IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór A koszívu ember fiai Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Rész, Fejezetgrey = Comment text
22069 1, 17| ember józan felfogással nem vetheti magát e felzúdult szenvedélyek 22070 2, 26| köpönyegét, hogy meneküljön e vétkes hangok elől, miket meghallani 22071 1, 15| szomorkodnia kell, olyan vétket követ el, mint aki a templomban 22072 1, 2| megbocsátnak neki, akik ellen vétkezett itt a földön.~ ~Törüld el 22073 1, 2| hogy jót cselekszik, amidőn vétkezik.~ ~Bocsáss meg neki az égben; 22074 1, 2| S ha bűnhődnie kell a vétkezőnek, ó, uram, ha engesztelhetetlen 22075 1, 8| hazatért lefeküdni, s mikor vetkőzni kezdett, nagy megelégedésére 22076 1, 4| nélkül is életre hozom, uram; vetkőztessük le, és fektessük a hóra! - 22077 1, 7| végeztével szobaleányával vetkőzteté magát Alfonsine. Külön hálószobája 22078 1, 15| szüzek elborzadtak, mikor vetkőztetni kezdék, s minden ruháját 22079 1, 14| félrevezetett néptömeg elé vetnünk magunkat, s a szellem erejével 22080 2, 24| magister chirurgiae. Én vettelek gondjaim alá, s nagy dolgot 22081 1, 8| lesz. Azért boldog az első vevő, mert azt el nem eresztjük; 22082 2, 37| menjen bűnbocsánatot kérni vezekelve, azt mondanám: meglehet, 22083 1, 2| megtisztítlanul, add, hogy legyen az ő vezeklése az, hogy lelke, mely most 22084 2, 33| koronájától fosztá meg, s mint vezeklő remete tért vissza a fehérvári 22085 2, 30| kihúzták a kardot. Maguk vezényelnek az utolsó csapásra.~ ~- 22086 1, 10| Úr, aki parancsolni és vezényelni tud; és úrnő, aki hódít.~ ~- 22087 2, 38| kápolnai ütközetben magam vezényeltem a lovasságot.~ ~- Ön megelőzött. 22088 2, 21| semmit.~ ~Gyönge volt a vezénylet, vigyázatlanok voltak az 22089 2, 30| A lelkesülés átadta a vezényletet a komoly kiszámításnak.~ ~ 22090 2, 27| pedig mindenütt sürög-forog, vezényli a koncertet; megöntözi zsírral 22091 1, 18| jégmezők. Semmi út, semmi vezénylő pont.~ ~Már második napja, 22092 2, 23| kitekerni; nem kormányoz többé vezényszó, ki-ki magára harcol; a 22093 2, 23| hallgatnak sem takarodóra, sem vezényszóra; csak ellenséget keresnek, 22094 2, 21| nemzetőr összekeveredve, vezényszót nem is ismerve, egy zilált 22095 1, 4| tér egyre apadt, nehány vezércsikasz már lőtávolba ért; de Leonin 22096 1, 4| szállt fölfelé, mint fehér vezércsillag, s eltűnt egy ponton szemei 22097 2, 31| veszteglés, könyörögtek vezéreiknek, hadd vehessenek részt az 22098 1, 13| magyar hongyűlés leghíresebb vezérférfiai, és szólnak a néphez!~ ~ 22099 2, 23| fényes köd közepett két vezéri alak pillantja meg egymást 22100 1, 1| kastélyterme szolgáltat a vezérkapacitások nagyszerű tömegének. Kár, 22101 1, 12| zöldasztal hagyatván fel a vezérkapacitásoknak.~ ~De nemcsak fehér és fekete 22102 1, 7| a mamzel.~ ~- Még mindig vezérkötélen? Még nem szabadult fel?~ ~- 22103 1, 4| Leonin; saját lélegzete vezérletét követve.~ ~Ideje volt - 22104 1, 18| csillámáról felismeri a vezérlovag, s míg azokon végig csak 22105 1, 12| Elvégre Tormándy, a fehér toll vezérszónoka is hozzájutott, hogy beszédét 22106 1, 12| Tíz-tizenöt távoli megye vezérszónokai, ugyanitt kinevezett "táblabírák", 22107 2, 30| Rohamra! - sürgeték a vezért.~ ~Heves jelenetek fejlődtek 22108 2, 22| felé vitte az illatot, a vezértulok felugrott fektéből, szétfeszítette 22109 2, 24| meghalásra, amit kapott.~ ~- Vezess oda hozzá!~ ~- Várj, hadd 22110 1, 15| markával; talán azért, hogy vezesse - talán, hogy ne botoljék?~ ~ 22111 1, 11| a menyasszony, kit kezén vezete: omlatag fehér ruhában, 22112 2, 46| annak fogja adni, akit én vezetek elé.~ ~Most aztán Edit felállt 22113 1, 18| lovasságot. Csak harminc vezetékló volt még hátra harminc vitézzel.~ ~- 22114 1, 18| legény -, jó volna tán a vezetéklovakat hátrahagynunk, s akik átmehetünk, 22115 1, 18| annak a lovasa felkapott a vezetékre. Jó volt azokat elhozni. 22116 1, 15| vett fel, s ugyane kofa vezetése mellett, hagymával és burgonyával 22117 1, 1| családi összeköttetésre vezethetnek - a költői ábrándok követése 22118 2, 28| Bárcsak már valami tisztásra vezetne ki ez az út.~ ~Az a kívánsága 22119 2, 30| rés vívható.~ ~A táborkar vezetői elvetették már a tollat, 22120 2, 36| rebegé Ödön megrendülten vezetőjéhez.~ ~- Otthon!~ ~ ~ ~ 22121 1, 1| állított egyiptomi zenekar vezetőjének nyirettyűje a levegőbe volt 22122 2, 29| kis huszárcsapat, vakmerő vezetőjét szemmel is alig éri be.~ ~ 22123 1, 4| Csak a négy önkéntes, vén vezetőjével igyekezett utánuk kitartó 22124 2, 20| lehetett előrehaladni. A vezetőkkel örökösen volt valami beszélnivalója 22125 1, 18| elvezetlek rajta, míg más vezetőnek adhatlak; s azon az úton 22126 1, 18| erőfeszítésnek. Megindult a vezetővel előre.~ ~Most már folyton 22127 1, 15| nagy gót torony irányába vezettek. Süketnéma utcák. Mintha 22128 1, 11| Bendeguzella"; hires magyar vezir után.~ ~- Hát öt kisasszonyka 22129 2, 32| csoda volt megmenekülése. A Vezúvot akarta letakarni egy papírlappal 22130 2, 30| küzdelemben, s az ítéletnapi viadalban meghasogatják a felhőt, 22131 2, 23| Rettenetesek a tanújelei e viadalnak, miket a harc után összegyűjtöttek. 22132 1, 4| Csak nem fogadkoztál valami viaszbábbal odabenn?~ ~- De, nekem úgy 22133 1, 17| hatása volt szavainak a viaszkedélyű ifjúra! Dehogy fogja ez 22134 2, 27| várna vendéget az ember, egy viaszkosvászon fedelű szekér hajtat be 22135 2, 22| tolvajt. Engem, ki tizenhat vicispánt választottam! Engem, ki 22136 1, 17| koldussá lett márkira és vicomte-ra, akikkel egyszerre meg lett 22137 2, 36| fejét, és fogait nevetésre vicsorítva siet az ajtó felé. Úgy tud 22138 2, 35| causa diis placuit; sed victa Catoni" - s azzal nyújtja 22139 2, 33| legyőzöttekkel?~ ~- Vae victis! (Jaj a legyőzötteknek!) - 22140 2, 30| nekünk, Dávid királytól Hugo Victorig: "Nem lehetett másképp; 22141 2, 35| mit tett. Nem bánta meg! "Victrix causa diis placuit; sed 22142 1, 15| Nem ázunk el! - biztatá vidáman Edit. - Ez az eső még jobban 22143 2, 20| titulálja.~ ~Eltávozott vidékébül mint képviselő, és visszatért 22144 1, 15| ijesztő rémül jelenve meg más vidékek ismerősei előtt - új ismeretlenekül.~ ~ 22145 2, 33| átlátszó fénye takarja a vidéket, ott minden tárgy annak 22146 1, 18| valószínűleg egyike azoknak a vidéki városoknak, ahol a tartalék 22147 1, 15| nennt,~ Die letzten zehn vom vierten Regiment.~ Lia lia lia la!~ ~ 22148 2, 36| Sokszor megjárta ő ennek a vigályosait. Ismerte minden semlyékét, 22149 1, 3| főlelkipásztorhoz.~ ~- De méltóságod vigaszszava mindazoknál több malaszttal 22150 1, 18| mely a borzalmak közepett vigaszt önt szívébe. Az egy fejszecsapás 22151 1, 18| Ott jár leghátul, biztat, vigasztal, káromkodik, szidja az ördögöket; 22152 1, 11| jegyezte el? Hanem végre ezt is vigasztalására fordította. Van még más 22153 1, 3| nagytiszteletű úr veté mérlegbe a vigasztalásnak nem kevésbé sikeres szavait 22154 2, 27| tudott neki Ádám úr más vigasztalást mondani, mint azt, hogy " 22155 1, 15| nekünk is kell magunkat vigasztalnunk - szólt a leány pajkos humorral.~ ~ 22156 1, 5| amint az ajtó megnyílt, nagy vigasztalódására pillantá meg az iménti huszártisztet, 22157 1, 17| harcolni; te velünk maradsz. Vigasztalónk leszesz. Én azt akarom, 22158 2, 27| titokteljes arckifejezésétől.~ ~- Vigem van! Meg vagyok lűve! - 22159 2, 47| még egy három felvonásos vígjáték: a comedy of errors, a tévedések 22160 2, 47| comedy of errors, a tévedések vígjátéka.~ ~Mert hiszen legegyszerűbb 22161 1, 15| sír, nem esik kétségbe. Vígságot tettet, megszökik őreitől 22162 2, 27| két szemit kinyitja! Aj, vigünk van nekünk örökre. Jojcakat! 22163 2, 47| távozni nem szabad.~ ~- Hát vígy magadhoz - mondá a leány. - 22164 2, 25| Jenő, az ő börtönőre, ki vigyáz rá, hogy a szigetet el ne 22165 1, 8| Ej, ej, kapitány úr. Ön vigyázatlan alkuvó. Mások majd nagyon 22166 2, 21| Gyönge volt a vezénylet, vigyázatlanok voltak az alsóbb tisztek, 22167 1, 15| leány megint? Úgy kell rá vigyáznom, mint a vad kecskegödölyére.~ ~- 22168 1, 7| jár-e körüle nagyon?~ ~- Vigyázok rá. Szörnyű óvatos. Ahol 22169 2, 22| Hanem azért meglehet, hogy vigyáztak rá innen is, amonnan is, 22170 1, 18| indulásra. "Csendben és vigyázva a keskeny gáton végig a 22171 2, 30| egyszer megkapom. Hanem most vigyázzanak a vitéz urak, hogy az az 22172 2, 30| gyönyör ragyogott. Az a vigyorgás, amivel Beherik szítja a 22173 1, 4| alácsapva, ravasz, kaján vigyorgással pofáján.~ ~Hidegvér! ~ ~ 22174 2, 30| ifjú fővárosát az ostrom viharai alatt össze merte gázolni: 22175 2, 35| lélek voltál; ki elkísértél viharokon, fenevadakon keresztül; 22176 2, 21| mező. A megelőzött napok viharos szelei ide torlasztották 22177 1, 14| homályt vetnek, s eljöttem e vihart lecsendesíteni.~ ~Richárd 22178 1, 18| ezúttal a tűzpróbán nem viheti keresztül. Ők most nyavalyás 22179 1, 14| féltőjük van, könnyen magukkal vihetik. S ha egyszer üres lesz 22180 2, 31| vállain, ahova lábtókat nem vihetnek.~ ~E három legveszélyesebb 22181 1, 10| Bécsbe? Ugyan minek vihették Bécsbe?~ ~- Férjhez veszi 22182 2, 20| fehérneműt, nagy motyót nem vihetünk magunkkal; a kardodat kösd 22183 1, 11| megirkezte, akor volt bolond vilag: az a Palacky, tecik tudni? 22184 1, 17| lámpavilágba.~ ~A lámpa világát egy porcelán fényernyő enyhíté, 22185 2, 25| tárgyra vonulva át ezüst világával; az visszasüllyedt a homályba.~ ~ 22186 2, 46| kijelenteni. Úgy hiszem, ön elég világbeli jártassággal bír ezt megérteni.~ ~- 22187 2, 31| építészet valódi diadala; világcsoda, mit a rodoszi kolosszal 22188 2, 30| sírt Izrael népe az asszír világcsodák közül, Szemiramisz függőkertjeiből 22189 2, 31| le az égről, s az egész világegyetem az ő mellére zuhanna, egy 22190 2, 22| állapotába; ettől megdühödik, világgá fut, öl, rombol, megszűnik 22191 2, 49| az anyja fölött. Az egy világhölgy, kinek víg termeiben nincs 22192 1, 5| maga is igényeket tart a világhoz, nem több harminchat esztendősnél, 22193 2, 31| lobogó nemzetiszín zászlót világíta meg.~ ~- Éljen a haza! - 22194 1, 18| amerre az ormok jégtarajai világítanak.~ ~- Kapni-e utat és vezetőt 22195 1, 14| jelenet közepett, e sírbolti világításban, azon szűz alakok között, 22196 2, 33| nem jött valaki, hogy a világításra osztott egész csomag faggyúgyertyát 22197 1, 15| elmulasztottak ma minden világítást, hogy az ostromzároló ellennek 22198 1, 17| ostromröppentyűtől fölgyújtott paloták világítják be, mikor az álmokat a bombapukkanás 22199 2, 36| vette irányát. Az a puszták világítótornya.~ ~Ezerlépésnyi távolságból 22200 1, 17| rettegés, hogy elnyelik a világítótornyot.~ ~Minő tündéri gondolat 22201 1, 4| Ödön.~ ~Amint a szán a hold világította palotasorok előtt végigsiklott, 22202 1, 13| kivilágítani, s kezdték a ki nem világítottakat bezúzni.~ ~Órákba került, 22203 1, 4| épületnek minden ablaka ki volt világítva, s a folyosóra belépőt azon 22204 2, 36| orgyilkosokból összevert világkerülő harám, mely titokban főzi 22205 1, 1| századokra el legyen látva a világok és nemzetek sorsa és az 22206 2, 49| fel is lehet majd afelől világosítani, mi e rejtélyből a való.~ ~ 22207 1, 14| zárdafejedelemnőnek mondani, hogyan világosítja fel őt a veszélyről, mint 22208 2, 20| nekik enni, míg Ödön fel nem világosította, hogy csak hadd maradjon 22209 1, 11| öregapám sem hallott ilyent. Világosnál nézik az asszonyfélét. Én 22210 1, 8| lépcsővel lefelé kellett lépni; világosságát csak a boltajtóról nyerte, 22211 2, 26| elkezdett beszélni a néma világossághoz, szemeit annak fényébe meresztve:~ ~- 22212 1, 14| nyitva maradt ajtón át kapott világosságot.~ ~Amint Richárd e férfi 22213 2, 32| lábán."~ ~Mikor kivitte a világosságra, és meglátta, minő állapotban 22214 1, 10| Nemesdomb felé.~ ~Még jó világossal érkeztek meg a falu alá.~ ~ 22215 2, 35| éj sötétje alatt elhagyta Világost.~ ~Jólesett, hogy sötét 22216 2, 35| volt.~ ~Baradlay Ödön a világosvári úrilak ablakából nézte a 22217 1, 1| születnek - és jogtalanul világra jönnek. Ott megtanulja, 22218 2, 33| diadalhang ezt rivallja: "Éljen a világszabadság!" A Kárpát visszhangja ezt 22219 1, 17| kinek rossz híre ismerős világszerte, kacért, pazarlót, kérni 22220 1, 15| lelke mind ott járna is e világtalan utcákon.~ ~Neszelni kezdett 22221 1, 18| túlsó oldalon pedig egy világtenger! Amennyire a szem ellát, 22222 1, 13| emelkedtek ki az eddigi világtörténelemből, s őt is megragadta az a 22223 2, 30| S amit fog felelni a világtörténet ítélőszéke e kérdésekre, 22224 1, 15| koromsötét éjjel.~ ~Egy világváros, melyben az éjfél óráiban 22225 1, 14| nem látszik rajtuk. Ezek a világvárosok élősdijei; egy tábor koldusokból, 22226 1, 4| egy középen a kétrudas villába, melynek felső ívére csengettyűk 22227 2, 39| visszaköltözött a körösszigeti nyári villából a nemesdombi kastélyba.~ ~ 22228 1, 4| meg volt fordítva a szán villája, s pattogott az ostor.~ ~ 22229 1, 15| eltemetve.~ ~Azzal bekapta a villáján levő falatot.~ ~- Indomptable! - 22230 1, 15| vőlegényedet főbe lövik.~ ~Edit a villájára szúrt egy darab zselatint, 22231 1, 11| tányérokat, tálakat, késeket, villákat, kanalakat; s nem csinált 22232 1, 15| harag, másiknál a büszkeség villáma volt az.~ ~- Fiait akarja 22233 2, 28| Szervusz, Zebulon!~ ~A villámcsapás nem lett volna oly rettenetes, 22234 2, 35| záporpalástjával a futót; elnyomta villámdörgéseivel az üldözők hajráordítását, 22235 2, 31| Meg kell itt halni!" S e villámfénynél egy perc ezredrésze alatt 22236 1, 4| huszonkét fokú hidegben villámlás, mennydörgés! És az első 22237 1, 4| körülöttük minden; csak a villámlobbanás kék fénye deríté föl egy-egy 22238 2, 35| fekete éjszakában. Egy-egy villámlobbanásnál látták is a lovas árnyékot 22239 2, 35| lecsapott a városban; Ödön a villámlobogásnál láthatá a deszkahasadékon 22240 1, 4| Gergellyel.~ ~Egyszerre nagyot villámlott.~ ~Tél közepén, huszonkét 22241 2, 29| mikor a gyöngéknek erejük villámmá nő, s az erősek hatalma 22242 2, 44| gőzmozdony. Alfonsine a villámmal szeretett volna utazni. 22243 1, 17| nő szeme a könnyek között villámokat lövellt e szóra. Megragadta 22244 1, 8| ércnyakló, római rövid kardok; villámos pajzsok, tollas páncélingek, 22245 1, 4| tölcséralakja, benne végigcikázó villámszikráktól megvilágítva.~ ~Hanem a 22246 2, 38| képezett e pillanatban; nem egy villanást, mely életére fényt vetett. 22247 2, 36| és ismét másik.~ ~Eszébe villantak vezetője agyrémei.~ ~Három 22248 1, 13| az egész tömegen. Mintha villanyfolyam volna, megérzi azt, aki 22249 2, 35| láttára Ödön minden idegén egy villanyütés nyilallt keresztül. E villanyütésnek 22250 2, 35| villanyütés nyilallt keresztül. E villanyütésnek egyik pólusa az öröm, másik 22251 2, 29| kezét!~ ~És egyszerre, egy villanyütésre kint lengett minden házon 22252 1, 11| csipkeuszállyal, fején gránátdiadém villogott; s volt rajta valami új, 22253 2, 31| harcosai voltak azok, a Vilmos-ezred négy szakasza.~ ~Ezek a 22254 2, 34| hozzákiáltani: "In hoc signo vinces!" (E jelben győzesz.)~ ~ 22255 1, 5| az a kellner vissza, hogy vinné el az üres edényeket, mert 22256 2, 32| hónapban egyszer be kell hozzá vinnem a városba, hogy lássa.~ ~- 22257 1, 15| eleséget kell magunkkal vinnünk, különben azt hiszik, hogy 22258 1, 11| ragadt négy ujjára fújva. - Vir izs kigyütt körmöm alul - 22259 2, 36| nagyságú bőrlevelei s tulipános virágai tanúskodnak róla, hogy ölnél 22260 2, 25| Körössziget nyárfái most hányják virágaikat; szép májusi idő van. Áldott 22261 2, 23| vadrózsabokor itten fehér-piros virágaival egy kis gömbölyű halom felett, 22262 2, 25| látszik a felfutó rózsa millió virágától, mely éppen most van legjobb 22263 1, 4| emeli magasra száz év várta virágbokrétáját, míg túloldalról fejedelmi 22264 2, 29| elhalmozták azokat koszorúkkal! A virágfüzértől nem látszott ló és lovas. 22265 1, 4| az érzületnek még szűzies virághamvával minden vonásain. Szemeivel, 22266 2, 29| virága, s a koszorúk, a virágok lehajigálva a huszárok lovainak 22267 1, 8| belőlük hajfürtöket, száraz virágokat, színes szalagcsokrokat, " 22268 1, 15| történik, szélbe dobott virágszál? Hová mégy? Kihez térsz? 22269 2, 25| zöld fű sárgul, kékül a virágtól; valahol a fákon túl a kasza 22270 1, 13| képezik a fegyveres sorfalat; virágzápor, háromszínű szalagos koszorúk 22271 2, 27| ványadt szobalyány rézsodrony virgáccsal kasztigál egy cinmedencében 22272 1, 15| hol járt.~ ~Elővették a virgácsot, a flagellumot, de nem használt 22273 1, 15| akkor ismét egész delejes virgoncsága visszatért.~ ~- De csalódtak 22274 2, 23| jávorfa éppen akkor kezdett virítani. Aranyködnek látszott a 22275 1, 4| csoportozatai, mik közül egy virító agavé emeli magasra száz 22276 2, 36| Kerek kalapjáról messze virított a veres szalag.~ ~Amint 22277 2, 33| elaludt, és horkolt világos virradatig.~ ~Még tán akkor sem ébredt 22278 2, 36| aludt hosszan, három éji virrasztás és futás után.~ ~Mikor fölébredt, 22279 2, 30| vannak. Annak az oka a "vis attractionis", mely a víznél 22280 2, 37| leszek gyászoló özvegyed. Viselem gyászruhámat, csak élve 22281 2, 37| halál, nyomor, kínszenvedés. Viseljük tűrve, panasztalan. Hiszen 22282 2, 28| tudjátok azt, szakállt nem viselő népek, mit tesz az, valakinek 22283 1, 4| ilyen egyszerű fekete frakk viselőjének a hölgyek jobban szemébe 22284 1, 16| össze a győztes! Akik eddig viselték, menekültek a nyitott házkapukon 22285 1, 6| bizalmaskodás, amivel a vendégek viseltettek hozzá, hogy úgy bántak vele, 22286 1, 11| karikagyűrű volt azon; nem újak, viselve voltak már azok. És azután 22287 2, 31| kartácszápor fogadja őket; vissza-, majd megint előrehömpölyögnek, 22288 2, 22| csúfosan elcsapott lovag vissza-visszafordult, s agyarkodva káromkodott 22289 2, 32| Palvicz Ottó gyermekének. Ott visszaadják azt az emberiségnek.~ ~A 22290 2, 22| dugta azt dolmánya zsebébe. Visszaadták kardját, fokosát, pisztolyait.~ ~- 22291 2, 32| Ezt akarta tudni.~ ~Visszabocsátá a függönyt a nyoszolyára. 22292 1, 13| Plankenhorst-házhoz. Mindig visszaborzadt tőle. Az utcákat kartáccsal 22293 1, 4| veres tűzben égve; egymásra visszacsahintva nagy örömteljesen; a vén 22294 2, 26| tűzzel a villámló felhőt, s visszadobálja a mennyköveket az égbe!~ ~ 22295 1, 4| Magyarországba.~ ~Leonin visszadöbbent.~ ~- Ah! Magyarországba!~ ~- 22296 1, 18| veszedelmet, mely elől huszárjai visszadöbbentek. A March meg volt áradva 22297 2, 22| feltette a kalapját a fejére, visszadugta a pipáját a zsebébe, a dohányzacskóját 22298 2, 24| még mindig arra való, hogy visszaemlékezzék. A világosság huszárlámpától 22299 1, 2| hogy ne legyen, amiről reá visszaemlékezzenek.~ ~S ha bűnhődnie kell a 22300 1, 17| kérdé Alfonsine.~ ~- Ma visszaérkezett - felelt Remigia -; hasztalan 22301 1, 14| telt bele, míg a nyargoncok visszaérkeztek. Mind a kettő hozott Richárdnak 22302 2, 49| egy szekrénybe, s ha a fiú visszaesési rohamokat tanúsított, olyankor 22303 2, 37| templomban, a nép előtt visszaesküdje mindazt, amit eddig vallott, 22304 2, 39| fenyíteni, hogy szokott helyére visszafeküdjék.~ ~Azzal kinyílt az ajtó, 22305 2, 27| üldözi tormareszeléshez a visszafelelgető kuktát; s bevezeti kegyesen 22306 2, 23| mit véd, vív, elveszt és visszafoglal az egyik hős a másik hős 22307 1, 1| akart kitörni; azt kellett visszafojtania. Az neki nem szabad. Ez 22308 2, 22| hóka lovamat, tudom, hogy visszafordítom én valamennyit egyben!~ ~- 22309 1, 15| voltak kivehetők az éjben.~ ~Visszafordulni késő volt.~ ~Alig húszlépésnyire 22310 2, 29| felhangzik nyomában az a visszagondolhatatlan, leírhatatlan kiáltás, amit 22311 2, 25| lett volna; aztán megint visszahibban az őrhelyére, s tovább fújja 22312 2, 38| fölfelé.~ ~Egy óranegyed múlva visszahívták.~ ~A hadbíró felolvasta 22313 2, 31| sebesülten.~ ~A harmadik hirtelen visszahökkent, s szuronyával felmutatott 22314 1, 17| hallottam valamit, és az visszahozott.~ ~- Te visszatértél!~ ~- 22315 1, 5| kerített bele bort. Mikor visszahozta, s letette eléje, folytatá 22316 2, 49| utánaindult, hogy fölkeresi és visszahozza. Talán fel is lehet majd 22317 1, 4| medence gömbölyű üvegfedelére visszahull s onnan alácsorog - úgy 22318 2, 21| Az előretolt hadcsapatok visszahúzódtak. A vert had menekülhetett 22319 1, 8| múlt emlékeiből kísérteni visszajárjon hozzá, még egyszer rábízta 22320 1, 17| Tegye ön magát láthatóvá, s visszajöhet megint. Ha holnap, hát holnap. "~ ~ 22321 1, 17| Lerakják a fegyvert?~ ~És visszajönnek az elűzött hatalom emberei?~ ~ 22322 1, 17| kinek eltávozását rettegi, visszajöttére idvezül. Látni ragaszkodását, 22323 1, 4| el társa mellett, rögtön visszakanyarodott barátjához.~ ~- Mi lelt?~ ~- 22324 1, 10| Bizony megbánod. Bizony visszakéred a szavadat. Legalább tekintsd 22325 1, 8| már, hogy ez nem eladó! Visszakérem.~ ~- Ejnye, ejnye no. De 22326 2, 36| fogja a lovam kantárját, míg visszakerülök; azután a strázsától megkérdeztem, 22327 1, 18| lépésnyire, s ha biztos a járás, visszakiált, azután mehetnek utána.~ ~ 22328 2, 25| mellyel lelkét a pokolból visszakiáltja; - egy félelemteljes hördülés...~ ~ 22329 1, 15| nyugton, Richárd. Önnek anyja visszakísér engem a kolostorig. Én oda 22330 2, 39| idők.~ ~A Baradlay család visszaköltözött a körösszigeti nyári villából 22331 2, 32| differencia tisztelettel visszaküldetik."~ ~És ezzel lekvitteltek 22332 2, 20| legnagyobb állambölcs, mikor visszaküldték, akkor elismerték róla, 22333 2, 31| oldalmeredélyen.~ ~A másikat visszalökte társai közé sebesülten.~ ~ 22334 2, 21| azután messze megüldözik a visszamenekülő tűzszekereket.~ ~Akkor aztán, 22335 2, 23| vagy győznünk kell, vagy visszamennünk a Tisza mögé!"~ ~Azok a 22336 1, 4| hosszában, mert akkor vége van. Visszamerült a víz mélyébe.~ ~És akkor 22337 2, 28| forintot is, a megbízást is, s visszanyargalt a faluba; míg Zebulon kikeresett 22338 2, 46| első, ki beszélőtehetségét visszanyeri.~ ~Edithez intézi szavát:~ ~- 22339 1, 9| hogy atyád szabadságát visszanyerjed. Rajta leszek, hogy kárpótoljam 22340 2, 37| befolyásodat a mi ellenségeinknél visszanyerni.~ ~Jenő keserűen vágott 22341 2, 49| A számadás: elveszett és visszanyert lelkekről.~ ~Palvicz Ottó 22342 2, 44| kapott, s szabadságát is visszanyerte - mondta neki -, hanem egy 22343 1, 8| Crivelli - szólt Richárd visszanyújtva a kardot a zsibárusnak -, 22344 1, 1| sötétségébül, közelített visszaparancsolhatatlanul, s nem várta meg, míg a 22345 2, 30| kávéház márványküszöbéről visszapattant, s a szekrénye mellett ülő 22346 2, 30| erőfeszítést tett, hogy az ablakból visszapeckelhesse magát a padlásra; de a szomszéd 22347 2, 29| azt megcsókolta; a tiszt visszarántotta a kezét; akkor megcsókolta 22348 1, 18| patkója, s a tompa dobogástól visszarettent.~ ~Pál úr káromkodott, mint 22349 1, 9| hamarább nyílt, s a leány visszarettenve állt meg a belépő előtt.~ ~ 22350 1, 4| meredek parthoz érve, onnan visszariadt; a lovak példája nem bátorítá 22351 2, 21| gyilkos sortüzelés lovasságát visszariasztá, elkezdte röppentyűtelepét 22352 2, 21| más tízezer riadva fut, és visszariasztani azt.~ ~Ödön nyerges lovára 22353 1, 14| felpirosló lángok jeladására visszarobogott, már akkor a rabló csőcselék 22354 1, 12| fegyveres társait a rájuk visszaröffent fehér tollas nemes fiatalság 22355 2, 30| az a gúny, mivel Azáziel visszarúgja az örvényből kikapaszkodókat; 22356 2, 25| vonulva át ezüst világával; az visszasüllyedt a homályba.~ ~S a nő, ki 22357 1, 13| ennek fele sem tréfa, s visszaszáll a tenger fenekére. Vele 22358 1, 4| jeladását, s a hátulsók visszaszállingóznak az új vadat űzni, s ő maga 22359 1, 11| aztán búcsú fejében úgy visszaszorította tisztelt barátja kezét vasmarkával, 22360 2, 36| hogy a közeledő könnyebben visszataláljon.~ ~Boksa megterhelt iszákkal 22361 1, 17| nyakkendőjét megigazítsa, egyszerre visszatántorodott.~ ~Az a rettegett rém, aki 22362 1, 14| rongyos proletariátusok hadát visszatartóztatni öntestével, odavetni magát 22363 1, 12| az övéiket a verekedéstől visszatartsák. Most pedig megfordították 22364 1, 9| hideg, s az én szavam olyan visszataszító. Hogyan hihetnéd el nekem, 22365 2, 32| Ottó gyermekének. Egyik visszataszítóbb volt, mint a másik.~ ~És 22366 1, 6| képpel.~ ~- Hát először is visszategezted.~ ~- Hát ha ő per tu szólíta 22367 1, 18| titáni égostromlás után visszatekintettek arra az útra, amit meghaladtak, 22368 1, 15| szakad.~ ~- Gondolnánk már a visszatérésre - mondta Frau Bábi nagyon 22369 1, 4| s úgy látszott, mintha visszatérésről gondolkoznék.~ ~- Ezek eszükre 22370 1, 18| gondolta magát, elmaradhat, visszatérhet. Hanem ha egyszer a nap 22371 1, 14| magunkat, s a szellem erejével visszatéríteni e mozgalmat törvényes medrébe. 22372 2, 37| hogy elhagyj bennünket, s visszatérj régi összeköttetéseidet 22373 1, 17| ahova azok mentek, s együtt visszatérjen velük. Most ismét volna 22374 1, 4| óra múlva éhesen, dühösen visszatérnek a farkasok.~ ~- Várunk van 22375 1, 11| okosan szoktak az emberek visszatérni.~ ~- De hogy leanya felöl 22376 1, 10| megölelték egymást, s azzal visszatértek az élőlények világába.~ ~ 22377 1, 17| az visszahozott.~ ~- Te visszatértél!~ ~- Hogy veled beszéljek.~ ~- 22378 1, 14| szabadsághősök bizony nem vártak az ő visszatértére, hanem csapatokra oszolva 22379 1, 8| viszonyok emlékei, mikre visszatetszéssel tekint mostan.~ ~- Pál úr! - 22380 2, 26| mindent?~ ~- Igen!~ ~- Van-e visszatorlás a világon?~ ~- Van.~ ~- 22381 2, 30| védműveket, s azután csendesen visszaügettek. Egyiknek elsiklott a lova 22382 2, 46| sokszor, hogy a földből visszaüt a villám az égbe.~ ~Vak 22383 2, 27| el megütni, az őtet mind visszaüti, még az ajtó is. Valaki 22384 1, 5| magát a mesterei által, s visszaütlegelte őket; eltört egy dárdanyelet, 22385 1, 4| ábrázolta a sárkánnyal.~ ~Ödön visszautasítá az ereklyét.~ ~- Köszönöm, 22386 2, 22| vagy külső támadás erélyes visszautasítására. És azután kinn a mezőn 22387 2, 38| Ki volt hagyva az, amit visszautasított. Maradt még elég.~ ~És ezekért 22388 2, 30| gyalogságot a kaszárnyákba visszaűzte, s tudta a Gellérthegyről 22389 2, 22| belőle sárkány. Ez egyszerre visszavadítja őt ősi civilizálatlansági 22390 2, 30| megtorlásul a jobb keze visszavágja a bal kezét, annak a valakinek 22391 1, 8| aztán az ünnepély után ismét visszavándorol minden.~ ~Richárd elemében 22392 2, 31| ellen küzd már; az ellenfél visszaveri őket, s leszorítja a résről. 22393 2, 23| fordulnak vissza új erővel, visszaverik a magyarokat, s akkor nekik 22394 2, 26| kegyelemdöfést indul megadni a visszavert ellenhadnak.~ ~Úgy is volt 22395 2, 21| verekedéssel végződött roham visszavetése után azt mondá Mausmann 22396 2, 33| tanácsot.~ ~Legelőször is visszavetetik a debreceni vésztörvényeket. 22397 2, 37| hátha szereti őt!~ ~Ödön visszavezette nejét ülőhelyéhez.~ ~- Ne 22398 2, 43| világon?"... Nincs... Most visszaviszik börtönébe.~ ~Most egy óra... 22399 2, 30| kezében, Jeruzsálem városát visszavívni.~ ~Kérdezzétek meg, miért 22400 2, 31| bátorságunkat. Egy elejtett, egy visszavont, egy meg nem gondolt szóért 22401 2, 23| jut, midőn a másik rész visszavonulása az elfoglalt tért feladni 22402 2, 26| kelepcébe, hogy vágják el visszavonulási útját; egy sem szabadulhat 22403 1, 14| jelt adott huszárainak a visszavonulásra.~ ~- Kár! - dörmögé a bajusza 22404 1, 17| kedvéért magam a világtól visszavonuljak. Igen őszintén és világosan 22405 2, 30| Előrehatolni csak azért, hogy visszavonuljon; harcolni csak azért, hogy 22406 2, 31| mely után a csapatok mind visszavonulnak.~ ~Mikor aztán az ellenfél 22407 2, 23| osztrák hadcsapatok mind visszavonultak a Rákos jobb partjára.~ ~ 22408 2, 46| soha. Mi minden közélettől visszavonultan élünk, senkivel nem érintkezünk, 22409 2, 23| puskaagy verése az erdők visszhangjából; akinek fegyvere összetörik, 22410 1, 18| fogadta őket, ünnepélyes, visszhangos erdő, mint egy templom.~ ~ 22411 1, 16| öklével a kapun.~ ~A dörej visszhangzik az üres tornácon, de nem 22412 1, 14| felkacagni, akkor aztán oda visszük őket, ahova akarjuk.~ ~- 22413 2, 20| legifjabik Baradlay urfit viszahoztak a Bécsbül. Nagyságos mama 22414 1, 5| alföldi helységben, ahol némi viszálkodásaim voltak a földesúrral. Tetszik 22415 1, 18| izzadtan a jéghideg vízbe viszed.~ ~- Ha vész, velem együtt 22416 1, 4| lekötelező fejedelmi szavakat viszonozni, eltalált hódolattal.~ ~ 22417 1, 6| gazdagabb. Csak köszönnie kell; viszonoztatik.~ ~Egy szobaleány, ki az 22418 1, 4| páholy közfalára, mire túlról viszonozva lőn a jel, és arra nehány 22419 1, 18| szórja is őket széjjel a viszontagság, élelmiszereikért megfizessenek, 22420 2, 48| tudják meg tőlem eddigi viszontagságaiknak egész titkát. Üljenek le 22421 1, 18| piros tárcájába a mai nap viszontagságait, s nagyot sóhajta utána.~ ~" 22422 1, 17| nevetnek egymásnak, végigélt viszontagságok után; és otthon találták 22423 1, 17| nem változott meg: azon viszony, mely a bárónő szeme láttára 22424 1, 17| már nyilvános titok: az ő viszonya Alfonsine-hez; ő magát elfogadott 22425 1, 2| léleknek a testhez való viszonyát deríté ki a hallgatók előtt 22426 1, 17| marad. Ami feloldani való viszonyod van, azt oldd fel, ami megkötni 22427 1, 8| óravánkos; mind gyöngéd viszonyok emlékei, mikre visszatetszéssel 22428 1, 15| mindenütt oly kiváló szerepet viszünk? Erre a jámbor fiú elmondta 22429 2, 27| mellett az ő asztalánál vitába keveredtek, azt mondta nekik: " 22430 2, 45| kicsiny gyermek volt, ha nehéz vitáik voltak szülőinek, annyiszor 22431 2, 39| kicsiny voltam, s nehéz vitáitok voltak együtt, sokszor voltam 22432 2, 46| asszonyom, e mi szomorú vitánkba? - szólt Richárd halkan, 22433 2, 38| két bajtárs összekapott, a vitát úgy egyenlítették ki, hogy 22434 1, 12| kilenckor megkezdődött a vitatkozás Rideghváry elnöklete alatt.~ ~ 22435 2, 25| padlókockákon, s ismét visszatér vitatkozó feléhez.~ ~- Azt hiszed, 22436 2, 19| hússzoros ellenerővel szemben a vitatott hidat, és győz.~ ~És mily 22437 1, 4| találnak.~ ~Ödön maga azt vitatta, hogy haladni kell tovább 22438 1, 4| hogy azok az erdők ott a vitebszki erdők.~ ~A másik azon bizonyozott, 22439 2, 20| a szolgálóval maga után vitette útitáskáját, amibe saját 22440 2, 49| a kerepesi temetőből, s vitettem át a családi sírboltba.~ ~- 22441 1, 3| peregrinusnak; nem elig - vitetünk ad audiendum verbum, lesz 22442 1, 5| amit a napóleoni hadjáratok vitézei kaptak; bajusza most is 22443 2, 32| az ostrom alatt kitűnt vitézeket érdemrendekkel díszítették 22444 2, 24| úgy költögeté:~ ~- Pál vitézem! Kedves, hű öreg cselédem. 22445 1, 8| Pál úr! - kiált öreg vitézének.~ ~- Mi tetszik?~ ~- Rakjon 22446 1, 18| emberek, akiknek nem szabad vitézkedni.~ ~Majd eljön annak is a 22447 1, 3| Zebulon bekecsén, hogy annak a vitézkötés elszoritá a nyeldeklőjét, 22448 2, 23| halom felett, tizennégy vitéznek tart árnyékot, kiket oda 22449 2, 24| Richárd rögtön rátalált Pál vitézre.~ ~Most is olyan jó; nyugodt 22450 1, 1| táborkarba bejutni. Ügyesség, vitézség és hűség három nagy lépcső 22451 2, 33| embernek megvan a maga saját vitézsége. Zebulontul ez heroizmus 22452 2, 30| És a saját csapataink vitézségét sem?~ ~Ödön pedig igen hideg 22453 1, 4| imsik szépen köszönté a vitézt a Jézus nevével.~ ~A kozák 22454 1, 18| vezetékló volt még hátra harminc vitézzel.~ ~- Trombitaszót hallok 22455 2, 20| mindig ül, s e circulus vitiosusban annál jobban hízik.~ ~Hogy 22456 2, 25| három fehér hattyú, szárnyát vitorlául terjesztgetve, lassan úszik 22457 2, 27| római Messalina, mint tunika vitreát, lepelnek fölvehetné; Lapponiában 22458 2, 33| A kozák urak a hígított vitriolt az utolsó kupicáig kihörpölték 22459 2, 23| egy külön sánc, mit véd, vív, elveszt és visszafoglal 22460 1, 4| elszalasztottuk. "Tableaux vivants." Ez unalmas história. " 22461 2, 23| kezdeni mindent.~ ~Az erdő vívásában, védésében mind a két fél 22462 1, 5| voltigírozásban, a lóháton vívásban, kard és lándzsa ellen; 22463 1, 11| torkaszakadtából kiabálja a vivátot, s csak akkor vette észre, 22464 1, 14| utcai fiatalság gyermekhangú vivátozásával.~ ~Az utcán végigrohanó 22465 1, 11| éppen nem lett volna szabad vivátozni. Azzal vélte a dolgot jóvátenni, 22466 1, 13| Plankenhorst-palota előtt, lelkesült viváttal köszönté fel azt, míg az 22467 1, 17| fel a halálos lépcsőn és "Vive la liberté!"-t kiáltottak 22468 2, 28| kelt Eperjes felé, magával vivén a derék Schneiderius Bálint 22469 2, 30| torkába ordítanak már. A rés vívható.~ ~A táborkar vezetői elvetették 22470 2, 31| akarsz? Mi párharcot nem vívhatunk.~ ~- Fogunk. A legkomolyabb 22471 1, 18| vagy, maradj a helyeden, s vívjunk meg a tűzön-vízen keresztül, 22472 2, 27| semmi köze.~ ~Az új korszak vívmányait észre sem vette. Se nem 22473 1, 1| önnek rendelek. A halállal vívódik minden idege testemnek; 22474 1, 5| gondolatra jön, hogy felrohan a vívók közé, s tart nekik egy prédikációt 22475 2, 30| annak kezéből.~ ~- Csak nem vívsz velem párbajt?~ ~- Majd 22476 2, 24| tudtam meg. Később magam vívtam ki magamnak állást a katonai 22477 1, 4| előle.~ ~Azon a helyen a vizahalászok nagy lékeket vágtak a jégben, 22478 2, 35| kimehetsz Angliába. Utlevél van vizálva, ellátva mindennel akkurátusan, 22479 2, 30| tizenegy éve sárrá döntötte a vízár! Újra felépítettük. Égjen 22480 1, 4| kik ez évszakban tokot és vizát fognak a jég alatt.~ ~A 22481 1, 9| barátomnak; igaz amulét; megóv vízbefúlástól, vad harapástól, golyó sebétől, 22482 2, 36| lába az év három szakán át vízben úszik, mikben csónakon vagy 22483 2, 28| érezte magát, mint akit a vízbül húztak ki. Nem talált rá 22484 2, 30| védőműve, minden elővéd nélkül. Vize nincs, egyetlen vízvezetéke 22485 1, 18| nappal, úsznunk vad és szelíd vizeken keresztül, hegyeket megmásznunk, 22486 2, 36| repedezve. A kút körül máskor vizenyős hely lehetett, a belesüppedt 22487 2, 23| legszélső fái egészen a Rákos vizére hajolnak. Három országút 22488 1, 18| roppant medencét táplál vizével. Annak egy része halastónak 22489 1, 4| kutatott!~ ~Leszállt egész a vízfenékig, míg lába a kavicsot érte. 22490 1, 18| egyszer túl lesz, annak a vízgátját elszakítja, s a vizet ráereszti 22491 2, 30| nincs többé, ha annak a vízhajtó gépe tehetetlenné lett, 22492 2, 30| Sándor-házba vezet. A Bécsi-kapu és Vízi-kapu között van egy fedett lépcső, 22493 2, 30| homokzsákokkal vannak berakva a Vízi-kaput kivéve; az szabad. A Halászbástyán 22494 2, 49| kórágyon a pokol minden vízióit elszenvedte e nehány szó 22495 1, 15| mártja. ~ ~- Lesz nálad egy vizitkártya.~ ~- Jól találtad a rímet. 22496 2, 30| robogott egy huszárszakasz Buda Víziváros főutcáján végig. A Bomba 22497 2, 30| volt:~ ~Pestről a budai Vízivárosban uralgó ellenfélt megtámadni.~ ~ 22498 2, 30| kinyithatjuk az utat a vízivárosi rohamra.~ ~- Csakhogy azalatt 22499 2, 30| Azonkívül minden kapu, a vízivárosit kivéve, homokzsákokkal van 22500 1, 4| azt, mi az utazás orosz vízkereszt idején Szentpétervártól 22501 2, 36| kék levelű mérges ádáz, a vízlakó békakorsócska, a kábító 22502 2, 36| merre van biztos feneke a víznek, és saját csodaszerű tájékozása, 22503 2, 30| vis attractionis", mely a víznél igen nagy. Jártam én iskolába!~ ~ 22504 2, 25| húzva végig rajta.~ ~S a vízparton egy egész falka szarvas 22505 1, 4| féloldalt fordított fejjel, vizsga szemmel és farkat alácsapva, 22506 2, 30| tapasztalatát, s a hatóság vizsgálatot intézett a kivilágított 22507 1, 4| rostélyon át figyelmesen vizsgálni a színtért.~ ~Egy harmincölnyi 22508 1, 15| hölgy térdeit.~ ~A hölgy vizsgálódva tekinte a leány arcába.~ ~- 22509 1, 17| útleveleken, amiknek hiányáról a vizsgálók a gyanús menekülőkre ráismernek. 22510 1, 7| szemeiben élt, midőn ez arcot vizsgálta.~ ~- És miután kegyed el 22511 1, 17| világban; hanem ez álláspontot vizsgálva, két nehéz aggodalmat kell 22512 1, 12| szék ellen, mint vadat a vizsla, úgy állta őt Tallérossy 22513 1, 18| kiveté helyéből, s az egész víztömeg nekizúdult a malomgátnak, 22514 2, 25| termetével kacérkodik a víztükörben; az öreg gím hatalmas agancsát 22515 2, 30| nélkül. Vize nincs, egyetlen vízvezetéke a Duna-parton áll; ha azt 22516 2, 30| ütegeinkkel szétrombolhatjuk a vízvezetéket, kinyithatjuk az utat a 22517 1, 18| moraj hangzott, mint mikor vízzuhatag omlik alá, s Palvicz Ottó 22518 2, 33| bizonyos, hogy vajon a Szent Vladimir-rend megóvja-e az embert ettül 22519 2, 36| érve Ödön vizet merített a vödörrel; megitatta Ljubicát, s aztán 22520 2, 34| fogadott, s megállt az Ajalon völgyében, míg híveid harca bevégződött; 22521 2, 28| utakon keresztül, hegyekbe, völgyekbe, gyanús szállásokba.~ ~A 22522 1, 18| irányát.~ ~Ismerte azt a völgyet korábbi hajtóvadászatokból; 22523 1, 5| nagyméltóságú úr megvált e siralom völgyétől, és keresztyéni módon eltakaríttaték. 22524 1, 18| valaki más őneki.~ ~Mikor a völgykanyarulatnál a malom tájékára értek, 22525 1, 18| utat veszítsen, egy mély völgynek vette irányát.~ ~Ismerte 22526 1, 18| nincs az a lovas, aki azon a völgyön keresztül tudjon hatolni 22527 1, 18| elszakítja, s a vizet ráereszti a völgyre. Akkor aztán nincs az a 22528 1, 18| véletlen egy kijárástalan völgyszorosba vezeti, valamennyien odavesznek.~ ~ 22529 1, 15| étvágyadat az a tudat, hogy a vőlegényedet főbe lövik.~ ~Edit a villájára 22530 1, 15| előttem beszélték, hogy vőlegényemnek meg kell halnia. Meg kell 22531 2, 48| ölni mint Liedenwall Edit vőlegényét. Mikor Liedenwall Editet 22532 1, 17| Alfonsine-hez; ő magát elfogadott vőlegénynek tekintette ennél a háznál. 22533 1, 11| bámulatára.~ ~- Is meg van vőleginyel eligedve, tiszteletes ur?~ ~- 22534 2, 35| nyargaltak utána.~ ~A jó volhiniai mén utolérte a zivatart, 22535 1, 4| vágtatott velök a két jó volhíniai mén végig a Néva jegén.~ ~ 22536 1, 11| larmaztok, mintha heten volnatok.~ ~Chariclea kisasszony 22537 2, 43| hozzájuk, mint Coriolan a volskusokhoz. És hogy a leghatározottabb 22538 2, 20| megvallva, Zebulon erre voltaképpen csak most kezdett először 22539 1, 2| Nem!~ ~- Oltalmazója voltál-e az üldözöttnek?~ ~- Nem!~ ~- 22540 2, 47| magadhoz - mondá a leány. - Nem voltam-e már nálad a bivouacon is? 22541 1, 13| együtt, elűz; ti csak álmodva voltatok!~ ~A büszke urak ezúttal 22542 1, 5| óráig gyakorolta magát a voltigírozásban, a lóháton vívásban, kard 22543 1, 15| nennt,~ Die letzten zehn vom vierten Regiment.~ Lia lia 22544 2, 29| másikig. A kék Duna, mint egy vonagló óriáskígyó, derekán tűzövvel 22545 2, 40| megverhetsz kezeddel; érzem, vonaglom alatta. - Nem hazudok előtted 22546 2, 26| föld! Az emberek!"~ ~És vonaglott, mint egy halálra sebzett 22547 2, 44| összeszorítá, hajfürtjei vonaglottak hevült arca körül. - Sírj 22548 1, 1| tömlöctartónak - büszkén, vonakodás nélkül, mint illik nemesemberhez.~ ~ 22549 1, 4| innen!~ ~Az idegen ifjú vonakodott.~ ~- Nem tudom, illik-e 22550 1, 14| lerombolták a mariahilfi vonalat, kegyetlenkedtek, gyújtogattak, 22551 1, 4| a három fiatal egyenes vonalban ellenfelüknek rohanva, repülő 22552 1, 18| egymás után elért ama füzes vonalhoz, mely a March partját jelzé. 22553 1, 15| az kinn van a kapuknál, a vonalokon; ami élni retteg, az elbújt 22554 1, 18| Látjátok ott azt a füzes vonalt? Az ott a March partja.~ ~- 22555 2, 30| Lipótvárosnak, mik összeköttetési vonalul szolgálhatnak, oly függélyesen 22556 2, 26| alakít rajta, s a kétszer vonalzott c hang szétrepeszti az üvegpalackot. 22557 2, 45| tartja.~ ~Igen! Ezek az ő vonásai! Ez az ő írása! Él! Ír! 22558 2, 25| nő igazi arca. Ezekben a vonásokban ismerhetni reá.~ ~És az 22559 1, 15| férfi, kemény kifejezésű vonásokkal, miken jellemzetessé teszi 22560 2, 34| hadverő Jehova áldását.~ ~Erős vonást képez e rettenetes korszak 22561 1, 11| vagy távollevő személyekre vonatkozik; de motívumaiba bele vannak 22562 1, 10| s a mai nap történetére vonatkozó sorokat - aláhúzta vörös 22563 2, 44| És utazott ugyanazon a vonaton, amelyen Alfonsine. Csakhogy 22564 2, 49| vasútra; ott kapott egy vegyes vonatot, mely éppen indulóban volt 22565 2, 44| jókor érkezett a reggeli vonatra.~ ~És utazott ugyanazon 22566 2, 43| És korán reggel a hajnali vonattal vissza akart utazni Bécsbe.~ ~ 22567 2, 48| szavamban, egy fillért sem vonhatok el, s a becsületemből percenteket 22568 1, 2| mely súlyos neheztelést vonhatott volna maga után; sőt mindegyik 22569 1, 18| gyertyavilág égett. Csak a kutyák vonítottak eléjük szokatlanul, míg 22570 1, 6| eszedbe? - kérdé Jenő, furcsán vonogatva vállát.~ ~- Magam sem tudom 22571 1, 18| pogánynak való munka. Egyenkint vonszolni át minden ijedező, kapálózó 22572 1, 9| róla?~ ~Aranka kétségbeesve vonszolta kezét Baradlayné kezeiből 22573 1, 9| női szemek! Mikor partra vontak bennünket a halászok, nem 22574 2, 26| arcába nevettek, az asztalhoz vonták, egy karszékbe beerőltették, 22575 1, 14| üteg ágyú. Azért, kérlek, vonulj vissza derék katonáiddal, 22576 2, 30| rendeletet a lovasságnak, hogy vonuljon feljebb a lovasütegekkel 22577 2, 30| török építés, azon fel lehet vonulni az ostrom alatt egy csapatnak; 22578 1, 3| aztán vissza kellett volna vonulnia a tízes küldöttségnek.~ ~ 22579 2, 29| megpillanták a szakadatlanul vonuló szuronysort, mely mint egy 22580 1, 14| forgó pontok felé, s sietve vonultak a rossz útra tért csőcselék 22581 2, 25| az arcképet, más tárgyra vonulva át ezüst világával; az visszasüllyedt 22582 1, 1| egyik napot a másik után vonva. Mert volt egy nagy eszme, 22583 1, 14| elvesztette ránézve minden vonzerejét. Felhagyott a régi társaságokkal. 22584 2, 33| hátravannak a doni kozákok és a vosnesensk dzsidások. Azután jön az 22585 1, 12| nagy pinzbe kerül nemes votizáló publikumot megtraktálni? 22586 1, 12| valamennyi parasztnak mind votuma lesz; nincs anyi bor a világon! ( 22587 1, 15| Ha ráírod: "Ma'm'zel, je vous aimais." ~ ~- Menj a pokolba 22588 2, 27| cserépkatlanba szolgált: vulgo pipa.~ ~Zebulon úr foga 22589 2, 20| egyet azokbul a kenyerekbül, vulgó prófunt, s azon kezdte, 22590 2, 30| skálán, egész a földrengés, a vulkánbőgés iszonyú basszusáig. A várban 22591 2, 33| látkörön már meglátszik az a vulkánidomú hegy, melyen a világ leghíresebb 22592 2, 27| nem reprodukál. Se nem a vulkanikus, se nem a neptunikus kor 22593 1, 14| mozgalom nemes céljáról; a vulkánt tenyereinkkel letakarni. 22594 2, 33| recidendum immedicabile vulnus. (Vassal kell kivágni a 22595 2, 32| Kínában, amint tudós Wagner Cristophorus írja, az a 22596 1, 7| Csak en famille lesznek; whistpartie, teázás és Alfonsine énekel.~ ~ 22597 1, 11| kisasszonynak pedig szintén selyem wiklere van és marabukalapja.~ ~- 22598 2, 27| az kigyün, csak úgy fog Windischgraetzet lesöpörni mappárul. Volt, 22599 2, 33| voltak pártfogói. És aztán Xerxés biztatta, hogy ha elfoglalhatja 22600 1, 5| egy prédikációt Szent Máté XXVI. része 52. verse szerint: " 22601 1, 8| kéthegyű dárdák; az aspis és xyphos; a szamnit ércnyakló, római 22602 2, 20| szalmával, ruhaneművel, zabbal rakodva döcögtek előre; 22603 1, 11| mint hogy no most itt jön Zách Felicián második kiadásban, 22604 2, 33| magával. Kámfort viselt zacskóban a mellén, sált kötött övül 22605 2, 30| hogy az ellenfél a kőtörés zaját meg ne hallja, az éji munka 22606 1, 17| beletalálták magukat egyszerre e zajba, e váratlan, e bizarr ellentétbe, 22607 1, 12| nézetét, hogy ily irtóztató zajban a tanácskozás nem folytatható.~ ~ 22608 1, 18| lesz ez éjszaka ellenük zajdítva.~ ~Egy máglya a hátuk mögött 22609 1, 13| hömpölyögve, s az eddigi zajon keresztültörő, folytonos 22610 1, 13| lobog.~ ~Egymást váltja a zajos népünnepély. Minden órának 22611 1, 18| Nem vettél észre semmi zajt?~ ~- Semmi nesz sincs. Az 22612 1, 12| így küzdött egy fellázadt zajtenger hullámai ellen, elragadtatása 22613 1, 12| le az ujjáról, s azt veté zálogba a megyei fiskusnak, melyet - 22614 1, 8| Amerika; és József, kinek zálogban marad a köpenyege Potifárnénál. 22615 2, 35| útitárs; lassankint betakarva záporpalástjával a futót; elnyomta villámdörgéseivel 22616 1, 18| March meg volt áradva a záportul, s sebesen hömpölyögve rohant 22617 1, 15| egy nyílt árok, a hegyi záporvíz felfogására, elején faragott 22618 1, 14| ki legszebb versei közben záptojást kapott jutalmul a publikumtól, 22619 2, 31| melyet két rézsútos fal zár el külön szakaszként; olyan 22620 2, 49| Hanem annak a szekrénynek a zárába, melyben ama rongyos ruhái 22621 2, 37| Istent átkozni soha. Ne zárd el előlünk az utat az égbe! ~ ~- 22622 1, 14| Edit volt az.~ ~Ebbe a zárdába küldték őt nagynénjei a 22623 2, 46| én megszöktem egyszer a zárdából, elszöktem éjnek éjszakáján 22624 1, 14| végigtanulmányozta magában, mit fog a zárdafejedelemnőnek mondani, hogyan világosítja 22625 1, 15| Jerikó = Bécs; Raháb = a zárdafő; Józsua = a tábornok; a 22626 1, 14| sem volt már a téren. A zárdának egy ablaktáblája nyitva 22627 2, 48| odaűzni, hogy felvegye a zárdaszüzek fátyolát; mikor a bőszült, 22628 2, 31| le kell fegyverezni. Ti zárjátok el az útját a Lánchídhoz.~ ~ 22629 1, 1| szerencsésen kivívott értekezlet zárjelenete a jelen díszlakoma, melyet 22630 1, 13| mint aminőt ő szobájába zárkózottan képzelt magának.~ ~Nem egy 22631 1, 15| az ajtó kívülről be volt zárolva.~ ~A nő felnyitá, és levette 22632 1, 7| zárva s a kulcs lehúzva a zárról.~ ~Arra kellett magát szánnia, 22633 2, 35| deszkaszínből.~ ~Ödönt oda zárták be, és ajtaja elé dzsidást 22634 1, 18| kellenek.~ ~- Engem is oda zártatok volna, ha veletek nem jövök?~ ~- 22635 1, 15| jött keresztül valamennyi zárvonalon, előőrsön; útközben zöldséget, 22636 2, 31| legvitézebb, tűzben próbált zászlóaljakat válogatták, s felszólíták 22637 1, 14| ifjú. - Az aula második zászlóaljánál kapitány.~ ~- Úgy? Akkor 22638 2, 29| úszó lobogók s apró repkedő zászlócskák, ablakokban, erkélyeken, 22639 2, 34| Haljak meg ott, ahol ezen te zászlódat kezemből kiejtem."~ ~S azzal 22640 1, 14| közéje rohant; elhajigálta zászlóit, fegyvereit; rohant, bujdokolt, 22641 2, 19| ostromolták; ott első volt, ki zászlója élén felhatolt; lelőtték; 22642 2, 23| vitézek odatörnek az ellenfél zászlójához, ott vérzenek el saját zászlójuk 22643 1, 14| renddel párosított szabadság zászlóját lobogtatni, fegyverei fényével 22644 2, 23| zászlójához, ott vérzenek el saját zászlójuk védelmében.~ ~S emellett 22645 1, 18| processzióval egy menet zászlókkal és zenével az érkezőket 22646 2, 32| Civilizált ellenfél a fekete zászlóra nem lő.~ ~Arról a gyászlobogóról 22647 1, 18| Hová lett a hadnagy és zászlótartó?~ ~- Azok nem értettek velünk 22648 1, 18| közepét Richárd foglalta el a zászlótartóval.~ ~A láthatár keleti oldalán 22649 2, 36| haramag, a fenyegető fekete zászpa, mint egy rablókbul és orgyilkosokból 22650 1, 18| A két part között három zátony fekszik; azokat a víz csillámáról 22651 1, 18| környéket, a Duna medrét zátonyaival, sekélyeivel; neki és vén 22652 1, 17| elszökve.~ ~Tekintetében zavar, feldúltság látszott, jövetelét 22653 1, 7| Nem remegett, nem volt zavarban.~ ~- Megbocsásson, Edit 22654 1, 15| védtük őket annyiszor a nép zavargásai ellen.~ ~- No, én csak azt 22655 1, 6| egészen ínyére, míg Jenő zavarodottan harapott ajkába, mintha 22656 1, 17| fogva kivezesse.~ ~Alfonsine zavarodottnak mutatta magát, s iparkodott 22657 1, 9| olvasá tovább - de szemei már zavarodtak, hangja akadozott:~ ~Már 22658 1, 14| emberséges nemzetőr főtiszt zavarodva tekingetett maga körül. 22659 2, 37| azt el tőle, s rejthetlen zavarral mondta:~ ~- Azt nem fogjátok 22660 1, 13| kontenanciájából ki van zavarva. Kalapja oly laposra verve, 22661 1, 11| méltóságos úrnak Tallérossy Zebulonba, ki elhülledt arccal jött 22662 2, 28| pajtásom volt a Szalmás...~ ~Zebulonban hűlni kezdett a vér erre 22663 2, 28| valamivel alacsonyabb volt Zebulonénál, meghajlítá térdeit, hogy 22664 2, 28| visszafordult a kocsiülésből Zebulonhoz.~ ~- Ugyebár, az úr most 22665 1, 15| und nennt,~ Die letzten zehn vom vierten Regiment.~ Lia 22666 1, 15| szeme. ~ ~- Ha ráírod: "Ma'm'zel, je vous aimais." ~ ~- Menj 22667 1, 15| lélegzett fel. Az a sárgarépa, zeller sem hitte volna, hogy bűzét 22668 1, 12| holdban, hanem Saros meg Zemplin varmegyében, akibül áll 22669 2, 20| masíroztak az utcán, azok zendíték rá az ablaka alatt a Fuchsliedet:~ ~ 22670 1, 14| rögtön közbe? Minek hagyta a zendülést ennyire nőni? Kötelessége 22671 1, 14| Richárd látta, hogy a zendülők a kolostort akarják megtámadni, 22672 1, 11| társaság mintegy jelszóra zendült fel utána egy általános 22673 1, 1| pohárcsörgés, éljenriadal és zenehang orkánjában. A hátrarúgott 22674 1, 4| fúvóhangszerek elfojtott zenéjéhez.~ ~A csigalépcső alján egy 22675 1, 4| után a termek valamennyi zenekara a himnuszt kezdte rá, jeléül 22676 1, 17| a belváros főutcáján már zeneszóval nyomult elő a győzelmes 22677 2, 23| omlanak mindkétfelől.~ ~Zeng az erdő az ádáz kiáltástól; 22678 2, 25| felgyógyulók dicsérő zsolozsmát zengenek, akinek ujjai érintésétől 22679 2, 29| melyből egy csillagokig ható zengés harsogja az egyik saroktól 22680 2, 25| pacsirta gyöngéd, boldogságot zengő hangján. Aztán mikor jön 22681 2, 31| ZENIT~ ~Tehát holnap.~ ~Ez lesz 22682 1, 17| már ember.~ ~Ami vágyainak zenitjét képezte, egyszerre egy napon 22683 2, 22| kondított vele. A hóka nevezetes zergeugrással kezdte a futást, s vitte 22684 1, 3| most levegői termometrumon zerus; s az a bivalynak nagyon 22685 2, 24| szegénykének!~ ~Erre ismét zihálni kezdett a keble.~ ~Egyszer 22686 2, 26| végigomlani orcáján és haját ziláltan szerteszét bomlani.~ ~"Átkozott 22687 1, 14| ható sikoltás vegyülne a zivatarba.~ ~A vasrúd süvöltve csapott 22688 1, 15| kereskedik ottan.~ ~Hanem a zivataros idő tisztára sepri az ilyen 22689 2, 35| volhiniai mén utolérte a zivatart, s a zivatar jó útitárs; 22690 2, 36| suttogás. A suttogás a nád közt zizegő szélé, a csend a nappali 22691 2, 36| békakorsócska, a kábító bűzű zizon, a maszlagos haramag, a 22692 1, 12| egész lelkét.~ ~A megye zöldasztala kiontott vér tócsáival fedve, 22693 1, 11| adminisztrátor úr, hogy zöldasztali inkarnátus ellenfelével, 22694 1, 12| jogosult ülnökei a megyei zöldasztalnak, sereglettek össze jobb- 22695 2, Veg| A budai Várkertben buja zöldben nő a fű - s a zöld füvön, 22696 2, 36| táplál mérges, tejhullató zöldjével.~ ~Útnak nyoma sincs, kerékvágás 22697 1, 15| főispánné Schwechaton egy zöldségáruló kofánál póröltözetet vett 22698 1, 15| üdvözöljék valaha.~ ~Ez a zöldségárusné raktára.~ ~- Vigyázzon, 22699 1, 17| kimenekült. Az éjjel elfogták a zöldségárusnét, akinél rejtőzött; az bevallotta, 22700 1, 15| Micsoda asszonnyal?~ ~- Egy zöldségárusnével, ki egy másik kufárnővel 22701 1, 15| állt előtte.~ ~- Tehát a zöldségárusnővel akar ön beszélni, kisasszony?~ ~- 22702 1, 17| ő szöktette keresztül a zöldségeskerteken; ott kocsi várt rá, ezóta 22703 2, 30| járnak azok oda, tojással, zöldséggel, vajjal. Azok közé én is 22704 1, 15| Az ajtóhasadékon fülledt zöldségillat szivárgott keresztül. Könnyebbülten 22705 1, 15| Singerstrasséba szállt ugyanazon zöldségkofa raktárába, 17-ik szám alatt.~ ~- 22706 2, 27| osztállyal: külön a bornak, a zöldségnek, külön a jégveremnek. A 22707 1, 15| Singerstrasse 17. szám, szuterén zöldségraktárban; mert a nő vissza fog jönni, 22708 1, 17| volt a harcnak.~ ~A védők zöme megadta magát. Egyes kis 22709 2, 29| éjjel azt a szakadatlan zörejt, mely megrázta a házak talapzatait, 22710 2, 30| ezúttal maga Enkeladosz zörget, az olümptörő!~ ~Szemközt 22711 2, 37| hallottak-e valami neszt. Nem zörget-e valaki a kapun? Nem hallanak-e 22712 1, 16| lehet zárva?~ ~A félkezű zörgetni kezd öklével a kapun.~ ~ 22713 1, 10| pedig azzal a kérdéssel zörgette fel Szalmásné asszonyom 22714 2, 44| gyermek nem dühöng, nem zokog, nem vonaglik.~ ~A denevérszárnyú 22715 2, 33| élénk, földöntúli eleven zománca van minden tárgynak, s ahol 22716 1, 7| Edit felvetve szemeit a zongoráról, megpillantá a hozzá közelítőt.~ ~ 22717 1, 13| régi ismerősökkel; csakhogy zongoraszó és médisance helyett az 22718 2, 20| Kandallóterem, pipázószoba, zongoraterem; könyvtár is van, s abban 22719 2, 20| szabadság van már. Legalább tíz zsák burgonya ott fagyott a földben, 22720 1, 4| fordítva, rohant biztos zsákmánya irányában.~ ~Csak egy szökés 22721 2, 30| által beszerzett gyapjús zsákokból fognak készíteni traverzeket, 22722 2, 30| napszámos ajánlkozott a zsákoknak kellő pillanatban helyükre 22723 2, 29| tuskó-várad által a Duna-sor egy zsákutcává lett, mely középett el van 22724 2, 30| a szomszéd ház tűzfalát zsámolynak. Lába alatt a mélységben 22725 1, 8| lábait a nagy botosokkal a zsámolyról, és felemelkedik a kérdező 22726 2, 39| kérve és fedett fővel: egy zsandár.~ ~Fején a rézhegyű sisak.~ ~ 22727 2, 30| a képviselői padok egy zsarátnokká válva.~ ~Az ostromlók szívében 22728 1, 18| Néhol gázolni kellett a zsarátnokon keresztül; a szél mintha 22729 2, 30| mélységben már csak egy zsarátnoktenger izzott. Egy örvény, melynek 22730 1, 1| Ura, parancsolója, kőszívű zsarnoka. - Ah, hogy fojt valami! 22731 1, 18| megfizessenek, a népet ne zsarolják.~ ~Azzal megindultak a nyárerdőből 22732 1, 5| egyidejűleg előhúzá mély zsebei egyikéből a hosszú, kötött 22733 2, 48| házakba, a szívekbe. Még a zsebekbe is!~ ~Ez az utolsó a legérzőbb 22734 2, 30| zsebkendője van.~ ~- S ez a zsebkendő az ön tanulmányának az alapja.~ ~- 22735 2, 30| burgonyát vásárolnak, s azt zsebkendőbe töltetik, mindeniknek tarka 22736 2, 30| töltetik, mindeniknek tarka zsebkendője van.~ ~- S ez a zsebkendő 22737 1, 12| társaiktól ápolva, kik széttépett zsebkendőkkel kötözgetik be sebeiket, 22738 2, 25| keresztöltésekkel felvarrjuk egy zsebkendőre. Akárki a kezébe veheti, 22739 2, 25| tudja a titkát, a fehér zsebkendőrül egy nagyítóüveggel szépen 22740 1, 15| kis ecetet kért ahhoz a zselatinhoz, amit a tányérjára kiszedett.~ ~ 22741 1, 15| villájára szúrt egy darab zselatint, s pikáns kézmozdulattal 22742 2, 28| jólesett ebéd után a ráhullott zsemlemorzsákat lesepergetni. Most nekiállt 22743 1, 15| vászonbul van, és abba csak zsemlyét rakunk, hogy könnyű teher 22744 1, 15| hátára a puttonyt, tele zsemlyével.~ ~- Hja bizony, galambom, 22745 2, 22| lövöldöznek, ott egy kicsit zsenírozom magamat.~ ~A tiszt urak 22746 1, 8| kelete van a Porcelán utcai zsibárusboltnak. Itt megkapható minden. 22747 1, 8| fognak ismerni.~ ~Ráakadt a zsibárusboltra. Kis, alacsony spelunka 22748 1, 8| a bőbeszédű öregúrtól; a zsibárusgyereket a karddal egyedül bocsátá 22749 1, 8| most már bosszantotta a zsibárusi nagylelkűség.~ ~- Hagyjon 22750 2, 48| Volt a Porcelán utcai zsibárusnál. Felkérte a jó Salamont, 22751 1, 8| de emlékezzék rá a vén zsibárusra, a Porcelán utcában, a Nro 22752 1, 8| ön látni a Porcelán utcai zsibárust, vagy akarja, vagy nem. 22753 2, 24| volt bízva; ezt egy bécsi zsibárustól tudtam meg. Pesten nem találtam 22754 1, 15| nem értette ezt. Tagjait zsibbadás állta el az irtózat miatt.~ ~ 22755 1, 4| folyóra akadnak, hogy a zsibbadást kiverjék lábaikból, versenyt 22756 1, 17| ködösebb lett, akaratát zsibbasztá minden szó.~ ~A hölgy pedig 22757 2, 23| egész, mint egy hangyaboly, zsibong előre-hátra, osztrák és 22758 2, 29| járás-kelés az utcákon. A szokott zsibongás helyett a népes járdákon 22759 2, 20| kocsist, szolgálót lóttatnak a zsidóhoz, hol egy kis alkörmösért 22760 2, 47| rögtön megy a rabbinushoz, s zsidóvá lesz menyasszonyostul.~ ~ 22761 2, 27| nem azon célból, hogy a zsindely meg legyen óva, hanem avégett, 22762 2, 27| teteje zsindellyel fedve, s a zsindelyen fölül még nádtetőzet; nem 22763 1, 13| nyugtalanul. Még csengettyűje zsinórját is elmetszé, hogy senki 22764 2, 24| azonosságárul. A gyermek nyakán egy zsinóron kettétört rézpénz fele csügg, 22765 1, 11| az egyenruhájuk, de elég zsinóros mint a kettő. Az inasnak 22766 1, 18| vendégség! Nincs ugyan hozzá se zsír, se szalonna, de fejedelmi 22767 1, 13| engedi szivattyúztatni a zsírját, hiszen van neki elég.~ ~ 22768 2, 27| vezényli a koncertet; megöntözi zsírral a piruló pulykát, mi alátett 22769 1, 13| rajta, mikor víz helyett zsírt meregetnek fel a kútból. 22770 1, 14| zaja.~ ~Annak, ki még e zsivaj jellegével nem volt ismerős, 22771 2, 36| vízi világnak ez idegen zsivaján keresztül egy-egy földütő 22772 1, 12| napon ünnepjük lehetett a zsiványoknak hetedhét határban.~ ~Tehát 22773 2, 25| akiről a felgyógyulók dicsérő zsolozsmát zengenek, akinek ujjai érintésétől 22774 2, 28| Babiloni vizek mellett ültünk" zsoltár 6-ik versét:~ ~"Inkább ragadjon 22775 1, 1| színpadi nóták. Csupán régi zsoltárénekeket. A sírbeszédet pedig a templomban 22776 1, 18| feljebb, annál törpébbre zsugorodva, míg a havas közelében egészen 22777 1, 5| Aztán meg egy kis családi zsúrlódás is volt közöttünk; a földesúrnak 22778 1, 13| egy indiszkrét találkozás zsurlódásának véres sebhelye. Lélegzete 22779 2, 20| kapitány, ki concipista, ki zsurnalista, ki főkomisszarius öccse; 22780 1, 13| viselet helyett most egy ócska zubbony van rajta, minőt a munkások 22781 1, 18| a hóesést, lángpelyheket zúdított arcaikba; a füstben meg 22782 1, 14| bevárta, míg hadai utána zúdulnak, akkor felemelt vasrúddal 22783 1, 18| ajánlja lelkét Istennek.~ ~A zúgás elcsendesült.~ ~- Aki hisz 22784 1, 4| csillapult körülöttük a szél zúgása. Leonin azt súgá barátjának:~ ~- 22785 1, 12| a dolga, hogy rákezdte a zúgást; minden szó ellentmondásra 22786 2, 33| A Kárpát visszhangja ezt zúgja vissza: "A cár mindenható."~ ~ 22787 2, 30| feljebb a lovasütegekkel a Zugligetbe.~ ~Richárd bátyjára nézett.~ ~ 22788 1, 14| tetszett, mintha fülében zúgna az egész ordító tenger, 22789 1, 17| mosolygó arcában; s ha ismét zúgni kezd a távoli ágyúdörgés, 22790 1, 18| mindent, amit én parancsolok, zúgolódás, morgolódás nélkül. Most 22791 2, 22| nem a felsőbbség elleni zúgolódásnak hangja, hanem csak annyit 22792 2, 22| társai engedik őt menni zúgolódástalan, s midőn meglátják kiterített 22793 2, 22| rettegnek az ellenségtől; hogy zúgolódnak a vezérek ellen; hogy csak 22794 1, 18| étlen, szomjan, fázva.~ ~Nem zúgolódott senki.~ ~- Jertek utánam! - 22795 1, 15| darabjai a két ifjú feje fölött zúgtak el. Nem esett semmi bajuk.~ ~ 22796 2, 23| között jobbról-balról, s zúgva csapkodnak be a titokteljes 22797 2, 30| mozdult ama falat törő golyók zuhajára.~ ~Richárd restellte a dolgot. 22798 1, 4| szakadás; végre egy nagy zuhanás, s azután eltűnt előlük 22799 2, 31| világegyetem az ő mellére zuhanna, egy vörös káosszá felbomolva, 22800 1, 18| Indulj!~ ~A két vezér a zuhatag két partján maradt, mely 22801 1, 15| ablakon, a másikat a másikon zuhé, be! Csak úgy csörömpöltek 22802 1, 14| ablaktáblákon már akkor zuhogott a kőzápor, mint a jégeső 22803 2, 21| körül, akkor teljes lett a zűrzavar; lovasság, tüzérség, szekerészet, 22804 1, 17| égalj alá; ahova ez itteni zűrzavarból semmi sem fog követni, egyedül 22805 1, 3| és jégcsapos, ahogy azt a zúzmara odakinn kandírozta; arcának 22806 1, 3| tiszteletet, hogy szakálla első zúzmaráit az ő arcára hinthesse egy 22807 1, 3| kívánt szolgálni egypár zúzmarás csókkal a közelebb találtaknak; 22808 1, 18| tenyészett, csak barna-szürke zuzmók terjengtek a kőrepedések 22809 2, 40| hasonlít. - Le akartál a földre zúzni; itt fekszem. Lábad alá 22810 2, 46| A legyőzött, a földre zúzott asszony két kezét elátkozó 22811 1, 4| másodiknak a lövés első lábát zúzta össze; az ordítva bukdácsolt 22812 1, 4| a part falához, hogy nem zúzták össze magukat; hanem a szán 22813 2, 32| Lánchídoszlopon szét ne zúzzák. A tűzakna lefelé tört ki