Rész, Fejezet

1  1,     I|    tudja, meddig tarthat ez az elátkozott sors?~ ~– Óh, az iránt nem
2  2,   III|    kardját, s úgy vonult ki az elátkozott szorosból, bebizonyítva,
3  5,     V|  hitben maradt, hogy őbelé egy elátkozott hercegasszony volt szerelmes,
4  5,     V|      aki eltemette magát az én elátkozott sorsom miatt elevenen; ifjan,
5  9,     I|   elkezdte ököllel ütni azt az elátkozott szívet úgy, hogy utoljára
6 10,     V|        erre a mezőre, hogy egy elátkozott életet elveszítsenek rajta:
7 10,    VI| borzadt össze.~ ~Minő Istentől elátkozott hely ez!~ ~Itt egy mozdulatlan