Rész, Fejezet

  1  1,     I|            megfordul, s visszamegy. Azután megint előjön. Ugyan különös
  2  1,     I|             de aranyos bubika!” Azt azután addig gyügyögtette, ölelgette
  3  1,     I|            társadalmi élet van, ott azután rendőrség is van, s ahol
  4  1,     I|          rávezetem erre a helyre, s azután kicsináljuk az útvonalat
  5  1,     I|             térképet az asztalra, s azután belekönyökölve, elkezdtek
  6  1,     I|             vannak minden okiratok. Azután hat darab ingecske, amire
  7  1,     I|       átviszi a másik szobába.~ ~És azután, visszahoz ugyanonnan egy
  8  1,     I|       eloltják a gyertyákat, s arra azután egészen sötét lesz.~ ~A
  9  1,     I|           felhangzik az is.~ ~Akkor azután a teljes sötétségben elkezd
 10  1,     I|          homlokát üti a tenyerével. Azután megint oly csend támad,
 11  1,     I|         újra tüzet szít benne.~ ~És azután sajátszerű foglalatosságot
 12  1,     I|        tűzbe. Ez még hagyján. Hanem azután következnek mindenféle leányruhák.
 13  1,    II|       tetejébe a carmagnol kalapot. Azután a nyaka körül csavarta azt
 14  1,   III|          hanem lefektetik szépen, s azután a nagyok folytatják a táncot
 15  1,   III|     elszórva. Azokat összeszedte, s azután megkísérté összerakni az
 16  1,   III|             egész papírlap.~ ~Akkor azután azt, ami arra írva volt,
 17  1,   III|         négy utcára szolgál.~ ~Erre azután a kisleány adott utasítást: „
 18  1,   III|      csendesen benyitá az ajtót, és azután meglepetve állt meg.~ ~Egy
 19  1,   III|       öntözték az elájult arcába.~ ~Azután, hogy az ajtó becsukódott,
 20  1,   III|         megcsókolta a grófnő kezét; azután a kis Amélie arcát, amit
 21  1,   III|            hölgyeim! uraim!~ ~Akkor azután afölött támadt nemes vetélkedés,
 22  1,   III|             járassa elő a hintaját. Azután mindkét kezével megfogta
 23  1,   III|      parancsoló tekintetű márki: az azután mindenkit kiküldött a szobából,
 24  1,   III|        észre nem tudta venni; hanem azután az ön barátjáé a kivitel
 25  1,   III|           impertinens ravaszsággal, azután meg brutális erőszakkal
 26  1,    IV|          van uralkodó joga.~ ~Hanem azután kerüljön egy célba vett
 27  1,    IV|          mentek ki a barrière-en, s azután a legelső állomásról visszaküldték
 28  1,    IV|             a svájci határon, s ott azután nyomukat veszítettük. Az
 29  1,    IV|            önnek rendelkezésére. Ha azután rájuk akad, akkor ön tudni
 30  1,    IV|           férfit bírni fogja, akkor azután a leány sorsa is el lesz
 31  1,    IV|         bukott nők kórháza, s végül azután a lelencház. Ezek mind egy
 32  2,     I|           igen buzgó híve leszek.~ ~Azután a doktort mutatták be.~ ~–
 33  2,    II|             mondják, nem tud járni. Azután van két ember, aki bejár
 34  2,    II|            a skrupulust. De itt jön azután az igazi magyarázat. Van
 35  2,    II|             klasszikusai megvannak. Azután Wieland, Lessing, Kleist,
 36  2,    II|          csöndesen a födél alatt.~ ~Azután azt kérdezé a lelkésztől:~ ~–
 37  2,    II|        Ennek volt egy kisfia. Annak azután, hogy az anyját elvitték,
 38  2,    II|           egy pálcával.~ ~A hölgyek azután visszavonultak délutáni
 39  2,    II|    Megszólta elébbo a távollevőket, azután a jelenlevőket. Megszólta
 40  2,    II|            magyarul, hogy ne értse, azután kicsúfolta a társalkodónő
 41  2,   III|           itt marasztalják.~ ~Hanem azután mégis történt valami különös.~ ~
 42  2,   III|          szeretik a csizmakopogást; azután pedig, hogy valami sárfolt
 43  2,   III|           közé nézett a kérdezőnek; azután egész csendesen odadűlt
 44  2,   III|             kivívott sikerrel. – És azután ha szabad kérnem még a nagyságos
 45  2,   III|   processust * tizenkét esztendeig. Azután kétszer opponálok * , egyszer
 46  3,     I|        amiben apró edénykék állnak; azután meg egy kocsiszín egy ruganyos
 47  3,     I|   megtörülgetio , s csak úgy engedi azután a reggeliző asztalhoz ülni:
 48  3,     I|             kocsiban ülő macskákat. Azután pihenni bocsátják valamennyit.
 49  3,     I|          előrobogó hintó dübörgése. Azután halk hármas koccintás az
 50  3,     I|           lebbentheti-e föl a szél. Azután odanyújtja fehér glaszékesztyűs
 51  3,     I|           leányt kínálta meg elébb, azután vett maga. Gazdag konyhát
 52  3,     I|         leírta, s az ilyen levélkét azután Lajos lepecsételte, s kihordója
 53  3,    II|         rózsa, fakadj csendesen.”~ ~Azután jönnek üdvözölni a macskák.~ ~
 54  3,    II|     potyogtak a könnyei az ölébe.~ ~Azután megtörülgette a hálóinge
 55  3,    II|            vele mindennek, vagy még azután is fáj valami? Ha rossz,
 56  3,    II|         amik még sokáig kísértettek azután susztertallér és két garasos
 57  3,   III|              kaszálónak használták; azután kiadták haszonbérbe: az
 58  3,   III|       magányos férfi ült.~ ~Azt már azután nem lehetett látni a kastély
 59  3,   III|         lábai taposták a vizet. Itt azután szabad volt gyermekké lennie.
 60  3,   III|             élete kell, az az első, azután jön a többi, ami még a világon
 61  3,    IV|             vállára, s a kastélyból azután majd hintón hozza vissza.
 62  3,    IV|         szőnyegen.~ ~Marie és Henry azután egyenesen Lajos hálószobájához
 63  3,    IV| önkényteseno a dülhkitörés alatt, s azután egyszerre elkezdett izzadni
 64  3,    IV|      szeretője. Megvallotta neki.~ ~Azután csendesen leereszkedett
 65  4,     I|        vissza ebbe a helységbe. Itt azután zárva talált maga előtt
 66  4,    II|   bizonyosan elfogadná az.~ ~De hát azután?~ ~Ez a „hát azután?” volt
 67  4,    II|             hát azután?~ ~Ez a „hát azután?” volt a kezére, lábára
 68  4,    II|        következései lehetnek, s hát azután?~ ~Az eltemetett embernek
 69  4,    II|         többet is akart látni.~ ~És azután lassankint megint kiderült,
 70  4,    II|      asszonynak kell ennek lenni.~ ~Azután egyszerre felkelt a leány
 71  4,    II|         hallani sem akart felőle.~ ~Azután, hogy azt megígérte neki
 72  4,   III|         mint maga az Aristarchus!~ ~Azután a báróné is úgy járt a társaságával,
 73  4,   III|           adott a háta mögé, s arra azután egy második férfi jött elő,
 74  4,   III| fellármázzam a lakosságot?~ ~– Hogy azután a szolgabíró elé híjanak,
 75  4,    IV|              könnyen odatalált. Ott azután a sötétben is ismerte azt
 76  4,     V|            se betörni nem lehetett. Azután megint, ha egy gombot megnyomtak
 77  5,     I|      kétségtelenné tette.~ ~Mármost azután egészen meg lehetett nyugodva
 78  5,     I|         semmi közelítést.~ ~Efölött azután erős akadémiai disputa támadt
 79  5,    II|             formaszerűen kicsiholt; azután az égő taplót a pipájába
 80  5,    II|       ártatlan harag fölött.~ ~Most azután következett a tűzijáték.~ ~
 81  5,   III|   öregasszonyt hozta ki magával.”~ ~Azután bejött a gróf, s rendeletet
 82  5,   III|          amit én akarok. – És akkor azután rám nézve annál rosszabb;
 83  5,    IV|                IV. ~ ~No iszen lett azután ebből „hecc”; de hatalmas!
 84  5,    IV|            szobából kijönni? És meg azután, kinek volt valaha szerencséje
 85  5,     V|        milyen az a halál? Fáj-e még azután is valami, vagy vége van
 86  5,     V|           Nem tudom, mi lett belőle azután. Ha meghalt helyettem, nyugasztaljao
 87  5,    VI|      felmérésre van szükség, s csak azután, ha ki van derítve, hol
 88  5,    VI|             világ csodájára.~ ~Most azután Marie kis kertje is megszabadult
 89  6,     I|           nyugszik az én Dávidom, s azután meglátogatom mindennap.~ ~
 90  6,     I|       szélébe, s elvitte magával.~ ~Azután csinált neki koporsót két
 91  6,     I|          munkája volt bizonyosan.~ ~Azután mind a hat kísérőnek, a
 92  6,     I|           kétszer összejönni, s ott azután barátság fejében úgy összevissza
 93  6,     I|             malasztteljes igéket.~ ~Azután még egy Úr imáját: Mi atyánk
 94  6,    II|           sírkeresztek közé.~ ~Most azután még ridegebb lett az élet
 95  7,     I|             gyakorolni nem lehet; – azután: „akkor is csak azon esetben,
 96  7,    II|            meg a proklamációt. Most azután egészen elveszettnek hitte
 97  7,   III|             villámlottak e szóra! – Azután odasimult Bernát úrhoz,
 98  7,    IV|        Marie mond, az való.~ ~Most, azután majd szétszedte a lány csupa
 99  7,     V|          Lajos jól sejtett!)~ ~Most azután lehetetlen volt el nem mondania
100  7,    VI|  megérdemelt nyugdíjba lép nálam. – Azután jönnek a menyegzői előkészületek.
101  7,  VIII|       történetek: Goethe, Schiller, azután Wieland regényei, ott meg
102  8,     I|         mert magának sincs.~ ~– Hát azután?~ ~– Hát azután a „nyugtalankodó”
103  8,     I|                 Hát azután?~ ~– Hát azután a „nyugtalankodó” szerzett
104  8,     I|            dohányt a tetejébe. Most azután a király példája egyszerre
105  8,    II|            azt. Ez volt az áldás.~ ~Azután megfordult, és Katalin keblére
106  8,    II|               Csók volt a válasz.~ ~Azután következett hat darab finom
107  8,    II|    gyermekeket elvitték szülőiktől. Azután itt van Marie arcképe és
108  8,   III|            ha kicsiholsz, meglátod. Azután láss hozzá, hogy aludd ki
109  8,   III|     helységébe tegyenek át.”~ ~„Itt azután minden módot megkísérlettem,
110  8,   III|        láttam nnagam előtt.”~ ~„Itt azután megáll az eszem. Kezdem
111  8,   III|    elfoglalta annak a helyét: ettől azután nehezebb lenne Thémire-t
112  8,   III|              hogy fellobogjon. Csak azután ülhetett hozzá, hogy megtudja,
113  9,     I|           hölgy először a térdeire, azután a kezeire, utoljára az arcára
114  9,    II|             a táborban?~ ~– Igen. S azután nem tudom, mi történik velem.~ ~–
115  9,   III|        rejtve a keblébe. A két kast azután megtölté mindenféle eleséggel,
116  9,   III|           partjától a másikig átér. Azután azt is láttam, hogy törték
117 10,    II|          azon nem feküdt Cambray.~ ~Azután szétnézett a szobában Marie,
118 10,    IV|             a sok békát ellenünk!~ ~Azután meg felriadt vízimadár-sereg
119 10,    IV|           Igazán drága időt!~ ~Most azután a Hanság túlsó fele van
120 10,    IV|              kék, sárga, testszínű; azután valamennyi mind lehúzódik
121 10,    IV|       Nevezzük „időjárásnak”.~ ~Így azután, ha minden útba eső tavat
122 10,    IV|            lehessed vergődni.~ ~Még azután más baj is támad. A bozótégés
123 10,    IV|    megéhezik, azt is megeszi.~ ~Itt azután De Fervlans kiteríté a térképét,
124 10,     V|            ami nem sok kárt tett.~ ~Azután hangos összeszólalkozások,
125 10,    VI|           Édes volt a víz és üde.~ ~Azután fogta a sisakot, és odavitte
126 10,    VI|        tettem! Tanuld meg te is!” – Azután fogta patyolatgyolcs nyakkendőjét,
127 10,    VI|            egy asszonyt térdepelni. Azután felnyitotta a száját, s
128 11,     I|            is félrefordítva, s csak azután, mikor megérezte ujjai hegyével,
129 11,   III|          gyalogság húzódott vissza, azután a lovasezred szakaszonkint.
130 11,   III|      eszkadronja az ezrednek.~ ~Ezt azután teljes erővel megrohanta.~ ~
131 11,   III|       megrohanta.~ ~S itt fejlődött azután ki egyike azoknak a viadaloknak,
132 11,   III|      sebeket minden oldalról; mikor azután azt gondolta, hogy eleget
133 11,   III|         csakugyan kicsinálta. Akkor azután a tizenkettővel megelégedett.~ ~
134 11,   III|       lováról. Azzal az alabárddal. Azután megint átugrott az árkon.
135 11,   III|         Rendkívüli szép jellemvonás azután a felkelő seregnél a tisztek
136 11,    IV|              vagy halva maradt. Ott azután elkezdtek rá ágyúzni; a
137 11,    IV|            Ménfőre, s békét hagyott azután.~ ~Ekkor itt lett volna
138 11,    IV|        Komárom felé elvágni.~ ~Most azután az utolsó órában Nugent
139 11,    IV|           szabadítá ki a fogságból, azután balra fordult, s Teleky
140 11,    IV|          versét kitűnő sikerrel. Ez azután taps volt: nem tenyerek,
141 11,    IV|            országút mély árkán, ott azután kötelet kötöttek a végeikre,
142 11,    IV|           lefordult a lováról. Lett azután kard is a vezére számára,
143 11,    IV|         amivel tovább verekedjék. S azután olyan szépen verekedtek,
144 11,     V|        kettőt lépünk egy helyett.~ ~Azután a szomszéd faluból kíváncsi
145 11,     V|             Budának tartottak. Most azután a sebesültek szekérvonata
146 11,   VII|            seregére.~ ~Ezt a tervet azután még a nádor kezébe is el
147 11,   VII|            vidéket elérhessék, ahol azután az ellenfél lovasságának
148 11,   VII|        utánuk a gyalog zászlóaljak, azután az ágyúk, azután ismét gyalogok,
149 11,   VII|       zászlóaljak, azután az ágyúk, azután ismét gyalogok, azután a
150 11,   VII|              azután ismét gyalogok, azután a pozsonyi lovasezred Eszterházyval.~ ~
151 11,   VII|         haubicokat ott fogta, miket azután a nádor külön parancsban
152 11,   VII|     inszurrekció tulajdonát.~ ~Most azután a Meskó dandára, Vavel csapatjával
153 11,   VII|   elpusztítottak maguk mögött. Most azután csakugyan nem lehetett a
154 12,     I|             helyezé el őket, s most azután már csak annyit tud felőlük,
155 12,     I|      vállára.~ ~– Remek ember ön!~ ~Azután kivette a kebléből Marie
156 12,    II|             még csak hagyján; hanem azután még a kútból kimerített
157 12,    II|             szügyben kissé keskeny. Azután harmadszor arra kérem önt,
158 12,   III|           adni egy adósságról, amit azután nekem kell kifizetnem. Mintha
159 13,     I|         szerelmünknek lett vége.”~ ~Azután a szék támlányára hullottak
160 13,    II|          elvegyült a zivataréban.~ ~Azután még hangzott valami dübörgés,
161 13,    II|            minő egy sír betemetése; azután semmi más, csak a zápor
162 13,    II|       azokból a fehér kagylókból.~ ~Azután megint eltűnt a tóba.~ ~ ~ ~