Rész, Fejezet

1  5,     V|       szegény kertésznek, akit miattam úgy megijesztett. Pedig
2  7,    II|         Miattad vagyok az.~ ~– Miattam? Hát gyönyörűség nekem az,
3  7,   III|    Legény az a talpán.~ ~– Hát miattam az is lehet – szólt Katalin,
4  9,     I|    adhatsz zongoraleckéket is. Miattam ne legyen már gondod, én
5  9,    II|      Atyám helyett atyám volt. Miattam elfogták, elevenen eltemették.
6  9,    II| fordítsák, ha nem akarja, hogy miattam folyjon nemzetek vére: akkor
7 13,     I|        kis anyám. Mennyit sírt miattam! – Óh, ha tudnád, miket