Rész, Fejezet

1  1,     I|  öreg férfi – egyedül.~ ~Nem sír itt senki.~ ~Az egyedül
2  3,    II|      csúnya Miura! Most hogy sír ennek a kis egérkének a
3  6,     I|     szánt a kedvencének, s a sír rámába volt foglalva, ahogy
4  6,    II|     fiúkat, akikért senki se sír, ha elviszik. A népdalok
5  7,    II| végig a földön, mely jajgat, sír, Istent hív és poklokat
6  9,   III|      Thémire azért mégis nem sír, nem panaszol, azt mondja: „
7 10,   III|     féltékenykedik; mindjárt sír, és gyakran elájul. Meg
8 13,    II|    halkabb dobogás, minő egy sír betemetése; azután semmi
9 13,    II|       a vadmacskától, hogyan sír az, mikor a vadászok elvitték