Rész, Fejezet

1  4,    II| kedély mind jobban tünedezett arcáról.~ ~Hozzá se nyúlt már a
2  4,    II|   között, fátyolát hátravetve arcáról. Lajos az obszervatórium
3  4,    II|     lassankint elmúlt, elhalt arcáról a mosoly, amint azt a világot
4  5,   III|   egyszerre eltűnt az ezredes arcáról, kísérőinek kardjai visszazörrentek
5 10,    VI|   hozott vízzel lemosta annak arcáról a vért és iszapot. Ah, milyen
6 10,    VI|    törülgette a vért rettentő arcáról, mint egy gondos anya, aki