Rész, Fejezet

  1  1,     I|           Arra aztán egyszerre ketté lett vágva minden sírás: a gyermek
  2  1,     I|             elhagyott szobában sötét lett.~ ~„Ez” a gyermek azonban
  3  1,     I|              néhány pillanatig sötét lett a szobában. Csak a kulcslyukon
  4  1,    II|              arra nemsokára hallható lett a bérkocsi gördülése. A
  5  1,    II|         aztán ártalmatlan hallgatóvá lett téve, akkor ugyanarra az
  6  1,    II|              tökéletesen hasonló nem lett az előtte lebegő eszményképhez.~ ~–
  7  1,    II|       karjába. A kisleányból már fiú lett.~ ~Az asszonyság már nyusztprémes
  8  1,   III|     divaturacsok kedvenc lakóhelyéül lett fölkapva, akiket egy évben „
  9  1,   III|              sűrűn esett, hogy nehéz lett volna megkülönböztetni,
 10  1,   III|           kell megtudnunk, hogy hova lett az az ember, s ezt csak
 11  1,   III|           homloka is mintha magasabb lett volna egyszerre, egész arca
 12  1,   III|          szóra csupa finom nyájasság lett de Fervlans, fejét lehúzta
 13  1,   III|          kivethette kártyán, hogy mi lett belőlük, mert egyéb úton
 14  1,    IV|            Henrik arról a mondatáról lett áldott emlékűvé: „én azt
 15  2,     I|        szeszély mind dugába dönti.~ ~Lett is rá egy általános megjegyzés,
 16  2,    II|         társalkodónő. – Ilyesmit nem lett volna szabad doktor úrnak
 17  2,   III|          volt a szegletbeno : nem is lett volna annak semmi keresete
 18  3,   III|      negyedik lecke után szabad úszó lett. Gyönyörűen úszott, mint
 19  3,   III|         sírva fakadó: tanulékonyabbá lett; jobban figyelt, s némi
 20  3,   III|          tudom. Ha máskor miközülünk lett valaki beteg, akkor a gróf
 21  3,   III|        Istenem! Ha egyszer oly beteg lett! Hogyan? Ön azt mondja,
 22  3,    IV|             tudott. Egyszerre készen lett a kifogással.~ ~– Én bizony
 23  3,    IV|           Névtelen Várban ordinárius lett!~ ~A zivatar kissé alábbhagyott,
 24  3,    IV|         kóros, s e pillanatban olyan lett az arca, mint aki egyszerre
 25  3,    IV|            mamuszt. Biz abból sohase lett többeto mamusz, úgy televette
 26  3,    IV| öltöző-kunyhóhoz, annál tartózkodóbb lett, s mikor annak a küszöbén
 27  3,    IV|             Mikor a szeretője hűtlen lett hozzá? Hogyne, mikor megtudta,
 28  3,    IV|        naptól fogva nagyon hallgatag lett.~ ~„Megállj csak – gondolá
 29  3,    IV|            között maga is vadállattá lett; vízlakó, víz alatt járó,
 30  4,     I|             családok lakják. E tájon lett nevezetessé Magyarország
 31  4,     I|       válaszábulo tehát csak polémia lett. A bárónő nem adta fel a
 32  4,    II|            nem restellte, hogy az el lett olvasva. Igen egyszerűnek
 33  4,    II|             S mielőtt Lajosnak ideje lett volna a csőnek más irányt
 34  4,   III|         elhagyta helyét, ahonnan nem lett volna szabad elmozdulnia.~ ~
 35  4,   III|    kísérletnek a vége bizony csak az lett, hogy az elájult nőcseléd
 36  4,    IV|           senki. Eszerint lehetetlen lett volna neki legkisebb célzást
 37  4,    IV|          fölött.~ ~In praxi pedig az lett a következése, hogy most
 38  4,    IV|             össze az erdőn.) Az erdő lett a hazánk. Az erdő pedig
 39  4,    IV|            tudott rájönni, hogy hová lett csodálatos vendége. Az egyetlen
 40  4,     V|           anélkül hogy valami indoka lett volna rá. Aztán volt egy
 41  4,     V|    zsebkendőjével, hogy veres és kék lett az arca az elfojtott jókedvtől.~ ~–
 42  4,     V|         munkálatait.~ ~A leány – nem lett volna leány – ha az ércfüggönyön
 43  5,     I|         egész helység csupa mulatság lett, amióta a dragonyosok idekerültek.~ ~
 44  5,     I|         hangjaitól egész reszketőssé lett. „Ki bántja azokat az embereket?” –
 45  5,    II|            bárónő, tökéletes emberré lett idomítva; már ki is tud
 46  5,   III|            az esete. Cause cèlèbre * lett belőle. A direktórium *
 47  5,   III|             ahol nemsokára ezredessé lett. Ez az említett eset pedig
 48  5,   III|                  A válasz igen rövid lett volna rá.~ ~– Tudom, mit
 49  5,   III|              gróf arca csupa tűzláng lett erre a szóra.~ ~– Annak
 50  5,   III|       hasonlatosság?~ ~Vavel szótlan lett a bámulattól. Meglepte az
 51  5,    IV|                      IV. ~ ~No iszen lett azután ebből „hecc”; de
 52  5,    IV|      kibeszéltek mindent. Mi okuk is lett volna azt titokban tartani?~ ~
 53  5,    IV|     alispánnak egészen vesztett ügye lett.~ ~De annál inkább nyert
 54  5,    IV|              annál inkább nyert ügye lett Vavel grófnak. Barthelmy
 55  5,    IV|             a rejtély még zavarosabb lett.~ ~S annyival inkább, hogy
 56  5,     V|             volna a leányt, hajlandó lett volna azt hinni, hogy Henry
 57  5,     V|                 Hanem azért mégis az lett a vége a dolognak, hogy
 58  5,     V|      szerelmi vallomásnál, s így nem lett e kész szerencséjéből semmi.)~ ~
 59  5,     V|              sorsomat. Nem tudom, mi lett belőle azután. Ha meghalt
 60  5,    VI|               ami egyszerre kedvence lett minden üvegháznak: „Hortensia” *
 61  5,    VI|        Kiknél a kedély túlérzékennyé lett, azoknak egy gondolat is
 62  5,    VI| negyvenkétezer hold mívelt termőföld lett vízfenékké, akik azon éltek,
 63  6,     I|   mozoghatott, s emiatt még kövérebb lett.~ ~Széles, gömbölyű arca
 64  6,    II|             Most azután még ridegebb lett az élet a Névtelen Vár lakóira
 65  6,    II|        azokban Vavel Lajosnál sohase lett csirke; mert azokat ő rögtön
 66  6,    II|      feltörögeté. S az drága csemege lett volna; de még drágább volt,
 67  6,    II|             átszívódott, s láthatlan lett. Mikor aztán forró vízben
 68  6,    II|        Később jól ismert hazai tudós lett belőle, kinek naplója, amit
 69  6,    II|           maga a többek között arról lett nevezetes, hogy a világ
 70  6,    II|              nyelven beszélt; nem is lett volna oka más nyelven is
 71  7,     I|            Ebéd vége felé olyan nagy lett az alispán bizalma a grófhoz,
 72  7,    II|             helyeztek el. – Mikor ki lett adva a végzetes parancs,
 73  7,    II|           gyújtó felhívásra.~ ~Csoda lett volna-e egyebet várni ettől
 74  7,    IV|            ahogy most vagy.~ ~Nem is lett volna mindezekre az átalakításokra
 75  7,    IV|            vagyok”! Milyen boldogság lett volna ez, ha eddig is így
 76  7,    IV|            volna ez, ha eddig is így lett volna!~ ~Vavel Lajos gyönyörtől
 77  7,    IV|              az alispán is figyelmes lett.~ ~– Micsoda? Rablók? Erről
 78  7,    IV|             neki? Nézd, milyen piros lett az arca! Mint a tűz-láng! –
 79  7,     V|                Mondd csak tovább; mi lett belőle, kérlek! – Hát Lajost
 80  7,     V|            veté az közbe), akkor nem lett volna ez év az elveszett
 81  7,     V|              A szép hölgy arca olyan lett, mint az átlátszó viasz;
 82  7,   VII|            hiányzik belőle.~ ~– Hová lett?~ ~– Azt nem tudom. Érti
 83  7,   VII|       bontottam ezt a csomagot. Hová lett, ami hiányzik belőle? Mit
 84  7,  VIII|       irigysége – Régi szerelmünknek lett vége?” – Hát ez vajon mit
 85  7,  VIII|          Milyen magas bámulat tárgya lett előtte ez a másik hölgy. – „
 86  7,  VIII|            volt. – Marie egészen oda lett a bámulattól. – Ez oly megfoghatatlan
 87  7,  VIII|              volt megtudni.~ ~– Hová lett az a kis vízi szörnyeteg,
 88  7,  VIII|            abban, hogy milyen boldog lett Lajos azáltal, hogy őtőle
 89  8,     I|       meggyalázott hírükről, s porrá lett csontjaikra dobjuk szemfödélnek…~ ~ ~ ~
 90  8,     I|            azok megindultak, s össze lett írva az ország fegyverfogásra
 91  8,     I|             A kerék nem állt meg. El lett határozva a felfegyverzés,
 92  8,     I|        caraffai fenyegetés. Végre ki lett egyenlítve a viharos ellentét:
 93  8,     I|          hisz ezáltal még becsesebbé lett lészen az egyenruhájuk.~ ~–
 94  8,     I|            az egyenruhájuk.~ ~– Csak lett „volna”. Mert akkor meg
 95  8,     I|           mindennek, mielőtt kezdete lett volna. Egy hadsereg, melyet
 96  8,     I|             önfeláldozása nélkül fel lett volna fedezve Marie titka,
 97  8,    II|                   Régi szerelmünknek lett vége.”~ ~ ~ ~No már azt
 98  8,    II|           akik közül egyiknek szabad lett volna otthon maradni; ezekből
 99  8,    II|          után Marie egészen búskomor lett. Most érezte csak, hogy
100  8,    II|         megsiratott.~ ~De rövid időn lett egy örömnapja. Lajos levelet
101  8,   III|       jobbra-balra, hanem az ágyú el lett hallgattatva, s perc múlva
102  8,   III|            könnyen megy Ausztriában. Lett belőle Landsknechtsschild
103  9,     I|           tekinteni utána, hogy hová lett?~ ~S ha még csak ő maga
104  9,     I|         szóljon, mit mondott? Milyen lett?~ ~– Megtudja ön azonnal,
105  9,     I|       leányom!~ ~S mintha Cambray-ra lett volna bízva, hogy mindazon
106  9,     I|              De most már megint azzá lett, Madame!~ ~– Milyen ő? Hogy
107  9,     I|             Hogy változott meg? Szép lett? Megnőtt? Óh, mondja ön. –
108  9,    II|                szólt Marie. – S hová lett ő?~ ~– Elment a Névtelen
109  9,   III|    acélszekrényt.~ ~– Hát Marie hova lett?~ ~Jó helyen van. A márki
110  9,   III|              elkezdett izzani, veres lett, majd rózsaszínű, kulcslyukán
111 10,     I|              becsületet, s aztán meg lett nyitva előttük a vérmező,
112 10,     I|             védőjük és gondviselőjük lett. A VI. olasz ezred csodagyűjteménye
113 10,     I|           Veltlinen át hatolt idáig, lett azzal a küldetéssel megbízva,
114 10,    II|          felelet.~ ~Egyszer aztán az lett a válasz, hogy most már
115 10,    II|       mindegyiknek. Halk dörmögéssel lett kiadva a jelszó. Azzal mindannyian
116 10,   III|     figyelmetlenül érinti; aminek az lett a következése, hogy az udvarhölgy
117 10,   III|            mely amint az asztalra ki lett téve, rögtön elkezdte a
118 10,   III|              saját leányát!~ ~– Szép lett?~ ~– Gyönyörű és elmés.
119 10,   III|             eljátszani. – Nagy sírás lett belőle! – Ezért aztán Hortense
120 10,   III|              Ebből még nagyobb sírás lett. A szép kisleány aztán nem
121 10,   III|      udvarnál többé, s nem tudom, mi lett belőle.~ ~– Ezt jó lesz
122 10,    IV|          elfutott a bozótba.~ ~– Kár lett volna meglőnöd. Az csakugyan
123 10,     V|              közepén álló nádkúp föl lett gyújtva.~ ~Ez volt a De
124 10,     V|                Hanem a trombita tele lett iszappal, azzal nem lehet
125 10,    VI|        takargatta be a sebeket. Hová lett a kényes úrhölgy, aki elsápadt,
126 10,    VI|              érvágás láttára?~ ~Hová lett a szalonok túlfinomult idegzetű
127 10,    VI|          helyről: ő tudja, hogy hova lett az a leány, aki ha elvész,
128 10,    VI|       kisasszonyáról! Hova tette? Mi lett belőle? Az a lovag, aki
129 10,    VI|            ébren, s mondja meg, hova lett az a leány, akit önnek ezzel
130 10,    VI|    megszólítania: Botta Zsófia! Hova lett?~ ~E szóra a sebesült egyszerre
131 11,     I|            asszonyokkal találkozásra lett volna rendeltetve.~ ~A Himfy
132 11,     I|         örömmel. – Ah, milyen boldog lett egyszerre! Hogy rettegett
133 11,    II|           lovasság, s ugyanannyiszor lett visszavetve. A harmadik
134 11,    II|      példáját követni: az ezredes ki lett szabadítva, Esztergomi Mihály
135 11,    II|           ellenséges lovasság vissza lett verve.~ ~E lovagcsata alatt
136 11,    II|        nagyszőlősi utat, s ezzel meg lett szabadítva a katasztrófától.~ ~
137 11,   III|            derékhad elvonulása végre lett hajtva, a leghátul verekedő
138 11,   III|         azzal az alabárddal, hogy az lett a negyedik . Annak aztán
139 11,   III|         pisztolyait is, s kész ember lett belőle a nagy petek után.~ ~
140 11,   III|             lovasság a hídról vissza lett verve, s azzal az ágyúk
141 11,   III|              A megvívott csatának az lett az eredménye, hogy azalatt
142 11,   III|         napja.~ ~A taktikai siker el lett érve, János főherceg hadserege
143 11,    IV|     magaslatok egészen uralják.~ ~Az lett megállapítva, hogy a Csanak
144 11,    IV|              volna, ha reggelire nem lett volna hivatalos a főherceghez,
145 11,    IV|             másnap az ifjú Lauriston lett őrnaggyá helyébe. Ezt tette
146 11,    IV|          hagyott azután.~ ~Ekkor itt lett volna az idő és alkalom
147 11,    IV|          Kármán, négy Szeghy testvér lett kitüntetéssel jutalmazva.~ ~
148 11,    IV|              versnek egyforma hatása lett. A vitézek új tűzre gyulladtak.~ ~
149 11,    IV|        veszett.~ ~A visszavonulás el lett rendelve Komárom felé.~ ~
150 11,    IV|            elvonulását Komáromba. Mi lett volna, ha az ütközet elejét
151 11,    IV|      veszített legtöbb halottat.~ ~S lett érte a jutalma egy csúfos
152 11,    IV|          menten lefordult a lováról. Lett azután kard is a vezére
153 11,     V|          mulatság.~ ~Hajh, hogy vége lett egyszerre! Hogy kijózanodott
154 11,    VI|              megölt egy ellenfélt, s lett másik paripája. Akkor azt
155 11,   VII|             különszakított dandár el lett vágva a hadsereg zömétől
156 11,   VII|           felé. Onnan legrövidebb út lett volna a Csallóközbe átjutni
157 12,     I|             csak személyesen ott nem lett volna. Szegény László, az
158 12,     I|          tehetett másképp.~ ~– De mi lett Katalinból? Mi lett Marie-ból?~ ~–
159 12,     I|            De mi lett Katalinból? Mi lett Marie-ból?~ ~– Előadom egymás
160 12,     I|    tanácsadójuk.~ ~– Derék ember! Ki lett a franciák részéről várkormányzó
161 12,    II|           Bármelyikkel is veszedelem lett volna most találkozni.~ ~
162 12,    II|              a töretlenre; aminek az lett a következése, hogy az egyik
163 12,   III|             madame Guillaume kezében lett volna, bizony várnia kellett
164 13,     I|             amint a fegyverszünet ki lett hirdetve, s a közlekedés
165 13,     I|            különválogatni nagy munka lett volna, kiállt az udvarra,
166 13,     I|        irigysége, Régi szerelmünknek lett vége.”~ ~Azután a szék támlányára
167 13,     I|       Kézszorítás és szívszorítás ki lett állva, anélkül, hogy egy
168 13,    II|            hogy senki se tudja, hová lett!~ ~Hanem amint ég, föld