Rész, Fejezet

1  4,    II|   makrancos, mint egy ördög, és csúf, mint egy majom.~ ~Aztán
2  4,    IV|      minden ember: „ahol megy a csúf Marinka, ni!” és nem kellene
3  4,    IV| hozzátette engesztelően: – S ha csúf lennék is, nem szeretne-e
4  4,    IV|       ábrázatját.~ ~Jellemzetes csúf volt. Eszményképe a rútnak.~ ~–
5  4,    IV|      sem szenvedett meg ezzel a csúf pofámmal maga körül; gyerekkoromtulo
6 10,   III| felszedte valahol az utcán, egy csúf, fekete, ostoba szörnyeteget,
7 11,    IV|       tapadt hát a nevéhez ez a csúf adoma?~ ~Talán kipuhatoljuk