Rész, Fejezet

1  1,   III|          Valljon meg ön mindent őszintén. Ez az egyedüli menekülés.~ ~
2  2,   III| Lehetetlen! – szólt elbámulását őszintén kifejezve a vendég. – Magyarul?
3  3,    IV|     lehet felelni: ha megmondja őszintén a doktornak, hogy a páciens
4  4,     I|     nehézfejű volt.~ ~Ez ugyan, őszintén megvallva, egy kis kegyes
5  5,   III|    oktalanul elkövetett sértést őszintén megbánva, azért lovagias
6  5,   III|       az út.~ ~Egész modora oly őszintén lovagias volt, hogy lehetetlen
7  5,     V|     legkristálytisztább lelken. Őszintén megmondá utolsó gondolatját.~ ~–
8  9,     I|       azonnal, Madame. Én egész őszintén megmondtam a grófkisasszonynak,