Rész, Fejezet

1  4,     I|  mind a kettőnek igaza van – ad hominem * .~ ~A gróf válaszábulo
2  5,    VI|    annyi praeambulum * után „ad rem” * ! – A tizenötezer
3  6,    II|    őriz, sok felvilágosítást ad arról a korról, melyben
4  7,     I| patrioticus argumentatiokkal ad meliora capacitálni.~ ~Az
5  7,     V|    neki, hogy ki vagyok?~ ~– Ad animan! – kiálta fel az
6  8,     I| Annak pedig a magas kincstár ad pénzt, mihelyt az inszurrekció
7  9,   III|    nyereg nélkül. Ez reményt ad, hogy másutt is jól fognak
8 10,    IV|     mennyezet aztán új színt ad az egész tájnak, a szikes
9 11,     V| amikor minden bokor szállást ad. Ott letelepedének, és hozzáfogtak