akkor 21325 2, 20| Ödön. - Most csak gyere vacsorázni, azután adj róla írásbeli 21326 2, 38| feljelenthette magát, mint a vád alá fogott kormánybiztos.~ ~ 21327 2, 22| kolompos hátára, mitől az még vadabb futásnak eredt.~ ~A svalizsér 21328 2, 23| vannak odahengerítve, hogy a vadak szét ne hordják csontjaikat.~ ~ 21329 1, 4| iszamlást, s amint a négy üldöző vadállat egy kis rekettyés sziget 21330 1, 4| eléjük nyargalt az üldöző vadállatoknak; míg Leonin egy fölálló 21331 1, 4| lőtt a bozótbul előtörő vadállatokra; négy lövés után el volt 21332 2, 23| A Királyerdő a gödöllői vadaskerttől délre háromezer lépésnyire 21333 1, 18| kolomphang, pásztorkürt vagy vadász lövése. Nem lakik itt más, 21334 2, 30| szabad. A Halászbástyán vadászárkokat húztak a katonák számára.~ ~- 21335 1, 4| megrakatta utazószánkóját, mit vadászatokon szokott használni, élelmiszerekkel; 21336 1, 4| fásult elszántság, mint a vadászatot megelőző felhangoltság volt 21337 1, 4| maga csak azután rohant a vadászatra. Azt is tudta már, hogy 21338 2, 20| volt rajta, lábszárig érő vadászcsizmák sarkantyúval és az ülésbe 21339 1, 13| kezében. Őt nem ereszték soha vadászni, mint bátyjait. Ő csak rajzolni, 21340 1, 18| mellett lehetett elfoglalni a vadászoktól. És ha el lesz vala foglalva, 21341 2, 21| félnek azok, nincs azoknál vadásztréma, lámpaláz. Oda várják az 21342 2, 38| csak az képes, aki érezte a vádat, csak Baradlay Ödön maga.~ ~ 21343 2, 28| tisztelendő atyaságé fekete, mint vaddisznó és kemény: azt még lehetne 21344 1, 14| világ közepett ily tömeg vadember? Ennyi rongyba öltözött, 21345 2, 38| Keresgélt a félretett vádiratok között. Talált egyet.~ ~- 21346 2, 39| Bocsáss meg annak, ki vádjával siettetett a sírhoz; és 21347 2, 36| kutya nyivákolt odúja előtt, vadkacsák, lilék hápogása vegyült 21348 2, 46| szülői nem azok! - szólt a vádló, ujjal mutatva Richárdra.~ ~" 21349 2, 38| Megtörtént, hogy egy vádlottat már szabadon bocsátottak, 21350 2, 36| tájékozása, mely megtalálta e vadonat egyformaságban a bozóttömkeleg 21351 2, 28| előidézni.~ ~Ebben a nagy vadonban sok mindenféle állat lakhatik, 21352 2, 27| felneveli a bükkerdő ingyen, még vadpecsenyét is ad, csak ki kell fáradni 21353 2, 38| gyorsan.~ ~Még egy utolsó vádpontot kellett meghallania.~ ~- 21354 2, 23| déltől éjfélig.~ ~Ez a vadrózsabokor itten fehér-piros virágaival 21355 2, 26| ugrott fel székéről, szemeit vadul a szólóra meresztve.~ ~Anyja 21356 2, 33| akkor legyőzöttekkel?~ ~- Vae victis! (Jaj a legyőzötteknek!) - 21357 2, 22| fegyver az; ellenkező oldalán vág meg, mint ahova céloz. A 21358 1, 11| körmönfont mondatokkal, élces vágásokkal, minek végén összecsörrenik 21359 1, 8| Micsoda vastag cső, s egy vágásra kétfelé esik, mint egy papiros 21360 1, 11| padokat; tulkot, birkát vágatott, hordót üttetett csapra, 21361 1, 18| hogy az uradalmi erdész vágatta azt keresztül ezelőtt egypár 21362 1, 14| tesz a csoportosulásra, vágjon közé, s verje széjjel.~ ~ 21363 1, 18| árpakenyér is jó. Kecskéket vágnak a hadfiaknak, s kezdik sütni 21364 2, 20| akasztófa, mindjárt! Vagy vágok fejedhez kalamárist! Ha 21365 2, 35| alá.~ ~Az őr előugrott a vágtatás zajára, arcához kapta fegyverét; 21366 1, 4| életük. Azért csak egyenesen vágtatnak a bozót széle felé.~ ~A 21367 1, 4| hanem az egész ordas had vágtatvást nekiindult a part menedékes 21368 1, 4| Leoninhez kiáltott:~ ~- Készen vagy-e?!~ ~- Vigyázz! - kiálta 21369 2, 36| azt megragadja a futás vágya.~ ~Mint a forgószél, mint 21370 1, 17| Most lett már ember.~ ~Ami vágyainak zenitjét képezte, egyszerre 21371 1, 8| neki, hogy a Salamon boltja vagyon Porcelán utcában, Nro 3.~ ~ 21372 1, 9| balsorsomban, osztályt adok vagyonomból is. Bízzál szavamban.~ ~ 21373 1, 11| gavallérnak mennyire nem szükség vagyonra, születésre nézni. Ez a 21374 2, 47| a tiszttartó, hogy egész vagyonuk le van foglalva hatóságilag. 21375 2, 30| Égjen el ötvenmilliónyi vagyonunk, hulljon el ötezer emberünk, 21376 2, 20| harcmezőn szikla, odahaza vaj: az ellenség előtt oroszlán, 21377 2, 20| paraszt sem hoz se tojást, se vajat: mindent a magunkéból kell 21378 2, 30| oda, tojással, zöldséggel, vajjal. Azok közé én is elvegyülök.~ ~- 21379 2, 36| máglyát csinált egy földbe vájt katlan fölött; abba belehajigálta 21380 2, 22| esett neki, hogy gazdája vakargatja róla a szutykot.~ ~Mikor 21381 2, 22| unalomból a kusztorájával vakargatta a kalapja karimájáról az 21382 2, 29| nem használja a körmeit vakarózásra, mint a kutya.~ ~- Hát mikor 21383 1, 12| teremtményei voltak. Elszánt, vakbuzgó emberek.~ ~Amint Rideghváry 21384 2, 31| felbomolva, mely süketít, vakít és agyonnyom egy pillanatban.~ ~ 21385 1, 4| keresztül, és azok mind vakító fényben ragyognak; ahány, 21386 1, 15| Egy veszedelmes, minden vakmerőségre képes asszony: a Baradlay 21387 2, 27| levegőben, s ott keresve azt a vakmerőt, aki ezt tenni merné. - 21388 1, 4| nem árulnak-e el?~ ~- Azok vakok. Egy egész zenekar vak muzsikusokból. 21389 2, 20| demokrácia építőanyaga; s a vakolat jó titoktartó. A födele 21390 1, 17| börtönfalba vagy emberszívbe vakolva, hogy kedvesét kiszabadítsa. 21391 1, 14| egy égő folt marad hátra. Vakon rohan elé. ~ ~Hanem amint 21392 1, 17| egy társa a föld alatt: a vakondok.~ ~Hát csak hadd jöjjön. 21393 2, 26| éjszakán, még a poklon, még a vakságon is keresztülsötétlik, s 21394 1, 15| egyetlen ablak sem világít. Vaksötétség minden utcán; a roppant 21395 1, 18| vadászoktól. És ha el lesz vala foglalva, fennmarad a folytonos 21396 1, 4| egyszersmind minden nyoma egy valahai országútnak eltakarva.~ ~ 21397 1, 17| diadalmas arcokkal; és valahány jött, azokat a ház asszonyai 21398 1, 11| egiszen helyrebolonditotak valahun. Hiszen az most totaliter 21399 2, 29| most elébb utasítson engem valakihez, akinek e házban kell lakni, 21400 1, 5| szablyádat helyére, mert valakik fegyvert fognak, fegyverrel 21401 1, 9| hogy én is szeretem őt? Valamelyikünknek le kell mondania a másikért. 21402 2, 39| engem szerettetek legjobban valamennyiünk között. Mikor kicsiny voltam, 21403 1, 14| szegény, mert a másiknak van valamije? Ki adta kezükbe a veres 21404 2, 20| asszonynak kellett elébb valaminek egyébként lenni) - tehát 21405 2, 20| áll az, hogy mindig kell valamiről panaszkodni. A szenvedő 21406 2, 44| a partit.~ ~Ez volt az ő válasza Plankenhorst kisasszony 21407 1, 4| pillanatig gondolkozott a válaszadáson, azután megszorítá barátja 21408 2, 41| Még egyszer ismétlé a válaszadó fal:~ ~"Az öreg."~ ~Richárd 21409 1, 4| hagyd magad kijátszani! Válaszd az...~ ~Jéza felszökött 21410 2, 30| írtam hozzá, megkapta; de a válaszért hiába ácsorogtam a kórházajtó 21411 1, 12| csendben egész hidegvérrel válaszolá Tormándy az adminisztrátornak:~ ~- 21412 1, 14| s súgták neki, hogy mit válaszoljon.~ ~- Persze hogy van. Az 21413 1, 15| tartva azt Alfonsine felé, válaszolta neki:~ ~- Jobb egy vőlegény 21414 2, 32| őrül állított honvédek azt válaszolták neki, hogy oda mindenkinek 21415 1, 17| újra feltennem?~ ~- Már válaszoltam rá - szólt Plankenhorstné 21416 1, 15| Edit nem gondolkozott a válaszon.~ ~- Bocsáttassuk be magunkat.~ ~- 21417 1, 12| Rideghváry.~ ~Nem méltatá válaszra.~ ~A hatalmas úr eltűnt, 21418 1, 18| alig három lóhossznyi tér választa el egymástól. Richárdnak 21419 1, 17| foglalt, megszűnt lenni; önnek választása volt, hogy merre térjen. 21420 1, 8| mitológiai képet? Nálam van nagy választásban.~ ~Richárd nevette már a 21421 1, 4| veté a tusának, s kimondá a választást:~ ~- Mazeppa.~ ~Jéza erre 21422 1, 15| tekintettel fordult az őrmesterhez választékos úri hanglejtéssel szólva 21423 2, 26| kell őt kerítenie.~ ~Edit választhatott, azért imádkozzék-e, hogy 21424 1, 17| ezt az utat követték. Vagy választhatta volna, hogy elmenjen régi 21425 2, 30| Alig ötszáz lépésnyi folyam választja el a pesti partot a budaitól. 21426 1, 15| majd egy könnyű puttonyt választok ki, ami csak vesszőbül meg 21427 1, 5| tudja felőlem, hogy a "Hét Választónál" diníroztam-e, vagy idehaza 21428 1, 17| tündérei szoktak gondoskodni választottaikról.~ ~- Holnap fel fogsz esküdni, 21429 1, 15| a maga angyalaival az ő választottait, hogy meg ne üssék lábaikat 21430 2, 27| ismerték egymást, mint akik választottak sorsuk dolgában. Egyik a 21431 1, 11| Önök az ellenkező utat választották. Asszonyom, emlékezzék ön 21432 1, 9| s ha atyámtól el vagyok választva, mindegy: háromlábnyi fal 21433 2, 28| mondta magában a neveket: Valentinus Schneiderius, Theophilus 21434 2, 27| asztal szégyent sohasem vall. Így megy ez itt mindennap!~ ~ 21435 1, 4| elöl felhasítva, s csak a váll hegyén tartva össze, végig 21436 2, 19| fegyvert, mely alatt még válla meggörnyed, és hetvenéves 21437 1, 4| komédia. Itt bemutatják a szép vállaikat, s aztán azt akarják, hogy 21438 1, 14| felvonuló fegyveres férfiak, vállaikon szuronyos puskákkal, oldalukon 21439 1, 10| azt kívánod, hogy az én vállaim törjenek le alatta, hogy 21440 1, 11| gonosz újítókra: a szűz vállak megterhelőire, a tintás 21441 1, 8| zsidónál?~ ~Pál úr nagyszerű vállakat vont erre a kérdésre.~ ~- 21442 1, 4| mind a kettőjüktől, s fél vállal a páholy falához támaszkodott.~ ~ 21443 2, 31| volna, egy embernek azt vállalni fel, hogy sorba egy egész 21444 2, 46| kedvesemnél voltam. Itt van a vállamon a korbácsok nyoma, ahogy 21445 1, 14| hogy katona létére azt kell vallania nők előtt, hogy nem húzhat 21446 2, 28| rezignációval vevé le a botot a vállárul, leakasztva róla a tarisznyáját, 21447 2, 34| veszéllyel szemközt minden valláskülönbség, minden dogma.~ ~Lánghy 21448 2, 47| imádkozni, s valamennyit egy vallásra adja, ha lesz.~ ~Erre aztán 21449 1, 15| minek tanultál te olvasni? - vallatá őt szigorral a kapitány.~ ~ 21450 1, 7| nagynéném.~ ~Antoinette vallató tekintettel kémlelt Edit 21451 1, 4| rakva, selyem derékszalag a vállától csípőjéig kötve, megszólítja 21452 2, 38| válaszolt, hogy feltűnt a vallatónak.~ ~- Önnek volt egy másik 21453 2, 22| szájáról addig, míg ki nem vallatta belőle az utolsó cseppet 21454 2, 49| többekkel együtt, hurcolták, vallatták másfél esztendeig; akkor 21455 1, 4| megragadta barátja kezét.~ ~- Vallj meg hát egyet. Két szemet 21456 2, 47| templomában imádja az Istent, és vallja a Szentháromságot.~ ~A bécsi 21457 2, 24| valami tűzpír futotta át e vallomásnál.~ ~- Mindent elmondok neked. 21458 1, 13| szorítással tudat vele tündéri vallomásokat, és vállán az ifjú hölgy 21459 2, 37| visszaesküdje mindazt, amit eddig vallott, azt mondanám: meglehet, 21460 2, 19| zászló alatt egy haza fiainak vallották magukat.~ ~A tiszt jó pajtás 21461 1, 4| nagykorú nem leszek, míg vállrózsát nem kapok, s addig éppen 21462 1, 14| övében?~ ~- Tökéletesen így. Vállszalagját maga Plankenhorst Alfonsine 21463 2, 30| egyik óriás a másik ellen! Vállvetve, erőfeszítve; két mesebeli 21464 1, 13| Plankenhorstné.~ ~A kérdezett gyanús vállvonogatással felelt:~ ~- Én mindenesetre 21465 1, 3| csak lo volt, mar előre valo nap Nemesdombra temetisre. 21466 2, 42| Azt Edit nem ismerte. A valódit.~ ~Mégis fájt érte a szíve. 21467 2, 27| a sistergő hurkafélébe; válogat a mindenféle cifra réz, 21468 1, 13| gondolatnál. Azonban nem volt válogatásra való idő. Az utca túlsó 21469 2, 30| tárva-nyitva maradt szállásokon, s válogathat, hogy mit mentsen meg a 21470 1, 14| Richárd kapitány tehát válogathatott benne, hogy mihez tartsa 21471 2, 31| tűzben próbált zászlóaljakat válogatták, s felszólíták az egész 21472 2, 39| Én mindenkivel kibékülve válok meg innen, s hiszem, hogy 21473 1, 11| sietett a toldással:~ ~- Valosagos olyan, mint egy menyasszony! - 21474 1, 12| mint paraszt. Az annak valoságos gyönyörüség. Minek akarunk 21475 1, 10| sőt gyakran még a költői valószínűségtől is oly quakeri igazmondó 21476 1, 8| ismeretség alapját. Egészen valószínűtlen volt, hogy Salamon úr akár 21477 2, 20| idegizgatottsággal eszik három emberre valót.~ ~Zebulon úr papucs alatt 21478 1, 11| túl Gálfalvy gróf, s így váltakozva az adminisztrátor és Zebulon 21479 2, 21| ismerve, egy zilált gomollyá váltan terelte egymást előre, s 21480 1, 4| gőzfütyülést valami más hang váltaná fel; hasonló a dobveréshez 21481 1, 4| suttognak, néma pillantásokat váltanak, mint tündérek szoktak, 21482 2, 30| hadvezér elébb egypár levelet válthasson egymással. Hogy két jó katona 21483 2, 35| fog állani, míg fel nem váltják.~ ~A zivatar továbbhalad, 21484 1, 3| már a fagylalthoz kezdték váltogatni a kis sèvres-i porceláncsészéket, 21485 1, 17| Baradlay -, a mai nappal sok változás történt; szabad legyen hinnem, 21486 2, 25| Amikre Jenőnek ezerféle változatait kell kigondolni a magyarázatoknak.~ ~ 21487 1, 4| Egész Szmolenszkig kevés változatot nyújtott az út. Hideg volt, 21488 1, 9| arca annál halaványabbra változik, mentül tovább olvas; ajkai 21489 2, 23| Az ütközet déltől estig változó szerencsével folyik a Királyerdőben.~ ~ 21490 1, 9| úgy. De most már ezen nem változtathatunk. Ő aligha el nem veszti 21491 1, 15| baziliszk hogy iparkodik őt kővé változtatni. Odatolta kis poharát Alfonsine 21492 2, 49| gyermeke ellen?~ ~Ez a levél változtatta meg Palvicz Károly kedélyét.~ ~ 21493 1, 18| hosszúra vont kiáltás: "Válts fel!"~ ~Nagyon jó.~ ~Mármost 21494 2, 49| szabadítsa őt meg e helyzetéből. Váltsa ki onnan. Örökre hű, engedelmes 21495 2, 49| ment érte Richárd, csak a váltságdíjat küldte meg, amennyit kér 21496 2, 30| képviselői padok egy zsarátnokká válva.~ ~Az ostromlók szívében 21497 2, 20| tesz semmit, hogy az egész vályogból épült; ez a nemesi demokrácia 21498 1, 14| kegyetlenkedtek, gyújtogattak, a vámhivatalnokokat tűzbe dobták; onnan végigvonultak 21499 1, 5| ige szolgája", s íme, a vámon, amint megmutatom passzusomat, 21500 1, 5| megmutatom passzusomat, a vámosok elkezdenek "per miniszter" 21501 1, 13| szigetre raktárakat építenek, vámot, rendőrséget importálnak 21502 2, 43| hozzá. Féltek tőle, mint a vámpírtól.~ ~Az pedig egy igen komoly, 21503 1, 13| szekeret, ami megint elviszi a vámsorompóig; onnan azután tetszetősebb 21504 1, 14| városból áttette lakását a vámvonal előtti kaszárnyába.~ ~Komolyan 21505 1, 14| futókat a hosszú utcán a vámvonalon, míg embert talált maga 21506 1, 14| Alig gyülekezett össze a vámvonalt végigseprő huszárság a szétkergetett 21507 1, 11| csak tigedet? Furcsa neveik vanak kisaszonykaimnak; sohase 21508 1, 9| most a világba, bujdosom, vándorlok; kergetnek. De bárhova hányjon 21509 1, 18| megjön, s itt kapja a vakmerő vándorokat! A felhő nagyon haragos 21510 1, 8| tőle. Pompás kabinetdarabok vándorolnak egyik gazdátul a másikhoz. 21511 2, 19| Gyűjtögetett nyugdíjak vándoroltak e helyre. Ki akarna nyugdíjra 21512 2, 32| ruhája van, és szalagos vánkos a feje alatt. Az nem sír; 21513 1, 1| Feje magasan felpócolva vánkosai között, minden vonása rendbe 21514 2, 46| Ottó.~ ~Alfonsine a pamlag vánkosaiba temette arcát. Plankenhorstné 21515 2, 25| Odarebben a bölcsőhöz, kiemeli a vánkoskájával együtt a parányi embert. 21516 2, 44| hálótársam. A véres kísértet feje vánkosomon. Most már a tieden is ott 21517 2, 26| ismert, egyszerű ágyába, vánkost melegítettek lábára, hogy 21518 1, 8| tartanak egy arcképet a vánkosuk fölé akasztva, azután megváltozik 21519 1, 4| egy fölálló jégtábla mögé vánszorogva oda letérdelt, s elszakadt 21520 2, 27| fintorgatja tőle a pofáját. Egy ványadt szobalyány rézsodrony virgáccsal 21521 2, 36| a gindár növényfajok, a vanyiga nyápic levelek vezették, 21522 1, 1| hagytak. De házam az eszmék vára marad. "Nemesdomb" nem esik 21523 2, 36| muszka! Felhajtom éjszaka Váradig a belényesi erdőn át. Lefejtem 21524 2, 35| Gyapjún volt. Onnan egyenesen Váradnak szándékozott, és azután 21525 2, 30| gondolni sem lehet most a várágyúk lőközelében.~ ~A csizmadia 21526 2, 21| lovasokat.~ ~Mausmann e várakozás alatt rázendíté a Fuchsliedet:~ ~ 21527 1, 15| magához. Boldog leszek e várakozásban. Ha pedig azt rendelte az 21528 2, 35| közönyös arcot csinált a várakozáshoz.~ ~Egy segédtiszt azalatt 21529 1, 3| elfogadásukra, nem hagyta őket várakozni.~ ~Sötétkék függönyöktől 21530 1, 5| verekedni, s azokat nem szabad várakoztatnom.~ ~A pap úgy megijedt erre 21531 2, 30| mitőlünk: miért volt Buda várát ostromolnunk?~ ~Lehet, hogy 21532 1, 17| napjaiban nagyon szeret magára váratni. Már a ködök is beálltak.~ ~ 21533 1, 17| ha anyja eljön, és minden varázshatalmát megkísérti is fia fölött - 21534 1, 17| nem is figyel szavainak varázshatására. Óráját nézte, s azután 21535 1, 12| tőle senki: hová?~ ~Ilyen varázslat történt e teremben is.~ ~ 21536 1, 4| bor csakugyan megoldá a varázslatot, s Jézának azután jókedve 21537 2, 40| van cserélve a szerep egy varázsló pillanatban; amazé lett 21538 2, 27| tetszik; de pénzt nem talál varázspálcával sem. Kölcsön sem volna érdemes 21539 2, 29| toronytetőkön! Egy város, mely egy varázsszóra pillangószárnyakat kapott, 21540 1, 4| érdekli. S ez oly mondhatlan varázst ad a férfiarcnak.~ ~Mikor 21541 2, 29| ablakon. És akkor - mintegy varázsütésre - egy gondolat, egy pillanat 21542 2, 30| múlva két helyen lángolt a várbeli Úri utca; az éji tűzfényben 21543 2, 30| és tizenkét fontosok; a várbelieké pedig raklövegek, 24 fontosok. 21544 2, 30| még nem kívánkoznak ki a várbul. A tüzérek legjobban vásárolnak 21545 2, 30| szerepelnek, s a tűzi pompa: várégés, bombahullás.~ ~S hogy lehetne 21546 2, 38| mind a ketten az ostromlott várfal vagy a megrohant ellenség 21547 2, 30| Bevégezték munkájukat.~ ~A várfalak, az ütegek romban hevertek 21548 2, 32| német, olasz, horvát. A várfalakon, a köröndök felett, a sétánysoron, 21549 2, 31| megelőzni.~ ~Azon a helyen a várfalat az olasz zászlóalj egy csapatja 21550 2, 31| el ne felejtsd, amikor a várfalon lész.~ ~E szóval vált el 21551 2, 30| távolban vannak végeikkel a várfaltól; tehát legalább tizenöt 21552 2, 29| Baradlay keresi, az osztrák várfogságban ül.~ ~Kívüle pedig a gyermekről 21553 2, 31| fel a rés omladékain; a várfokról kartácszápor fogadja őket; 21554 1, 4| ifjú hirtelen jobbra-balra vargabetűt csinált, s a hoppon maradt 21555 2, 27| kanyarodtam erre. Itteneg vargabötűt csinyaltam fölfele. Úgy 21556 1, 3| subscust ejtett!~ ~Alig is várhatá, hogy mint jó versenytárs 21557 2, 38| Bezárták. ~ ~Ott azután várhatott, míg a sor reá kerül.~ ~ 21558 1, 13| utcaharcot és torlaszviadalt várhatunk.~ ~- De isz én tudom, hogy 21559 2, 30| ostromolhatunk.~ ~- A meredek várhegyen fel?~ ~- Azon fel. Már előterjesztettem 21560 2, 30| percig: a támadás percéig; a várhegyi magaslat nehéz lövegei ellen 21561 2, 47| kérdésben szép mutációkat és variációkat enged meg magának.~ ~A katolikus 21562 1, 8| inkunábulum! Nincs kópia, nincs varietät belőle. Ezt nem adom ki 21563 2, 20| Mondd meg neki, hogy ne várjanak bennünket se ebéddel, se 21564 1, 12| Baradlay Ödön. - És azután várjatok további parancsra; ha én 21565 1, 13| megmagyarázzák, hogy a császári várkapu fölött is ugyanaz lobog.~ ~ 21566 2, 30| azokat jól jutalmazzák. A várkapuk homokzsákokkal vannak berakva 21567 2, 31| résen keresztül törtek fel a Várkertbe.~ ~A budai királyi kertet 21568 2, Veg| megvénültünk.~ ~A budai Várkertben buja zöldben nő a fű - s 21569 2, 31| tér, ahol összejöttek, a Várkertnek azon oldala, melyet két 21570 2, 29| Nincsenek ócska tornyai, vármaradványai, mik elmúlt borús időkre 21571 1, 6| szabadságidőt, ha le akarnál jönni a vármegyébe.~ ~- Hát ott mit látnék?~ ~- 21572 1, 12| hanem Saros meg Zemplin varmegyében, akibül áll gazdagsagom. 21573 1, 12| taktikája volt, hogy tizenöt vármegyéből összehordatta a legunalmasabb, 21574 1, 1| ünnepélyes napra messze vármegyékből jöttek össze közös találkára, 21575 1, 6| Ez az adminisztrátora a vármegyénknek.~ ~- Hát az a vármegye dolga.~ ~- 21576 2, 20| alkormánybiztosnak egész vármegyére kétezer-ötszáz forint fizetéssel, 21577 1, 3| főtisztelendő úrra, a harmadiknál a várnagyra, s mindannyinak mosolygó 21578 1, 7| főzném az uramnak. Este várnám a kandalló mellett, hogy 21579 2, 22| hozza a szél, mintha onnan várnának valami rémséges kísértetet. 21580 2, 38| kerül.~ ~Nem soká kellett várnia. Neve az első sorban állt.~ ~ 21581 2, 24| tartod. Akkor nekem nincs mit várnom ideáltal. Ah, milyen jólesik 21582 2, 40| szemlélődés, a jobb időkre váró remény, a hallgató élet.~ ~ 21583 2, 31| egyszerre szemközt jön rájuk a vároldali kígyóút felől egy új ellencsapat.~ ~ 21584 2, 31| Hogy kerültél ide?~ ~- A váron keresztül.~ ~- Benn vagyunk 21585 2, 31| is a magyar trikolórt a várormokon.~ ~Arra beszegezteté ágyúit.~ ~ 21586 2, 30| lerontja az ostromló, a várőrséget másnap kiűzi a várból a 21587 2, 30| Budát fel nem adja, minden várőrségével együtt "keresztülugratja 21588 2, 30| támasszak országotok szent városaiban, amik fel nem száradnak, 21589 2, 30| vassal a kezében, Jeruzsálem városát visszavívni.~ ~Kérdezzétek 21590 2, 30| lakosság kivonult tanyázni a Városerdőbe, onnan bámulta elfordíthatatlan 21591 2, 36| Odakocogtam egyenesen a városház ajtajához. Megparancsoltam 21592 2, 36| házból is, másikból is, a városháza meg éppen főhadiszállás. 21593 2, 36| csak hagynak előremenni a városházáig. Akkor látom, mikor a piacra 21594 2, 21| országgyűlésben, a debreceni városházteremben, ezen kezdte beszédét:~ ~" 21595 2, 33| kocsizott haza a völgyben fekvő városig Zebulon.~ ~Útközben aztán 21596 1, 13| kocsin és melyik vonalán a városnak meneküljön a világba.~ ~- 21597 2, 33| miután sorba elszámlálta a városok, a faluk neveit, mik ott 21598 2, 33| egyenes országutakat, tornyos városokat rajzolva közé. Alulról fölhangzó 21599 1, 9| pusztákon s sivatagabb idegen városokon keresztül, keresve millió 21600 2, 38| meghallania.~ ~- Ön a budai várostrom alatt a testvérével, Richárddal 21601 2, 30| összeállításokról van szó, mint egy várostromnál, ezt sem.~ ~Richárd erre 21602 2, 30| éghet, legmagasabban lobog a várpalota: Mátyás király palotája. 21603 2, 32| Mind a halálra sebesült várparancsnoknál voltak.~ ~Egy öreg betegápolónéval 21604 2, 31| A négy lat ólom, mely a várparancsnokot a fő őrhely előtt leteríté, 21605 2, 30| gyújtólövegeiket szórni a várra; egy óra múlva két helyen 21606 2, 42| van gyászruhád kelméje, varrd meg!~ ~És Edit megköszönte 21607 2, 28| konspirációt is nyakába varrnak. Még elviszik a krakúzok 21608 2, 46| most már gyönyörrel nézi a varrott gyászruhát, míg Richárd 21609 2, 28| kisebbet elöli, mint ahogy a varrótűvel megszúrt ujj fájdalma elenyészik, 21610 2, 44| Editre. A leány gyászruháját varrta.~ ~Alfonsine odarohant eléje, 21611 2, 28| újdonatúj aranypaszománt varrva, mint a tenyerem.~ ~Aztán 21612 1, 15| Kihez térsz? Milyen napokat vársz?"~ ~Edit megérté a néma 21613 1, 11| Baradlay-kastélyban. Az előszobában már várták tisztelői.~ ~Azok közül 21614 2, 28| leveledet. Azóta mindig vártalak. Dicső, hogy eljöttél. Ez 21615 1, 1| nő odasietett hozzá.~ ~- Vártam önre - szólt a férfi. Szemrehányás 21616 1, 15| kezével érintené.~ ~- Kegyedet vártuk, asszonyom!~ ~- Rám ismertél, 21617 1, 4| visszatérnek a farkasok.~ ~- Várunk van most, s ott védhetjük 21618 1, 1| összeszorítá ajkait, nem várva, hogy segítségére jöjjenek 21619 2, 30| megégeti az oltárt!~ ~A várvédő ütegek mind el vannak már 21620 2, 30| megrázkódó szikla hirdeti a várvédőknek, hogy ezúttal maga Enkeladosz 21621 2, 30| Komárombul, s szabályszerű várvíváshoz fogni.~ ~A lelkesülés átadta 21622 2, 30| oly függélyesen esnek a várvonalra, hogy azokon minden lövéssel 21623 1, 2| imáját, Ámen..."~ ~A kripta vasajtajának dördülése zárta be a ceremóniát. 21624 1, 4| végül, amint egy alacsony vasajtóhoz értek, ott annak egy rugóját 21625 1, 10| kulcscsomaggal, s a kettős vasajtót, mik közül az egyik tömör, 21626 1, 1| kijelentse végső, tiltakozó vasakaratát.~ ~ ~ ~ 21627 1, 6| mint az övé, de hasonló vasakarattal fogok kitartani. Adieu, 21628 1, 18| lenyergeltek, egy rész a lovak vasalásához fogott, másik a konyhához 21629 1, 18| szénában, a gazdák segítenek vasalni, szerszámot igazítani. Előadják, 21630 1, 4| szán, készen állt már, jó vasalt talpakon álló bivalybőr 21631 1, 14| Dicsőség Al-Bochacen vasának, de dicsőség az ökölnek 21632 2, 30| mennem kellett. A jövő heti vásárban ismét felmegyek, s többet 21633 2, 37| hogy életet, boldogságot vásároljanak meg azon az áron, hogy egy 21634 2, 29| napja, és semmi szekér a vásártéreken. Szép derült nap, és semmi 21635 2, 30| tavacska; a háztulajdonos vasárus volt, az olvadt vas hullámzik 21636 1, 18| Mikor én eljöttem, a vasasok felkerekedtek, s lehúzódtak 21637 2, 27| két-három esztendőcskét könnyü vasba, vagy akár anélkül, el nem 21638 2, 22| de kidöntötték volna, ha vasbul van is, s akkor aztán neki 21639 1, 8| kapitány úr! Nem aranyember - vasember! Ez volt a vágás! Micsoda 21640 2, 30| küzdelmét. Tüzet tűzért, vasat vasért dobál vissza. Éjjel betömi 21641 2, 19| ellátni népét csatalövegekkel. Vashámorok átalakultak golyóöntödékké. 21642 2, 24| azt vonni kezéből, mint vaskapocs szorultak össze a haldokló 21643 1, 16| mikor jön keresésükre a vaskezű győztes, azt mondhassák: " 21644 1, 6| folytatásában, ha nem oly vaskézzel is, mint az övé, de hasonló 21645 2, 27| dolgot ád tepsinek, üstnek, vaskondérnak, tanítja spékelni a szobaleányt, 21646 1, 18| puliszka, rúdra vették a vaskondért, s mert abban estig sem 21647 2, 27| emelkedik ki a sokhorgú vaskutya, az tartja az egyik végét 21648 2, 27| félrevonva egy háromszög vaslábakon, azon egy lapos cserépedény, 21649 2, 31| rovátkáiba, s társaik e vaslépcsőkön haladtak fölfelé.~ ~A fák 21650 1, 11| visszaszorította tisztelt barátja kezét vasmarkával, hogy az sziszegve hagyta 21651 2, 27| tör nagy vassulyokkal nagy vasmozsárban valamit, alkalmasint borsot, 21652 1, 4| segíté barátját felülni a vasokba.~ ~Az imsik meghúzta sorba 21653 1, 4| útitársának, visszatérve a vasokhoz.~ ~- Szegény katonát útban 21654 1, 4| volt sehol, az elszakadt a vasokrul, és eltűnt.~ ~Amerre pedig 21655 2, 23| pallosának, s mikor az ércen, vason keresztülvágott már, e vékony 21656 1, 14| ketten szónokoltak, ő és a vasrudas óriás; a zúgó tömeg egyiknek 21657 1, 14| zúdulnak, akkor felemelt vasrúddal a kolostorra mutatva felordított 21658 2, 27| konyhaajtóban nagy lomhán tör nagy vassulyokkal nagy vasmozsárban valamit, 21659 1, 4| parttól a másikig kétlábnyi vastagságban ívlik.~ ~Merre van a felvilág 21660 1, 8| rakva, a földön tudományos vastagságú könyvek, amiknek ott a legjobb 21661 2, 43| görcsszorítása.~ ~Alfonsine sietett a vasúthoz.~ ~A vonat korán indul.~ ~ 21662 2, 48| vesztegetem az időt hiába, valami vasútnál, közintézetnél alkalmazást 21663 2, 49| összecsomagolta, s onnan a budai vasútra; ott kapott egy vegyes vonatot, 21664 2, 25| mosolyt sem örökítem meg a vásznon."~ ~Hanem az asszonynak 21665 1, 9| kapta magát, hogy tű és vászon kiesik kezéből, s előveszi 21666 1, 15| ami csak vesszőbül meg vászonbul van, és abba csak zsemlyét 21667 2, 32| aztán hozott a kútról egy vászonkorsóval.~ ~Richárd térdére emelte 21668 1, 15| néprománcból:~ ~Und ewig kennt das Vaterland und nennt,~ Die letzten 21669 1, 8| japán, kínai és etruszk vázák, sèvres-i és nankingi porcelánok, 21670 2, 29| emlékeztetnének, az utolsó védbástya fala rég házak közé van 21671 2, 38| helyett:~ ~- Tetteinkben a védelem. Az utókor ítélni fog azok 21672 2, 30| lett, akkor vége a további védelemnek.~ ~Ekkor érkezik a magyar 21673 1, 13| idején elmenekült? Talán védelemre talált? De hátha nem?~ ~ 21674 1, 5| azután nem állok jót, hogy a védelme miatt nem kap-e terciát.~ ~- 21675 2, 23| vérzenek el saját zászlójuk védelmében.~ ~S emellett oly szoros, 21676 2, 43| kérdik tőle: "Van-e valami védelmed a világon?"... Nincs... 21677 2, 28| mondaná: "Itt a botom, nem védelmezem magamat."~ ~Hanem amint 21678 2, 49| elengedi valakinek hazája védelmezését. A fiúra pedig rábízta, 21679 1, 14| hogy nem húzhat kardot a védelmezésükre. Hányszor tette ezt egy 21680 2, 36| Komárom, s három esztendeig védelmezheti magát. Fogja is! Azalatt 21681 1, 3| elkárhozott papnak egyetlenegy védelmezője is az egész társaságban, 21682 2, 19| oldalrul rárohanó támadás ellen védelmezte volna magát diadallal, dicsőséggel! 21683 2, 31| a földre dobbantott), s védem nőm, gyermekeim "ott" (és 21684 2, 36| gunyhójában pihent meg Boksa Gergő védencével; a halász paprikás halászlét 21685 1, 13| őket testőrség, katonai véderő, de kíséri a nép megmérhetetlen 21686 2, 23| mindent.~ ~Az erdő vívásában, védésében mind a két fél csapatai 21687 1, 4| Várunk van most, s ott védhetjük magunkat reggelig is - szól 21688 1, 14| torlaszozza el magát, s védje életre-halálra a pozícióját.~ ~ 21689 1, 9| korcsolyám leszakadt lábamról, védképtelenné lettem; ő egyedül visszafordult 21690 2, 31| ezredes volt az, a vízi védmű oltalmazója.~ ~Az ott egész 21691 2, 30| hátrahúzta magát a vízi védművek torlaszai mögé. Csak három 21692 2, 31| szakasza.~ ~Ezek a vízi védművektől jöttek, hol a paliszádokat 21693 1, 2| mindazok fölött.~ ~Mert ki védné meg, ha nem a te végtelen 21694 1, 13| melytől irtózott. Minden védőeszköz nélkül ment le az utcára; 21695 1, 14| hallgatni.~ ~"Le a papok védőivel! Tűzbe az apácákkal!" - 21696 2, 30| ellenség. Ócska téglafal minden védőműve, minden elővéd nélkül. Vize 21697 1, 4| hogy Szent Prokop az utasok védszentje, csakhogy most ő is oly 21698 1, 4| ez volt most már egyedüli védszere.~ ~Ödön lassítá az iszamlást, 21699 1, 18| elébb még a stájer vadászok védtek a horvát csapatok ellen, 21700 1, 14| Szerencsére belülről fatáblák védték a szobákat.~ ~A nép aztán 21701 1, 15| le vannak kötelezve; mi védtük őket annyiszor a nép zavargásai 21702 2, 30| Kis-Svábhegyről" a IV. körönd védütegeit visszavonulni; a Kálvária-hegyről 21703 1, 10| tehernek?~ ~- Ha atyánk végakarata ez volt; s ha te is úgy 21704 1, 10| rá. Tudd meg tehát. Atyád végakaratában kijelenté, hogy halála után 21705 1, 1| asztalhoz vissza, és írja. Végakaratom ez. Nőm hat hét múlva halálom 21706 1, 17| szemlélte némán az előtte végbemenő színdarabot.~ ~Alig érkezett 21707 2, 31| mely valaha férfiak között végbement. Egy olyan párbajt, mely 21708 2, 44| Tömegestül lökte oda közéjük a végbocsánatot. A legjobban terheltek közé. 21709 1, 11| adminisztrátor, még egy végbúcsúra találkozott Baradlaynéval.~ ~- 21710 1, 3| mindnyájuk nevében még egy végbúcsúszóban fejezze ki kondolenciáját 21711 1, 18| És még ki tudja, hol a végcél!~ ~A sors még egy próbát 21712 2, 46| diadalérzetével mérte e végcsapást Richárd fejére.~ ~- Hát 21713 1, 6| madzagot húzott a drót másik végébe, s azután egy sziklához 21714 1, 11| hogy elért a falu túlsó végeig, ha kiereszté. Hanem amint 21715 2, 30| tízölnyi távolban vannak végeikkel a várfaltól; tehát legalább 21716 1, 1| megzavartatni, hanem sietett végelpattanása felé.~ ~"...e dicső férfiút, 21717 1, 1| véghetetlen rakétájának végelpattanását; a hajdúsereg sietett a 21718 1, 18| engedelmességet, vak bátorságot, végelszánást - egész a hazajutásig.~ ~ 21719 1, 15| kezdet ilyen jó, akkor a végének is jónak kell lenni.~ ~Most 21720 2, 31| láthatá, hogy a hágcsó felső végénél a falon, félig rejtve a 21721 2, 28| meggondolás után arra a végeredményre jutott, hogy ha aközött 21722 2, 26| képes legyen egy üveget végerejével szétszakítani? Babona, azt 21723 2, 31| a benyomult győzteseket végerőfeszítéssel kivetni onnan.~ ~A Várkert 21724 1, 13| való idő. Az utca túlsó végéről újabb néptömeg jött hömpölyögve, 21725 1, 14| alkalma lett rákezdhetni végeszakadatlan klapánciáit, amiket ő versben 21726 1, 2| gyászszónoklat azonban csak véget ért, s mindenkit azon meggyőződésben 21727 2, 20| talán?~ ~- Hát búcsúzzál; de végezd gyorsan!~ ~Búcsúzni? De 21728 2, 20| ő, hogy mindezt el lehet végezni onnan hazulról, az úri kastélyból, 21729 1, 1| Richárd számára azokban sok végeznivaló lesz. Dicsősége mindnyájunkra 21730 2, 38| idő volt, amikor röviden végeztek és gyorsan.~ ~Még egy utolsó 21731 1, 4| vannak. Sietek. Mihelyt végeztem, visszajövök.~ ~Nem telt 21732 1, 7| Egy este a szokott estély végeztével szobaleányával vetkőzteté 21733 2, 23| kié legyen a győzelem ma. Végezzék egyedül!~ ~A legközelebb 21734 2, 38| hogy röviden és gyorsan végezzenek vele.~ ~Célt ért.~ ~Olyan 21735 2, 22| mikor igazi hőskalandot vitt véghez, a legvakmerőbbet, elhallgatott 21736 2, 37| ébren számlálta az órákat, s végig-végigjárt a szobában az éji lámpával 21737 1, 17| jövendőt, s száz alakban végigálmodta saját temetését; oly prózai, 21738 2, 30| járhatja akármelyik házat; végigbolyonghat a tárva-nyitva maradt szállásokon, 21739 1, 4| tábor az.~ ~Ödön érzé, hogy végigborzong valami egész testén. Ez 21740 2, 32| a nyirok, mely egyszerre végigborzongatja az egészséges bőrt, s közelgő 21741 1, 13| utazhatik odább.~ ~A kövér úrnak végigborzongott a háta ennél a gondolatnál. 21742 1, 15| időkben félelmes lehet éjszaka végigbotorkázni a mély árokban, csak a kétségbeesett 21743 1, 4| hófehér tölcséralakja, benne végigcikázó villámszikráktól megvilágítva.~ ~ 21744 1, 5| úr, egyik bajusza szárát végigcsavarintva -, csak úgy dobtam ki, hogy 21745 1, 1| pezsgőspohár nektárhabja végigcsorgott kövér ujjain. A megkezdett 21746 2, 26| Ó, kedves Ottóm!" - s végigcsúszott a fal mellett odaroskadva 21747 2, 36| úgy elnyomta az álom, hogy végigdűlt a gyékényen, és aludt hosszan, 21748 1, 17| barátok nevetnek egymásnak, végigélt viszontagságok után; és 21749 1, 7| tette a kezét, s azután végigereszté azt rózsaszín ruháin, s 21750 2, 34| kiejté kezéből a zászlót, végigesett a kunhalom ormán, és meghalt.~ ~ 21751 1, 15| fekete, koromsötét éjben végigfutja a város kísértetes utcáit, 21752 2, 36| ördögszekérnek, melyet egy szélroham végiggörgetett a síkon. Milyen nyomorult 21753 1, 17| köszönteti.~ ~Ezeket mind végiggondolta Jenő egy-egy olyan csöndes 21754 1, 14| nincsen nemük.~ ~A folyosón végighaladt anélkül, hogy szemközt jövővel 21755 1, 18| szokatlanul, míg a város alatt végighaladtak; még föllármázzák az embereket.~ ~ 21756 1, 18| keresztül, az őrszem előtt végighaladva. Az a sötétben és ködben 21757 2, 25| közeledő tábort jeleznek. És végighangzanék a rettenetes sík világon 21758 2, 25| tudni honnan jő; a kastélyon végighangzik; - egy nyögés, melybe fogvacogás 21759 2, 29| kezdődött a Kerepesi úton, s végighangzott az indóházig, hosszan az 21760 2, 28| gyepes mezsgyét, s azon végigheveredve, kedvére kinyújtózta magát.~ ~ 21761 1, 4| bársonnyal ékítve és végtül végighullámozva deli hölgyektől, kiken ragyog 21762 1, 5| szándékaim vannak.~ ~Richárd végighúzta mutató- és hüvelykujjait 21763 1, 15| hogy mindezt hallja, érzi, végigirtózza! Nyugvó arcvonásainak az 21764 2, 25| mindennap kétszer-háromszor végigjárja kíntanyájukat, ápolásukra 21765 2, 21| szánva a színdarabot komolyan végigjátszani. Az a híd egy kis emelvényt 21766 2, 49| kértek.~ ~Persze hogy a fiú végiglakta Pest valamennyi nevelőintézetét. 21767 1, 10| az egész alföldi síkság végiglátható volt; e domb alja fenyőkkel 21768 1, 18| fenn a meredek hegyi úton végigléptetni, hosszú, elszórt sorban; 21769 1, 18| oldalán látszott csendesen végiglibegni.~ ~- Ha ez meglep bennünket, 21770 1, 14| kolostorának, mert amíg az utcán végiglobog az égő borszesz, addig a 21771 1, 18| üldözhetni.~ ~A sziklai úton végigmentek szerencsésen. Itt egy fenyves 21772 1, 5| Terített rám, Pál úr?~ ~Pál úr végigméri e szóra tetőtül talpig a 21773 2, 33| borzas elkezdte a colstokkal végigmérni. A lába ujjától az ináig 21774 1, 15| vénasszony felvette a mécsest, s végigmustrálta annak világánál a jövevény 21775 2, 29| városon végig!~ ~S amint végignyargal, felhangzik nyomában az 21776 2, 29| huszárt nem lát ismét az utcán végignyargalni.~ ~Richárdnak már csak végig 21777 1, 4| ivott, nehéz lett a feje. Végignyúlt a kereveten, s fejét Ödön 21778 1, 13| neve, ami ily pillanatban végigömlik az egész tömegen. Mintha 21779 1, 18| talált Pál úr, egy hordóval. Végigönték s elmázolták a rögtönzött 21780 2, 43| azt a sok nemes vért, mely végigöntözte ez átkozott földet. Ezért 21781 1, 7| dühtől, mikor e levelet végigolvasá. Nem tudott szóhoz jutni.~ ~ 21782 1, 5| átvette a megviselt iratot, és végigolvasta azt. A pap leste a hatást 21783 2, 26| karszékében, s engedte könnyeit végigomlani orcáján és haját ziláltan 21784 1, 15| üveggel, a házak oldalait végigpaskolva kartácsoktól, a tetőket 21785 2, 35| aszteroidok közül, melyek az égen végigrepülnek, tűzvonalat rajzolva az 21786 2, 30| huszárcsapat Pest utcáin végigrobogott; tíz tantaluszi kín napja! 21787 2, 29| lábaihoz, kik Pest utcáin végigrobogtak!~ ~Hogy elhalmozták azokat 21788 1, 14| vivátozásával.~ ~Az utcán végigrohanó böjti szél porfellege nem 21789 2, 21| volt tizenkét fontosaival végigsepertetni az országutat, hogy a magyar 21790 1, 14| gyülekezett össze a vámvonalt végigseprő huszárság a szétkergetett 21791 1, 4| gyönyörűség lehetett rajta végigsikamlani. Az ifjak felkapcsolták 21792 1, 4| világította palotasorok előtt végigsiklott, Ödön azt mondá barátjának:~ ~- 21793 2, 29| orgona, mely egy jelszóra végigsöpörheti az egész Lánchidat.~ ~Azok 21794 2, 30| köszöntésére omlik a fal, emezeké végigsöpri a védő ütegeket.~ ~Most 21795 1, 16| melyen az alkonyi verőfény végigsugárzik. Ahol a házak árnyékot vetnek, 21796 1, 10| hírrel Szalmásné asszonyomat végigszaladni a falun.~ ~Azon a napon 21797 1, 14| míg a lépcsőkön felhaladt, végigtanulmányozta magában, mit fog a zárdafejedelemnőnek 21798 2, 21| kis csapat, e helyzetből végigtekinthetett a háta mögötti képen.~ ~ 21799 1, 18| volt.~ ~Az egyik arra, hogy végigtekintse a veszedelmet, mely elől 21800 1, 4| lesz a befagyott Dnyeperen végigutazni. Hanem az addig beszélt 21801 1, 13| abban a pinceodúban kellene végigvárnom. Megmentem én a nagyságos 21802 1, 14| összeölelkeztetni.~ ~Richárd végigvárta a kardalt, mit Fritz és 21803 2, 31| azon a keskeny téren kell végigverekedni a két csapatnak, míg az 21804 1, 14| meghalt.~ ~Richárd lovasaival végigverte a futókat a hosszú utcán 21805 2, 31| szembeállt a közelgő ellenféllel, végigvillámlott Richárd lelkén: "Meg kell 21806 1, 8| jobbra-balra.~ ~Richárd végigvonta ujjai hegyét a kard élén, 21807 1, 14| vámhivatalnokokat tűzbe dobták; onnan végigvonultak Sechshaus, Fünfhaus, Braunhirschengrundon, 21808 1, 2| be a templomi énekekbe. Végintézkedésében pedig expresse kijelenté, 21809 1, 1| természetet.~ ~Tudta folytatni végintézkedését.~ ~- Ily három erős oszlop 21810 1, 18| susogja a fiatal huszár, a végjeleneteket jegyezve tárcájába.~ ~A 21811 2, 30| okádnak egymásra, míg az egyik végképpen összezúzik, megolvad, semmivé 21812 2, 27| abból semmit. Hogy mi lesz a végkimenetele a tusának, azzal sem gondol. 21813 1, 1| idege testemnek; de én e végküzdelemben nem gondolok arra, hogy 21814 2, 47| Az ugyan nem marad úgy véglegesen, mert csak a két fiú részére 21815 1, 15| agyréme - ez Bécs.~ ~Október végnapjai járnak, a várost három oldalról 21816 2, 47| azt tanítják.~ ~Csakhogy végre-valahára hozzájuthat az élete párjához.~ ~ 21817 2, 48| egyedül nekem, ki annak végrehajtásával voltam megbízva; de a titkár, 21818 2, 48| bízta.~ ~És aztán a másik végrendelete így hangzott:~ ~"Ha Plankenhorst 21819 2, 31| hajthassa végre.~ ~De maradt végrendeletének teljesítője.~ ~Alnoch ezredes 21820 1, 2| Méltóságod ismeri a megboldogult végrendeletét?~ ~A méltóságos titokteljesen 21821 2, 48| Nem lett volna szabad e végrendeletről senkinek tudni, egyedül 21822 1, 15| vele, hogy ő volt ajkamnak végsóhaja. ~ ~- Na ja!~ ~- S ha a 21823 2, 24| Ő maga is készen van a végsőre. Első szava, mikor bementem 21824 1, 1| könnyebben beszélt:~ ~- Írja ön végszavaimat! Más ne lássa, ne hallja 21825 1, 12| jelszava volt.~ ~Tormándy végszavait a zivatar nyelte el. jobbrul-balrul 21826 1, 1| számtalan évekig éltesse!"~ ~A végszavak elmerültek a pohárcsörgés, 21827 2, Veg| VÉGSZÓ~ ~Nagy idő múlt a nagy harc 21828 1, 18| most már lehetetlen volt a végszükségnek, az életfenntartás parancsszavának 21829 2, 33| Lehet-e ennél súlyosabb, végtelenebb, iszonytatóbb mondás?~ ~ 21830 1, 17| a szerelem gyönyörének végtelenségével csak a rettegés óriásai 21831 1, 5| hölgyek kalapjai alá, s végtére eljövén a dél ideje, hazament 21832 2, 24| is jelen lehetsz a hősök végtiszteleténél. Az ellenfél halottait is 21833 1, 3| félrevonult legbenső szobáiba; a végtiszteletre felgyűlt vendégek ismét 21834 1, 2| rangú ismerőknek, hogy a végtisztességtételre megjelenhessenek, a nagytiszteletű 21835 2, 23| felgyújtották, az utcák végtől-hosszig égnek, azokon ágyúval keresztülhatolni 21836 1, 4| selyemmel, bársonnyal ékítve és végtül végighullámozva deli hölgyektől, 21837 2, 25| hogy ezt tudom.~ ~Megint végtül-végig járja a szobáit; megint 21838 1, 6| volt egy hosszú, horgas végű sodrony. Kérdeztem tőle, 21839 2, 29| nyílása egyszerre száj és végűr.~ ~E tuskó-várad által a 21840 2, 33| hozzá, háromszor menti meg végveszedelméből; az utolsó bánat megöli.~ ~ 21841 1, 15| fraternizálást, s számít rá, hogy végveszély idején nemcsak utat fog 21842 1, 4| fogait csattogatta össze végvonaglásában.~ ~- Hopp! Ez megvan! - 21843 2, 24| hogy férjhez menj!" - "Hát végy nőül magad!" - "Találd meg 21844 1, 17| felszólítasz, hogy boldogságodban vegyek részt, és szeressem én is 21845 1, 15| cirkáló járat semmit észre ne vegyen, s azután vágtatni fog a 21846 2, 22| szabadkozék Boksa Gergő.~ ~- Most vegyétek el tőle a fegyvereit, ültessétek 21847 1, 18| mely különös szakácsművészi vegytan folytán, a víz hozzájárultával 21848 2, 25| nyögés, melybe fogvacogás vegyül; - egy kínos jajkiáltás, 21849 1, 14| egy velőkig ható sikoltás vegyülne a zivatarba.~ ~A vasrúd 21850 1, 14| barátaink; a nép közé fogunk vegyülni, felvilágosítjuk, lecsillapítjuk, 21851 2, 40| nem válaszolt semmit.~ ~A végzet betölt; megváltozhatlan 21852 2, 25| felőlük, bevárom nyugton... A végzetet megfordította az én kezem... 21853 2, 46| fordulatot próbált adni a végzetnek. Most már nem Richárdot 21854 1, 14| kérlek, ne húzd ki azt a végzetterhes kardot hüvelyéből. Eredj 21855 1, 17| könyörgöm hozzád. Minket a mi végzetünk majd utolér. S ha utol nem 21856 1, 11| maradnunk, és figyelnünk, hogyan végződik ez a - komédia.~ ~A két 21857 1, 12| ajtón-ablakon kimenekülésével végződjék.~ ~Következett az ötödik 21858 2, 21| most már dühös verekedéssel végződött roham visszavetése után 21859 2, 31| könyörögtek vezéreiknek, hadd vehessenek részt az ostromban; még 21860 1, 4| egész komédia, addig el nem vehetem, míg nagykorú nem leszek, 21861 1, 17| egyszer megszoríthatá leendő veje kezét a kegyteljes delnő, 21862 1, 11| pap, midőn átölelte leendő vejét.~ ~"Van, aki az imákat meghallgatja 21863 2, 33| belemártsa; amitől a gyertya vékonyabb lett, de azért jó lett; 21864 1, 13| elexpediálta, hogy a két vékonyát tartotta a tenyereivel, 21865 2, 27| asztalon most nyújtanak vékonyra; két leány kétfelül egy 21866 2, 31| perc alatt összegomolyodott véle, s onnan lesodorták egymást 21867 2, 31| volt különbség politikai vélemény szerint. Fehér toll és veres 21868 1, 17| állomás betöltése iránt véleményadásom döntő befolyást gyakorolhat. 21869 1, 1| városoknak, szíveknek és véleményeknek; vezére és hét-választófejedelme 21870 1, 5| leányom. Aztán énnekem az a véleményem volt, hogy a leányomat nem 21871 1, 4| tájékozni.~ ~Ahány, annyiféle véleményen volt.~ ~Egyik azt állította, 21872 1, 11| itthagynunk a társaságot - véleményezé Gálfalvy.~ ~- Nem, azt nem 21873 1, 6| Te Jéni! Egyszer, mikor Velencében voltam, találkoztam a tengerparton 21874 1, 18| is oda zártatok volna, ha veletek nem jövök?~ ~- Igen. Halva.~ ~- 21875 1, 17| Az már igaz.~ ~- Ne véljen ön szavaimban elutasítást 21876 1, 14| félig nyílt ablakából egy velőkig ható sikoltás vegyülne a 21877 1, 11| szabad vivátozni. Azzal vélte a dolgot jóvátenni, hogy 21878 1, 11| szerencsém a Baradlay-ház vendége lehetni. Ezt még ma reggel 21879 2, 27| bedugta a saját száját és a vendégeét is egy finom meggyfa pipaszár 21880 2, 27| vitatkozni senkivel. Ha a vendégei különböző nézetek mellett 21881 1, 7| leányának és mindennapos vendégeinek. Azt hitte, azért majd nem 21882 1, 1| vagyok. Az orvos mondta. Vendégeink jól mulatnak-e?~ ~A nő némán 21883 1, 11| ment a két nevezetes úr a vendégekkel telt úri termen keresztül 21884 2, 20| bőven megtudhatta azoktól a vendégektől, kik hozzá jártak, s mind 21885 2, 49| visszatartani.~ ~Hanem biz az nem vendégelte meg sem az anyját, sem a 21886 2, 32| polgárai nagyszerű lakomával vendégelték meg a napok ünnepelt hőseit. ~ ~ 21887 1, 1| kergette a vért. A díszes vendégkoszorú minden tagja készen tartá 21888 2, 20| nagyon elsáncolja magát a vendéglátás előérzett rohama ellen.~ ~- 21889 2, 20| ugyan megcsalta ezzel a vendéglátással magát is, mást is a jó Zebulon.~ ~ 21890 2, 27| kettős ijedelemből. Nagy vendéglátó barátsággal invitálta Szalmást 21891 1, 17| volna, miután én most még vendéglőben lakom, s ott áthallik a 21892 1, 5| majd eligazítom a dolgát a vendéglői személyzettel, de most sietek, 21893 2, 20| Baradlay Ödön. Az útban talált vendéglők már tisztára ki voltak élve 21894 2, 43| Bérkocsija ott várt rá a vendéglőudvarban egész éjjel. Útipoggyászát 21895 2, 24| körmöd sem hiányzik. Csak vendégszerepelni voltál a másvilágon.~ ~- 21896 2, 27| először élvezé a magyar vendégszeretetet, azt mondá a lefektető inasnak: " 21897 2, 27| egyfelől végtelen jószívű vendégszeretetét, valamint másfelől felyülmúlhatlan 21898 2, 36| pusztán.~ ~Pedig az nagyon vendégszerettelen puszta volt.~ ~A nyári hő 21899 2, 27| kellett. Odament. A két vendégszoba egy folyosóval elválasztva, 21900 2, 20| radikál reformnak veti alá. A vendégszobában az ágyra új cihákat húznak, 21901 2, 30| indulnak újra meg újra Itália vénei és gyermekei a szélrózsa 21902 1, 9| hanem a melankólia hamar vénít. Itt el leszesz temetve. 21903 2, 24| meghalást még csak föl se venné; mintha igen természetes 21904 2, 27| mert tízezer lovat kell vennem a hadsereg számára.~ ~Az 21905 2, 25| ajtajáig, mely egy boltozatos verandába visz fel, a gótíves ablakok 21906 2, 20| már így divatos. Azért van verandája és gömbölyű szögletkalitjai, 21907 2, 36| valahol lefestve.~ ~A ház verandáján már lámpa égett, a kivilágított 21908 2, 43| maga előtt. Tűzlapra ír vérbetűket.~ ~Négy óra... Minden készen 21909 1, 5| a nacionálém után, hogy "verbi divini minister", ami annyit 21910 2, 36| díszlik a gyilkos csomorika, a vérbogyójú álkekengi, a kék levelű 21911 1, 16| Oly aggódva tekint saját vércseppjei után háta mögé, nem fognak-e 21912 2, 21| olyan hosszan jelölték vércseppjeikkel a védett Magyarország földét.~ ~ 21913 2, 43| úgy gázolt legjobb hőseink vérében, mint az öldöklés démona. 21914 2, 22| tartozol a verekedők közé?~ ~- Verekedése válogatja. De ahol nagyon 21915 2, 20| nem vagyok. Nem tudok a verekedéshez. Öt leányom van, nem vagyok 21916 1, 12| voltak rá készülve, hogy ha verekedésre kerül a dolog, verekedni 21917 2, 21| Az utolsó, most már dühös verekedéssel végződött roham visszavetése 21918 1, 12| akartak kezdeni, az övéiket a verekedéstől visszatartsák. Most pedig 21919 1, 15| azt fogja neki mondani: "verekedjünk!" - verekedni fog a saját 21920 1, 5| csoport kollégámmal végig kell verekednem, míg vagy levágnak, vagy 21921 1, 18| nem hunynunk, koplalnunk, verekednünk; amelyikünk kidűl, az elveszett; 21922 2, 22| elszántságot. Tehát nem tartozol a verekedők közé?~ ~- Verekedése válogatja. 21923 2, 22| helytálltatok volna, mi is jól verekedtünk volna. Ha ti jól lőttetek 21924 1, 5| nem ilyen hiábavalóságért verekesznek az urak?~ ~- Körülbelül. 21925 2, 23| Pestet akarja látni!~ ~Azért verekszenek.~ ~Van valaki, aki ezt nem 21926 1, 18| kaptak.~ ~Felfedeztek egy verem répát. A birkák számára 21927 2, 32| tisztaszobámba, ebbül a bűzös verembül.~ ~- Bizony, hallja, Kaszáné 21928 1, 14| tedd azt! Ne adj jelt a vérengzésre! Nem az a vér aggódtat, 21929 1, 14| közé, minek idézett elő vérengzést, mikor az egész kravallt 21930 1, 12| hangzott.~ ~Mikor aztán a vérengző főbíró és szatelleszei az 21931 1, 13| És ha találnak jönni a vérengzők, és fel akarnak kutatni 21932 2, 23| hangja csattog ki a puskaagy verése az erdők visszhangjából; 21933 2, 22| mindenik a másikat okozta a vereségért. "Ha ti helytálltatok volna, 21934 2, 46| Akarja ön, asszonyom, hogy e verések nyomait más is meglássa 21935 2, 26| fölkelt önmagátul.~ ~Szemei véresek voltak a sírástól.~ ~Körültekintett. ~ ~ 21936 1, 13| legelső mártírját, kit társai véresen, haldoklón vállaikra vettek, 21937 2, 27| hozzon; a pecsenyemártáshoz vereset, a habléhez fehéret, s a 21938 1, 9| golyó sebétől, rossz szem verésétől, ragály mérgétől; de nem 21939 2, 22| Sohasem kapott még rádiktált verést. Főbeverést, félig agyonverést 21940 1, 4| talpakon álló bivalybőr veretes menedék, elöl bagaria ernyővel, 21941 2, 36| láttára megbüntették. Testvére verette meg. Most szörnyű bosszút 21942 1, 15| legmagasabb torony ormáról egy vérfényű röppentyű, lángoló kérdőjelt 21943 2, 48| Mindennapos. Úgy hívják, hogy Vergleichsverfahren. Az ember kiegyezik a hitelezőivel 21944 1, 18| elbámulva nézett utánuk; nézte vergődésüket a ragadó árzajlatban - s 21945 1, 13| Órákba került, míg el tudott vergődni azon utcába, hol Plankenhorsték 21946 2, 21| hóbuckákban elakadva, megrekedve vergődött száz meg száz társzekér, 21947 1, 15| leány, mikor szűz testét vérig sújtá a megalázó vessző, 21948 1, 18| Most azután párologva a verítéktől, ott álltak a havas kezdetén, 21949 1, 14| az apácákkal!~ ~A tömeg vérittasan üvöltött utána.~ ~Hanem 21950 1, 14| csoportosulásra, vágjon közé, s verje széjjel.~ ~A második rendelet 21951 1, 16| tenyerét a ház küszöbéhez, hogy vérjele ott marad annak; azután 21952 2, 22| át! Takarodj! Vigyétek, verjétek végig!~ ~Bizony megtörtént, 21953 2, 37| örökséget két gyermekedre! A vérkeresztelőbe ne füröszd meg két fiadat! 21954 1, 15| míg nagy nehezen lelket vernek belé. Azután hadd dőljön 21955 2, 25| Tudod jól, hogy ennek a vérnek ki kellett folyni, hogy 21956 1, 4| nem bánnám, ha jó sort vernél a hátamon a magam korbácsával, 21957 1, 11| leszavazni, s ha kell, le is verni a megyebeli nemes karokat 21958 2, 30| benneteket; azért, hogy vérnyomokat támasszak országotok szent 21959 2, 19| egyik bércfalától a másikig verődött az vissza, s midőn másodszor 21960 1, 17| ködborongás Jenő boldogsága verőfénye előtt az a folyton nyomasztó 21961 2, Veg| s a zöld füvön, az arany verőfényen fehér báránykával játszik 21962 2, 30| Fél egy órakor, szép verőfényes májusi délben jött tömeges 21963 1, 13| császár nem akarja, hogy vérontás legyen. Az eddigiért is 21964 1, 14| összeütközésre! Kerüljük a vérontást. Én megkísértem a nép szívéhez 21965 2, 23| emelve, a harci mámor, a vérontó kéj eksztázisában arkangyali 21966 1, 11| annak a magaslatnak a neve "vérpad".~ ~ 21967 2, 27| megy a diskurzus. Fáin jó verpeléti van a döbözben.~ ~S azzal 21968 2, 27| pinz, amit csak egy nap verpflegskommissär katonaknak elfelejt kifizetni. 21969 1, 12| jegyzőkönyvek, szétszórt okiratok vérrel befecskendve; tisztes férfialakok 21970 1, 5| Szent Máté XXVI. része 52. verse szerint: "Dugd el a te szablyádat 21971 1, 14| utcai poéta, ki legszebb versei közben záptojást kapott 21972 1, 14| meglássa ön. Mikor én elkezdek versekben beszélni, hogy tátva marad 21973 1, 17| szeretnek, mint én. Nem versengek velük. Nem, fiam! Igazad 21974 2, 22| Efölött egész éjjel volt versengés, civódás, verekedés. Örökösen 21975 1, 1| mindig elég pénzt neki, hogy versenyezhessen az orosz udvar nemes ifjaival. 21976 1, 12| öreg dobnak a bombardonnal versenyre kelni; s legfeljebb azon 21977 1, 3| is várhatá, hogy mint jó versenytárs utolérhesse az előrehaladt 21978 2, 31| is föltámadt e bursikóz versenyzésre a vetélkedési ösztön. Amikor 21979 2, 31| toll és veres toll abban versenyzett, hogy melyik fog hamarább 21980 1, 15| csapatra.~ ~Mausmann arra is verset mondott.~ ~- No, mármost 21981 2, 28| mellett ültünk" zsoltár 6-ik versét:~ ~"Inkább ragadjon az én 21982 1, 3| De csak ez az esperes ne versifikalna olyankor, mikor az nem ilik 21983 1, 13| magának.~ ~Nem egy dühöngő, vérszomjas csapat, hanem egy örömében 21984 1, 15| azokból az úrnőkből, kiket vérszomjú, vad csordák éjnek idején 21985 1, 8| hajítódárdák, gitár alakú vértek; amazonsisakok, etruszk 21986 1, 8| kirakat gall és teuton fonott vértekből, láncos buzogányokból, szarvas 21987 2, 22| éjjel lovon ültem, gulyát vertem; te pihentél, mégis földhöz 21988 2, 43| ilyen órái vannak. A világ vértengerben úszik körülötte. S az égő 21989 2, 43| égő fej szomjazza az egész vértengert! Holnap reggelre tán elmúlik 21990 1, 18| erőre kaptak tőle.~ ~Hanem a vértescsapat nem csinálta utánuk ezt 21991 1, 15| történni?~ ~- Az, hogy Palvicz vértesei a Bécs felé vezető utat 21992 2, 21| az utolsó töltényünket vertük le a puskába. Többet nem 21993 2, 30| ismerem őket. Az olasz heves vérű szerető, de hidegvérű jó 21994 2, 20| mi hazánk szabadságáért vérüket ontani?~ ~- Ej, mit nekünk 21995 2, 39| viszem hitemet.~ ~Kiomló vérünk nem hull háládatlan földbe; 21996 2, 23| ellenfél zászlójához, ott vérzenek el saját zászlójuk védelmében.~ ~ 21997 1, 8| itten. Akinek kell ezüst vésmű Benvenuto Cellinitől, az 21998 1, 4| vissza nem találok.~ ~- Vess keresztet magadra, s menjünk 21999 1, 14| nincs semmi, amit prédára vessenek. Az épület pedig az államé. 22000 1, 5| ott maradt, nehogy kárba vesszen (már úgyis meg kell fizetni), 22001 1, 18| aggódott is, hogy oda ne vesszenek.~ ~Mind átjutottak a túlsó 22002 1, 15| puttonyt választok ki, ami csak vesszőbül meg vászonbul van, és abba 22003 1, 17| annak a golyójára is fel van vésve Alfonsine neve, hogy tudja 22004 1, 13| maradunk.~ ~- Hogyan? E vészben?~ ~- E vésznek mi urai fogunk 22005 2, 38| könyvéből az esketési formát; a vészbírák felálltak, és utánamondták 22006 2, 38| kivezették az előszobába.~ ~A vészbíróság ülnökei voltak: egy ezredes, 22007 2, 28| a menekülést oly világos veszedelemből.~ ~A hold világított az 22008 1, 11| leányt rábeszélni. A vén pap veszedelme megindítá leánya szívét, 22009 2, 29| kíváncsiságból származható személyes veszedelmek esélyeit maguknak tulajdonítsák.~ ~ 22010 2, 28| az álruha mutatja, milyen veszedelmeken kellett idáig eljutnod. 22011 1, 18| arra, hogy végigtekintse a veszedelmet, mely elől huszárjai visszadöbbentek. 22012 2, 30| bámulta elfordíthatatlan veszedelmét.~ ~A hidegvérű pártnak rettenetes 22013 2, 33| Úgy megrettent Zebulon veszedelmétől.~ ~Zebulon pedig, miután 22014 2, 47| következik még az országos veszekedés afölött, hogy be szabad-e 22015 2, 29| udvarra, a világért sem veszekedett a bohó öreggel a megjáratásért. 22016 2, 20| tesznek?~ ~- Hát egész éjjel veszekedettül énekelnek. Ha éheznek, ha 22017 1, 5| és hosszú porköpenyegben veszekedik egész haragban három pincérrel 22018 1, 18| most magában imádkozik, s veszekszik vele emiatt: "Ha imádkozol, 22019 2, 34| Elenyészett ez iszonyú veszéllyel szemközt minden valláskülönbség, 22020 2, 25| azután rajzolni képzelmében a veszélyeket, amik utolérhetik!~ ~Nagy 22021 2, 24| értesítettem róla, hogy ön minden veszélyen kívül való, csak tompa ütést 22022 1, 14| hogyan világosítja fel őt a veszélyről, mint magyarázza meg neki, 22023 1, 4| meghalt. Azt mondta, minden veszélytől megőriz.~ ~Egy kis gömbölyű 22024 1, 14| törvényes medrébe. Nincs veszíteni való pillanat; rögtön sietnünk 22025 2, 39| hinné, hogy akkor azután nem veszítheti el.~ ~És olyan halvány minden 22026 1, 11| mondani: ridikül? El ne veszits ütet; sok draga smuk bene 22027 1, 18| hogy egyetlen emberét se veszítse el. Ha valamelyiknek valami 22028 1, 4| jég alá.~ ~Az elszörnyedés vészjajdulása hangzott fel a parton állók 22029 1, 13| erősek kinevetnek, föl sem vesznek, de melynek jelenlététől 22030 1, 5| fognak, fegyverrel kell veszniek!" Hanem aztán csak vége 22031 1, 4| hogy tova egy másik férfi vesződik harcképtelenül, azt igyekezik 22032 2, 39| van, amivel kisgyermekek vesződnek, s ami azoknak annyi kínt 22033 2, 46| az éjszakán fejgörcseivel vesződni azt az embert, ha hírt nem 22034 2, 24| nem érdemes velem tovább vesződnöd; láss a többi sebesültekhez. 22035 2, 20| inspiciense, ki hajlott koráig nem vesződött a politikával soha. Negyvennyolcban 22036 2, 30| vagy ha úgy jön, a tolvajok vesződség nélkül bejuthassanak.~ ~ 22037 1, 18| honnjártából. A paripák vészordítása volt az.~ ~A felriadókat 22038 1, 15| magát az asztalra, hol ama vészt hírlő lapok feküdtek, s 22039 2, 48| soká fog tartani. Én nem vesztegetem az időt hiába, valami vasútnál, 22040 1, 5| nem verik az orrukkal, és vesztegetik rám az excellenciát! Aztán 22041 1, 8| Ej, ej, no, már minek vesztegetni azt a nemes haragot? Rongyos 22042 2, 31| kiket kifárasztott a hosszú veszteglés, könyörögtek vezéreiknek, 22043 1, 4| a száját kiszabadítsa e vesztegzárlat alól.~ ~Ödön végét veté 22044 2, 25| meglehet... Többet ér a jó veszteségben részt venni, mint a rossz 22045 1, 4| szóváltáson ismét nagy tért vesztettek.~ ~Ödön és Leonin egymásnak 22046 2, 22| volna, mi az ágyúinkat nem vesztettük volna el." Efölött egész 22047 2, 33| a fejét Zebulon, hogyan veszthetné el valahol ezt az ő nagyméltóságú 22048 1, 9| változtathatunk. Ő aligha el nem veszti hivatalát, s ez még a baj 22049 1, 18| lovat eltemet.~ ~Mégsem vesztik el lelküket. Zivatarban, 22050 2, 28| nekem megmondani, mi az a vésztörvény, mit olvasok ebben újságban; 22051 2, 33| visszavetetik a debreceni vésztörvényeket. Azután legfeljebb a mostani 22052 2, 26| ami gyászosabb a sírnál: a vesztőhely. Ott találkozunk mind a 22053 1, 15| nem kívánom neki éppen a vesztőhelyet, ámbár megérdemelné, hogy 22054 1, 5| Barátom, hogyne mennék. Vesztrisz híres táncos volt, de ő 22055 1, 1| hogy ön ne sírjon. Nem veszünk búcsút. Lelkemet önre hagytam, 22056 2, 30| előrehaladtak a falakig; a haubic vetágyúk elkezdték gyújtólövegeiket 22057 1, 4| hölgy egy izzó tekintetet vete Ödönre, s azzal hevülten 22058 2, 36| elébb?~ ~- Isten ellen való vétek lett volna. Ön otthon volt 22059 1, 10| tündérek szépségével bírna, s vetekedne jóságban az angyalokkal, 22060 1, 17| csak a rettegés óriásai vetekedtek. Boldogság és halálfélelem, 22061 2, 31| bursikóz versenyzésre a vetélkedési ösztön. Amikor aztán az 22062 1, 15| ismeri azt az utat, az a veteményeskertek közé vezet, ahol ő már tudja 22063 1, 9| hálatelt, ihlett pillanatot vetének a levélből kitévedve az 22064 2, 33| istenáldotta vidék, mely most a vetések zöld bársonyába van öltöztetve, 22065 2, 27| abból állt, hogy megnézte a vetést, mikor zöld volt, megnézte, 22066 2, 46| minő csapodár csábítónak vetetted oda magadat áldozatul? Ez 22067 2, 29| mögül egy-egy pillantást vetettek a palánksorozat mögé, s 22068 1, 13| Boldog napok, mik keblére vetették a hölgyet, kit oly távolból