Rész, Fejezet

1  4,   III|         megköszönném önnek a nemes, lovagias vakmerőséget, amit nem tudom,
2  5,   III|           Én hiszem, hogy a kérdező lovagias ember, s a lovagszóban megnyugszik,
3  5,   III|          tanúim, hogy én önt minden lovagias forma és szabály szerint
4  5,   III|            őszintén megbánva, azért lovagias készséggel megkövetést és
5  5,   III|           Egész modora oly őszintén lovagias volt, hogy lehetetlen volt
6 10,     V| megtámadatlan nem hagyja.~ ~Nemcsak lovagias büszkesége, de a katonai
7 13,     I|          végett.~ ~Vavelre maradt a lovagias kötelesség a hölgyeknek