Rész, Fejezet

1  1,    IV|     magammal?~ ~– Sehogy! Mit gondol ön? Hisz Amélie-t már ismeri
2  4,    II|      mondhatta meg, hogy mire gondol, mert az le volt fátyolozva;
3  4,   III|       önnek, hogy még erre is gondol!~ ~– Ugyan, jó Henry, hát
4  9,   III| körömfaladékot. Milyen nagyon gondol ő rám!”~ ~Az öszvér csengettyűje
5 10,   III|     hadjáratot. Új házasságra gondol – s miután keresztyén kánonaink
6 11,     V|  futását igazolja, rémségeket gondol ki. Sámsonverő, ki legjobb
7 12,    II|       fel nem kapták.~ ~– Mit gondol ön? Az Istenért!~ ~– Hát