Rész, Fejezet

1  1,   III|     benyitá az ajtót, és azután meglepetve állt meg.~ ~Egy pompás nagy
2  1,   III|         Az új lakó nemigen volt meglepetve. Úgy vette a dolgot, mint
3  2,    II|          pusz!”~ ~– Ah! – szólt meglepetve a bárónő. – A hollandiak
4  3,    II|      gyermek és szirén.~ ~Lajos meglepetve emelte föl kezét.~ ~– Nos?
5  4,    IV|    amint szobája ajtajához ért, meglepetve látta, hogy annak a kulcslyukán
6  4,     V|         s bezárta őt.~ ~A leány meglepetve kiálta a künn maradottnak:~ ~–
7  5,   III|        vagyok?~ ~Barthelmy Léon meglepetve hőkölt vissza, s hirtelen
8 12,   III| vérteskapitány nem kevéssé volt meglepetve, mikor a tábornoknét az