Rész, Fejezet

1  7,    II|        csonka tagjaikat emelik az égre, s a kétségbeesés jajszavát
2 10,    VI| csüggesztve, s megdermedt kezének égre meredő öt ujjával a semmibe
3 10,    VI|      aztán, mikor feltekintett az égre, a hófehér bárányfelhők
4 10,    VI|           asszony. De szóljon, az égre kérem. Laci bácsi, édes
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License