Rész, Fejezet

  1  1,     I|  nyűgösködött, hogy mért nem adják mind neki, ami a tányérban van?
  2  1,     I|        csak szerencsésen elaludtak mind a ketten. (Azazhogy a bubiról
  3  1,     I|            most fölül vannak, azok mind alul fognak kerülni egyszer.~ ~–
  4  1,     I|       kandalló vasajtaját, s azzal mind a ketten átmentek egy mellékajtón
  5  1,   III|         toilette * -ben. A hölgyek mind fiatalok és szépek; azon
  6  1,   III|        egyszerre az egész társaság mind Cambray urat vette körül.
  7  1,   III|            nyújtani szorongatásra. Mind szép deli ifjak voltak.
  8  1,   III|       Cambray úrhoz, megszorította mind a két kezét: szemei teli
  9  1,    IV|      megtörtént. Valamennyi fiacre mind igazolta, hogy hol járt,
 10  1,    IV|           azután a lelencház. Ezek mind egy utcában vannak. A vándorlás
 11  2,     I|           meisterrel; s a szobákat mind kitapecéroztatta, és lusztereket
 12  2,     I|         ezzel az egész nagy parádé mind kárba veszett * .~ ~Aminthogy
 13  2,     I|          azt egy asszonyi szeszély mind dugába dönti.~ ~Lett is
 14  2,     I|           apró kis sárga csirkéket mind összeszedte az ölébe: azt
 15  2,    II|    jelentenek. – Modora megcáfolta mind a kettőt. Víg volt és kedélyes.
 16  2,    II|        tudni ki. A kijátszott férj mind ez idő óta keresi a feleségét
 17  2,    II|           bűnös ember elcsábította mind a kettőt!~ ~– Shocking! –
 18  2,    II|       Névtelen Vár egyik ablakának mind a két szárnya fel van nyílva,
 19  2,   III|          borotválkozó eszköz. Erre mind a patvaristának kellett
 20  2,   III|         nyugodni, s csak felhúzták mind a hárman a sárga csizma
 21  2,   III|     rámákba foglalt olajfestmények mind tájakat, gyümölcs-csoportokat,
 22  3,     I|          társaság tehát együtt van mind: senki sem hiányzik.~ ~A
 23  3,     I|          magukat kirándulásaikban. Mind a négynek neve van: ,Hic,
 24  3,     I|           Orbis pictusban, melynek mind a négy nyelvű szövegét értette
 25  3,    II|         pusz, pusz!” Jönnek rögtön mind a négyen, születésnapot
 26  3,    II| selyemzsinór tartott össze: a haja mind egy csomóba tekergetve volt
 27  3,    II|         magának és a társaságának. Mind a nyolcan hideg tejet ittak,
 28  3,    II|        mondá neki a leány. – Ennek mind a négy kötetét könyv nélkül
 29  3,    II|          szólt Lajos, s reszketett mind a két keze, mikor a japonikát
 30  3,   III|          most kastély és park van, mind tófenék volt, s ez is igaz
 31  3,   III|           ragadta egyszerre kezébe mind a két evezőt, s a csónak
 32  4,     I|        város a másikat éri, azokat mind vidám társasághoz szokott
 33  4,     I|        ítéletet tudjon hozni, mert mind a kettőnek igaza van – ad
 34  4,     I|   megvallva, egy kis kegyes csalás mind a két részről. Mert ha oly
 35  4,    II|     illetőkre nézve alkalmatlan.~ ~Mind a két lehetőség megnyugtató
 36  4,    II|           azért a gyermeteg kedély mind jobban tünedezett arcáról.~ ~
 37  4,   III|       múlva a föld árnya eltakarta mind a kettőt.~ ~Erre a hölgy
 38  4,   III|          is kivehette a gróf, hogy mind a négynek az arcán valami
 39  4,   III|          már csak sereghajtó volt. Mind elfutottak.~ ~A lámpavilág
 40  4,    IV|            hanem hogyha ez a szoba mind tele volna olyan erős, izmos
 41  4,    IV|         férfiakkal, mint ő, s azok mind Sátán Lacit fognák elöl-hátul
 42  4,    IV|          körös-körül, ő azok közül mind kitépné magát. Nemegyszer
 43  4,    IV|    viasszal van betömve * ; azokat mind tisztíttassa ki, mert nem
 44  4,    IV|       tapasztalá, hogy a fegyverei mind lőképtelenekké vannak téve.
 45  4,    IV|          téve eléje; az ablakok is mind betéve és a redőnyök lecsukva. –
 46  4,     V|         nem tudott volna másznio , mind otthagyta volna a fogát.
 47  4,     V|         golyóbis nem árthat, ő meg mind lepuskázhatja az ellenséget.
 48  4,     V|          ao zárt helyen belül van, mind levegőt, mind világosságot
 49  4,     V|           belül van, mind levegőt, mind világosságot eleget kapjon,
 50  4,     V|           elfojtott jókedvtől.~ ~– Mind elhiszem – szólt megnyugodva
 51  4,     V|         közbekap ellenséget, annak mind lekaszálja vele a fejito .
 52  4,     V|           ez ünnepi ajándékért. De mind a két kezét odanyújtá neki,
 53  4,     V|            ez achillesi ajk és áll mind bronzból volnának öntve.
 54  5,     I|     nevetéstől megrengenek. És ezt mind csak távolból nézni, hallani
 55  5,    II|        piros csillagokat; a ruháit mind kiégették a sziporkák, maga
 56  5,   III|         már sok esetet tudok, ahol mind a két ellenfél azt mondá:
 57  5,   III|          azt mondá: megölöm őt. És mind a kettő bátor volt, vitéz
 58  5,   III|             Aztán megölték egymást mind a ketten. Két kard, mely
 59  5,   III|        elérni, uram!~ ~S e percben mind a két férfinak a karja fel
 60  5,   III|   kifejeznem.~ ~S minthogy a hölgy mind a két kezét Vavel gróf karja
 61  5,    IV|          csak tetten nem kapattak, mind fölmenté őket. – Görömbölyi
 62  5,    IV|  rágalmazásával.~ ~Abban hallgatag mind megegyeztek aztán, hogy
 63  5,     V|           kezét fogta meg. A levél mind a kettőjök kezéből leesett
 64  5,     V|       sötétségben! Ha azt én önnek mind elmondanám! Csak egyet mondok
 65  5,    VI|        mondta neki a kertész, hogy mind nem használ neki az semmit,
 66  6,     I|            be a szívecskéje táját. Mind a ketten leültek emellett
 67  6,     I|          volt bizonyosan.~ ~Azután mind a hat kísérőnek, a játszótársaknak
 68  6,     I|         bebocsásson.~ ~A haldoklót mind nem nyugtatá ez meg. Arcát
 69  6,     I|       utánunk egy harmadik; – s az mind a kettőnket kikönyörög onnan.~ ~
 70  6,     I|       utána mondja.~ ~Henry nyelve mind lassabban, mind nehezebben
 71  6,     I|       Henry nyelve mind lassabban, mind nehezebben dadogta utána
 72  6,    II|       ügyvédje, aki Pesten lakott. Mind a kettővel folytonos levelezésben
 73  6,    II| eszmejárása volt. Ez a kis csoport mind elfért még egy-egy jó barát
 74  6,    II|           mely Európa népei között mind messzebbre kezdte vetni
 75  7,     I|      titokban szerelmeskedik. Ezek mind olyan clandestinumok, amik
 76  7,     I|            poharat vevén a kezébe, mind a kettővel koccintott ez
 77  7,     I|  koccintott ez áldomásra, s kiitta mind a kettőt a körömpróbáig.~ ~
 78  7,     I|           főbe lőtték: az anglusok mind megmaradtak, az irlandiak
 79  7,     I|          megmaradtak, az irlandiak mind meghaltak. Látja-e? Kilenc!
 80  7,     I|            Valamennyi négyszegletű mind a földön fekszik. Ezt fogom
 81  7,    II|      csatákban ejtettek foglyul, s mind itt helyeztek el. – Mikor
 82  7,    II|           hogy az osztrák seregnek mind át kell vonulni a Duna jobb
 83  7,    II|        lován, az Eufráton, melynek mind a négy lába piros most, –
 84  7,    II|   megnyíltak, orcája tündökölt, az mind beszélt; csak nyelve nem
 85  7,    II|          magához Isten, amikor még mind a két kezem fehér, amikor
 86  7,   III|              Válaszul a szép hölgy mind a két kezét nyújtá Bernát
 87  7,    IV|         velem.~ ~Azzal futottak le mind a ketten a lépcsőn, egymás
 88  7,    IV|     kisírta magát, akkor elkezdett mind a kettő nevetni, s egyszerre
 89  7,    IV|            meg Marie neheztelt meg mind a kettőre.~ ~– Micsoda?
 90  7,    IV|         karaffia”! (Azok bizonyára mind olyan válogatott nevek,
 91  7,    IV|    rablónak lenni.~ ~– De ezt most mind csak a násznagynak mondtuk
 92  7,     V|         vesszen el, aki ellensége, mind! (Hogy szikráztak a szemei
 93  7,  VIII|   sáljaikat, napernyőiket átvenni; mind a két cseléd sietett kezet
 94  7,  VIII|            magyar regéi. Egyszerre mind valamennyit el akarta olvasni!
 95  7,  VIII|         Nos? Látod őket?~ ~– Igen. Mind a ketten ott könyökölnek
 96  7,    IX|         fejeiket, elaludtak szépen mind a ketten.~ ~ ~ ~
 97  8,     I|        Most már a szántóvas jár el mind a kettő fölött, s nincs
 98  8,     I|           mutató ezeken a perceken mind végig nem halad.~ ~– Isten
 99  8,     I|             A „nyugtalankodó”-t az mind nem hozta zavarba. A kerekek
100  8,     I|          tehát a kiszolgált katona mind paraszt. Azt pedig nem lehet
101  8,     I|        méreg, lesbül küldött golyó mind jó eszköz nekik. – Most
102  8,    II|         Baranya!~ ~ ~ ~A nemes kar mind megyen:~ ~ ~ ~Rántsd ki
103  8,    II|    törvényhozás, a nemzeti szellem mind az ő kizárólagos tulajdona.
104  8,    II|        orákulumot: – egy hét alatt mind jó katonát csinált belőlük.
105  8,    II|     belőlük. Megszerették egymást: mind a vitézek, mind a vezér.~ ~
106  8,    II|           egymást: mind a vitézek, mind a vezér.~ ~Mire összekerült
107  8,    II|          kettős sorban felállítva. Mind nemesemberek. Mind önkényt
108  8,    II|     felállítva. Mind nemesemberek. Mind önkényt fegyvert fogók,
109  8,    II|      fenyegeti. Aki jó barát volt, mind ellenséggé lesz: a lengyel
110  8,    II|  osztráknak; a szövetségesek pedig mind otthon maradnak. A poroszok
111  8,    II|            hogy ők is egy levélnek mind a két oldalát ketten teleírták
112  8,    II|     fogja-e a szíve fölött viselni mind a kettőt?)~ ~(Vajon lesz-e
113  8,    II|        istentelen golyónak átfúrni mind a hármat: arcképet, rajzot
114  8,   III|    alispánja, a másik a fiskálisa. Mind a kettőn a világoskék dolmány.~ ~
115  8,   III|        rajta az első.~ ~– De aztán mind igazak ezek a történetek,
116  8,   III|         bakancsos fedezete mellett mind a nyolc ágyút megmenekülni.
117  8,   III|      védett majorházat! Igaz, hogy mind sebet kapott, aki meg nem
118  8,   III|           sebeiket.~ ~– Pedig ezek mind csak jobbágyfiúk voltak –
119  8,   III|         okiratokat, vagy ha lehet, mind a kettőt. E tervem meghiúsult
120  8,   III|           a ládikót?~ ~– Ha lehet, mind a kettőt; de a leányt mindenesetre.~ ~–
121  9,     I|         leánykákat elviszi magával mind. Hozzám ne bocsássa ön Marie-t.
122  9,   III|           is, hogy fellengő tervei mind sorba meghiúsulnak.~ ~A
123  9,   III|       hívei pedig tudták jól, hogy mind a ketten mit gondoltak.
124  9,   III|            primatialis lovasság, s mind a kettő kiállta becsülettel
125  9,   III|       elővenni, könyv nélkül tudta mind a kettőt, mintha előtte
126  9,   III|          hogyha egymás mellé tenné mind a kettőt, s által s kiolvasná
127 10,    II|  csizmasarokkal rugdalva az ajtót. Mind nem használt az semmit.
128 10,   III|   hírhedett carlin!~ ~– Megdöglött mind a kettő.~ ~– Ah, be kár
129 10,   III|        tették. S ebből Thémire-nek mind ki kellett maradni. Egy
130 10,   III|   főfolyamtól felnyomva, a hidakat mind elviszi, s kompon éjszaka
131 10,    IV|            lehet azt megkerülni?~ ~Mind a két lovas azzal a hírrel
132 10,    IV|            amelyen ő haladt. Tehát mind a két felé terjed: itt a
133 10,    IV|         terjed a pompás lángtenger mind beljebb a berkek közé; a
134 10,    IV|        folyam szakad bele. Elnyeli mind a hármat, s zöldül fölöttük.
135 10,    IV|            a szerelem ideje, akkor mind felereszti hosszú indáit,
136 10,    IV|       testszínű; azután valamennyi mind lehúzódik a víz alá megint,
137 10,    IV|           az úszszakál, a kolokánt mind belecsimpajkózik a lábába;
138 10,    IV|        hansági falvak lakosai most mind talpon vannak, rudakkal
139 10,     V|          egyenlő volt számerőre.~ ~Mind a kettő à cheval véve az
140 10,     V|            verekszenek. S a tusába mind a két fél úgy belemelegedett,
141 10,     V|          lesújtó csapásokat, hanem mind a három ellenfélnek a keze
142 10,    VI|          vagy ellenfél? A sebesült mind felebarát.~ ~– Mindjárt
143 11,    II|          harcolva visszavonulástól mind a három.~ ~A sarkában előrenyomuló
144 11,    II| lovasezrednek tizenhat legényével (mind Fehér megyei fiúk) a szoros
145 11,    II|          ezrednek utolsó osztálya (mind Fehér megyei nemesek), mely
146 11,   III|            mellvédje volt, kellett mind a két félnek végerőfeszítéssel
147 11,   III|            Mayerffy , a főhadnagy; mind a kettőt elnyomta már az
148 11,   III|    mesterséget a franciák előtt, s mind a háromszor leszúrt egy
149 11,   III|          kartácslövések, mely után mind a két fél nyugalomra tért.~ ~
150 11,   III|         halni, azt meggyóntatta, s mind a két minőségben tökéletes
151 11,    IV|            fordulatokat várt tőle, mind a csatatéren, mind a politikai
152 11,    IV|           tőle, mind a csatatéren, mind a politikai helyzetben.
153 11,    IV|            egészen összepörkölt, s mind a két szemét kiégette. Ennek
154 11,    IV|               S azzal megfordultak mind a hárman, otthagyták a jó
155 11,    IV|  protestáns lelkész, Varga József. Mind a kettő versíró ember volt,
156 11,    IV|       Viczay-ároknál is ott voltak mind a ketten lóháton.~ ~– No
157 11,    IV|         rímes alexandrinusokban. S mind a két versnek egyforma hatása
158 11,    IV|          kincset nem adták ingyen. Mind elsorolni a zalai hősök
159 11,    IV|          tollára.~ ~Közlegény volt mind a kettő. A bátyja, Lázár
160 11,    IV|           küzdelemből kiszabadítja mind a kettőt Horváth János kapitány. –
161 11,    IV|           termetű Péterffy István. Mind golyó által megölve.~ ~ ~ ~
162 11,     V|          babérkoszorút.~ ~Hanem ez mind feledésbe ment. – Soha köztudomásra
163 11,   VII|            gyalog inszurgens, akik mind a legrosszabbul voltak felfegyverezve,
164 11,   VII|    őrtüzeivel volt ellepve a mező. Mind a két partról hangzott feléje
165 11,   VII|          nap nyugot felé, s miután mind a három parancsolatnak megpróbált
166 11,   VII|  inszurgensek türelmének az idege. Mind felzúdultak, hogy nem azért
167 11,   VII|    forintocskáját is, s kiosztotta mind a szegények között.~ ~Két
168 11,   VII|         vén, tapasztalt tábornokok mind, forró szavakkal s ragyogó
169 12,     I| philadelphok?~ ~– Csodálatos, hogy mind elhullottak. A rossz hír
170 12,    II|            Itt van, ami szükséges, mind, az ekhó alatt.~ ~A halálfejesek
171 12,    II|          Valamennyi rongyos bankó „Mind a korcsmárosnak való!” De
172 12,    II|   lovaikról le nem szálltak, hanem mind a kezében tartotta a karabélyát,
173 12,    II|           nyomukba igazítja, akkor mind a négy végén felgyújtják
174 12,    II|        lóháton. Meg volt sebesítve mind a kettő. Az inszurgens a
175 13,     I|          szél; aztán összesöpörték mind a kettőt, s külön a magot,
176 13,     I|           és Doboka mérnök urat.~ ~Mind a három megrettent, amint
177 13,     I|           asszony, férfi, gyermek, mind egyszerre előveszi a zokogás.
178 13,     I|          álmainak hagymázos szavai mind az én lelkemet sújtó vádak
179 13,     I|         Dobj el, vagy emelj fel. – Mind a kettőt megérdemeltem; –
180 13,     I|        kardcsörgés és ágyúzengés – mind nem voltak, csak álmodtuk. –