Rész, Fejezet

1  4,     I|   hogy szóba álljon vele.~ ~– Kend az? – hadastyán.~ ~– Én
2 10,    II|       apád.~ ~– Ne közelítsen kend! – rikoltott a gyermek –,
3 10,    II| bolondot ne tégy.~ ~– Mit jön kend ide? Én az úrnőmet nem hagyom
4 11,    IV| egymást gúnyolja a magyar.~ ~„Kend az Alvinczy?”~ ~És Alvinczy