Rész, Fejezet

 8001 10,   III|             szertelenül megáradt, ilyenkor a vitnyédi Rába visszafelé
 8002 10,   III|            vitnyédi Rába visszafelé folyik a Fertőbe, a főfolyamtól felnyomva,
 8003 10,   III|               visszafelé folyik a Fertőbe, a főfolyamtól felnyomva, a
 8004 10,   III|                   a főfolyamtól felnyomva, a hidakat mind elviszi, s
 8005 10,   III|                   utolérem őket.~ ~– Hanem a Hanságon nehéz lesz az átjárás
 8006 10,   III|                kalauzt nem. kapni e között a nép között semmi aranyért.
 8007 10,   III|               Furcsa nép ez. Nem szalad el a faluból az ellenség érkeztére:
 8008 10,   III|                ellenség érkeztére: odamegy a szeme közé bámulni, mintha
 8009 10,   III|                  Fervlans rendeletet adott a csapatjának, hogy rögtön
 8010 10,   III|         beesteledett volna, már útban volt a Hanság felé.~ ~Mármost,
 8011 10,   III|                  ha felvesszük, hogy mikor a menekülő leány elhagyta
 8012 10,   III|                    menekülő leány elhagyta a Névtelen Várat, akkor lehetett
 8013 10,   III|                    lehet számítanunk, hogy a Nezsiderből alkonyat tájon
 8014 10,   III|                 pár órai egérútjánál, s ha a vitnyédi Rába révében csakugyan
 8015 10,   III|                 csakugyan vesztegelni kell a szekérnek, úgy ott De Fervlans
 8016 10,   III|                    ott De Fervlans démonai a futókat kétségtelenül utolérik.~ ~
 8017 10,   III|                értesülhetett Katalin által a Marie-t fenyegető veszélyről;
 8018 10,   III|                    rögtön felkerekedett is a csapatjával, hogy De Fervlans-ra
 8019 10,   III|                     másnap délnél hamarább a Hanság vidékét el nem érheti,
 8020 10,   III|               feladatát, s zsákmányával és a démon légióval visszatérő
 8021 10,    IV|                                  IV. ~ ~Ez a csoda meg is történt.~ ~
 8022 10,    IV|               Valóságos istencsodája. Minő a bibliai legenda az üldöző;
 8023 10,    IV|                útját álló veres tengerről. A kételkedőket utasítjuk a
 8024 10,    IV|                   A kételkedőket utasítjuk a Fertő tóról írt monográfiára,
 8025 10,    IV|               tünemény fel van jegyezve.~ ~A múlt években lecsapolták
 8026 10,    IV|                   múlt években lecsapolták a Fertőt, s ahol az a Hanság
 8027 10,    IV|            lecsapolták a Fertőt, s ahol az a Hanság tavaival legfőbb
 8028 10,    IV|                   keresztbe. Az idén, hogy a Hanság vizei újra megáradtak,
 8029 10,    IV|                    halmokat kezdett emelni a tőzegtalajban, amik úgy
 8030 10,    IV|                 mint valami nagy daganatok a beteg föld testén. Egy ilyen
 8031 10,    IV|           fölrepedt, s annak az örvényéből a kiömlő fekete iszap messze
 8032 10,    IV|                 fekete iszap messze elönté a körülfekvő lapályt.~ ~Már
 8033 10,    IV|                  Szent-András táján, amint a buja útifűvel benőtt lapályon
 8034 10,    IV|                  benőtt lapályon végigment a démonok csapatja: lehetett
 8035 10,    IV|               csapatja: lehetett látni azt a tüneményt, hogy néhol a
 8036 10,    IV|                    a tüneményt, hogy néhol a nagy tömeg lovasság terhe
 8037 10,    IV|             lovasság terhe alatt meghajlik a zöld lapály; továbbhaladva
 8038 10,    IV|              békasereg, mely szemközt jött a lovasokra, mintha az akarna
 8039 10,    IV|                 megütközni az ellenséggel, a ló lába előtt hármasával
 8040 10,    IV|                         Az ördög küldi ezt a sok békát ellenünk!~ ~Azután
 8041 10,    IV|      vízimadár-sereg kezdett el kóvályogni a levegőben nagy zsivajjal:
 8042 10,    IV|                  nagy zsivajjal: azokat is a terjedő sár zavarta fel
 8043 10,    IV|                       Lármahangzó éj volt. A darvak úgy kiabáltak, mint
 8044 10,    IV|               aztán egyszerre elveszett az a valami, ami nem szégyenli
 8045 10,    IV|                    egy nagy messzeségbe.~ ~A posvány, mely az utat elállta,
 8046 10,    IV|             felszólított, hogy menjen bele a pocsétába, s tudja meg,
 8047 10,    IV|                   meg, hogy milyen mély.~ ~A kettévágott út túlsó folytatását
 8048 10,    IV|             folytatását jól lehetett látni a holdvilágnál a sártükrön
 8049 10,    IV|              lehetett látni a holdvilágnál a sártükrön túl.~ ~A démon
 8050 10,    IV|            holdvilágnál a sártükrön túl.~ ~A démon alig hatolt előre
 8051 10,    IV|                   amint egyszerre elbukott a lova, hogy csak a feje látszott
 8052 10,    IV|                 elbukott a lova, hogy csak a feje látszott ki.~ ~– Segítsetek! –
 8053 10,    IV|                       Segítsetek! – ordítá a démon, lova sörényébe kapaszkodva.~ ~–
 8054 10,    IV|                   vissza akasztófahumorral a démon. Aztán egy darab ideig
 8055 10,    IV|                  egy darab ideig vergődött a sűrű nyúlós sár közepén,
 8056 10,    IV|                    láttára eltűnt lovastul a fekete iszaptükör alá, mely
 8057 10,    IV|                mély tölcsért képezett azon a helyen, ahol áldozatát elnyelte.~ ~
 8058 10,    IV|                   mely oldalról jön ide ez a deget-ár. Melyik felén lehet
 8059 10,    IV|               lehet azt megkerülni?~ ~Mind a két lovas azzal a hírrel
 8060 10,    IV|                     Mind a két lovas azzal a hírrel jött vissza, hogy
 8061 10,    IV|               amelyen ő haladt. Tehát mind a két felé terjed: itt a közepe,
 8062 10,    IV|                mind a két felé terjed: itt a közepe, ahol a föld alul
 8063 10,    IV|                 terjed: itt a közepe, ahol a föld alul kitört.~ ~– Ez
 8064 10,    IV|                 ennek más útja is.~ ~Igaz. A Hanság lakóinak a kenyere
 8065 10,    IV|                    Igaz. A Hanság lakóinak a kenyere a mocsárban terem.
 8066 10,    IV|                  Hanság lakóinak a kenyere a mocsárban terem. Ők füvet,
 8067 10,    IV|               járják az ingoványt, s nincs a bozótban olyan hely, amit
 8068 10,    IV|                   egy tökéletes térkép van a kezében, annak még kalauz
 8069 10,    IV|                  bozót minden zegezugát.~ ~A nádasi mellékutakon Valla
 8070 10,    IV|                 aztán az igazi tőzegvidék. A róna vereslik a lábnyi magas
 8071 10,    IV|                tőzegvidék. A róna vereslik a lábnyi magas mohától, mely
 8072 10,    IV|                 lábnyi magas mohától, mely a rohadó talajt fedi, ami
 8073 10,    IV|         elhatalmasodva, mikkel ölre kapott a folyondár szulák, az iszalagbérzse
 8074 10,    IV|                szulák, az iszalagbérzse és a vadkomló, s együtt mindannyian
 8075 10,    IV|                 ellen, mely vigályos ágait a végeiken csomósult levélbozóttal,
 8076 10,    IV|               segélykiáltva terjeszti szét a kietlenben; távoleső társát
 8077 10,    IV|                távoleső társát már lefogta a felyülkerült fojtogató növényhad.
 8078 10,    IV|          felyülkerült fojtogató növényhad. A vizenyősebb róna zsombikokkal
 8079 10,    IV|            kalászokkal, mint egy virágkád, a környéke csupa nefelejcs
 8080 10,    IV|         csengettyűvirágú nadálytő.~ ~Néhol a mélyebb bozót még nem vedlette
 8081 10,    IV|                     ez még fakó és száraz; a nádasokban sok helyütt ott
 8082 10,    IV|                   sok helyütt ott maradtak a levágott nádkupacok s a
 8083 10,    IV|                    a levágott nádkupacok s a halomra rohadt szénaboglyák,
 8084 10,    IV|                  nyílt tavak szakítják meg a végtelen nádbirodalmat,
 8085 10,    IV|                egyik halom neve „Földvár”, a másik„Rókadomb”, a Harmadiké „
 8086 10,    IV|               Földvár”, a másik„Rókadomb”, a Harmadiké „Földsziget”.
 8087 10,    IV|                Harmadiké „Földsziget”. Azt a hegedű alakú tavat ottan „
 8088 10,    IV|                  nak hívják. Egyik dombtól a másikig olyan utak vezetnek,
 8089 10,    IV|               embertelen idők óta.~ ~Mikor a démoncsapat a Rókadombot
 8090 10,    IV|                 óta.~ ~Mikor a démoncsapat a Rókadombot elérte, De Fervlans
 8091 10,    IV|                 látta pihenőt parancsolni. A lovak ki voltak fáradva.
 8092 10,    IV|                   lovak ki voltak fáradva. A hansági utak nagyon vendégmarasztók:
 8093 10,    IV|                    csülökig dagaszt bennük a ló. A dombtetőn voltak nádkupacok,
 8094 10,    IV|              csülökig dagaszt bennük a ló. A dombtetőn voltak nádkupacok,
 8095 10,    IV|                  valaki figyelmessé legyen a tábori tűzre, nem lehetett
 8096 10,    IV|               emberlakta hely, s éjszakára a Hanság bozótjában nem marad
 8097 10,    IV|                 künn se ember, se barom.~ ~A bozótban csak a vadmacska
 8098 10,    IV|                   barom.~ ~A bozótban csak a vadmacska nyervákolása s
 8099 10,    IV|                   vadmacska nyervákolása s a bölömbika búgása vált ki
 8100 10,    IV|                   bölömbika búgása vált ki a milliók zajából; néha egy-egy
 8101 10,    IV|               szerelmes üvöltését hozta át a berekből a szellő.~ ~A Rókadombról (
 8102 10,    IV|              üvöltését hozta át a berekből a szellő.~ ~A Rókadombról (
 8103 10,    IV|                  át a berekből a szellő.~ ~A Rókadombról (kivált egy
 8104 10,    IV|             messzeségre el lehetett látni. A holdvilágnál kivehetők voltak
 8105 10,    IV|                kivehetők voltak kelet felé a nagy jegenyefasorok, amik
 8106 10,    IV|           Eszterházára vezettek, s magának a „magyar Versaillesnak” is
 8107 10,    IV|                lehetett már odáig jutni.~ ~A kiállított előőrs „Qui vive?”
 8108 10,    IV|               ember, fél állathang felelt; a „Qui vive?” másodszor is
 8109 10,    IV|               hahota, röfögés inkább, volt a válasz, mely percek múlva
 8110 10,    IV|                    négykézláb futott, mint a farkas, tehát mégis állat.~ ~–
 8111 10,    IV|                lábra, és ugatott, vagy mi. A másodszori kiáltásomra meg
 8112 10,    IV|                    kiáltásomra meg az volt a felelete, hogy elővett valahonnan
 8113 10,    IV|                    s elkezdett kicsiholni. A szikrafénynél még rettenetesebb
 8114 10,    IV|       szikrafénynél még rettenetesebb volt a pofája. Nem állhattam meg,
 8115 10,    IV|                   feküdt, s aztán elfutott a bozótba.~ ~– Kár lett volna
 8116 10,    IV|                 tanítottam meg kicsiholni. A rakott tűzre jött bizonyosan
 8117 10,    IV|                    volt az, hogy az előőrs a vízlakó törpét meg nem lőtte:
 8118 10,    IV|                  Fervlans alig tért vissza a Rókadombra, midőn a hadsegéde
 8119 10,    IV|                 vissza a Rókadombra, midőn a hadsegéde figyelmessé tette
 8120 10,    IV|               múlva tíz helyen gyulladt ki a bozót.~ ~– Ördög és pokol! –
 8121 10,    IV|                       kiálta De Fervlans – a szörnyeteg ránk gyújtja
 8122 10,    IV|                    szörnyeteg ránk gyújtja a bozótot. És én magam tanítottam
 8123 10,    IV|                  És én magam tanítottam rá a sátánfattyút, hogyan kell
 8124 10,    IV|                Vadásszatok rá!~ ~Késő volt a hajtás!~ ~A fenevadnak nagy
 8125 10,    IV|                      Késő volt a hajtás!~ ~A fenevadnak nagy előnye volt
 8126 10,    IV|                fenevadnak nagy előnye volt a vadászok fölött. Közöttük
 8127 10,    IV|              jobbra-balra, s jobban tudott a zsombikok között szaladni,
 8128 10,    IV|            zsombikok között szaladni, mint a lovasok. Egy kis keleti
 8129 10,    IV|                  kis keleti szellő is jött a munkájához segíteni neki.
 8130 10,    IV|                    perc alatt lángban állt a Rókadomb körüli bozót, s
 8131 10,    IV|                   Rókadomb körüli bozót, s a szörnyeteg egy nádkupac
 8132 10,    IV|                 nézte röhögve, hogy terjed a pompás lángtenger mind beljebb
 8133 10,    IV|                    lángtenger mind beljebb a berkek közé; a két öklét
 8134 10,    IV|                mind beljebb a berkek közé; a két öklét a csípőjére tette,
 8135 10,    IV|                   berkek közé; a két öklét a csípőjére tette, úgy röhögött
 8136 10,    IV|                    röhögött és sikongatott a pompás tűzijátéknak, amit
 8137 10,    IV|                   amit ezúttal ő rendezett a hajdani patrónusa tiszteletére.
 8138 10,    IV|                  is bele fog égni.~ ~Hanem a nevelőatyjának a tervét
 8139 10,    IV|                     Hanem a nevelőatyjának a tervét egészen dugába döntötte
 8140 10,    IV|              egészen dugába döntötte ezzel a tréfával.~ ~A démon uraknak
 8141 10,    IV|               döntötte ezzel a tréfával.~ ~A démon uraknak le kellett
 8142 10,    IV|           akármiféle atyafiságban legyenek a pokolbeli excellenciákkal;
 8143 10,    IV|             excellenciákkal; mert íme azon a lángba borult bozóton nemcsak
 8144 10,    IV|                sarkantyúba kellett kapniok a lovaikat, hogy kimeneküljenek
 8145 10,    IV|              lovaikat, hogy kimeneküljenek a veszedelemből. Ahol nagy
 8146 10,    IV|                    ott mindjárt megjelenik a forgószelek boszorkánytánca;
 8147 10,    IV|               forgószelek boszorkánytánca; a tűzforgatag végigorsózott
 8148 10,    IV|                  tűzforgatag végigorsózott a lángba borult mezőn, melyben
 8149 10,    IV|                  borult mezőn, melyben még a moha is tüzet fogott, mint
 8150 10,    IV|                 moha is tüzet fogott, mint a tapló, s a zsombikok, amik
 8151 10,    IV|                    fogott, mint a tapló, s a zsombikok, amik jövet oly
 8152 10,    IV|               jövet oly csendesen fogadták a lappangókat, most ezer tűznyelvvel
 8153 10,    IV|               Szaladj!”~ ~De Fervlans csak a vallai sikon tudta összeszedni
 8154 10,    IV|             csapatját.~ ~Pedig ez még csak a torzképe volt az inszurgensnek,
 8155 10,    IV|                megriasztá őket.~ ~– No, ez a dolog csakugyan hasonlít
 8156 10,    IV|             háborgott De Fervlans. – Előbb a sár állja az utunkat, most
 8157 10,    IV|                 állja az utunkat, most meg a tűz. Quis quid peccat, in
 8158 10,    IV|                     Az én vétkem, hogy ezt a szörnyeteget megtanítottam
 8159 10,    IV|                 négy órai időt.~ ~Óh, erre a négy órára hagy szüksége
 8160 10,    IV|                   órára hagy szüksége volt a menekülő leánynak és az
 8161 10,    IV|                 ott volt csapatjával, ahol a mórdágvány elnyelte a szekérutat.
 8162 10,    IV|                 ahol a mórdágvány elnyelte a szekérutat. A közepéből,
 8163 10,    IV|          mórdágvány elnyelte a szekérutat. A közepéből, ahol a kémlelő
 8164 10,    IV|              szekérutat. A közepéből, ahol a kémlelő lovag elveszett,
 8165 10,    IV|                    óriási buborékok, miket a gáztömeg nagy püffenéssel
 8166 10,    IV|                    pukkantott szét.~ ~Most a dágvány túlsó felén kellett
 8167 10,    IV|                 felén kellett megkísérteni a megkerülést.~ ~Ott szikes
 8168 10,    IV|                   el nagy messzeségre. Ott a vidék népe seprűvel szerzi
 8169 10,    IV|                 népe seprűvel szerzi össze a maga kenyerét: szódát gyűjt;
 8170 10,    IV|                    kenyerét: szódát gyűjt; a síkon alig van valami fű,
 8171 10,    IV|                    valami fű, bokor. Hanem a felfakadt sár, mint egy
 8172 10,    IV|                kígyó kanyarog rajta végig, a völgyeket keresve, s csalogatja
 8173 10,    IV|                     s csalogatja maga után a lovagokat, kik sehol sem
 8174 10,    IV|                    Az égő bozótbul seregei a menekvő vadaknak nyargalnak
 8175 10,    IV|                menekvő vadaknak nyargalnak a lovakkal egy úton, szarvas,
 8176 10,    IV|                  is visszariad tőle, pedig a disznó csak szereti a sarat,
 8177 10,    IV|                pedig a disznó csak szereti a sarat, s úszni is tud. A
 8178 10,    IV|                   a sarat, s úszni is tud. A fekete iszapból kábító gáz
 8179 10,    IV|                  színt ad az egész tájnak, a szikes avart rózsaszínűre
 8180 10,    IV|                avart rózsaszínűre festi, s a kanyargó fekete iszapfolyót
 8181 10,    IV|            iszapfolyót vérveresre.~ ~Végre a sárfolyam megreked egy dombcsoportozat
 8182 10,    IV|                  dombcsoportozat között, s a kiszabadult démonok zajongva
 8183 10,    IV|                démonok zajongva kapnak fel a partra, mely az utat ismét
 8184 10,    IV|           hajnalodik, s ők eltarisznyázták a drága éjszakát. Igazán drága
 8185 10,    IV|                  drága időt!~ ~Most azután a Hanság túlsó fele van előttük.
 8186 10,    IV|                  földterület, melybe, mint a tengerbe, három folyam szakad
 8187 10,    IV|                  szakad bele. Elnyeli mind a hármat, s zöldül fölöttük.
 8188 10,    IV|              keresztülvág rajta, s elvezet a Dunáig, s ez aztán tetszés
 8189 10,    IV|                tetszés szerint, ahogy vagy a Duna, vagy a Fertő magasabb,
 8190 10,    IV|                    ahogy vagy a Duna, vagy a Fertő magasabb, hol lefelé,
 8191 10,    IV|                neki folyni. Ilyenkor aztán a Hanságban elszórt tavacskák
 8192 10,    IV|                   e tavacskákon keresztül, a szarvast üldözve.~ ~Csakhogy
 8193 10,    IV|                   most pedig tavasz van. S a tófenék flórájának több
 8194 10,    IV|                 van, ami szépen elrejtőzik a víz alá, ott él egész éven
 8195 10,    IV|                 éven át, hanem mikor eljön a tavasz, a szerelem ideje,
 8196 10,    IV|                hanem mikor eljön a tavasz, a szerelem ideje, akkor mind
 8197 10,    IV|                tekeredett húrjait, azoknak a végén vannak a virág bimbói;
 8198 10,    IV|                     azoknak a végén vannak a virág bimbói; a virágnak
 8199 10,    IV|               végén vannak a virág bimbói; a virágnak napvilág kell és
 8200 10,    IV|                  csengettyűke van elszórva a felszínén, fehér, kék, sárga,
 8201 10,    IV|                  valamennyi mind lehúzódik a víz alá megint, az indák
 8202 10,    IV|     összekunkorodnak, s ott várnak elbújva a jövő tavaszig.~ ~De Fervlans-nak
 8203 10,    IV|                    meg kellett tudni, hogy a virág is lehet ellenség.
 8204 10,    IV|                ellenség. Első lovasai, kik a tóba belegázoltak, rögtön
 8205 10,    IV|            elkezdtek segítségért kiabálni. A virágzó tóban se embernek,
 8206 10,    IV|                állatnak nem lehet úszni.~ ~A hinár, a tórongy, az úszszakál,
 8207 10,    IV|                    lehet úszni.~ ~A hinár, a tórongy, az úszszakál, a
 8208 10,    IV|                   a tórongy, az úszszakál, a kolokánt mind belecsimpajkózik
 8209 10,    IV|             kolokánt mind belecsimpajkózik a lábába; ezer fonál, zsineg
 8210 10,    IV|               mozdulatánál, belebonyolódik a szívós, elszakíthatlan szövevénybe,
 8211 10,    IV|           szövevénybe, s az evickélő állat a vízfenéké.~ ~A lovakat úgy
 8212 10,    IV|              evickélő állat a vízfenéké.~ ~A lovakat úgy kellett farkaiknál
 8213 10,    IV|                farkaiknál fogva kihúzgálni a tóbul a parton állóknak.
 8214 10,    IV|                   fogva kihúzgálni a tóbul a parton állóknak. De Fervlans
 8215 10,    IV|              Fervlans nem akarta hinni ezt a csodát, s maga is majd beleveszett
 8216 10,    IV|                   maga is majd beleveszett a hinárba az erőszakolt kísérletnél.~ ~
 8217 10,    IV|                  az új időkben is. Ugyanaz a rendkívüliség: a Duna áradása,
 8218 10,    IV|                   Ugyanaz a rendkívüliség: a Duna áradása, mely az asperni
 8219 10,    IV|                    megtanította arra, hogy a hadjáratnál az embereken
 8220 10,    IV|                 kívül még van valaki, akit a számításból nem kell kifeledni.
 8221 10,    IV|                     alig van kilátás, hogy a pomogyi rendes útra fényes
 8222 10,    IV|                   azután más baj is támad. A bozótégés tűzfénye fellármázta
 8223 10,    IV|            fellármázta az egész vidéket, s a hansági falvak lakosai most
 8224 10,    IV|                  vannak, rudakkal készülve a terjedő lángoknak útját
 8225 10,    IV|                eredményét fenyegetik. Ezek a lakosok svábok. S a sváb
 8226 10,    IV|                   Ezek a lakosok svábok. S a sváb amilyen nyugodalmas
 8227 10,    IV|                    amilyen nyugodalmas nép a vízben és a szárazon, olyan
 8228 10,    IV|                nyugodalmas nép a vízben és a szárazon, olyan dühös, ha
 8229 10,    IV|                  szárazon, olyan dühös, ha a tűzbe kerül. Mikor vésztűz
 8230 10,    IV|                  Mikor vésztűz üt ki, mely a vagyonát fenyegeti, akkor
 8231 10,    IV|         csapatjának most nem volt tanácsos a falvakon keresztül menni,
 8232 10,    IV|                  hanem el kellett kerülnie a berken át a dűlőutakon,
 8233 10,    IV|               kellett kerülnie a berken át a dűlőutakon, ami keserves
 8234 10,    IV|                   ami keserves munka volt. A lovak elbukdácsoltak a hepehupás
 8235 10,    IV|                     A lovak elbukdácsoltak a hepehupás talajon; néhol
 8236 10,    IV|                  ingó bürön át úgy kellett a leszállt lovasnak kantáron
 8237 10,    IV|                  lovasnak kantáron vezetni a paripáját maga után. Útba
 8238 10,    IV|                 kellett megostromolni, hol a galagonya a vadszeder-indával
 8239 10,    IV|             megostromolni, hol a galagonya a vadszeder-indával összekeveredett,
 8240 10,    IV|       összekeveredett, s összevissza tépte a keresztülgázolót.~ ~– No,
 8241 10,    IV|               mikor késő délre kivergődött a csapatjával a rendes útra
 8242 10,    IV|                  kivergődött a csapatjával a rendes útra Pomogyon alul.
 8243 10,    IV|                    útra Pomogyon alul. Itt a rendes utat meg kellett
 8244 10,    IV|                  egyetlen dobogó híd, mely a Fertőt a Dunával összekötő
 8245 10,    IV|                  dobogó híd, mely a Fertőt a Dunával összekötő Rábán
 8246 10,    IV|                    keresztül visz, itt van a falutól félórányira, s keresztülúsztatni
 8247 10,    IV|           félórányira, s keresztülúsztatni a Rábán nem lehet, mert a
 8248 10,    IV|                    a Rábán nem lehet, mert a partjai cölöpökkel és rőzsekötegekkel
 8249 10,    IV|                    vannak burkolva, amiken a ló nem tud kikapaszkodni.~ ~
 8250 10,    IV|                   nem tud kikapaszkodni.~ ~A hídon túl van a révház,
 8251 10,    IV|           kikapaszkodni.~ ~A hídon túl van a révház, mely egyúttal vendégfogadó
 8252 10,    IV|           tartanunk – monda De Fervlans –, a lovaink kidűlnek.~ ~Tizennyolc
 8253 10,    IV|                  még milyen útban!~ ~Mikor a hídon megjelentek a lovasok,
 8254 10,    IV|                  Mikor a hídon megjelentek a lovasok, a révházból két
 8255 10,    IV|               hídon megjelentek a lovasok, a révházból két férfit láttak
 8256 10,    IV|                    Az egyik Eszterházának, a másik a Fertő irányában
 8257 10,    IV|               egyik Eszterházának, a másik a Fertő irányában futott.
 8258 10,    IV|                    irányában futott. Amint a semlyékbe értek, hosszú
 8259 10,    IV|           hadsegédét nyugtalanította ennek a két embernek az elfutása,
 8260 10,    IV|                     de főnöke megnyugtatá: a gólyalábakat használják
 8261 10,    IV|                gólyalábakat használják itt a pásztorok, kik a süppedékes
 8262 10,    IV|            használják itt a pásztorok, kik a süppedékes helyeken legeltetik
 8263 10,    IV|                    legeltetik marháikat.~ ~A révi fogadónál aztán összevárták
 8264 10,    IV|                fogadónál aztán összevárták a szétzilált csoportot, s
 8265 10,    IV|          szétzilált csoportot, s előkérték a csaplártól, ami enni-, innivaló
 8266 10,    IV|                 pincét nem lehet ásni, hol a bort el lehetne tartani),
 8267 10,    IV|                azután De Fervlans kiteríté a térképét, s a vállalat sikerültét
 8268 10,    IV|            Fervlans kiteríté a térképét, s a vállalat sikerültét kétségen
 8269 10,    IV|                    tábornok ezóta megkapta a levelek valamelyikét, miket
 8270 10,    IV|                    Friedbergen fogja várni a márkit és drága zsákmányát;
 8271 10,     V|                 Mátyás mester volt; akinek a távgyaloglásai e hadjárat
 8272 10,     V|            távgyaloglásai e hadjárat alatt a mesével határosak voltak.~ ~
 8273 10,     V|          Eszerházán találta Mátyás mester. A vezérrel tudatá, hogy az
 8274 10,     V|                   ellenség már megérkezett a pomogyi Rába-hídhoz, s a
 8275 10,     V|                   a pomogyi Rába-hídhoz, s a révcsárdánál rostokolni
 8276 10,     V|                kiosztotta altisztei között a rendeleteket.~ ~Amint meglátta,
 8277 10,     V|         csatlakozni készül hozzá, megfogta a kezét, s megkísérté ott
 8278 10,     V|                     Valami baj érhet.~ ~De a nő nem hagyta rábeszélni
 8279 10,     V|               belépti díjat fizettem azért a látványért, amikor te megölöd
 8280 10,     V|          Fervlans-t. Ha nem volt elég, még a fejemet is odateszem ráadásul:
 8281 10,     V|                  Vavel értette őt egészen. A nő, aki oly nagyon tud szeretni,
 8282 10,     V|                    elvész!~ ~– Pedig lásd: a te jelenléted engemet csak
 8283 10,     V|                   engemet csak gátolni fog a rendelkezéseimben: mert
 8284 10,     V|                ügyelni, s lesz valami okom a félelemre, amikor azt nem
 8285 10,     V|                   az asszony mennyire megy a szerelmében. Egész a puskaropogásig,
 8286 10,     V|                  megy a szerelmében. Egész a puskaropogásig, a kardcsattogásig,
 8287 10,     V|                    Egész a puskaropogásig, a kardcsattogásig, a piros
 8288 10,     V|         puskaropogásig, a kardcsattogásig, a piros vér kiontásig.~ ~Meg
 8289 10,     V|             élvhajhászó divathölgy-e, vagy a halálig hű ara?~ ~Trombitaszó
 8290 10,     V|               Trombitaszó nélkül indult ki a csapat az eszterházai fasorok
 8291 10,     V|         eszterházai fasorok közül, s amint a pomogyi berkekhez közelített,
 8292 10,     V|                   vezette az országúton.~ ~A Hanság bozótját elérték:
 8293 10,     V|                   Hanság bozótját elérték: a portyázók előrenyomultak
 8294 10,     V|                   portyázók előrenyomultak a berekbe.~ ~A sűrű berekkel
 8295 10,     V|                előrenyomultak a berekbe.~ ~A sűrű berekkel benőtt rónán
 8296 10,     V|                 munkája. Egy sziksógyárnak a salakjából összehordott
 8297 10,     V|                  összehordott kráter, mely a mélyen fekvő épületet három
 8298 10,     V|                  oldalról fogta körül. Ezt a helyet foglalta el Vavel
 8299 10,     V|           tartalékjával, lovasait elrejtve a hordott sánc mögé.~ ~Maga,
 8300 10,     V|              tetejére, s onnan nézte körül a tért.~ ~Tábori távcsövével
 8301 10,     V|                Tábori távcsövével kiveheté a Rába hídját s a mellette
 8302 10,     V|                   kiveheté a Rába hídját s a mellette fehérlő csárdát;
 8303 10,     V|               vonalától vonult egy vízárok a Fertőig, melynek mértani
 8304 10,     V|               meglátnak, megtudják, mi van a hátam mögött; te parasztasszony
 8305 10,     V|                  vagy: nem tűnsz fel. Nézz a távcsövemmel a híd felé,
 8306 10,     V|                   fel. Nézz a távcsövemmel a híd felé, s értesíts arról,
 8307 10,     V|                 fogsz.~ ~ ~ ~De Fervlans-t a hadsegéde e szóval költé
 8308 10,     V|               hadsegéde e szóval költé fel a méhser mellől:~ ~– A bozótban
 8309 10,     V|                   fel a méhser mellől:~ ~– A bozótban veres süveges lovasok
 8310 10,     V|                  Fervlans rögtön kisietett a csárda elé, s lovasainak
 8311 10,     V|                  egy portyázó csapatláncot a szemközt jövőn ellen.~ ~
 8312 10,     V|                    szemközt jövőn ellen.~ ~A sűrű bozótban csak a lovasok
 8313 10,     V|                       A sűrű bozótban csak a lovasok fövegeit lehetett
 8314 10,     V|             fövegeit lehetett látni, amint a folyondáros bokrok szövevénye
 8315 10,     V|          szövevénye közül kibukkantak. Itt a démonok fekete sisakjai,
 8316 10,     V|               tollprémes tarajokkal, amott a volónok veres csákói a fehér
 8317 10,     V|               amott a volónok veres csákói a fehér halálfejekkel.~ ~Egy-egy
 8318 10,     V|                  összeszólalkozások, amint a bozótban két ellen egymásra
 8319 10,     V|                   bukkant, s összecsapott. A sűrűben nem lehetett az
 8320 10,     V|              kivágták az ellenfél kezéből. A bozótban nem lehetett másképp,
 8321 10,     V|                  csapatokban küzdeni, mert a zsombikok gátolták a tömeges
 8322 10,     V|                  mert a zsombikok gátolták a tömeges támadást, a lovak
 8323 10,     V|               gátolták a tömeges támadást, a lovak lába beszakadt a süppedő
 8324 10,     V|                     a lovak lába beszakadt a süppedő talajba, s a hancsikok
 8325 10,     V|             beszakadt a süppedő talajba, s a hancsikok között lovagjaikkal
 8326 10,     V|                    az ellenségen kívül még a földdel is kellett harcolni.~ ~
 8327 10,     V|                  keservesen mutogatta neki a beütött fejét, amit a sisakon
 8328 10,     V|                 neki a beütött fejét, amit a sisakon keresztül belyukasztottak.~ ~„
 8329 10,     V|      belyukasztottak.~ ~„Nem tudjuk, mi az a görbe, de nagyon rossz!”~ ~
 8330 10,     V|                    de nagyon rossz!”~ ~Azt a görbét bizony fokosnak hívják.
 8331 10,     V|          veszedelmes fegyver, mert aki azt a kezébe veszi, az nem számít
 8332 10,     V|                  az egyik vége olyan, mint a sasnak a csőre. A sisaknak
 8333 10,     V|                  vége olyan, mint a sasnak a csőre. A sisaknak nagy ellensége,
 8334 10,     V|                     mint a sasnak a csőre. A sisaknak nagy ellensége,
 8335 10,     V|              sisaknak nagy ellensége, mely a kardvágást könnyen kiállja,
 8336 10,     V|             kardvágást könnyen kiállja, de a fokos kampója lyukat üt
 8337 10,     V|               ellenfél lovasait. – Ismerem a felszerelésüket Jocrisse
 8338 10,     V|       felszerelésüket Jocrisse leírásából. A fokosaikra is ráismerek.
 8339 10,     V|                     kezükszennyét” hagyták a dragonyosaim sisakjain,
 8340 10,     V|                 néhanapján együtt mulattak a fertőszegi korcsmában. Thémire
 8341 10,     V|            tökéletes. Ő magát Vavelt hozta a nyakamra. – No hát majd
 8342 10,     V|                 ennek is megmutassuk, hogy a háború nem csillagvizsgálás. –
 8343 10,     V|               nagyon rosszul végezte volna a hadi iskolát, ha elmulasztotta
 8344 10,     V|                  elmulasztotta volna annak a dombnak a megszállását,
 8345 10,     V|        elmulasztotta volna annak a dombnak a megszállását, ahol egy parasztasszony
 8346 10,     V|         parasztasszony áll, piros kendővel a fején. Az ott egy szódafőző.
 8347 10,     V|                 egy szódafőző. Jól ismerem a helyet. Vavel úr főcsapatjának
 8348 10,     V|          degradálják közlegénynek. Az lesz a mesterség, őt most onnan
 8349 10,     V|                  Signore „Trentatrante!”~ ~A megszólított előléptetett.
 8350 10,     V|                   tekintetű egy alak volt, a mellén három érdemrend,
 8351 10,     V|                    mellén három érdemrend, a pofáján négy sebhely sűrű
 8352 10,     V|                 romagnai mintakép, termete a vatikáni viadoré.~ ~– Te
 8353 10,     V|               harmincad magaddal leszállsz a lóról, s puskáitokra szuronyt
 8354 10,     V|               szuronyt tűzve, megkerülitek a bozótot. A vízárokhoz érve,
 8355 10,     V|                    megkerülitek a bozótot. A vízárokhoz érve, a sűrű
 8356 10,     V|                bozótot. A vízárokhoz érve, a sűrű rekettye oltalma alatt
 8357 10,     V|                   országúton előretörök, s a szódafőzőnél elrejtett volónokra
 8358 10,     V|                   becsalom őket magam után a bozótba. Ekkor előrohantok
 8359 10,     V|                 bozótba. Ekkor előrohantok a vízárokból, s hátul támadtok
 8360 10,     V|                    adjátok azzal, hogy azt a nádkúpot ott a füzes közepén
 8361 10,     V|                    hogy azt a nádkúpot ott a füzes közepén felgyújtjátok.~ ~–
 8362 10,     V|                 legényt, azokat leszállítá a lóról, s elvitte magával
 8363 10,     V|                   s elvitte magával gyalog a bozótba.~ ~A franciák már
 8364 10,     V|                magával gyalog a bozótba.~ ~A franciák már akkor gyakorolták
 8365 10,     V|                  már akkor gyakorolták ezt a veszedelmes harci módot:
 8366 10,     V|                   veszedelmes harci módot: a lovasság egy részét leszállítani,
 8367 10,     V|                    és szuronytámadáshoz.~ ~A berekben ezalatt folyt az
 8368 10,     V|                 bizonytalan eredménnyel.~ ~A dombtetőn álló hölgy hátrafordult,
 8369 10,     V|                  ellenfeléről, hogy az ezt a réduit alakú dombot itt
 8370 10,     V|                    réduit alakú dombot itt a róna közepén megtámadatlan
 8371 10,     V|                    lovagias büszkesége, de a katonai lélektan is azt
 8372 10,     V|          tanácsolta neki, hogy ne várja be a támadást. Olyan csapatot,
 8373 10,     V|               csatába, jobb rohammal vinni a tűzkeresztségbe, mint védelmi
 8374 10,     V|              állásban várni azt be vele.~ ~A szemközt jövő két csapat
 8375 10,     V|             egyenlő volt számerőre.~ ~Mind a kettő à cheval véve az országutat,
 8376 10,     V|                    magyar, rajta!” rivallt a nemesi felkelő csapat, kardját
 8377 10,     V|               kardját villogtatva öklében; a démonok, – régi csataedzett
 8378 10,     V|                  nevetve biztatták egymást a gúnyos jelszóval: „avanti,
 8379 10,     V|            egyszerre füstoszlop emelkedett a bozótbul. A füzes közepén
 8380 10,     V|          füstoszlop emelkedett a bozótbul. A füzes közepén álló nádkúp
 8381 10,     V|                    lett gyújtva.~ ~Ez volt a De Fervlans által várt jeladás.~ ~
 8382 10,     V|                várt jeladás.~ ~E jeladásra a démon-csapat megállt, s
 8383 10,     V|                   csatárrajjá bontotta fel a csapatját, s utasításul
 8384 10,     V|                sokat lövöldözzenek, nem ér a lóhátról puskázó semmit,
 8385 10,     V|              lóhátról puskázó semmit, csak a hangja nagy; igyekezzék
 8386 10,     V|              hangja nagy; igyekezzék ki-ki a maga emberét megkapni, s
 8387 10,     V|                    fokossal vágjon közé.~ ~A démonok karabélytüze ropogott. –
 8388 10,     V|                   karabélytüze ropogott. – A hölgy a dombtetőn eltakarta
 8389 10,     V|           karabélytüze ropogott. – A hölgy a dombtetőn eltakarta irtózva
 8390 10,     V|                eltakarta irtózva az arcát. A halál postái most repkedik
 8391 10,     V|                    Nem ártottak meg annak. A régi harcokban különös,
 8392 10,     V|                kósza puskagolyóba beleüsse a fejét.~ ~Vavel sértetlenül
 8393 10,     V|             tornahős találkoznék egymással a karusszel-téren egypár ví-rohamra.~ ~
 8394 10,     V|      csillagvizsgáló uram! – kiálta vissza a márki. – A lábad alá vigyázz:
 8395 10,     V|                   kiálta vissza a márki. – A lábad alá vigyázz: gödörbe
 8396 10,     V|                  azon hibát, hogy mindjárt a csata kezdetén személyes
 8397 10,     V|            személyes viadallal foglalja el a figyelmét. Vavel grófot
 8398 10,     V|          összecsapásnál Vavel úgy kicsapta a kardot ellenfele kezéből,
 8399 10,     V|                   hogy az búgva repült fel a levegőbe, s arra bal kezével
 8400 10,     V|                   bal kezével letaszította a lovagot a nyeregből, ki
 8401 10,     V|             kezével letaszította a lovagot a nyeregből, ki még a pisztolyához
 8402 10,     V|                lovagot a nyeregből, ki még a pisztolyához kapkodott.~ ~–
 8403 10,     V|               kapkodott.~ ~– Nem úgy verik a cigányt! – kiálta nevetve.~ ~
 8404 10,     V|               cigányt! – kiálta nevetve.~ ~A hölgy ott a dombtetőn hogy
 8405 10,     V|              kiálta nevetve.~ ~A hölgy ott a dombtetőn hogy tombolt örömében
 8406 10,     V|            dombtetőn hogy tombolt örömében a lábával!~ ~Az első rohamnak
 8407 10,     V|                 első rohamnak sikere volt. A volónok megállták a csetepatét.
 8408 10,     V|                  volt. A volónok megállták a csetepatét. S De Fervlans
 8409 10,     V|                   hátrálót trombitáltatott a csapatjának, melyet a csatárrajjá
 8410 10,     V|      trombitáltatott a csapatjának, melyet a csatárrajjá felosztott ellenfél
 8411 10,     V|                   ellenfél túlszárnyalt.~ ~A halálfejesek ezt győzelmi
 8412 10,     V|               rajta!” kiáltással nyomultak a hátráló ellenfél nyomába.~ ~
 8413 10,     V|               ellenfél nyomába.~ ~Hanem az a szemlélő a dombtetőn már
 8414 10,     V|             nyomába.~ ~Hanem az a szemlélő a dombtetőn már vette észre,
 8415 10,     V|               látta jól, hogy bukdácsolnak a rekettyés vízárokban előre
 8416 10,     V|                 rekettyés vízárokban előre a lappangó démonok; piros
 8417 10,     V|          sisaktaréjaik fel-felcsillámlanak a sás közül. De Fervlans hátráló
 8418 10,     V|                     kiálta teljes erejéből a nő. Azt hitte, hogy a csatazajban
 8419 10,     V|             erejéből a nő. Azt hitte, hogy a csatazajban meghallhatja
 8420 10,     V|                    volt az, s nem hallotta a kiáltást. Csak ellenfelével
 8421 10,     V|                    elfoglalva, nem gondolt a szeretőjére. Megmondta azt
 8422 10,     V|                   S Vavel egyre közeledett a kelepce felé. Már benne
 8423 10,     V|              kelepce felé. Már benne volt. A vízárkot elhagyta, mire
 8424 10,     V|                    vízárkot elhagyta, mire a veres sisaktaréjok gyorsan
 8425 10,     V|               sisaktaréjok gyorsan kezdtek a sás közt előrenyomulni.
 8426 10,     V|             előrenyomulni. Hasmánt kúsztak a sás között, mint az indiánok.~ ~
 8427 10,     V|             asszony, hanem fúria. Lerohant a dombról, felszökött az öszvérére,
 8428 10,     V|                öszvérére, s utánavágtatott a kedvesének. A szíjostorral
 8429 10,     V|               utánavágtatott a kedvesének. A szíjostorral vágta az öszvért,
 8430 10,     V|              gondolt rá, hogy ha meglátják a démonok, bizonyosan agyonlövik.~ ~
 8431 10,     V|                   szép rendben ment végbe. A zsombikos, bozótos csatatér
 8432 10,     V|           védelmezni. Eközben előtörhetett a szuronyos csapat.~ ~Ekkor
 8433 10,     V|              csapat.~ ~Ekkor Katalinnal az a baj történt, hogy az öszvére
 8434 10,     V|                  sem akart tovább menni.~ ~A hölgy leugrott róla, s most
 8435 10,     V|                     Futni is jól tudott.~ ~A vízárok egy nagy kerek nádas
 8436 10,     V|                   mellett vitt el, melynek a közepéből egy vén terepély
 8437 10,     V|                    Mikor e nádas elé értek a megkerülő csapat démonai,
 8438 10,     V|                akkor kiugráltak az árokból a partra, s feltűzték a szuronyaikat
 8439 10,     V|              árokból a partra, s feltűzték a szuronyaikat a puskáikra.
 8440 10,     V|                   feltűzték a szuronyaikat a puskáikra. S azzal egy sortüzet
 8441 10,     V|                   Vavel fekete volónjainak a hátába.~ ~S aztán „avanti!”~ ~
 8442 10,     V|                    aztán „avanti!”~ ~Hanem a nádas azt mondta nekik: „
 8443 10,     V|                  nádas mélyéből, hogy fele a csapatnak holtan, sebesülten
 8444 10,     V|                holtan, sebesülten elhullt, a megmaradt rész pedig szemközt
 8445 10,     V|                   ördögök, ugráltak eléjük a nádasból, s ki-ki a maga
 8446 10,     V|                 eléjük a nádasból, s ki-ki a maga emberét kiválasztva,
 8447 10,     V|                  rohantak reájuk.~ ~– Csak a fejét, hogy meg ne sántuljon! –
 8448 10,     V|             sántuljon! – ordítá Sátán Laci a vezényszót.~ ~A megrémült
 8449 10,     V|                 Sátán Laci a vezényszót.~ ~A megrémült démon-csapat a
 8450 10,     V|                   A megrémült démon-csapat a kétségbeesés hősiességével
 8451 10,     V|                  hasonlóra talált. Ezek is a társadalom számkivetettei.
 8452 10,     V|                  Ezek is azért jöttek erre a mezőre, hogy egy elátkozott
 8453 10,     V|                  rajta: ezeknek is „rabló” a nevük, amíg a „hős”-sel
 8454 10,     V|                   is „rabló” a nevük, amíg a „hős”-sel fel nem váltják.
 8455 10,     V|                    ereszti egymást élve.~ ~A démonok vezetője gyönyörű
 8456 10,     V|                   mosolygással szemelte ki a maga emberét. Kitalálhatá,
 8457 10,     V|                    hogy melyik az. Az volt a legcsúfabb.~ ~Az is megbecsülte
 8458 10,     V|         megbecsülte őt, és felé tartott.~ ~A démonok decuriója kihúzta
 8459 10,     V|                   meg! Jer! Hadd legyen ma a nevem Trentaquarante!~ ~
 8460 10,     V|                    nevem Trentaquarante!~ ~A rablóvezér értett belőle
 8461 10,     V|                belőle annyit, hogy ez most a nevével dicsekedik, s ő
 8462 10,     V|                    rosszabb volt amazénál. A kardja markolatjában tört
 8463 10,     V|                   markolatjában tört ketté a démon kardján.~ ~Trentatrante
 8464 10,     V|                  Melyik ördög eszi meg hát a másikat?~ ~Ámde Sátán Laci
 8465 10,     V|                    azt az egy vágást, amit a fejére kapott, számba se
 8466 10,     V|                   vette. Katonadolog az! S a másik vágás már nem az ő
 8467 10,     V|                  volt rendelve. Kicsavarta a kardot ellenfele kezéből,
 8468 10,     V|                kardot ellenfele kezéből, s a harminchárom-emberölőt saját
 8469 10,     V|                legényei többségben voltak, a démon csapatot, alig került-fordult,
 8470 10,     V|          lovasságára.~ ~De Fervlans, amint a vízárok táján a puskaropogást
 8471 10,     V|            Fervlans, amint a vízárok táján a puskaropogást meghallotta,
 8472 10,     V|                   támadót fúvatott, s erre a hátrálni látszott démon
 8473 10,     V|             összecsaptak ellenfeleikkel.~ ~A dsindsásban veszedelem volt
 8474 10,     V|                dsindsásban veszedelem volt a harcolás: süppedék, zsombik,
 8475 10,     V|                zsombik, tüskebozót gátolta a lovast mozdulataiban, puskának,
 8476 10,     V|                hasznát, attól tartva, hogy a bokrok közt saját bajtársát
 8477 10,     V|                  saját bajtársát lövi meg; a lovak vészt nyerítettek,
 8478 10,     V|               amint lábaik alatt beszakadt a talaj; néhol a két összecsapó
 8479 10,     V|                   beszakadt a talaj; néhol a két összecsapó lovag egyszerre
 8480 10,     V|                  szakadt bele nyeregkápáig a dágványba, s feledve a harcot,
 8481 10,     V|        nyeregkápáig a dágványba, s feledve a harcot, ketten kétfelé igyekeztek
 8482 10,     V|             kétfelé igyekeztek kimenekülni a feneketlen degetből.~ ~A
 8483 10,     V|                   a feneketlen degetből.~ ~A sűrűségben egyik vezér sem
 8484 10,     V|                   egyik vezér sem láthatta a csapatja két végét, csak
 8485 10,     V|                   csapatja két végét, csak a kiáltozásokról hallá, hogy
 8486 10,     V|                    hogy hol verekszenek. S a tusába mind a két fél úgy
 8487 10,     V|               verekszenek. S a tusába mind a két fél úgy belemelegedett,
 8488 10,     V|              jelszóra.~ ~Vavel is hallotta a háta mögött hangzó puskalövéseket,
 8489 10,     V|                  őt. Erre felhagyott azzal a hősregei babonával, hogy
 8490 10,     V|             ellenfél vezérét kell megölni. A modern vezérnek más feladata
 8491 10,     V|                 van. Közelebb inté magához a trombitást, hogy parancsot
 8492 10,     V|                  hogy parancsot adjon neki a visszavonulási jeladásra.~ ~
 8493 10,     V|                   szerencsétlen volt, hogy a lovával egy zsombikban elbukott,
 8494 10,     V|               zsombikban elbukott, s aztán a lába alája szorult a hanyatt
 8495 10,     V|                 aztán a lába alája szorult a hanyatt fekvő lónak.~ ~Három
 8496 10,     V|               odavágtatott egyszerre, hogy a kométást elfogja.~ ~Vavel
 8497 10,     V|              elfogja.~ ~Vavel Lajos, látva a veszedelmet, melyben legszükségesebb
 8498 10,     V|                    maga ugratott elő annak a védelmezésére, s egyszerre
 8499 10,     V|                    támadó ellen fogadta el a harcot.~ ~De Fervlans bámulva
 8500 10,     V|                 bámulva szemlélte e tusát. A remek viadal még az ellenfél
 8501 10,     V|             lesújtó csapásokat, hanem mind a három ellenfélnek a keze
 8502 10,     V|                   mind a három ellenfélnek a keze fejét, könyökét, alkarját
 8503 10,     V|                   Vavel volónjai kisegítik a kométást a lova alól s a
 8504 10,     V|              volónjai kisegítik a kométást a lova alól s a lovát is négy
 8505 10,     V|                   a kométást a lova alól s a lovát is négy lábára állítva,
 8506 10,     V|               ismét felültetik rá. – Hanem a trombita tele lett iszappal,
 8507 10,     V|                  azzal nem lehet jelt adni a visszavonulásra.~ ~A csatamező
 8508 10,     V|                  adni a visszavonulásra.~ ~A csatamező keleti oldalát
 8509 10,     V|                nézegetett e bozót felé. Az a puskás csapat, mely innen
 8510 10,     V|                    elő fog törni, dönti el a viadal sorsát.~ ~Végre megnyílt
 8511 10,     V|                   sorsát.~ ~Végre megnyílt a komlóberek, s előrohant
 8512 10,     V|                  várt, hanem Sátán Laci.~ ~A véres, sáros had szuronnyal
 8513 10,     V|                sáros had szuronnyal rohant a démon-lovasokra.~ ~A roham
 8514 10,     V|                rohant a démon-lovasokra.~ ~A roham oly véletlen volt,
 8515 10,     V|                    volt, annyira ellentéte a várt sikernek, hogy De Fervlans
 8516 10,     V|                  De Fervlans kétségbeesett a további küzdelem fölött.~ ~
 8517 10,     V|                vágtatott kísérőivel együtt a Sátán-csapat leverésére.~ ~
 8518 10,     V|            leverésére.~ ~Vavel Lajos pedig a nyomába.~ ~Most már a kométásnak
 8519 10,     V|                pedig a nyomába.~ ~Most már a kométásnak is megnyílt a
 8520 10,     V|                   a kométásnak is megnyílt a trombitája: de nem a visszavonulásra,
 8521 10,     V|              megnyílt a trombitája: de nem a visszavonulásra, hanem: „
 8522 10,     V|                     De Fervlans megismerte a cimborát.~ ~– Hát tégedet
 8523 10,     V|            akasztottak fel? – kiálta rá.~ ~A betyár fenekedve felelt
 8524 10,     V|                   lova előtt, s megragadva a ló zabláját, hogy az ágaskodva
 8525 10,     V|                emelkedett fel, odakiáltott a lovagra igazi zsiványhumorral:~ ~–
 8526 10,     V|                    Fervlans dühösen vágott a kardjával Sátán Laci fejére,
 8527 10,     V|                  Sátán Lacinak mai nap már a második csapás, s ez úgy
 8528 10,     V|                    úgy látszik, hogy „erre a napra” elég volt neki, mert
 8529 10,     V|          eloldalgott, és összeesett; hanem a kardját ott hagyta: markolatig
 8530 10,     V|                  Fervlans lova szügyébe.~ ~A márkinak alig volt ideje
 8531 10,     V|                   alig volt ideje kiugrani a kengyelből, hogy összeroskadó
 8532 10,     V|             kócsagos csákója már közeledik a bokrok mögül.~ ~Szép vadrózsabokrok
 8533 10,     V|            csillagaival. Oly magasak, hogy a lovasnak csak a feje látszott
 8534 10,     V|              magasak, hogy a lovasnak csak a feje látszott ki közülök.~ ~
 8535 10,     V|                   lova nyeregkápájából azt a pisztolyt, amelyik szabadon
 8536 10,     V|                 amelyik szabadon maradt.~ ~A zsebéből kivett egy levelet:
 8537 10,     V|                    ha őt élve elfogják: ez a levél jogot ád Vavel Lajosnak,
 8538 10,     V|                    az egyetlen fűzfára itt a dsindsásban fölköttesse.
 8539 10,     V|               hanem átszökő: „pribék”. Azt a levelet összegyűrte, és
 8540 10,     V|                    levelet összegyűrte, és a pisztolyába tömte.~ ~Csak
 8541 10,     V|                  pisztolyába tömte.~ ~Csak a rózsabozót választotta el
 8542 10,     V|                 fojtást gyúrt abból, s azt a pisztolyába tömte.~ ~– Jó
 8543 10,     V|                  De Fervlans. – Itt küldöm a kedvesed levelét.~ ~A pisztoly
 8544 10,     V|               küldöm a kedvesed levelét.~ ~A pisztoly eldördült, s a
 8545 10,     V|                    A pisztoly eldördült, s a csákó megránduló állszíja
 8546 10,     V|             állszíja tudatá Lajossal, hogy a golyó a csákóján ment keresztül.
 8547 10,     V|              tudatá Lajossal, hogy a golyó a csákóján ment keresztül.
 8548 10,     V|                ment keresztül. Talán éppen a halálfőt találta. De nem
 8549 10,     V|                   De nem csinált halálfőt! A lövés jó volt, csakhogy
 8550 10,     V|                    lövés jó volt, csakhogy a töltés volt igen erős.~ ~–
 8551 10,     V|                 erős.~ ~– No hát fogadd te a magad levelét retúr, marquis
 8552 10,     V|                célozgatás nélkül rásütötte a pisztolyt.~ ~A levél égő
 8553 10,     V|                   rásütötte a pisztolyt.~ ~A levél égő rongyai, mint
 8554 10,     V|                   éjlepkék szállongtak alá a nagy rózsabokorra, melynek
 8555 10,     V|           tragédiája be volt fejezve.~ ~És a császári princesszek szalonjai
 8556 10,     V|                 farkat csóválni előtte; és a grand père táncát el fogják
 8557 10,     V|                    végezni nála nélkül; és a szép, illatos öltönyű hercegnők
 8558 10,     V|                  nem fogják lesni ajkairól a mulattató élményeket, és
 8559 10,     V|                   mulattató élményeket, és a császár nem fogja őt „kedves
 8560 10,     V|                    majd eljőnek hozzá azok a sötétkék ércfényű bogarak,
 8561 10,     V|               életté, s esztendő múlva már a mohátul nem fog látszani
 8562 10,     V|                   mohátul nem fog látszani a süllyesztő, amelyen át marquis
 8563 10,     V|             amelyen át marquis De Fervlans a nagy színpadról eltűnt.~ ~
 8564 10,    VI|                                     VI. ~ ~A démonok vezérük eleste után
 8565 10,    VI|                 Vavel Lajos volónjai egész a hídig üldözték őket. Ott
 8566 10,    VI|                   hídig üldözték őket. Ott a menekülők egy csapatja leszállt
 8567 10,    VI|                  az üldözőket, míg társaik a dobogóról lehányták a padlókat
 8568 10,    VI|              társaik a dobogóról lehányták a padlókat a vízbe, akkor
 8569 10,    VI|             dobogóról lehányták a padlókat a vízbe, akkor aztán az utolsó
 8570 10,    VI|                 aztán az utolsó védelmezők a pusztán maradt mestergerendákon
 8571 10,    VI|       mestergerendákon futottak végig. Ezt a mesterséget lóháton nem
 8572 10,    VI|                 lehetett utánukcsinálni.~ ~A tér, hol a csatározás leghevesebben
 8573 10,    VI|               utánukcsinálni.~ ~A tér, hol a csatározás leghevesebben
 8574 10,    VI|           megérkezett.~ ~Csak akkor, mikor a vérmezőn széttekintett,
 8575 10,    VI|           mozdulatlan alak fekszik hanyatt a zsombikokon keresztül, hátraszegzett
 8576 10,    VI|             keresztül, hátraszegzett fejét a földre csüggesztve, s megdermedt
 8577 10,    VI|             kezének égre meredő öt ujjával a semmibe markolva. Mit akar
 8578 10,    VI|                 kérni, hogy emelje fel?…~ ~A pocsolyában még lubickol
 8579 10,    VI|               akarja elhinni, hogy itt van a túlvilágnak a kapuja, s
 8580 10,    VI|                 hogy itt van a túlvilágnak a kapuja, s mellére szorítva
 8581 10,    VI|                    ajtót, melyen keresztül a lélek elillan…~ ~A legázolt
 8582 10,    VI|               keresztül a lélek elillan…~ ~A legázolt sás közül fel-felemeli
 8583 10,    VI|            legázolt sás közül fel-felemeli a fejét egy vergődő paripa,
 8584 10,    VI|                 paripa, s rémült szemeiben a leáldozó nap tűzfényével,
 8585 10,    VI|                    félelmesen nyerít végig a pusztaságban….~ ~Egy rekettyebokorban
 8586 10,    VI|                   Ave Maria… ave Maria”…~ ~A nagy, széles levelű mozsárvirágokon,
 8587 10,    VI|                   korán reggel, ott ragyog a harmat; csakhogy piros a
 8588 10,    VI|                   a harmat; csakhogy piros a gyöngye: piros vér.~ ~Katalin,
 8589 10,    VI|                  volt, hogy felkeresse azt a helyet, ahol Lajost De Fervlans-nal
 8590 10,    VI|              összetalálkozni látta. Bízott a szívében, hogy az, mint
 8591 10,    VI|                    szívében, hogy az, mint a delejtű, oda fogja őt vezetni
 8592 10,    VI|                 oda fogja őt vezetni abban a bozót-tömkelegben.~ ~A nagy
 8593 10,    VI|               abban a bozót-tömkelegben.~ ~A nagy fűzfát, mely oly magányosan
 8594 10,    VI|                    oly magányosan állt ott a dsindsás közepén, már egész
 8595 10,    VI|                   már egész serege ülte el a hollóknak, varjúknak. –
 8596 10,    VI|                   nekik prédára ott hagyni a kedvesét.~ ~Egyszer egy
 8597 10,    VI|           szügyében egy kard markolatával. A mohos tér közepén ragyogott
 8598 10,    VI|               ökölre szorított bal kezével a mögötte levő sás közé markolva.
 8599 10,    VI|                Halottnak látszott.~ ~Amint a pórnőnek öltözött Katalin
 8600 10,    VI|                  pórnőnek öltözött Katalin a félelmes tudnivágyás tétovázásával
 8601 10,    VI|                 tétovázásával vizsgálódott a kis tisztás téren: a rózsabokor
 8602 10,    VI|          vizsgálódott a kis tisztás téren: a rózsabokor aljából lázas
 8603 10,    VI|                nyöszörgés hangja kelt elé. A megszólító magyarul beszélt.~ ~–
 8604 10,    VI|                    barát-e, vagy ellenfél? A sebesült mind felebarát.~ ~–
 8605 10,    VI|                könnyen teljesíthette volna a sebesült kívánatát; így
 8606 10,    VI|                    annak járni.~ ~Felvette a tér közepére kigördült aranyos
 8607 10,    VI|                Eszébe jutott Katalinnak az a monda, hogy a hansági pásztorok,
 8608 10,    VI|                Katalinnak az a monda, hogy a hansági pásztorok, mikor
 8609 10,    VI|                 nádszálat dugnak le mélyen a süppedő talajba, s azon
 8610 10,    VI|                  talajba, s azon keresztül a föld alatt folyó tiszta
 8611 10,    VI|               Leszúrt egy hosszú nádszálat a mohos talajba; mikor jó
 8612 10,    VI|                    volt, egyet szítt rajta a szájával; az első szívásra
 8613 10,    VI|                    szívásra ugyan telejött a szája mindenféle hinárízű
 8614 10,    VI|                hinárízű folyadékkal; hanem a következő pillanatban megvolt
 8615 10,    VI|                  megvolt az az öröme, hogy a nád végén ölnyi magasra
 8616 10,    VI|                 magasra látta felszökkenni a kristálytiszta vizet, mint
 8617 10,    VI|           tudománnyal készített ugrókútnak a sisak öblét. A női kedélyben
 8618 10,    VI|                  ugrókútnak a sisak öblét. A női kedélyben megvan az,
 8619 10,    VI|                  kedélyben megvan az, hogy a legsötétebb aggodalmak közepett,
 8620 10,    VI|                  mint ez, körülborzongatva a friss csatatér rémeitől:
 8621 10,    VI|         gyönyörűséget szerez neki; s addig a pillanatig, amíg ezt a napsugárban
 8622 10,    VI|               addig a pillanatig, amíg ezt a napsugárban szivárványjátszó
 8623 10,    VI|             gyönyörködik.~ ~Előbb kiöblíté a sisakot, mint rendes asszony
 8624 10,    VI|                szürcsölt belőle. Édes volt a víz és üde.~ ~Azután fogta
 8625 10,    VI|                 víz és üde.~ ~Azután fogta a sisakot, és odavitte a vadrózsabokorhoz,
 8626 10,    VI|               fogta a sisakot, és odavitte a vadrózsabokorhoz, ahonnan
 8627 10,    VI|                  vadrózsabokorhoz, ahonnan a nyögés hangját hallá.~ ~
 8628 10,    VI|                    nyögés hangját hallá.~ ~A sebesült lovag hanyatt feküdt
 8629 10,    VI|              sebesült lovag hanyatt feküdt a fűben, s arcát az ég felé
 8630 10,    VI|                    bizony nem ismert rá.~ ~A halál nagy művész: tíz perc
 8631 10,    VI|                  perc alatt más álarcot ád a komédiásnak, mint aminőt
 8632 10,    VI|          lerajzolva. Odahajolt hozzá, hogy a vízzel telt sisakot ajkaihoz
 8633 10,    VI|                   ajkaihoz tartsa.~ ~Hanem a lovag ráismert az ő arcára
 8634 10,    VI|                 lovag ráismert az ő arcára a parasztfejkötő alatt is.~ ~–
 8635 10,    VI|                    sarkával homokot rúgott a haldokló szeme közé. – Te
 8636 10,    VI|                 itt! Te átkozott! Megölted a leányomat! Soha meg ne bocsásson
 8637 10,    VI|               gyermekemet! Halj meg, azzal a képpel a szemed előtt, amit
 8638 10,    VI|                   Halj meg, azzal a képpel a szemed előtt, amit most
 8639 10,    VI|                most látsz. S rettegj attul a gondolattul, hogy a másvilágon
 8640 10,    VI|                  attul a gondolattul, hogy a másvilágon még rád találok.~ ~
 8641 10,    VI|                 emelte magasra két kezével a vízzel tölt sisakot, mintha
 8642 10,    VI|                     mintha annak tartalmát a haldokló arcába akarná önteni.~ ~
 8643 10,    VI|                    pedig megfordult, arcát a zöld mohába hajtá, és nem
 8644 10,    VI|               régióiba kezdett alászállni. A kezével magasra emelt tárgy:
 8645 10,    VI|                  Akkor észrevette, hogy az a másik alak, aki a zsombikhoz
 8646 10,    VI|                  hogy az a másik alak, aki a zsombikhoz támasztva a hátát
 8647 10,    VI|                 aki a zsombikhoz támasztva a hátát fekszik panaszatlanul
 8648 10,    VI|                hátát fekszik panaszatlanul a földön, azt a kezét, mellyel
 8649 10,    VI|                panaszatlanul a földön, azt a kezét, mellyel az imént
 8650 10,    VI|                    kezét, mellyel az imént a sásba kapaszkodott, most
 8651 10,    VI|                menteni.~ ~Odament hozzá, s a sisakban hozott vízzel lemosta
 8652 10,    VI|               vízzel lemosta annak arcáról a vért és iszapot. Ah, milyen
 8653 10,    VI|         eszményképe. Mégis leöblítgeté azt a hideg vízzel. Aztán megmosta
 8654 10,    VI|                    mily rettenetes vágások a koponyán! Be mélyen a csontba.
 8655 10,    VI|              vágások a koponyán! Be mélyen a csontba. Iszonyat rájuk
 8656 10,    VI|                mikor feltekintett az égre, a hófehér bárányfelhők között
 8657 10,    VI|           nyakkendőjét, s bekötözgeté vele a tátongó sebeket. Olvasta
 8658 10,    VI|             sebeket. Olvasta valahol, hogy a fekete nadálytő levele jó
 8659 10,    VI|                 levele jó sebforrasztó. Az a piros csengettyűs virág
 8660 10,    VI|          csengettyűs virág bőven terem ott a zsombikok alján; azzal takargatta
 8661 10,    VI|                 alján; azzal takargatta be a sebeket. Hová lett a kényes
 8662 10,    VI|                    be a sebeket. Hová lett a kényes úrhölgy, aki elsápadt,
 8663 10,    VI|               érvágás láttára?~ ~Hová lett a szalonok túlfinomult idegzetű
 8664 10,    VI|                   sem venni? – Ott térdelt a rongyos közvitéz mellett,
 8665 10,    VI|                   szép, fehér kezeit annak a szennyétől; s vizsgálta
 8666 10,    VI|                    szennyétől; s vizsgálta a kezébe vett kezén az üteret,
 8667 10,    VI|               Egyszer aztán meglátta ennek a kéznek a hüvelykujján azt
 8668 10,    VI|                    meglátta ennek a kéznek a hüvelykujján azt az acélgyűrűt,
 8669 10,    VI|                   azt az acélgyűrűt, azzal a három liliomos címerrel.~ ~–
 8670 10,    VI|                  Sátán Laci! – sikolta fel a hölgy örömteljes meglepetéssel,
 8671 10,    VI|           meglepetéssel, s mintha az volna a világ legszebb Adonisza,
 8672 10,    VI|                 volna, oly gyöngéden vette a fejét a karjai közé, hogy
 8673 10,    VI|                    gyöngéden vette a fejét a karjai közé, hogy jobb fekvést
 8674 10,    VI|                    hogy jobb fekvést adjon a testének; s gyöngéd hangon
 8675 10,    VI|               bízva, hogy Marie-t vigye el a veszélyeztetett helyről:
 8676 10,    VI|                   tudja, hogy hova lett az a leány, aki ha elvész, Lajos
 8677 10,    VI|                    ő szerelme soha. Ha ezt a leányt veszedelem érte,
 8678 10,    VI|                  veszedelem érte, akkor ez a balsors, mint egy átokmondás
 8679 10,    VI|                    felé. Nem találta-e meg a leányt? Nem akart-e az vele
 8680 10,    VI|            Fervlans-nak egy másik csapatja a Fertő túlsó oldalán került
 8681 10,    VI|                    Fertőszegnek, s elrablá a leányt?~ ~S ez a holt ember
 8682 10,    VI|                   elrablá a leányt?~ ~S ez a holt ember itt oly makacsul
 8683 10,    VI|                     s nem felel meg ezekre a kérdésekre.~ ~– Ébredt fel!
 8684 10,    VI|             térdepelni. Azután felnyitotta a száját, s azt mondta:~ ~–
 8685 10,    VI|             sietett neki friss vizet hozni a sisakban a szökőkútjából.~ ~
 8686 10,    VI|               friss vizet hozni a sisakban a szökőkútjából.~ ~Odavitte
 8687 10,    VI|              Odavitte neki, térdére emelte a sebesült fejét, odatartá
 8688 10,    VI|                   fejét, odatartá ajkaihoz a sisak ernyőjét, s tartotta
 8689 10,    VI|                    Köszönöm, hugám!~ ~Arra a sebesült megint le akarta
 8690 10,    VI|            sebesült megint le akarta tenni a fejét a fűbe, s kedve volt
 8691 10,    VI|                    le akarta tenni a fejét a fűbe, s kedve volt megint
 8692 10,    VI|            leszédülni, tele markába meríté a vizet, azzal locsolta Sátán
 8693 10,    VI|                     Én vagyok az úrnő, aki a feleségét, gyerekét magamhoz
 8694 10,    VI|                  gyerekét magamhoz vettem. A Lackó gyerek nevelőanyja.~ ~
 8695 10,    VI|                 gyerek nevelőanyja.~ ~Erre a szóra a sebesült szája valami
 8696 10,    VI|                nevelőanyja.~ ~Erre a szóra a sebesült szája valami idétlen
 8697 10,    VI|              hangzik „hahaha”.~ ~– Hahá! – A Lackó gyerek – fürge gyerek!
 8698 10,    VI|                 fürge gyerek! Majd meglőtt a kisasszonya miatt.~ ~– Úgy?
 8699 10,    VI|               miatt.~ ~– Úgy? úgy? Szóljon a kisasszonyáról! Hova tette?
 8700 10,    VI|                  tette? Mi lett belőle? Az a lovag, aki önnek ezt az
 8701 10,    VI|                  az én hites mátkám. Annak a kincse volt az a leány!
 8702 10,    VI|                     Annak a kincse volt az a leány! Önre volt az bízva.
 8703 10,    VI|                     Nézzen rám! Emelje fel a fejét.~ ~A sebesült karikára
 8704 10,    VI|                 rám! Emelje fel a fejét.~ ~A sebesült karikára felnyitotta
 8705 10,    VI|              sebesült karikára felnyitotta a szemeit. Gondolatjait látszott
 8706 10,    VI|                  dadogva adogatta elő.~ ~– A szép kisasszonyt – a Névtelen
 8707 10,    VI|                       A szép kisasszonyt – a Névtelen Várban – nem kell
 8708 10,    VI|                 Várban – nem kell félteni. A Lackó gyerek – fürge gyerek.
 8709 10,    VI|                   Laci bácsi! Ne hunyja be a szemeit; csak egy pindurka
 8710 10,    VI|                   mondja meg, hova lett az a leány, akit önnek ezzel
 8711 10,    VI|               Zsófia! Hova lett?~ ~E szóra a sebesült egyszerre felkapta
 8712 10,    VI|                sebesült egyszerre felkapta a fejét; s mintha egy világos
 8713 10,    VI|         elkábulatából, sietett elmondani: „A Botta Zsófiát a feleségem
 8714 10,    VI|                elmondani: „A Botta Zsófiát a feleségem vitte el Győrbe. –
 8715 10,    VI|                 hogy ápolgatta, dédelgette a sártól, vértől szennyes
 8716 10,    VI|                alakot e vigasztaló szókért a delnő, hogy igazgatta a
 8717 10,    VI|                    a delnő, hogy igazgatta a köteléket sebzett homlokán,
 8718 10,    VI|             sebzett homlokán, s törülgette a vért rettentő arcáról, mint
 8719 10,    VI|                  mint egy gondos anya, aki a gyermekét találta fel a
 8720 10,    VI|                    a gyermekét találta fel a csatamezőn.~ ~Valaki nézte
 8721 10,    VI|             csatamezőn.~ ~Valaki nézte ezt a közelből, a háta mögül. –
 8722 10,    VI|               Valaki nézte ezt a közelből, a háta mögül. – Vavel Lajos.~ ~
 8723 10,    VI|                     csodálta.~ ~Csendesen, a mohában nem hangzó léptekkel
 8724 10,    VI|          kísérletet. Nem váltak szégyenére a nagy fennyen feltűzött halálfejnek.
 8725 10,    VI|                   lenniük; aztán meg ahhoz a jó földhöz sem, mely velük
 8726 10,    VI|                   velük együtt harcolt. Ez a kettő ütötte helyre az aránytalanságot
 8727 10,    VI|                  helyre az aránytalanságot a két harcoló fél között.
 8728 10,    VI|                 fél között. Mert bizonyára a démon-legió csupa harcedzett
 8729 10,    VI|           harcedzett kegyetlen vitéz volt, a halálfejes bandérium pedig
 8730 10,    VI|             fektetve vitték el magukkal, s a hű szövetséges földnek átadták
 8731 10,    VI|                szövetséges földnek átadták a csatatér legdrágább kincseit,
 8732 10,    VI|              csatatér legdrágább kincseit, a halottakat.~ ~A volónok
 8733 10,    VI|                  kincseit, a halottakat.~ ~A volónok közül is több ott
 8734 10,    VI|                 ott veszett, s Vavel Lajos a csata utáni éjszakát jobbadán
 8735 10,    VI|                  vigasztaló leveleket írt. A sebesülteket pedig szekerekre
 8736 10,    VI|               elküldte Komáromba. Ott volt a tábori kórház.~ ~Másnap
 8737 10,    VI|                   Másnap reggel visszatért a csapatjával az inszurgens
 8738 10,    VI|                    az inszurgens táborhoz. A kapuvári révnél megtudta,
 8739 10,    VI|            megtudta, hogy tegnap reggel az a szekér, mely Marie-t és
 8740 10,    VI|                 vitte, szerencsésen átkelt a Rábcán. Éjjel érkeztek;
 8741 10,    VI|               érkeztek; akkor nem lehetett a megáradt folyón átmenni
 8742 10,    VI|                    megáradt folyón átmenni a komppal, a hidat pedig elhordta
 8743 10,    VI|                  folyón átmenni a komppal, a hidat pedig elhordta a vízár.~ ~
 8744 10,    VI|                     a hidat pedig elhordta a vízár.~ ~És így, ha a csodák
 8745 10,    VI|             elhordta a vízár.~ ~És így, ha a csodák közbe nem jönnek:
 8746 10,    VI|                    emberszív csodái, akkor a démonok csakugyan ott lepték
 8747 10,    VI|                 csakugyan ott lepték volna a menekülőt.~ ~Mikor a táborhelyre
 8748 10,    VI|                 volna a menekülőt.~ ~Mikor a táborhelyre megérkeztek,
 8749 10,    VI|                  Vavel Lajos. De még annak a menyasszonya is ritkítja
 8750 10,    VI|            menyasszonya is ritkítja párját a hősnők között. Nagyobb híre
 8751 10,    VI|              Nagyobb híre lesz ennek, mint a saragossai hősleánynak,
 8752 10,    VI|                    vagy Spatár Eudoxiának, a görög szabadságharc amazonjának.~ ~
 8753 10,    VI|           amazonjának.~ ~Lajos pedig éppen a megfordított nézeten volt,
 8754 10,    VI|                     amire szükségetek van. A Dunántúl egyedül Győr a
 8755 10,    VI|                    A Dunántúl egyedül Győr a biztosított hely, s a nemesi
 8756 10,    VI|                 Győr a biztosított hely, s a nemesi felkelő had ott fog
 8757 10,    VI|             kétségtelen, hogy az nem válik a háború színhelyévé, miután
 8758 10,    VI|                 háború színhelyévé, miután a két hadvezérnek, kik Olaszországból
 8759 10,    VI|                vonulnak Magyarországra, az a feladatuk, hogy az olaszországi
 8760 10,    VI|           hadsereget addig feltartsák, míg a felkelő tábor felszerelve
 8761 10,    VI|                azzal együtt csatlakozzanak a generalissimus nagy hadseregéhez:
 8762 10,    VI|                       Most már kinyithatod a kulcsával az ércládikát
 8763 10,    VI|             menyasszonyát, s felültetve őt a szekérbe, lelkére köté,
 8764 10,    VI|           egészségére vigyázzon, s aztán – a sok szép osztrák tisztek
 8765 10,    VI|                  tisztek valamelyikébe ott a főhadiszálláson belé ne
 8766 10,    VI|                 valamit elfelejtett. – Ezt a csókot meg adja át Marie-nak;
 8767 11,     I|         históriának, csak férfiak maradtak a színen; kegyetlen, kardköszörülő
 8768 11,     I|                 amint portyázó csapatjával a Rábához visszatért, Katalint
 8769 11,     I|                    mert csapatjával rögtön a Szigetközbe betört franciák
 8770 11,     I|                  lett volna rendeltetve.~ ~A Himfy írójának kötetre menő
 8771 11,     I|                 eleven képét nyújták annak a kornak, melyben két szerető
 8772 11,     I|                    is el őket egymástól.~ ~A táborozás gyors eseményei
 8773 11,     I|              összeölelkezett, s holnap már a lovagtalan paripájukat látta
 8774 11,     I|              paripájukat látta elővezetve: a jó barát ott feküdt már
 8775 11,     I|               barát ott feküdt már valahol a szép zöld mezőn.~ ~Különösen
 8776 11,     I|                    zöld mezőn.~ ~Különösen a derék bácskai lovasokat,
 8777 11,     I|             lovasokat, akik oly jó vitézek a kardcsattogás közt, mint
 8778 11,     I|                   mint amilyen jó cimborák a pohárcsengés közt, nagyon
 8779 11,     I|                 közt, nagyon megtizedelték a Szigetközbe betörő nagyszámú
 8780 11,     I|                nagyszámú franciák.~ ~Hanem a szíve dolgai iránt egészen
 8781 11,     I|                Lajos. Mindennap felkereste a futár Győrből, akármerre
 8782 11,     I|               akármerre kalandozott, azzal a kedves levéllel, melynek
 8783 11,     I|             melynek egyik oldalát Katalin, a másikat Marie írták számára
 8784 11,     I|                  írták számára teli, egész a papír széléig. S az tele
 8785 11,     I|                    s aztán felnyitotta azt a rejtélyes kulccsal! Eleinte
 8786 11,     I|                     kedvetlenül nyúlt bele a leány, arcát is félrefordítva,
 8787 11,     I|                   neki Lajos hősi csatáját a Hanságban: ezt mindennap
 8788 11,     I|                minden este elmennek együtt a, templomba imádkozni az
 8789 11,     I|                   lóháton ülve olvasta azt a levelet; az ellenséges golyók
 8790 11,     I|                  füttyentettek egyet közbe a légből.~ ~És aztán arra
 8791 11,     I|                   aztán arra gondolt, hogy a bácskaiak derék vezére,
 8792 11,     I|                    bácskaiak derék vezére, a hős Stipsics, éppen ilyen
 8793 11,     I|              olvasott fel neki tegnapelőtt a menyasszonyától, – s ma
 8794 11,     I|                   s ma már úgy hozták haza a homlokán keresztüllőve.~ ~ ~ ~
 8795 11,     I|                          Ej! hallgasson el a csalogány most, hadd szóljanak
 8796 11,     I|             csalogány most, hadd szóljanak a trombiták.~ ~
 8797 11,    II|                                       II.~ A karakói napok~ ~János főherceg
 8798 11,    II|               teljes visszavonulásban volt a Duna felé.~ ~Június 8-án
 8799 11,    II|                   dragonyos, agyoncsigázva a folytonos harcolva visszavonulástól
 8800 11,    II|             harcolva visszavonulástól mind a három.~ ~A sarkában előrenyomuló
 8801 11,    II|           visszavonulástól mind a három.~ ~A sarkában előrenyomuló ellenségnek
 8802 11,    II|                világos célja az volt, hogy a Győrnél alakult inszurgens
 8803 11,    II|          egyesülését megakadályozza.~ ~Ezt a visszavonulást fedezni,
 8804 11,    II|                ezred inszurgens lovassága: a pesti és veszprémi, és egy
 8805 11,    II|           zászlóalj inszurgens gyalogsága, a pesti II. számú, és két
 8806 11,    II|                    két gyalogsági ütege.~ ~A pesti lovasezred május 13-
 8807 11,    II|                    indult meg Soroksárról, a Lajta melletti Bruckig meg
 8808 11,    II|                  az ellenséggel, akkor azt a parancsot vette, hogy siessen
 8809 11,    II|         Szentgróton volt. Útnak is elég!~ ~A veszprémi lovasezredbe az
 8810 11,    II|                erős volt, s ment egyenesen a csatatérre; be nem gyakorolva,
 8811 11,    II|                alig felszerelve, s vezetve a kiválóbb nemesurak által,
 8812 11,    II|                Andrássy csapatjai, amikkel a diadalhoz szokott francia
 8813 11,    II|                   neki tartóztatni.~ ~Hogy a feladat nehézségét megértsük,
 8814 11,    II|              feladat nehézségét megértsük, a helyrajzot kell előrebocsátanunk.
 8815 11,    II|            előrebocsátanunk. Az út, melyen a főherceg hadseregének minden
 8816 11,    II|               tökéletes derékszöget képez, a szögletet képezi Sümeg.
 8817 11,    II|                Nagy-Szőllőst elérni, akkor a főherceg hadserege előtt
 8818 11,    II|                szakítja félbe ezt az utat: a Marcal. Csak akkora folyam,
 8819 11,    II|                malomzúgónál foglalt helyet a pesti inszurgens gyalogság.
 8820 11,    II|                    szuronyos puska először a kezükben; a malmon túl van
 8821 11,    II|                  puska először a kezükben; a malmon túl van egy kicsiny
 8822 11,    II|               francia lovasság nyomult elő a malom felé. Fél eszkadron
 8823 11,    II|         szélességben tömegrohamot intéztek a malomhíd allen, s az újonc
 8824 11,    II|              csapatnak volt elég hidegvére a puska végére várni be a
 8825 11,    II|                    a puska végére várni be a rohamokat, s csak akkor
 8826 11,    II|                   minden lövés biztos.~ ~S a lövés támasztotta zavar
 8827 11,    II|                 vezénylete alatt előrohant a gát mögül a pesti inszurgens
 8828 11,    II|                alatt előrohant a gát mögül a pesti inszurgens lovasság,
 8829 11,    II|                 azt.~ ~Háromszor ismételte a rohamot az ellen lovasság,
 8830 11,    II|           ugyanannyiszor lett visszavetve. A harmadik kísérletnél a pesti
 8831 11,    II|                     A harmadik kísérletnél a pesti lovasságot elragadta
 8832 11,    II|                 pesti lovasságot elragadta a harci hév; nem érték be
 8833 11,    II|                   is utánatörtek, kiverték a faluból, s maguk szállták
 8834 11,    II|                  mindenütt elöl vágtatott; a segédnek le is lőtték a
 8835 11,    II|                    a segédnek le is lőtték a lovát; amikor aztán Francsics
 8836 11,    II|           alhadnagy, versenyzett egymással a hősi harcban, mintha fogadásuk
 8837 11,    II|                  hogy ki legyen az apjának a derekabbik fia.~ ~Senki
 8838 11,    II|              inszurgenseknek. Ők szereztek a császári királyi hadseregnek
 8839 11,    II|                 kierőszakolni az átjáratot a malomgátnál. A pesti gyalogok
 8840 11,    II|                   átjáratot a malomgátnál. A pesti gyalogok újra visszaverték,
 8841 11,    II|                  lovasságuk nem volt, mert a pesti lovas hadosztályt
 8842 11,    II|                hadosztályt Nugent tábornok a hadseregéhez rendelte be.~ ~
 8843 11,    II|           hadseregéhez rendelte be.~ ~Erre a franciák hét osztály lovast
 8844 11,    II|               gyalogságot vezettek rohamra a karakói malom ellen; mire
 8845 11,    II|                    osztály huszárt küldött a megtámadottak segítségére,
 8846 11,    II|                   segítségére, ami azoknak a gyalogsággal szemben mit
 8847 11,    II|                szemben mit sem használt.~ ~A francia voltigeurök a malom
 8848 11,    II|                      A francia voltigeurök a malom fölött átgázoltak
 8849 11,    II|                    malom fölött átgázoltak a Marcalon, s azáltal kényszeríték
 8850 11,    II|                     s azáltal kényszeríték a pestieket a malom elhagyására.~ ~
 8851 11,    II|                   kényszeríték a pestieket a malom elhagyására.~ ~De
 8852 11,    II|                    tömött hadsorban vonult a töltésen végig a közeli
 8853 11,    II|                    vonult a töltésen végig a közeli dobrokai korcsmáig.
 8854 11,    II|                   újra megálltak, s védték a töltés defiléjét. Volt négy
 8855 11,    II|                    azonban helyreállította a malom hídját, s azon keresztül
 8856 11,    II|                   az egész lovas tömegével a csárda ellen.~ ~A pesti
 8857 11,    II|                tömegével a csárda ellen.~ ~A pesti gyalogság még most
 8858 11,    II|             gyalogság még most sem futott. A túlnyomó erő előtt rendben
 8859 11,    II|                 erő előtt rendben vonultak a dobrokai halomig, s ott
 8860 11,    II|                 Egy hadnagy, Szőke György, a veszprémi és Fehér megyei
 8861 11,    II|                    mind Fehér megyei fiúk) a szoros úton keresztüldöntött
 8862 11,    II|      puskatüzeléssel mindaddig visszatartá a francia lovassági rohamot,
 8863 11,    II|                    lovassági rohamot, amíg a pesti gyalogság hadi rendbe
 8864 11,    II|                   Egy emberre jutott száz. A szoros töltés két oldalán
 8865 11,    II|                  szoros töltés két oldalán a Marcal süppedékes rétjei
 8866 11,    II|                 süppedékes rétjei gátolták a francia lovasság előnyomulását.
 8867 11,    II|                    lovasság előnyomulását. A tizenhét lovas minden lábnyomot
 8868 11,    II|                lábnyomot védelmezve vonult a dobrokai majordombig vissza.
 8869 11,    II|               dobrokai majordombig vissza. A hadnagyon kívül még három
 8870 11,    II|                   kívül még három vitéznek a neve maradt följegyezve:
 8871 11,    II|                elhord: háromfontos ágyú.~ ~A franciáknak azonban voltak
 8872 11,    II|          röppentyűik. Azokat felállították a Marcal bal partján, s onnan
 8873 11,    II|                   onnan kezdték el lövetni a szemközt fölállított inszurgenseket.~ ~
 8874 11,    II|                   mely most hallja először a légben közeledő ágyúteke
 8875 11,    II|        ágyúlövéshez még nem szoktak, mikor a közéjük lecsapó gránát szétpukkanik,
 8876 11,    II|                undokul sivítva jön feléjük a tűzesőt szóró röppentyű:
 8877 11,    II|                széjjel. „Előre!”– hangzott a vezényszó, s a rendes huszárság
 8878 11,    II|                    hangzott a vezényszó, s a rendes huszárság és a veszprémi
 8879 11,    II|                    s a rendes huszárság és a veszprémi inszurgens ezred
 8880 11,    II|             inszurgens ezred nekivágtatott a túlnyomó francia lovasságnak.~ ~
 8881 11,    II|            túlnyomó francia lovasságnak.~ ~A veszprémi lovasok vezére
 8882 11,    II|                    Ferenc szerzett magának a harcmezőn hősi nevet, a
 8883 11,    II|                    a harcmezőn hősi nevet, a másik a Vas megyei lovasság
 8884 11,    II|              harcmezőn hősi nevet, a másik a Vas megyei lovasság alezredese
 8885 11,    II|                 Majd azzal is találkozunk. A magyar lovasság rohama hátravetette
 8886 11,    II|               lovasság rohama hátravetette a francia osztályokat, s már
 8887 11,    II|             osztályokat, s már nekiszorítá a mocsárnak, amidőn két új
 8888 11,    II|              amidőn két új chasseur csapat a töltésen keresztülvágtatva,
 8889 11,    II|                töltésen keresztülvágtatva, a magyarokat oldalban támadja
 8890 11,    II|                    oldalban támadja meg, s a huszárokat szétzavarva,
 8891 11,    II|                    huszárokat szétzavarva, a major felé űzi vissza. Ezáltal
 8892 11,    II|                   E válságos pillanatokban a veszprémi ezrednek utolsó
 8893 11,    II|                Fehér megyei nemesek), mely a major mellett volt felállítva,
 8894 11,    II|                 felállítva, rohant viszont a Zichyt szorongató francia
 8895 11,    II|                    százados kapitány abban a percben érkezett meg, súlyos
 8896 11,    II|              osztva, mikor már az ellenség a zászlótartóval tusakodott;
 8897 11,    II|                   lovagcsata alatt azonban a franciáknak két dragonyos
 8898 11,    II|         franciáknak két dragonyos osztálya a nagy-kamondi erdő felé nyomúlt
 8899 11,    II|                 erdő felé nyomúlt előre, s a lovasok által eltakarva,
 8900 11,    II|                    sietve kell eltakarodni a megszállt halmokról, vagy
 8901 11,    II|                 vagy körül lesz kerítve.~ ~A pesti gyalogságot nem vezényelte
 8902 11,    II|          gyalogságot nem vezényelte senki: a maga eszétől jött rá, hogy
 8903 11,    II|                   oly irtó tüzelés fogadta a bokrok közül, hogy vissza
 8904 11,    II|                 vissza kellett vonulnia.~ ~A vezér, Andrássy tábornok,
 8905 11,    II|               szakadatlanul, aggódva nézte a dombtetőről a túlsó völgy
 8906 11,    II|                aggódva nézte a dombtetőről a túlsó völgy útjain, hogy
 8907 11,    II|                    óramutatói lassúsággal, a nagy hadsereg egyes csapatjai
 8908 11,    II|                csapatjai végig. Az ütegek, a poggyászvonat. Végre Boxich
 8909 11,    II|                   Boxich tábornok utóhada. A dobszó felhangzott hozzá
 8910 11,    II|                   dobszó felhangzott hozzá a völgyből. Ha őt e dombtetőről
 8911 11,    II|                  őt e dombtetőről elverik, a sereg utóhada menthetlenül
 8912 11,    II|                    maradt utolsó katonának a vezérkarával, s maga is
 8913 11,    II|               visszarohant érte; szétverte a foglalókat, s visszahozta
 8914 11,    II|                  foglalókat, s visszahozta a löveget, ami újra helyet
 8915 11,    II|                  órakor is visszhangzottak a hegyek, völgyek a karakószörcsöki
 8916 11,    II|          visszhangzottak a hegyek, völgyek a karakószörcsöki szoros körül,
 8917 11,    II|              órakor az ellenség abbahagyta a támadást. János főherceg
 8918 11,    II|           hadserege bántatlanul érhette el a nagyszőlősi utat, s ezzel
 8919 11,    II|                  ezzel meg lett szabadítva a katasztrófától.~ ~Ez volt
 8920 11,    II|                  katasztrófától.~ ~Ez volt a karakói találkozás története;
 8921 11,    II|               találkozás története; híven, a nem magyar ajkú hivatalos
 8922 11,    II|                 hozzájárulása nélkül. Maga a táborkari őrnagy, Maresich,
 8923 11,    II|                   nyugodt hidegvérrel.~ ~S a karakói napok voltak annak
 8924 11,    II|                 karakói napok voltak annak a szakadatlan csatának az
 8925 11,    II|                    pontját jegyezte fel az a festett pofájú kéjhölgy,
 8926 11,    II|               festett pofájú kéjhölgy, aki a történet múzsájának hazudja
 8927 11,   III|                                      III.~ A pápai nap~ ~Június 11-én,
 8928 11,   III|                Június 11-én, tehát nyomban a karakói nap után, Macdonald
 8929 11,   III|             magasságban, Mersénel áthatolt a Marcalon, János főherceg
 8930 11,   III|              inszurgens dandárjának jutott a feladat az oldalban támadó
 8931 11,   III|                 ellenséget feltartóztatni. A salamoni erdőből kibontakozó
 8932 11,   III|            egyedüli bejárást Pápára.~ ~Ezt a defilét védte a pesti inszurgens
 8933 11,   III|              Pápára.~ ~Ezt a defilét védte a pesti inszurgens lovasezred
 8934 11,   III|               többször megtámadta őket, de a hosszú defilét mindannyiszor
 8935 11,   III|                       Egyszer aztán, mikor a derékhad elvonulása végre
 8936 11,   III|              elvonulása végre lett hajtva, a leghátul verekedő pesti
 8937 11,   III|             lovasságnak is parancs adatott a visszavonulásra.~ ~Előbb
 8938 11,   III|                   visszavonulásra.~ ~Előbb a gyalogság húzódott vissza,
 8939 11,   III|                    húzódott vissza, azután a lovasezred szakaszonkint.
 8940 11,   III|                 nem láthatta az elvonulást a két sor fa miatt; de amint
 8941 11,   III|               arról megtudta, hogy az, ami a defilé elején előtte áll,
 8942 11,   III|                   azután ki egyike azoknak a viadaloknak, aminőket csak
 8943 11,   III|                 viadaloknak, aminőket csak a hőskölteményekben találunk.~ ~
 8944 11,   III|        odavágtatott az ellenség közé, mely a szoros út hídját elfoglalta.
 8945 11,   III|               hídját elfoglalta. Most ezen a kőhídon, melynek alacsony
 8946 11,   III|               mellvédje volt, kellett mind a két félnek végerőfeszítéssel
 8947 11,   III|               végerőfeszítéssel verekedni. A zászlótartó körül karcolt
 8948 11,   III|         zászlótartó körül karcolt Hegedüs, a hadosztály századosa s Mayerffy ,
 8949 11,   III|          hadosztály századosa s Mayerffy , a főhadnagy; mind a kettőt
 8950 11,   III|               Mayerffy , a főhadnagy; mind a kettőt elnyomta már az ellenség,
 8951 11,   III|               elnyomta már az ellenség, de a nemes vitézek nem hagyták
 8952 11,   III|                  nemes vitézek nem hagyták a tisztjeiket, Béky István,
 8953 11,   III|                   kiszabadíták vezéreiket. A mellvéden keresztül az összetömődött
 8954 11,   III|                  jobbra-balra hullottak le a mocsárba.~ ~Egy közvitéz, –
 8955 11,   III|            közvitéz, – V ör ös Mihály volt a neve, – miután a jobb kezét
 8956 11,   III|               Mihály volt a neve, – miután a jobb kezét elvágták, bal
 8957 11,   III|                 elvágták, bal kezébe fogta a kardot, akkor azt is elvágták,
 8958 11,   III|                   elvágták, akkor leugrott a lováról, egy fának támaszkodott,
 8959 11,   III|                    féljenek vérüket ontani a hazáért.~ ~Egy másik közvitéz,
 8960 11,   III|              gondolta, hogy eleget kapott, a lovát is leszúrták alatta,
 8961 11,   III|                    alatta, akkor félreállt a tolakodásból. Akkor aztán
 8962 11,   III|                   aztán elkezdte számlálni a kapott sebeit. „Tizenegy!”– „
 8963 11,   III|                  tucatra!”– monda, s fogta a kardját, visszament gyalog,
 8964 11,   III|                   kicsinálta. Akkor azután a tizenkettővel megelégedett.~ ~
 8965 11,   III|        megelégedett.~ ~De az már csakugyan a magyar inszurgens humorátul
 8966 11,   III|             Ferenczy Jánosról jegyzett fel a haditudósítás. Ez a nemesúr
 8967 11,   III|                    fel a haditudósítás. Ez a nemesúr közvitéz volt a
 8968 11,   III|                    a nemesúr közvitéz volt a pesti lovasezredben, akit
 8969 11,   III|        lovasezredben, akit útközben kilelt a harmadnapos hideg, azért
 8970 11,   III|                    amint meghallotta, hogy a közelben ágyúznak, azt mondta
 8971 11,   III|              közelben ágyúznak, azt mondta a doktornak, hogy nem kell
 8972 11,   III|            medicina, megy ő verekedni, hol a fegyvere? – Mondák neki,
 8973 11,   III|              fegyvere? – Mondák neki, hogy a beteg katona mellé nem szokták
 8974 11,   III|                    nem szokták odafektetni a fegyverét, azt odaadták
 8975 11,   III|                   mármost fegyvert? Elment a városházára: ott sem adtak
 8976 11,   III|                  szépen, s aztán loholt ki a borsos–győri út felé. Alabárddal
 8977 11,   III|                  győri út felé. Alabárddal a franciák ellen! Azzal a
 8978 11,   III|                    a franciák ellen! Azzal a jámbor fegyverrel, amit
 8979 11,   III|                    jámbor fegyverrel, amit a diákok minden éjjel a hátához
 8980 11,   III|                 amit a diákok minden éjjel a hátához vernek az éji őrnek,
 8981 11,   III|               menti árokba, s mikor jöttek a franciák nagy vágtatva,
 8982 11,   III|             árokból, s egy lovast ledöfött a lováról. Azzal az alabárddal.
 8983 11,   III|               egymás után csinálta meg ezt a mesterséget a franciák előtt,
 8984 11,   III|             csinálta meg ezt a mesterséget a franciák előtt, s mind a
 8985 11,   III|                   a franciák előtt, s mind a háromszor leszúrt egy chasseurt
 8986 11,   III|            háromszor leszúrt egy chasseurt a lováról. Azzal az alabárddal.
 8987 11,   III|                  vagy bámulni! Mikor aztán a hídnál folyt a hősi tusa,
 8988 11,   III|                 Mikor aztán a hídnál folyt a hősi tusa, s az egyik oldalon
 8989 11,   III|          inszurgens lovasok hullottak bele a mély iszapba: akkor oda
 8990 11,   III|                    el magát Ferenczy János a híd alá, s mikor egy lovas
 8991 11,   III|               alabárd kampóját beleakasztá a vízben fuldokló gallérjába,
 8992 11,   III|             fuldokló gallérjába, s egyiket a másik után úgy húzgálta
 8993 11,   III|                 másik után úgy húzgálta ki a sáros halálból a partra –
 8994 11,   III|               húzgálta ki a sáros halálból a partra – azzal az alabárddal.
 8995 11,   III|                 azzal az alabárddal. Végre a Gerence pataknál megsokallta
 8996 11,   III|                 János hidegvérrel felfogta a kardcsapást – azzal az alabárddal,
 8997 11,   III|                   békességgel olyant ütött a chasseur fejére – azzal
 8998 11,   III|                   alabárddal, hogy az lett a negyedik . Annak aztán a
 8999 11,   III|                   a negyedik . Annak aztán a lovát is megtartotta magának,
 9000 11,   III|                   megtartotta magának, meg a kardját és pisztolyait is,