Rész, Fejezet

1  1,     I|   engemet megölni?~ ~– Hahaha – kacagott fel az öregúr. – Ön csak
2  1,   III| örömében, táncolt, keringőzött, kacagott, csókolta az ajándékozó
3  1,   III| öltönyébe temette az arcát, úgy kacagott, a szobaleány a markába
4  2,    II|        viseltek.)~ ~– Hahaha! – kacagott Bernát bácsi. – S ez a tündér
5  3,    II|      próbáltam.~ ~– Ah, haha! – kacagott a leány. – Így nem hagyom
6  7,    II|      meghal is.~ ~A leány egyre kacagott. Minden oly gyönyörteljes
7  7,  VIII|       fogok ülni.~ ~– Hahaha! – kacagott fel Katalin, – kedves kis
8 11,     I|        rejtelme pernye és hamu, kacagott fel nagy örömmel. – Ah,