Rész, Fejezet

  1  1,     I|                     Szentpétervárott * van; pedig ez a Rue des Ours, a St.
  2  1,     I|                    megbarnult szobor. Mikor pedig a másik oldalra lobbantja
  3  1,     I|         megvilágítani a gyermek arcát.~ ~Az pedig most már hangos sírásba
  4  1,     I|                volna – szólt az ifjabb.~ ~– Pedig magunkhoz vinni is bajos.~ ~–
  5  1,     I|                    mama keresteti fel; most pedig a gyermekbál helyett menni
  6  1,     I|                 szólt a gyermek durcásan –, pedig milyen szépen fel van sütve
  7  1,     I|                 titoknak nyomára jönnek. Ha pedig olyan helyre visszük, ahol
  8  1,     I|        megkísérteném helyemből megmozdulni. Pedig én tapasztaltabb vagyok.~ ~–
  9  1,    II|        legbiztosabban el fognak jutni.~ ~Az pedig egy szűk, kanyargós utca
 10  1,    II|                gyertyát tartott, a másiknak pedig a tenyerét tartotta eléje,
 11  1,    II|                  nyikkant.~ ~A markos hölgy pedig kiemelte a reszkető leánykát
 12  1,    II|                  tisztelője részéről. Addig pedig viselje ön magát helyzetéhez
 13  1,    II|                     kalappal; a kis fiúcska pedig ? la polonaise, bő nadrágba,
 14  1,   III|                   ön nem szokott zsémbelni? Pedig megérdemleném ám; nagyon
 15  1,   III|                 este. Nem akartam elaludni. Pedig önök olyan jók voltak hozzám.
 16  1,   III|                     volt, szépen elolvasta. Pedig meglehetősen kuszált férfiírás
 17  1,   III|               szabadított meg.~ ~Cambray úr pedig hallgatott is, nem is, ezekre
 18  1,   III|                    s kinn hagyták az utcán; pedig van egy másik leány, akivel
 19  1,   III|               szándéka volt az elmenetelre. Pedig Beethovent is emlegették
 20  1,   III|               vestibule ajtaján.~ ~…… Amint pedig Cambray úr kilépett a grófnő
 21  1,   III|              kisleányával.~ ~… Cambray urat pedig vitte a márki hintaja, úri
 22  1,   III|                 örökíté meg a falon, többen pedig azoknak a torzképeit, akik
 23  1,   III|                  hallgatását megtartsa. Azt pedig, hogy hová lettek az ön
 24  1,    IV|                    ök.~ ~Cythere dandárának pedig tüntetőleg kellett azt mutatni,
 25  1,    IV|                  menekül.~ ~Egy ilyen napon pedig, amikor Enghien hercegre
 26  1,    IV|                 vapeurjeinkhez. ~ ~Minthogy pedig „vapeur” a gőzön és a túlfinom
 27  1,    IV|                    arcok suttogó párbeszéde pedig ez volt:~ ~– Kudarcot vallottunk –
 28  1,    IV|                   semmi tulajdona sincs. Ha pedig sikerül önnek az a feladat,
 29  1,    IV|                    önön kívül elolvasni. Ön pedig annyiszor, amennyiszer könnyebbülést
 30  1,    IV|                     úrnak * van joga; attól pedig Cambray úr még messze van.
 31  1,    IV|               médisance * -t.~ ~ ~ ~Thémire pedig ezalatt már kocsin ült úti
 32  2,     I|               hangszereit, a toronyablakból pedig gyerekfők kandikálnak elő,
 33  2,     I|                szomszédságra kvalifikál. Ez pedig egy tudománytól összegörnyedt
 34  2,     I|                mikor prédikálni kell is. Ha pedig hozzákezdett, akkor egy
 35  2,     I|               ecetes vízzel megkínált Jézus pedig mondá: elvégeztetett!” S
 36  2,     I|                    Ez sok egy embernek.~ ~– Pedig magyar nemes família az.
 37  2,     I|                Következett a mérnök.~ ~– Ez pedig Doboka Márton úr, a vármegye
 38  2,     I|                beledughassa.~ ~A szép selma pedig hamiskás mosollyal mondá
 39  2,     I|                   hát „te Bernát bácsi”, én pedig „te Katinka!” S miután ezen
 40  2,     I|                   ágens úrral elvégezni; én pedig addig visszavonulok toalettet
 41  2,     I|               szavával a kakas; Bernát urat pedig – a tyúk. (Ő szokta a feleségét „
 42  2,    II|       Bruderschaftról.~ ~A tekintetes úrnak pedig eszébe jutott a tekintetes
 43  2,    II|                    közepén eltűrni * ? vagy pedig fel akarja azt mondani?~ ~–
 44  2,    II|                     neki tetszik; a paraszt pedig azt, amit muszáj.~ ~– De
 45  2,    II|                   mi Árkádiánkba. Az a dáma pedig a szeretője, aki már egyszer
 46  2,    II|                  azért eresztettem legelöl; pedig ezt sem szoptam az ujjamból.
 47  2,    II|                    léptekkel jár, a másikon pedig oly ruganyos, könnyed járással
 48  2,    II|                 azóta összerokkant, a leány pedig felnőtt, s a bűnös ember
 49  2,    II|                   anyja hazakerül; a rektor pedig fenyítse meg a fiúkat, hogy
 50  2,    II|                   ez elbeszélésen. A főbíró pedig adomát mondott rá.~ ~– Kár
 51  2,    II|                    asztaltársaságot.~ ~– De pedig nem olyan nevetnivaló ez,
 52  2,    II|                 toalettet csinálni, az urak pedig átmentek a dohányzószobába:
 53  2,   III|                    a csizmakopogást; azután pedig, hogy valami sárfolt vagy
 54  2,   III|                 Igen természetesnek találta pedig, hogyha szerződést csinál
 55  2,   III|                     innen kiexpediálják * ; pedig látszik, hogy milyen nagy
 56  2,   III|                 ronda kis fészek volt; most pedig egész tündértanya. Tehát
 57  2,   III|       kiéheztethették volna.~ ~A patvarista pedig szaladt a pipákért, s a
 58  3,     I|                 harmatot se veri le; máskor pedig oly fáradtak, oly vontatottak,
 59  3,     I|                    A férfi festeni sem tud, pedig egy leánynak az is kedves
 60  3,     I|                   Lajosnak nevezte, a férfi pedig, ha a leányt megszólítá
 61  3,     I|                osztogat.~ ~Sokszor feltette pedig magában, hogy addig nem
 62  3,    II|                    saját ágyába.~ ~A védenc pedig ahhoz a fajtájához tartozott
 63  3,    II|       kikocsikázáshoz? – kérdezé.~ ~A leány pedig félredobta a könyvet az
 64  3,    II|              felszedve a bő japonika alá; ő pedig odaült a lábaihoz, s felvette
 65  3,    II|                    terád nincs okom, mással pedig nem érintkezem.~ ~– S mit
 66  3,    II|                  leány. – Mégsem öltél meg. Pedig igen nagyon megharagítottalak.~ ~–
 67  3,    II|                 mindig megtörtént.~ ~– Meg. Pedig a gyermekek tudnak képtelenségeket
 68  3,    II|                álomra szenderítő érzés. Azt pedig, hogy a fegyvered ott van
 69  3,    II|                 közel.~ ~– Úgy sem. A másik pedig az, hogy a fűzfákon túl,
 70  3,    II|               húszasok, azok a nagy veresek pedig az akkori osztrák pénzügyminiszter
 71  3,   III|                   parttal. A másik kis öböl pedig a szomszéd Fertőszeg falutól
 72  3,   III|                 hogy színvakságban szenved; pedig, akik ott vannak, minden
 73  3,   III|                   elszokott a járástól; itt pedig, mint egy najád, sikamlott
 74  3,   III|      belebonyolódhatik, vízi kígyót, piócát pedig bizonyosan fog találni,
 75  3,   III|             bizonyosan fog találni, amiktől pedig a leány irtózott. Az is
 76  3,   III|                        Attól a szikfűteától pedig úgy félnek a gyermekek mindannyian,
 77  3,   III|                   le fog fekünnio .~ ~Aztán pedig nagyon rosszul aludt. Egyre
 78  3,   III|                  dögnek kell lenni!~ ~Marie pedig úgy imádkozott, hogy ne
 79  3,   III|                voltak, nem hallgattak rá.~ ~Pedig semmi kedve se volt lefekünnio .
 80  3,    IV|                     kell hazudni. Az igazat pedig nem mondhatta meg: hogy
 81  3,    IV|            mamuszokat is elvitte a lábán.~ ~Pedig hát nagyot vesztett véle,
 82  3,    IV|                   többet.~ ~ ~ ~Mindezekből pedig a tovamenekült doktor sohase
 83  3,    IV|                   szereti a mendemondát. Ez pedig válogatott jeles kaland.~ ~
 84  3,    IV|                        A Névtelen Vár lakói pedig másnap reggel tíz órakor
 85  3,    IV|                   úrnő.~ ~Doktor Tromfszkyt pedig már reggel, mikor fölébredt,
 86  3,    IV|           természeti rendkívüliség; a másik pedig az a szemrehányó önvád,
 87  4,     I|               Névtelen Vár bezárt ablakára, pedig néha igen közel járt hozzá.~ ~
 88  4,     I|                    meg kell találniok.~ ~Ez pedig aztán köztudomásúlag olyan
 89  4,     I|                   igen célszerűvé válik; ha pedig az elhagyott gyereket olyan
 90  4,     I|                     őket, és kiraboltat. Én pedig meg vagyok felőle győződve,
 91  4,     I|                engedi jönni az anyjához; ha pedig ön is elítéli azt, akkor
 92  4,     I|                    többé közvetítő alany.~ ~Pedig azt nem tagadhatta el magától
 93  4,    II|                 csinál magából, se amazont. Pedig rendesen ez a két véglet
 94  4,    II|               besározza vele a kezeit.~ ~Az pedig ahelyett búskomoran kapaszkodotto
 95  4,    II|                  ismerni hazája történetét! Pedig ahhoz volt legkevesebb kedve
 96  4,    II|                  emlékezetes lábnyomait. Az pedig egy előtte fekvő papírra
 97  4,   III|              tűzokádók, azok a sötét foltok pedig tengerek. Még akkor ott
 98  4,   III|                     akkor összelapulnak, ha pedig összehúzza, akkor hosszúra
 99  4,   III|                    ezüstneművel. A padlaton pedig volt egy serpenyő tele parázzsal,
100  4,   III|                    majd elmúlik magától; ha pedig iszonyat, az ellen nincs
101  4,   III|               visszatért a terembe.~ ~Vavel pedig sietett haza.~ ~Henryt ott
102  4,   III|                álmodott?~ ~A rablókalandról pedig senki sem beszélt ki semmit.~ ~
103  4,    IV|                   mindent megtudni.~ ~Marie pedig már nem volt gyermek.~ ~
104  4,    IV|                 elmélete fölött.~ ~In praxi pedig az lett a következése, hogy
105  4,    IV|                    mint ő. A hálószobájában pedig egész ütege a puskáknak
106  4,    IV|                   hogy nincs nálam fegyver; pedig a hátam mögött volna elég,
107  4,    IV|                     nem is az én cimboráim. Pedig tudom, hogy azt mondták:
108  4,    IV|                 mívelte ezt a cudarságoto ; pedig Sátán Laci csak egy van,
109  4,    IV|                   nyitni és zárni, kívülről pedig nincs rajtuk semmi kulcslyuk.~ ~–
110  4,    IV|                ember és nem fecsegő.~ ~– Ez pedig bolond ember, aki mindig
111  4,    IV|                 erdő lett a hazánk. Az erdő pedig rossz tanácsokat ád. Azok
112  4,    IV|            csúfítják el velem a regementet. Pedig azt legjobban szerettem
113  4,    IV|                     nem ír soha. – Marienak pedig le nem diktálhatja azt,
114  4,     V|                mester szomorú arcot öltött, pedig amit mondott, az nem volt
115  4,     V|                  kételkedés foglalt helyet. Pedig ellenkezőleg, az, amit most
116  4,     V|                   neki is sok volt.~ ~Lajos pedig egészen meg volt elégedve
117  4,     V|            hadvezérek dolgairól beszél; azt pedig, ami körülötte történik,
118  4,     V|                    torta érintetlen maradt. Pedig Marie neve is ki volt abban
119  4,     V|                    a mély csendességben. Ha pedig valami hangot hallok, a
120  4,     V|               könyvet és papírt, a szájában pedig a keresztbe fogott írótollat;
121  4,     V|                   tudja őt a szobájában. Az pedig jött abban a pillanatban.~ ~
122  5,     I|             háztömkelegek odúiban, a mieink pedig az erdőkben tenyésznek,
123  5,     I|               pompázott, két fejének csőrei pedig arra voltak alkalmazva,
124  5,     I|                  uraságokat.~ ~A látogatást pedig vissza illett adni. Ennek
125  5,     I|               vendége a helységneko .~ ~ ~ ~Pedig a császári kir. tiszt urak
126  5,     I|                    szép hölgye.~ ~A hadfiak pedig egészen hölgyeik szolgálatában
127  5,     I|                   akkor ma van megverve, ha pedig ő veri meg a katonát, akkor
128  5,    II|                    mert jönni a szobájából; pedig azok olyan messze voltak,
129  5,    II|               kalapjához kapott, a másikkal pedig az egymás után tánctempóra
130  5,   III|           rángatózáshoz kezdenek. Marie-nak pedig nem diktálhat egy olyan
131  5,   III|                   lett. Ez az említett eset pedig az volt, hogy fiatal, szép
132  5,   III|                     megszabadulhatok. – Azt pedig tudni fogja ön tán, hogy
133  5,   III|                  professzionátus katona, ön pedig egy tudományoknak élő philosoph,
134  5,   III|               felesége elrejtve. Ez a vidék pedig rendkívül nevezetes a mendemondáiról.
135  5,   III|              rettegő arccal a hölgy.~ ~– Én pedig képes leszek őt ezért megölni –
136  5,   III|                   hogy engem kiszabadítson; pedig jól tudta, hogy megtámadóim
137  5,   III|                 szavamra szét fognak futni! Pedig úgy eshetett volna, hogy
138  5,   III|                    között. Az a kevés ember pedig, akinek a véleményére valamit
139  5,   III|                  találtam önt honn, egyszer pedig olyankor jöttem, amikor
140  5,   III|                  föl, mikor ön keresett. Én pedig mindenesetre találkozni
141  5,   III|                  Vavel gróf:~ ~– Azt a célt pedig nem fogja ön elérni, uram!~ ~
142  5,   III|                     üdvkívánatomat. – Önnek pedig, bárónő, a vett leckét köszönöm.
143  5,    IV|                   üresen érkezett, a bárónő pedig a park felől jött elő. Akkor
144  5,     V|               azontúl szántani.~ ~Marie-nak pedig minden járása azontúl csak
145  5,     V|              szerencséjéből semmi.)~ ~Lajos pedig vitte magával egyenesen
146  5,     V|                   miattam úgy megijesztett. Pedig csak én voltam a hibás.~ ~–
147  5,    VI|              szirmokkal, a kehely közepéből pedig kiemelkedik öt vastag karmazsinszínű
148  5,    VI|                    kezdte velük ütögetni.~ ~Pedig a leánynak igaza volt. Az
149  5,    VI|                      ezt én produkáltam; ha pedig selejtes a termés, akkor
150  5,    VI|            tekintetes nemes Sopron vármegye pedig abban a meggyőződésben él,
151  5,    VI|                  mérhetők, kivehesse. Ilyen pedig belekerülneo két-háromezer
152  5,    VI|             ajándékkal fogja zavarba hozni, pedig a bárónőnek sem tudott rá
153  6,     I|                   elöl összefogva, a lábain pedig nem volt más, csak harisnya;
154  6,     I|                    alá.~ ~– Hozzám sietett! Pedig én gázoltam rá! – rebegé
155  6,     I|                   lejárt maga megöntözni.~ ~Pedig hát halálból, temetkezésből
156  6,     I|              halállal vége van, az embernek pedig azzal kezdődik a megdicsőülése.~ ~–
157  6,    II|                temető, a szomszéd helységbe pedig szekéren átszállítani a
158  6,    II|                     beszélt, az ügyvédjével pedig csak egyszer, akkor, mikor
159  6,    II|                  ezermestert.) Ezen az úton pedig nagyon egyoldalú ismereteket
160  6,    II|                  tolmácsolja az ifjú tudós; pedig az csak egy igen kicsiny,
161  6,    II|                        Ezt tudta Vavel jól. Pedig az ő eszméinek ez volt az
162  7,     I|                   capacitálni.~ ~Az áldozat pedig abbul állt, hogy arra az
163  7,     I|                    viselni öltönyeiken. Ami pedig azon célból hozatott, hogy
164  7,     I|                    eleje vétessek, másrészt pedig az ellenségnél is a rablási
165  7,     I|                ellent nem tudna állni”. Azt pedig, hogy az ellenfele hatalmasabb,
166  7,     I|                    lelkiismerettel. S mikor pedig rágyújt, azt teszi egész
167  7,     I|                  mert indítványba tenni. Az pedig veszedelmes áldomás volt,
168  7,     I|               pincebolt felé emelve. Vavelt pedig ez nagyon jó kedvre hangolta.~ ~–
169  7,     I|        Drávakereszturi Görömbölyi Bernát úr pedig sorba járván a refractarius
170  7,    II|                  belőle, amennyi kell.~ ~Az pedig még bámulatra méltóbb látvány
171  7,    II|                 hátulsó zsebeibe.~ ~A leány pedig dalolva futott Lajostól –
172  7,   III|              hamisan nevetett.~ ~Az úrhölgy pedig bosszús negéddel monda,
173  7,     V|                  legalább be kell várni; az pedig három vasárnap.~ ~– Hiszen –
174  7,    VI|                          A másik feladatunk pedig a jó Lizettet felkeresni,
175  7,    VI|                     fogom átküldeni. Lizett pedig megérdemelt nyugdíjba lép
176  7,    VI|                 azok várnak rád.~ ~Katalint pedig aztán vitte magával, megmutogatni
177  7,   VII|                    ígérete szentírás: nekem pedig ez az egész bérem. Tehát
178  7,   VII|                     arca elsápadt.~ ~Lizett pedig folytatá:~ ~– És ön megtalálná
179  7,  VIII|                   járni az egész parkot, az pedig kétszáz hold területet töltött
180  7,  VIII|            állatokat megölik.~ ~(Állatokat! Pedig hiszen azoknak nincs lelkük,
181  7,  VIII|                     és az a mienk!)~ ~– Azt pedig meg kell szoknod, kedvesem.
182  7,  VIII|                     kezdett előtte lenni.~ ~Pedig még hátravolt a legnagyobb
183  7,  VIII|              beszélni. Hát még a házi gond! Pedig azt is meg kell tőlem tanulnod.
184  7,  VIII|               mérnöknek ajándékozta azt, az pedig, miután nem volt rá több
185  8,     I|                  hajtani; az akadályozó, az pedig a Hofkriegspraesidium, az
186  8,     I|              világoskék, a Tisza-mellékieké pedig sötétkék.~ ~– No hála az
187  8,     I|                concurrentialis cassa. Annak pedig a magas kincstár ad pénzt,
188  8,     I|                    azt jelenti, hogy kardot pedig a lovasság számára éppen
189  8,     I|                    katona mind paraszt. Azt pedig nem lehet kívánni a nemes
190  8,     I|                     1808-ki II: törvénycikk pedig azt rendeli el, hogy az
191  8,     I|              inszurgens legyen belőlem! ami pedig nem tréfa; mert a torontáli
192  8,    II|                   mesterembernek adlak!” Ha pedig jól tanul, lehet belőle „
193  8,    II|                    eő”-vel, az „Ns” betűnek pedig soha nem szabad a neve elől
194  8,    II|                 osztráknak; a szövetségesek pedig mind otthon maradnak. A
195  8,    II|                   golyó foglalná el.~ ~– Te pedig őrizd meg az én kincsemet.
196  8,    II|                     a tájra nem közelít. Az pedig még Pozsonynál van, s elválaszt
197  8,   III|             fabottal harcol. „Nem halok meg pedig addig, amíg azt meg nem
198  8,   III|                  takarta be a sebeiket.~ ~– Pedig ezek mind csak jobbágyfiúk
199  8,   III|                fogott fegyvert a kezébe; én pedig minden fegyverben virtuóz
200  8,   III|                 minket árult el annak? Vagy pedig az történt, hogy ez a nő
201  8,   III|               kínszenvedéseit kigúnyolta!~ ~Pedig vissza kellett nyernie nyugalmát.
202  9,     I|                    aki már volt.~ ~Az ellen pedig nőiségének minden érzete
203  9,     I|              tusakodott magával.~ ~Valamire pedig el kellett határozni magát.~ ~
204  9,     I|                     ismerőst, se idegent.~ ~Pedig azért mégis kocogtattak
205  9,     I|                     ci devant Amélie – most pedig Soeur Agnès.”~ ~Ah, ez a
206  9,     I|                   szomorú képre. A látogató pedig kegyetlen hidegen mondá:~ ~–
207  9,     I|                  látni akarna. Az influenza pedig az ördögi lények leghamisabbika.
208  9,    II|                    viselni.~ ~– Lizett! Aki pedig saját férjét is irtózott
209  9,    II|                 megnézni haldoklásában, azt pedig mennyire szerette! Aki minden
210  9,    II|                 hogy minő bajban szenvedek? Pedig az volt ám a ragály! Aki
211  9,    II|                 sértetlenül járok végig. Ha pedig nem helyesli, hogy amit
212  9,    II|                  azt mondanám neki, hogy te pedig nem veszítettél el, nem
213  9,   III|                             III. ~ ~Katalin pedig összeszedte a drágaságait,
214  9,   III|           védelmezni: azt nem érti meg. Aki pedig megérti, az meg nem katona.
215  9,   III|              harcolni, az nem lelkesül; aki pedig lelkesül, az nem tud harcolni.
216  9,   III|                  széket; a császárság hívei pedig tudták jól, hogy mind a
217  9,   III|                    az ármányszövőét; máskor pedig megfordítva. Hogyan esik
218  9,   III|                hölgy keblének irányzá.~ ~Az pedig arcának legcsábítóbb mosolyával
219  9,   III|                     én – Thémire miatt.~ ~– Pedig önnek csak Katalinját ölték
220 10,    II|                     nem maradhat ön!~ ~– Én pedig itt fogok maradni, Lizett.
221 10,    II|           seregszámra – veszekedni.~ ~Marie pedig elindult a kis Lackóval
222 10,    II|                   kulcsolva mellén.~ ~Marie pedig azt tette, hogy a kis Lackónak
223 10,    II|                     betakarózva, a kis Laci pedig odaállt a rácsfüggöny elé,
224 10,    II|                   egyszer elaludt. Reggelig pedig magától fel nem ébred, amíg
225 10,   III| takarmányszállításról adott parancsokat. Az pedig köztudomású, hogy rendes
226 10,   III|                     én küldetésem. – Miután pedig megtudtam, hogy a chien
227 10,   III|                   hízelkednünk kell.~ ~– Te pedig aligha többet nem tudsz,
228 10,   III|                   őt nézte. Az allegóriában pedig, ahol ő játszta a Folie-t,
229 10,    IV|                tűzre jött bizonyosan elé.~ ~Pedig nem olyan kicsiny baj volt
230 10,    IV|                     szétzavart csapatját.~ ~Pedig ez még csak a torzképe volt
231 10,    IV|                   de az is visszariad tőle, pedig a disznó csak szereti a
232 10,    IV|               Csakhogy az ősszel volt: most pedig tavasz van. S a tófenék
233 10,    IV|                    magyar és osztrák haderő pedig nem eshetik közbe.~ ~
234 10,     V|                  akarja látni, hogyan győz. Pedig nem igaz. Együtt akar vele
235 10,     V|                    meghalni, ha elvész!~ ~– Pedig lásd: a te jelenléted engemet
236 10,     V|                 nevetett.~ ~Nevető asszonyt pedig nem lehet lebeszélni arról,
237 10,     V|                   elhullt, a megmaradt rész pedig szemközt találta Sátán Laci
238 10,     V|                   leverésére.~ ~Vavel Lajos pedig a nyomába.~ ~Most már a
239 10,    VI|                  arcába akarná önteni.~ ~Az pedig megfordult, arcát a zöld
240 10,    VI|                      a halálfejes bandérium pedig merő újonc.~ ~Nem is voltak
241 10,    VI|               leveleket írt. A sebesülteket pedig szekerekre rakatta, és elküldte
242 10,    VI|                  átmenni a komppal, a hidat pedig elhordta a vízár.~ ~És így,
243 10,    VI|          szabadságharc amazonjának.~ ~Lajos pedig éppen a megfordított nézeten
244 11,    II|            múzsájának hazudja magát: Győrt. Pedig az inszurrekció harca se
245 11,   III|            atyafiságnak. Nem is gyalog jött pedig, hanem lóháton, s volt annyi
246 11,   III|                   meg a Kis Jancsi , akiket pedig különösen a lelkére kötöttek
247 11,    IV|                    Hisz ez tábornok volt, ő pedig csak egy országnak a főkapitánya.
248 11,    IV|                     visszaverték az ellent; pedig egyre süvöltött közéjük
249 11,    IV|                     élelmet, a tarisznyájuk pedig már kiürült.~ ~Nyolcvanezer
250 11,    IV|             kerülővel.~ ~ ~ ~Horváth Ferenc pedig, aki keletnek vágtatott,
251 11,    VI|                   lovagai harcoltak. Ezeken pedig nem volt varázsing. Ezeket
252 11,   VII|                 többi lovascsapatok; közbül pedig az egész oszloprendben vonuló
253 11,   VII|              törnénk keresztül!~ ~A rosszat pedig csak kívánni kell, mindjárt
254 11,   VII|                   vele.~ ~Marullas tábornok pedig, ki eddig Meskó dandárit
255 11,   VII|                     a jelentést.~ ~Meskónak pedig azt a parancsot küldte,
256 11,   VII|                egyikbe se ütközzék bele; ha pedig egy inszurgens csoportot
257 11,   VII|                 idézik Komárom alá, a bánus pedig lelkére köti, hogy találja
258 12,     I|                  sem találtam közülők élve, pedig ott csavarogtam keresztül-kasul
259 12,     I|                mintha lopott volna.~ ~Lajos pedig sietett a tábornokához.~ ~–
260 12,    II|                 palotai úton, a volóncsapat pedig Zircnek. De már a Zirc előtti
261 12,    II|                   úgy hasíttatják ketté, ha pedig valaki a magyar huszárokat
262 12,    II|                     francia seregnek, avagy pedig szénre, vagy pedig azt nézik,
263 12,    II|                    avagy pedig szénre, vagy pedig azt nézik, hogy lesz-e az
264 12,    II|                     országúton. Vavel Lajos pedig az utazóhintót a börcsi
265 12,    II|                hitte, hogy lótej?~ ~A volón pedig azt mondá az úrnőnek, a
266 12,    II|             lelkésszel. Mindjárt megértette pedig a dolgot, amint a templom
267 12,   III|                   hír hozójának kezét.~ ~Az pedig még jobban igyekezett madame
268 12,   III|              kisasszony pihent, a két vitéz pedig egyedül maradt.~ ~– Íme,
269 13,     I|                   emberek szoktak, a doktor pedig azon a ponton állt, hogy
270 13,     I|                Kettő nem felelt, a harmadik pedig azt hebegte, hogy „én azt
271 13,     I|                  egy könny kihullt volna. – Pedig az volt a legerősebb küzdelem.~ ~
272 13,    II|                    jelentenek ezek a betűk? Pedig azok most is azt írják,